"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Puskás Öcsi a leghíresebb magyar - Bíró Csaba

2014.02.22 18:13

 

Puskás Öcsi a leghíresebb magyar.

Puskás Ferenc, közismert becenevén mindenkinek csak Puskás Öcsi, minden idők legjobb és legismertebb Magyar labdarúgója, az Aranycsapat kapitánya. A Budapesti Honvédban és a Real Madridban érte el világraszóló klubsikereit. Puskás a legismertebb magyar híresség a világon, sokan azt sem tudják hol van Magyarország, de Puskást ismerik.

http://2.bp.blogspot.com/_RdEDitpc8H4/RXv3-LGoTLI/AAAAAAAAAAM/ozKtExrje6w/s400/puskas.jpg

Puskás Öcsi, a leghíresebb magyar

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén: Puskás Öcsi, Spanyolországban: Pancho‎.
1950 és 1954 között a magyar futball válogatott csapat kapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futball edzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. Puskás Ferenc: 2006. november 17-én hunyt el.
Puskást minden idők legjobb magyar futball játékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például: Cruyff, Beckenbauer, Di Stéfano, Pelé is nagyra becsülte. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzet felismerés és a briliáns lövő készség jellemezte. Akarat erejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről. Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb Európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.



Élete, Gyermekkor, Kispesti AC

Puskás Ferenc apai ágon szegény sváb származású családba született: Purczeld Ferenc néven a dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban, azonban az esetleges április 1-i tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2-án ünnepelte. Édesapja: id. Puskás Ferenc (1903–1952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódja, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja: Bíró Margit (1904–1976) varrónő volt. A család: 1937-ben magyarosította nevét: Purczeld-ről Puskás-ra. A családban az anya és a gyerekek már nem beszéltek németül. Korai éveit egy Kispesti házban töltötte, 32 felnőtt és 132 gyermek társaságában.
Tehetséges labdarúgó volt, már gyerek korától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból és harisnya nadrágból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapat társa, a szomszédban lakó: Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. A másfél évvel idősebb "Cucut" tizenkét éves korában, az akkori szabályok szerinti korhatárt elérve, leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata. Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. Édesapja mindkettejüket nagyon tehetségesnek találta és igyekezett csiszolni a játékukon.
Puskás már 15 évesen bekerült a Kispesti felnőtt csapatba (a húszéves alsó korhatár kijátszása érdekében a korábban készített hamis adatokkal, Kovács Miklós álnéven), nem sokkal azután, hogy édesapja edzőként átvette azt. A csapat tagjaként: 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenza járvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a Nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. Ekkortájt kezdték idősebb játékos társai: "Puskás Öcsinek" szólítani, és ebből az időszakból származik a "Sváb" becenév is.



A Budapesti Honvéd játékosaként sikerek a nemzeti válogatottban

1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első nemzetközi mérkőzésen, melyen: 5-2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás brilliáns játék stílusa és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik.
1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább. Mivel a klub ezután a Magyar Honvédséghez, akkori nevén a Magyar Néphadsereghez tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert beceneve, a "Száguldó Őrnagy" innen ered. A Honvéd csapatánál töltött első éve során: 50 alkalommal talált a kapuba és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar futball csapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször nyerte meg a magyar bajnokságot és négyszer szerzett gólkirályi címet. Ebben az évben megnősült és felesége: Hunyadvári Erzsébet haláláig kitartott mellette. Házasságukból egy lányuk született. Anikó, 1952-ben.
„     Hogy mi fogott meg benne először.?. A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt.     ” – Puskás Ferencné



A Legendás Aranycsapat

Az Aranycsapat, élén Puskással minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki. E sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték. A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is meglehetősen ismertté vált:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.
Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári Olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker: 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb Európai csapatok, a Cseh, Olasz, Osztrák, Svájci labdarúgó-válogatott részvételével (az EB elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült: Római Olimpiai Stadionban: 80 ezer néző előtt: 3-0-ra verték meg az Olasz csapatot. Puskás a torna legjobb gól lövőjeként összesen: 10 gólt szerzett, melyből kettőt a döntőben szerzett.
Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét: 1953. november 25-én, a Wembley stadionban lejátszott Angolok elleni találkozón aratta, mely az: "Évszázad meccseként" vonult be a futball történelembe. A hazájában veretlen Angol válogatottat: 6-3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadó játékot mutatott be: 4-2-4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított, a csapat játék rendszere többnyire: 3-2-5-ös volt, ami 5 támadó játékost jelentett.
Az Angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény. Puskás legismertebb gólja, melynél a kapura lövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol: Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentum filmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok: 7-1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Budapest Honvédnél is eredményesen szerepelt.
Az 1954-es Svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoport mérkőzésük során 9-0-ra győzték le Dél-Koreát, és 8-3-ra a nagyrészt csere játékosokkal játszó Németeket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a Németek elleni Berni VB-döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2-0-ra elhúzott (az egyik gólt Puskás szerezte). A Németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben azonban Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2-3-ra elveszítette a döntőt. Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévé kamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentum filmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen - ha volna, bizonyára több honlap is közölné. Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi sorozatnak vetett véget.
Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a VB-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került. Feltűnő volt, hogy a döntő után több német játékos is kórházba került, ami doppingolásra utal, de bizonyítást csak 2010 októberében nyert: a németeknek a pervitin nevű ajzószert injekciózták be, ami ma már tiltott, csak az 1960-as években kezdték el betiltani ezeket a szereket.



Emigráció, a Spanyol évek

A Svájci világbajnokság után Puskás a Budapest Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa Kupa-mérkőzésen vendég szerepelt Spanyolországban, ahol 2-3-ra kikapott az Athletic Bilbao-tól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett: Dél-Amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Puskásék külföldön maradtak, mások pedig, mint például Grosics Gyula, haza tértek.
1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játék engedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Azonban a legtöbb klubnál elutasították, mivel ekkorra már elmúlt 30 éves és emellett túlsúlyos is volt.



Sikerek a Real Madridnál

1956 decemberében a Budapesti Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5-5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen: Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Real Madridhoz.
Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real Madrid időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött BEK-ben, Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött: Alfredo Di Stéfano-val, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb Európai futball klubbá vált. Hatszor nyerték meg a Spanyol nemzeti bajnokságot és további három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.
Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután: Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7-3-ra nyert a Real Madrid, Puskás Öcsi ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord) és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát, azaz Spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lisszabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadal menete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a Brazil: FC Santos-ban játszó 19 éves: Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez.
1960 novemberében, miután a Real Madrid sorozaban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2-2, majd a visszavágón 1-2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt.
Puskás négyszeres Spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a Spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a Spanyol válogatott tagjaként utazott Chilei világbajnokságra. Szereplése azonban csalódást okozott, három meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.
1963. október 23-án futball világ-válogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét, Anglia ellen. A mérkőzésen Anglia győzött 2-1-re. A Világ-válogatott gólját: Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano, Puskás, Gento balszárny játszott. Pancho öszesen: 8 év Madridi közönség siker után 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását.
„     ...Én imádtam a futballt.. Imádtam a családomat és mindig a futball pályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam...     ”



Edzői karrier

Puskás Öcsi 1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a Spanyol: Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban: San Francisco Gales és Kanadában próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez, ahonnan egy év után Görögországba távozott.
1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, amely edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a Görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub, történetében először, döntőt játszott a BEK-ben. Bár győzelmet vártak, a végjátékban mégis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött 0-2-re.
A következő években Spanyolországban: Real Murcia, Chilében: Colo Colo, majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AEK Athén csapatához. 1979 és 1984 között az Egyiptomi: Al-Masri Klub edzője volt.
1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az Ausztrál: South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.

  

Hazatérés Magyarországra

1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számon tartott és részben rehabilitált: Puskás Ferenc, akiről a médiában hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni, haza utazhasson, és ő újra haza tért. Pukás Öcsi haza térése után mindenek előtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország-Anglia VB-selejtező előtt megrendezett: Budapest-Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség. Az 1980-as években egy ideig Paraguayban edzősködött, a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál, de több alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás, majd nemzetközi igazgatója lett. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar nemzeti válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be, de a csapatot nem sikerült bejuttatnia az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra.



Kitüntetések, egészségi állapot

1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Évszázad Labdarúgó Gáláján az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett góljai (489) alapján a legnagyobb játékklasszisnak járó elismerésben részesült. 1998-ban a FIFA Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagja lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövetévé nevezték ki, 2001-ben pedig az évszázad legjobb férfi sportolójának választották.
2000-től az Alzheimer-kór hatására az egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. 2002-től a magas kezelési költségek fedezésére a Real Madrid, illetőleg Alfredo Di Stéfano igyekezett pénzt biztosítani.
2002-ben az Aranycsapat egykori játékosai közül Bozsik József és Hidegkuti Nándor után ő részesült harmadikként abban a megtiszteltetésben, hogy stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion, melyben az 1950-es évek válogatottja legendává vált, az egykori csapatkapitány 75. születésnapján kapta a Puskás Ferenc Stadion nevet. Ez évtől már a Kútvölgyi kórházban töltötte a napjait, ahol felesége minden nap meglátogatta. A további születésnapjait is a kórházban ünnepelte.
2006 szeptemberében a Nemzeti Sport arról számolt be, hogy Puskás súlyos tüdő gyulladással és magas lázzal az intenzív osztályra került. Állapota az elkövetkezendő hetekben nem javult, végül november 17-én reggel 7 órakor légzési és keringési elégtelenség következtében elhunyt. A legendás Aranycsapatból mindössze ketten élték túl: Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. December 9-én nagy állami szertartással, a nemzet halottjaként temették el a Budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé és rádió is közvetítette.
„     Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára.     ”– Buzánszky Jenő

Pályafutás (Összefoglalás) Magyarország (1939–1956)

Magyarországon csak a Budapesti Honvédban (1949–1956), illetve ennek elődeiben a Kispesti FC-ben (1939-1944) és a Kispesti AC-ben (1944–1949) játszott. Az 1947-48-as évadban 32 mérkőzés során 50 gólt szerzett, amely máig megdöntetlen rekord. Emellett öt alkalommal nyert bajnoki címet (l.: 4.1).
1946 és 1956 között 18 alkalommal került be a Budapest-válogatottba és 15 gólt lőtt.
Spanyolország (1958–1966)
1958 és 1966 között a Real Madrid játékosa volt. A Real ezidőtájt hazájában nem talált legyőzőre. Összesen 372 meccset játszott végig és 324 góllal gazdagította csapatát.
A BEK-ben 39 mérkőzés során 35 gólt lőtt és 12 találatával gólkirály lett az 1959-60-as évadban. Az 1960-as Eintrach Frankfurt elleni döntő 7:3-as győzelméből (amely találatait tekintve máig rekordnak számít) 4 góllal vette ki a részét (a többi gólt Alfredo di Stéfano rúgta). Az 1961-62-es évadban héttel több gólt lőtt be, mint a Real korábbi legeredményesebb játékosai, Di Stéfano és Tejada, így újra gólkirály lett. A döntőben, amelyben a Guttmann Béla által irányított Benfica Lissabon ellen 3:5-ös vereséget szenvedtek, csak Puskásnak sikerült a kapuba találnia. Két évvel később, a döntőben a Real az Internazionale ellen 3:1-re veszített. 1966-ban a megfiatalított Real Madridnak már sikerült győznie az FK Partizan Belgrad elleni döntőben. Puskás, aki ekkor már 39 éves volt már nem játszott a végjátékban, azonban csapatán belül mégis gólkirály lett, három meccsen szerzett öt góljával.

Magyar nemzeti válogatott (1945–1956)

Puskás pályafutása a magyar válogatottban 17 éves korában, 1945. augusztus 20-án az osztrákok elleni 5-2-es Budapesti győzelemmel kezdődött, és 1956. október 14-én Bécsben fejeződött be, mikor az Osztrákok 2-0-s vereséget szenvedtek. Mindkét meccsen egyszer talált a hálóba.
1950-ben az Albániával szembeni 12-0-s győzelemből négy góllal vette ki a részét. További négy mérkőzésen újabb három gólt szerzett (1946: 7-2 Luxemburg ellen, 1948: 5-1 Románia ellen, 1949: 6-1 és 1950: 4-3 Ausztria ellen). Több mint: 50 nemzetközi meccs résztvevőjeként került fel a legjobb góllövők listájára. Csapatával: 63 meccset nyert meg, és csak: 11-szer veszített, emellett további: 11 alkalommal zárt döntetlennel. 85 nemzetközi válogatott találkozón 84 góljával magyar rekordot állított fel.

Spanyol nemzeti válogatott (1961–1962)

A Spanyol válogatottban négy mérkőzésen játszott: 1961 és 1962 között, de nem szerzett gólt. Első alkalommal 1961. november 12-én szerepelt Marokkó ellen, Casablancában (ahol a spanyolok 1-0-ra nyertek). A másik három mérkőzést az 1962-es chilei világbajnokság részeként játszották le, melyen a spanyol csapat utolsó csoport mérkőzésén 1962. június 6-án, Viña del Mar-ban 2-1-es vereséget szenvedett Brazíliától. Összeredménye: 2 győzelem és 2 vereség.

Kalandos élet, 5. kontinens

Puskás Öcsi bácsi labdarúgó pályafutása befejezése után edzőként is bejárta a világot, mind az öt kontinensen megfordult.!. Edzőként: 1967-1993 között csapatai voltak többek között a:. Hércules Alicante, CD Alaves, Real Murcia, Vancouver, San Francisco, Panathinaikosz, Colo Colo, AEK Athén, Al Masri, Cerro Porteño, South Melbourne, és végül a Magyar válogatott.. Öcsi bácsi világvándorlásai után végül hazatért Magyarországra és utolsó éveit már itthon töltötte. 2006. november 17-én, 79 évesen hunyt el..
Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.. A világ legismertebb magyarja: Puskás Ferenc, mindmáig ő az a magyar, akit a legtöbben és a legjobban ismernek szerte az egész földkerekségen...
Amíg csak labdarúgás lesz a világon, őt mindig is a legjobbak között fogják majd említeni az egész földtekén...

Névjegye
Név: - Puskás Ferenc
Születési ideje: - 1927. április 1.
Születési helye: - Budapest, Magyarország
Halálozási ideje: - 2006. november 17. (79 évesen)
Halálozási hely: - Budapest, Magyarország
Állampolgárság: - Magyar, Spanyol
Becenevei: - Öcsi, Higany, Sváb, Száguldó Őrnagy, Pancho.
Posztja: - csatár, balösszekötő
Mezszáma: - 10

Klubjai
1942–1956: - Budapesti Honvéd SE - 349 mérkőzés - 358 gól
1958–1966: - Real Madrid CF - 374 mérkőzés - 324 gól

Válogatottság
1945–1956: - Magyarország - 85 mérkőzés - 84 gól
1961–1962: - Spanyolország - 4 mérkőzés

Dicsőséglistája
* Olimpiai Aranyérmes "Olympic Gold Medal": - 1952
* Világbajnoki Ezüstérmes "World Cup Silver Medal": - 1954
* Magyar bajnok "Hungarian NB I Liga Winner" 5 x: - 1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955
* Magyar bajnoki ezüstérmes "Hungarian NB I Liga Silver Medal" 2 x : - 1951, 1953
* Magyar bajnoki bronzérmes "Hungarian NB I Liga Bronz Medal" 2 x : - 1948, 1949
* Magyar bajnoki gólkirály "Hungarian NB I Liga Top Scorer" 4 x: - 1948, 1950, 1951, 1953
* Magyar Népköztársasági Kupagyőztes 'MNK' "Hungarian Cup Winner" 3 x: - 1950, 1952, 1953
* Spanyol bajnok "Spanish Primera Division Liga Winner" 6 x: - 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67
* Spanyol kupagyőztes "Spanish Copa del Rey Winner" 2 x: - 1957–58, 1961–62
* Spanyol gólkirály "Spanish Primera Division Liga Top Scorer" 4 x: - 1960, 1961, 1963, 1964
* Pichichi díjas "Pichichi Trophy" 4 x: - 1959–60, 1960–61, 1962–63, 1963–64
* Bajnokcsapatok Európa Kupája győztes "European Champions Cup Winner" 3 x: - 1958–59, 1959–60, 1965–66
* Bajnokcsapatok Európa Kupája ezüstérmes "European Champions Cup Silver Medal" 2 x: - 1961–62, 1963–64
* Világkupa győztes "Intercontinental Cup Winner": - 1966
* Az Évszázad magyar játékosa "Hungarian Player of the 20th century": - 2000
* Az Évszázad magyar góllövője "Hungarian Top Scorer of the 20th century": - 2000
* A FIFA Top 125 tagja "Named in FIFA Top 125": - 2004

Edzőség
1967--------: - Hércules Alicante
1967--------: - San Francisco Golden Gate Gales
1968--------: - Vancouver Royals
1968-1969: - CD Alavés
1970-1974: - Panathinaikósz
1974-1975: - Real Murcia
1975-1976: - Colo Colo
1976-1977: - Szaúd-Arábia
1978-1979: - AÉK Athén
1979-1984: - Al Masri
1985-1986: - Club Sol de América
1986-1987: - Cerro Porteño
1989-1991: - South Melbourne Hellas
1993--------: - Magyar válogatott

Edzőként elért eredmények

* Görög bajnok 2 x: - 1970, 1972 a Panathinaikósz Athén csapatával
* BEK döntős 1 x: - 1971 a Panathinaikósz Athén csapatával
* Ausztrál bajnok 1 x: - 1991 a South Melbourne Hellas csapatával
* Ausztrál kupagyőztes 1 x: - 1990 a South Melbourne Hellas csapatával

Kitüntetések

* Európa legjobb góllövője (1948)
* Világválogatott játékos (1963)
* Európaválogatott játékos (1965)
* Halhatatlanok Klubjának tagja (1991)
* Alezredessé (1992), majd ezredessé (1995) léptették elő a Magyar Honvédségben
* NOB Olimpiai Érdemrend (1997)
* Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)
* Magyarság Hírneve (1997)
* A FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete (1998)
* A FIFA Hírességek Csarnokának (International Football Hall of Fame) tagja (1998)
* A 20. század legjobb magyar sportolója (2001)
* Budapest díszpolgára (2001)
* A Nemzet Sportolója (2004)
* FIFA Erény Rendje díj (2004)
* UEFA Az elmúlt fél évszázad legjobb játékosa (2004)
* A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés (2005)
* Golden Foot-díjas (2006)
* UEFA Európa Bajnoka: (2006)