"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Liskaland elmélete, ami nem izmus - Deli Attila

2014.03.07 19:32

 

Ez nem is kapitalizmus és nem is szocializmus.

Liska Tibor a hatvanas-hetvenes években megpróbálta megreformálni a borzasztóan gyengén muzsikáló szocialista gazdasági rendszert, az eredménye egy, a kapitalizmusnál is sokkal piacibb, erősebben versenyző forma lett. Liska életművét nagydoktori címmel és Széchenyi-díjjal is elismerték, nézetei befolyásolták a közgazdasági gondolkodás alakulását Magyarországon..

Liska Tibor és a "LisKaLand"

Liska Tibor (Békéscsaba, 1925. október 25 – Budapest, 1994. július 15), Széchenyi-díjas magyar közgazdász.. Liska Tibor az 1960-as 1970-es években próbálta a borzasztóan gyengén muzsikáló szocialista gazdasági rendszert megreformálni, sikerült is neki. A munkájának az eredménye az lett, hogy egy a szocializmusnál és kapitalizmusnál is sokkal igazságosabb, jobb és piacibb, erősebben versenyző forma jött létre....

Az "izmusok"-ról elöljáróban csak annyit, az elmúlt évszázadokban volt itt már mindenféle "izmus":. -feudalizmus, -fasizmus, -kommunizmus, -szocializmus, -kapitalizmus, -imperializmus, -liberalizmus, -globalizmus.. Ám ezek közül egyik sem jött be, egyikkel sem váltották meg a világot. Már maga a szó is kínos, mindenféle "izmus", és ideológia egy erőltetett rendszer által akarja rabigába hajtani az embereket. Minden "izmus" gyilkos és pusztító az emberiségre nézve...

Ha valaki pedig ezeket a mások által létrehozott centralista, hatalom központosító, ideológiákat nem akarja elfogadni, esetleg bírálja, ezektől jobbat és többet akar, akkor gyakran megkapja a következő vádakat, minősítéseket:. -antiszemita, -nacionalista, -soviniszta, -fasiszta, -anarchista, -revizionista, -szeparatista..

Az "izmusok"-ról elmondható az, szocializmus vagy kapitalizmus, melyik a jobb.?. Volt már mindkettő, mindkét alapvető "izmus" a sokból, de egyik sem lett jobb a másiknál, sőt az egyik rosszabb lett mint a másik.... A Kapitalizmus és a Szocializmus is a piac gazdaságra épül. A különbség a kettő rendszer között annyi, hogy a kapitalizmusban a javak elsősorban azt illetnék meg aki megtermelte, ha megkapná, a szocializmusban pedig a javakból az, aki megtermelte a lehető legkevesebbet kapja meg.

A két alapvető "izmust" ha leegyszerűsítjük, akkor a következőket kapjuk meg. A szocializmusban nincs akkora terror, mint a kommunizmusban, de mindkettőben csak alamizsnáért dolgozhatnak a pofájukat befogva az emberek. A kapitalizmus a mocskos kizsákmányolás rendszere, a kapitalizmusban szinte mindenki nyomorog, a társodalom: 80-90 %-a dolgozik minimálbérért, azért a 10-15 % hatalmat birtokló tőkésért, akik piszok jól élnek a nagy többség kizsákmányolásából.

A kapitalizmus soha sehol sem létezett abban a tiszta formában, ahogy az le lett írva. A szocializmus és a kommunizmus pedig szintén a világon sehol sem valósult meg sohasem.

Liska Tibor modelljében nincsenek adók, az állam nem vet ki adókat, és csak annyi szerepe van, hogy betartassa a modellben rögzített szabályokat, azokat megváltoztatni nem tudja. A Liskai mondás is innen származik, miszerint az adóztatás nem más, mint "fosztogatás-osztogatás".!.. Még a magántulajdon monopóliumáért is versenyezni kell, de a rendszer nem hagy senkit éhen halni !....  Erre épül most már negyedik éve tábor, a Liskand, ahol résztvevők ebben a gazdasági felfogásban élnek pár napig, egyfajta zárt gazdaságként élőben megvalósítva az ötleteket...

Liska János, a modell alkotó unokája szerint ""a kiinduló alap gondolat végtelenül szocialista, ugyanakkor olyan radikális verseny van a szisztémában, ami egészen egyedülálló. Nincs magántulajdon, ebben az értelemben tehát nem kapitalizmus - itt az eredeti problémát úgy lehet elképzelni, hogy ha az állam autópályát akar építeni, de a nyomvonalon lévő tulajdonos semmiképp nem akarja eladni a kis telkét, akkor neki is kelljen fizetnie azért a társadalmi többletköltségért, amit azzal okoz, hogy az autópályának ki kell őt kerülnie. Nagyapám szerint ettől az emberek úgymond felelősebben gondolkodnak arról, hogy mit is akarnak maguknak tényleg kisajátítani."  

A "LisKaLand" elmélete

A "LisKaLand" Liska Tibor gazdaságmechanikai koncepcióját próbálja ki. Mi is az elmélet.?. Nem szocializmus és nem kapitalizmus: mindkettő mixe egy kicsit, és egyik sem. A társadalom minden tagja számára biztosítja az alapvető megélhetést, ugyanakkor állítja, mindenre létezik piaci megoldás. Az egyén vállalkozói szabadságát helyezi a középpontba, szabad teret adva az önérvényesülésnek. Liska elveti a magántulajdon kapitalista formáját, a tulajdon monopóliumát, ám a szocialista állami tulajdont is. 

Liska javaslata a kapitalizmusban is hallatlan elképzelés, piacibb a szabad piacnál: a tulajdont is verseny tárgyává kívánja tenni. Rendszerében nincs adózás, s végső soron mindent az üzemeltet, aki erre a leghatékonyabb módon képes. Idealista ábránd vagy korszakalkotó elmélet.?. Picit talán ez is, az is. A modell fő elemei a személyes társadalmi tulajdon és a társadalmi örökség. Ezen fogalmak megértésén keresztül megérthető a tábori szabályok lényege is.

Személyes társadalmi tulajdon

Képzeljünk el egy árverést. Aztán éljük is át, mert a tábor éppen így kezdődik. Ezen az árverésen minden, illetve a táborban csak a legtöbb termelőeszköz magánkézbe, a játékosok kezébe kerül. Vállalkozásba kerülnek a mosdók, a kocsmák, a kaszinó, a mozi, a szállások, a büfék, a sportpályák, de lesznek nagykereskedések is, sőt: felparcellázzuk és a játékosok kezébe adjuk a tábor teljes területét is. 

Itt következik a csavar. Az árverés győztesei nem feltétlenül tarthatják meg újonnan szerzett tulajdonukat a tábori életük végéig. Nem szerzik meg a tulajdon monopoljogát. Ha a vállalkozást annak aktuális értékén valaki hajlandó átvenni, a tulajdonos köteles azt átadni. Az aktuális értéket viszont az aktuális tulajdonos szabja meg! A vállalkozások értékét a bank folyamatosan nyilvántartja és közre bocsátja. Így lesz a tulajdon személyes és társadalmi is.

Használati díj

Mi korlátozza a valóságtól túlságosan elszakadt értékek bemondását, ha a tulajdonos maga állapítja meg a vételárat.?. Az egyik korlátozó tényező a használati díj. Mértéke a vállalkozás értékének: 6%-a évente, azaz a tábori időszámítás szerint naponta. Ha tehát a tulajdonos meg akarja védeni magát a kivásárlástól, felemelheti vállalkozása értékét, ez a biztosíték azonban nincs ingyen: befizetési kötelezettsége is növekszik. Egy: 30 000 öki (LisKaLandon öki a pénznem) értékű vállalkozásra: 1800 ökit fizet naponta, ha viszont felemeli az értékét: 40 000-re, a napi használati díj már: 2400 öki lesz. 

A vállalkozás értékét olyan szinten kell tartania, hogy az eladás megérje neki. Fontos az alacsony használati díj, mert a vállalkozó így viszonylag olcsón, ám azért nem ingyen, tudja megvédeni vállalkozását, s ha bekövetkezik a tranzakció, az mindkét fél számára előnyös lesz... Ez a megoldás, ha a valóságban működne, megspórolná a pénz- és időigényes, emellett gyakran nem is túlságosan hatékony adóellenőrzéseket is. A tulajdonosok maguk adják meg vállalkozásuk értékét, mely után a használati díj fizetendő, így szükségtelen a jövedelem ellenőrzés, és értelmét veszti a jövedelmek eltitkolásának elterjedt gyakorlata is.

Licitdíj

A másik korlátozó tényező a licitdíj. Ez kezdetben 30%, azaz a már említett: 30 000 ökiről 40 000 ökire való értékemelés esetében: 10 000 X 0,3 = 3000 öki. Ez az összeg a vállalkozó kockáztatható hányadát csökkenti, ám nem veszik el teljes mértékben: a hagyatékszámlát növeli.

A licit a licitálóé

Liska Tibor modelljének egyik alapvetése; a licit összege mindig a licitálót illeti meg. Mit is jelent itt a licit.?. Azt az összeget, amennyivel felül értékeljük vállalkozásunkat. Ha a vállalkozó fellicitálja cége értékét (például 30 000-ről 40 000 ökire), de akad valaki, aki ezt az értéket is reálisnak tartja, s megveszi a vállalkozást, az aktuális értéken való eladási kötelezettség miatt ezt minden további nélkül meg is teheti. 

Az eredeti tulajdonosnak máris a licit összegével megegyező (azaz 10 000 öki) tiszta haszna keletkezett! Ezt az érték különbözetet ő hozta létre, pusztán "bemondással", licitálással, s így az őt illeti. A tábor során ezt a képet némileg módosítja a licitdíj alkalmazása, nem válik a teljes licit felhasználható jövedelemmé, de a játékos összvagyonát, mércéjét így is ugyanúgy gyarapítja... 

Természetesen lehetőség van visszlicitre is, azaz a vállalkozás értékének csökkentésére. Erre akkor lehet szükség, ha a vállalkozó túlértékelte vállalkozását, s ezt észreveszi: a befolyt jövedelmekből nem tudja kifizetni a használati díjat, esetleg a működési költségeket sem, vagy egyszerűen csak várakozásain alul marad tiszta profitja. Ha a csökkentett értéken valaki megveszi a vállalkozást, az így létrejött veszteség is a vállalkozót terheli. 

A vállalkozónak így érdeke olyan utódot találni, aki nála hatékonyabban tudja működtetni a vállalkozást, azaz magasabb értéket is képes kitermelni. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a termelőeszközök végső soron ahhoz kerüljenek, aki azokat önmaga, s így a modell szabályaiból következően a társadalom egésze számára is a lehető legjövedelmezőbben képes üzemeltetni.

Társadalmi örökség

A társadalmi örökséget mindenki születésekor, a tábor kezdetén kapja meg saját folyószámlájára. A modell ezen összeg és kamatai révén biztosítja az alapvető megélhetést a társadalom minden tagja számára.

Honnan is származik ez a társadalmi örökség.?. Ki fizetné és miből, ha a való életben is lenne ilyen.?. Ez az összeg azon pénzáramok diszkontált értéke egy főre vetítve, amit az állam az állampolgáraira költ egész életük során juttatások formájában. Liska Tibor szavaival élve, valamelyest feloldva a bonyolult megfogalmazást: "az állam-apuka adja ki a gyerekek jussát".

Tehát: Az állam nem ad ingyenes orvosi ellátást, gázár támogatást, ingyenes oktatást, és nyugdíjat sem. Ehelyett mindezt egy összegben adja ki polgárainak, akik mindezen szolgáltatásokat piaci áron fizetik meg. Ez megoldást jelent a lassú és túl-bürokratizált állami újra elosztás problémájára.

Liska Tibor a szociális hálót az állami gyámkodás megnyilvánulásának tartotta. Mindezzel együtt az ő rendszerében, szemben az ismert gyakorlatokkal, senki nem hal éhen.!. A társadalmi örökség nem kockáztatható részének kamatai mindenkor biztosítanak egy minimális felhasználható jövedelmet.

Kockáztatható és nem kockáztatható rész

A társadalmi örökség, két részre oszlik: egy kockáztatható és egy nem kockáztatható részre. A nem kockáztatható rész tulajdonképpen egy hosszú távú lekötés, olyannyira hosszú távú, hogy tulajdonosa soha nem nyúlhat hozzá. Kamatainak egy része a nem kockáztatható részt gyarapítja tovább, egy másik része viszont szabadon felhasználhatóvá válik. A kockáztatható rész már teljes egészében felhasználható, kamataival együtt.

A táborban alkalmazott módosítás, hogy a nem kockáztatható hányad két részre oszlik, örökségre és hagyatékra. Az örökség jelenti a "klasszikus", liskai nem kockáztatható hányadot, a hagyaték viszont a "következő generációkra" marad, összege nem kamatozik a tulajdonos számára.

Ha tehát valaki minden lehetséges pénzt felhasznál, jövedelme az egyre gyarapodó nem kockáztatható rész kamatai révén akkor is az egész játék során növekszik.

Dióhéjban ennyi a LisKaLand. A szabályok nem is olyan bonyolultak, mint ahogyan az elsőre tűnhet. Igyekeztünk mindenre gondolni, de persze minden évben finomítjuk a modellt az addigi tapasztalatok alapján. Minden szabály részletnek oka van, amit igyekszünk világossá tenni...

Mindenre piaci megoldást

A modell alap feltevései közül az első, hogy mindenre lehet piaci megoldást találni. Ez annyit jelent, hogy csak a kölcsönös megegyezésen alapuló megoldások nem okoznak társadalmi károkat, ezért csak ilyeneknek szabad teret engedni.

Liska szerint a közgazdaságtan egyik fõ feladata, hogy az alkalmazható piaci megoldásokat felkutassa a gazdaság azon ágazataira is, amelyek hagyományosan nem tartoznak a piaci szabályozás körébe, mint az oktatás, az egészségügy vagy a környezetvédelem  .

Fontos, hogy mindenki a saját pénzét költse, hiszen ekkor járunk el messze a legkörültekintőbben, illetve ezzel szinte teljesen ki lehet szűrni a korrupciót is, hiszen az tipikusan olyan esetekben fordul elő, amikor valaki más pénzét kell elkölteni.

A modell szerint mindenki csak azért fizessen, amit igénybe vesz, ugyanis nem csak igazságtalan, ha bárkit annak kifizetésére köteleznek, amit nem is használ, de szükségszerűen pocsékolást is jelent. Ennek kapcsán vált egyébként közismertté az a "Liskai" mondás, miszerint az adóztatás nem más, mint "fosztogatás-osztogatás".

Nyílt verseny van minden termelő eszközért, ugyanis az tudja a legtöbb pénzt adni értük, aki leggazdaságosabban tudja működtetni őket. A modellben ezért nincs magántulajdon, hiszen az is korlátozza versenyt, mert hiába tudná mondjuk valaki sokkal jobban, társadalmilag hasznosabban használni valaki másnak a terepjáróját, ha az a magántulajdon miatt nem adja neki.

Több a verseny is, több a szocializmus is

Liska János szerint az a legizgalmasabb, hogy "egyszerre nagyobb a verseny és nagyobb a közösségiség". A nagyapja találmánya "igazából az, hogy az árba sokkal több információt lehet elrejteni mint jelenleg: nem csak azoknak a költségeit, akik közvetlenül elő állították az adott terméket, hanem azokét is, akik közvetetten fognak találkozni ennek következményeivel. Ehhez persze egy speciális tulajdon formára van szükség, ami végülis a tulajdoni és bérleti jogok egyfajta elegye."

A Liskaland táborban ezeket próbálja egyre bonyolultabb rendszerben megoldani: 70-100 egyetemista. Tavaly már eljutottak ebben a kétszintű bank rendszerhez. Tehát megjelentek a kereskedelmi bankok a táborban, de bárkinek lehet trafikja, italboltja, semmilyen pályakezdő nem ütközik nehézségbe, ha be akarja indítani a vállalkozását, ami később is értékes tapasztalat lehet.

De ha valaki csak szemlélődni akar, bátran lehet munkanélküli is, ugyanis a modell gondoskodik róla is. A táborban részletesen megőrzik az élő szimuláció adatait is a későbbi kutatásokhoz. A résztvevők az idei táborra péntekig jelentkezhetnek.. A tábor július közepén indul...