Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Délinap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Holografikus Univerzum világa - Michael Talbot

2017.12.17 15:59

 

A Holografikus Univerzum világa.

A "Holografikus Univerzum" elmélete már évtizedek óta ismert. Az elmélet szerint az egész Univerzum egy holografikus kép, az Agyunk és az Univerzum holografikusan működnek. A valóság sokkal inkább hasonlít egy holografikus képhez, mint egy szilárd szerkezethez, azaz minden mindennel összefügg. Az Univerzumot megtalálod egy szem homokban is. Vagyis az Univerzum minden része tartalmazza az "egész képmását".


 

Holografikus Univerzum elmélete

--  Manapság már mindenki ismeri a hologramokat, a lézerekkel kivetített három dimenziós képeket. Most, két élenjáró gondolkodó, elmélete találkozott össze. Egyikük a Londoni Egyetem fizikusa: David Bohm, a zseniális Einstein korábbi kedvence, és a világ jelenleg egyik legelismertebb kvantumfizikusa. Másikuk a Stanford Egyetem idegélettan kutatója: Karl Pribram, modern agyfelfogásunk egyik megalapítója. Ők mindketten hiszik, hogy a Világegyetem maga egy óriási hologram, szó szerint egyfajta kép vagy elme szülemény, amit legalábbis részben az emberi elme hoz létre.
--  Ez a figyelemre méltó újfajta Univerzum-látásmód megmagyarázza nemcsak a fizika mindez idáig megoldatlan rejtélyeit, hanem az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a telepátia, testen kívüli élmények, halálközeli élmények, "tisztán látó" álmok, sőt a vallásos, spirituális élményeket is, mint az egység érzését a Világmindenséggel, valamint a csodálatos gyógyulásokat.
--  Az elmélet már évtizedek óta ismert, de csak most kezd megmutatkozni, megmagyarázva sok-mindent a személyes élmények, és a tudomány területén. Az angol fizikus: David Bohm és egy amerikai neuro-pszichológus: Carl Pribram, egymástól függetlenül alkották meg az elméletet. Pribram a memória tanulmányozása közben talált bizonyítékot az agy holografikus működésére, Bohm pedig a szubatomi részecskék tanulmányozása közben jött rá, hogy ezek szerkezetei a hologramra emlékeztető tulajdonságokkal bírnak.  
--  Ha ezt a két dolgot összerakjuk, úgy néz ki, hogy az Agyunk és az Univerzum holografikusan működnek. A valóság sokkal inkább hasonlít egy holografikus képhez, mint egy szilárd szerkezethez, ami képlékenyebb, változékonyabb.
--  A hologramnak van egy tulajdonsága: a filmen tárolt kép, szabad szemmel nem látható, csak lézerfénnyel megvilágítva hívható elő, megjelenítve azt három dimenzióban. Ha a filmet félbevágjuk és mindegyik darabot külön megvilágítunk, mindegyiken a kép megjelenik egészben, ami meglehetősen furcsa tulajdonság.
--  Akár hány darabra vágjuk a filmet, a kép mindegyiken egészben fog megjelenni. Ezzel a tulajdonsággal rendelkezik úgy az agy, mint az Univerzum is. Szó szerint, ahogy írta: William Blake, az Univerzumot megtalálod egy szem homokban is. Vagyis az Univerzum minden része tartalmazza az "egész képmását".
--  A hologramot kétféle megnyilvánulásban lehet vizsgálni: az egyik egy három dimenziós kép, a másik egy filmen lévő adat-halmaz mint egy interferencia mintázata. Ezt könnyebben lehet megérteni azzal a példával amikor a TV-t nézzük: a kép megjelenik egyrészt a képernyőn, másrészt a szobában mint a fények kavalkádja.
--  Ha az Univerzum holografikus, akkor két drasztikusan különböző szintje van a valóságnak, az egyik a kézzel fogható valóság amit látunk vagy érzékelünk.
--  A másik pedig egy valóság a mélyebb szinten, amiben minden összeolvad egy energia tengerbe, ami holografikus tulajdonságokkal bír, amiben az Univerzum minden részletét tartalmazza az Univerzum minden apró részlete.
--  Tehát, mi úszunk egy energia tengerben, amiben minden össze van kötve mindennel, és olyanok vagyunk mint a hal aki nem tud semmit a vízről, amiben úszik.
--  Ebben nem vagyunk elszigetelve egymástól és ha megtanuljuk ezt az állapotot használni akkor energetikai szinten kapcsolatban tudunk lépni egymással. Erre bizonyíték a: -telepátia, -hipnózis, -álmok, -ikrek érzési egyidejű kommunikálása. Ez cáfolja a relativitás elméletét, mivel ezeknek az energiáknak a sebessége nagyobb a fény sebességénél, de ez megsérti az idő folyásának elméletét. Ha két szubatomi részecskét vizsgálunk, például két elektront, az egyik állapotának megváltozása kihat a másikra is bármilyen messze lennének egymástól.
--  A valóság holografikus mélyebb szintjén, az Univerzum összes részecskéje egyetlen kozmikus egységé áll össze, így nem különülnek el egymástól sem az elektronok sem az emberek. Ennek érdekes következményei vannak, például az, hogyan tudunk valakinek az agyában lévő információhoz hozzáférni. Kéne létezzen egy energia ami oda-vissza működik a két agy között. A holografikus elmélet alapján erre nincs is szükség, hiszen az agynak minden részecskéjében, atomjában megtalálható energia síkon az egész Univerzum. Ha ehhez tudatosan hozzátudunk férni, akkor az érzék szerveinken túli információkhoz tudunk hozzáférni.  
--  Sokáig a tudósok úgy gondolták, hogy a memória az agy egy bizonyos területén van tárolva. Végeztek egy kísérletet patkányokkal akiket megtanítottak kijutni egy labirintusból. Ez után, sebészeti úton eltávolították agyuknak bizonyos részeit gondolván azt, hogy a patkányok nem fognak kitalálni az útvesztőből, és így megtalálják az agynak azt a területét ahol a memória van tárolva. Minden műtét után azt tapasztalták, hogy nem tudták eltávolítani azt a részt ahol az információk tárolva vannak. Igaz hogy tudtak rontani a patkányok képességein és ezek nehezebben találtak ki a labirintusból, de sosem tudták ezt a képességüket teljesen eltávolítani.
--  Az ember esetében, egy agysérülés nem okozza az ABC felének elfelejtését, hanem az egész memória ködösé válik. Az emlékek nem úgy tárolódnak mint a könyvek egy polcon, hanem ott van az egész minden részben. A szinapszis által leadott folyamatos elektromágneses impulzusok alkotják az agy-hologramot aminek segítségével gondolkozunk és emlékszünk.
--  A hologram egy matematikai modellt követ amit Fourier-transzformáció név alatt ismerünk. Ugyan ezt a modellt használja az agyunk a képinformációk feldolgozására, de kiderült az is hogy minden érzékszervünk valamilyen Fourier-transzformációra épül, ami bizonyítéka annak, hogy az agy, ugyan azt a matematikát használja a valóság dekódolására, mint ami a hologramok készítésében játszik szerepet.
--  A testen kívüli élmény esetében, az alany tovább gondolkozik miközben az agy a testben marad, amit lát is az ágyban vagy a földön feküdni. A tudomány nagyon közel került a spirituális lényünk rejtelmeihez, a világ valóságainak megértésének folyamatában, és arra a következtetésre jutott, hogy túléljük testünk halálát. Létezik egy még ismeretlen energia ami működtetti az agy hologram hullámait, az agy halála után is, hiszen ezek értelemszerűen megszűnnek amikor testünk meghal.
--  Az Univerzum hologramját nem elektro-mágneses hullámok alkotják hanem a kvantum-hullám potenciálok ami az anyag és az energia mélyebb és alapvetőbb szintje. Amikor a fizikában fellép az a helyzet, hogy valamit nem tudunk megmérni, akkor azonnal kijelentjük, hogy e mögött a színt mögött nem létezik semmi. Amikor még a Földről azt gondolták hogy egy korong, azt mondtak, hogy a peremén szörnyek laknak és azon túl nincs semmi.
--  Ma a tudomány eljutott a kézzel fogható valóság mélységének határaihoz, a technológia szempontjából tovább nem feltárható tényekhez, és ezért kijelenti, hogy ezen túl már nincs semmi csak üresség. Ennek viszont nincs semmi ésszerű alapja, ez nem más mint előítélet.
--  A mikroszkopikus határon túl, sok ismeretlen energiák létezhetnek, köztük a kvantum potenciál amit még nem fedeztek fel, nem mértek meg, de van bizonyíték a létezéséről. Ezen a szinten, ebben a kutatási mélységben a megfigyelt kölcsönhatásba kerül a megfigyelővel akivel összemosódik, egyé válnak, és ezért a kutatás lehetetlené válik az anyagi síkon.  
--  A placebo jelenséget mindenki ismeri. Ez bizonyítja az elme hatását a szervezetünkre ami úgy működik mintha programozva lenne az agyi információk alapján.
--  Az orvostudomány gyakran használja ezt, a holografikus valóság egyik megnyilvánulási formáját, mivel jobban reagálunk a fejünkben lévő modellekre, a placebókra, mint a hagyományos gyógyszerekre.
--  Van egy híres példa egy betegről akinek narancs méretű linfómája volt az egész testén. Az orvosa azt mondta, hogy három hónapja van hátra. A férfi hallott egy új Krebiozen nevű gyógyszerről és kérte orvosát, hogy azt adjon neki. Az orvos azt mondta, hogy sok hasznát nem veheti, mert csak néhány hét múlva kezd hatni. A férfi könyörgött érte, és az orvos szánalomból odaadta. Három hónappal később a daganatok nyomtalanul eltűntek és a férfi hazament.
--  Jó pár hónap elteltével olvasott az újságban egy cikket, ami azt állította hogy a Krebiozen nem egy hatékony szer, és ezután a daganatok újból megjelentek és a férfi visszakerült a kórházba. Az orvos tudta, hogy a férfit nem a gyógyszer gyógyította meg, hanem a hite. Ezért azt hazudta a betegnek, hogy az újság tévedett, Krebiozen egy nagyon is hatékony szer, és van nála egy még jobb változata. Ezután adott a férfinek egy egyszerű injekciót sós oldattal, és a férfi tumorjai újból eltűntek.
--  Visszatért a normális életéhez, de sajnos megint olvasott egy cikket ami bizonyította hogy a Krebiozen egy teljesen hatástalan gyógyszer. Ekkor az összes tumor megint előjött és a férfi meg is halt. A lényeg az, hogy ez a férfi egy egészen mélyen rejlő gyógyerőhöz fért hozzá. A gyógyulás nem az orvosság eredménye volt hanem az a modell ami a fejében volt, a hit, hogy a gyógyszer meggyógyítja, amiből nem is kapott olyan sokat. A teste az ő meggyőződésére reagált.
--  Nagyon sok ilyen történeket ismer a tudomány, de nem foglakozik vele mert nem tudja megmagyarázni hogyan képes a tudat befolyásolni a fizikai rendszereket. A tudatot egy fizikai folyamat eredményének tartják. Nincs határ a test és az idegrendszer között, az immunrendszer pedig az idegrendszer meghosszabbítássá.      
--  A holografikus modell alapján a test és az agy között átfedő, végtelen kapcsolat létezik amit ha tovább vetítünk, akkor bátran kijelenthetjük azt, hogy köztünk és az Univerzum között nem létezik egy éles elválasztó határvonal, ami nagyon fontos következtetés a spirituális élmények szempontjából is.

Holografikus Univerzum gyakorlata

--  Ha a Holografikus Univerzum elmélete tényleg megfelel a valóságnak, akkor ez azt jelentheti, hogy a tapasztalható világunk csupán egy hatalmas illúzió, egyfajta kozmikus hologram.
--  A bizonyítékok arra mutatnak, hogy az egész világ, minden benne lévő egy hologram. Egy holografikus univerzumban élünk, amelyben minden mindennel összefügg. Az egész egy nagyszerűen részletezett illúzió.
--  A gondolat mint alkotó erő lép fel. Az egész világmindenség az elme szüleménye, az elme terméke. A gondolataink alakítják a világot, az összes lény kollektív teremtő tudati énje teremti és mozgatja a világot.
--  A koncentráció energiával képzeljük el és teremtjük meg a vágott jövőnket. A koncentráció gyakorlatával hajtjuk végre vágyainkat, a vizualizáció és akaraterő teszi számunkra lehetővé, hogy anyagi formává szilárdítsuk a gondolatainkat.
--  Ami először csak álom és vízió a mentális birodalomban, az így válik majd tapasztalattá az anyagi birodalomban.
--  Buddha: "Minden amik vagyunk, a gondolatainkkal emelkedik ki. A gondolatainkkal teremtjük a világunkat. Ahogy cselekszik az ember, azzá válik. Amilyen az ember vágya, olyan a sorsa. Ha hited van, akkor semmi sem lesz lehetetlen a számodra.
--  A világunkban a jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban.
--  Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében.
--  Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy: Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az Univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram.
--  Bohm megdöbbentő következtetésének megértéséhez tudni kell, mi is valójában a hologram. Ezeket a három dimenziós fényképeket lézer segítségével készítik. A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második sugár fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre, és ezt a mintát örökítik meg a filmen. A film elő híváskor a film csupán fényes és sötét vonalak kavalkádja, de ha lézerfénnyel világítják meg, megjelenik az eredeti tárgy három dimenziós képe.
--  A hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat tovább aprítják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazza.
--  A "teljes egész a részletekben" megközelítéssel teljesen új utak nyílnak a természet tudományok előtt. A nyugati világ tudósai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelenségek megértéséhez, legyen az béka vagy atom, a szétdaraboláson és a részletek tanulmányozásán keresztül vezet az út.
--  A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építő kövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez.
--  Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió.
--  A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései. A jobb megértés érdekében Bohm a következő példát vezeti elő. Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál.
--  Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévé kamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük.
--  Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre.
--  Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot.
--  A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió.
--  A világegyetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogén atomok protonjaival.

Holografikus Univerzum képe

--  A Holografikus elképzelést felhasználó kutatók folyamatosan növekvő táborában felismerték, hogy ily módon meg tudják magyarázni az Összes természetfeletti és misztikus tapasztalatot. Az elmúlt hat évben a kutatók fényt derítettek számos, korábban megmagyarázhatatlan jelenségre.
--  Nem arról van szó, hogy a látszatok világa téves lenne; nem arról van szó, hogy ne lennének tárgyak odakint, a valóság egyik szintjén. Arról van szó, hogyha áthatolsz ezen, és holografikus rendszerként nézel a világra, egy másik szemlélethez, egy másik valóságba érkezel. S e másik valóság megmagyaráz dolgokat, amiket a tudomány mindeddig képtelen volt megmagyarázni: természetfeletti jelenségeket, szinkronicitásokat, az események nyilvánvaló értelemmel bíró egybe esését.
--  Egy hologram lényege, hogy azt a látszatot keltse, mintha lenne valami ott, ahol semmi sincs. Már említettem, amikor ránézel egy hologramra, úgy tűnik, van térbeli kiterjedése, de ha oda teszed a kezed, felfedezed, hogy valójában semmi sincs ott. Annak ellenére, hogy mit mondanak az érzékeid, semmilyen műszer sem fog semmilyen szokatlan energiát vagy anyagot kimutatni ott, ahol látszólag a tárgy lebeg.
--  Ez azért van, mert a hologram egy képzeletbeli kép, egy kép, ami úgy tűnik, mintha ott lenne, ahol valójában nincs, és semmivel sem nagyobb a térbeli kiterjedése, mint a tükörbe nézve látott három dimenziós képnek. Ahogy a tükör esetében a kép a tükör foncsorozásának hátsó felén helyezkedik el, egy holografikus kép mindig az azt tartalmazó fotografikus film fényérzékeny rétegén van.
--  Bohm egyik legmeglepőbb állítása, hogy a kézzel fogható mindennapi valóságunk valóan csak káprázat, mint egy holografikus kép. Alatta fekszik a létezés mélyebb rendezettsége, a valóság egy hatalmas és elsődleges szintje, ami létrehozza az összes tárgyat és anyagi világunk összes látszatát, hasonló módon, ahogy egy holografikus film létrehozza a hologramot. A valóság e mélyebb szintjét Bohm burkolt rendezettségnek hívja, létezésünk szintjét pedig kifejezett rendezettségnek. Ezeket a kifejezéseket használja, mert a Világmindenségben minden forma megtestesülését a két rendezettség közötti számtalan oda-vissza alakulásnak látja.
--  A Világegyetem mint hologram egy mélyebb értelmű felvetés. Az általános relativitás elméletében: Albert Einstein megdöbbentette a világot, amikor azt mondta, hogy a tér és az idő nem egymástól különálló entitások, hanem egyenletesen összekapcsolódnak, és ő egy tér-idő folytonosságnak nevezett nagyobb egész részei. Bohm óriási lépéssel viszi tovább ezt a gondolatot. Ő azt mondja, hogy a Világegyetemben minden egy folytonosság (kontinuum) része. A kifejező szinten megnyilvánuló látszólagos elválasztódás ellenére, minden egy varratmentes kiterjesztése minden másnak, és végül még a burkolt és kifejezett rendezettségek is egymásba olvadnak.
--  Bohm tehát tovább viszi Einstein gondolatát és halad rajta tovább. Egy pillanatra tűnődj el ezen. Nézd meg a kezed. Most nézd meg a melletted lévő lámpából áradó fényt. Majd a lábaidnál heverő kutyát. Nem csak ugyanazokból a dolgokból épültök fel, hanem egyazon dolog vagytok. Egy dolog, egyetlen egy. Egy hatalmas valami, ami kiterjesztette megszámlálhatatlan karját és nyúlványát minden tárgynak látszóba, atomba, fáradhatatlan óceánba és az égen pislákoló csillagba.
--  Bohm felhívja a figyelmet; ez nem azt jelenti, hogy az univerzum egy hatalmas megkülönböztethetetlen massza. A dolgok lehetnek egy osztatlan egész részei, maga az osztatlan egész úgy is, hogy megőrzik egyedi minőségüket. Szemléltetendő példaként egy folyóban gyakran kialakuló számtalan örvényt említi. Első pillantásra azt hihetjük, hogy ezek az Örvények különállóak, és számos egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, mint például a méretük, sebességük, forgásirányuk stb. De alapos kutatással rájöhetünk, hogy lehetetlen meghatározni, hol végződik bármelyik örvény, és hol kezdődik a folyó.
--  Vagyis Bohm nem azt állítja, hogy a „dolgok"' közti különbség értelmetlen. Csak arra szeretne rámutatni: az, hogy állandóan felosztjuk a holomozgás különböző részeit "dolgokra", ez egy elvonatkoztatás, egy mód, ahogy gondolkodás módunk szerint ezek a dolgok kinek mit jelentenek érzékelésünkben. Arra való erő feszítésében, hogy ezt kijavítsa, ahelyett, hogy a holomozgás különböző tulajdonságait „dolgoknak" nevezné, inkább úgy hívja őket: "viszonylag független teljességek".
--  Bohm úgy hiszi, a majdnem általános érvény hajlamosságunk, hogy feltördeljük a világot, és ne vegyünk tudomást minden dolog dinamikus összekapcsolódottságról, ez felel a sok problémánkért nem csak a tudományban, hanem az életünkben és társadalmunkban egyaránt. Például azt hisszük, ki tudjuk nyerni a Föld értékes részeit anélkül, hogy ez kihatna az egészre.
--  Azt hisszük, lehet testünknek csak egyik részét kell kezelni, és nem kell figyelembe venni az egészet. Azt hisszük, kezelhetjük társadalmunk különböző problémáit, mint például a bűnözés, szegénység, drogfüggőség, anélkül, hogy társadalmunk problémáját egészként kezelnénk és így tovább. Bohm szenvedélyesen érvel amellett, hogy ahogyan jelenleg részekre tördeljük a világot, nem csak hogy nem működik, hanem még kipusztulásunkhoz is vezethet.
--  A tudatosság mint az anyag finomabb formája. Bohm megmagyarázza ezt is, hogy az anyag mélyére merülve a kvantumfizikusok miért találnak annyi példát az összefonódottságra. Bohm holografikus: Világmindensége más rejtélyeket is megmagyaráz. Az egyik a hatás, amit úgy tűnik a tudatosság fejt ki az atomi méret alatti világra. Ahogy már láthattuk, Bohm visszautasítja azt az elgondolást miszerint a részecskék nem léteznek, amíg valaki meg nem figyeli őket. De őneki nincs elvi problémája azzal, hogy összehozza a tudatosságot és a fizikát.
--  Pribram és Bohm együtt jött rá az egészre, az egész egységére. Bohm és Pribram elméletei egy mélységesen új világnézetet nyújtanak: Agyunk matematikailag hozza létre az objektív valóságot azáltal, hogy lefordít végső soron mind egy teret, mind egy időt. Ő minden időt felülmúló másik dimenzióról, a létezés egy mélyebb rendezettségéből származó rezgésekről beszél. Agyunk egy hologram, amit beburkol egy holografikus világmindenség.

Minden mindennel összefügg

--  Minden dolog osztatlan egysége, azaz minden mindennel összefügg. Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra.
--  A holografikus univerzumban még az idő és a tér sem tekinthető alap fogalomnak. A hely meghatározás minden formája csődöt mond olyan környezetben, ahol semmi sem válik el igazán a másiktól. Így az idő és a három dimenziós tér úgy viselkedhet, mint a halat mutató monitorok, és csak kivetülései a mélyebb rendnek.
--  Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a holografikus lehet a valóság.
--  Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek tárolási helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes agyban szétoszolva őrződnek.
--  A múlt század 20-as éveiben: Karl Lashley rendkívüli jelentőségű kísérlet sorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a patkány agyának, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult műveletsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő olyan magyarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a részletekben" jelenséget.
--  Pribram az 1960-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tár.
--  Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse.
--  A rendkívüli emlékező tehetség nem az egyetlen talányos agytevékenység, amely értehetőbbé válik a holografikus agymodell által. Legalább ilyen rejtélyes, hogyan képes az agy megbírkózni az érzékszerveket érő különböző frekvenciák özönével, és hogyan képes valós időben értelmezni az érzékszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására.
--  Ez az elmélet egyre több támogatót szerez. Hugo Zucarelli argentin származású olasz kutató a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelenségek területére. Ez az elmélet ugyanis megmagyarázhatja, hogyan képesek az emberek meghatározni a hang pontos forrását a fej elfordítása nélkül, még akkor is, ha csak egy füllel hallanak.
--  Pribram holografikus agy modelljének a legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitás elméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi.
--  Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frekvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.
--  Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként emlegetett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont felvillanyozott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak.
--  A holografikus paradigma által leírt univerzumban minden agy részét képezi a láthatatlan egésznek, és a telepátia pusztán a holografikus szint elérését jelenti. Hasonló módon a telekinézis, a tárgyak mozgatása az akarat segítségével, szintén megszűnik rejtély lenni, hiszen az összefonódó mélyebb valóságban az egyén és a tárgy eleve egy.
--  Bohm és Pribram egyaránt emlékeztet arra, hogy sok vallási illetve misztikus élmény, például az univerzummal való transzcendens együvé tartozás érzése szintén a holografikus szint elérése lehet. A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a bölcsek a kozmikus egység érzéséről és megéléséről számoltak be.
-- A holografikus elképzelés jövője előre mutató és pozitív perspektívákkal teli. Ez a komlex elképzelési mód választ ad minden eddig felmerült gondolatra és tapasztalásra. Ezután pedig gyakorlatilag a világ összes filozófiai és metafizikai hagyományában kifejezésre jutott elképzelés egy teljes kört ír le.