"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Magyar népszokások hagyományok - Bíró Csaba

2014.03.02 14:34

 

Magyar népszokások és hagyományok.

A népszokások a magyar nép hagyomány világának éves szinten ismétlődő szokásai. Az év időszakai, azaz a tél, a tavasz, a nyár, az ősz jeles és ismert ünnep napjai szerint. Valamint az élet nagy ünnepeihez, munkáihoz kapcsolódó események, mint a születés és keresztelés, az esküvő és lakodalom, a halál és temetés, illetve a szántás-vetés-aratás, a szüret, az állattartás és az építkezés.

 

A Naptári évhez fűződő magyar népszokások

-- Tavaszi Népszokások --

1. Tavaszi Napéjegyenlőség -- Március 21.
-- Március 21. a Tavaszi Napéjegyenlőség napja, Villő tavaszistennő ünnep napja, a tavasz kezdete, az asztrológia év kezdete, az újjá születés ünnepe. Március 21-én teljes az egyensúly a nappal és az éjszaka, a külső és belső világ, férfi és nő között. Ezt az egyensúlyt a Kárpát-medencében a Víz Úrnője hozza el nekünk. A víz - az Istennő vére - éltet minket, táplálja a földeket, az elvetett magokat és tisztít.
-- Az ősi magyar természet vallásunkban a tavaszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz a kikelet, a virágzás, az új élet kezdete köthető. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az õsszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később.
-- Népszokásaink őrzik Villő Istennő emlékét. Villő, haját virágokkal és zöld ágakkal, testét kagylókkal díszítő tündérleány, aki elhozza a tavaszt. Villő Istennő jelenik meg a villőzés alkalmával házról házra hordott, szalagokkal vagy festett tojásokkal díszített villőágban, amely elhozza a tavaszt, miután a kiszebabával kidobták a telet a vízbe. Vízben cserél helyet a két Istennő, vízben tűnik el az egyik és vízből emelkedik ki a másik, aki figyelmünket belülről ismét a külső világba irányítja. A téli, lecsendesült időszakban befelé figyeltünk, szembe néztünk lelkünk mély kútjába elrejtett érzéseinkkel, azokat magunkhoz öleltük, megértettük mit üzennek nekünk és most itt az ideje, hogy velük új teremtésbe kezdjünk.
-- Mielőtt Villő áldásával növekedni kezdenek elvetett magjaink hívjuk az Ő ajándékának, a víznek a megtisztító erejét tisztítson meg minket, gyógyítsa érzelmeinket. Ez az ősi szokás bújik meg ma is a húsvéti locsolkodás mögött, a régen minden bizonnyal tavaszi napfordulóhoz kötődő szokás a kereszténység hatására kapcsolódott össze a húsvét ünneplésével. A tavaszi napforduló Úrnője jelenik meg Gyümölcsoltó Boldog Asszonyunk alakjában is. Ő a termékenységet és a növekedést segítő Istennő, megérinti, beoltja a gyümölcsfákat és azok termést hoznak, gyümölcsöt érlelnek érintése nyomán. Gyümölcsöltó Boldogasszonyunk növekedésre indítja a mezőt, visszahozza a fecskéket és gólyákat, sőt tiszteletére a hal is felveti magát a vízben.

2. Virág Vasárnap -- Márciús-Április
-- A Virág Vasárnap hagyományát a Biblia is elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép öröm ujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés.
-- Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének.
-- Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj.!". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt.

3. Húsvét -- Március-Április
-- Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkenni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
-- Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítő motívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.
-- Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.
-- A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

4. György Nap -- Április 24.
-- Tavaszi gonosz járó nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfa ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.
-- György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

5. Május Elseje, Majális -- Május 1.
-- Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
-- A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol.
-- A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.
-- A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.

6. Pünkösd -- Május-Június
-- A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
-- A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár, a király és királyné virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt.
-- Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királyné járása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender.!". A köszöntésért ajándékot kapnak.

-- Nyári Népszokások --

7. A Szentiváni Tűzgyújtás -- Június 24.
-- Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. ("Mintha az ördögnek akarnának tömjénezni.") A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan.
-- A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta."
-- A XIX. századtól a magyar proverbium gyűjtemények a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, mely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölő ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át.
-- A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen.

8. Aratóünnep -- Sarlós Boldogasszony -- Július 2-12.
-- Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabona csomóhoz, amely a szántó földön maradt aratás végén... az → aratás befejezésének megünneplése.
-- A mezőgazdasági hagyománykörnek az egész magyar nyelvterületen ismeretes, látványos közösségi jellegű szokása. Első emlékei a középkorig nyúlnak vissza. Az arató ünnepnek különböző változatai ismeretesek, főbb mozzanataiban azonban országosan megegyezik. Az aratás befejezése után a részes aratók búza kalászból, mezei virágból → arató koszorút kötöttek, ritkábban → búza babát és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.
-- A vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. A tánccal egybekötött aratószokás egy 1901-es miniszteri felhívás után vált általánossá, főleg nagybirtokos vidékeken. Az egyénileg arató gazda nem rendezett ünnepséget, de a kalákás vagy részes aratásnál rendszerint kalákatánc, kepebál fejezte be az aratást, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg. A gazda a munkásokat itallal – gyakran étellel is – megvendégelte.

9. Nagyboldogasszony Napja -- Augusztus 15.
-- A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
Ezen az ünnepen tarthatjuk Magyarország Patrónájának a napját is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel.
-- Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Mura-vidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Dráva-szögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban.
-- A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. (Mária születésnapja) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is.

10. Kisboldogasszony Napja -- Szeptember 8.
-- Kisboldogasszony ünnepe, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
-- A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik. Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak.
-- A Balaton és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg. Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére. A dióverés kezdetének napja. A nép megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-kelet érintésével költöznek délre.

-- Őszi Népszokások --

11. Szüreti Mulatságok -- Szeptember 12-22.
-- A szüret mindig egy nagy ünnep, a megérett gyümölcs betakarításának őszi ünnepe. A legnagyobb őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlő fürtökkel ékesítették. Az ünnepséget mindig tánc követte. A szüret valódi ünnepi esemény számba ment a falu és a környező vidék életében. Általában zaj keltéssel kezdődött. Ezt követően indulhatott a munka. A szüret napjára kora reggel kivonuló szüretelők ellepték a szőlőst, vidám nótázással megkezdődött a munka.
-- A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorú vivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása: kendőkkel, majd jött a végzéstánc és mulatság. Közvetlen a szüret után gyakori volt a fiatalság szüreti bállal végződő felvonulása. A menet vezetői vőfélyek, sáfárok, táncmesterek, a céhes világ és a lakodalom tisztségviselőire utalnak. A maskurások egyrészt a szőlőművelés mozzanatait (kötözőasszony, tolvaj, csősz), másrészt zsánerfigurákat (török, drótostót, vándorárus, cigány, medvetáncoltató) elevenítettek meg.
-- Az egykori szüretelők elmaradhatatlan kísérője volt a rezesbanda, amely gazdától-gazdáig haladva elhúzta a szüretelők nótáját, a fizetség a gazda belátására volt bízva, általában szőlőből, mustból állott. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a szőlősből kivonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. Így mentek az esti táncos mulatságra. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.

12. Mindenszentek Napja -- November 1.
-- Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem hívők is átvették.
-- Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetőbe az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket.

13. Márton Napja -- November 11.
-- Márton napja az ősz és egyben a mezőgazdasági év végét jelezte, ekkor fejeződtek be a kinti földmunkák a gazdaságokban, és mentek az emberek haza a házaikba télire. Sokak kaptak gazdáiktól járandóságnak libát télire, ez volt a Márton lúdja. Márton, a Pannóniában született Tours-i püspök emléknapja, amelyet az 1611. évi nagyszombati zsinat határozata szerint még megünnepeltek. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek egyformán őrzik. A 14. sz.-i krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja is ez volt.
--A Márton napjai járandóság a pap, a felköszöntés (recordatio) a tanító javadalmai között szerepelt. Az 1649. évi céhszabályzat a pásztorok járandóságára utal: „Szent Márton napján ... valamint régi szokás volt, most is, akiktül mi lehet, megadassék.” Az egykori kötelezettségek a későbbi századokban elfelejtődtek, vagy ajándékozássá alakultak át. A pásztor sorra járta azokat a házakat, amelyeknek állatait őrizte, s a ház gazdájától ajándékot kapott. Vépen (Vas m.) Márton napjának előestéjén a kanász járta sorra a házakat, s köszöntőt mondott: „Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!” A kanász ezután mákos- vagy túrós lepényt meg pénzt kapott.
-- A népi → időjóslás szerint kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön (ha Márton napján esik a hó), ha barna lovon jön (ha nem esik), enyhe. A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját, s kóstolták meg az újbort. Nyugat-Magyarországon és Szlovákia egyes vidékein Márton napja előestéjén a kanász Márton vesszejével (nyírfavessző) járta sorra a házakat és → köszöntőt mondott. Azt tartották, hogy ahány ága van a gazdának vagy gazdasszonynak átadott vesszőnek, annyi szaporodás lesz az állatokban. Szendrey Zsigmond: Márton napja (Népünk és Nyelvünk, 1933); Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból.

-- Téli Népszokások --

14. Téli Asszonyi Ünnepek -- November-December
-- Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála, Luca napján, Karácsony két napján.
-- A fonóban beszélgetés, énekszó, játék mellett jobban ment a munka, és ez volt a társas összejöveteleknek, a népköltészet megszólaltatásának, a népdaléneklésnek egyik fő alkalma. A magyar szerelmi líra jelentős része is a fonókhoz kapcsolódott, a maskarázás, alakoskodás természetes "színpada" is a fonó volt.
-- November-december hónapban egy sor, női munkatilalommal kapcsolatos jeles napot is találunk, s ilyenkor szokták a lányok találgatni, ki lesz a férjük. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.

15. Luca Napja -- December 13.
-- A Decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.
-- Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti. Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól.
-- Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak. Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

16. Karácsony -- December 24-26.
-- A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot.
-- A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le.
-- A Betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésű paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bűnbeesés történetét adta elő. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése. Például Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták. Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.

17. A Regölés -- December 26.
-- A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
-- A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.
-- A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.. A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket.

18. Névnapi Köszöntés -- December 26-27.
-- December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak.

19. Aprószentek Napja -- December 28.
-- Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
-- A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt.
-- Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermek gyilkosság történetét a legény avatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.

20. Hejgetés -- Moldvai Csángók -- December 31.
-- A Hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élet történetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

21. Újév Napja -- Január 1.
-- A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
-- Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztor népeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztor ünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.
-- Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
-- A jósló szokások közé tartozik a hagyma kalendárium készítés, - 12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni. A szilveszteri ólomöntés, - a frissen öntött ólom formájából jósolnak. A gombócfőzés, amelyben a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve.

22. Vízkereszt -- Január 6.
-- Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi ala-mizsnagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.

23. Farsang -- Február 5-15.
-- A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is.
-- Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek.
-- Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottas játék vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom.
-- Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk.

Magyar Népi Időjárási Megfigyelések

Az embereket mindig is érdekelte az időjárás, különösképp szerették volna tudni már jó előre mi vár rájuk, hisz életük családjuk sorsa függött tőle, emiatt születtek az alábbiakban olvasható népi rigmusok, rítusok. Elődeinknek még volt idejük gondosan megfigyelni az időjárással kapcsolatos összefüggéseket, és bár nem számítottak belőle különböző statisztikákat, nagy általánosságban mégis hagyatkozhatunk a megfigyeléseikre. Mi főként a téllel, hóval, fagyokkal, esővel, meleggel kapcsolatos hiedelmeket gyűjtöttük össze.                                   
1. Január -- Boldogasszony hava -- Télhó
-- Téli mennydörgés jó termést jelent.
-- A januári meleg isten csapása.
-- Ha nincs fagy januárban, meghozza azt majd a március és az április.
-- Gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz.
-- Januárt ha eső veri, erszény, hombár megszenvedi.
-- Tehát enyhe, csapadékos január esetében rossz lesz a gabonatermés abban az évben.
-- Január 1. Fruzsina -- Újév napja:
Ha ez a nap szép, fényes időt hoz, azzal azt jövendöli, jó és bőven termő lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú lesz ellenben a tél, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj.
-- Január 18. Piroska:
A mondás úgy tartja, ha ezen a napon fagy, akkor a következő negyven napon is fagyos lesz az idő.
-- Január 21. Ágnes:
"Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince."
-- Január 22. Vince:
"Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" ill. "Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince - ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor.
-- Január 25. Pál:
A havi gyakori csikorgó téli idő után 25-éhez kapcsolták a pálfordulást, azaz az időjárás gyökeres megváltozását. Ebben az időszakban, ezen fordulatok rendszeresen jelentkeznek is.

2. Február -- Böjtelő hava -- Télutó hava
-- Ha február enyhe, annak márciusban látjuk a kárát.
-- Ha a február hideg, fagyos, bőséges búzatermést hoz.
-- Amennyi ködös nap van februárban, annyi esős nap lesz nyáron.
-- Február 2. Aida, Karolina -- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja:
A Január végi és Február eleji enyhe idő hideg hó végét, azaz kemény télutót jelenthet és fordítva.
-- Február 6. Dorottya:
Dorottya „szorítja” (gyakori kemény fagyok) jelezvén a kemény tél végi rohamot
-- Február 16. Julianna:
Ha Dorottya locsog Julianna kopog.
-- Február 19. Zsuzsanna:
A megszólaló pacsirták a tél végét jelzik.
-- Február 22. Péter, Gerzson -- Üszögös Szent Péter napja:
"Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." , Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.
-- Február 24. Mátyás:
A jégtörő Mátyás napja, aki ha talál, törheti, ha nem talál csinálhatja a jeget. Ha ezen az éjszakán fagy, akkor még negyven napig hideg idő lesz.

3. Március -- Böjtmás hava -- Tavaszelő hó
-- A márciusi ködös napok júniusban esőt és vízáradást hoznak.
-- Amennyi harmat hull márciusban, annyi dér lesz húsvét után.
-- Ha száraz a március, kenyeret hoz július.
-- A márciusi eső méreg, ezzel szemben a hó olyan, mist a zsír, tehát termékenyíti a földet.
-- Akármilyen rövid időre is, de márciusban esnie kell a hónak. Levével a nagylányok szépítkeznek.
-- Márciusban sűrűn van köd. Ezt jól megjegyzik, mert az erre következő századik napon „biztosan” jég lesz.
-- Március 12. Gergely:
Gergely „rázza a szakállát”, azaz több évben a tél utolsó fellángolását hozva.
-- Március 18. Sándor:
„Sándor, József, Benedek, Ők zsákban hozzák a meleget”, azaz jön a tavasz. Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.
-- Március 19. József: 
A második meleget hozó szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja. Március ezen napjához időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is fűződik.
-- Március 21. Benedek:
A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Neve a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése áldott. Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben.
-- Március 25. Irén, Írisz – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja:
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ilyenkor oltják be a fákat. A hiedelem szerint ezt az oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul. Fecskehajtónak napnak is nevezik, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.. Egyéb időjóslás is tartozik még március 25-höz: Ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.

4. Április -- Szent György hava -- Tavaszhó
-- Áprilisról azt tartják, hogy bolond, szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan. Nem is sok a jeles nap ebben a hónapban.
-- Általánosságban ha lucskos, esős az április, esős lesz május, ha április száraz, száraz lesz májusban is.
-- Áprilisban hét tél, hét nyár…
-- Áprilisban a hó és a fagy nyárra kevés takarmányt hagy.
-- Jó április, rossz május.
-- Áprilisi dörgés, nedves év.
-- Áprilisi hó nem jó.
-- Hideg április, rossz esztendő.
-- A Szent György havi eső "kergeti a fagyot", azonban esős májust jósol.
-- Április 1. Hugó:
--A magyar népszokás szerint a bolondok napja. Az időjárásnak is bolondos szokott lenni ekkor.
-- Április 12. Gyula:
-- Amilyen az időjárás ezen a napon, a következő negyven napon ennek az ellenkezője várható.
-- Április 25. Márk:
Ha a fülemüle ezen a napon megszólal, szép tavaszt ígér.
-- Április 30. Katalin:
Ha ez a nap jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.

5. Május -- Pünkösd hava -- Tavaszutó hó
-- Május időjárása általában nem annyira ingadozó, mint az előző hónapoké. Kevés az idevonatkozó időjóslás.
-- A májusi eső aranyat ér.
-- Száraz május száraz évet is jelent.
-- A pünkösd változó ünnep, mégis időjósló szerepe van. A pünkösdi érett földieper korai gabonát jelent és jó meleg, enyhe időt.
-- Május 1. Fülöp, Jakab: -- Majális
Május elseje ősi tavaszünnep, a majálisok napja. Ha jó az idő, akkor meleg lesz, ha nem, akkor nem lesz még annyira, csak majd kicsit később.
-- Május 12. Szervác: 
Szervác, Pongrác, Bonifác: fagyosszentek, akik néha ismét visszahozzák az éjszakai fagyokat.
Május 13. Pongrác:

Szervác, Pongrác, Bonifác: fagyosszentek, akik néha ismét visszahozzák az éjszakai fagyokat.
-- Május 14. Bonifác
:
Szervác, Pongrác, Bonifác: fagyosszentek, akik néha ismét visszahozzák az éjszakai fagyokat.
-- Május 24. Orbán
Orbán napján sokszor fagy van, tartja a néphit, de utána már nem fordul elő. A májusi fagytól nagyon félnek, éjszakánként szalmafüsttel védik a gyümölcsfákat. Ha „kiseprűzik” Orbánt, nem lesz már hideg. Sok helyen azt tartják, a méhek Orbán bogarai, hiszen ez idő tájt kezdenek a szorgalmas kis ízeltlábúak kirajzani.

6. Június -- Szent Iván hava -- Nyárelő hó
-- Ha május nedves volt, június is az.
-- Ha június száraz, jó lesz a bortermés.
-- Amilyen június, olyan lesz december csapadék és hőmérséklet szempontjából.
-- Szeretik júniusban az északi szelet, mert ez jó gabona termést hoz, érleli a vetéseket.
-- Június 8. Medárd:
Ha Medárd napján, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40. napig esni fog a néphagyomány szerint. Tehát ha ez a nap esős, akkor esős nyarunk lesz a megfigyelések szerint.
-- Június. 15. Vid:
Ha Vid napján esik, akkor a néphagyomány szerint nem lesz jó a termés. Ha azonban Vid világos, azaz derült időt hoz, akkor bő termés lesz abban az adott évben.
-- Június. 24. Szent Iván:
Szent Iván, népiesen Virágos János napja. A nyári napfordulóhoz kötődik. Ekkor a leghosszabb a nappal. Ezen az éjszakán ugorják át a Szent Iván napi tüzet, s tüzes ágakat lóbálva táncolják körül a fellobogózott májusfát.
Sok helyen a tűzbe - gonosz űzés céljából - gyógyfüveket, gyümölcsöt, egyebet dobnak. Ezen a napon szakad meg a gabona gyökere, azontúl már nem nő, hanem csak érik. Ha Szent János bogara nagyon fénylik, jó idő várható.
János napja előtt ne dicsérd az árpavetésed. Ha a kakukk Szent Iván napja előtt szólal meg, jó gabona termés lesz. Ha utána, gyenge lesz a termés is. A Szent Iván napi esőt nem szeretik, mert akkor kevés dió lesz abban az évben.
Ha Szent Iván napján esik, úgy még negyven napig esik.

7. Július -- Szent Jakab hava -- Nyár hava
-- Ha július nem főz, szeptember nem eszik. Tehát a júliusi szárazság szeptemberi ínséget jelent.
-- Ha júliusban rajzik a méh, kevés méz lesz abban az évben.
-- Ha júliusban napkeltekor égiháború van, a következő idők szárazak lesznek.
-- Ha a fülemüle júliusban szépen énekel, augusztusban szép idő lesz.
-- Ha köd esik júliusban, úgy jó idő lesz.
Július. 2. Mária, Ottó -- Sarlós Boldogasszony napja:
Sarlós Boldogasszony napja hasonló terminus Medárd napjához. Ha ekkor esik, a következő 40. nap esős lesz. A Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart, azaz 40 napig.
Július 15. Henrik -- Kánikula napja:
A kánikula kifejezést manapság már elsősorban az erős, fülledt melegre használjuk, pedig eredetileg nem is a hőmérséklettel, hanem a naptárral kapcsolatos jelentéssel bírt. Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén, július második felében egyszerre kel a nappal.
Július 16. Valter -- Kármelhegyi Boldogasszony napja:
Kármelhegyi Boldogasszony, népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, a szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számon tart. Ha ekkor szép és meleg az idő, akkor olyan is lesz az egész hónap.
Július 25. Jakab napja:
A népi időjóslás szerint esője kevesbíti a diót és a mogyorót, de egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható, ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.

8. Augusztus -- Kisasszony hava -- Nyárutó hava
-- Ha Pétertől (aug.1.) Lőrincig (aug.10.) nagy a hőség, soká fehér lesz a tél /fehér és sokáig hideg lesz a tél./.
-- Mit augusztus meg nem főz, azt szeptember sütetlenül hagyja.
-- Augusztus 1-10:. Között nagyon nagy a meleg, zimankós lesz a tél.
-- Augusztus 10.: Ha szép idő van ezen a napon, szépnek ígérkezik az ősz is, bő termés várható.
-- Augusztus 1. Boglárka -- Vasas Szent Péter napja:
A szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről. Ha Vasas Szent Péter napján meleg van, akkor meleg lesz az egész augusztus is, és hideg lesz a tél.
-- Augusztus 5. Mária -- Havas Boldogasszony napja:
A Havas Boldogasszony Mária-ünnep augusztus 5-én van. Ha ezen a napon nagy melege van, akkor az augusztus további része is meleg lesz, majd a tél pedig hideg lesz.
-- Augusztus 10. Lőrinc -- Szent Lőrinc:

Ha ez a nap tiszta szép, jó bor lesz, sok gyümölcs lesz és ép. Lőrinc után már nincs zivatar. Ám, ha eső esik a körte, sütőtök "Lőrincesedik" löttyedt, vizes lesz. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces. Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz.
-- Augusztus 15. Mária -- Nagyboldogasszony napja:
A Nagyboldogasszony napja az egyik legnagyobb Mária ünnep. Az elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, „Nagyboldogasszony ünnepén teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett. Ha nagy meleg van, vagy szép idő, akkor tovább tart még a meleg nyár.
-- Augusztus 20. Szent István napja:
Ha Szent Istvánkor jó idő van, akkor bőséges gyümölcstermést jelez a jó és szép idejével. A későbbi időjárást is magához hasonlítja 40. napra előre, amilyen idő ekkor van.
-- Augusztus 24. Bertalan:
Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják. A versenyre nem kél vele, s zivatarral előre nem jelzi, hogy ő akarja meghatározni az ősz időjárását. Ismert még a "Szent István napi vihar" (pl. 2006-ban), amely tulajdonképpen egy augusztus 20. környékén érkező lehűlés, amely után már nem tér vissza a nagy meleg.

9. Szeptember -- Szent Mihály hava -- Őszelő hó
-- Hosszú ősz, késő tavasz.
-- Ami ősszel esőnek nem hull le, lehull télen hónak.
-- Szeptember jó ember, október rossz ember, november gazember, december lábon járó hóember./Szeptember a legkiegyensúlyozottabb időjárású./ Ha mégis hűvösre fordulna az idő, megjegyzik: „Megnézi szeptember, hogy miért dolgoztunk a nyáron.?.”
-- Ha szeptemberben jönnek a vadludak, korai hideget jelent.
-- Ha a vadludak szeptemberben dél felé húznak, korán beáll a tél.
-- Sok makk szeptemberben, sok hó decemberben.
-- Amilyen szeptember elseje, másodika, 11-ke és 12-ke, olyan lesz a következő négy hét.
-- Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek, ha hidegek a Máriák, savanyúak lesznek.
-- Szeptember második fele: Gyakran tapasztalható szép késő nyárias időjárás, melyet vénasszonyok nyarának is szokás nevezni.
-- Szeptember. 1. Egyed:
Egyed napján jó idő lévén , az ősz is jó lészen és a bor is. A babona azt tartotta, hogy ennek a napnak az időjárása szabja meg a következő négy hét derült vagy borult voltát. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következtetnek. Ha ezen a napon dörög, úgy jó termés következik.
-- Szeptember. 5. Lőrinc:
A lassan beköszöntő őszre utal, ez a szabadban fürdés utolsó napja. A „lőrinces” dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz.
-- Szeptember. 8. Mária -- Kisboldogasszony napja
Kisasszony-napja, Mária jelkép, ekkortól kezd lassan hűvösebbre válni az idő. Kisasszony hajtja el a fecskéket vándorútjukra. Hűvös idő esetén néhány nappal korábban is elköltöznek. Sok helyen ezen a napon kezdődik a dióverés s vetik el az őszi gabonát. Ennek a napnak az időjárása mutat rá az elkövetkező 40. nap időjárására, hőmérsékletére és csapadékára.
-- Szeptember 12. Mária napja:
Mária napján ha szép és napos az idő, akkor szép és hosszú lesz majd a "vénasszonyok nyara". Tehát ha ekkor jó idő van, akkor szép és napos lesz a szeptember és október időjárása.
-- Szeptember 18. Péter napja.
Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig “40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a Muravidéki falvakban.
-- Szeptember. 21. Máté
Ha Máté napján tiszta az idő, esztendőre sok bor lesz. Máté-napi verőfény jó szürettel jár. Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét. Az őszi napéjegyenlőség napja is e nap, ekkortól kezdődik az asztrológiai ősz.
-- Szeptember 29. Mihály napja -- Szent Mihály:
Mihály napja az őszre és a télre is mutat. Ha ezen a napon dörög az ég szép lesz az ősz, de nagy tél következik: "Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér."

10. Október -- Mindszent hava -- Ősz hó
-- Októberrel itt az ősz.
-- Hosszú ősz, késő tavasz.
-- Ha október első napjaiban derűs a holdvilág, jó ideig nem lesz eső, nem zavarja meg a szüreteket.
-- Ha már októberben fagyos szél fúj, enyhe lesz a január.
-- Az októberi zivatar hideg, szeles telet jósol.
-- A nagyon meleg október hideg februárt jelent.
-- A makk általában novemberben érik. Ha az érés már októberben bekövetkezik, hosszú, hideg telet jósolnak.
-- Minél előbb lehullatják a fák lombjukat, annál enyhébb a tél.
-- Ha még októberben is sok a levél a fán, sok hernyó lesz a következő esztendőben.
-- A vénasszonyok nyara főként Közép-Európában használatos népies elnevezése egy meleg, száraz, szélcsendes, derült, párás reggelekkel járó időszaknak. Rendszerint szeptember végén, október elején következik be a nyári monszunális időjárás megszűnése után,
-- Október 9. Dénes:
Dénes napja a csapadékos időjárásra jósol előre 40. napra. Amilyen az idő Déneskor, ha nem esik, akkor nem lesz eső, ha esik, akkor esős lesz akár tavaszig.
-- Október 21. Orsolya:
Orsolya nap sokfelé a szüretkezdés ideje. Ez is egy 40. napos időjósló nap előre. A hajdúsági pásztorok e nap időjárásából a télre vonatkozóan következtettek. Ha szép idő volt, akkor szép telet vártak.
-- Október. 28. Simon - Júdás napja:
Sokfelé télkezdő napnak tartják. Itt vagyon már Simon, Júdás, jaj már neked pőre gatyás. Simon kemény hideget ver Júdásnak kemény talpára

11. November -- Szent András hava -- Őszutó hava
-- Ha november száraz, enyhe volt, rendkívül hideg lesz a tél.
-- A meleg november miatti korai örömöt le szokták lohasztani: Nem eszi meg a kutya a telet.
-- November 1. Marianna -- Mindenszentek napja:
Ha a bükkfa ága száraz, akkor meleget lehet várni, ha pedig nedves, úgy hideget. Ha eső esik, enyhe télre, ha tiszta az idő kemény, havas télre számítottak.
-- November 11. Márton -- Szent Márton:
A Márton napi időjárásából következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."  Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros. Néha már Márton napján havazik. Fehér lóra ült Márton – mondják. Ha derűs az égbolt egész nap, kemény, hosszú és hideg lesz a tél. Ha felhős, borús, akkor utána bolondos, szeles, viharos napok következnek.
-- November 19. Erzsébet:
Amilyen az idő november 19-én, olyan lesz a december. Erzsike megrázza a dunyháját. Ilyenkor várható az első nagyobb havazás. Erzsébetkor a föld fehérbe öltözik. Ha e napon havazik azt mondják; Erzsébet megrázta pendelyét. A tél és a karácsony rámutatónapja.  A kalendárium szerint:" Szent Erzsébet napja tél erejét szabja"
-- November 25. Katalin:
"Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog”. Ez azt jelenti, hogyha Katalin napján fagyos, téli idő van, akkor Karácsonykor enyhe idő lesz. De ez fordítva is lehetséges, tehát "ha Katalin locsog, a Karácsony kopog. Amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.
-- November 30. András:
Fehér András, rossz év, víg András, víg év. András nem olyan ember, mint más, hideg e napon minden szélfúvás. Ha szeles, zimankós az idő, hosszan tartó télre lehet számítani. Ha András napja kopogós, karácsony napja lotyogós.

12. December -- Karácsony hava -- Télelő hó
- Ha december elsején fúj a szél, negyven napig szeles lesz az idő.
- Ha Katalin, november 25. kopog, a karácsony locsog.
- Fekete Karácsony, fehér Húsvét.
- Lucskos karácsony rossz nyarat, rossz termést jósol.
- Meleg karácsony, hideg tél.
- Ha karácsonytól újévig jó idő van, közvetlenül utána csikorgó hideg következik.
- Ha a nap kisüt Szilveszter reggelén /31-én/, a következő évben bortermést egyáltalán nem várnak.
- Ha december eleje és vége sáros, enyhe, a tél március 1-ig fog húzódni.
- Ha december végig hideg, nagyon korán köszönt be a tavasz.
- Hideg december, korai tavaszodás.
- Ha e hónap első fele enyhe, akkor szigorú, hideg lesz az egész tél.
- Ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős...
- Tartós hó, tartós tél, múló hó, múló tél.
-- December 6. Miklós -- Szent Miklós, Mikulás napja:
Miklós napja sokszor már fehér, mert ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melyből a karácsonyi időjárásra következtettek. Tehát Miklós napja is sok vidéken 40. napos időjósló napnak számít.
-- December 13. Luca napja
Ekkor kezdik készíteni a Luca széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok.
Elterjedt szokás még a Luca-napi búzahajtatás és a Luca-kalendárium készítése, - a karácsonyig tartó 12 napból a következő év 12 hónapjának időjárására következtetnek. Ha Luca napján csillagos az ég, mindenhol jó termés lesz a következő esztendőben.
-- December 21. Tamás
Tamás napja a téli napforduló napja, december 21-től kezdenek hosszabbodni a napok, minden nap egy tyúklépéssel hosszabbodnak. Ha Tamás reggelén friss hó esett, boldog, békés karácsonyt remélhettek. Azt tartják, ilyenkor mindig fagy szokott lenni és így a hurka nem romlik el.
-- December 24. Ádám és Éva -- Karácsony Szenteste:
Ha szépen húllott a hó : Karácsony éjszakáján, ha szépen húll a hó, reménységet ád, hogy lészen minden jó."
-- December 25. Eugénia -- Karácsony 1 napja:
Karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe. Ha ezen a napon szép tiszta az idő, jó évet reméltek. Karácsony első napjának időjárása megfelel január időjárásának, és így tovább, hogy majd január 5. napja megmutassa: milyen idő várható a következő decemberben. Amelyik évben Karácsony első napja Vasárnapra esik, kemény, hideg télre lehet számítani.
-- December 26. István -- Karácsony 2. napja:
Karácsony másnapja termésvarázsló nap. Ha zúzmarásak a fák, de később kisüt a nap, akkor sok makk terem a jövő esztendőben. A Bánátiak szerint ha szép idő van, jó termés lesz.
-- December 31. Szilveszter -- Óév :
Éjszaka, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.