"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Olimpiai Játékok története - Nagy Attila

2014.02.22 17:44

 

Az Olimpiai játékok története.

Az olimpiai játékok a sportvilág legnagyobb eseménye, a négy évenként megrendezett legnagyobb seregszemléje. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek voltak. Az ókori olimpai játékok i. e. 776-ban Olümpiá-ban, míg a modern olimpiai játékok kezdete 1896-ban Athén-ban indult világhódító útjára.

Olimpiai Játékok

-- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: "Citius, Altius, Fortius - "Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben" lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek.
-- Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt, míg a legutóbbi téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le. Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, és a korrupciót.
-- Az első ókori olimpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες - Olimpiákoj Agónész)  i. e. 776-ban tartották a Görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olimpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is.
-- Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatták az emberekkel, a London Review például azt írta, hogy „az olimpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek! Valóban meglepő hír…, hogy a klasszikus ókori játékokat Athén mellett újra felébresztették.”
-- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradás technika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sport eseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt, míg a legutóbbi téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le.

-- Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.
-- Az olimpiád fogalma a pánhellén játékok (olümpiai játékok, püthói játékok, iszthmoszi játékok és a nemeai játékok) tiszteletére alakult ki, mint a sportban használatos időszak. Felöleli két olimpia között eltelt négy évet. Korunkban időnként használják magára az olimpiai évre, amikor a téli vagy nyári olimpiát rendezik.



Az ókori olimpiai játékok

-- Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket, majd megállapította a „sztadion” versenytávját (görög: στάδιον, latin: stadium), amelynek nagysága Olümpiában 184,97 m volt (más görög városállamokban ettől eltérő méretű volt, például Athénban 192,27 m, Delphoiban 177,55 m). Egyébként 1 sztadion=6 plethron=600 pusz (görög láb).
-- Az első olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olimpia között eltelt időt olimpiádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olimpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az időszámításunk előtti 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz tiszteletére, akinek óriási szobra Olümpiában állt és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt.
-- Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olimpiai játékok is erre a sorsra kerültek.A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel újra.
-- Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a különböző verseny számokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Míg az olajág szimbóluma elért egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig, számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a láng hordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany-, ezüst-, bronz- érmek rendszere is új.



Az olimpiai játékok újjászületése

-- Bár a modern olimpiai játékok újjászületése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is (a 16. században) rendeztek az olimpiára emlékeztető sporteseményeket (Olimpick Games). 1833-ban a költő Panagiotisz Szucosz felvázolta egyik művében a játékok újjászületését. 1850-től az angliai Much Wenlockban új kezdeményezés indult „Olimpiai Csoport” néven. Később, 1859-ben „Wenlocki Olimpiai Játékok”-ra módosították a rendezvény nevét, majd „Wenlocki Évi Társadalmi Olimpiai Játékok” lett. A Wenlocki Olimpiai Társaságot 1860-ban alapították meg. A nagy-britanniai nemzeti olimpiai játékokat az alapító, William Penny Brooks szervezte meg 1866-ban a londoni a Crystal Palace-ban.
-- Ezalatt Athénban Evangelosz Zappasz, gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zappasz vállallta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek.
-- Az érdeklődés az olimpiai játékok nemzetközi eseménnyé való növelése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a 19. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanekkor Pierre de Coubertin a francia–porosz háború (1870–1871) francia vereségének okait kutatta. Úgy vélte, a franciák hibája abban rejlett, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ezen szerettek volna javítani. Coubertin arra is kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és hogy a fiatalok inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján és rájött, hogy az olümpiai játékok újraszervezésével el tudja érni céljait.
-- Pierre de Coubertin Brookes és Zappasz ötleteire építette elképzeléseit. Célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt összehívott egy kongresszust, melyet 1894. június 16-ától 23-ig a párizsi Sorbonne Egyetemen tartottak. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, többek között Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató is. Coubertin ismertette elképzeléseit, döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról és az első olimpiai játékok helyszínéről: Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották az olimpiai házigazdájának. Megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), amelynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt, a további tagok pedig Pierre de Coubertin és E. Callot (Franciaország), Kemény Ferenc (Magyarország), Butovszkij (Oroszország), V. G. Balck (Svédország), W. M. Sloane (Amerikai Egyesült Államok), J. Guth-Jarkovsky (Csehország), Lord Ampthill és C. Herbert (Nagy-Britannia), J. B. Zubiaur (Argentína), L. A. Cuff (Új-Zéland), Lucchesi Palli és D'Andria Carafa (Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium) és W. Gebhardt (Németország) (utóbbit később választották be).
-- Az első NOB által rendezett olimpián kevesebb, mint 250 sportoló vett részt, ami a modern korban ugyan kevésnek számít, csakúgy, mint az olimpiai sportágak száma. Mindössze kilenc sportág szerepelt a programban: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. E sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta megszakítás nélkül szerepelnek az olimpiai sportágak között.
-- A görög kormány és a nagyközönség egyaránt lelkesedéssel fogadta az olimpiát, azt gondolták, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják le. A NOB másképp határozott, a következő helyszín a franciaországi Párizs volt. A párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.



A modern kori olimpiai játékok

-- Az első olimpia sikere után a következő olimpiai játékok vesztettek erejükből. A párizsi 1900-as és st. louisi 1904-es ünnepeket háttérbe szorították a világkiállítások, melyeket az olimpiai játékokkal azonos helyen és időben tartottak meg. Az 1906-os nem hivatalos játékokat, azért nem hivatalos, mert ez volt a második rendezvény a harmadik olimpiádon belül, Athénban rendezték meg, első alkalommal az Athénban rendezett olimpiák között. Bár a NOB akkoriban elismerte és támogatta ezeket a játékokat, jelenleg ezek az olimpiák nem hivatalosak, mint olimpiai játékok, a NOB álláspontja szerint. Az 1906-os pánhellén játékokra a világ minden tájáról, széles körben érkeztek sportolók (1904-ben az atléták 80%-a amerikai volt) és nagy mértékben növekedett az érdeklődés a közönség körében azáltal, hogy óriási változások mentek végbe mind a játékok méretét és népszerűségét illetően.
-- A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját. A Téli Olimpiai játékok kiterjedése és méretei messze elmaradnak nyári megfelelőjüktől. Például a 2006. évi téli olimpiai játékokon Torinóban, Olaszországban összesen 80 ország 2633 sportolója mérte össze erejét 84 versenyszámban. Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei. A 2000-es Sydney-i játékokon nem kevesebb, mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, egy becslés szerint körülbelül 3,8 milliárd ember követte az olimpiai játékok eseményeit a televíziókban. Napjainkra a televíziós közvetítések jogának eladásai szerves részévé váltak annak a folyamatnak, melyben a szervező országok csökkenteni próbálnak a játékok megszervezéséből adódó költségeken.
-- A játékok finanszírozása a NOB és a rendező országok legnagyobb problémája. Bár lehetővé tették profi atléták szereplését, a velük érkező támogatások és nagyobb országok érdeklődése meg is oldották ezeket a financiális nehézségeket az 1980-as években, de a versenyzők, a média és a nézők egyre növekvő száma ezt egyre nehézkesebbé és költségesebbé tette az olimpiai játékokat rendező városok számára. Például a 2012-es londoni olimpiai játékokra előreláthatólag a város 9,345 milliárd fontot (ezzel felülmúlva a pekingi 40 milliárd $-t) fog a szervezésre költeni. Egyike a legnagyobb problémáknak az, hogy a rendező országok gazdaságának meg kell birkóznia ezekkel a terhekkel. Közösségi és egyesületi támogatások nagyban csökkenthetik az országok által elvállalt hitelek súlyát, viszont ahogy az olimpiai játékok és a NOB fejlődik, úgy a házigazda országoknak az olimpiai játékok megrendezését követően az elismerések és a vele járó pénzösszegek is.
-- Egyik módja a kiadások csökkentésének az, hogy némely eseményeket különböző városokban, vagy egy másik országban tartsák. Annak ellenére, hogy az olimpiai játékokat általában egy várossal azonosítják, az olimpiák nagy részében néhány versenyszámot, mint a labdarúgás és vitorlázás, más helyszíneken tartanak. A történelem során eddig mindössze három olimpiai játékot rendeztek meg egyszerre több országban: ezek 1920-ban, az antwerpeni játékokon a vitorlázó eseményeket Hollandiában tartották; az 1956-os melbourne-i játékokon a lovagló versenyeket Stockholmban bonyolították le, a szigorú ausztrál állatbeviteli szabályok miatt; a 2008-as pekingi olimpián szintén a lovasok mérhették össze erejüket egy másik tartományban, Hongkongban.
-- A 2008. évi nyári olimpiai játékokon 205 ország vett részt. Ez a szám észrevehetően magasabb az ENSZ-hez tartozó 193 tagállamnál. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezi a versenyzést azoknak a nemzeteknek, amelyek megfelelnek számos, a nemzetközi szervezetek által megkövetelt feltételeknek. Ennek eredménye, hogy kolóniák és gyarmatok tömegének nyílt lehetőség önálló csapatok és sportolók indítására az olimpiai játékokon, még abban az esetben is, ha a versenyző több állampolgársággal is rendelkezik. Ilyenek például Puerto Rico, Bermuda és Hongkong, ezen nemzetek önálló országként vesznek részt a játékokon, bár törvényesen egy másik államhoz tartoznak. 1980 óta Tajvan is résztvevő a NOB által készített különleges zászló alatt, mint Kínai Köztársaság. Egy évvel korábban a Kínai Népköztársaság megtagadta a részvételt, mert Tajvan Kínai Köztársaság néven versenyzett. A Marshall-szigeteki Köztársaságot a NOB 2006. február 9-én ismerte el mint olimpiai nemzetet, ezért a 2008. évi nyári olimpiai játékokon részt is vehettek.                                      

 

                                          OLIMPIAI JÁTÉKOK                                                    
                                                 1896 - 2016                                                              
                                                        

Év -- Helyszín -- Nemzetek -- Sportolók -- Sportágak -- Versenyszámok

1.)    1896 - ATHÉN              ---- 14 ---- 241 ---- 10 ---- 43.
2.)    1900 - PARIS                ---- 24 ---- 997 ---- 20 ---- 57.
3.)    1904 - ST. LOUIS         ---- 12 ---- 651 ---- 18 ---- 91.
4.)    1908 - LONDON           ---- 22 ---- 2008 ---- 24 ---- 110.
5.)    1912 - STOCKHOLM   ---- 28 ---- 2407 ---- 16 ---- 102.
6.)    1916 - BERLIN              ---- Az I. Világháború miatt elmaradt.  
7.)    1920 - ANTWERPEN   ---- 29 ---- 2626 ---- 24 ---- 154.
8.)    1924 - PARIS                 ---- 44 ---- 3089 ---- 19 ---- 126.
9.)    1928 - AMSTERDAM   ---- 46 ---- 2883 ---- 16 ---- 106.
10.)  1932 - LOS ANGELES ---- 37 ---- 1332 ---- 17 ---- 117.
11.)  1936 - BERLIN              ---- 49 ---- 3963 ---- 21 ---- 129.
12.)  1940 - HELSINKI          ---- A II. Világháború miatt elmaradt
13.)  1944 - LONDON           ----  A II. Világháború miatt elmaradt 
14.)  1948 - LONDON            ---- 59 ---- 4104 ---- 20 ---- 136.
15.)  1952 - HELSINKI           ---- 69 ---- 4995 ---- 19 ---- 149.
16.)  1956 - MELBOURNE   ---- 67 ---- 3315 ---- 19 ---- 115. 
17.)  1960 - ROMA                 ----  83 ---- 5338 ---- 19 ---- 150. 
18.)  1964 - TOKIÓ                 ---- 93 ---- 5151 ---- 21 ---- 163.
19.)  1968 - MEXICO CITY   ---- 112 ---- 5516 ---- 20 ---- 172.
20.)  1972 - MÜNCHEN        ---- 121 ---- 7134 ---- 23 ---- 195.
21.)  1976 - MONTREAL       ---- 92 ---- 6804 ---- 23 ---- 198.
22.)  1980 - MOSKVA             ---- 81 ---- 5179 ---- 23 ---- 203.
23.)  1984 - LOS ANGELES ---- 140 ---- 6829 ---- 25 ---- 221.
24.)  1988 - SÖUL                   ---- 159 ---- 8391 ---- 27 ---- 237.
25.)  1992 - BARCELONA     ---- 169 ---- 9356 ---- 29 ---- 257.
26.)  1996 - ATLANTA             ---- 197 ---- 10 318 ---- 31 ---- 271.
27.)  2000 - SYDNEY               ---- 200 ---- 10 651 ---- 34 ---- 300.
28.)  2004 - ATHÉN                  ---- 201 ---- 10 625 ---- 34 ---- 301
29.)  2008 - PEKING                ---- 204 ---- 11 028 ---- 34 ---- 302.
30.)  2012 - LONDON              ---- 205 ---- 11 060 ---- 34 ---- 302.
31.)  2016 - RIO DE JANEIRO ---- 207 ---- 11 050 ---- 35 ---- 303.

 



                                      OLIMPIAI JÁTÉKOK                                                      
                                              1896 - 2016                                                               

Év -- Helyszín -- Nemzetek -- Sportolók -- Sportágak -- Versenyszámok                                      

1. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1896. -- ATHÉN -- GÖRÖGORSZÁG 

-----------------------------------------------------
1896. Április 6 -- 1896. Április 15

Résztvevő Nemzetek:  14      Résztvevő Sportolók:  241
Résztvevő Sportágak:  10     Résztvevő Versenyszámok:  43

------------------------------------------------------
Az 1896-os Athén-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    11  7  2       20   
2. Görögország  10 17 19       46
3. Németország    6  5  2       13
 4. Franciaország   5  4  2       11
6.. Magyarország   2  1  3        6

2. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1900. -- PARIS -- FRANCIAORSZÁG 
 

-----------------------------------------------------
1900. Május 14 -- 1900. Október 28
Résztvevő Nemzetek:  24      Résztvevő Sportolók:  997
Résztvevő Sportágak:  20     Résztvevő Versenyszámok:  5
7
------------------------------------------------------

Az 1900-as Paris-i Olimpia Éremtáblázata       

1. Franciaország  26 41 34      101   
2. Amerikai Egyesült Államok   19 14 14       47
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága  15  6  9       30
 4. Svájc   6  3  3       12
11.. Magyarország   1  2  2        5

 

3. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1904. -- ST. LOUIS -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK 

-----------------------------------------------------
1904. Július 1 -- 1904. Szeptember 23

Résztvevő Nemzetek:  12      Résztvevő Sportolók:  651
Résztvevő Sportágak:  18     Résztvevő Versenyszámok:  91

------------------------------------------------------
Az 1904-es St. Louis-i Olimpia Éremtáblázata
      

1. Amerikai Egyesült Államok    78 82 79      239   
2. Németország   4  4  5       13
3. Kuba   4  2  3        9
 4. Kanada   4  1  1        6
6.. Magyarország   2  1  1        4

 

4. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1908. -- LONDON -- NAGY-BRITANNIA  Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

-----------------------------------------------------
1908. Április 27 -- 1908. Október 31

Résztvevő Nemzetek:  22      Résztvevő Sportolók:  2008
Résztvevő Sportágak:  24     Résztvevő Versenyszámok:  110

------------------------------------------------------
Az 1908-as London-i Olimpia Éremtáblázata
         

1. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága  56 51 38     145   
2. Amerikai Egyesült Államok    23 12 12      47
3. Svédország   8  6 11      25
 4. Franciaország   5  5 10      20
6.. Magyarország   3  4  2       9

 

5. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1912. -- STOCKHOLM -- SVÉDORSZÁG 

-----------------------------------------------------
1912. Május 5 -- 1912. Július 27

Résztvevő Nemzetek:  28      Résztvevő Sportolók:  2407
Résztvevő Sportágak:  16     Résztvevő Versenyszámok:  102

------------------------------------------------------
Az 1912-es Stockholm-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    25 19 19      63   
2. Svédország    24 24 17      65
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 10 15 16      41
 4. Finnország  Finnország 10  8  8      26
9.. Magyarország   3  2  3       8


6. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1916. -- BERLIN -- NÉMETORSZÁG  

Az I. Világháború Miatt Elmaradt az Olimpia

 

7. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1920. -- ANTWERPEN -- BELGIUM 

-----------------------------------------------------
1920. Április 20 -- 1920. Szeptember 12

Résztvevő Nemzetek:  29      Résztvevő Sportolók:  2626
Résztvevő Sportágak:  24     Résztvevő Versenyszámok:  154

------------------------------------------------------
Az 1920-as Antwerpen-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    41 27 27      95   
2. Svédország    19 20 25      64
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 15 15 13      43
 4. Finnország  Finnország 15 10 10      35
... Magyarország Nem Indult   --  --  --       --

 

8. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1924. -- PARIS -- FRANCIAORSZÁG 

-----------------------------------------------------
1924. Május 4 -- 1924. Július 27

Résztvevő Nemzetek:  44      Résztvevő Sportolók:  3089
Résztvevő Sportágak:  19     Résztvevő Versenyszámok:  126

------------------------------------------------------
Az 1924-es Paris-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    45 27 27      99   
2. Finnország  Finnország   14 13 10      37
3. Franciaország  13 15 10      38
4. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága  9 13 12      34
13.. Magyarország   2  3  4       9

 

9. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1928. -- AMSTERDAM -- HOLLANDIA 

-----------------------------------------------------
1928. Július 28 -- 1928. Augusztus 12

Résztvevő Nemzetek:  46      Résztvevő Sportolók:  2883
Résztvevő Sportágak:  16     Résztvevő Versenyszámok:  106

------------------------------------------------------
Az 1928-as Amsterdam-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    22 18 16      56   
2. Németország     10  7 14      31
3. Finnország  Finnország  8  8  9      25
4. Svédország   7  6  9      22
9.. Magyarország   4  5  --       9

10. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1932. -- LOS ANGELES -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK 

-----------------------------------------------------
1932. Július 30 -- 1932. Augusztus 12

Résztvevő Nemzetek:  37      Résztvevő Sportolók:  1332
Résztvevő Sportágak:  17     Résztvevő Versenyszámok:  117

------------------------------------------------------
Az 1932-es Los Angeles-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    41 32 30     103   
2. Olaszország       12 12 12      36
3. Franciaország  10  5  4      19
4. Svédország   9  5  9      23
6.. Magyarország   6  4  5      15

 

11. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1936. -- BERLIN -- NÉMETORSZÁG 

-----------------------------------------------------
1936. Augusztus 1 -- 1936. Augusztus 18

Résztvevő Nemzetek:  49      Résztvevő Sportolók:  3963
Résztvevő Sportágak:  21     Résztvevő Versenyszámok:  129

------------------------------------------------------
Az 1936-os Berlin-i Olimpia Éremtáblázata

1. Németország  33 26 30     89   
2. Amerikai Egyesült Államok     24 20 12     56
3. Magyarország  10  1  5     16
4. Olaszország    8  9  5     22
5. Finnország  Finnország  7  7  6     20

 

12. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1940. -- HELSINKI -- FINNORSZÁG  
Finnország
A II. Világháború Miatt Elmaradt az Olimpia

 

13. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1944. -- LONDON -- NAGY-BRITANNIA  
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
A II. Világháború Miatt Elmaradt az Olimpia

 

14. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1948. -- LONDON -- NAGY-BRITANNIA  Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

-----------------------------------------------------
1948. Július 29 -- 1948. Augusztus 20

Résztvevő Nemzetek:  59      Résztvevő Sportolók:  4104
Résztvevő Sportágak:  20     Résztvevő Versenyszámok:  136

------------------------------------------------------
Az 1948-as London-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    38 27 19     84   
2. Szovjetunió      16 11 17     44
3. Franciaország  10  6 13     29
4. Magyarország  10  5 12     27
5. Olaszország    8  9  4     21

 

15. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1952. -- HELSINKI -- FINNORSZÁG
  Finnország
-----------------------------------------------------
1952. Július 20 -- 1952. Augusztus 10

Résztvevő Nemzetek:  69      Résztvevő Sportolók:  4995
Résztvevő Sportágak:  19     Résztvevő Versenyszámok:  149

------------------------------------------------------
Az 1952-es Helsinki-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    40 19 17     76   
2. Szovjetunió      22 30 19     71
3. Magyarország  16 10 16     42
4. Svédország  12 13 10     35
5. Olaszország    8  9  4     21

 

16. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1956. -- MELBOURNE -- AUSZTRÁLIA 

-----------------------------------------------------
1956. November 22 -- 1956. December 8

Résztvevő Nemzetek:  67      Résztvevő Sportolók:  3315
Résztvevő Sportágak:  19     Résztvevő Versenyszámok:  145

------------------------------------------------------
Az 1956-os Melbourne-i Olimpia Éremtáblázata

1. Szovjetunió  37 29 32     98   
2. Amerikai Egyesült Államok    32 25 17     74
3. Ausztrália   13  8 14     35
4. Magyarország   9 10  7     26
5. Olaszország    8  8  9     25

 

17. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1960. -- ROMA -- OLASZORSZÁG

-----------------------------------------------------
1960. Augusztus 25 -- 1960. Szeptember 12

Résztvevő Nemzetek:  83      Résztvevő Sportolók:  5338
Résztvevő Sportágak:  19     Résztvevő Versenyszámok:  150

------------------------------------------------------
Az 1960-as Róma-i Olimpia Éremtáblázata

1. Szovjetunió  43 29 31   103   
2. Amerikai Egyesült Államok    34 21 16    71
3. Olaszország   13  10  13    36
4. Németország SZK    12 19 11    42
7.. Magyarország   6  8  7    21

 

18. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1964. -- TOKIÓ -- JAPÁN 

-----------------------------------------------------
1964. Október 10 -- 1964. Október 24

Résztvevő Nemzetek:  93      Résztvevő Sportolók:  5151
Résztvevő Sportágak:  21     Résztvevő Versenyszámok:  163

------------------------------------------------------
Az 1964-es Tokió-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    36 26 28   90     
2. Szovjetunió      30 31 35   96
3. Japán  16 5 8   29
4. Németország SZK    10 22 18   50
6.. Magyarország  10 7 5   22

 

19. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1968. -- MEXICO CITY -- MEXIKÓ 

-----------------------------------------------------
1968. Október 12 -- 1968. Október 27

Résztvevő Nemzetek:  112      Résztvevő Sportolók:  5516
Résztvevő Sportágak:  20     Résztvevő Versenyszámok:  172

------------------------------------------------------
Az 1968-as Mexikóváros-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok   45 28 34  107     
2. Szovjetunió      29 32 30   91
3. Japán  11 7 7   25
4. Magyarország  10 10 12   32
5. Németország DK  9 9 7   25

 

20. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1972. -- MÜNCHEN -- NÉMETORSZÁG 

-----------------------------------------------------
1972. Augusztus 26 -- 1972. Szeptember 11

Résztvevő Nemzetek:  121      Résztvevő Sportolók:  7134
Résztvevő Sportágak:  23     Résztvevő Versenyszámok:  195

------------------------------------------------------
Az 1972-es München-i Olimpia Éremtáblázata

1. Szovjetunió  50 27 22   99     
2. Amerikai Egyesült Államok     33 31 30   94
3. Németország DK  20 23 23   66
4. Németország SZK    13 11 17   40
6.. Magyarország  6 13 16   35

 

21. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1976. -- MONTREAL -- KANADA 

-----------------------------------------------------
1976. Július 17 -- 1976. Augusztus 1

Résztvevő Nemzetek:  92      Résztvevő Sportolók:  6804
Résztvevő Sportágak:  23     Résztvevő Versenyszámok:  198

------------------------------------------------------
Az 1976-os Montreal-i Olimpia Éremtáblázata

1. Szovjetunió  50 40 35 125   
2. Németország DK                  40 25 25  90
3. Amerikai Egyesült Államok 34 35 25  94
4. Németország SZK  10 12 17  40
10.. Magyarország  4 5 13  22

 

22. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1980. -- MOSZKVA -- SZOVJETUNIÓ
  
-----------------------------------------------------
1980. Július 18 -- 1980. Augusztus 10

Résztvevő Nemzetek:  81      Résztvevő Sportolók:  5179
Résztvevő Sportágak:  23     Résztvevő Versenyszámok:  203

------------------------------------------------------
Az 1980-as Moszkva-i Olimpia Éremtáblázata

1. Szovjetunió  80 69 46   195   
2. Németország DK                  47 37 42   126
3. Bulgária  8 10 17   41
4. Kuba  8 7 5   20
6.. Magyarország  7 10 15   32

 

23. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1984. -- LOS ANGELES -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK 

-----------------------------------------------------
1984. Július 28 -- 1984. Augusztus 12

Résztvevő Nemzetek:  140      Résztvevő Sportolók:  6829
Résztvevő Sportágak:  25     Résztvevő Versenyszámok:  221

------------------------------------------------------
Az 1984-es Los Angeles-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok 83 61 30  174  
2. Románia  20 16 17 53
3. Németország SZK  17 19 23 59
4. Kína  15 8 9 32
... Magyarország Nem Indult  -- -- -- --

 

24. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1988. -- SZÖUL -- DÉL-KOREA 

-----------------------------------------------------
1988. Szeptember 17 -- 1988. Október 2

Résztvevő Nemzetek:  159      Résztvevő Sportolók:  8391
Résztvevő Sportágak:  27     Résztvevő Versenyszámok:  237

------------------------------------------------------
Az 1988-as Szöul-i Olimpia Éremtáblázata

1. Szovjetunió  55 31 46  132   
2. Németország DK  37 35 30 102
3. Amerikai Egyesült Államok 36 31 27 96
4. Dél-Korea  12 10 11 35
6.. Magyarország  11 6 6 23

25. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1992. -- BARCELONA -- SPANYOLORSZÁG 

-----------------------------------------------------
1992. Július 25 -- 1992. Augusztus 10

Résztvevő Nemzetek:  169      Résztvevő Sportolók:  9356
Résztvevő Sportágak:  29     Résztvevő Versenyszámok:  257

------------------------------------------------------
Az 1992-es Barcelona-i Olimpia Éremtáblázata

1. Oroszország  orosz 45 38 29  112   
2. Amerikai Egyesült Államok   37 34 37 108
3. Németország  33 21 28 82
4. Kína  16 22 16 54
8.. Magyarország  11 12 7 30

 

26. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1996. -- ATLANTA -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK 

-----------------------------------------------------
1996. Július 19 -- 1996. Augusztus 5

Résztvevő Nemzetek:  197      Résztvevő Sportolók:  10 318
Résztvevő Sportágak:  31     Résztvevő Versenyszámok:  271

------------------------------------------------------
Az 1996-os Atlanta-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok 44 32 25   101   
2. Oroszország  orosz 26 21 16 63
3. Németország  20 18 27 65
4. Kína  16 22 12 50
12.. Magyarország  7 4 10 21

 

27. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2000. -- SYDNEY -- AUSZTRÁLIA 

-----------------------------------------------------
2000. Szeptember 15 -- 2000. Október 1

Résztvevő Nemzetek:  200      Résztvevő Sportolók:  10 651
Résztvevő Sportágak:  34     Résztvevő Versenyszámok:  300

------------------------------------------------------
A 2000-es Sydney-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok 37 24 32    93   
2. Oroszország  orosz 32 28 30  90
3. Kína  28 26 17  68
4. Ausztrália   16 25 17  58
13.. Magyarország  8 6 3 17

 

28. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2004. -- ATHÉN -- GÖRÖGORSZÁG 

-----------------------------------------------------
2004. Augusztus 13 -- 2004. Augusztus 29

Résztvevő Nemzetek:  201      Résztvevő Sportolók:  10 625
Résztvevő Sportágak:  34     Résztvevő Versenyszámok:  301

------------------------------------------------------
A 2004-es Athén-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok 36 39 26    101
2. Kína  32 18 14   63
3. Oroszország  orosz 28 26 37   91
4. Ausztrália   17 16 17   50
13.. Magyarország  8 6 3   17

29. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2008. -- PEKING -- KÍNA 

-----------------------------------------------------
2008. Augusztus 8 -- 2008. Augusztus 24

Résztvevő Nemzetek:  204      Résztvevő Sportolók:  11 028
Résztvevő Sportágak:  34     Résztvevő Versenyszámok:  302

------------------------------------------------------
A 2008-as Peking-i Olimpia Éremtáblázata

1. Kína  51 21 28  100  
2. Amerikai Egyesült Államok   36 38 36 110
3. Oroszország  orosz 23 21 29 73
4. Nagy-Britannia  Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 19 13 15 47
20.. Magyarország  3 6 3 12

 

30. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2012. -- LONDON -- ANGLIA  Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

-----------------------------------------------------
2012. Július 27 -- 2012. Augusztus 12

Résztvevő Nemzetek:  205      Résztvevő Sportolók:  11 060
Résztvevő Sportágak:  34     Résztvevő Versenyszámok:  302

------------------------------------------------------
A 2012-es London-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    46 29 29  104   
2. Kína  38 27 23 88
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 29 17 19 65
4. Oroszország  orosz 24 26 32 82
9.. Magyarország  8 4 6 18

 

31. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2016. -- RIO DE JANEIRO -- BRAZILIA  
Brazília
-----------------------------------------------------
2016. Augusztus 2 -- 2016. Augusztus 22

Résztvevő Nemzetek:  207      Résztvevő Sportolók:  11 050
Résztvevő Sportágak:  35     Résztvevő Versenyszámok:  302

------------------------------------------------------
A 2016-os Rio de Janeiro-i Olimpia Éremtáblázata

1. Amerikai Egyesült Államok    46 37 38  121   
2. Nagy-Britannia Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 27 23 17 67
3.  Kína   26 18 26 70
4. Oroszország  orosz 19 18 19 56
12.. Magyarország   8 3 4 15

------------------------------------------------------------------------------------------------

1920-BAN MAGYARORSZÁG AZÉRT NEM INDULHATOTT AZ OLIMPIÁN, MERT AZOKAT AZ ORSZÁGOKAT NEM HÍVTÁK MEG, AMELYEK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN A VESZTES OLDALON HARCOLTAK: NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, TÖRÖKORSZÁG, BULGÁRIA, MAGYARORSZÁG.

1984-BEN MAGYARORSZÁG AZÉRT NEM INDULT AZ OLIMPIÁN, MERT A SZOVJETUNIÓ ÚGY DÖNTÖTT HOGY BOJKOTTÁLJA A LOS ANGELES-I OLIMPIÁT. ÉS A TÖBBI SZOCIALISTA ORSZÁG CSATLAKOZOTT EHHEZ: CSEHSZLOVÁKIA, MÉMET DK, LENGYELORSZÁG, BULGÁRIA, MAGYARORSZÁG.

------------------------------------------------------------------------------------------


                       OLIMPIAI ÖRÖK ÉREMTÁBLÁZAT                                    

                                           1896 - 2016                                                                                                                     

RANGSOR - NEMZET - ARANY - EZÜST - BRONZ - ÖSSZES ÉREM                                      

1.  Amerikai Egyesült Államok   999    796    705  --- 2500
2.  Szovjetunió  (CCCP) 573 483 471  --- 1527
3.  Németország  (GER) 278 313 349  ---  947
4.  Nagy-Britannia  (GBR) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága 263 295 290  ---  848
5.  Kína  (CHI)   227 223 250  ---  700
6.  Franciaország  (FRA)  212 233 255  ---  690
7.  Olaszország  (ITA) 206 173 192  ---  571
8.  Magyarország  (HUN) 175 149 173  ---  497
9.  Németország DK  (DDR) 153 130 127  ---  410
10. Svédország  (SVE) 146 170 180  ---  496
11. Ausztrália  (AUS) 144 156 186  ---  485
12. Japán  (JAP) 138 135 147  ---  420
13. Oroszország  (RUS)  128 119 132  ---  379
14. Finnország  (FIN) Finnország 103 85 116  ---  303
15. Románia  (ROM) Románia 86 89 117  ---  292
16. Hollandia  (NED) Hollandia 84 86 105  ---  275  
17. Dél-Korea  (COR) Dél-Korea 68 74 73   ---  215
18. Kuba  (CUB) 68 64 63   ---  195
19. Lengyelország  (POL) Lengyelország 65 82 99   ---  245
20. Németország SZK  (BDR) Németország 56 67 82   ---  205
21. Norvégia  (NOR) Norvégia 54 47 42   ---  143
22. Kanada  (CAN) Kanada 53 95 99   ---  250
23. Bulgária  (BUL) Bulgária 51 84 77   ---  212
24. Csehszlovákia  (CSL) 49 50 46   ---  145
25. Svájc  (SUI) Svájc 46 72 66   ---  184
26. Dánia  (DEN) Dánia 43 69 68   ---  180
27. Új-Zéland  (NZL) Új-Zéland 42 19 39   ---  100
28. Törökország  (TUR) Törökország 39 25 38   ---   88
29. Belgium  (BEL) Belgium 38 53 56   ---  148
30. Spanyolország  (ESP) Spanyolország 38 52 36   ---  133
31. Görögország  (GRE) Görögország 31 44 35   ---  110
32. Jugoszlávia  (YUG) Jugoszlávia 28 32 33   ---   93
33. Ukrajna  (UKR) Ukrajna 28 22 46   ---   76
34. Kenya  (KEN) Kenya 22 29 24   ---   75
35. Ausztria  (AUT) Ausztria 21 36 39   ---   96
36. Brazília  (BRA) Brazília 20 25 46   ---   91
37. Dél-Afrika (RSA) Dél-afrikai Köztársaság 20 25 27   ---   72
38. Etiópia  (ETH) Etiópia 18 6 14   ---   38
39. Argentína  (ARG) Argentína 17 23 26   ---   66
40. Jamaica  (JAM) Jamaica 15 24 16   ---   55
41. Mexikó  (MEX) Mexikó 13 19 24   ---   56
42. Irán  (IRI) Irán 11 15 22   ---   48
43. Fehéroroszország  (BLR) Fehéroroszország 10 19 35   ---   64
44. Csehország  (CZE) 10 13 13   ---   36
45. Koreai NDK  (PRK) Észak-Korea 10 12 19   ---   41
46. Horvátország  (CRO) Horvátország 10 12 11   ---   33
47. Kazahsztán  (KAZ) Kazahsztán 9 16 17   ---   39
48. Észtország  (EST) Észtország 9 8 14   ---   31
49. India  (IND) India 9 4 7     ---   20
50. Írország  (IRL) Írország 8 10 11   ---   29 
51. Szlovákia  (SVK) Szlovákia 8 8 5     ---  22
52. Egyiptom  (EGY) Egyiptom 7 7 10    ---  24
53. Thaiföld  (THA) Thaiföld 7 6 11    ---  24
54. Indonézia  (INA) Indonézia 6 10 11    ---  27 
55. Azerbajdzsán  (AZE) Azerbajdzsán 6 5 15    ---  26
56. Üzbegisztán  (UZB) Üzbegisztán 6 5 10    ---  21
57. Grúzia  (GEO) Grúzia 6 5 10    ---  21
58. Marokkó  (MAR) Marokkó 6 4 11    ---  21
59. Algéria  (ALG) Algéria 5 2 8     ---  15
60. Bahama  (BAH) Bahama-szigetek 5 2 5     ---  12
61. Szlovénia  (SLO) Szlovénia 4 8 14   ---  26
62. Portugália  (POR) Portugália 4 8 11   ---  23
63. Nigéria  (NIG) Nigéria 3 8 12   ---  23
64. Tunézia  (TUN) Tunézia 3 3 4     ---  10
65. Zimbabwe  (ZIM) Zimbabwe 3 4 3     ---  10
66. Pakisztán  (PAK) Pakisztán 3 3 4     ---  10
67. Dominika  (DOM) Dominikai Köztársaság 3 2 5     ---  10
68. Mongólia  (MON) Mongólia 2 9 13   ---  24
69. Tajvan  (TPE) Tajvan 2 6 11   ---  19
70. Kolumbia  (COL) Kolumbia 2 6 11   ---  19
71. Chile  (CHI) Chile 2 6 10   ---  18
72. Trinidad  (TRI) Trinidad és Tobago 2 5 11   ---  18
73. Szerbia  (SRB) Szerbia 2 4 3     ---  9

------------------------------------------------------------------------------------------

74.  Venezuela  (VEN) Venezuela                 2        2        8    ---   12     
75.  Liechtenstein  (LIE) Liechtenstein 2 2 5    ---    9
76.  Uganda  (UGA) Uganda 2 2 5    ---    9
77.  Uruguay  (URU) Uruguay 2 2 5    ---    9
78.  Örményország  (ARM) Örményország         1 2 9    ---   12
79.  Costa Rica  (CRC) Costa Rica  1 2 2    ---    5
80.  Izrael  (ISR) Izrael 1 1 5    ---    7

--------------------------------------------------------------------------------------------------

   

                          OLIMPIAI JÁTÉKOK LEGSIKERESEBB SPORTOLÓI                              
                                                            1896 - 2016                                                                          

H Versenyző Nemzet Sportág Olimpia Típus  
1. Michael Phelps Egyesült Államok Egyesült Államok Úszás 2004–2012    18  Arany  
2. Larisza Latinyina Szovjetunió Szovjetunió Torna 1956–1964      9  Arany  
3. Paavo Nurmi Finnország Finnország Atlétika 1920–1928      9  Arany  
4. Mark Spitz Egyesült Államok Egyesült Államok Úszás 1968–1972      9  Arany  
5. Carl Lewis Egyesült Államok Egyesült Államok Atlétika 1984–1996      9  Arany      
6. Bjørn Dæhlie Norvégia Norvégia Sífutás 1992–1998      8  Arany  
6. Birgit Fischer Németország Németország Kajak-kenu 1980–2004      8  Arany  
8. Kató Szavao Japán Japán Torna 1968–1976      8  Arany  
8. Jenny Thompson Egyesült Államok Egyesült Államok Úszás 1992–2004      8  Arany  
10. Matt Biondi Egyesült Államok Egyesült Államok Úszás 1984–1992      8  Arany  
11. Ray Ewry Egyesült Államok Egyesült Államok Atlétika 1900–1908      8  Arany  
12. Gerewich Aladár   Magyarország       Vívás            1932–1960      8  Arany           

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

                 Olimpiák Sportág és Versenyszám Grafikonjai.                            
                                           1896 - 2016                                                                    

A nyári olimpiákon érmes és aranyérmes nemzetek 1896 - 2016

A nyári olimpiákon érmes és aranyérmes nemzetek száma, 1896–2008

Az olimpiákon részt vevő nemzetek és versenyzőik száma, 1896 - 2016

Az olimpiákon részt vevő nemzetek és versenyzőik száma, 1896–2008

Az egyes olimpiákon részt vevő sportolók, és ezen belül a női sportolók száma, 1896 - 2016

Az egyes olimpiákon részt vevő sportolók, és ezen belül a női sportolók száma, 1896–2004