"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Jules Verne generációk író kalandora - Bíró Csaba

2014.03.08 11:36

 

Jules Verne generációk író kalandora.

Jules Verne kalandos regényeivel generációk írója, a tudományos-fantasztikus irodalom korszak alkotó alakja, ezt érdemes leszögezni. Kalandos regényeit világszerte sokak ismerik és szeretik. Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és a Korán művei után Verne regényei jelentek meg legnagyobb számban a világon.

Képtalálat a következőre: „jules verne”Képtalálat a következőre: „jules verne”

Jules Verne írói hatása

--  Jules Verne, magyarosan: Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kiemelkedő művei között szerepel a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogof Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A Tizenöt éves kapitány, és a Kétévi vakáció.
--  Jules Verne példátlan népszerűségének titkát máig kutatják az irodalom tudósok, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy akár ismert földrajzi helyekre, akár képzeletbeli tájakra kalauzolja olvasóit, ezt szelíd humorral, rendkívül plasztikus képekkel és érzékletes leírásokkal teszi.
--  A kutatók megszámolták, hogy összesen: 115 fantasztikus tervet és találmányt említ munkáiban, melyek közül csaknem: 70-80 már megvalósult, köztük az űrhajó, a rakéta, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezet szennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot, az olajfoltos tengereket.
--  Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Korán művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példány számban a világon. Magyarországon is nemzedékek nőttek fel Verne Gyulán, az ifjú és kevésbé ifjú olvasók hosszú évtizedeken keresztül rongyosra forgatták a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontjába, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekeit.
--  Jules Verne egyik híres és máig fennmaradt mondata volt ez: "Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein."

Jules Verne élete

--  Jules Verne 1828. február 8-án született: Nantes-ban, egy nagy Nyugat-Franciaországi kikötő városban, 50 km-re az Atlanti-óceántól. Apja Pierre Verne első fiaként született. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta fiát, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, és bár elvégezte a jogot, soha nem praktizált. Az érettségit követően apja kívánságára Párizsba ment jogot tanulni, 1851-ben diplomát is szerzett.
--  Jules mivel szerette a kalandokat, és a "fény városában", Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást ha az írói pályát választja. Ezzel nem törődve és szívére hallgatva írt. Szívesebben foglalkozott a természet tudományokkal és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természet tudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta.
--  Írói pályája egyáltalán nem indult könnyen, eleinte sok nehézséggel küzdött, sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és opera szövegeket is írt, kevés sikerrel. Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett: Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta. Dumas azonban biztatta, és ez is sokat jelentett Verne számára.
--  Első komolyabb sikerét az "Öt hét léghajón" című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója: Jules Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással.
--  Regény alakban és a nagyközönségnek írva, szó sem lehetett száraz tudományosságról vagy szigorú tárgyilagosságról, hanem gyakran féket eresztve fantáziájának, olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket a komoly tudomány csak kiinduló pontjukat tekintve helyeselhetett, de végeredményükben nem.
--  Az mindenesetre hervadhatatlan érdeme, hogy érdekes leírásával laikusok és különösen a felserdülő ifjúság számára a természet tudományokat vonzóvá tette. A legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt módon viszi hőseit utazásaikra, hol a Föld körül, hol a tenger mélyére, hol megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének bővítése.
--  Verne szándéka mellesleg az is volt, hogy a tudományos körök érdeklődését felkeltse bizonyos még meg nem oldott problémák iránt. Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is.
--  Élet művének a csúcsa talán a Nagy-Trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget) amelyek a legjobban kidolgozottak. Népszerű még mindmáig a "80 nap alatt a Föld körül", az "Utazás a Föld középpontjába", a "Sztrogof Mihály" vagy a Sándor Mátyás is. Sokan ajánlják a fiataloknak a "Tizenöt éves kapitányt" és a "Kétévi vakációt".
--  A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A Dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadság jogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen.
--  Már életében sokan csodálták Jules Vernét, igen nagy rajongó táborral rendelkezett, de ugyanakkor voltak olyanok is, akik fanyalogtak a regényei láttán, értéktelennek tartották azokat. Az idő a későbbiekben mégis igazolta műveinek nagyságát, maradandóságát, hiszen máig népszerűek és olvasottak.
--  A nagyközönség és írótársai nagyobb része azonban elfogadta, szerette s várta az egyre újabb és újabb műveket. Kortársai közül: Balzac, Dumas, Zola, Gorkij, Sand elismerte tehetségét. Tisztelői közé tartozott: Mengyelejev, Gábor Dénes, Szilárd Leó, Teller Ede, de megemlíthetjük XIII. Leó pápát is, aki egy magánkihallgatáson is fogadta.
--  Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókai Mór nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt Jókai nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az "Így írtok ti"-ben található Verne-utánzat mutat a legjobban. Műveiből közel: 200 film feldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces néma filmek, mint 100 millió dolláros szuper produkciók.
--  Jules Verne az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már világszerte: 148 nyelven jelentek meg. Számos művének illusztrációit: Édouard Riou francia festő, könyv illusztrátor készítette.

Jules Verne - Regényei

1.   1851 – Dráma a levegőben (Un Drame dans les airs)
2.   1852 – Martin Paz (Martin Paz)
3.   1854 – Zakariás mester (Maître Zacharius)
4.   1855 – Telelés Grönlandban (Un Hivernage dans les glaces)
5.   1862 – Öt hét léghajón (Cinq semaines en ballon)
6.   1864 – Chanteleine grófja (Le Comte de Chanteleine)
7.   1864 – Utazás a Föld középpontjába (Voyage au centre de la Terre)
8.   1865 – Utazás a Holdba (De la Terre à la Lune)
9.   1866 – Hatteras kapitány (Les Aventures du capitaine Hatteras)
10.  1868 – Grant kapitány gyermekei (Les Enfants du capitaine Grant)
11.  1870 – Nemo kapitány (Vingt mille lieues sous les mers)
12.  1870 – Utazás a Hold körül (Autour de la Lune)
13.  1871 – Az úszó város (Une ville flottante)'
14.  1871 – Az ostromzáron át (Les Forceurs de blocus)
15.  1872 – Három orosz és három angol (Trois Russes et trois Anglais)
16.  1873 – A prémvadászok (Le Pays des fourrures)
17.  1873 – 80 nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en 80 jours)
18.  1874 – Ox doktor teóriája (Le Docteur Ox)
19.  1875 – A rejtelmes sziget (L'Île mystérieuse)
20.  1875 – A Chancellor (Le Chancellor)
21.  1876 – Sztrogof Mihály (Michel Strogoff)
22.  1877 – Hector Servadac (Hector Servedac)
23.  1877 – Fekete Indiák (Les Indes noires)
24.  1878 – A tizenöt éves kapitány (Un capitaine de quinze ans)
25.  1879 – A Bégum ötszázmilliója (500 millions de la Bégum)
26.  1879 – Egy Kínai Kínában (Les d'un Chinois en Chine)
27.  1880 – A gőzház (Az Acélelefánt) (La Maison a vapeur)
28.  1881 – Nyolcszáz mérföld az Amazonason (La Jangada)
29.  1882 – A Robinsonok iskolája (L'École des Robinsons)
30.  1882 – A zöld sugár (Le Rayon vert)
31.  1883 – Keraban a vasfejű (Kéraban-le-Têtu)
32.  1884 – A lángban álló szigettenger (L’Archipel en feu)
33.  1884 – Dél csillaga (L'Etoile du sud)
34.  1884 – Híjj-zutty (Frritt-Flacc)
35.  1885 – A Cynthia hajótöröttje (L'Épave du "Cynthia")
36.  1885 – Sándor Mátyás (Mathias Sandorf)
37.  1886 – Egy sorsjegy története (Un Billet de loterie)
38.  1886 – Hódító Robur (Robur-le-Conquérant)
39.  1887 – Észak Dél ellen (regény) (Nord contre Sud)
40.  1887 – Haza, Franciaországba (Le Chemin de France)
41.  1887 – Gil Braltar (Gil Braltar)
42.  1888 – Kétévi vakáció (Deux Ans de vacances)
43.  1889 – A névtelen család (Famille-sans-nom)
44.  1889 – Világfelfordulás (Sans dessus dessous)
45.  1890 – César Cascabel (César Cascabel)
46.  1890 – A XXIX. században (La Journée d'un en 2890)
47.  1891 – A Franklin kifut a tengerre (Mistress Branican)
48.  1892 – Várkastély a Kárpátokban (Château des Carpathes)
49.  1892 – Claudius Bombarnac (Claudius Bombarnac)
50.  1893 – Senki fia (P'tit-Bonhomme)
51.  1894 – Antifer mester kalandjai (Aventures de maître Antifer)
52.  1895 – Az úszó sziget (L’Île à hélice)
53.  1896 – A francia zászló (Face au drapeau)
54.  1896 – Clovis Dandentor (Clovis Dardentor)
55.  1897 – Jégszfinx (Le Sphinx des glaces)
56.  1898 – Az Orinocon fölfelé (Le Superbe Orénoque)
57.  1899 – A különös végrendelet (Le Testament d'un excentrique)
58.  1900 – A Dunai hajós (Le Pilote de Danube)
59.  1900 – Új hazában (Seconde patrie)
60.  1900 – Város a levegőben (Le Village aérien)
61.  1901 – Cetvadászok (Jean-Marie Cabidoulin kalandjai)
62.  1901 – Amerikai erkölcsök (Moeurs américaines)
63.  1901 – Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz)
64.  1902 – A két Kip testvér (Les Frères Kip)
65.  1902 – Az örök Ádám (L'Éternel Adam)
66.  1902 – Az Antillák világa (Bourses de voyage)
67.  1903 – Véres dráma Livóniában (Un drame en Livonie)
68.  1903 – A Világ Ura (Maître du monde)
69.  1903 – A Szahara tengere (L'Invasion de la mer)
70.  1904 – Thompson és Társa (L'Agency Thompson et Co)
71.  1904 – Az Arany Vulkán (Le Volcan d'or)
72.  1904 – A Jonathan hajótöröttei (Naufreges du Jonathan)
73.  1905 – Az Arany meteor (La chasse au météore)
74.  1905 – A Barsac-expedíció kalandjai (La Aventure de la Barsac)
75.  1905 – Párizs a XX. században (Paris au XXe siecle)
76.  1905 – Világítótorony a világ végén (Le Phare du bout du Monde)


Magyarországi gyűjteményes kiadás

Az Unikornis Kiadó 1997 és 2005 között: Jules Verne összes művei címen: 80 kötetes sorozatot jelentetett meg. A sorozatban több olyan Verne-mű megjelent, amely magyar nyelven előtte még egyszer sem volt olvasható. A 80 kötetben helyet kaptak lírai, drámai alkotások és novellagyűjtemények is. A sorozat 80. kötete Horváth Árpád Verne, a technika álmodója című munkája az író teljes életművet bemutatja, Verne munkáit röviden elemzi. A sorozat kötetei.

1.   A Dunai hajós
2.   A különös végrendelet
3.   A Szahara tengere
4.   Grant kapitány gyermekei I-II.
6.   Dél csillaga
7.   Hódító Robur
8.   Keraban, a vasfejű
9.   A világ ura
10.  Kalózokkal az Antillák földjén
11.  Egy kínai viszontagságai Kínában
12.  Senki fia
13.  Róma ostroma és más elbeszélések
14.  A büszke Orinoco
15.  Egy sorsjegy története
16.  Utazás a Föld középpontja felé
17.  Utazás a Holdba
18.  Utazás a Hold körül
19.  A Lángban álló Szigettenger
20.  Észak Dél ellen
21.  A Bégum 500 milliója
22.  Branicanné asszonyság
23.  Hector Servadac
24.  Chanteleine grófja / Mona Lisa
25.  A Jégszfinx
26.  Világfelfordulás / A Francia zászló
27.  A névtelen család
28.  A Jangada
29.  Hatteras kapitány
30.  A rejtelmes sziget I-II.
32.  Nemo kapitány
33.  Az Arany meteor
34.  Az Arany vulkán
35.  A két Kip-testvér
36.  Dráma Mexikóban
37.  Várkastély a Kárpátokban
38.  Fekete Indiák
39.  Antifer mester csodálatos kalandjai
40.  Cetvadászok
41.  Haza, Franciaországba!
42.  Sztrogof Mihály
43.  Thompson és Társa
44.  A zöld sugár
45.  Clovis Dardentor
46.  Storitz Vilmos titka
47.  A Barsac-expedíció története
48.  A Tizenöt éves kapitány
49.  A Prémvadászok
50.  Utazás Angliában
51.  Kétévi vakáció
52.  A Jonathán hajótöröttjei I-II.
54.  Martín Paz
55.  Három Orosz és három Angol kalandjai
56.  Város a levegőben
57.  80 Nap alatt a Föld körül
58.  Zakariás mester
59.  Robinsonok iskolája
60.  Egy pap 1835-ben
61.  Az úszó sziget
62.  César Cascabel
63.  A Föld felfedezése I-IV.
67.  Sándor Mátyás I-II.
69.  Párizs a XX. században
70.  Öt hét léghajón
71.  Acél elefánt I-II.
73.  A Chancellor
74.  Claudius Bombarnac
75.  Úszó város
76.  Dráma Livóniában
77.  Robinson bátya
78.  Az új hazában
79.  A Cynthia hajótöröttje
80.  Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója

Jules Verne regényeiről

--  Jules Verne, e híres francia írónak a nevét nálunk nemzedékről nemzedékre magyarosan: Verne Gyulának írták és mondották. A magunkénak tudtuk, ahogy magukénak tudták: angolok, németek, olaszok, oroszok, amerikaiak. Egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított, legnagyobb példány számban elkelt íróinak. Első sikereinek idején talán ő maga se tudta, hogy mindenekelőtt ifjúsági író, és még kevésbé azt, hogy az akkor még nem létező "tudományos-fantasztikus" regény - a sci-fi megteremtője.
--  Mára már kétségtelen, hogy a múlt század derekán még uralkodó romantikát ő fordította természet tudományos ábrándok és a valóság felé. És miközben sikeres kortársainak jó része alaposan elavult, ő olyan elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban, mint a legklasszikusabbak és a legmodernebbek.
--  Abban a kereskedő középpolgári családban született, amely 1830-ban, a régi királyságot végleg leromboló "Júliusi forradalom"-mal trónra ültette Lajos Fülöpöt, a "polgárkirály"-t, és vele a pénzemberek, a bankárok uralmát. A gyors polgári meggazdagodás, a kalandoknak átélt üzleti vállalkozás, a váratlanul felgyorsuló műszaki fejlődés emlékezetes korszaka volt ez. 1830-tól 1848-ig tartott. Verne kétéves volt, amikor elkezdődött, 20 éves, amikor befejeződött.
--  Testi-lelki fejlődésére, sokirányú érdeklődésére döntő befolyást gyakoroltak a polgárság számára oly izgalmas és oly reményteljes évek. A kibontakozáshoz hozzájárult a fiú gyors felfogása, tanuló szenvedélye, korán megnyilvánuló mesélő fantáziája. Siheder éveitől kezdve a nagy kalandokra vágyott: hol távoli tájak felfedezője, hol merész üzleti vállalkozások gyorsan gazdagodó hőse, hol meg nagy hírű természet tudós akart lenni. Amikor felserdülve kilépett a családi körből, bank tisztviselőnek állt, és hamarosan kockázatos tőzsdeügyletekből gazdagodó üzletember lett.
--  Kitűnő társasági csevegő volt. Úgy mesélgetett távoli tájakról, mintha maga járt volna a messzeségekben, amelyekről olvasott. Szenvedélyesen olvasott a felfedezésekről és az egzotikus szokásokról. Izgatták az új tudományos felfedezések. De ugyanennyire a kalandos regények is. Dumas - az idősebb, a nagy romantikus - az ifjú Verne legkedvesebb írója volt.
--  Élete nagy élményeként tartotta számon, amikor az önkéntes emigrációban élő kalandos kedvű író, aki Garibaldinak is harcostársa volt, hazajött Párizsba, egyenest az irodalmi és színházi élet kellős közepébe, és örömmel fogadta a fiatal írók-művészek tiszteletét. Az élete delén túljutott, örökké fiatalos író fejedelem és a fiatal, kitűnően mesélgető pénzember hamar összebarátkozott.
--  Verne mesterének, példaképének tudta Dumast. Dumas felfedezte a fiatal, fogékony tőzsdebizományosban a nagy mesélőt. Verne pedig szeretett kísérletképpen írogatni is. Népszerű olvasmány volt annak idején a nem sokkal korábban fiatalon meghalt nagy amerikai költő-elbeszélő, Edgar Allan Poe kalandregénye, az "Arthur Gordon Pym". Valójában elsietett, összecsapott írásmű ez, valószínűtlen kalandok sorozata, amelynek végén a hős elindul az ismeretlen északi sark felé, és eltűnik. De a romantika fénykorában ez a titokzatosság is izgalmasnak számított.
--  Verne kísérletképpen megírta a folytatást, amely még kalandosabb és még valószínűtlenebb volt. Ebben Pym már valójában meghalt, nem is róla szól a történet, hanem barátjáról, aki fel akarja kutatni, mi történt vele. A furcsa regény címe: "A jégszfinx". Csak egy lendület kellett, hogy sikeres olvasmány legyen. Az ugrásnak azonban előzménye volt. Verne a kéziratot odaadta Dumas-nak, aki azonnal vállalkozott, hogy kiadót kerít a számára.
--  Dumas megerősítette Vernét, hogy valódi, tehetséges író. Neki pedig már megvolt a következő regénytémája. Úgy gondolta, hogy ha az kellő fogadtatásra talál, akkor majd "A jégszfinx"-et is meg lehet jelentetni. Hamarosan el is készítette azt a regényt, amellyel azonnal híres, majd világhíres lett. Ez az "Öt hét léghajón".
--  A léghajót már az előző század vége felé feltalálták a Montgolfier-testvérek, maguk is felszálltak - az egész világ csodálatára - néhány száz méter magasra. Az azonnal nagy hírű feltalálók többé nem kockáztatták az életüket a nagyon is veszélyes kísérletezéssel. De attól fogva a repülés a tudomány és a technika egyik fő célkitűzése volt. Verne pedig kitalált egy kalandos kedvű nagy tudóst, aki megszerkesztett egy hőlégballont, amelyen néhány társával felszáll a magasba. Sorsukat a szelekre bízzák. Így hintáznak át óriási területeket.
--  A kaland földrajzi ismeret terjesztéssé, a földrajz pedig kalanddá válik. A könyv 1863-ban jelent meg. Verne 25 éves volt. Olyan világsiker lett, számos fordítása és kiadása annyi pénzt hozott, hogy a szerző hátat fordított a pénz ügyleteknek. Hamarosan megjelent a "A jégszfinx" is, de addigra készen volt már a következő könyv.
--  A hirtelenében nemcsak nagy hírű, de nagy jövedelmű író megvalósíthatta a vágyott élet formáját. Egy kényelmes vitorlás yachtot vásárolt. Maga is értett a vitorla kezeléshez. Ezzel a vízi alkalmatossággal hajókázott a Földközi-tenger tájain. Elég volt ehhez két vagy három értő tengerész és egy jó szakács. A kényelmes hálófülkében akár hölgy vendégekkel is utazgathatott. Legtöbb regényét a dolgozó fülkében írta. A vendégek mesélgettek róla, hogy a kis helyiség a hajó fenéken térképekkel van kitapétázva. A himbálózó íróasztalon jól odaerősített óriási földgömb segít az író képzeletének.
--  Az nagy sikerek után megvolt az életprogram: a nagy utazásokról, az új felfedezésekről, a várható még újabb felfedezésekről akart írni. A "Grant kapitány gyermekei" és "A tizenöt éves kapitány" a legnevezetesebb, legsikeresebb Verne-regények, a "Nyolcvan nap alatt a Föld körül" pedig földrajzi ismeretterjesztés, miközben valamennyi romantikus kalandregény.
--  Ezek mellett egymás után következnek a hamarosan megvalósuló tudományos vágyálmokról szóló regények. Az "Utazás a tenger alatt", azaz Némó kapitány története megelőlegezi a tengeralattjárók valóságát. Az "Utazás a Holdba" és folytatása, az "Utazás a Hold körül" az űrrepülés korai elképzelése. "A Bégum ötszáz milliója" előbb ijesztő, majd szatirikus történet a megvalósított világpusztító csodafegyverről.
--  Ezekben a korai tudományos-fantasztikus regényekben kitűnő, gyakran humoros jellemek mulattatják az olvasót. A "Nyolcvan nap alatt a Föld körül" hőse, a pedáns angol úr, Phileas Fogg és inasa, a francia Passpartou ugyanolyan felejthetetlen két alak, mint a "Grant kapitány gyermekei"-ből ismert tudós, Paganel, aki olyan szórakozott, hogy spanyol helyett tévedésből portugálul tanul meg, vagy az "Utazás a Holdba" című regényéből Servet úr a különc francia, aki minden áron űrutazó akar lenni.
--  A kifejezetten tudományos célzatú témákon kívül is halmozódnak a különös kalandok. Így a robinzonádok, a partravetett emberek életereje és győzelme a természet felett. Ezek közül talán a legérdekesebb a "Két évi vakáció" - egy iskolai kiránduló hajó diákmenekültjeinek társadalmi élete az otthonná varázsolt puszta szigeten. Az irodalomtörténet egyik legjobb, legérdekesebb ifjúsági regénye. Vagy "A rejtelmes sziget". Ez négy menekülő férfi partravetődése egy puszta szigeten, ahol megteremtik az életlehetőséget mindaddig, amíg hosszú idő múltán megtalálják őket.
--  A mi számunkra talán a legérdekesebb, talán a legszebb is - a "Sándor Mátyás". - Hőse magyar úr, az 1849 után osztrák elnyomás alá kerülő haza szabadság hőse, aki börtönből menekül. Sikeres szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. Kétségtelen a téma feltűnő rokonsága: Dumas "Monte Cristo grófja" című híres regényének cselekményével. Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alap mozzanatait tőle kapta. A zsákmányt ezzel az ajánlással tisztelettel vissza adja.
--  Verne soha nem járt Magyarországon. A személyek magyar neveit a térképről és a történelem könyvekből vette. Szerepel itt: Torontál Simon, Szatmár László, a hős leányát: Szávának hívják, holott ez a folyónév inkább szerb férfinév. Egy tanárt: Bátori Istvánnak hívnak. A gonosz ember neve Sárkány.. De a regény nagyon szép, szívhez szóló romantikus mű. A több mint 100 éve elhunyt szerző élőbb és frissebb, mint példaképei és követői. Jules Verne francia író, de nálunk Verne Gyula, mert a miénk is.

Jules Verne megvalósult álmai

--  Vajon hogyan tudta egy régi francia író megjósolni mai világunk technológiáit? A meghökkentő gépeket és találmányokat elképzelő, világhírű: Jules Verne az 1800-as években élt és alkotott, de az akkor még lehetetlennek tűnő dolgok közül, melyek benépesítették regényeit, mára több is valósággá vált.
--  Sokan számba vették regényeinek azokat a technikai jóslatait, amelyek azóta már megvalósultak: rakéta, űrhajó, műhold, napvitorla, gépfegyver, gőzautó, energia termelés vízi erővel, a Föld hőjének hasznosítása, gyorsvasút, jég alatti tengeralattjárók, számológép, helikopter, szuperszonikus repülés, energia sugárzás, lézer, tükrös távcső, tévé és telefon kombinációja..
--  Tengeralattjáró... Verne egyik leghíresebb alakja, Nemo kapitány a Nautilus nevű, mindenféle csodálatos dologgal berendezett elektromos hajójával teszi meg vízalatti útjait. Ám a történetek megjelenésének idejében az elektromos hajtású tengeralattjáró még misztikus és különleges ötlet volt, a kitalált történetek egy szürreális közlekedési eszköze. Az elemek és hasonló technológiák fejlődésének idővonalán egészen 1964-ig kellett várnunk rá, de ez a fajta tengeralattjáró végül a valóságban is megszületett, és példányai sokáig használatban voltak.
--  Űrhajó... Verne a világűrbe történő utazásokról szóló regényeiben: Utazás a holdba, Utazás a hold körül már viziónálta a mai űrhajókat és annak elődeit. Olyan űrhajókról és űrsiklókról beszélt, amelyek közelebbi és távolabbi űr utazásokra alkalmas járművek lesznek majd. Ezek már régóta létező technikák, ma már az űrutazások hossza, távolsága, időtartama csak a technikai fejlesztések függvénye. Szinte bár hová és bár meddig eljuthatunk velük.
--  Híradó... Egy 1889-ben írt cikkében Verne felvázolta egy, a napilapok alternatívájaként szolgáló híradási forma ötletét. Nyomtatott betűk használata helyett a hírlapok minden reggel felolvassák a híreket az előfizetőknek, akik meghallgathatják a riporterek, politikusok és tudósok közti eszme cserét az aktuális hírekről." 1920 volt az év, mikor az első híradó adásba került, tehát Verne 30 évvel előzte meg korát, mikor megjósolta ezt a fajta szolgáltatást.
--  Videokonferencia... Egy 2005-ben, vagyis az akkor még igen távoli jövőben játszódó sztorijában Verne észak és dél koreai karakterei egy "fonotelefon" nevezetű szerkezettel tudtak egymással kommunikálni. A gép segítségével képeket is közvetítettek magukról, amit "drótokkal összekötött igen érzékeny tükrök rendszere" tett lehetővé. Ez az irodalom történetének legelső utalása videotelefonáláshoz hasonló technológiára, ami hatalmas elismerés Verne kreatív elméje előtt, tekintve, hogy mindannyian tudjuk, hol tart és milyen hétköznapi dolog manapság a video konferencia.
--  Napvitorla... Egy igen korán, 1865-ben született írásában Verne már említette a napenergia által meghajtott űrhajók ötletét. Mai világunkban már jó ideje közismert ez a technológia, a modern ember a napvitorla nevet adta ezeknek az eszközöknek, a NASA pedig jelenleg is használja is őket. Varázslatos jóstehetségnek tűnhet a pontosság, amivel a francia író leírta a napvitorlát, de az MIT egyik történésze szerint nincs semmi varázslatos abban, ahogy Verne előre látta ezeket a találmányokat. Egyszerűen csak figyelt a körülötte levő világra."
--  Elektromos sokkoló... Bár általában közlekedési eszközöket és békés tárgyakat vizionált, néha a fegyverek is előkerülnek Verne regényeiben. Egyik példa erre a sokkoló igen korai, képzeletbeli elődje, melyet erős elektromos löketet leadó pisztolyként" írt le, amiben a golyók apró üveg tokok, amikben az elektromosság összegyűlik". A 18. század fejlettségéhez képest ez meglepően haladó szellemű elképzelés volt, még ha nem is tartozik a világot és az emberi életminőséget javító találmányok közé.
--  Verne elolvasott szinte mindent, ami épp a készülőben lévő regénye témájához tartozott. A feldolgozott ismeret anyag pedig mindig bekerült a művekbe. Morse távírója természetesen (1837), mint Daguerre és fényképezés (1839), de éppúgy felfigyelt Darwin munkájára a fajok eredetéről (1859), mint Stanley útja Livingstone nyomában (1874).
--  Jules Verne: "Ilyen az emberi természet. Szükségét érzi, hogy maradandó művet alkosson, olyat, amely túléli őt magát. Ez épp egyik jele annak, hogy az ember ennyivel magasabb rendű, mint bármely más lény. S többek közt ez az, aminek világuralmát köszönheti, és ami világuralmának jogosságát igazolja." (Jules Verne: A rejtelmes sziget)