"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Magyarország Vízei, Folyók, Tavak - Bíró Csaba

2014.03.02 13:47

 

Magyarország Vizei - Folyók és Tavak.

A Kárpát-medence területén egykor a Pannon-tenger hullámzott aminek öröksége az, hogy ásványvizekben, gyógyvizekben, hévizekben a Föld egyik leggazdagabb vidéke vagyunk. Az ország csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

 

Magyarország Folyói

-- Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna, amely a Fekete-erdőből ered és a Fekete-tengerbe folyik. A Duna teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza: 417 km. Az ország legnagyobb mellék folyója a Tisza, ami: 962 km, de ebből magyarországi szakaszának hossza: 585 km. A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 210 km, a Sió-csatorna, aminek a teljes hossza: 120 km, és a Dráva, ami teljes hossza: 749 km, ebből mindössze: 90 km hajózható.
-- A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212 km, magyarországi szakaszának hossza: 143 km. A Tisza jobb parti mellékfolyói: a Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 50 km, a Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 125 km, a Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 118 km, és a Zagyva, teljes hossza: 180 km.
-- A Tisza bal parti mellékfolyói: a Túr, a Szamos, hossza Déstől: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51 km, a Kraszna, teljes hossza: 193 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km, a Körösök, teljes hossza: 741 km, a Berettyó, 167 km, a Hortobágy-Berettyó: 167 km, a Hármas-Körös, teljes hossza: 91 km, a Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 58 km, a Kettős-Körös, teljes hossza: 37 km, a Fehér-Körös, teljes hossza: 235 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 9 km, a Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 20 km, és a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 49 km. A Balaton „táplálója”: a Zala, melynek teljes hossza: 126 km.

Duna - Európa és Magyarország kék szalagja

 

>>> A Duna Jellemzői <<<
----------------------------------------------
-- A Duna a második leghosszabb folyam Európában, a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingen-nél, és innen délkeleti irányban: 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A Duna a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig halad, átszelve szinte egész Európát, így méltóan viseli az "Európa kék szalagja" nevet. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza: 417 km, ezért Magyarország fő folyama, az ország vízrajzának meghatározó alkotó eleme.
-- A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A Duna napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es Transz-Európai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.
-- A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. A mediterrán világban a Kr. e. 4. századtól egészen Augustus koráig tartotta magát a Duna bifurkációjának gondolata, azaz hogy a folyam két ágra oszlik és az egyik az Adriai-tengerbe, a másik a Fekete-tengerbe ömlik.
-- A Rómaiak i. e. 29 és 10 között foglalták el a Duna jobb partját. A későbbiekben a folyó (legfelső szakaszát leszámítva) részét képezte a Birodalom természetes határának, amely körül erődök és hadivárosok jöttek létre a barbár népek ellen való védekezés céljából. Ilyen jelentős erődvárosok voltak Castra Regina (Regensburg), Lauriacum (Linz), Vindobona (Bécs), Aquincum (Budapest), Singidunum (Belgrád) és Novae (Rusze).
-- A Dunán az első hidakat is a rómaiak építették meg, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. 106-ban Szörényvárnál a Dunán átkelve Dacia provinciát is elfoglalták a rómaiak, ahol értékes arany bányákat találtak, ám mivel a terültet természetes határral nem rendelkezett, védelme nehézkes volt, így 271-ben a gótok foglalhatták el.
-- A Duna a Római Birodalom kereskedelmében is fontos szerepet töltött be. A folyó környéki provinciák, elsősorban Pannónia, így komoly jelentőségre tettek szert, egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a római politikára.

 

>>> A Duna Nevének eredete <<<
---------------------------------------------------------
-- A Duna folyó neve az ős-indoeurópai nyelv - "Dānu" jelentése „folyó, folyam” szavából ered. A mai oszét nyelv Don - jelentése „víz, folyó” szava hasonlít hozzá. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve. Nevét az ógörögből is származtatják, de kelta eredetűnek is tartják egyes nyelvészek. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint az Ister név az óeurópai víznevek között sok kapcsolattal rendelkezik, és a gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza.
-- Rokona így ez a név a bajor Isar, a cseh Jizera, a francia Isère (folyó) és az olasz Isarco folyók nevének, sőt közvetettebb kapcsolata van a Bisztra, Beszterce típusú szláv folyónevekkel is. Ugyanakkor egyes nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység és a háború istennőjének a nevével hozzák összefüggésbe.
-- A Duna elnevezése más nyelveken: Bolgárul: Dunav, Horvátul: Dunav, Latinul: Danubius vagy Danuvius, Németül: Donau, Ógörögül: Istros, Románul: Dunărea, Szerbül: Dunav, Szlovákul: Dunaj, Ukránul: Dunáj..

   

>>> A Duna Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------------
-- A Duna kialakulása a pliocén időszakban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén jött létre.
-- A Duna meglehetősen hosszú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Alapvetően mint minden folyót a Dunát is három szakaszra lehet bontani, a Felső-, a Középső-, az Alsó- Dunára. A felső szakasz a Duna forrásától nagyjából a Morva folyó torkolatáig tart. Itt alapvetően a gyors sodrás, a vízszint jelentős esése jellemző. A folyó nagy mértékben bontja a partjánál lévő kőzeteket, mélyíti medrét, a keletkezett hordalékot tovább szállítja. ja.
-- A Duna középső szakasza a Morva torkolatától nagyjából a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig tart. A középső szakaszon a folyó sebessége mérséklődik. Az alsó szakasz, amely Szörényvártól a Duna-deltáig ér, jellemzően nagyon lassú folyású és kis esésű. A deltatorkolat területe alapvetően jól elkülöníthető az alsó szakasz további részeitől. Egyrészt, mivel itt a Fekete-tenger hatásai dagálykor a visszafolyás is jellemzőek, illetve itt már szinte állóvízzé alakul a Duna, minden hordalékát lerakja. Ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.
-- A Duna rengeteg mellékággal rendelkezik hosszú folyása során. Ezek közül a magyarországi legjelentősebbek: -Kis-Duna (Csallóköznél), -Mosoni-Duna Szigetköznél, -Szentendrei-Duna, -Ráckevei-Duna.. A főbb, illetve kisebb mellékágak egy vagy több szigetet is körülzárhatnak. Ezek közül a legnagyobbak a Csallóköz, a Szigetköz, a Szentendrei-sziget, a Csepel-sziget, a Mohácsi-sziget és a Duna dobrudzsai kanyarulatánál a Bala-sziget.
-- A Duna-delta is alapvetően három ágból tagozódik. Ezek északról délre a következők: 1. Kilia-ág, 2. Sulinai-ág, 3. Szent-György-ág. A Duna mélysége, szélessége és így sebessége nagyban különbözik az egyes szakaszokon. Általában elmondható, hogy a felső jellegű szakaszokon a folyó keskeny és igen mély. A Vaskapunál mértek 70 méteres mélységet is, sebessége ott az 5 m/s-ot is eléri.
-- A sík vidékeken a jellemző sebesség 1,1-1,2 m/s között alakul, a felső szakaszon 1,5–3 m/s között a zsilipekkel duzzasztott szakaszokon lényegesen kisebb, a Duna-delta környékén pedig a sebessége szinte nulla. A folyó szélességét illetően jól látszik egyfajta növekvő tendencia a vízhozam növekedésével. Így míg Ingolstadtnál a Duna pusztán 102 méter széles, a Széchenyi lánchídnál már eléri a 350 méteres szélességet, Zimonynál az 1300 métert, míg az Al-Dunán pedig akár 15 kilométer széles is lehet.
-- A Duna folyó vízszintje nem állandó, főleg tavasszal, elsősorban az alpi hó elolvadásakor emelkedik jelentősen a vízszint. Ezek az áradások alapvetően másként sújtják a különböző szakaszokat. Azon részeken, ahol az ártér meglehetősen kicsi, ilyen a felső szakasz, jóval nagyobb áradások lehetnek, mint a folyó lejjebbi szakaszain, viszont a nagy esés miatt hamarabb le is vonul az ár, míg ez az alsó szakaszokon kifejezetten hosszú ideig is eltarthat.
-- A legnagyobb ilyen árvíz 1501-ben Bécsben következett be. Ekkor a folyó vízhozama itt mai számítások szerint a 14 000 m³/s-ot is meghaladta. Árvíz kialakulására egy másik lehetséges mód, ha a megfagyott jég felduzzasztja a felülről áramló vizet. Ilyen áradás volt 1838-ban Pesten.

>>> A Dunai Flóra és Fauna <<<
-------------------------------------------------------------------
-- Flóra: A Duna amint különböző éghajlatú, hidrológiájú területeken folyik keresztül, változatos élővilágnak biztosít megélhetést. A Duna holtágai és lassabb – elsősorban alsó – folyásai növényi planktonban gazdagok. A gyorsabb folyószakaszokon ezek az élőlények ritkák, mivel a folyó sodrása magával ragadja őket. Több ilyen egysejtű planktont kovapáncél véd. Ezek a zöldmoszatok nyáron, lassan áramló vizekben elszaporodva zöldre festik a vizet.
-- Az úszó planktonok mellett elsősorban a partközeli aljzaton is találni egyszerű növényi és bakteriális képződményeket: elsősorban prokarióta kékmoszatokat és eukarióta zöldmoszatokat. A planktonok sok szerepet töltenek be, egyrészt a tápláléklánc legalsó fokán az állatoknak táplálékul szolgálnak, másrészt az ember által okozott szennyezések elbontására is kiválóan alkalmasak.
-- A vízben magasabb rendű növényi fajok is helyt kapnak. Elsősorban a lassabb folyásoknál és a holtágakban nagy mennyiségű hínártársulásokat találni. Ezen társulások legjellemzőbb fajai a rucaöröm, a békalencse, a tündérrózsa, a sulyom és a ritka vízidara. A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók.
-- A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termetű fehér fűz, fehér és fekete nyár jellemző. Végül, a kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkező területeken a Dunára nagyban jellemző „galéria erdők” jönnek létre, ahol a kocsányos tölgy, a mocsártölgy, a szil- és a kőrisfa mellett több kúszónövény, így iszalag, vadszőlő és komló jellemző.
-- A folyótól távolabb eső holtágakban láperdő társulások jönnek létre. Itt a legjellemzőbb fa az enyves éger, az aljnövényzetben pedig mohák és harasztok jellemzők. A dunai holtágak védett növényfaja a lápi csalán. A néha vízzel elárasztott területeken továbbá efemernövények sokasága éli gyors életét. Ilyenek az apró csetkáka, az iszapkáka, az iszaprojt, a csomós palka, a barna palka, a vörös libatop, az iszapi gyopár, az erdei kányafű, a vándorveronika és különböző májmoha fajok.
-- Fauna: Az egyszerű állatfajok elsősorban a Duna lassú folyású, alsó szakaszán jellemzőek. Az egysejtűek mellett a legelterjedtebbek az apró rákok: az evezőlábú rák és az ágascsápú rák. A kifejezetten csendes vizeken a tavi, gyorsabb folyásoknál a folyami szivacs és a csalánozók törzsébe tartozó hidrák sűrű lakói a fenéknek. Ugyanitt nagyon elterjedt a vándorkagyló, de találni tavikagylót, festékkagylót és folyamkagylót is. A vízi szerves hulladék lebontói a szintén a fenéken lakó örvényférgek, a laposférgek és a giliszták.
-- A különböző ízeltlábúakat a folyó lassú szakaszain lehet fellelni. Ide tartoznak a pontytetű, a vízipoloska, a tiszavirág, a dunavirág, a tegzes bolharák és különböző további rákfajok: a víziászka és a pontusi víziászka. Valaha nagy számú folyami rák is élt a Dunában, ám a „rákpestis” szinte teljes mértékben felszámolta populációjukat. A meder mélyebb részén él továbbá a rajzoscsiga, a bödöncsiga, a kavicscsiga és a pöttyös csiga, míg a part mentén találni a fülcsiga és a nagyszájú csiga faj egyedeit.
-- A Duna hal állománya viszonylag szegény, mindössze ötvenkét dunai halfaj ismeretes. Legjellemzőbb halfajok a kecsege, a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a rózsás márna, a dévérkeszeg, a kárász, a szivárványos ökle, a csapósügér és a fogas. Csak a Fekete-tengerbe ömlő folyókra jellemző továbbá a kősüllő, a bagolykeszeg, a tarka géb és a pajzsoshasú pikó, illetve a Duna egyedi halfajai a dunai galóca és a selymes durbincs.
-- Rózsás gödények a Duna-deltában. A sekélyebb hínáros társulások és a holtágak gazdag állatvilággal rendelkeznek. Elsősorban a hínárosokban találkozni az árvaszúnyog, a víziskorpió és a vízipoloska fajokkal, de sok rák- és csigafaj (mocsári csiga, karcsúcsiga, tányéros csiga) is itt talál menedéket. A holtágak élővilága hasonló a hínároséhoz, de itt még kétéltűek és hüllők is szép számban honosak. A legjellemzőbb állatfajok a keringőbéka, a kacagó béka, a kecskebéka, a vízisikló, a kockás sikló és a mocsári teknős.
-- A Duna ártere számtalan madár- és emlős- fajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemzőbb madárfaja a dankasirály, amely még a városi szakaszokon is megtalálható. Szintén minden folyó szakaszon megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna-delta környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürke gémet, vörös gémet, bakcsót, bölömbikát, függőcinkéket, batlákat. Csak a Duna-delta lakói a rózsás pelikánok.
-- Valaha a Dunán jelentős halászat folyt. A Duna környéki településeken nagy számban éltek halászok. A 19. majd a 20. században azonban a folyót ért nagyfokú szennyezés miatt hal állománya nagyban lecsökkent, így a halászat is szinte teljes mértékben eltűnt a folyó partjáról. Mindössze hobbi horgászokat találni manapság a folyó partjain. Egyedül a Duna-deltában maradt meg a kereskedelmi célú halászat, de ott is nagyban korlátozódott. A Vaskapu vízlépcső megépítése előtt Bécsben vizamészárszékek működtek és onnan szállították tovább szekéren a halat a francia és a lengyel piacokra. Jelentős volt a viza állomány Budapesten is.
-- A Vaskapu vízlépcső megépítése után a felette levő Duna szakaszra a viza már nem jut fel. A Duna homokja: 10–600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami a gazdaságosság határán termelhető ki. Ipari kiaknázása sosem történt, de a római kor óta folyik aranymosás a partjain. A Duna hordalékjában lévő arany legnagyobb része a Magas-Tauernből származik. Itt a kora kréta idején gránit intrúzió képződött, amelynek környezetében termésarany tartalmú kvarc telérek jöttek létre.

>>> A Dunai Vízi Turizmus <<<
-----------------------------------------------
-- A Duna mind az aktív, mind a passzív kikapcsolódás egyik kedvelt helyszíne. A folyó minden szakaszán, de leginkább a Wachaun, a magyar Dunakanyarban, a Vaskapu-szorosban és a Duna-deltánál személyszállító hajók sokasága várja a turistákat. Elsősorban Budapesten, kisebb részt: Passauban, Linzben, Pozsonyban, Bécsben, Belgrádban jelentős a városnéző hajózás is. A folyó mellett épült számtalan idegenforgalmi látnivaló is nagy számban csábítja a turistákat. Az aktívabb kikapcsolódásra vágyók számára a Duna mint fürdőhely, horgászhely funkcionál.
-- A folyón számtalan evezős vízisportot űző amatőr vagy professzionális sportoló is feltűnik. Létezik a folyó több mint kétharmadán zajló, két hónapos Nemzetközi Duna-túra is. A Duna mentén egyre nagyobb mértékben terjed el a kerékpározás is. Donaueschingen-től Pozsonyig a jól kiépült, az EuroVelo 6. szakaszának részét képező „Donauradwanderweg”, vagy röviden „Donauradweg” mintegy 100 000 kerékpárost fogad évente, de a folyó alsóbb szakaszain is, elsősorban a Szigetközben és Esztergomtól Budapestig lehetőség van a biztonságos kerékpározásra.

>>> A Duna Települései <<<
---------------------------------------------
Németország: - Donaueschingen, - Ulm, - Ingolstadt, - Regensburg, - Passau.. Ausztria: - Linz, - Ybbs Donau, - Melk,  - Krems Donau, - Tulln Donau, - Wien, - Hainburg, - Grein Donau.. Szlovákia: - Pozsony, - Dunaszerdahely, - Komárom, - Párkány.. Magyarország: - Győr, - Gönyű, - Komárom, - Esztergom, - Szob, - Pilismarót, - Dömös, - Visegrád, - Kisoroszi, - Dunabogdány, - Tahitótfalu, - Leányfalu, - Pócsmegyer, - Szigetmonostor, - Szentendre, - Budakalász, - Nagymaros, - Kismaros, - Verőce, - Vác, - Göd, - Dunakeszi, - Budapest, - Szigetszentmiklós, - Százhalombatta, - Ercsi, - Dunaharaszti, - Ráckeve, - Dunaújváros, - Dunaföldvár, - Solt, - Paks, - Kalocsa, - Baja, - Mohács.. Szerbia: - Apatin, - Gombos, - Bezdán, - Palánka, - Újvidék, - Zimony, - Belgrád, - Kevevára, - Szendrő.. Horvátország: - Vukovár.. Románia: - Újmoldova, - Orsova, - Szörényvár, - Calafat, - Corabia, - Turnu Măgurele, - Zimnicea, - Gyurgyevó, - Oltenița, - Călărași, - Fetești, - Cernavodă, - Hârșova, - Măcin, - Brăila, - Galac, - Isaccea, - Tulcsa, - Sulina.. Bulgária: - Vidin, - Lom, - Orjahovo, - Nikápoly, - Szvistov, - Rusze, - Szilisztra.. Moldova: - Giurgiulesti.. Ukrajna: - Renyi, - Izmajil, - Kilija..  

>>> Duna <<<
-----------------------------
Ország: -- Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%)..
Hely: -- Közép-Kelet Európa
Hosszúság: -- 2850 km
Szélesség: -- 0,6-1,5 km
Felszíni terület: -- 590 km2
Átlagos mélység: -- 2,5–3,0 m
Legnagyobb mélység: -- 70 m
Vízgyűjtő terület: --     817 000 km²
-------------------------------------------------------

Tisza - A Tipikus Magyar Folyó

      

>>> A Tisza Jellemzői <<<
----------------------------------------------
-- A Tiszához a magyarság erősebben kötődik, mint a többi folyóhoz; erre utal, hogy ez a népdalokban és versekben legtöbbször megénekelt folyónk. Gyakran illetik különböző jelzőkkel, például: szőke, vad, zavaros, kanyargós, és általában egy szeszélyes, de szeretett folyónak tekintik. 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt. A Tisza - Németül: Theiß, Románul: Tisa, Szlovákul: Tisa, Szerbül: Tisa, Ukránul: Tica.
-- A Tisza a Duna leghosszabb mellék folyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik, majd áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
-- A Tisza vízgyűjtő területe mintegy: 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél: 820 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is. A Tisza Ukrajnában az Északkeleti-Kárpátokban lévő Máramarosi havasokban az 1800 m feletti magasságokban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. 1214,5 fkm-nél, Szalánkeménynél torkollik a Dunába. A folyó teljes hossza: 962 km, hazai szakasza: 600 km.



>>> A Tisza Nevének eredete <<<
---------------------------------------------------------
-- A Tisza folyó neve vaskorban (Kr. e. 7–6. század) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „Tijah” szó folyót jelenthetett. A szőke jelzőt a benne lévő iszapról kapta.

>>> A Tisza Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------------
-- A Tisza hossza valamikor: 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások. Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított.
-- A szabályozás eredményeként a folyó új hossza: 962 km lett, született: 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak: 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma: 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.
-- A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját.
-- Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyam szabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója. A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, Mátrai Lajos, ifj.) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. Ezt 2006. április 21-én sikerült "felülmúlnia" a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.

>>> A Tiszai Flóra és Fauna <<<
-------------------------------------------------------------------
-- Flóra: Az 1600 méter magasságban eredő Tisza két forrásága, a Fekete- és a Fehér-Tisza a fenyves övben indul és ömlik lefelé, majd eléri a montán bükkösök övét, amely az Északkeleti-Kárpátok túlnyomó részét borítja. Az eredeti erdőségek helyén sokfelé másodlagosan (erdőirtás révén) kialakult hegyi réteket, legelőket találunk. A hegyoldalak közti szűk völgyben a folyót csak keskeny sávban kísérik égeresek és magaskórósok.
-- Magasabban a hamvas éger (Alnus incana) jellemző, lejjebb ereszkedve az enyves éger (Alnus glutinosa) válik gyakoribbá. A folyóparton jellegzetes, kórós termetű növények: a Teleki-virág (Telekia speciosa), a halovány aszat (Cirsium oleraceum) vagy a fehér acsalapu (Petasites albus) találhatók. A kiszélesedő völgyben fokozatosan jelennek meg a parton a bokorfüzesek és a ligeterdők, amelyek a lassuló Tisza árterében uralkodóvá válnak. Hullámtéri keményfa-ligeterdő áradás után.
-- A folyó szabályozások előtt az alföldi területek túlnyomó része a Tisza árteréhez tartozott, amelynek élővilágát a folyó vize, az áradások alapvetően meghatározták. A vízviszonyoknak megfelelően jellegzetesen övezetes elrendeződésű növényközösségek alakultak ki, a Tiszát sok kilométer szélességben kísérték az ártéri erdők és mocsaras területek.
-- A folyó szabályozások után az ártér jelentős része a mentett oldalra került, az élővilág, elsősorban az áradások elmaradása és a mezőgazdaság térhódítása miatt - átalakult. A folyót kísérő ártéri élet közösségek jórészt a hullámtérbe szorultak vissza. Ennek ellenére az Alföld ökológiai rendszerében a Tisza folyó és hullámtere, illetve a kapcsolódó ártéri maradványok központi szerepet töltenek be, a táji szinten működő biológiai rendszer gerincét adják.
-- A folyóvölgy klasszikus ökológiai folyosóként is működik. Így jelennek meg pl. a Felső-Tisza-vidéken hegyvidéki növényfajok: pl. Teleki-virág (Telekia speciosa), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), acsalapuk (Petasites spp.). Ennek persze vannak árnyoldalai is, hiszen a folyosó az agresszíven terjedő jövevények számára is "nyitva áll".
-- Ilyenek a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), a süntök, a vadszőlő, a japán keserűfű (Reynoutria japonica), a magas aranyvessző (Solidago gigantea), amelyek az eredeti növényzetet ki is szoríthatják. Ugyanakkor a Tisza-völgynek, a tiszai ártérnek vannak bennszülött növényei is, amelyek csak itt élnek, mint például a tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) és a debreceni torma (Armoracia macrocarpa), amelyek természetesen természetvédelmi oltalom alatt állnak.
-- Fauna: A Tisza, illetve tágabb értelemben a Tisza-völgy állatvilága rendkívül gazdag, az eltérő környezeti feltételeket biztosító élőhelyek sorozata az élőlényközösségek rendkívül összetett hálózatát adja, így nem csak faj gazdagságával hanem összetettségével is kitűnik. Az emlősök közül említést érdemel a ragadozó (Carnivora) barna medve (Ursus arctos), valamint a farkas (Canis lupus) jelentősebb állománya, amelyek csak a Tisza árterének hegyvidéki szakaszán fordulnak elő. Szintén a montán és szubmontán erdőkben jellemző a hiúz (Lynx lynx). A hullámtéri erdők ragadozói a nyuszt (Martes martes), nagyobb erdőkben nem ritka a vadmacska (Felis silvestris) és a borz (Meles meles).
-- A hullámtéren a teljes szakaszon viszonylag stabil állománya van jelen a vidrának (Lutra lutra). Az itt előforduló legnagyobb emlős a gímszarvas (Cervus elaphus). Gyakori az őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa), és a róka (Vulpes vulpes). A hullámtéren Számos faja él rágcsálóknak (Rodentia) és denevéreknek (Chiroptera) is.
-- A Tisza legjelentősebb gerinces élőlényei vitathatatlanul a halak. A folyó halfaunájának felmérése, éppen annak értéke miatt már a múlt század vége felé megindult és a többé-kevésbé rendszeres kutatások eredményei alapján napjainkban viszonylag pontos képpel rendelkezünk a vízfolyás halfaunájáról. A folyóból összesen leírt fajok száma 68, ami az európai édesvízi halfajok számát tekintve kiemelkedő.
-- Szintén változatos a folyó és a folyóhoz kapcsolódó területek madárvilága. A folyóvölgy képezi az egyik legfontosabb észak-déli madárvonulási útvonalat. Az év közben itt fészkelő és kóborló fajok száma a vonulási időszakban megsokszorozódik, a megfigyelt madárszám meghaladja a 200-t.

>>> A Tiszai Vízi Turizmus <<<
-----------------------------------------------
-- A Tisza hazánk második legnagyobb folyója, melynek hazai hossza 600 km. Szemben a Dunával itt nem jellemző a nagyhajó és tömeges uszályforgalom, a vízitúrázók nyugodtabb körülmények között hódolhatnak szenvedélyüknek. A Felső-Tiszavidéken a Beregi-sík területén lép be Magyarországra a folyó Szatmárcseke és Zsúr közötti 120 km-es szakasszal, ahol I. kategóriájú a vízi út minősítése.
-- A sekély gázlók, szűk csatornák, éles kanyarok miatt csak időszakosan hajózható. A Rétközi szakaszon (40 km), a dél-nyugati kanyarulatot követően Komoró és Dombrád között a mederszabályozások következtében II. kategóriájúra emelkedik a minősítettsége, a szakasz alkalmas akár uszályok fogadására is.
-- A Bodrogköz Zsurk és Tokaj közötti 92 km hosszúságú szakasz. Hajózható továbbá az 50 km-es Bodrog folyó Tokaj és Olaszliszka közötti 22 km-es szakasza. A Tisza ezen vidékén a part nincs kiépítve, ezért természetes körülmények között lehet evezni IV. kategóriájú vonalon. A vízitúrázók a töltésen szabadon sátrazhatnak. Egészségügyi, tisztálkodási célokból meg lehet állni a kb. 30 km-enként elhelyezkedő kikötési lehetőségeknél.
-- A Taktaközi szakasz Tokaj és a Sajó torkolata között 54 km hosszúságú (Tokaj és Tiszalök között III. kategóriájú minősítéssel), majd ezt követi a Tiszafüredig húzódó Borsodi-ártér 62 km-es szakasza. A folyó a kistáj középső térségében elhelyezkedő Tiszakesziig már kevésbé tiszta a mellékágak szennyező hatása miatt, egyébként hajózható teljes hosszúságában. Folyami kikötővel Tiszaújváros, Tiszacsege (kompátkelési lehetőség) és Tiszabábolna rendelkezik.
-- A Hevesi ártér IV. kategóriájú túrahely, ahol Tiszafüred és Tiszasüly között 48 km hajózható szakasz található. Az evezés mellett le és felfelé motorcsónakkal is járható szakasz. Itt található a Tisza-tó, Kiskörénél hajókikötővel (a lépcsőzött szakasz IV. kategóriájú). A víztározókban vitorlás járművel is engedélyezett a közlekedés.
-- A Szolnoki-ártér Tiszasüly és Tiszajenő közötti 88 km-es hosszú szakasza szintén hajózható. A kistáj névadó települése folyami kikötővel rendelkezik. Kompátkelők Tiszasüly és Tiszaroff, Nagykörű-Fegyvernek, valamint Vezseny és Martfű között gazdagítják a kínálatot.
-- A kompjáratok miatt a túrázóknak óvatos haladás ajánlott, inkább a part közelében javasolt haladni ahol nagyobb a magasság a kötélzónáig. Ez a szakasz csak II. kategóriás, sekély folyású, a gázlók miatt merülés korlátozások kerültek bevezetésre. Amennyiben nyáron alacsony a vízállás, ez a szakasz nem hajózható, hasonló problémát jelentenek a fagyok. A Tiszazug kistáj a folyó 56 km hosszúságú kanyargó ártere, a Hármas-Kőrös- torkolat vidékével kiegészülve, ahol a folyók vízminősége II. kategóriás, a vízi járművek forgalma csekély.
-- A Tisza folyó hazai záró szakasza a Dél-Tisza-völgy kistájon Tiszajenőtől a határig, Nagyrévig 140 km. A Tisza és a Körösök a víztisztaság szerint II. osztályú minősítettségűek, a Maros és a csatornák III. osztályúak. Ez a terület a legellátottabb személyforgalmi kikötőkkel; melyek: Tiszakécskén, Tiszakürtön, Tiszazugon, Csongrádon, Szentesen, Csanyteleken, Mindszenten, Algyőn és Szegeden találhatóak.
-- Kompátkelők Tiszainoka-Tiszakécske, Mindszent-Baks, Tápé-Újszeged között színesítik a kínálatot.  A Tiszazug kistájon a folyó egészen a határig 1000-1500 tonna súlyú járművekkel is hajózható. A tiszai vízi programok során a teljes magyarországi szakaszra javasolt evezős túranapok száma 18-20, legalább 3-5 pihenő nappal.

>>> A Tisza Települései <<<
---------------------------------------------
Ukrajna: - Rahó, Técső, Huszt, Nagyszőlős, Halábor, Badaló.. Magyarország: - Abádszalók, - Algyő, - Cigánd, - Csongrád, - Dombrád, - Gávavencsellő, - Ibrány, - Kisköre, - Lakitelek, - Martfű, - Mindszent, - Nagyrév, - Rakamaz, - Rákóczifalva, - Szabolcs, - Szajol, - Szeged, - Szolnok, - Tiszabecs, - Tiszabercel, - Tiszacsege, - Tiszadob, - Tiszafüred, - Tiszakécske, - Tiszalök, - Tiszaug, - Tiszavasvári, - Tiszaújváros, - Tiszavárkony, - Tokaj, - Vásárosnamény.. Szerbia: - Magyarkanizsa, Törökanizsa, Zenta, Ada, Óbecse.

>>> Tisza <<<
-----------------------------
Ország: -- Magyarország (60,2%), Ukrajna (20,3%), Szerbia (19,5%),
Hely: -- Közép-Kelet Európa
Hosszúság: -- 962 km
Szélesség: -- 0,5-0,7 km
Felszíni terület: -- 590 km2
Átlagos mélység: -- 1,0–1,6 m
Legnagyobb mélység: -- 11 m
Vízgyűjtő terület: -- 157 000 km²
------------------------------------------------------------------------------

Magyarország Tavai - Tavak

-- Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, amelynek a felülete: 590 km². A Második legnagyobb tavunk a Fertő tó: 370 km², amely Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km². ja.
-- Őket követi a Tisza-tó, amelynek felülete: 127 km², ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A negyedik legnagyobb területű tavunk a Velencei-tó, amelynek felülete: 25 km², melyből közel: 10,1 km²-t nádas borít...

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Balaton - A Magyar Tenger



>>> A Balaton Jellemzői <<<
------------------------------------------------

-- A Balaton, becenevén a „magyar tenger”; latinul: "Lacus Pelso", németül: "Plattensee".. Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. A Balaton: 77 km hosszú, szélessége: 1,5–14 km között ingadozik, átlagosan: 7,8 km, felülete: 590 km². Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől.
-- A Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a Badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanú hegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás versenyt.

>>> A Balaton Nevének eredete <<<
---------------------------------------------------------
-- Magyar elnevezése a szláv "Blato"= mocsár, láp, sár szóból ered. Latin neve, a "Lacus Pelso" magyarul sekély tavat jelent. Olasz neve "Lago Balaton" Balaton tó. A szlovén, szerb, horvát nyelven "Blatno jezero", szlovákul "Blatenské jazero", azaz szintén mindegyik Balaton tó.
-- Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek, Blatno – Platten.

>>> A Balaton Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------------
-- A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja. A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek. A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek.
-- Nyáron a kellemes időjárás, az észak-nyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.. A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik. A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai víz szintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.
-- A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

>>> A Balaton Éghajlata <<<
----------------------------------------------
-- A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.
-- Maga a tó jelentős hatással van környezete mikro klímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb. A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlő termő területek, amit már a rómaiak is felismertek.
-- A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-30 °C-ot is lehet. A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik...
-- Minden évben eljön az az időszak, amikor egyre inkább eszünkbe jutnak a nyári Balatoni emlékeink.. Az időjárás hidegebbre fordulásával és a tél eljövetelével egyre gyakrabban jut eszünkbe a Nyár és a Balaton.. >"Ó azok a csodás nyári Balaton parti nappalok és éjszakák. Amikor még a kellemes melegben az aranyló napfény sugara cirógatta a bőrünket és a hűs fák árnya alatt pihengettünk. Távol már a nyár, de az emléke még mindig itt van velünk"<.

>>> A Balatoni Gasztronómia és a Bor <<<
-------------------------------------------------------------------
-- A tó sokféle hallal, a térség erdői a vadféleségekkel, a jó talajú kertek a kiváló zamatú gyümölcsökkel járulnak hozzá a jó vendég közérzethez. A kedvező talaj összetétel és a napsütéses órák magas száma elsősorban a csonthéjas gyümölcsöknek ad rendkívül zamatos ízt. A cseresznye- és meggyfélék mellett az őszibarack, a szilva, a ribizli és a málna számít kedvelt helyi gyümölcs desszertnek. A Balatonban található leggyakoribb halfajok a következők:. Ponty, Keszeg, Kárász, Fogas-Süllő, Busa, Balin, Harcsa, Csuka, Sügér, Garda, Amur, Angolna..
-- A Balatoni ételek között elsőbbség illeti meg a halakat, közöttük is a „királyt”, a balatoni fogas süllőt. Klasszikus elkészítési módja szerint egyben sütik meg, és valamely semleges ízű körettel tálalják, hogy a fogas egyedülállóan nemes íze érvényesülhessen. A hal ételek között külön említést érdemel a balatoni halászlé. A klasszikus halászlé írásos említésével az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. Több településen ételfőző verseny keretén belül mérik össze tudásukat a halászlé főzésében legjáratosabb mesterek.
-- A Balatonnál a vadétkeket is érdemes megkóstolni. A Bakony, a Keszthelyi-hegység és a Somogyi-dombság hatalmas erdeiből őz, szarvas, vaddisznó, a tágas rétségekből pedig nyúl, fácán, fogoly kerül az éttermek asztalára. Ugyancsak országos hírre tett szert már a Jókai személyéhez kötődő különleges bableves, amely neves írónk Balatonfüredi tartózkodása alatt vált kedvenc ételévé.
-- A Balaton régióban a szőlő és a bor már a rómaiak óta mindennapos része volt az itt élő népek életének. A Balatont szinte teljes hosszában, körben teljesen körülveszik a szőlő ültetvények. A Balaton környékén termő borfélék sajátos karakterrel bírnak. Egy borospince előtt múlatva időnket az összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk, hiszen a borok jó zamata a táj szépségével párosul. A poháron át nézve még kékebb a tó, még zöldebbek a szőlőhegyek és még szebbek a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak..
-- A Kéknyelű és Zeus szőlőfajták kizárólag a Badacsonyi borvidéken termelhetőek. A Balatonboglári borvidék kuriózuma a Csaba Gyöngye fajta, amelyből Európa legelső, legkorábban palackozott bora készül. Keszthelyen nemesítették az újabb kor egyik kedvelt borszőlő-fajtáját, a „Cserszegi fűszeres”-t, amely az utóbbi évtizedekben országos elterjedtségre tett szert.
-- A régió borvidékei: 1. Badacsonyi borvidék, 2. Balatonfüred-Csopaki borvidék, 3. Balaton-felvidéki borvidék, 4. Balatonboglári borvidék, 5. Balaton-melléke borvidék. A fenti régiók legjellemzőbb szőlőfajtái: Fehérek:. Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel Muskotály, Szürkebarát, Chardonnay, Tramini, Kéknyelű, Zeus, Csaba Gyöngye, Cserszegi Fűszeres, Bakator.. Vörösek:. Zweigelt, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon.

>>> A Balatoni Vízi Turizmus <<<
-----------------------------------------------
-- A Balaton 596 km2 vízfelülete a vitorlások paradicsoma. A parton közel 100 kikötő várja Önöket. A vitorlázás talán a legnépszerűbb vízi sport a Balatonnál – természetesen az úszás után. A Balatoni vitorlás versenyeket elsősorban a „technikás” sport hajósok kedvelik.
-- A tó bonyolult széljárása még az ő tudásukat is próbára teszi. A déli parton található kikötők elsősorban a vitorlás csónakok és a kisebb merülésű hajók számára ideálisak, míg az északi parti kikötők mély merülésű hajók befogadására is alkalmasak.
-- A Balaton a vízi sportok minden szerelmesének páratlan kikapcsolódást nyújt. A fürdőzés, vitorlázás, szörfözés mellett a legkedveltebb sport a vízisí és a wakeboard, amelyre a Balatonfüreden, Siófokon és Vonyarcvashegyen nyílik lehetőség az elektromos vízisípályákon.

>>> A Balaton Települései <<<
---------------------------------------------
Ábrahámhegy – Alsóörs – Aszófő – Badacsonytomaj – Badacsonytördemic – Balatonakali – Balatonaliga – Balatonakarattya – Balatonalmádi – Balatonberény – Balatonboglár – Balatonederics – Balatonendréd – Balatonfenyves – Balatonföldvár – Balatonfüred – Balatonfűzfő – Balatongyörök – Balatonkenese – Balatonkeresztúr – Balatonlelle – Balatonmáriafürdő – Balatonőszöd – Balatonrendes – Balatonszárszó – Balatonszentgyörgy – Balatonszepezd – Balatonszéplak – Balatonudvari – – Balatonvilágos – Csopak – Fonyód – Gyenesdiás – Káptalanfüred – Keszthely – Örvényes – Paloznak – Révfülöp – Siófok – Szántód – Szigliget – Tihany – Vonyarcvashegy – Zamárdi – Zánka.
 


>>> Balaton <<<
-----------------------------

Ország: -- Magyarország
Hely: -- Nyugat-Magyarország
Hosszúság: -- 77 km
Szélesség: -- 1,3-14 km
Felszíni terület: -- 590 km2
Átlagos mélység: -- 3,0–3,6 m
Legnagyobb mélység: -- 12,5 m
Víztérfogat: --  1,9 km3
Part hossza: --  195 km
Tengerszint f. magasság: -- 104 m
-------------------------------------------------------

Fertő Tó



>>> A Fertő Tó Jellemzői <<<
----------------------------------------------
-- A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő, németül - Neusiedler See, horvátul - Nežidersko jezero, Magyarország északnyugati határa mentén fekszik, Sopron közelében található tó.
-- A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként Fertő tó a világörökség része.
-- A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves. A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. A tó vize nyáron gyorsan melegszik, a tó vízének hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 28-30 °C-ot.

>>> A Fertő Tó Nevének eredete <<<
------------------------------------------------------
-- A Fertő Tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi.

>>> A Fertő Tó Története <<<
---------------------------------------------
-- A Fertő eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újkőkor óta lakott. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso név alatt ismerték. A Pelso eredetileg a Balaton neve. A német Neusiedl, régebben Neusiedel elnevezés a tatárjárás után betelepített német "vendégekre" hospites utal. A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek.
-- Az a Fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető. A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó vize a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne.
-- A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg. A trianoni békeszerződéssel vált határ menti tóvá.

>>> A Fertő Tó Éghajlata <<<
----------------------------------------
-- Az UNESCO Világörökség részeként számon tartott Fertő tó enyhe kontinentális éghajlata és az évente átlagosan: 2000 óra a napsütéses órák száma valóban megkoronázza a pihenést. A Fertő tó a Kárpát-medence nyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és hegyvidéki hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a hegyvidéki hatások.
-- Az Alpok hegyláncai nyugatról védik a tavat, így télen is kellemesen enyhe itt az éghajlat. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a július. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal. Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára.
-- A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. Nem utolsó szempont, hogy a Fertő tó:  310 km2 vízfelületét hatalmas nádas öleli körül, valamint a tó több mint: 350 madárfaj otthona is. A tó legsekélyebb része alig 2 méter, mégis számos lehetőséget kínál a vízi sport szerelmeseinek.

>>> A Fertő Tó Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------
-- A Fertő tó sztyepptó, azaz síkvidéki, szikes, sós állóvíz, só tartalma: 33-szorosa a Balatonénak. Két tájegység határán alakult ki: maga a tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, a nyugati partot szegélyező dombsor a Soproni-hegység nyúlványa. A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít, de nyáron hűvösebb és csapadékosabb annál. A dombvonulaton túl is ismét szikes rétek következnek: ez az átmeneti táj vezet át a Hanság égerlápjaihoz, mocsaraihoz és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához.
-- A Fertő tó víz mélysége átlagosan: 50–60 cm; a legmélyebb helyeken sem több 180 cm-nél. Víz szintje erősen ingadozó, mivel csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka, németül Wulka, amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza, Donnerskirchen mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában sok a nátrium: a víz erősen lúgos és sós, ezért a keleti partvidék szikesedik. Iszapját gyógyhatásúnak tartják.
-- Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. 100-120 évenként kiszárad, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt, és öt falut elnyelt... Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például: 1888. március 29-én 81 cm-es vízszintkülönbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Nezsider között. 1926 októberében az öt napig dühöngő vihar: 80 km²-ről fújta el a vizet.

>>> A Fertő Tő Élővilága <<<
----------------------------------------------
-- Ezen a vidéken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nád rengeteg európai jelentőségű madár paradicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye.
-- A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya: ma kb: 700 pár. Ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce: tavasszal a Fertő partján több száz család legelészik.
-- A ragadozó madarak közül ugyancsak a nádasban költ a barna rétihéja: a vadászó madarak gyakran láthatóak a part mentén is. Néhány éve újra költ a rétisas, telente pedig az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúd csapatokat. A nádi énekes madarak közül legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb állománya költ itt. Gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.
-- Vonulási időszakban szinte minden európai vízi madár faj előfordul. Ez a környezet sok madár számára kínál kedvező élőhelyet. Itt fészkel a nagy kócsag, a vörös és a kanalas gém, a nyári lúd, a búbos vöcsök és a barna rétihéja. A vonulási időszakban vetési ludak, nagy lilikek több tízezres csapatai állomásoznak itt. Olyan ritka madarak is vendégeskednek ezen a vidéken, mint a rétisas, a halászsas, a vörösnyakú lúd, a kékes rétihéja és a vándorsólyom..
-- A tó öblözetei a kontinentális vadlúd vonulási útvonalba eső pihenő helyek, a nyári lúd, a vetési lúd és a nagy lilik összes mennyisége egyes években meghaladhatja a 40 ezer példányt. A vadréce fajok közül a csörgő réce tömeges, de más úszóréce fajok is nagy számban vonulnak át, ilyen a kanalas réce, a kendermagos réce és a nyílfarkú réce, amelyek kisebb-nagyobb számban költenek is. A bukórécék közül a veszélyeztetett cigányréce jelentős, amely kis számban ugyancsak költ.
-- A part menti, sekély vízborítású szikeseken költ a gulipán és a gólyatöcs, egyes években a hazánkból szinte kipusztult széki lile. E sekély vizekben a nálunk honos parti madarak mellett a messze északon fészkelő fajok egyedei is megjelennek, ilyen például a kőforgató és a vékonycsőrű víztaposó. A védett ürge legnyugatibb hazai előfordulási helye a tó keleti partján Mekszikópusztán található.
-- A természeti értékek megismerésére a sarródi Kócsagvár, ez egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának központja is, az Osli melletti Eszterházy-madárvárta, az Öntésmajori, Kapuvár, Hanság Élővilága Kiállítás, és a Fertőújlaki bemutató helyek nyújtanak lehetőséget. A területet tanösvényeken is bejárhatjuk, a Fertő nádasába vezető Vízi rence tanösvényt kenuban evezhetjük végig.

>>> A Fertő Tó Települései <<<
---------------------------------------------
Sopron, Balf – Fertőrákos – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Ruszt (Rust) – Oka (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerkirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden) – Pátfalu (Podersdorf) – Illmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apethlon) – Pomogy (Pamhagen) – Sarród – Fertőd – Fertőszéplak – Hegykő – Fertőhomok – Hidegség – Fertőboz – Nagycenk - Mosonszentandrás (St. Andrä am Zicksee).



>>> Fertő Tó <<<
-----------------------------
Ország: -- Magyarország, Ausztria
Hely: -- Észak-Nyugat-Magyarország
Hosszúság: -- 36 km
Szélesség: -- 7-15 km
Felszíni terület: -- 310 km2
Átlagos mélység: -- 0,7–1,6 m
Legnagyobb mélység: -- 1,8 m
Víztérfogat: --  1,5 km3
Part hossza: --  135 km
Tengerszint f. magasság: -- 115 m
---------------------------------------------------

Velencei Tó

  

>>> A Velencei Tó Jellemzői <<<
----------------------------------------------

-- A Velencei tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava a Balaton és a Fertő tó után. A Velencei tó Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. Budapesttől: 40–50 km, Székesfehérvártól: 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
-- A Velencei tó kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb nyári üdülő helyeinek egyike. A Velencei tó területe: 25 km², a felület harmada nádassal borított.
-- A Velencei tó a napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan: 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 28-30 °C-ot is.
-- A Velencei-tó ásványi anyagokban, nátriumban és magnéziumban gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas...

>>> A Velencei Tó Története <<<
---------------------------------------------
-- A Velencei tó földtörténeti szempontból fiatal tó, csupán: 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. A Velencei-tó nagysága ekkor szinte háromszorosa volt jelenlegi önmagának, de az évek múlásával a mélyebb részek fokozatosan lesüllyedtek, víz alá kerültek.
-- Míg az így létrejött árkos mélyedést a zivataros szelek egyre jobban alámosták, addig a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. Csapadékosabb időkben a tó megfékezhetetlennek tűnt és több hektárnyi területet elöntött, azonban az 1960-as években kiszáradt. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg.

>>> A Velencei Tó Élővilága <<<
-------------------------------------------
-- Itt található a Velencei-tavi madár-rezervátum. Sokféle állat, főleg madár található a tóban és környékén. Ragadozók:. barna rétihéja, búbos vöcsök, dankasirály, kanalasgém, kékes rétihéja, kócsag, sas, sólyom, vaddisznó, vidra. Növényevők: bütykös hattyú, tőkés réce, vetési lúd, vízityúk. Növények:. gyékény, hínár, nád..

>>> A Velencei Tó Települései <<<
-------------------------------------------
Agárd, Gárdony, Dinnyés, Kápolnásnyék, Pákozd, Sukoró, Velence, Velencefürdő.
 
  

>>> Velencei Tó <<<
-----------------------------
Ország: -- Magyarország
Hely: -- Közép-Magyarország
Hosszúság: -- 10,8 km
Szélesség: -- 1,5 - 3,3 km
Felszíni terület: -- 25 km2
Átlagos mélység: -- 1,5 m
Legnagyobb mélység: -- 2,1 m
Víztérfogat: --  0,5 km3
Part hossza: --  28 km
Tengerszint f. magasság: -- 105 m
---------------------------------------------------