"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Magyar népi kincses kalendárium - Bíró Csaba

2014.03.02 14:31

 

Magyar népi kincses kalendárium.

A kalendárium az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, egyéb olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az év jeles napjainak jelzése. A kalendáriumok történetének kezdete az ókor idejére tehető, ekkor jelentek meg ugyanis az első, teljes évre szóló naptárak. Ezek később számos információval kibővültek: elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó hasznos tanácsokkal, de a kornak megfelelően asztrológia jóslatokkal, világi és egyházi ünnepekkel.

               

A Kalendáriumok Története

--  A kalendárium az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az év jeles napjainak és az idő múlásának jelzése volt. A kalendárium szó latin eredetű: calendarium = adósok könyve. Az Ókori római naptárakban a hónapnak 3 nevezetes napja: "Calenade, Nonae, Idus" közül az első a hónap kezdetét (elseje) jelentette. Ezen a napon hírdették ki, hogy az adott hónap hányadik napjára esik az Idus (13-14-15) és az azt 9 nappal megelőző Nonae. Maga a Calendae, "Dies Calendae" szó, a "kikiáltás napja", a calare = hív, összehív jelentésű ige származéka. Az "adósok könyve" viszont arra utal, hogy a római pénzügyi jog szerint a hónap első napján voltak esedékesek az adósságok törlesztése.
--  A kalendárium történet széles körű elterjedésének kezdete a középkor idejének közepére tehető, ekkor jelentek meg ugyanis az első, teljes évre szóló naptárak. Ezek később számos információval kibővültek: elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó hasznos tanácsokkal, de a kor szellemiségének megfelelően az év jeles napjaival, aztrológiai jellegű jóslásokkal, a szentek felsorolásával, egyházi ünnepekkel, és aztrológiai jellegű jóslásokkal is.
--  Mára, miután az információs csatornák száma az elmúlt száz évben jelentősen nőtt: rádió, telefon, film, televízió, internet, így a kalendáriumok jelentősége csökkent, hiszen azokat az ismereteket, melyek révén korábban oly népszerűek voltak a naptárak, ma már könnyebben, gyorsabban és olcsóbban meg lehet szerezni. Ugyanakkor a kalendárium mint évforduló naptár ma sem nélkülözhető, hiszen lexikális jellegű tartalmával hagyományos ismeretanyagot tár olvasói elé.
--  Az emberiség kultúr történetéhez kétségtelenül hozzá tartozik a naptárak, a kalendáriumok hatalmas története. Kultúráinknak a korát, egy-egy történelmi vagy tudományos eseménynek, születéseknek és haláloknak az időpontját mind, mind az időszámítás segítségével határozhatjuk meg. Az időjelző funkciót jogosan tarthatjuk a kalendárium első és alapvető funkciójának. Ez a tény műfajunk egész történetét meghatározza.
--  Az időszámítás problémáival azonban nem kívánunk most a kezdetektől és kimerítően foglalkozni, csak arra emlékeztetünk, hogy az idő érzékelése, szemléletmódja történetileg és szociológiailag meghatározott. Az időszámításra fordított figyelem, az idő számon tartásának egész mechanizmusa szorosan összefügg a társadalom fejlődésével. Azok a naptárak, amelyeket már műfajunk első példányainak tarthatunk, a 15-16. század fordulóján jelentek meg. Elegendő tehát, ha a megelőző korszak, a középkor időszemléletét, az idő számontartásának technikáit tekintjük át.
--  Még az előző korszakból hagyományozódott át a természet ciklikus ritmusának érzékelésén, az évszakok váltakozásán alapuló, ún. agráridő és a nemzetségi vagy genealógiai idő, amely az évnél nagyobb szakaszokat a nemzedékek egymást váltása szerint tartotta számon. Mindkettőt az idő ciklikus és lokális felfogása jellemezte. "Az idő nem képezett önálló, valóságos, konkrét tárgyi tartalmától függetlenül tudatosult kategóriát..
--  Az idő csak annak függvényében létezett, ami az időben végbement és természeti antropomorf fogalmakban tudatosult." A legfontosabb változás ebben az időszakban a 7 napos hét átvétele volt a zsidó naptárból. A keresztény vallásban azonban nem a hetedik, hanem az első nap, a vasárnap lett az ünnepnap, mert Jézus egy vasárnapi napon támadt fel. Éppen ezért a vasárnap neve Dies Dominica, az Úr napja, a többi nap neve pedig a hivatalos szóhasználat szerint feria secunda, feria tertia lett..
--  A polgári hét napjait ezzel szemben az ókorban ismert hét bolygó égitestről nevezték el, így lett a nevük Dies Solis (Nap), Dies Lunae (Hold), Dies Martis (Mars), Dies Mercurii (Merkúr), Dies Jovis (Jupiter), Dies Veneris (Vénusz) és Dies Saturni (Szaturnusz). Akár látható fényességük, akár sziderikus periódusuk, akár szinodikus periódusuk alapján rakjuk sorba a hét bolygót, semmiképpen sem ezt a sorrendet kapjuk.
--  A magyarázatot az asztrológia rejti, amely szerint minden órát más-más bolygó ural, mégpedig csökkenő sziderikus periódus szerinti sorrendben. Az első nap első óráját a Szaturnusz, a második órát a Jupiter, a harmadikat a Mars, a negyediket a Nap, az ötödiket a Vénusz, a hatodikat a Merkúr, a hetediket pedig a Hold uralja, és így tovább. A napot uraló bolygónak az első órát uraló bolygót tekintették, tehát az első nap a Szaturnuszé. Ha végigszámoljuk, kiderül, hogy a második napot a Nap, a harmadikat a Hold, a negyediket a Mars, az ötödiket a Merkúr, a hatodikat a Jupiter, a hetediket pedig a Vénusz uralja, és így megkapjuk a hét napjainak a sorrendjét. Ezt a módszert valószínűleg Mezopotámiából vagy Egyiptomból vette át a római naptár.

-- Magyar Népi Kalendárium --

Modern hónapok -- Magyar hónapok -- Arvisura hónapok -- Keresztény hónapok
1.    Január -- Fergeteg hava -- Jég hava -- Boldogasszony hava
2.    Február -- Jégbontó hava -- Hó hava -- Böjtelő hava
3.    Március -- Kikelet hava -- Fák hava -- Böjtmás hava
4.    Április -- Szelek hava -- Rügyezés hava -- Szent György hava
5.    Május -- Ígéret hava -- Virágzó élet hava -- Pünkösd hava
6.    Június -- Napisten hava -- Napérés hava -- Szent Iván hava
7.    Július -- Áldás hava -- Aratás hava -- Szent Jakab hava
8.    Augusztus -- Újkenyér hava -- Bőség hava -- Kisasszony hava
9.    Szeptember -- Földanya hava -- Szüret hava -- Szent Mihály hava
10.  Október -- Magvető hava -- Begyűjtés hava -- Mindszentek hava
11.  November -- Enyészet hava -- Levélhullás hava -- Szent András hava
12.  December -- Álom hava -- Istenfiak hava -- Karácsony hava

----------------------------------------------------------------------------------------------

1. Január -- Fergeteg hava -- Jég hava -- Boldogasszony hava

Január 1. --   Alpár, Fruzsina, --Újév napja
Január 2. --   Ábel, Vazul
Január 3. --   Benjámin, Genovéva
Január 4. --   Leóna, Titusz
Január 5. --   Simon, Emília
Január 6. --   Gáspár, Menyhért, Boldizsár, --Vízkereszt napja
Január 7. --   Attila, Rajmund, Ramóna
Január 8. --   Gyöngyvér, Szörény
Január 9. --   Marcell, Juliánusz
Január 10. --  Melánia, Melitta
Január 11. --  Ágota
Január 12. --  Ernő, Erneszta
Január 13. --  Veronika
Január 14. --  Bódog
Január 15. --  Lóránd, Lóránt
Január 16. --  Gusztáv
Január 17. --  Antal, Antónia, --Szent Antal napja
Január 18. --  Piroska
Január 19. --  Márió, Sára
Január 20. --  Fábián, Sebestyén
Január 21. --  Ágnes
Január 22. --  Artúr, Vince, --Termésjósló nap
Január 23. --  Rajmund, Zelma
Január 24. --  Timót
Január 25. --  Pál, --A Pálfordulás
Január 26. --  Paula, Vanda
Január 27. --  Angelika
Január 28. --  Karola, Károly
Január 29. --  Adél, Valér
Január 30. --  Martina, Jácinta
Január 31. --  Gerda, Marcella


Január -- Fergeteg hava -- Jég hava -- Boldogasszony hava

--  JANUÁR, BOLDOGASSZONY HAVA, VÍZÖNTŐ HAVA, TÉL HAVA, FERGETEG HAVA, Medvetor hava jeges-havas JANUÁR, nevét Janusról, a római mitológiában az ajtók-kapuk őrzőjéről kapta. Ez a kétarcú istenség, ( egyik arca ki, a másik befelé néz) a mindenség kezdetének istene. Kr. e. fél évszázaddal kezdték januárt tekinteni az év első hónapjának. A mai - keresztény - idő számításban XII. Ince pápa rendelte el 1691-től. Magyarlakta területeken a naptárreformáló XIII. Gergely pápa vezette be a XVI.sz.-ban, mert annak előtte Karácsonytól számították az új évet.
--  JANUÁR a természetben a teljes nyugalom ideje, mert ha " szófogadóan, jól viselkedik " akkor erdőt-mezőt hó borít és a vastag hótakaró alatt alszik a természet. De nem az állatok! Számukra keserves hónap ez! A farkas éhségében egészen közel merészkedik a lakott területekhez. A vaddisznók kondába verődve csörtetnek - igaz többnyire csak éjjel - szag után túrják ki a hó alól a tölgymakkot, facsemeték gyökerét, férgeket, pockokat, gyíkokat. Legnehezebb az őzeknek, szarvasoknak. Nemcsak az éhségtől szenvednek, de a keményre fagyott hó is véresre sebzi a lábukat. Az erdészek etetőket állítanak fel és nagy havazások idején száraz lombbal, vadgesztenyével, szénával etetik őket. Az itthon telelő apróbb madarak is közelebb húzódnak a lakott területekhez. Nyáron bőven meghálálják, ha naponta tele etetőkkel gondoskodunk a januári hidegben didergő kis cinkékről, tengelicekről, vörösbegyekről, feketerigókról, etetni kell a fácánokat is. De még a sokak által lenézett veréb sem felejti el, ha némi magot, morzsát szórunk ki neki az ablakpárkányra. Cserébe gondoskodik majd, hogy szúnyog és légy ne zavarja nyári pihenőnket.
--  Január Gyógynövényei: vöröshagyma, fokhagyma, szárazbab.

Január Jeles Napjai

Január 1: Újév napja.
A néphit szerint olyan lesz az egész esztendő, amilyen az első napja. Vidáman, bőséges falatozások közepette ünnepelték tehát e napot. Asszony vagy lány nem mehetett ilyenkor vendégségbe, mert a nők nem hoznak szerencsét a házra. A délelőtti vidám köszöntések után következett az ünnepi ebéd. Az asztalról elmaradhatatlan volt a disznóhús, mert úgy hitték, hogy a disznó előre túrja a szerencsét. Tyúkot nem tálaltak föl, hiszen az meg hátra kaparja a szerencsét. A lencse és a kása kedvelt ünnepi ételnek számított: aki megeszi, annyi pénze lesz az új esztendőben, ahány a lencse- vagy kásaszem.
Január 6. Vízkereszt napja.
Ekkor ér véget a karácsonyi ünnepkör. Katolikus vidékeken a keresztvíz szentelésének ünnepe a vízkereszt elnevezés is erre utal. Ezt a vizet aztán egész évben megőrizték. Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat és a vetőmagot. Gyógyító erőt tulajdonítottak neki, s ha betegek voltak, ittak is belőle egy kortyot. Vízkeresztkor házszentelést is végeztek. Krétával felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és az évszámot. Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. Vízkeresztkor szedték le a karácsonyfát.
Január 17. Szent Antal napja:
A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások: Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést, amit ezen a napon véltek sikeresen gyógyítani.
Január 18. Piroska napja:
Piroska napja házasságjósló hiedelem is fűződik, azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Január 21. Ágnes napja:
Ágnes napja: a várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Január 22. Vince napja:
Vince vesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. A várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Január 26. Pál napja:
Pál fordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pál pogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben.

2. Február -- Jégbontó hava -- Hó hava -- Böjtelő hava

Február 1. --   Ignác, Kincső
Február 2. --   Aida, Karolina, --Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február 3. --   Balázs, --Szent Balázs napja

Február 4. --   Csenge, Ráhel
Február 5. --   Ágota, Ingrid
Február 6. --   Dóra, Dorottya
Február 7. --   Rómeó, Tódor
Február 8. --   Aranka, Jeromos
Február 9. --   Abigél, Alex
Február 10. --  Elvira
Február 11. --  Bertold, Marietta
Február 12. --  Lídia, Lívia, Eulália
Február 13. --  Ella, Linda
Február 14. --  Bálint, Valentin, Cirill, Metód, --Szerelmesek világnapja
Február 15. --  Georgina, Kolos
Február 16. --  Julianna, Lilla
Február 17. --  Donát
Február 18. --  Bernadett
Február 19. --  Zsuzsanna, --Időjósló Zsuzsa nap
Február 20. --  Aladár, Álmos
Február 21. --  Eleonóra
Február 22. --  Gerzson, --Üszögös Szent Péter napja
Február 23. --  Alfréd
Február 24. --  Mátyás, Jázmin, --Jégtörő Mátyás napja
Február 25. --  Géza
Február 26. --  Edina
Február 27. --  Ákos, Bátor
Február 28. --  Elemér, Román


Február -- Jégbontó hava -- Hó hava -- Böjtelő hava

--  BŐJTELŐ HAVA, HALAK HAVA, JÉGBONTÓ HAVA, TÉLUTÓ HAVA, Szarvastor hava földoldozó FEBRUÁR, nevét a februáre = tiltani latin igéből kapta. A régi római naptárban az év utolsó hónapja volt, mert az új év tavasszal kezdődött. A természet ébredése előtt az embernek is szüksége van erőre, lelki békére, amit csak tisztulás, (bőjt) által szerezhet meg. Abban az évben, amikor február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony éjszakáján ÚJHOLD van, akkor a keresztény naptár szerint akár március 21.-re is kerülhet Húsvét ünnepe. Ilyenkor nagyon lerövidül a farsangi időszak, hiszen már februárban elkezdődik a NAGYBŐJT, ami a Húsvét előtti 40 napot jelenti. Így természetesen februárban van a FARSANG FARKA - nak nevezett időszak ami a farsangi idő utolsó három napja: VAJHAGYÓ VASÁRNAP, HÚSOS HÉTFŐ, HÚSHAGYÓ KEDD, ez utóbbinak a Nyárád mentén PÚPOS NAP a neve. Ez a nap az utolsó a nagy bálok, evés-ivás hangos mulatozások sorában és rendszerint a telet jelképező szalmabábú égetésével, a téltemetéssel ért véget.
--  Bármennyire hideg, szeles is február mégiscsak a tél utolsó hónapja. Oldódik már a föld fagya. A napsütötte, védettebb részeken már kidugja aranysárga fejecskéjét a MARTILAPU VIRÁGA, levél nélkül, amit érdemes most gyűjtögetni, hiszen a levelei megjelenésével a virágok el is tűnnek. De megjelenik a HÓVIRÁG és enyhe tél esetén a TŐZIKE is. A hónap végére sárgulni kezd a MOGYORÓBARKA és visszatér az ERDEI PACSIRTA. Ő az első vándorlásból visszatérő, aki a tavasz hírét hozza, bár énekelni csak jóval későbben kezd.
--  Február gyógynövényei: martilapu virág, fűzfakéreg, barka, szárított csipkebogyó.

Február Jeles Napjai

Február 2. Aida, Karolina, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Keresztény ünnep, Szűz Mária megtisztulásának emlékére. A katolikus templomokban gyertyát szenteltek.
A szentelt gyertya, minden házban fontos volt, keresztelésig égett az újszülött mellett a rossz szellemek ellen, a súlyos beteg és a halott mellett. Halottak napján, húsvétkor, karácsonykor szintén meggyújtották. A néphit szerint ezen a napon a MEDVE KIJÖN A BARLANGJÁBÓL.
Február 3. Balázs napja:
Szent Balázs püspököt a torokbetegségek gyógyítójaként tartották számon. Emlékére alakult ki a balázsolás, balázsjárás szokása. " A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja, többször is hogy megérhessük, az Úristen adja! Kérjük ajándékát, a szent áldomását, Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!" A balázsjárás az iskoláskorú gyerekek adománygyűjtő toborzó szokása volt.
Február 5. Ágota napja:
Ágota napja: E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat.
Február 14. Bálint és Valentin napja:
Valentin nap a szerelmesek világnapja. Jó napnak tartották a kotló ültetésére. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg, ezen napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod megye.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.
Február 19. Zsuzsanna napja:
Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Ha nem szólal meg , "befagyott a szája", akkor a hideg idő még tovább tart.
Február 22. Gerzson, Üszögös Szent Péter:
A nap az év szerencsétlen napjai közé tartozik. Ezért semmilyen munkát nem végeznek, tyúkot nem ültetnek, mert pl: üszögös lesz a búza. Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is.
Február 24. Mátyás napja:
Az ez napi időjárásból lehetett jósolni a termésre és a tojásmennyiségre is. Az e napon fogott hal egész évi jó halászatot jelentett.

3. Március -- Kikelet hava -- Fák hava -- Böjtmás hava

Március 1. --   Albin, Albina, --A meteorológiai tavasz kezdete
Március 2. --   Lujza, Magor
Március 3. --   Kornélia, Kunigunda
Március 4. --   Kázmér
Március 5. --   Adorján, Adrián
Március 6. --   Inez, Leonóra
Március 7. --   Tamás
Március 8. --   Zoltán
Március 9. --   Fanni, Franciska
Március 10. --  Ildikó
Március 11. --  Szilárd
Március 12. --  Gergely, --Gergelyjárás napja
Március 13. --  Ajtony, Krisztián
Március 14. --  Matild
Március 15. --  Kristóf, --Nemzeti ünnep
Március 16. --  Henrietta, Herbert
Március 17. --  Gertrúd, Patrik
Március 18. --  Sándor, Ede --Meleghozó nap
Március 19. --  József, Bánk, --Meleghozó nap

Március 20. --  Klaudia, Alexandra
Március 21. --  Benedek, --Meleghozó nap, Tavaszi napéjegyenlőség
Március 22. --  Beáta, Izolda
Március 23. --  Emőke, Botond
Március 24. --  Gábor, Karina
Március 25. --  Irén, Írisz, --Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Március 26. --  Emánuel, Emánuéla
Március 27. --  Hajnalka
Március 28. --  Gedeon, Johanna
Március 29. --  Auguszta
Március 30. --  Zalán
Március 31. --  Árpád, Benjámin, Benő


Március -- Kikelet hava -- Fák hava -- Böjtmás hava

--  KOS HAVA, TAVASZELŐ HAVA, BŐJTMÁS HAVA, KIKELET HAVA, FÁK HAVA, méhröptető, szántó-vető MÁRCIUS, nevét Martiusról a háború és a vihar istenéről kapta, akiről a vörös bolygót a Marsot is nevezték. A régi római naptárban az év első hónapja volt, amikor a tél már vereséget szenvedett és bevonult a tavasz. Március az ébredés hónapja. Virágzik a hóvirág, tőzike, kakasmandikó, téltemető, tyúktaréj, kökörcsin, gólyahír.
--  Márciusban már ébrednek a fák, bokrok. Sárgul az égerfa, rekettye, kecskefűz, fehér nyárfa, nyírfa hím barkája. Ezüstösen bomlik a fűzfa. A hónap közepétől virágozni kezd a sombokor és nektárjára kirajzanak a méhek. Érkeznek az első vándormadarak: ölyv, seregély, barázdabillegető, erdei pacsirta, énekes rigó, zöldike, vércse, vörösbegy. Előbújik a sündisznó, a mókus, csíkosfejű borz. A szarvasok elvetik agancsaikat. A hónap közepéig szabad vadászni vadlibára, récére, hiúzra, medvére. A víz felmelegedésével arányban kezdenek harapni a halak.
--  Március Gyógynövényei: csalán, pásztortáska, útifű.

Március Jeles Napjai

Március 12. Gergely napja:
A református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás; de már most csak kevés helyen van divatban. Gergely napkor t. i. az iskolás gyermekek dobbal, zászlóval czifrán s pántlikásan felöltözve, s csaknem minden házba beköszönve, dallás közt bejárták a falut, vagy várost, hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járáshoz. Adománygyűjtés. tanító megajándékozása kötődött ehhez a naphoz.
Március 18. Sándor napja:
Sándor, József, Benedek: közismert időjárási regula: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.!" Sándor napját a zab, árpa, a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés. Benedek napján vetett hagymának gyógyerőt tulajdonították.
Március 19. József napja:
Sándor, József, Benedek: közismert időjárási regula. A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja, ezen a napon mindenkinek meg kellett fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot ". Ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben, "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor". József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. "Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevébe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.! " József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
Március 21. Benedek napja:
Sándor, József, Benedek: közismert időjárási regula. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.!" A Benedek napján vetett hagymának gyógyerőt tulajdonították.
Március 25. Irén, Írisz, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja:
A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. Ma is él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle és ha letörne az ága, abból szerencsétlenség származik. Ha ezen a napon megszólalnak a békák, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.

4. Április -- Szelek hava -- Rügyezés hava -- Szent György hava

Április 1. --   Agád, Hugó, --Bolondok napja
Április 2. --   Áron
Április 3. --   Buda, Richárd
Április 4. --   Izidor
Április 5. --   Vince
Április 6. --   Bíborka, Vilmos
Április 7. --   Herman
Április 8. --   Dénes
Április 9. --   Erhard
Április 10. --  Zsolt, Ezékiel
Április 11. --  Leó, Szaniszló
Április 12. --  Gyula
Április 13. --  Ida, Hermina
Április 14. --  Tibor, --Időjósló nap
Április 15. --  Anasztázia, Tas
Április 16. --  Csongor
Április 17. --  Rudolf
Április 18. --  Andrea, Ilma
Április 19. --  Emma
Április 20. --  Tivadar
Április 21. --  Konrád
Április 22. --  Csilla, Noémi
Április 23. --  Béla
Április 24. --  György, --Szent György napja
Április 25. --  Márk, --Szent Márk napja

Április 26. --  Ervin
Április 27. --  Zita
Április 28. --  Valéria
Április 29. --  Péter, Roberta
Április 30. --  Katalin, Kitti


Április -- Szelek hava -- Rügyezés hava -- Szent György hava

--  SZENT GYÖRGY HAVA, BIKA HAVA, TAVASZ HAVA, SZELEK HAVA, RÜGYEZÉS HAVA, ág zöldítő ÁPRILIS, nevét az aperire = kinyitni igéből származik. Ovidius római költő szerint ez a hónap nyitja a földet, a bimbókat, az emberek szívét. Fakad a fák rügye, kikelnek a bogarak, hernyók. Szaporodnak az egerek, pockok, cickányok.
--  Ilyenkor már zűzpiros virágait lengeti a vörös és lucfenyő. Virágba borulnak a tulipánfák ( magnólia). Kivirágzik a kökény, ami - tapasztalat szerint - visszahozza még a kései hideget, fagyot is, ennek dacára a hónap közepére visszatérnek a gólyák majd a fecskék. Találni már kucsmagombát és szarvasgombát. Általában erre a hónapra kerül a HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR : Virágvasárnap, Nagyhét, Húsvét.
--  Április gyógynövényei: pitypang, kökényvirág, tavaszi kankalin.

Április Jeles Napjai

Április 1. Hugó, Bolondok napja:
Április 1-jén ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kisgyermeket szúnyogzsírért. Pénzt adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. Aztán csúfolós mondókával kacagtak azon aki el is ment ezekért: " Április bolondja, felmászott a toronyba, megkérdezte hány óra? Fél tizenkettő, bolond mind a kettő.
Április 12. Tibor napja:
Tibor napja egy időjósló nap is egyben. Ha a varjú nem látszik ki a búzavetésből, jó termésre számíthatnak.
Április 24. Szent György napja:
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani, gonosz elhárító, termékenységvarázsló célzattal. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást, a juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást. Az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek. Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Ez ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. Hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan, amit a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak, amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. Az aki Szent Györgykor kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
Április 25. Szent Márk evangélista napja:
E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. Az egyházi külsőségek között, körmenet formájában megtartott szertartáshoz számos népi hiedelem kapcsolódott. A szentelt búzából koszorúkat készítettek, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Koszorút a beteg feje alá is helyeztek, gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának.
Április, Húsvét ünnepe
A Húsvét ünnepe általában április hónapra kerül, ez a legnagyobb keresztény ünnep. Az ünnepkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük meg.

5. Május -- Ígéret hava -- Virágzó élet hava -- Pünkösd hava

Május 1. --   Fülöp, Jakab, --A Munka ünnepe
Május 2. --   Atanáz, Zsigmond
Május 3. --   Irma, Tímea
Május 4. --   Flórián, Mónika, --Flórián védőszent napja
Május 5. --   Adrián, Györgyi
Május 6. --   Frida, Ivett
Május 7. --   Gizella
Május 8. --   Mihály
Május 9. --   Gergely
Május 10. --  Ármin, Pálma
Május 11. --  Ferenc
Május 12. --  Pongrác, --Fagyosszentek
Május 13. --  Szervác, --Fagyosszentek
Május 14. --  Bonifác, --Fagyosszentek

Május 15. --  Szonja, Zsófia
Május 16. --  Botond, Mózes
Május 17. --  Paszkál
Május 18. --  Alexandra, Erik
Május 19. --  Ivó, Milán
Május 20. --  Bernát, Felícia
Május 21. --  Konstantin
Május 22. --  Júlia, Rita
Május 23. --  Dezső
Május 24. --  Eliza, Eszter
Május 25. --  Orbán, --Szent Orbán napja
Május 26. --  Evelin, Fülöp
Május 27. --  Hella, Pelbrát
Május 28. --  Csanád, Emil
Május 29. --  Magdolna
Május 30. --  Janka, Zsanett
Május 31. --  Angéla, Petronella


Május -- Ígéret hava -- Virágzó élet hava -- Pünkösd hava

--  VIRÁGZÓ ÉLET, PÜNKÖSD HAVA, IKREK HAVA, ÍGÉRET HAVA, TAVASZUTÓ HAVA,Virágzó élet hava madárszavú MÁJUS, nevét Majáról, a föld és növekedés istennőjéről kapta. Másik névadója Jupiter Maius, az istenek atyja, akitől ered a villámlás, mennydörgés és a napfény. Május talán az év legszebb hónapja, bizony nagyon sokaknak ez a legszebb hónap.
--  Május már az igazi megérkezett meleg hónapja. A legtöbb madár ekkor költ. Hajnaltól sötétig csivittelnek, sőt a fülemüle éjjel is énekel, még szebben, mint nappal. Borjadzik a szarvastehén, születnek a vadmalacok, rókakölykök. Virágzik a pipitér, kamilla, zsálya, jázmin, vadrózsa( csipkerózsa). Gyűjthető a gyermekláncfű, ibolya, martilapú, szeder és szamóca levele. Május a burgonya (pityóka, magyaró, krumpli) ültetésének hónapja. Található már szekfűgomba, tövisalja, vörös susulyka, de vigyázat, mert ekkor tömegesen jelenik meg a gyilkos galóca...
--  Május gyógynövényei: erdei szamóca, zsálya, vérehulló fecskefű.

Május Jeles Napjai

Május 1. Fülöp, Jakab, Munkás Szent József napja:
Május 1-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A május elsején állított fákat pünkösdkor bontják le, amikor a bálon " kitáncolják". A zöld ágat minden díszítés nélkül a lányok kapujára vagy kerítésére tűzték. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, udvarlási szándék, szerelmi ajándék is a lányos házakhoz vitt májusfa.
Május 4. Flórián napja:
Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak. Egyes-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet. Van ahol ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet. A század elején még a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.
Május 12. Pongrác napja:
Fagyosszentek: A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot."Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz"
május 25. Orbán napja Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Május 13. Szervác napja:
Fagyosszentek: A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot."Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz"
május 25. Orbán napja Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Május 14. Bonifác napja:
Fagyosszentek: A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot."Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz"
május 25. Orbán napja Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Május 25. Szent Orbán:
Orbán a szőlő és a szőlőművesek védőszentje. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került.? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.
Május, Pünkösd ünnepe:
Pünkösd neve a görög Pentekosztész " ötvenedik " szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között.Keresztény ünnep, de számos néphagyomány fűződik hozzá. Ilyen, a Nyárád mentén is szokásos pünkösdi király választása. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit, hogy gyógyító-, varázsereje van. Pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj ellen, a zsebkendőbe szedett harmatot pedig a szeplő ellenszerének.

6. Június -- Napisten hava -- Napérés hava -- Szent Iván hava

Június 1. --   Tünde, --A meteorológiai nyár kezdete
Június 2. --   Anita, Kármen
Június 3. --   Klotild
Június 4. --   Bulcsú
Június 5. --   Fatima, Fatime
Június 6. --   Cintia, Norbert
Június 7. --   Róbert, Róbertina
Június 8. --   Medárd, --Időjósló nap
Június 9. --   Félix, Annamária, Annabella
Június 10. --  Margit Gréta, --Szent Margit
Június 11. --  Barnabás
Június 12. --  Villő, Orfeusz
Június 13. --  Antal, Anett, --Szent Antal
Június 14. --  Vazul, Elizeus
Június 15. --  Jolán, Vid, Viola
Június 16. --  Jusztin
Június 17. --  Alida, Laura
Június 18. --  Arnold, Levente
Június 19. --  Gyárfás
Június 20. --  Rafael
Június 21. --  Alajos, Leila
Június 22. --  Paulina
Június 23. --  Zoltán, Szultána
Június 24. --  Iván, --Szent Iván napja, --Nyári napforduló
Június 25. --  Vilmos
Június 26. --  János, Pál, --A Szentek napja
Június 27. --  László
Június 28. --  Irén, Iréneusz, Levente
Június 29. --  Péter, Pál, --A Szentek napja
Június 30. --  Pál


Június -- Napisten hava -- Napérés hava -- Szent Iván hava

--  SZENT IVÁN HAVA, RÁK HAVA, EPER HAVA, NAP HAVA, NYÁRELŐ HAVA, játékos JÚNIUS, nevét Júnóról, a Római istennőről kapta, aki Jupiternek, az istenek atyjának a kedvese volt. A fiatalosan ragyogó Júnó a csillagászat és a házasságok védője. Június a természetben a kiteljesedés hónapja. Az állatvilágban minden állatfióka elhagyja a vackot és szüleitől tanulja az élet mesterségét. Énekelni kezd a kakukk, az egyetlen madár, amelyik nem költi ki tojásait, hanem idegen fészkekbe lopja. Az így kikelt kakukkfiókák eleszik a táplálékot " mostoha testvérei" elöl, majd ki is lökik azokat a fészekből. A szülőpár már csak a torkost eteti, amelyik aztán hihetetlen gyorsasággal túlnövi etetőit, hogy aztán örökre kirepüljön a fészekből. Ennek ellenére is igen hasznos madár, az egyetlen, amelyik megeszi a szőrös hernyót. Mert igen jó étkű madár, rengeteget megeszik belőlük.
--  A Nyárád mentén a kakukk megszólalásához kötik a füstölt szalonna megkezdését. Még télen elteszik, hűvös, szellős padlásra, hogy a kakukkszóra elővéve legyen mit tarisznyálni kapáláskor, aratáskor. A gabona árát is a kakukk szava szabályozta. Ha szent János napja( június 24.) előtt megszólal, olcsó lesz a gabona, ha csak e nap után, akkor drága. Gombakedvelők gyűjthetnek: szekfűgombát, tövisalját, tölcsérgomba, fenyőtinorú, hirip gomba, erdei csiperke és a talán legízletesebb " paprikásnak való " a sárga rókagomba.
--  A Június gyógynövényei: mályva, bazsalikom, kakukkfű.

Június Jeles Napjai

Június 8. Medárd napja:
Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. A Nyárád mentiek szerint e napon kezdődött az özönvíz, akkor is negyven napig esett. Úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek. Ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. A szőlősgazdák szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. A szénakaszálás kezdete.
Június 10. Szent Margit napja:
Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Tyúkültetésre alkalmas nap. Általában esős napnak tartják. Legyes Margitnak is hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. A hiedelem szerint "Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel"
Június 13. Páduai Szent Antal napja:
A katolikusok körében nagy tiszteletnek örvend. Az elveszett dolgok megkerítője, vagyon őrzője. Betegség gyógyítója, különösen az orbánc: Szent Antal tüze gyógyítója. Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen. Ezen a napon szentelt liliom szirmát szeszbe tették és kelések gyógyítására használták. Június 24. Szent János vagy szent Iván napja Éppen hat hónap van még karácsonyig, Jézus születéséig, aki hat hónappal volt fiatalabb Keresztelő.Jánosnál. A nyári napforduló napja is. A Nyárád menti falvakban emléke sincs a Szent Iván-napi tűzugrásnak. Azonban a Szent János-napi gyümölcs evéssel kapcsolatos tilalmakat itt is ismerik. Úgy hitték, hogy a fiatal asszony, aki Szent Iván-nap előtt gyümölcsöt eszik, annak kiskorában meghal a gyermeke. Olyan asszonyok, akiknek meghalt a kisgyermekük, egyáltalán nem ettek ilyenkor cseresznyét. Ekkor érett az ú.n. szentiváni alma is, amit ezen a vidéken "árpás" almának neveznek. Ha e nap előtt megszólal a kakukk, olcsó lesz a gabona, ha csak utána, akkor drága.
Június 24. Szent Iván napja:
Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában. Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Bár a nyári napforduló tűz ünnepét már évszázadok óta Szent Iván (János) napjának (Június 24) elő estéjén tartják, és éppen ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen tény, hogy máig eleven szokás rendszere a kereszténységet messze megelőző korokból ered. A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra hágott az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ.
Június 26. Szent János és Pál napja:
A tiszteletükre bemutatott szentmisén gyertyákat szenteltettek viharok, égiháborúk ellen.
Június 29. Péter és Pál napja:
A Nyárád-mentén úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, néhány nap múlva kezdődhet az aratás.

7. Július -- Áldás hava -- Aratás hava -- Szent Jakab hava

Július 1. --   Annamária, Tihamér
Július 2. --   Ottó, Mária --Sarlós Boldogasszony napja
Július 3. --   Kornél, Soma
Július 4. --   Ulrik
Július 5. --   Emese, Sarolta
Július 6. --   Csaba
Július 7. --   Apollónia
Július 8. --   Ellák
Július 9. --   Lukrécia
Július 10. --  Amália
Július 11. --  Lili, Nóra
Július 12. --  Dalma, Izabella
Július 13. --  Jenő
Július 14. --  Örs, Stella
Július 15. --  Henrik, Roland
Július 16. --  Valter, Mária, --Kármelhegyi Boldogasszony napja
Július 17. --  Elek, Endre
Július 18. --  Frigyes
Július 19. --  Emília
Július 20. --  Illés, --A munkatilalom napja
Július 21. --  Dániel, Daniella
Július 22. --  Magdolna, --Mária Magdolna napja
Július 23. --  Lenke
Július 24. --  Kincső, Kinga
Július 25. --  Jakab, Kristóf, --Szent Jakab napja
Július 26. --  Anna, Anikó, --Szent Anna napja

Július 27. --  Liliána, Olga
Július 28. --  Szabolcs
Július 29. --  Flóra, Márta
Július 30. --  Judit, Xénia
Július 31. --  Oszkár


Július -- Áldás hava -- Aratás hava -- Szent Jakab hava

--  SZENT JAKAB HAVA, ARATÁS HAVA, OROSZLÁN HAVA, ÁLDÁS HAVA, NYÁR HAVA, jutalmas JÚLIUS, nevét Gaius Julius Caesarról kapta, aki Kr. e.46-ban megreformálta a naptárt. Annak előtte ez volt a Quintilis (V.) hónap.
--  Július már egyértelműen az igazi nyár hónapja, a nyár kiteljesedése. Július megjutalmazza a természetben gyűjtögetőket. Jutalmuk az érő szamóca, erdei málna, és a hónap végére érő szeder. Érik a kesernyés madárcseresznye, vadmeggy. Teljében a zöldségszezon, érik a paradicsom, paprika, uborka, vineta (padlizsán). A gyümölcsösben érik a meggy, kajszin barack, nyári almák, körték. Érik a sárga és görögdinnye. Ez a hónap a kendernyűvés-áztatás hónapja.
--  Július gyógynövényei: komló, fekete nadály, majoránna, csengőfű, menta, katáng.

Július Jeles Napjai

Jú­lius 2. Ottó, Sar­lós Bol­dogasszony nap­ja:
A ró­mai ka­to­li­kus egy­ház em­lé­ke­zik meg Szűz Má­riá­nak Erzsébetnél, Ke­resz­te­lő Szent Já­nos édes­any­já­nál tett lá­to­ga­tá­sá­ról. A nap el­ne­ve­zé­se az ara­tás egy­ko­ri mód­já­ra utal, ami­kor a nők még sar­ló­val arat­tak. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Elmentek a misére, az arató szerszámokat a templom falához támasztották. Ezután kimentek a földekre, a búzában vágtak egy rendet, majd hazamentek.
Július 16. Kármelhegyi Boldogasszony napja:
Kármelhegyi Boldogasszony, népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, a szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számon tart. Ha ekkor szép és meleg az idő, akkor olyan is lesz az egész hónap.
Jú­lius 20. Il­lés nap­ja:
Év­szá­za­dos meg­fi­gye­lé­sek sze­rint ezen a na­pon, illetve e nap tá­ján gya­ko­riak a vi­ha­rok. E na­pon mun­ka­ti­la­lom volt, mert úgy gon­dol­ták, hogy aki ilyen­kor a me­zőn dol­go­zik, ab­ba be­le­csap­hat a vil­lám, a ter­mést pe­dig el­ve­ri a jég.
Jú­lius 22. Má­ria Mag­dol­na nap­ja:
Régen úgy hit­ték es­nie kell az eső­nek, mert Má­ria Mag­dol­na si­rat­ja bű­neit. Szokás volt a kislányok hajából levágni, hogy az hosszúra nőjön, utalásképpen az evangéliumi történetre, amikor Mária Magdolna hajával törülgette Jézus lábát.
Jú­lius 25. Szent Ja­kab nap­ja:
Szent Ja­kab az apos­to­lok kö­zül el­ső­ként szen­ve­dett vér­ta­nú­ha­lált. ő a bú­csú­já­rók, utas­em­be­rek, ha­jó­sok vé­dő­szent­je. A nép­ha­gyo­mány sze­rint Ja­kab nap­ra kel­lett learat­ni a za­bot, mert ami kint ma­rad az el­vész. A Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát. A Ja­kab na­pi idő­ből jó­sol­tak a vár­ha­tó té­li idő­já­rás­ra.
Jú­lius 26. Szent An­na nap­ja:
Szűz Má­ria édes­any­já­nak ün­ne­pe. Szent An­na kü­lö­nö­sen tisz­telt vé­dő­szent­je volt a ka­to­li­kus asszo­nyok­nak, fő­ként a med­dő a ter­hes és szü­lő nők fo­hász­kod­tak hoz­zá párt­fo­gá­sért. Kul­tu­sza a ked­di nap­hoz kö­tő­dött és asszo­nyi do­log­til­tó nap­nak szá­mí­tott. A ha­gyo­mány sze­rint An­na napkor kezd­ték el a ken­der fel­sze­dé­sét. A hagyma ásását. Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.

8. Augusztus -- Újkenyér hava -- Bőség hava -- Kisasszony hava

Augusztus 1. --   Boglárka, --Vasas Szent Péter napja
Augusztus 2. --   Lehel
Augusztus 3. --   Hermina
Augusztus 4. --   Domonkos, Dominik, Dominika
Augusztus 5. --   Mária, Krisztina, --Havas Boldogasszony napja
Augusztus 6. --   Berta, Bettina
Augusztus 7. --   Ibolya
Augusztus 8. --   László
Augusztus 9. --   Emőd
Augusztus 10. --  Lőrinc, --Szent Lőrinc napja
Augusztus 11. --  Tiborc, Zsuzsanna
Augusztus 12. --  Klára
Augusztus 13. --  Ipoly
Augusztus 14. --  Marcell
Augusztus 15. --  Mária, --Nagyboldogasszony napja
Augusztus 16. --  Ábrahám
Augusztus 17. --  Jácint
Augusztus 18. --  Ilona
Augusztus 19. --  Huba
Augusztus 20. --  István, --Szent István, --Nemzeti ünnep
Augusztus 21. --  Hajna, Sámuel
Augusztus 22. --  Menyhért, Mirjam
Augusztus 23. --  Bence
Augusztus 24. --  Bertalan, --Szent Bertalan napja
Augusztus 25. --  Lajos, Patrícia
Augusztus 26. --  Izsó
Augusztus 27. --  Gáspár
Augusztus 28. --  Ágoston
Augusztus 29. --  Beatrix, Erna
Augusztus 30. --  Rózsa
Augusztus 31. --  Bella, Erika


Augusztus -- Újkenyér hava -- Bőség hava -- Kisasszony hava

--  ARANYASSZONY HAVA, BŐSÉG HAVA, SZŰZ HAVA, ÚJ KENYÉR HAVA, NYÁRUTÓ HAVA, agancs csiszoló AUGUSZTUS, nevét Augusztus római császárról kapta ( Kr.e. 63 - Kr.u. 14), aki győzelmeinek nagyrészét ebben a hónapban vivta. Vidékeinken augusztus az aratás- hordás ideje. Azt tartják: szent István napja ( aug.20.) után tarlóról fúj a szél, a szarvas " belehúgyózik" a vizekbe, tilos a szabadban fürdőzés. Lassan lejár a nyár. A természetben érzik az ősz kezdete. Elhallgatnak az énekes madarak, csak a vörösbegy énekel még és néha hallatszik egy-egy ökörszem titt-tittelése.
--  Az Augusztus valóban az arany hava, a nap a zeniten jár, bőség van mindenütt, minden tekintetben ez az év csúcsa. A szarvasbikák agancsa teljes diszben pompázik, a fák törzséhez dörzsölgetve tisztogatják róla az elhalt bőrt, bolyhokat. Éjjelente gyönyörű látványt nyújtanak a földközelbe kerülő PERSZEIDA meteorraj, a hullócsillagok, amelyeket a nép szent Lőrinc könnyé-nek nevez és hiszi, hogy megpillantásakor elsuttogott vágya teljesül, de azt is, hogy ilyenkor valahol meghal egy-egy ember (lehull a csillaga). Keresztelő szent János napján, ha esik az eső, az ugyan rossz a kerteknek, de tömegesen terem tőle a gomba: sereges tölcsérgomba, pöffetegek, őzláb, fenyőtinorrú,
--  Augusztus gyógynövénye: útilapú, árvacsalán, kékiringó.

Augusztus Jeles Napjai

Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja:
A szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről. Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de ha még akkor se esik," jühet a Nyárád vize is, nem lesz kukorica." Patkányűző napnak tartották.
Augusztus 5. Mária -- Havas Boldogasszony napja:
A Havas Boldogasszony Mária-ünnep augusztus 5-én van. Ha ezen a napon nagy melege van, akkor az augusztus további része is meleg lesz, majd a tél pedig hideg lesz.
Augusztus 10. Szent Lőrinc:
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert Lőrinces. Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz.
Augusztus 15. Mária, Nagyboldogasszony napja:
Mária mennybevételének ünnepe. e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15. szept. 8., Kisasszony napja) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá. A kétasszony közének nevezett időszakot szerencsés időszaknak tekintették. Ekkor szedték a gyékényt. A két Boldogasszony köze a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük. Ekkor ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.
Augusztus 20. Szent István napja, Nemzeti ünnep:
Szent István nemzeti ünnep, az államalapító és államalapítás ünnepe is e nap. Ákosfalván búcsúsnap, már befejeződött a cséplés minden faluban ünnepséget tartottak. Tréfásan azt mondták, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból. Általában István-napkor gyülekeznek a gólyák. A málna szedésének ideje volt.
Augusztus 24. Szent Bertalan napja:
Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak. A szarvas " belehúgyozik a vizekbe", ettől kezdve tilos a szabadban való fürdés.

9. Szeptember -- Földanya hava -- Szüret hava -- Szent Mihály hava

Szeptember 1. --   Egon, Egyed, --A meteorológiai ősz kezdete
Szeptember 2. --   Dorina, Rebeka
Szeptember 3. --   Hilda
Szeptember 4. --   Róza, Rozália
Szeptember 5. --   Lőrinc, Viktor
Szeptember 6. --   Zakariás
Szeptember 7. --   Regina
Szeptember 8. --   Mária, Adrienn, --Kisboldogasszony napja
Szeptember 9. --   Ádám
Szeptember 10. --  Hunor, Nikolett
Szeptember 11. --  Teodóra
Szeptember 12. --  Mária, --Szűz Mária napja
Szeptember 13. --  Kornél
Szeptember 14. --  Roxána, Szeréna
Szeptember 15. --  Enikő, Melitta
Szeptember 16. --  Edit
Szeptember 17. --  Zsófia
Szeptember 18. --  Diána
Szeptember 19. --  Vilhelmina
Szeptember 20. --  Friderika
Szeptember 21. --  Máté, Mirella, --Őszi napéjegyenlőség napja
Szeptember 22. --  Móric
Szeptember 23. --  Tekla
Szeptember 24. --  Gellért, Mercédesz
Szeptember 25. --  Eufrozina, Kende
Szeptember 26. --  Jusztina, Pál
Szeptember 27. --  Adalbert
Szeptember 28. --  Vencel
Szeptember 29. --  Mihály, --Szent Mihály napja
Szeptember 30. --  Jeromos


Szeptember -- Földanya hava -- Szüret hava -- Szent Mihály hava

--  SZENT MIHÁLY HAVA, ALMASZÜRET HAVA, MÉRLEG HAVA, FÖLDANYA HAVA, ŐSZELŐ HAVA, szilvaillatú SZEPTEMBER, neve a latin septe= hetedik szóból ered. Első napján mondogatták: megjött az első ember (szept+ember), számon kérni mit gyűjtöttünk az elmúlt nyáron. Mert a nyár bizony elmúlt. Ez már az ősz kezdete. Teljében a szüret, a szilvaérés, és itt a befőzések ideje. A Nyárád mentén rézből készült üstben főzték a SZILVAIZET. A teljesen érett szilvát jól kisúrolt rézüstbe rakták, vizet öntve hozzá s tűzre állították, míg csak híg péppé nem főtt. A magot ki nem szedték belőle, mivel attól a lekvárnak különben jó íze és szaga lesz. Az odaégés megakadályozására gyakran keverték a pépet.. A megfőtt tömeget nagy szemű szitán átnyomták, hogy a mag különváljék a hústól. A pépet újra betették a megtisztított üstbe s addig főzték, míg csak a fakanál megállt benne. Az odaégés elkerülésére állandóan kevergették. Közben belehintették az őröletlen köménymagot is. Amint a lekvár elkészült, azon forrón cserépedényekbe, fazekakba töltötték s jól benyomkodták, nehogy üregek keletkezzenek. Amíg kihűlt a teteje " bebőrösödött" és ezután gyolccsal lekötötték. Az így elkészített szilva íz évekig is elállt. Puha kenyérrel tejjel, derelyébe téve, de még puliszkával is fogyasztották.
--  A gyakran feltámadó szél, amely épp olyan gyakran hoz esőt is, meg-megkavarja a fák, bokrok koronáját és potyognak az érett magvak, gyümölcsök. Érik a dió, mogyoró, vadalma, vadkörte. Vöröslik a som, a madárberkenye. Kezdődik a SZARVASBŐGÉS, a szarvasok, őzek párzási ideje és a vadászidény. Gyülekeznek a költöző madarak. Kisasszony napja (szept. 8.) után fokozottan védeni kellett a szőlőst a csapatosan támadó seregélyektől. Gombagyűjtőknek: tömegesen terem a nagy őzlábgomba, a hirip, erdei csiperke. A legelőkön találni óriáspöffeteget, de van keserűgomba is.
--  Szeptember gyógynövényei: citromfű, levendula, bojtorján, szőlő.

Szeptember Jeles Napjai

Szeptember 1. Egyed napja
E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra.
Szeptember 8. Mária, Kisboldogasszony napja:
Kisboldogasszony, Kisasszony ünnepe, jeles Mária nap. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárás jóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritka szemű eső, esős időszakot jósol. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. Csiksomlyón az asszonyok felmentek a Nyereg- dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. Az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Ezen a napon búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
Szeptember 12. Mária napja
A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Ez egyébként az igazi Mária névnap, a név viselői legtöbben ekkor ünneplik a névnapjukat.
Szeptember 21. Máté napja:
Máté napja az őszi napéjegyenlőség napja, ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Az egész hetet pelvahétnek nevezték, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz. A Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.
Szeptember 29. Szent Mihály napja:
A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt, a cselédfogadás ideje is. Női munkatilalom napja. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: "Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;" "Aki Szent Mihály nap után szalma kalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot."Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű,"Szent Mihály nap után harapó fogóval sem lehetne kihúzni a füvet." Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott.

10. Október -- Magvető hava -- Begyűjtés hava -- Mindszentek hava

Október 1. --   Malvin
Október 2. --   Petra
Október 3. --   Helga
Október 4. --   Ferenc, --Assisi Szent Ferenc napja
Október 5. --   Aurél
Október 6. --   Brúnó, Renátó, Renáta
Október 7. --   Amália
Október 8. --   Koppány
Október 9. --   Dénes
Október 10. --  Gedeon
Október 11. --  Brigitta
Október 12. --  Miksa
Október 13. --  Ede, Kálmán
Október 14. --  Helén
Október 15. --  Teréz, -- Szüretkezdő nap
Október 16. --  Gál
Október 17. --  Hedvig
Október 18. --  Lukács
Október 19. --  Nándor
Október 20. --  Vendel
Október 21. --  Orsolya, --Időjósló nap
Október 22. --  Előd
Október 23. --  Gyöngyi
Október 24. --  Salamon
Október 25. --  Bianka, Blanka
Október 26. --  Dömötör
Október 27. --  Szabina
Október 28. --  Simon, Szimonetta, --Simon-Júdás napja
Október 29. --  Nárcisz
Október 30. --  Alfonz
Október 31. --  Farkas, Wolfgang


Október -- Magvető hava -- Begyűjtés hava -- Mindszentek hava

--  SZÜRET HAVA, SKORPIÓ HAVA, MAGVETŐ HAVA, ŐSZ HAVA, osztó-fosztó OKTÓBER, nevét az octo= nyolcadik szóból kapta. Ez már az igazi, mustillatú, lombhullató ősz. Az eddig szinte egyhangúan zöld erdő megszínesedik. Leghamarabb sárgul a nyárfa, azután a juhar és a gyertyán. A vadcseresznye levele élénkpirosra változik. Vöröslik a vadrózsa, galagonya és vadkörte. A kecskerágó bokor szinte lila. legvégül a szürke kérgű bükkfa gyúl vörösre. Potyog a makk, a vadgesztenye, pörög a juharfa proppelszerű termése. Szállnak a hársfák könnyű, szárnyas, apró, barna magvai. Érett már a galagonya, kökény és csipkebogyó. Az őzek sötétbarna, tömött, meleg bundára váltanak. A mókusok, egerek egész raktárakat hordanak össze.A borzok, pelék vastag hájat eresztenek, hogy legyen mit lekoplalni tavaszig.
--  Októberre megérett a télire való alma. A hónap közepétől nyílik a krizantém, amely színes bokraival vidámítja a már jócskán megkopott kertet. Mert legtovább bírja a hideget, azért használják a halottak napi sír diszitéshez. Hajdanán, nagyanyáink kertjében októberben még javában virágzott a kellemes illatú, sárgás-piros színű szagos rezeda. krizantém szagos rezeda Október vidékeinken az igazi szüret hónapja. Ebben a hónapban vannak a szüreti bálok, gyakran a lakodalmak. Szüret után kezdődik a kukorica szedése és a káposzta vágása. Ez után nem marad más mezei munka, mint a ganéj kihordása. Az első fagyokig még találhatunk őzláb gombát, lila pereszkét, egy-egy pöffeteget.
--  Október gyógynövényei: alma, homoktövis, kökénybogyó, galagonya.

Október Jeles Napjai

Október 4. Ferenc, Asisi Szent Ferenc napja:
A vetés kezdésének napja. A vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották. A Nyárád mentén a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. Mert az állatok védőszentjének is tartották, a gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.
Október 15. Teréz napja:
Teréz is egy szüretkezdő nap. Teréz-szedés a neve. Asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek.
Október 21. Orsolya napja
Orsolya napja a "káposztavágás" betakarításának ideje
Október 28. Simon-Júdás napja:
A szüreti bálok kezdete, a juhászok elszámolásának napja, a kukorica betakarításának kezdete. E nap után kezdődnek a kukoricafosztó kalákák, amit a Nyárád mentén Törőbúzahántó -nak neveztek. Főleg a legények mentek a lányos házakhoz megkérdezni, hogy "kell-e hántó"?. A lányok arcát a legények üszökkel maszatolták össze, héjában meghengergették a lányokat, a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani. Jó időben az udvaron, esőben a konyhában, fészerben fosztottak. Szilvával, süteménnyel, itallal kínálták a segítőket. Énekeltek, beszélgettek. A fiatalok egyik legfontosabb szórakozási alkalma volt a kukoricafosztás. Nagylányok és legények mehettek oda. A jó énekest felültették a rakás tetejére, neki nem kellett egész este dolgozni.

11. November -- Enyészet hava -- Levélhullás hava -- Szent András hava

November 1. --   Marianna, Mindenszentek napja
November 2. --   Achilles
November 3. --   Győző
November 4. --   Károly
November 5. --   Imre
November 6. --   Lénárd
November 7. --   Rezső
November 8. --   Zsombor
November 9. --   Tivadar
November 10. --  Réka
November 11. --  Márton, Szent Márton napja
November 12. --  Jónás, Renátó
November 13. --  Szilvia
November 14. --  Aliz
November 15. --  Albert, Lipót
November 16. --  Ödön
November 17. --  Gergő, Hortenzia
November 18. --  Jenő
November 19. --  Erzsébet
November 20. --  Jolán
November 21. --  Olivér
November 22. --  Cecília
November 23. --  Kelemen, Klementina
November 24. --  Emma
November 25. --  Katalin, Hiedelmek napja
November 26. --  Virág
November 27. --  Virgil
November 28. --  Stefánia
November 29. --  Taksony
November 30. --  Andor, András


November -- Enyészet hava -- Levélhullás hava -- Szent András hava

--  ŐSZUTÓ HAVA, ANDRÁS HAVA, NYILAS HAVA, ENYÉSZET HAVA, Begyűjtés hava ködös-nedves november, nevét a latin - noven - kilencedik számnévből kapta. Ha lehet ezt mondani, az év legkomiszabb, legcsúnyább hónapja. Ködös, nyirkos, szeles időjárása nagyon megviseli az ember idegrendszerét. Az egyre gyakrabban feltámadó szélben még alá-aláhúll egy-egy lucskos, megsápadt falevél. Korai fagyok dermesztenek, hajnalonta dér üli meg a tájat és esik, esik az eső. Az állatok többnyire már elhúzódtak. Csapzott, csatakos bundájú őzek, szarvasok fonnyadt füvet kotorásznak a nedves avarban.
--  Egyébként Novemberben már szép és meghitt csend van erdőn, mezőn. Csak a "szent Márton tyúkjai" a varjak és csókák csapata sötétíti el néha az amúgy is ólom színű eget, amint élelem után kutatva hangos károgással megszállnak egy-egy területet, ahonnan aztán elfogyasztanak mindent, amit éles csőrükkel feltőrhetnek, széttéphetnek. Egy ilyen támadás után eltűnik a fán aszalódó alma, dió, mezőn hagyott krumpli, kukorica, káposztamaradvány és minden ember termelte szemét. Ők a természet utolsó nagy "betakarítói". A takarítás után hangos károgással megszállnak egy-egy nagyobb fát, épület és ott pihennek. Ennek láttára mondják: hó lesz! Pedig rendes körülmények között novemberben a hó még várat magára viszont szinte mindennapos a sűrű, tejszerű köd.
--  November gyógynövényei: articsóka, dió, mogyoró, gesztenye.

November Jeles Napjai

November 1. Mindenszentek napja:
A naptárban nem szereplő szentek emléknapja, dologtiltó nap. A Halottak napja Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, tilos volt mosni azért is, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Káposztát sózni sem volt szabad halottak hetében, mert ellágyúlna. Ma temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése a Nyárádmentén csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el.
November 11. Szent Márton napja:
Szent Márton-napon lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát."Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: " A bornak szent Márton a bírája", tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor.
November 25. Katalin napja:
Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt (lásd még Luca-nap). Az ágat ez esetben Katalin ágnak nevezik. Női dologtiltó nap, ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is. Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

12. December -- Álom hava -- Istenfiak hava -- Karácsony hava

December 1. --   Elza, --A meteorológiai tél kezdete
December 2. --   Melinda, Vivien
December 3. --   Ferenc, Olívia
December 4. --   Barbara, Borbála
December 5. --   Vilma
December 6. --   Miklós, --Mikulás ajándékozó napja
December 7. --   Ambrus
December 8. --   Mária, --A Szeplőtelen fogantatás napja
December 9. --   Natália
December 10. --  Judit
December 11. --  Árpád
December 12. --  Gabriella
December 13. --  Luca, Otília, --Luca babonák napja
December 14. --  Szilárda
December 15. --  Valér
December 16. --  Aletta, Etelka
December 17. --  Lázár, Olimpia
December 18. --  Auguszta
December 19. --  Viola
December 20. --  Teofil
December 21. --  Tamás, --A Téli napforduló napja
December 22. --  Zénó
December 23. --  Viktória
December 24. --  Ádám, Éva, --Karácsony Szentestéje
December 25. --  Eugénia, --Karácsony ünnepe
December 26. --  István, --Karácsony ünnepe

December 27. --  János
December 28. --  Kamilla, Aprószentek ünnepe
December 29. --  Tamara, Tamás
December 30. --  Dávid
December 31. --  Szilveszter, --Óév napja


December -- Álom hava -- Istenfiak hava -- Karácsony hava

--  KARÁCSONY HAVA, BAKK HAVA, TÉLELŐ HAVA ÁLOM HAVA,Istenfiak hava didergő DECEMBER, nevét a latin decen= tizedik szóból kapta, nem követve Julius Caesar naptárreformját. Téli álmot alszik a természet, alszik az erdő, alszanak a vadállatok.Avar között vackol a sün, fészkében a mókus. Szenved az őz, a vaddisznó és az itt telelő madársereg. Éheznek és nagyon sok van még tavaszig. Csak a fák állják a tél támadását. Ők nem fáznak, pedig régen levetették lombruháikat. Nagyon ritkán fagynak ki, akkor is inkább egy-egy kényesebb gyümölcsfa.
--  Az erdő fái télen nem nőnek, háztartásuk szinte teljesen lelassul, nem vesznek fel táplálékot a talajból. Önmagukat őrzik tavaszig. Decemberben délelőtt virrad, délután sötétedik. A végtelennek tűnő téli estékre számos szokást, ünnepet talált ki magának az ember. De az egész hónapot meghatározza, kitőlti az év második legnagyobb ünnepe a KARÁCSONY. Előtte a négy ADVENT-i hét, a hajnali misékkel (rorate), amit itt ANGYALI MISÉ-nek neveznek. Végül a hónap utolsó napja a SZILVESZTER
--  December gyógynövényei: boróka, káposzta, krumpli, fekete retek.

December Jeles napjai

December 6. Szent Miklós napja:
Hajdanán nem volt szokásban. Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el, és még később a piros ruhás Mikulás figurája. A csizmát, cipőt az ajtó elé tették, Büntetésül a szülők vereshagymát, krumplit, virgácsot tettek a cipőbe a rossz gyereknek és süvegcukrot, török mézet a jó gyermeknek.
December 21. Tamás napja:
Az ősi téli napforduló ünnepe ez. Ettől a naptól kezdenek el hosszabbodni a nappalok, tehát egyben a fényhozó, a fény ünnepe is ez a nap. Tamás nap ezen a napon vágott disznó hájának Tamásháj a neve. Kelések gyógyítására használták. A sózott disznóvért köszvény kezelésére használták.
December 24. Karácsony Szentestéje:
Karácsony vigilliája. A gazdasszony megterítette az asztalt. a gazda bekopogott, belépett és a kezében lévő rostával háromszor megfordult. A rostában méz, dió, alma volt a család minden tagja számára. Kenyeret is behozott a hóna alatt, majd diót vetett a szoba négy sarkába. Ezután pálinkát ittak, és elmondta a karácsonyi köszöntőt: Adjunk hálát az Atya Uristennek, hogy megadta érnünk ezt a mai dicsőséges szent napot, úgy mint Ádám és Éva napját. Adja a fölséges Atya Uristen, hogy továbbra is megérhessük jó erőben és egészségben, isteni áldásban és békességben. Adjon az Uristen a gazdasszonynak tyúkot, ludat, a gazdának bort és búzát, a megholt élőknek örökké való nyugodalmat. Isten áldjon meg bennünket. Ez után megvacsoráztak, és beszélgetve várták az éjféli misét. A református vallásúak már vacsora után elindultak kántálni. Karácsonyfa állítás csak a II. világháború után volt szokásban.
December 25. Karácsony első ünnepnapja:
Jézus Krisztus születésnapja. Családi ünnep. A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta a karácsony ünnepét. Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor volt a téli napforduló a Föld északi féltekéjén. Ez a keresztény ünnep az első Nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe
December 26. Karácsony második ünnepnapja:
Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás és a meghitt karácsonyi zene. A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a Saturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét.
December 28. Aprószentek ünnepe
Aprószenteknek a bibliai hagyomány szerint Heródes által karácsony után, december 28-án lemészárolt két év alatti fiúgyermekeket nevezzük. E gyermek mészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin „innocentes martyres” = „ártatlan vértanúk”) és december 28-át aprószentek napjának tekinti. Aprószentek napjának Európa-szerte jellegzetes szokása a vesszőzés, amelyet egyes vidékeken aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is neveznek. Ilyenkor a fiúk házról házra járva bőség-, egészség- és szerencse kívánó mondókákat adnak elő, és szertartásosan megvesszőzik a lányokat.
December 31. Óév, Szilveszter ünnepe
Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Ó év búcsúztatása. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az ó évtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat. Mosni, takarítani tilos,mert ez nem hoz szerencsét.!. Szilveszter napja gombóc főzés, ólom öntés, hagyma kalendárium készítése, zajkeltés..

Források: Bálint Sándor népi kalendáriumai, gyógylapik.bloglap