"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Magyar Emlékek, Nyelvemlékek - Bíró Csaba

2014.03.07 20:44

 

Magyar Emlékek, Nyelvemlékek.

Ucsiraltu mongol tudós kijelentette, hogy kutatásai alapján a mongol és a magyar nyelv őrizte meg talán legarchaikusabban a hun szavakat, de különösen a magyar nyelvről mondható ez el. A "hun-magyar-avar-szkíta" nyelvi rokonság egyértelmű. A sokféle magyar nyelvelmélet dacára szinte mindegyik teóriának van igaza, a magyar ősi nyelv, amely szinte mindegyik nyelvhez köthető és rokonítható...

A sokféle magyar nyelvrokonságról

A múltban már szinte minden verzió megtörtént, szinte nincs olyan nyelv, amivel a magyart ne próbálták volna meg rokonságba hozni. Közkedvelt például: a hun, a  török, a sumér nyelvi rokonság feltételezése is a magyar nyelvel, ami már sokszor és sokaktól elhangzott.... Közismert és tanított a finnugor nyelvrokonság is, amiben van igazság, az is rokon, de még attól sokkal több is...  Rédei István szerint itt van a magyar-japán elmélet, amit viszont mindössze két grammatikai egyezésre alapoznak. Aczél József a görög származtatás vezéralakja, aki nem tagadja a finnugor rokonságot, de állítja: „Mi elsősorban görögök vagyunk”..... Baráth Tibor szerint a magyar nép Egyiptomból származik. Rédei is idézi a következő részletet a szerző 1973-ban megjelent füzetéből: „Európa tájaira a keleti magyar nyelvű népek zöme nem Mezopotámiából, hanem a közelebb eső egyiptomi kultúrkörből érkezett. Ezek a Régi Kelet nyugati feléből kiinduló és Európába dél felől behatoló magyar néprészek alkották a kontinens első állandó jelleggel letelepedett lakosságát, a magas kultúra meghonosítóit, ők lettek Európa feltárói, az első hiteles európaiak.” Tehát Európa nem kevesebb, mint a magyarok alkotása.!."........ Csicsáky Jenő úgy tartja, a magyarok egy a Csendes-óceánban elsüllyedt földrész lakóinak leszármazottai....... Kovács János pedig Fülöp-szigeti nyelvnek tartja a magyart, tudniillik visayan származású felesége egyszer így szólt hozzá: Baktass.!. A szó jelentése ugyanaz, mint a magyarban: ’lassú járás’, így Kovács János kutatni kezdte a fent említett rokonságot....... Talán a „legdélibábosabb” elmélet az, ami szerint a magyar nyelv az űrből érkezett a Földre –de akad olyan is, ami egyenesen azt mondja, hogy már Ádám és Éva is magyarul beszélt a Paradicsomban. Ez a megállapítás a múlt századi történésztől, Horváth Ivántól származik. Ha nem vettük volna észre, a Szentírás tele van mindenféle magyar nevekkel: Mózes, Simon, Áron stb, és földrajzi nevekkel, mint például a híres Babilon=Bábolna megfeleltetés, de Stockholm is magyar város, eredeti nevén Istókhalma. Még sorolhatnánk az ehhez hasonló, hajmeresztő ötleteket, hiszen szép, terjedelmes irodalmuk van........ Semlegesen írni nyelvrokonsági kérdésben szinte lehetetlen, hiszen ha valaki az egyik oldalra áll, már elfogultnak van kikiáltva. Holott mivel a nyelvrokonsági kérdés tudományos és nem ideológiai természetű, a bizonyításnak is tudományosnak és objektívnek kell lennie. Legfeljebb azok állnak semlegesen a dologhoz, akiket nem érdekel a nyelvrokonság kérdése, úgymond „nem oszt, nem szoroz nekik”, hogy mi az igazság, és nem is értik, mit kell ezen ennyit vitatkozni.........

 

A Hun-Magyar nyelvelmélet

Ucsiraltu mongol tudós kijelentette, hogy a mongol és a magyar nyelv őrizte meg talán legarchaikusabban a hun szavakat, de különösen az utóbbi. Ucsiraltunak már előzetesen is voltak ismeretei, de figyelme végül azért fordult felénk, mert Kínában közismert tényként kezelik, hogy a magyarok a hunok leszármazottai !.. A kínai kutatók már az 1970-es években komolyan elemezték a magyar történeti krónikákat és ezekből tudták, hogy a magyarság nagyon sok hun elemet megőrzött. A két jelentős magyar nyelvészhez hasonlóan a mongol Ucsiraltu is a gyökök kutatását tartja alapvetőnek, ezért is vitte magával a Czuczor-Fogarasi szótárat Magyarországról. Ez persze nem véletlen, hiszen Mongóliában is jelentek meg a régi mongol gyökökkel foglalkozó szótárak. Ucsiraltu a hasonlóságokat mind a török, mind a mongol nyelvben a hunokhoz köti, ugyanakkor kijelentette, hogy a mongol és a magyar nyelv, különösen ez utóbbi, őrizte meg talán legarchaikusabban a hun szavakat... Az utóbbi években mintha módosulna az a feltételezés, hogy a hunok nyelve a török volt.  Ez így is van rendjén, hiszen a türkök csak a Kr. utáni VI. században bukkantak fel, tehát a hunoknál sokkal fiatalabb nép. Ez a ma már elavult felfogás azért alakult ki, mert az oszmanisztika a törökség földrajzi közelsége miatt komolyabb szerepet kapott a XIX. században és a kutatók inkább az ő nyelvüket vizsgálták. Azóta rájöttek, hogy ugyanazok a hun szavak nem csak a törökben, hanem a mongolban is megvannak. Tehát e három ősi gyökerű nyelv: a magyar, mongol, török őrizte meg leginkább mindmáig a hun nyelvemlékeket...

Hun szótár került elő Iránból időszámításunk alapján: 500-600-ból !....
A Hun-Magyar nyelv.. Félelmetes.... /!!!..  Áttörés a nyelvészetben.!.

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel...



Magyar-Hun szavak:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja")
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére")
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt,
Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén")
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. "madzsar")
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh. A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés. A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés. A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.

Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. Detre Csaba írása alapján
készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad..

Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről: "Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket."

De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására kellett.

 

A Török - Magyar nyelvemlékek

A Török-Magyar nyelrokonság, Igen.!. A törökök is rokonaink.!. Ez egyértelműen látszik a számtalan rokon szóból.. Aki járt már Törökországban vagy találkozott török emberekkel, az tapasztalta, hogy a törökök mennyire magukhoz közel állónak, testvéreknek, rokonoknak, tekintenek minket, magyarokat. Madar - Kardesce, Macaristan - Akraba, Magyar - Testvér, Magyarország - Rokon...

Ligeti Lajos a régi török jövevényszavakat a következő szókészleti csoportokba osztotta.

  • Lovaglás: gyeplő
  • Törzsi rend, nomád társadalom: gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú
  • Népnevek: besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár)
  • Vallás, hiedelemvilág: báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyón
  • Állattartás: barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz
  • Földművelés: arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger
  • Halászat: gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya (’éjszakai halászathoz használt fáklya’)
  • Solymászás, madarászás: sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr (’háló, hurok, csapda’)
  • Mesterségek: ács, szűcs
  • Közlekedés: tengely, szál (’tutaj’)
  • Kereskedés: bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs
  • Természeti környezet: tenger, sár, szél
  • Állatvilág: oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly
  • Növényvilág: gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm
  • Család: gyermek, kölyök, iker
  • Test, testi tulajdonságok: térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő
  • Lakás, eszközök: sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó, balta
  • Ruházat: süveg, saru, ködmön, csat, tükör
  • Igék: gyűl, dől, szór, szűr, csavar, söpör, arat

A jelentéselemzés eredményeit is a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai közt szokták felsorolni, mert bár a török jövevényszavak mélyen gyökereznek a magyar nyelvben, fejlettebb életmódra, gazdaságra és kultúrára utalnak, mint finnugor eredetű szavaink (és kevesebb is van belőlük). Ugyanakkor nyelvi alaktani elemek átvételére a magyar nyelvben – amely az együttélés szorosabb fokára utalna – alig van példa.

Kiszely István a következő csoportokat különbözteti meg:

  • Hittel kapcsolatos szavak: - Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.
  • Családi elnevezések: - apa, anya, húg
  • Színek: - sárga, kék, piros
  • Állattartás és a növénytermesztés köre: - barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb.
  • Szőlő termesztés: - szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb.
  • Állam- és közélet: - ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor,  tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb.