"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Politika fejlődése és története - Magyar Dénes

2014.03.07 19:34

 

Politika fejlődése és története.

A Politika az ókori Görögországban fejlődött ki, mint a demokrácia egyik eszköze. A politika a poliszok, a városok közügyeivel foglalkozott. A Politika a későbbi korokban egyre jobban rátelepedett mindennapokra, eredménye viszont kétséges lett. A mai korban már oda jutottunk, hogy felesleges sok időt pazarolni rá, hiszen sokkal fontosabb és lényegesebb kérdések is vannak az életben.

Politika tudomány fejlődése

-- Politika: görög eredetű szó. Arisztotelész: "Politika" című munkájában jelenik + (i.e.4.sz.), melyben 158 polisz alkotmányát írta le és tanulmányozta. A politika a poliszok, a városok közügyeivel foglalkozik. Vizsgálja, hogy a vezetés, a döntéshozás kiknek a kezében van, hogyan használják mindezt, és hogy ők hogyan jutottak tisztségükhöz.
-- Az ókor politika felfogása: az európai kultúra a görög kultúrából ered. A társadalom tudományok nem szakosodtak még. A politika a hellenizmus idejében kezd megjelenni a filozófia tudományok részeként. Platón tanítványa Arisztotelész, aki Nagy Sándor nevelője. Arisztotelész felfogása szerint tágabb értelemben a város állam ügyeivel, közügyekkel való foglalkozást jelent. 
-- Tehát maga a kifejezés azt jelentette, hogy szűkebb értelemben kik irányítják a város államot, illetve hogyan jutnak hozzá az irányítás lehetőségéhez. Az akkori tudomány hogyan definiálja ezt és mit mond róla. Arisztotelész a "Politika" című művében 158 polisz politeia-ját (polisz-alkotmány) gyűjtötte össze. Ez a szó tekinthető az egész ősforrásának. 
 
A Jobb- és Bal- oldal eredetének története
 
-- Napjainkban a közélet és a politika területén nagyon sokszor használjuk a címben szereplő kifejezéseket többnyire ideológiai irányzatokra, politikai irányultságra, vagy pártokra alkalmazva. Ám nem mindenki van tisztában az említett fogalmak eredetével, tartalmával és jelentésével. 
-- Vannak akik csak a jobboldal mások a baloldal létezését fogadják el, és eleve vitatják, hogy létezik a másik. Végül sokan hiszik, hogy ezek kifejezések mára értelmüket és értéküket vesztették, mert a gyakorlatban összemosódik és összekeveredik tartalmuk.
-- Nagyrészt már így van, de ezeket a kifejezéseket a nemzetközi politika még használja. Ugyanakkor tény, hogy az egyes pártok gyakran "átcsapnak" a jellemző politikai irányultságukkal ellentétes oldalra, amikor egyes kérdésekhez viszonyulnak. 
-- Azonban bárhogyan is keverednek a fogalmak, mégis léteznek ezek a terminusok, és ha el akarunk igazodni a politika világában akkor hasznos ismernünk őket! Cikkünk előbb a kifejezések által definiált irányzatok történelmi eredetével, múltjával és kialakulásával foglalkozik, majd kitér a tartalmi jelentésekre is!
 
A Jobb- és Bal- oldal megnevezés eredete
 
-- A jobb- oldal és bal- oldal fogalmi ellentétpár a XVIII. századi francia parlamenti ülésrendből ered: jobb oldalon foglaltak helyet a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend - papság, nemesség többsége, míg bal oldalon a forradalom hívei, a polgárság, vagyis a harmadik rend illetve a nemesség és papság kisebbik része ült.. 
-- Persze a három rend közös ülésezése a forradalom előtt az ancien regime korszakában nem valósulhatott meg, mivel csak a forradalmi események hozták magukkal annak lehetőségét, hogy a harmadik rend kiharcolhassa magának a három rend képviselői által tartott közös nemzetgyűlések jogát.
-- A közös nemzet gyűléseken kezdetben 1789 és 1792 között a király is részt vett. Tőle jobbra helyet foglaló nemesek és egyházi személyek a királyság intézményének fennmaradását, a királlyal való együttműködés megtartását és az arisztokrácia elsőségének biztosítását akarták. Ők alkották a király legfőbb támaszát jelentő szélsőjobboldalt, a Feuillant pártot (klubot). 
-- Vezetőjük 1789-ben még Cazales volt. Ugyancsak a jobb oldalon ültek a mérsékelt monarchisták Barnave, DuPort és Lamet vezetésével, akik már a királyság intézményének jelentősebb átalakítását szerették volna elérni, de természetesen a monarchia (királyság) fenntartásával. 
-- Szintén itt ültek az alkotmányos monarchisták LaFayette és Mirabeau vezetésével, akik inkább egy középpártot alkottak, mivel a királyság megtartásán kívül mindenben teljes átalakulást szerettek volna elérni. A konvent jobboldalán ült a gazdagok, a módos kereskedők, a polgárok és a nemesek sokasága.
-- A jobb- és bal- oldal elnevezések kialakulása tehát a francia forradalom alatt ment végbe, ám ettől kezdve a mai napig megmaradt. Jelentése módosult az idők során, de az alap gondolatok szintjén ma is észrevehető a hasonlóság. A jobb oldal, ha lenne király, ma is őt támogatná, illetve az önerőből a felső rétegek szintjére kerülő „vállalkozók” és egyház hatalmát.  A baloldal pedig ma is az alsóbb rétegeket képviseli, és az állam felelősségét a kiszolgáltatottak felé.
-- A két oldal történetében természetesen a XIX. század közepe és második fele hozta el a legnagyobb szakasz határt, amikor is 1848 februárjában német nyelven megjelent: Karl Marx német filozófus Brüsszelben megírt műve a "Kommunista Kiáltvány". Ez az esemény tekinthető a kommunizmus zászló bontásának. 
 
A Jobb- és Bal- oldal története Magyarországon
 
-- A jobb- és bal- oldal harca a magyar parlamentarizmus történetében az 1848-49 -es forradalom és szabadságharccal vette kezdetét. Ebben az időszakban, illetve ezt követően, a dualizmus idején a két kifejezés egy sajátos jelentéstartalmat hordozott. A jobb oldalinak tekintett, királyt támogató, és a reform törekvéseket elfojtani akaró Konzervatív Párt a reformkor végén, 1846 novemberében alakult meg. 
-- Táborába tartozott az udvarközeli, úgynevezett aulikus arisztokrácia, mely a francia forradalom Feuillant pártjához hasonlóan védelmezte a király érdekeit, konzerválni, "tartósítani" akarta a társadalom élén álló nemesség kiváltságait, így természetszerűleg ellenezte Kossuthék törekvéseit.
-- Kossuth Lajos köre, vagyis az akkori magyar baloldal a Konzervatív Párt megalakulására válaszul 1847 júniusában hozta  létre saját pártját, az Ellenzéki Pártot, mely a változásokat, Magyarország modernizációját, a feudális kötöttségek felszámolását, a kiváltságok eltörlését tűzte zászlajára.
-- Ily módon a jobb és baloldal harca Magyarországon az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc időszakában elsősorban a forradalmi változások és a feudális kötöttségek harcát jelentette. A szabadságharc alatt a baloldaliság a republikanizmussal (köztársaság pártisággal) kezdett párosulni, ami azt jelentette, hogy a baloldal képviselői, például: Perczel Mór a királyság eltörlését és a köztársaság bevezetését tűzték zászlajukra.
-- Később a szabadságharc bukása után, a dualizmus évtizedeiben a baloldalt két párt is képviselte a magyar képviselőházban, az egyik az 1868-ban létrejött Böszörményi László, Madarász László, Irányi Dániel vezette 48-as párt volt, a másikat az 1874-ben - részben az előbbi pártból kivált tagokból alakult  Függetlenségi Párt alkotta (Vezetői: Mocsáry Lajos és Csávolszky Lajos voltak) Mindkét baloldali párt programja a kiegyezés megszüntetését, az Ausztriától való elszakadást később pedig az általános választójog bevezetését tartalmazta.
-- A dualizmus kezdeti szakaszában kisebbséget alkottak, ám az 1905-ös választásokon győzve 1906 és 1910 közt négy évig kolalíciós kormányt alkotva hatalomra is kerültek.Később a baloldal ismét frakciókra esett szét, ám 1913-ban ismét megerősödött, amikor Károlyi Mihály vezetésével létrejött az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt, mely az 1918-as Őszirózsás Forradalom alatt megkezdte Magyarország  polgári átalakítását és elszakította hazánkat Ausztriától.
-- Az első világháború idején a magyar baloldaliságnak megint egy új korszaka kezdődött, hiszen létrejött előbb 1890-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, majd 1918 november 24-én a Kommunisták Magyarországi Pártja, mely 1919 március 21-én puccsszerűen át is tudta venni a hatalmat. (Tanácsköztársaság) Ezen időszakban már a baloldali nézetek egyre inkább az 1922 -ben létrejövő Szovjetunió ideológiáját kezdték jelenteni, és a marxista osztályharc elv eluralta az eredeti értékrendet.
-- A második világháború végén nyugati nyomásra kialakult magyar állam berendezkedés (király nélküli kiályság) és a trianoni veszteségek miatt kialakult sérelmek a jobboldal  és a szélsőjobboldal (nyilasok) megerősödését hozták, ami sajnos a határon túli területek vissza szerzésére irányuló erőfeszítések miatt együtt járt a német orientációval. A második világháborút így újra Németország oldalán kezdtük és fejeztük be. 
-- A háború után hazánkat megszálló szovjet hadsereg: 45 évnyi időszakra eröltette ránk a kommunizmust. Természetesen ezen időszak a jobboldal teljes felszámolását hozta. A hosszú évek ideológiai elnyomása az emberekben végképp össze mosta a baloldal és a kommunizmus kifejezéseket, így keserű tapasztalatként megbélyegezte az irányzatot, eltörölve a francia forradalom idejére, illetve az 1848/49 -es eseménykre viszanyúló értelmezését.
-- A magyarországi rendszerváltásra, a térség többi kommunista államához hasonlóan, a válság helyzetben, elsősorban az állam szocialista rendszert fenntartó Szovjetunió strukturális: katonai és gazdasági válságának következtében kerülhetett sor. A rendszerváltással újra megnyílt Magyarország előtt a szabad döntés, és a szabad választás lehetősége, és egyszersmint annak esélye, hogy a jobb- oldal és bal- oldal kifejezéseket új tartalommal töltsük fel. A rendszerváltás során, 1989 január 11-én megszületett az egyesülési jogról szóló 1989/II. törvény mely kimondta a szabad párt alakítás lehetőségét. 
-- Az 1990-es esztendő történelmi év volt Magyarországon, az első és új szabad választások éve lett. A választási és "rendszerváltási" évre sorra megszülettek a modern polgári Magyarország új pártjai: Mdf, Mszp, Fidesz, Szdsz, Fkgp stb.. A Magyarországi rendszerváltásra  a társadalom egy kis részének, elsősorban az értelmiség egyes, politika iránt érdeklődő kis csoportjainak aktív részvételével került sor.
-- Az 1990-es un "rendszerváltás", "módszerváltás", "gengszterváltás" azonban a nagy várakozásokkal ellentétben nem hozta meg a kívánt pozitív változásokat, jólétet, felemelkedést. A szovjet csapatok kimentek, és utána jött a privatízáció, a szabad rablás: "Kimentek a tankok, bejöttek a bankok". Emlékezhetünk rá mit mondott a maga után szédítő űrt hagyó: Esterházy Péter, aki ezt  írta: "A probléma az, hogy ugyan az oroszok elmentek, de mi itt maradtunk".
 
A Jobb- és Bal- oldal kifejezések tartalmi jelentése
 
-- A két kifejezés értelmezésénél első helyen kell kiemelni, hogy napjainkban, minden történelmi előzmény ellenére nagyon gyakran keveredik és mosódik össze a két terminus. A bal- oldali pártok néha jobb- oldali irány vonalakat követnek, és néha előfordul fordítva is. Vagyis a jobb- és bal- oldal értelmezésénél semmiképp sem szabad konkrét pártokra gondolni. Ezt szem előtt tartva gyűjtöttük ki a két oldal jellemzőit:
-- A bal oldal általában nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, a pusztán személyes (magán) érdekek ellenében. A baloldali irányzatok általában támogatják a nagyobb erejű állami szerep vállalást, és az egyenlőségre való törekvést.
-- A bal oldal a politikában általában a társadalmi változások szorgalmazója kíván lenni a kedvezőbb társadalom kritikai szemlélet alapján. A mérsékelt baloldal uralkodó irányzata Nyugat-Európában a szociáldemokrácia, amely a parlamentáris demokrácia alkotmányos keretei között működik.
-- A jobb oldal a hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalom felfogás jellemzi. A gazdaság területén az állam minimális szerep vállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket, nem az állami segítségre akar támaszkodni, a magántulajdon elsőbbségét és az egyén felelősségét vallja.
-- A jobb oldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A kultúrában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. .
 
Definíciók
 
=> Konzervatívizmus: a régi rend, az ancient regime képviselői, akik a liberális gondolkodás kialakulásával párhuzamosan kezdték önmagukat meghatározni. Nevük a le conservateur című lapból származik. Több változáson ment keresztül, a mai jellemzői: történeti hagyományok tisztelete, egyházzal való jó viszony, nemzeti jelképek, szimbólumok tisztelete, változó méretű tekintélyelv, elutasítás a társadalmi különbözőségekkel szemben antikommunizmus. Vagyis az állami vagy egyéb beavatkozásoktól mentesen kialakult hagyományos társadalmi helyzet, és egyenlőtlenségek, illetve hagyományos viszonyok „konzerválása” a céljuk.
=> Liberalizmus: A Francia forradalom idején kialakult eszmerendszer, jellemzője a jogi egyenlőség. Az elmúlt: 200 évben sok válfaja alakult ki, Kelet-Közép-Európáben jellemzően a nemzeti liberalizmus volt, a századfordulón erősödött fel a szociálliberális gondolkodás, a 70-es évektől a neoliberalizmus. Lényege: jogi egyenlőség, szabadelvűség, megkülönböztetések és a diszkrimináció ellenzése, nem fogad el tekintélyt, kevésbé ragaszkodik a családban betöltött hagyományos szerepekhez. Az állami beavatkozást, illetve mindenfajta egyént korlátozó politikát ellenez.

Az Elmúlt: 25. Év Magyar Pártokráciája

--  Magyarországon nem volt igazi és valódi rendszerváltás, komolyabb politikai és gazdasági rendszerváltásról nem beszélhetünk, hiszen a váltás abból állt, hogy az egyik pártból átmentek a másikba, hogy az egyik székből átültek egy másikba !...  Egyébként mit is váltottak, milyen rendszert váltottak egy milyenre. Egy rosszul müködő és elavult rendszert egy még rosszabbra és igazságtalanabbra. Magyarországon már minden politikai pártot lejárattak a rendszer nem váltás óta eltelt: 25 évben, mára már mindet leamortizálták teljesen. A rendszer nem váltáskor 1990-ben beragadtunk és azóta is szinte egy helyben topogunk. Akkor nem történt meg aminek meg kellett volna történnie - a rendszerváltásnak - ezáltal később éllovasból sereghajtóvá váltunk itt Közép-Európában. ..
--  A rendszer nem váltás óta eltelt: 25 év és mink szinte semmit sem léptünk előre. A régi rossz beidegződések és előitéletek továbbra is müködnek, holott már nem kéne müködniük. A 25 esztendő eredménye, avagy eredménytelensége egy képtelen örület. Teljesen hiteltelen és szakmaiatlan politikus réteg. Teljesen hiteltelen pártok. Csak ezt hozta ez a fene nagy demokrácia...
--  Karl Marx és Friedrich Engels 1848-as Kommunista kiáltványa óta a kommunizmus kifejezés elsősorban az általuk leírt osztály nélküli, vagyonilag egyenlő társadalmat, illetve az ennek megvalósítására létrejött politikai ideológiát - marxizmus - és mozgalmat jelenti. 1918-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Orosz Kommunista Párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek.
--  Ezt követően a Szovjetunió, illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok egyikében sem valósult meg soha sem a kommunista társadalom. Ebben Marx terminológiáját követte a politológia, aki úgyszintén kommunizmusnak, a kommunizmus első fázisának nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van..
--  Ám mint a történelem során bebizonyosodott ez az "elv" egy utópia, egy nem megvalósítható elképzelés, képzelgés. De tudták ezt ők jól nagyon, csak másokkal akarták elhitetni az egészet. Úgy ahogyan valójában nincs politikai baloldal és nincs jobboldal sem, a pénzről és a félrevezetésről szól az egész, és mindig is arról szólt. A kérdés az már csak ezután az, hogy az emberek mikor ébrednek végre öntudatra és hagyják a fenébe ezt az egész lényegtelen mellé beszélést.
--  Már több középkori vissza emlékezésben is olvastam, Magyarország akkori, a maitól sokkal magasabb csúcsainak idejéről, az Árpád háziak és a Hunyadiak idején, hogy elítélték akkor azt, aki pártoskodott. Maga a Párt szó, a Part szóból ered. A szó azt jelenti szakad, szakít, kiválik. Akkoriban úgy mondták:. "pártot üt", ezt most úgy mondanák:. "pártot alapít". Az egészből, a nemzetből kiszáll, pártot üt valami mellett, pártoskodik, partoskodik, ezzel megbontja a nemzetet. Ez a "pártot üt" volt a legnegatívabb szó akkoriban. Ma már sajnos ez nincs így, hanem ma a pártoskodók a sztárok....
--  Magyarországon manapság több mint: 300 párt, szövetség, mozgalom és egyéb tákolmány van.. Gyakorlatilag már az összes pártot leamortizálták a rendszer nem váltás óta, tehát már nincs kiből választani. A pártokrácia megbukott.!. A pártokrácián a pártok összességét értem, mindegyiket az elejétől a végéig. Tehát ne pártoskodjunk, ne partoskodjunk, hanem ez helyett fogjunk összesze. Akkor ott az egység, mindenki, majd ott mindent vinni fog magával.. Tehát ne pártoskodjunk, ne partoskodjunk, hanem ez helyett fogjunk össze egymással mindannyian..
--  Az ősi természet vallásokban a Táltosok, Bacsák, Tudók voltak a szellemi vezetők. Ahogy az idők folyamán fokozatosan kiirtották a ősvallásokat, így ők egyre inkább háttérbe szorultak. A világi vezetők vették át tőlük a hatalmat, ők pedig már elhanyagolták saját bensőjük ápolását, ehelyett csak az ideiglenes földi gazdagságot és hatalmat helyezték értékrendjük tetejére. Ezután már így, ilyen arányban hanyatlott is folyamatosan lefelé a népek szellemi élete...
--  Ma már egy teljes korszak váltáshoz érkeztünk, ezt mára már szinte mindenki érzi, látja, tudja. A rezgés szint változások sokak számára érzékelhetőek, és egyre többen fogják majd ezt érzékelni. Egy olyan korszak küszöbén állunk, amit talán a megvilágosodás korszakának fognak majd nevezni, amikor az emberiség ráébred az élethez való jogára, az ezzel járó felelősségre, ráébred arra, hogy a dolgát, amiért jött, senki rajta kívül el nem végezheti. Az eddigi korszak arról szólt, amikor a mások kizsákmányolásából és kifosztásából eredő energia terméketlenül felemésztődik és elvész. Az új kor pedig azért lesz jobb, mert az alkotó ember kilép játszmáiból, s önmagából kiindulva kezd majd egy új és jobb világot teremteni.

A Politika divatok értelmetlenségéről

--  A modern politika értelmetlen és hibavaló, a benne szereplők pedig emberi vérszívók.. Politikai ingyenélők, adófizetőkőn élősködők, közpénz paraziták.. A politika szó az eredeti ógörög értelmében olyan ügyeket jelentett, amelyek túlmentek az emberek személyes és családi érdekein. Ebben a tágabb értelemben a szó a kisebb és nagyobb közösségekért való tenni akarást jelentette. Így a politika az egyik legösszetettebb és legörömtelibb tevékenységek egyikévé válhatott, mivel minél tágabb környezetben mozgott valaki, annál nagyobb és nemesebb tetteket tudott végrehajtani.
--  A későbbiekben azonban az egyre nagyobb hatalom és pénz lehetősége miatt a politika egyre inkább ledegradálódott. Sajnálatos módon manapság a politikai szerepkörben tevékenykedő, tetszelgő emberek nagy része nem cselekszik túl komplex szinten. A politikusok hatalomra, hírnévre, és meggazdagodásra áhítoznak. Ezeket a célokat nem nehéz elérni, feltéve, hogy az illető politikus elég energiát fektet beléjük. Nehezebb feladat az, hogy ne csak a saját javunkat nézzük, hanem közben másoknak is a segítségére legyünk. Nehéz feladat ez egyeseknek, de nem magvalósíthatatlan, hogy a politikus valóban javítson a társadalom helyzetén.
--  Az anyagi javakat tekintve az önző politikusok ügyesnek tűnnek, mert maguknak szereznek hatalmat és vagyont. Ha azonban elfogadjuk azt, hogy a tökéletes élmények adják az élet valódi értékét, akkor azt kell mondanunk, hogy a közjó érdekében munkálkodó politikusok az okosabbak, mert magasztosabb feladatokat próbálnak megoldani, és így több esélyük van arra, hogy igazi örömet éljenek át..
--  Társadalmi változás azonban nem következhet be addig, amíg az egyének tudata meg nem változik. Amikor egy fiatalember azt a kérdést tette föl: Carlyle-nak, hogy hogyan változtassa meg a világot, Carlyle azt válaszolta:. "Változtassa meg önmagát. Így eggyel kevesebb gazfickó lesz a világon".. A tanács még mindig érvényes. Azok, akik úgy akarnak a többi ember életén javítani, hogy saját életüket sem tanulták meg uralni, többnyire csak rosszabbá tesznek mindent....