Kereszténység, Jézus Krisztusi szeretet.
A Kereszténység egyisten-hívő vallás, amelynek középpontjában: Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása, tanításai állnak. A Kereszténység: 2 milliárd követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység sok ága közül a katolikusok vannak a legtöbben: 1,1 milliárd. A protestánsok száma a nagyszámú, sokféle felekezetekben összesen: 800 millió, az ortodox egyházakhoz tartozóké: 250 millió. Van még ezenkívül: 200 millió anglikán és 400 millió független keresztény.
Keresztény vallás
-- A Kereszténység egyisten-hívő vallás, amelynek középpontjában: Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint: 2 milliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik.
-- A Kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (Atya, Fiú és Szentlélek).
-- A Keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül.
-- A Kereszténység számos, kultúránként változó vallás gyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns egyházakra, illetve közösségekre csoportosíthatók.
-- A Kereszténység története a keresztények és a hagyományos történetírás szerint Jézus fellépésével kezdődött. Az őskeresztény egyház története is ekkor indult. A Római katolikus tradíciók szerint Jézus maga jelölte ki Pétert a leendő egyház fejének, e szerint az első Római püspök, a későbbi Pápák elődje tehát Péter lett.
-- Péterrel egy időben térített Pál apostol is, aki az 1. században megnyitotta az utat a nem zsidó vallásúak tömeges kereszténnyé válása előtt. Az egyház üldözésének kora a 4. században elején: I. Constantinus római császár intézkedése nyomán véget ért. A Római Birodalomban államegyházzá vált és megkezdődött az állam és az egyház összefonódása.
-- A Kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett. Ezzel együtt a teremtés is megsérült, és megjelent a világban a bűn következménye: a szenvedés és a halál. Az ember a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni.
-- Isten Krisztus képében emberré lett, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat. Isten végül új teremtésben fogja megújítani a világot, ekkor a halottak örök sorsra támadnak fel.
-- A Kereszténység határozottan tanítja, hogy az emberi: test, lélek, szellem egysége, a lélek és a szellem halhatatlan, a feltámadás és végső ítélet pedig testben történik majd. Isten a Szentlélek formájában mindenütt jelen van, Ő adja meg a fiúság isteni státuszát a bűneiktől elfordult és Istenhez megtért személyeknek. Ő jelenti Isten igazságát.
Kereszténység kialakulása
-- A Kereszténység történelmi kinyilatkoztatáson alapuló dogmatikus vallás. Alapítója: Názáreti Jézus Krisztus (Kr.e. 2 - Kr.u. 33) a római uralom alatt élő zsidóság megváltót váró légkörében lépett fel: i.sz. 30 körül. A "Krisztus" szó a görög Chrisztosz főnévből származik, ami a héber Mosiah, azaz Messiás szó fordítása, óhéberről ógörögre. Jelentése: Fölkent.
-- Jézus anyanyelve az arámi volt, miközben a térségben a görögöt tekinthetjük az egyik legelterjedtebb nyelvnek. Ennek nyilvánvaló történelmi oka a Nagy Sándor hódításaival kezdődő hellén kultúra szétterjedése Ázsia bizonyos területein. Majd ezt a latin nyelv követte a Római Birodalom hatalmas területein.
-- A görög széleskörű ismertségét bizonyítja, hogy a Biblia is ezen az ősi nyelven íródott, legalábbis az Újszövetségi része. Ugyanakkor Krisztus előtt 63 -tól a latinul beszélő rómaiak megjelenésével a latin nyelv vált általánossá, és később a középkorban, ez a nyelv lett végül az egyház hivatalos nyelve.
-- A Kereszténység történetében közismerten fontos állomás volt a Milánói edictum kiadása: Krisztus után 313-ban. A híres törvény: I. Constantinus (313-337) császárnak köszönhetően szabad vallás gyakorlatot adott a Római Birodalom lakosságának. Ezzel a kereszténység kiemelkedhetett az illegalitásból, és törvényes vallássá változott.
-- Azt nem tudni, hogy Constantinust mi motiválhatta az eddictum kiadására, de a történészek egy része azt valószínűsíti, hogy a császár környezetében lévő keresztény papok vették erre rá a császárt, és a germán törzsek elleni harcokban sikereket ígértek neki, ha a Constantinus tiszteletet mutat a keresztény Istennek.
-- Ugyancsak fontos állomás volt a 325-ös Niceai zsinat, melyen a legfontosabb dogmák meghatározásával egységes vallássá tették a kereszténységet. Később mérföldkő lett a 380 -as esztendő is, amikor Theodosius császár már államvallás rangjára emelte a birodalom akkoriban már kétségkívül legnagyobbnak tekinthető vallását.
-- Ezen időszakban, nagyjából 300 és 600 közt alakult ki a keresztény egyházszervezet Európában, és jött létre az egyház máig megmaradt kettős szerkezete, világi papok és szerzetesek, melynek részeit Róma püspöke, azaz a pápa kapcsolta össze.
-- A Kereszténység történelmi kinyilatkoztatáson alapuló dogmatikus vallás. Alapítója: Názáreti Jézus Krisztus (Kr.e. 2 - Kr.u. 33) a római uralom alatt élő zsidóság megváltót váró légkörében lépett fel: i.sz. 30 körül. A "Krisztus" szó a görög Chrisztosz főnévből származik, ami a héber Mosiah, azaz Messiás szó fordítása, óhéberről ógörögre. Jelentése: Fölkent.
-- Jézus anyanyelve az arámi volt, miközben a térségben a görögöt tekinthetjük az egyik legelterjedtebb nyelvnek. Ennek nyilvánvaló történelmi oka a Nagy Sándor hódításaival kezdődő hellén kultúra szétterjedése Ázsia bizonyos területein. Majd ezt a latin nyelv követte a Római Birodalom hatalmas területein.
-- A görög széleskörű ismertségét bizonyítja, hogy a Biblia is ezen az ősi nyelven íródott, legalábbis az Újszövetségi része. Ugyanakkor Krisztus előtt 63 -tól a latinul beszélő rómaiak megjelenésével a latin nyelv vált általánossá, és később a középkorban, ez a nyelv lett végül az egyház hivatalos nyelve.
-- A Kereszténység történetében közismerten fontos állomás volt a Milánói edictum kiadása: Krisztus után 313-ban. A híres törvény: I. Constantinus (313-337) császárnak köszönhetően szabad vallás gyakorlatot adott a Római Birodalom lakosságának. Ezzel a kereszténység kiemelkedhetett az illegalitásból, és törvényes vallássá változott.
-- Azt nem tudni, hogy Constantinust mi motiválhatta az eddictum kiadására, de a történészek egy része azt valószínűsíti, hogy a császár környezetében lévő keresztény papok vették erre rá a császárt, és a germán törzsek elleni harcokban sikereket ígértek neki, ha a Constantinus tiszteletet mutat a keresztény Istennek.
-- Ugyancsak fontos állomás volt a 325-ös Niceai zsinat, melyen a legfontosabb dogmák meghatározásával egységes vallássá tették a kereszténységet. Később mérföldkő lett a 380 -as esztendő is, amikor Theodosius császár már államvallás rangjára emelte a birodalom akkoriban már kétségkívül legnagyobbnak tekinthető vallását.
-- Ezen időszakban, nagyjából 300 és 600 közt alakult ki a keresztény egyházszervezet Európában, és jött létre az egyház máig megmaradt kettős szerkezete, világi papok és szerzetesek, melynek részeit Róma püspöke, azaz a pápa kapcsolta össze.
Kereszténység elterjedése
-- A Kereszténység: 2 milliárd követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység számos ágazata közül a katolikusok vannak a legtöbben: 1,1 milliárdan. A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben összesen: 800 milliónyi, az ortodox egyházakhoz tartozóké: 250 millió. Van még kb. 200 milliónyi anglikán és 400 milliónyi független keresztény.
-- A Kereszténység bár a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, és világszerte kiterjedt missziós munkák folynak, a Föld népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente: 1,25% évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1%-kal növekszik az iszlám kb. 1,8%-os növekedésével szemben.
-- Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb. A másik jelentősebb ok, a keresztény világhoz a Földnek a felvilágosodás által szekularizált országai tartoznak. Több, nem hagyományosan keresztény országban, mint például Kínában a kereszténység ugyanakkor gyorsan terjed.
-- A katolikus szó egyetemeset jelent. Az egyetemességnek bibliai alapjai vannak. Már az ószövetség prófétái hirdették, hogy az eljövendő Messiás világosság lesz a pogányok számára is. Krisztus maga is vallotta, hogy amíg az evangélium, az örömhír nem jut el a világ összes népéhez, nem következik be a világvége (Máté evangéliuma 24,14).
-- A protestantizmus a kereszténységnek a reformáció korában, a középkorban kialakult egyik legfőbb ága, több keresztény felekezet gyűjtőfogalma. A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghez vitelétől függő üdvösség tanítását.
-- Az ortodoxia a keleti keresztény felekezetek egyike, közülük a legtöbb hívővel, valamint a legszélesebb körű földrajzi elterjedéssel bír, és kétezer éves múltra tekint vissza. Az ortodoxok önmagukat a Krisztus által alapított eredeti Egyháznak tartják, melynek püspökei az apostolok utódai. A görög ortodox kifejezés "igazhitűt", vagy "helyesen dicsőítőt" jelent.
-- A Kereszténység: 2 milliárd követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység számos ágazata közül a katolikusok vannak a legtöbben: 1,1 milliárdan. A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben összesen: 800 milliónyi, az ortodox egyházakhoz tartozóké: 250 millió. Van még kb. 200 milliónyi anglikán és 400 milliónyi független keresztény.
-- A Kereszténység bár a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, és világszerte kiterjedt missziós munkák folynak, a Föld népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente: 1,25% évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1%-kal növekszik az iszlám kb. 1,8%-os növekedésével szemben.
-- Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb. A másik jelentősebb ok, a keresztény világhoz a Földnek a felvilágosodás által szekularizált országai tartoznak. Több, nem hagyományosan keresztény országban, mint például Kínában a kereszténység ugyanakkor gyorsan terjed.
-- A katolikus szó egyetemeset jelent. Az egyetemességnek bibliai alapjai vannak. Már az ószövetség prófétái hirdették, hogy az eljövendő Messiás világosság lesz a pogányok számára is. Krisztus maga is vallotta, hogy amíg az evangélium, az örömhír nem jut el a világ összes népéhez, nem következik be a világvége (Máté evangéliuma 24,14).
-- A protestantizmus a kereszténységnek a reformáció korában, a középkorban kialakult egyik legfőbb ága, több keresztény felekezet gyűjtőfogalma. A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghez vitelétől függő üdvösség tanítását.
-- Az ortodoxia a keleti keresztény felekezetek egyike, közülük a legtöbb hívővel, valamint a legszélesebb körű földrajzi elterjedéssel bír, és kétezer éves múltra tekint vissza. Az ortodoxok önmagukat a Krisztus által alapított eredeti Egyháznak tartják, melynek püspökei az apostolok utódai. A görög ortodox kifejezés "igazhitűt", vagy "helyesen dicsőítőt" jelent.
Jézus Krisztus élete
-- Jézus Krisztus vagy Názáreti Jézus, (Betlehem, i. e. 2 kb – Jeruzsálem, i.sz. 33 kb). Az újszülött kisded: Jézus a Szentföldön jön világra, a mai Izrael területén, Betlehem vagy Názáret városában. A két legnagyobb világ vallás kulcsfontosságú alakja: a kereszténység központi személye és az iszlám egyik fő prófétája.
-- Jézust a keresztény irodalomban sokféle módon nevezik, a következő neveken említik: Isten Fia, Isten báránya, Próféta, Messiás, Krisztus, Zsidók királya, Úr, Üdvözítő, Krisztus, Megváltó megnevezéssel is.
-- Jézus: Mária és József fia, keresztény értelmezés szerint nevelt fiuk. A legtöbb keresztény felekezet Isten megtestesüléseként, a második isteni személyként tiszteli őt, aki életével, szenvedésével és halálával megváltotta az emberiséget. Az evangéliumok alapján, miután három évig tanítóként működött, keresztre feszítették, meghalt, de harmadnapra feltámadt, és nem sokkal később az égbe ment az Atyához.
-- Az Európai időszámítást Jézus születésének feltételezett évéhez kötötték, amelynek csillagászati pontossága azóta vitatottá vált. Kétféleképpen jelölik: Kr. e. vagy Kr. u. Krisztus születése előtti illetve utáni korszakra bontották az idő számítást. Ezt helyettesítették az i. e., illetve i. sz. – időszámításunk előtti illetve szerinti kifejezéssel.
-- Jézus születési dátumát: Dionysius Exiguus számította ki, az akkoriban rendelkezésre álló adatok felhasználásával. Ez a mai időszámítás kezdete (epocha), tekintet nélkül az adat pontosságára. Ennek időpontja kilenc hónappal Jézus születése előtti időpont. A Jézus születésére vonatkozó időszámítást így jelöljük: Anno Domini.
-- A Biblia négy evangéliuma szerint Jézus a mai: Izrael területén élt. Ez a terület Jézus születésekor: Nagy Heródes királyságához tartozott, aki hosszú harcok után, a Rómaiak támogatásáért és támogatásával szerezte meg azt. Halála után Galileát egyik fia, Heródes Antipasz negyedes fejedelem örökölte – ahol Jézus töltötte szinte egész életét –, míg legfontosabb tevékenységének színterét, Jeruzsálemet és környékét másik fia, Heródes Archelaos népfejedelem kapta örökrészül. Őt tehetségtelen uralkodása miatt a Rómaiak felmentették tisztségéből, és fejedelemsége: Iudaea néven (6-tól) Római provincia lett.
-- Jézus tanítása örök érvényűek. Jézus tanításai és beszédei megismertették az emberekkel a szelídség fogalmát, amely a "szeresd ellenségeidet" tanításában látszik legjobban. Követői közül többeket is hamis vádakkal illettek, az első gyülekezetet is, amely nem volt erőszakos és hatalomra törő. Bár honfitársai közül csak kevesen követték az embertársak megértésére iránymutató tanításait, azonban Pál apostol hatására a diaszpórában az istenfélők közül sokan csatlakoztak a városokban létrejövő közösségekhez.
Jézus Krisztus csodái és tanításai
-- Jézus Krisztus az Isten által a patriarcháknak (ősatyáknak) megígért és a próféták által megjövendölt Messiás, Isten egyszülött fia, aki az emberiség megváltásáért öltött testet, hogy bűneikért szenvedjen, meghaljon, s az Ég haragját kiengesztelve, lehetővé tegye üdvözülésüket. Jézus a Galileai: Názáret városában élte gyermekkorát, bár születési helyszíne Betlehem városa volt. Betlehembe egy népszámlálási rendelet miatt kellett ellátogatnia a Dávid nemzettségébe tartozó családnak, és ezen út során született meg a kis Jézus.
-- Jézus Krisztus az Isten által a patriarcháknak (ősatyáknak) megígért és a próféták által megjövendölt Messiás, Isten egyszülött fia, aki az emberiség megváltásáért öltött testet, hogy bűneikért szenvedjen, meghaljon, s az Ég haragját kiengesztelve, lehetővé tegye üdvözülésüket. Jézus a Galileai: Názáret városában élte gyermekkorát, bár születési helyszíne Betlehem városa volt. Betlehembe egy népszámlálási rendelet miatt kellett ellátogatnia a Dávid nemzettségébe tartozó családnak, és ezen út során született meg a kis Jézus.
-- Jézus Betlehem városában született, és mivel szállásuk nem volt, így egy egyszerű jászólba fektették az újszülöttet. Itt kereste fel őket a "Három Napkeleti bölcs", "Három Királyok" néven is szokás emlegetni: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A "Betlehemi csillag" fénye vezette el őket útjukon, a sivatagon keresztül teveháton az újszülőt megváltóhoz, akit: arany, tömjén, mirha ajándékokkal köszöntöttek. Kilétüket ma is homály fedi, de a történészek azt valószínűsítik, hogy: perzsa, babiloni, arab előkelőségek lehettek. Uralkodói mivoltuk kérdéses. Jézus családja Názáret városában élte mindennapjait.
-- Krisztus apja József ácsként dolgozott, anyját Máriának hívták. A gyermek a Szent Lélektől született, Mária szűzként esett teherbe. Jézus ifjú éveiben apja mellett dolgozott ácsként. Történelmi megjelenése Kr.u. 27-re tehető, amikortól megkezdte "küldetését" azaz tanai terjesztését. Jézus egész bibliai "munkássága" tehát alig: 5-6 esztendőt ölel fel: 27 és 33 között. Korábbi élet szakaszáról alig-alig vannak ismereteink. Jézus történetét az evangéliumok, jelentése: örömhír, őrizték meg, mégpedig: Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma.
-- Jézus tanítványaival, az Apostolokkal járta Júdea városait. A 12 apostol a következő volt: Simon-Péter, András, Jakab, Jakab-Alfeus, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Tádé, Kánai-Simon, Júdás. Némely Evangélium kiemelten említi még: Mária Magdolnát is a tanítványok közt, akiről egyes elemzések nem zárják ki, hogy Jézus szerelme, sőt felesége volt.
-- Jézus tanítványaival, az Apostolokkal járta Júdea városait. A 12 apostol a következő volt: Simon-Péter, András, Jakab, Jakab-Alfeus, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Tádé, Kánai-Simon, Júdás. Némely Evangélium kiemelten említi még: Mária Magdolnát is a tanítványok közt, akiről egyes elemzések nem zárják ki, hogy Jézus szerelme, sőt felesége volt.
-- Jézus velük hirdette a közelgő végítéletet, amikor Isten dönt arról, hogy elnyerjük e az örök életet, vagy kárhozatra jutunk. Tanításainak lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot, a bosszút, hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet. Életével, földi ténykedésével is példát mutatott, megtestesítette, tapasztalhatóvá tette azt az életet és azt a magatartást, melyet Isten követelt az emberektől.
-- Jézus tanait legteljesebben a Genezáreti tavat övező hegyek egyikén, Kafarnaum közelében, körülbelül ötezer ember előtt mondta el. Szónoklata "Hegyi beszéd" néven, Máté evangéliumában maradt fenn. Miközben Jézus csodákat tett, a víz borrá változtatása, egy vihar lecsendesítése, kenyér szaporítás, vízen járás. Sok embert meggyógyított: leprások, bénák, vakok, illetve feltámasztott, Lázár feltámasztása János evangéliumában, nevét megismerte az egész Provincia. Amerre járt, tömegek kísérték.
-- Jézus tanításai és népszerűsége a zsidó egyházfők számára veszélyt és konkurenciát jelentettek. Főként Kajafás ismerte fel: ha engedik Jézust továbbra is prédikálni, akkor befolyása és tanai kiszoríthatják a zsidó tanokat, és csökkenthetik a zsidó főpapok befolyását. Végül a zsidók egyházvezetői úgy döntöttek, hogy elfogják, majd a rómaiakkal halálra ítéltetik Jézust, mégpedig arra hivatkozva, hogy a zsidók királyának hívatva magát veszélyes a római uralomra is.
-- Jézus tanításai és népszerűsége a zsidó egyházfők számára veszélyt és konkurenciát jelentettek. Főként Kajafás ismerte fel: ha engedik Jézust továbbra is prédikálni, akkor befolyása és tanai kiszoríthatják a zsidó tanokat, és csökkenthetik a zsidó főpapok befolyását. Végül a zsidók egyházvezetői úgy döntöttek, hogy elfogják, majd a rómaiakkal halálra ítéltetik Jézust, mégpedig arra hivatkozva, hogy a zsidók királyának hívatva magát veszélyes a római uralomra is.
-- Jézus az elfogása előtti estén, melyet 12 tanítványával töltött az "utolsó vacsora" alkalmával megjósolta az eljövendő nap eseményeit! Így azt is például, hogy Péter meg fogja őt tagadni (háromszor). A Biblia szerint Jézus ekkor mondta a kenyérre és borra, hogy az az ő teste és vére. A vacsorát követően Krisztus és tanítványai az Olajfák hegyén lévő Getsemáné kertbe mentek, ahol Jézus arra kérte híveit, hogy vele virrasszanak. A tanítványok azonban elaludtak. Karióti Júdás a Getsemáné kertben árulta el egy csókkal Jézus kilétét a Kajafás által odaküldött katonáknak, akik ezután elhurcolták.
-- Végül másnap minden úgy történt, ahogyan Jézus mondta: a zsidó papok elfogatták, majd a rómaiak kezére adták. Pilátus a Római Birodalom helytartója pedig "kezeit mosva" halálra ítélte Jézust. Döntésében szerepet játszott, hogy Kajafás értésére adta, ha nem ítéli kereszthalálra Jézust, akkor a rómaiak ellen lázítja a zsidó lakosságot. Ám Pilátus még így is lehetőséget adott arra, hogy a júdeai nép megmentse Jézust a kínhaláltól, amikor a húsvéti amnesztia jogszokását felelevenítette. (A zsidóknak a húsvéti ünnep alkalmával joguk volt amnesztiát kérni a rómaiaktól egy fogoly számára) Pilátus feltette hát a kérdést az összegyűlt tömegnek: a két zsidó fogoly közül Jézus, vagy Barabás kapjon amnesztitát, vagyis szabadságot?
-- Végül másnap minden úgy történt, ahogyan Jézus mondta: a zsidó papok elfogatták, majd a rómaiak kezére adták. Pilátus a Római Birodalom helytartója pedig "kezeit mosva" halálra ítélte Jézust. Döntésében szerepet játszott, hogy Kajafás értésére adta, ha nem ítéli kereszthalálra Jézust, akkor a rómaiak ellen lázítja a zsidó lakosságot. Ám Pilátus még így is lehetőséget adott arra, hogy a júdeai nép megmentse Jézust a kínhaláltól, amikor a húsvéti amnesztia jogszokását felelevenítette. (A zsidóknak a húsvéti ünnep alkalmával joguk volt amnesztiát kérni a rómaiaktól egy fogoly számára) Pilátus feltette hát a kérdést az összegyűlt tömegnek: a két zsidó fogoly közül Jézus, vagy Barabás kapjon amnesztitát, vagyis szabadságot?
-- A tömeg azonban ekkor már a zsidó főpapok befolyása alatt állt és Barabás nevét kiabálta. Így végül Pilátus kénytelen volt kimondani a halálos ítéletet. Jézus megkorbácsolták, fejére töviskoronát tettek, majd nehéz fakeresztjét hátára téve a Jeruzsálemi Golgota hegyre kísérték, ahol Kr. u. 33 április 3-án, délután három órakor keresztre feszítették. A keresztrefeszítés módszere a perzsáktól származott, de a karthágóiaktól vették át a rómaiak. Csak legnagyobb gonosztevőkkel szemben alkalmazták, római polgárt nem is lehetett keresztre feszíteni, viszont a provinciákban előszeretettel alkalmazták ezt a módszert az elrettentésre. Jézus keresztjét két köztörvényes bűnöző (lator) közé helyezték, ezzel is növelve megaláztatását.
-- Jézus kereszthalála után azonban harmadnapra feltámadt, negyven nap múlva pedig felment a Mennybe, s pünkösdkor az apostolokhoz elküldte a Szentlelket, akik megerősödve hitben és bátorságban, előbb Jeruzsálemben, majd a távoli országokban is hirdetni kezdték Jézus tanításait. Jézus keresztre feszítésének pontos dátuma sokáig ismeretlen volt a történészek előtt, ám 2012-ben Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok a Bibliában is említett földrengések datálásával kiderítették: 33. április 3-ára tehetjük. Az apostolok halálával a keresztény kinyilatkoztatás lezárult.
-- Jézus kereszthalála után azonban harmadnapra feltámadt, negyven nap múlva pedig felment a Mennybe, s pünkösdkor az apostolokhoz elküldte a Szentlelket, akik megerősödve hitben és bátorságban, előbb Jeruzsálemben, majd a távoli országokban is hirdetni kezdték Jézus tanításait. Jézus keresztre feszítésének pontos dátuma sokáig ismeretlen volt a történészek előtt, ám 2012-ben Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok a Bibliában is említett földrengések datálásával kiderítették: 33. április 3-ára tehetjük. Az apostolok halálával a keresztény kinyilatkoztatás lezárult.
-- A Kereszténység első gyülekezetei az i.sz. I. század közepe táján keletkeztek Palesztinában, amelyek hamarosan egyházzá szerveződtek. A kereszténység ezt követően elterjedt az egész Római Birodalom területén. Ebben a folyamatban kulcsszerepe volt: Szent Péter és Szent Pál térítő tevékenységének Rómában és a Provinciákban. Pál apostol kezdetben farizeusként élte életét, a zsidó tanok merev képviselőjeként, ám később, Krisztus halála utáni évben megtért.
A Biblia története és kialakulása
-- A Biblia azoknak a könyveknek, 66 darab könyvnek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el. A kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló, héber nyelvű, és 39 könyvből álló Ószövetségre (Ótestamentum) és az Apostoli írásokat tartalmazó, görög nyelven íródott, 27 könyvből álló Újszövetségre (Újtestamentum).
-- Az Ószövetséget Krisztus előtt 1513-ban kezdték megírni héber nyelven, és Krisztus előtt: 443 körül fejezték meg. Ezzel szemben az Újszövetség írása Krisztus után: 41-ben kezdődött és Krisztus után: 98-ban fejeződött be. Tanait görög nyelven jegyezték le. Elsősorban Jézus földi működéséről és az apostoli egyház életéről, a tanítványok működéséről ad számot és a keresztény tanítás alapjául és kiindulópontjául szolgál.
-- Kik írták a Bibliát, sokan és időrendben hosszú időintervallumban, nagy idő skálán született. Az Ószövetséget összesen 33-an írták meg, folyamatosan, egymás után. Az Újszövetséget heten írták (Kr.u. 41-98 közt): Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás,
-- A Biblia története szempontjából kulcsfontosságú volt, a Nicaeai zsinat, Krisztus után 325 -ben: I. Constantinus császár a Nicaeai zsinaton, az akkori keresztény egyház: 300 összehívott vallás vezetője, püspöke segítségével "fogadta el" a „hivatalos” Evangéliumokat, melyek később a ma ismert Biblia anyagát jelentették.
-- A Niceai zsinaton egyeztek meg az egyház dogmáiban, kitűzték az egyház fő irányvonalát, kimondták az Atya, a Fiú és a Szentlélek szentháromságát, Jézus Krisztus Isteni lényegét. Az alternatív nézeteket vallókat elítélték, a szentként tisztelt evangéliumoktól eltérő mondanivalójú írásokat pedig betiltották. Innentől az el nem ismert evangéliumokat gnosztikus iratoknak nevezték.
-- A gnosztikus szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A Gnózis az igazi tudás tana. A zsinat rendelkezéseivel egyet nem értők, a dogmák kihirdetése után elrejtették ezeket a dokumentumokat, mert azok eretnekséget hordoztak a püspökök szerint. A mai modern történet tudomány összesen négy gnosztikus írás gyűjteményt tart nyilván, melyek mindegyike az ókori Egyiptomból származik, a Krisztus utáni 2. és 4. század közti időkből: Codex Askewianus, Codex Brucianus, Codex Berolinensis, és a Nag Hammadi-i apokrif iratok.
A Kereszténység alaptanításai
-- A Kereszténység lényege az Isten- és Ember- szeretet. Két legfőbb parancsolata: "Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből" és "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". A Keresztény Isten fogalom szerint Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek. Ő az egyetlen, öröktől fogva és mindörökké változatlanul, kizárólag önmagától létező, abszolút tökéletes lény, akitől minden függ. Személyes szellemi lény, aki mindenütt jelenvaló, mindentudó és mindenható. Végtelen tökéletességéből fakadó szeretetéből teremtette a világot, amit jóságával, bölcsességével és hatalmával irányít.
-- Az embert Isten "saját képmására" teremtette. Ádám - az emberiség ősapja - azonban megszegte Isten parancsát így el kellett hagynia eredeti lakhelyét, a Paradicsomot. A keresztények hite szerint ezért minden ember eredendően bűnös, és mindenkire ítélet vár. Az egyedüli kiutat Isten kegyelmének elfogadása jelenti, az ember ugyanis nem képes pusztán önerejéből üdvözülni. Isten azzal, hogy Krisztusként emberré lett, helyreállította a bűnbeeséssel megzavart üdvrendet: megváltotta az emberiséget a bűntől és annak büntetésétől, az örök kárhozattól. A Krisztusba vetett hit tehát az egyedüli lehetőség arra, hogy valaki elnyerje az üdvösséget.
-- A keresztény tanítás szerint a lélek a halál után elkövetett tetteinek megfelelően elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. Az igazak örök életre mennek, a bűnösök pedig a pokolba kerülnek. Egyes keresztény felekezetek szerint azok, akiknek halálukkor bocsánatos bűnük volt, a "tisztítótűzbe" (purgatórium) kerülnek, hogy ott szenvedéseik révén megtisztuljanak. Az idők végezetén Isten feltámasztja majd a halottakat, a lélek ismét egyesül korábbi testével és eljön az utolsó ítélet napja. A világ vége szoros összefüggésben áll Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetelével, a paruziával. A régi világ megszűnik, és egy új világ kezdődik, melyben Isten uralkodása alatt igazság, szeretet és béke lesz a Földön.
A Kereszténység ágakra szakadása
-- A kereszténység később, az idők folyamán különböző felekezetekre szakadt. A 11. században bekövetkezett: "Egyház szakadás" következtében nyugaton a katolikus (latin) egyház lett egyeduralkodóvá, keleten pedig az ortodox (keleti) egyházak szilárdultak meg. A 14. században a polgári fejlődéssel egyidejűleg új, reformált, protestáns keresztény egyházak jöttek létre, majd később megjelentek ezek elágazásai is.
-- A kereszténység világvallásként: világértelmezés (hit), magatartásmodell (erkölcs), istentiszteleti mód (liturgia) valamint szervezeti és közösségi forma (egyház). A kereszt, mint vallásos jelkép, Jézus Krisztus kereszt halálára emlékeztet. Krisztus szenvedésének, a bűn és halál feletti győzelmének szimbóluma.
--Mivel Jézus kereszt halállal váltotta meg az emberiséget, a kereszt jelenti Jézus halálának hitben való elfogadását is, amelynek szentségi megalapozása a keresztség. Ennek az életben való megnyilvánulása pedig, a megfeszített Jézus tanításainak követése.
-- A Kereszténység eredeti - Krisztus korában kezdődő, legfőbb ágát: Katolikus, azaz "Egyetemes" vagy általános kifejezésekkel írja le a vallás történet. Első nagy elágazása 1054 -ben történt, amikor a Görögkeleti, Ortodox -nak nevezett ág vált külön. Ez volt az első nagy Egyházszakadás a történelemben.
A Baptisták jelenleg az USA legnagyobb protestáns közösségét tudhatják magukénak: 36 millió hívővel, ez az USA 12%-a. A Baptisták az anabaptizmusra, újra keresztelésre vissza vezethető protestáns vallási felekezet. Az első Baptista gyülekezetet holland emigránsok és angol puritánok alapították 1609 körül Hollandiában. Hamarosan elterjedt és megerősödött Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban, fő elterjedési területük az Angolszász országok. A Baptista egyházban a közösségek felnőtt tagjai alámerítkezéssel keresztelkednek meg. A Kálvini megigazulási tant vallják, vagyis hogy "egyedül a hit üdvözít". A Baptisták az úrvacsorát Krisztus halálára emlékeztető ünnepi megemlékezésként minden hónap első vasárnapján kiszolgáltatják. A megváltásról azt vallják, hogy mindenki, aki igazán hisz Krisztusban, mint személyes Megváltójában, üdvözül, a papok vagy az egyház közbenjárása nélkül. Az Istentiszteletüknek nincs előírt liturgiája, de nagy szerepet játszik benne a gyülekezeti énekkar. Az istentiszteletek, vallásos összejövetelek látogatását jobban megkövetelik, mint a történelmi egyházak. A válást Isten igéje alapján megengedhetetlennek tartják. Baptista felfogás szerint minden egyháztag és hitvalló keresztény egy-egy evangélista.
9. Jehova tanúi
A Jehova tanúi vallási mozgalmat: Charles Russel, amerikai kereskedő alapította 1874-ben. Nevüket: Ézsaiás könyvéből származtatják: "Ti vagytok a tanúim - mondja az Úr". Szerintük a Biblia komoly tanulmányozása alapján kimutatható, hogy elérkezett: Jézus Krisztus második eljövetelének és ezeréves uralmának az időpontja. A mozgalom hirdeti a Sátán által uralt bűnös világ hamarosan bekövetkező összeomlását. Elvetik a Szentháromság és a lélek halhatatlanságának tanát, de hisznek a halottak feltámadásában. Tanításuk tulajdonképpen az unitarizmus fundamentalista változata - Krisztus szerintük nem Isten, a Szentlélek pedig "Isten ereje" -, amelynek központi eleme a hamarosan bekövetkező világvége várása és hirdetése. Feladatuknak tartják, hogy figyelmeztessék az emberiséget: csak az élheti túl az Isten és a Sátán küzdelmét jelentő világvégét, s részesülhet az örök életben, aki csatlakozik a Jehova tanúihoz. Hitük szerint Isten kiválaszt közülük: 144.000 lelket, akik majdan együtt fognak uralkodni Krisztussal, az Égi Királyságban. Az Emlékezés napján, Jehova tanúinak egyetlen vallási ünnepén évente magukhoz vehetik a kovásztalan kenyeret és a bort. Minden tanúnak kötelessége misszionáriussá válni, térítő munkát végezni. Az aktív térítő mozgalom hatására a Jehova tanúi egy világszerte elterjedt felekezetté váltak.
10. Mormonok
A Mormon vallás, teljes nevén: "Jézus Krisztus Utolsó Napok Szentjeinek Egyháza", Joseph Smith által 1830-ban alapított amerikai vallási közösség. Tanításuk alapja a hitük szerint Krisztus utáni 4. században Amerikában élt zsidó próféta, Moroni írásait tartalmazó arany-tábláknak, egy Angyal segítségével: Joseph Smith által lefordított szövege, a Mormon könyve. Hitük az ószövetségi zsidóság és egyfajta kereszténység ötvözete. A Mormon könyve szerint anyag, energia, értelem, intelligencia öröktől fogva van. Az anyagba a Szentlélek visz értelmet. Az ember Isten szellem gyermeke. A Mormon vallás küldetése, hogy elvezesse a tévelygőket Istenhez. Ennek módjai: a térítés, ami minden mormon kötelessége, és a minél bőségesebb gyermekáldás, amelynek érdekében eredetileg engedélyezve volt a többnejűség. Tanaik nem túlvilági irányítottságú, hanem az evilági létre összpontosít. Mint kiválasztott nép, a Földön akarja megvalósítani Isten királyságát, Jézus országát, az "új Jeruzsálemet". Szerintük a kiválasztott föld Amerika. A Mormonok Krisztus eljövetelét és az utolsó ítéletet várják. Három különálló isteni személyben hisznek: Istenben, Jézus Krisztusban, Szentlélekben. Elvetik tehát az egylényegű Szentháromságot. Joseph Smith-t szent prófétának, a Bibliát és a Mormon könyvét szentírásnak tartják. Felnőtt-keresztelést végeznek, alámerítéssel, mely után a hívők kézrátétellel rögtön megkapják a Szentlelket. A vallás alapító halála után és híveinek üldözése miatt utódja: Brigham Young vezetésével a Mormonok a keleti államokból az Utah állambeli lakatlan vidékére települtek és gyönyörű várost építettek: Salt Lake City néven, ahol káprázatos templomot is emeltek.
11. Pünkösdisták
A Pünkösdisták az Egyesült Államokban a 19. század végén a Baptista és Metodista irányzatokból kivált keresztény vallási közösség. A Pünkösdiek mindig megőrizték mozgalom jellegüket. "Ökumenikus ébredésnek" tartják magukat, és azt vallják, hogy a Kereszténységen belüli dogmatikus korlátokat csak a Szentlélek munkája segítségével lehet leküzdeni. A különböző Pünkösdi csoportokat a Szentlélek különleges megnyilvánulásának az elismerése és az őskeresztény karizmák megjelenítése kapcsolja össze. A Pünkösdisták szigorúan tartják magukat az Újszövetség tanításához. Az "Apostolok cselekedetei" elbeszélését a Szentlélek érkezéséről és a Lélek adományaiból fakadó karizmákról szó szerint fogadják el. Ilyenek a betegek gyógyítása, a nyelveken szólás és a csodatévő képesség. A felnőttek bemerítés általi megkeresztelését gyakorolják. Másik fő szertartásuk az úrvacsora, amelyet vasárnaponként tartanak meg. Hetente két-három istentiszteletet tartanak, biblia órákra és közös imádkozásra jönnek össze. Az összejöveteleik érdekessége a spontán megnyilvánulás, a nyelveken beszélés. Az istentisztelet általában lelkes és szenvedélyes hangulatú: közös énekléssel, a Lélek közvetlen sugallatából fakadó prédikációkkal, jövendölésekkel, megtérések és kézrátétellel történő gyógyulások elbeszélésével zajlik. A XX. század elején a pünkösdi mozgalom gyorsan elterjedt Észak-Amerikában majd hamarosan Európában is.
12. Unitáriusok
Az Unitáriusok a reformáció alapján keletkezett protestáns felekezet. Legfontosabb hittételük Isten egysége, ezért tagadják a Szentháromságot és Krisztus istenségét. Elvetik az eredendő bűn és az eleve elrendelés tanait is. Ez a felfogás, amelyet az Itáliai: Socinus Lallius fogalmazott meg először, élesen szembekerült a Római katolikus egyházzal, valamint Luthernak és Kálvinnak a tanításával is. Az Unitáriusok nem fogadják el az egyedül a Krisztusba vetett hit által való megigazulás, üdvözülés tételét. Krisztust ugyanakkor, mint példa mutató, nagy tanítót tisztelik, ezért Keresztényeknek vallják magukat. Szerintük a Keresztény ember hivatása az, hogy az Istentől kapott lelki tehetségekkel valósítsa meg Isten országát a földi életben. Az ember, mint Isten gyermeke, képes ennek megvalósítására, mert Isten példát mutatott rá a Názáreti Jézus élete által. A Katolikusok és a Protestánsok is üldözték a "Szentháromság-tagadó" Unitáriusokat. Ezért el kellett menekülniük Olaszországból, de sikerült egyház-közösségeket szervezniük Svájcban, Lengyelországban, Erdélyben is. Az új hit legfőbb Erdélyi terjesztője: Blandrata György és Dávid Ferenc volt. Dávid Ferenc tette az Unitariánizmust a korabeli Erdély legerősebb vallásává. Később azonban az Unitáriusokat Erdélyben is üldözni kezdték és visszaszorították. A 18. század óta gyülekezeteik szerveződtek Angliában és az Egyesült Államokban is. Az egyház szervezete a református zsinat elvhez hasonlóan épül fel, a helyi gyülekezet azonban teljes önkormányzatot élvez minden kérdésben.
-- A Biblia azoknak a könyveknek, 66 darab könyvnek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el. A kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló, héber nyelvű, és 39 könyvből álló Ószövetségre (Ótestamentum) és az Apostoli írásokat tartalmazó, görög nyelven íródott, 27 könyvből álló Újszövetségre (Újtestamentum).
-- Az Ószövetséget Krisztus előtt 1513-ban kezdték megírni héber nyelven, és Krisztus előtt: 443 körül fejezték meg. Ezzel szemben az Újszövetség írása Krisztus után: 41-ben kezdődött és Krisztus után: 98-ban fejeződött be. Tanait görög nyelven jegyezték le. Elsősorban Jézus földi működéséről és az apostoli egyház életéről, a tanítványok működéséről ad számot és a keresztény tanítás alapjául és kiindulópontjául szolgál.
-- Kik írták a Bibliát, sokan és időrendben hosszú időintervallumban, nagy idő skálán született. Az Ószövetséget összesen 33-an írták meg, folyamatosan, egymás után. Az Újszövetséget heten írták (Kr.u. 41-98 közt): Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás,
-- A Biblia története szempontjából kulcsfontosságú volt, a Nicaeai zsinat, Krisztus után 325 -ben: I. Constantinus császár a Nicaeai zsinaton, az akkori keresztény egyház: 300 összehívott vallás vezetője, püspöke segítségével "fogadta el" a „hivatalos” Evangéliumokat, melyek később a ma ismert Biblia anyagát jelentették.
-- A Niceai zsinaton egyeztek meg az egyház dogmáiban, kitűzték az egyház fő irányvonalát, kimondták az Atya, a Fiú és a Szentlélek szentháromságát, Jézus Krisztus Isteni lényegét. Az alternatív nézeteket vallókat elítélték, a szentként tisztelt evangéliumoktól eltérő mondanivalójú írásokat pedig betiltották. Innentől az el nem ismert evangéliumokat gnosztikus iratoknak nevezték.
-- A gnosztikus szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A Gnózis az igazi tudás tana. A zsinat rendelkezéseivel egyet nem értők, a dogmák kihirdetése után elrejtették ezeket a dokumentumokat, mert azok eretnekséget hordoztak a püspökök szerint. A mai modern történet tudomány összesen négy gnosztikus írás gyűjteményt tart nyilván, melyek mindegyike az ókori Egyiptomból származik, a Krisztus utáni 2. és 4. század közti időkből: Codex Askewianus, Codex Brucianus, Codex Berolinensis, és a Nag Hammadi-i apokrif iratok.
A Kereszténység alaptanításai
-- A Kereszténység lényege az Isten- és Ember- szeretet. Két legfőbb parancsolata: "Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből" és "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". A Keresztény Isten fogalom szerint Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek. Ő az egyetlen, öröktől fogva és mindörökké változatlanul, kizárólag önmagától létező, abszolút tökéletes lény, akitől minden függ. Személyes szellemi lény, aki mindenütt jelenvaló, mindentudó és mindenható. Végtelen tökéletességéből fakadó szeretetéből teremtette a világot, amit jóságával, bölcsességével és hatalmával irányít.
-- Az embert Isten "saját képmására" teremtette. Ádám - az emberiség ősapja - azonban megszegte Isten parancsát így el kellett hagynia eredeti lakhelyét, a Paradicsomot. A keresztények hite szerint ezért minden ember eredendően bűnös, és mindenkire ítélet vár. Az egyedüli kiutat Isten kegyelmének elfogadása jelenti, az ember ugyanis nem képes pusztán önerejéből üdvözülni. Isten azzal, hogy Krisztusként emberré lett, helyreállította a bűnbeeséssel megzavart üdvrendet: megváltotta az emberiséget a bűntől és annak büntetésétől, az örök kárhozattól. A Krisztusba vetett hit tehát az egyedüli lehetőség arra, hogy valaki elnyerje az üdvösséget.
-- A keresztény tanítás szerint a lélek a halál után elkövetett tetteinek megfelelően elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. Az igazak örök életre mennek, a bűnösök pedig a pokolba kerülnek. Egyes keresztény felekezetek szerint azok, akiknek halálukkor bocsánatos bűnük volt, a "tisztítótűzbe" (purgatórium) kerülnek, hogy ott szenvedéseik révén megtisztuljanak. Az idők végezetén Isten feltámasztja majd a halottakat, a lélek ismét egyesül korábbi testével és eljön az utolsó ítélet napja. A világ vége szoros összefüggésben áll Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetelével, a paruziával. A régi világ megszűnik, és egy új világ kezdődik, melyben Isten uralkodása alatt igazság, szeretet és béke lesz a Földön.
A Kereszténység ágakra szakadása
-- A kereszténység később, az idők folyamán különböző felekezetekre szakadt. A 11. században bekövetkezett: "Egyház szakadás" következtében nyugaton a katolikus (latin) egyház lett egyeduralkodóvá, keleten pedig az ortodox (keleti) egyházak szilárdultak meg. A 14. században a polgári fejlődéssel egyidejűleg új, reformált, protestáns keresztény egyházak jöttek létre, majd később megjelentek ezek elágazásai is.
-- A kereszténység világvallásként: világértelmezés (hit), magatartásmodell (erkölcs), istentiszteleti mód (liturgia) valamint szervezeti és közösségi forma (egyház). A kereszt, mint vallásos jelkép, Jézus Krisztus kereszt halálára emlékeztet. Krisztus szenvedésének, a bűn és halál feletti győzelmének szimbóluma.
--Mivel Jézus kereszt halállal váltotta meg az emberiséget, a kereszt jelenti Jézus halálának hitben való elfogadását is, amelynek szentségi megalapozása a keresztség. Ennek az életben való megnyilvánulása pedig, a megfeszített Jézus tanításainak követése.
-- A Kereszténység eredeti - Krisztus korában kezdődő, legfőbb ágát: Katolikus, azaz "Egyetemes" vagy általános kifejezésekkel írja le a vallás történet. Első nagy elágazása 1054 -ben történt, amikor a Görögkeleti, Ortodox -nak nevezett ág vált külön. Ez volt az első nagy Egyházszakadás a történelemben.
-- Később, 1517-ben Luther Márton munkássága nyomán a Reformáció során egy újabb elágazódás alakult ki, és jöttek létre a Protestáns egyházak. A Protestáns szó a tiltakozik kifejezésből ered, mivel a Luthert követő Német fejedelmek a birodalmi gyűléseken közösen tiltakoztak Luther üldöztetése, és az általa kezdeményezett új elvek tiltása ellen.
-- A Protestáns egyházak közül az elsők a Lutheránizmus, követői az Evangélikusok, a Kálvinizmus, követői a Reformátusok, és a Baptisták voltak. Később újabb és újabb egyházak jöttek létre, például: Anglikánok, Unitáriusok. A 19-20. századra megjelentek a Neoprotestáns ágak is, például: Adventisták, Jehova tanúi, Metodisták, Mormonok, Pünkösdisták.
-- A Keresztény egyházak és felekezetek: 4. fő ágazatba rendezhetőek: 1.) Katolikus, 2.) Görög-Keleti, 3.) Ókeleti, 4.) Protestáns. A legkevésbé ismert az Ókeleti ág, mely az arab világban, különösen Libanonban, Irakban és Szíriában, Izraelben él. A katolikusok és protestánsok közti legmarkánsabb különbség az előbbiek által tisztelt hét szentség elfogadásában rejlik. Ugyanis míg a katolikusok a mai napig elfogadják a hét szentséget, addig a protestánsok csak kettőt tisztelnek.
A Kereszténység: 12. Legismertebb Egyházi felekezete
A Kereszténység: 12 legismertebb vallási, egyházi felekezete: 1. Római katolikusok, 2. Görög katolikusok, 3. Evangélikusok, 4. Reformátusok, 5. Metodisták, 6. Adventisták, 7. Anglikánok, 8. Baptisták, 9. Jehovák, 10. Mormonok, 11. Pünkösditák, 12. Unitáriusok.
1. Római Katolikusok
A Római Katolikus egyház, a kereszténység Nyugati-Latin ága, székhelye: Róma városa, a benne található: Vatikán állam, a Szent Péter bazilika és annak környéke. Az egyház feje és vezetője a Pápa, Róma püspöke, az első Pápa: Szent Péter utódja. A Katolikus egyház tagjai azok a keresztények, akik elfogadják a Római pápa és a hierarchikus rendbe szervezett papság vezetését és az egyház tévedhetetlennek minősített tanításait. Ezeket a hittételeket a Pápa és a Püspökökből álló Egyházi Tanítóhivatal állapítja meg. A kinyilatkoztatás egyenértékű forrásának tekintik a Szentírás mellett az apostolok, az egyházatyák és a zsinati határozatok által az utókorra hagyományozott tradíciót is, a szent hagyományt. A Római egyház hittételeinek legfontosabb elemei: a Szentháromságról, a Teremtésről, az Eredeti bűnről, Jézus Krisztus megváltó és egyházalapító szerepéről, Mária tiszteletéről szóló tanítások. A Katolikusok hite szerint az egyházat maga Jézus Krisztus alapította, azzal a céllal, hogy üdvözítő művének folytatója legyen. Minden megkeresztelt hívő tagja az egyháznak, "Krisztus misztikus testének", és egyformán örök életre van hivatva. A katolikus egyházban a szolgáló papságot és a laikus világi híveket megkülönböztetik. Ezt a felosztást Jézustól származtatják. Ő választotta ki és ruházta fel különleges hatalommal a 12 Apostolt, hogy egyháza tagjait vezessék, és Pétert a többiek fölé emelve megvetette a pápai szolgálat alapját. Az egyház csúcsán a pápa áll, az egész egyház legfőbb tanítója, kormányzója. Az egyházközségek élén a püspök, és általa felszentelt papok állnak. Ők mutatják be a templomokban a szentmise áldozatot, és lelkipásztori teendőket végeznek.
-- A Keresztény egyházak és felekezetek: 4. fő ágazatba rendezhetőek: 1.) Katolikus, 2.) Görög-Keleti, 3.) Ókeleti, 4.) Protestáns. A legkevésbé ismert az Ókeleti ág, mely az arab világban, különösen Libanonban, Irakban és Szíriában, Izraelben él. A katolikusok és protestánsok közti legmarkánsabb különbség az előbbiek által tisztelt hét szentség elfogadásában rejlik. Ugyanis míg a katolikusok a mai napig elfogadják a hét szentséget, addig a protestánsok csak kettőt tisztelnek.
A Kereszténység: 12. Legismertebb Egyházi felekezete
A Kereszténység: 12 legismertebb vallási, egyházi felekezete: 1. Római katolikusok, 2. Görög katolikusok, 3. Evangélikusok, 4. Reformátusok, 5. Metodisták, 6. Adventisták, 7. Anglikánok, 8. Baptisták, 9. Jehovák, 10. Mormonok, 11. Pünkösditák, 12. Unitáriusok.
1. Római Katolikusok
A Római Katolikus egyház, a kereszténység Nyugati-Latin ága, székhelye: Róma városa, a benne található: Vatikán állam, a Szent Péter bazilika és annak környéke. Az egyház feje és vezetője a Pápa, Róma püspöke, az első Pápa: Szent Péter utódja. A Katolikus egyház tagjai azok a keresztények, akik elfogadják a Római pápa és a hierarchikus rendbe szervezett papság vezetését és az egyház tévedhetetlennek minősített tanításait. Ezeket a hittételeket a Pápa és a Püspökökből álló Egyházi Tanítóhivatal állapítja meg. A kinyilatkoztatás egyenértékű forrásának tekintik a Szentírás mellett az apostolok, az egyházatyák és a zsinati határozatok által az utókorra hagyományozott tradíciót is, a szent hagyományt. A Római egyház hittételeinek legfontosabb elemei: a Szentháromságról, a Teremtésről, az Eredeti bűnről, Jézus Krisztus megváltó és egyházalapító szerepéről, Mária tiszteletéről szóló tanítások. A Katolikusok hite szerint az egyházat maga Jézus Krisztus alapította, azzal a céllal, hogy üdvözítő művének folytatója legyen. Minden megkeresztelt hívő tagja az egyháznak, "Krisztus misztikus testének", és egyformán örök életre van hivatva. A katolikus egyházban a szolgáló papságot és a laikus világi híveket megkülönböztetik. Ezt a felosztást Jézustól származtatják. Ő választotta ki és ruházta fel különleges hatalommal a 12 Apostolt, hogy egyháza tagjait vezessék, és Pétert a többiek fölé emelve megvetette a pápai szolgálat alapját. Az egyház csúcsán a pápa áll, az egész egyház legfőbb tanítója, kormányzója. Az egyházközségek élén a püspök, és általa felszentelt papok állnak. Ők mutatják be a templomokban a szentmise áldozatot, és lelkipásztori teendőket végeznek.
2. Görög Katolikusok
A Görög Katolikus egyház, Ortodox egyház, a Kereszténység Keleti ága. A Bizánci és Római egyház: 1054-től vált el végkép egymástól. A két területen különböző fegyelmi előírások és szertartások alakultak ki. Idővel egyes helyeken az egység helyre állt, azokat a keletieket, akik Rómával az egységet helyre állították: Unitusoknak, akik nem egyesültek: Ortodoxoknak, szláv nyelveken: Pravoszlávoknak, igazhitűeknek nevezték. A Keleti egyház szervezet összeolvadt a korlátlan hatalmat gyakorló Bizánci császárral. Az egyház ily módon alárendelődött a császárnak, és az állam egyik igazgatási ágazataként működött. Az egyház irányító testülete a központi templom a Hagia Sophia papsága volt, a pátriárka vezetése alatt. A testületbe a papokon kívül hatalmas hivatali személyzet tartozott, amely az egyházi vagyont kezelte. A Bizánci államot egyházi tartományokra osztották fel, amelynek élén 1-1 metropolita állt, akik rányitották a püspököket. A püspökök felügyelték a papokat. Szó szerint ragaszkodik a Niceai Hitvallás (325) megfogalmazásához. Legnagyobb különbség abban van, hogy a keletiek nem fogadják el hogy a Szentlélek az Atyától és Fiútól származik, Csak az Atyától. Majd nem fogadják el a tisztítótűz létét, a pápai hatalom egyeduralmát. A Keleti templom is három részre oszlik, mint a nyugati: előcsarnokra, hajóra, szentélyre. Az előcsarnokban van a szenteltvíz tartó és a templomba belépő hívek szenteltvizbe mártott ujjakkal keresztet vetnek. A szentélyt a hajótól a képfal, ikonosztázion választja el. Az ikonosztázion az egész Ó és Újszövetséget a hívek elé tárja. Szobrot a keleti templomokban elhelyezni nem szabad. A Bizánci szertartás középpontjában a szentmise áll.
3. Evangélikusok (Lutheránusok)
Az Evangélikus egyház a reformáció Lutheri irányzatának talaján szerveződött vallási közösség. Luther kezdettől fogva az evangélium szellemében akarta az egyházat megújítani, amely szerinte eltávolodott a Szentírástól. Ő maga ajánlotta az "Evangélikus" nevet, mely hivatalosan először az 1663-ban megtartott Regensburgi zsinaton hangzott el. Az Evangélikusok hitelveikben, szervezetükben az Ágostai hitvallás, Luther Kis- és Nagykátéja és a Schmalkaldeni cikkek elveit követik, elfogadván az Istenről, Szentháromságról, Jézus Krisztusról szóló általános keresztény hitelveket. Elvetik Mária és a szentek kultuszát, a szerzetesi és a papi fogadalmakat, a miseáldozatot, a tisztítótűzről való tanítást, a római egyház csalatkozhatatlan és egyedül üdvözítő voltát, a pápa és a püspökök főhatóságát. Az Evangélikus egyház csak két szentséget ismer el: a keresztséget és az úrvacsorát. A Lutheránusok az igehirdetést és a szentségeket egyformán fontosnak tartják, és nagy súlyt fektetnek a tiszta evangélium hirdetésére és a szentségek helyes kiszolgáltatására. Luther követői egyszerűbb, dísztelenebb templomokban tartják isten tiszteleteiket. Úgy gondolják, a sok kép és szobor elvonja a figyelmet a prédikációtól. Az Evangélikus felfogás szerint csak a bűne miatt juthat az ember a kárhozatra. Az üdvösség pedig kizárólag Isten kegyelméből fakad. Az ember saját tettei révén nem üdvözülhet, csak a kegyelem révén, amelyet a hit által nyerhet el. Luther szerint a hit és az egyház kérdéseiben a Biblia a legfőbb tekintély.
4. Reformátusok (Kálvinisták)
A Református egyház a Reformáció Svájci: Jean Calvin (1509-1564) irányzatának alapján kialakult vallási közösség. A Református egyház elveti az egyházi tanító hivatalt, a pápai primátust és a tévedhetetlenséget, a misét, valamint Mária és a szentek tiszteletét. Két szentséget ismer el, a keresztséget és az úrvacsorát. Az oltáriszentségben csak Jézusra, az utolsó vacsorára, és az ő megváltói önfeláldozására emlékeznek. Tagadják Krisztus reális jelenlétét a kenyér és a bor színében. Kálvin szerint a hívek csak lelkileg egyesülnek Jézussal az úrvacsorában. Nincs tehát szó mise-áldozatról az istentiszteleten. Az igehirdetés áll a népnyelven történő istentisztelet központjában. A Református felfogás mereven ragaszkodik a Tízparancsolat rendelkezéséhez, amely megtiltotta Isten emberi, földi alakban való ábrázolását. Ezt a felfogást kiterjesztették a Szentháromság másik két személyére, a Fiúra és a Szentlélekre is. Szűz Mária és a szentek kultuszát Kálvin elvetette, így az ő szobraik, képeik sem kaphattak helyet a Református templomokban. Ezek belseje ezért nagyon egyszerű, szinte teljesen dísztelen. Nincsen oltár sem ezekben a templomokban, mivel nincs szó mise-áldozatról. Az úrvacsora két szín alatt, kenyér és bor kiszolgáltatásával történik. Az ehhez szükséges asztal az ún. "úrasztala". A református istentiszteletet a puritán egyszerűség jellemzi. Az istentisztelet imádságból, éneklésből, prédikációból áll. A református tanítás szerint egyedül a "hit által, kegyelemből" van üdvözülés. Az egyházra a demokratikusan megválasztott presbiteri rendszer jellemző.
5. Metodisták
A Metodista egyház hívének ma az USA lakosságának: 10% -a vallja magát, ez pedig azt jelenti, hogy a Metodista egyházhoz tartozó: 30 millió Amerikai a második legnagyobb protestáns közösséget alkotja az Egyesült Államokban. A legnagyobb protestáns egyház az USA -ban egyébként a Baptista: 12%, vagyis: 36 millió ember. A Metodisták egy metódust követnek, innen ered a nevük is, a közösség által ellenőrzött szigorú életvitelt folytatnak. Nagy hangsúlyt fektetnek híveik személyes megtérésére. A gyermek keresztséget a gyülekezet előtti bemutatással helyettesítik, s csak a személyes hitüket megvalló, felnőtteket keresztelik meg. A vallás belső megtapasztalására, a megtérés drámai átélésére és a szent élet gyakorlatra helyezik a hangsúlyt. Elvetik a predesztinációt, az eleve elrendelés tanát. Az üdvösséget nem Isten kegyelméből, hanem az ember hitétől és jó szándékától teszik függővé. Az úrvacsorát a Krisztus halála általi megváltás szentségének tartják, annak a szeretetnek a jeleként, amit a keresztényeknek meg kell mutatniuk egymás között. Nem tekintik feladatuknak más keresztény egyházak tagjainak megnyerését a maguk számára, szerintük ugyanis nem áttérésre, hanem megértésre van szükség. Az üdvösség szempontjából az a lényeges, hogy ki milyen viszonyban van Jézus Krisztussal. A hit egyedüli forrásának csak a Bibliát tartják. A gyülekezetek többnyire: 15-20 fős kisebb közösségeket alkotnak. Az Isten tiszteletük éneklésből, biblia olvasásból, prédikációból áll.
6. Adventisták
Az Adventisták a Jézus Krisztus második, végső eljövetelét váró és hirdető keresztény gyülekezet. William Miller és Ellen White alapította Amerikában: 1831 körül. A Baptista egyházból kiválva azt hirdették, hogy 1844-ben következik be a világ vége, vagyis Krisztus második eljövetele. Miután e jóslatuk nem vált valóra, a gyülekezet egy része újjá szerveződött. Legjelentősebb csoportjuk a vasárnap helyett a szombatot tekinti az ünneplés és a pihenés napjának, mert az Ószövetség szerint a hetedik napot kell az Úrnak szentelni. Innen a heted napos adventisták felekezetének elnevezése. Az Adventisták hisznek a Biblia tekintélyében és a sugalmazásban, valamint abban, hogy csak a Jézus Krisztusba vetett hit által lehet üdvözülni, és elérni az örök életet. Csak felnőtteket keresztelnek, bemerítéssel. Az úrvacsorát két szín alatt végzik évente négyszer, amelyet mindig megelőz a lábmosás szertartása. A szombat az isten tisztelet és a pihenés napja. Összejöveteleiket egy arra a célra felszentelt, egyszerű teremben tartják. A falakat csak Bibliai idézetek díszíthetik. A szertartás a Biblia olvasásából, prédikációból, éneklésből és tapasztalat cseréből áll. Lelkészeik, misszionáriusaik rendkívül jól képzettek, lelkesek, áldozatkészek és tevékenyek. Az Adventista egyház nagy figyelmet fordít a társadalmi jólét előmozdítására. A hívek hatalmas anyagi áldozatokat hoznak, jövedelmük 10%-át adományozzák egyházuk javára. Számos missziót, kórházat, iskolát, helyi és nemzetközi szervezetet tartanak fenn. Minden hívő kötelessége az aktív missziós tevékenység.
7. Anglikánok
Az Anglikán egyház, az Angliai reformáció nyomán kialakult nemzeti egyház. Mivel a Pápa nem volt hajlandó elválasztani VIII. Henriket feleségétől, Aragóniai Katalintól, a király elkezdte támogatni hazájában a reformációt. Megszakította a kapcsolatot a pápasággal, s 1534-ben parlamenti határozattal önmagát nyilvánította az Anglikán egyház fejének, mellyel állam egyházat alapított. Angliában 1547-ben bevezették a kálvinista hitvallást, a két szín alatti áldozást, s eltörölték a papi nőtlenséget. Változtattak a templomi szertartásokon, és a képeket eltávolították onnan. Ezt követően az Anglikán egyház liturgiájában és szervezetében Római katolikus, tanításában és hit rendszerében Kálvinista jellegű lett. Az 1571-ben kiadott 39 cikkelyből álló Anglikán Hitvallás tézisei máig érvényesek. Az Anglikánok csak a keresztség és az úrvacsora szentségét fogadják el. Elvetik a misét, a tisztítótűz létét, a szentek tiszteletét, a pápa primátusát. Vallják, hogy egyedül a hit üdvözít és a Bibliát tekintik egyedüli hit forrásnak. A hagyományt csak abban az esetben fogadják el, ha nem mond ellent a Szentírásnak. Nem fogadják el a Kálvini eleve elrendelés tanát, mivel szerintük reménytelenséggel töltené el az embereket, vallják viszont a kegyelemre való kiválasztottság elvét. Az egyházi hierarchia megtartotta a katolikus egyházra jellemző püspöki felépítést. Az érsekeket és a püspököket az angol uralkodó, mint az egyház állandó feje nevezi ki. Az Anglikán egyház prímása, lelki vezetője a Canterburyi érsek. A legtöbb Anglikán egyházban ma már nőket is pappá szentelnek.
8. Baptisták
A Görög Katolikus egyház, Ortodox egyház, a Kereszténység Keleti ága. A Bizánci és Római egyház: 1054-től vált el végkép egymástól. A két területen különböző fegyelmi előírások és szertartások alakultak ki. Idővel egyes helyeken az egység helyre állt, azokat a keletieket, akik Rómával az egységet helyre állították: Unitusoknak, akik nem egyesültek: Ortodoxoknak, szláv nyelveken: Pravoszlávoknak, igazhitűeknek nevezték. A Keleti egyház szervezet összeolvadt a korlátlan hatalmat gyakorló Bizánci császárral. Az egyház ily módon alárendelődött a császárnak, és az állam egyik igazgatási ágazataként működött. Az egyház irányító testülete a központi templom a Hagia Sophia papsága volt, a pátriárka vezetése alatt. A testületbe a papokon kívül hatalmas hivatali személyzet tartozott, amely az egyházi vagyont kezelte. A Bizánci államot egyházi tartományokra osztották fel, amelynek élén 1-1 metropolita állt, akik rányitották a püspököket. A püspökök felügyelték a papokat. Szó szerint ragaszkodik a Niceai Hitvallás (325) megfogalmazásához. Legnagyobb különbség abban van, hogy a keletiek nem fogadják el hogy a Szentlélek az Atyától és Fiútól származik, Csak az Atyától. Majd nem fogadják el a tisztítótűz létét, a pápai hatalom egyeduralmát. A Keleti templom is három részre oszlik, mint a nyugati: előcsarnokra, hajóra, szentélyre. Az előcsarnokban van a szenteltvíz tartó és a templomba belépő hívek szenteltvizbe mártott ujjakkal keresztet vetnek. A szentélyt a hajótól a képfal, ikonosztázion választja el. Az ikonosztázion az egész Ó és Újszövetséget a hívek elé tárja. Szobrot a keleti templomokban elhelyezni nem szabad. A Bizánci szertartás középpontjában a szentmise áll.
3. Evangélikusok (Lutheránusok)
Az Evangélikus egyház a reformáció Lutheri irányzatának talaján szerveződött vallási közösség. Luther kezdettől fogva az evangélium szellemében akarta az egyházat megújítani, amely szerinte eltávolodott a Szentírástól. Ő maga ajánlotta az "Evangélikus" nevet, mely hivatalosan először az 1663-ban megtartott Regensburgi zsinaton hangzott el. Az Evangélikusok hitelveikben, szervezetükben az Ágostai hitvallás, Luther Kis- és Nagykátéja és a Schmalkaldeni cikkek elveit követik, elfogadván az Istenről, Szentháromságról, Jézus Krisztusról szóló általános keresztény hitelveket. Elvetik Mária és a szentek kultuszát, a szerzetesi és a papi fogadalmakat, a miseáldozatot, a tisztítótűzről való tanítást, a római egyház csalatkozhatatlan és egyedül üdvözítő voltát, a pápa és a püspökök főhatóságát. Az Evangélikus egyház csak két szentséget ismer el: a keresztséget és az úrvacsorát. A Lutheránusok az igehirdetést és a szentségeket egyformán fontosnak tartják, és nagy súlyt fektetnek a tiszta evangélium hirdetésére és a szentségek helyes kiszolgáltatására. Luther követői egyszerűbb, dísztelenebb templomokban tartják isten tiszteleteiket. Úgy gondolják, a sok kép és szobor elvonja a figyelmet a prédikációtól. Az Evangélikus felfogás szerint csak a bűne miatt juthat az ember a kárhozatra. Az üdvösség pedig kizárólag Isten kegyelméből fakad. Az ember saját tettei révén nem üdvözülhet, csak a kegyelem révén, amelyet a hit által nyerhet el. Luther szerint a hit és az egyház kérdéseiben a Biblia a legfőbb tekintély.
4. Reformátusok (Kálvinisták)
A Református egyház a Reformáció Svájci: Jean Calvin (1509-1564) irányzatának alapján kialakult vallási közösség. A Református egyház elveti az egyházi tanító hivatalt, a pápai primátust és a tévedhetetlenséget, a misét, valamint Mária és a szentek tiszteletét. Két szentséget ismer el, a keresztséget és az úrvacsorát. Az oltáriszentségben csak Jézusra, az utolsó vacsorára, és az ő megváltói önfeláldozására emlékeznek. Tagadják Krisztus reális jelenlétét a kenyér és a bor színében. Kálvin szerint a hívek csak lelkileg egyesülnek Jézussal az úrvacsorában. Nincs tehát szó mise-áldozatról az istentiszteleten. Az igehirdetés áll a népnyelven történő istentisztelet központjában. A Református felfogás mereven ragaszkodik a Tízparancsolat rendelkezéséhez, amely megtiltotta Isten emberi, földi alakban való ábrázolását. Ezt a felfogást kiterjesztették a Szentháromság másik két személyére, a Fiúra és a Szentlélekre is. Szűz Mária és a szentek kultuszát Kálvin elvetette, így az ő szobraik, képeik sem kaphattak helyet a Református templomokban. Ezek belseje ezért nagyon egyszerű, szinte teljesen dísztelen. Nincsen oltár sem ezekben a templomokban, mivel nincs szó mise-áldozatról. Az úrvacsora két szín alatt, kenyér és bor kiszolgáltatásával történik. Az ehhez szükséges asztal az ún. "úrasztala". A református istentiszteletet a puritán egyszerűség jellemzi. Az istentisztelet imádságból, éneklésből, prédikációból áll. A református tanítás szerint egyedül a "hit által, kegyelemből" van üdvözülés. Az egyházra a demokratikusan megválasztott presbiteri rendszer jellemző.
5. Metodisták
A Metodista egyház hívének ma az USA lakosságának: 10% -a vallja magát, ez pedig azt jelenti, hogy a Metodista egyházhoz tartozó: 30 millió Amerikai a második legnagyobb protestáns közösséget alkotja az Egyesült Államokban. A legnagyobb protestáns egyház az USA -ban egyébként a Baptista: 12%, vagyis: 36 millió ember. A Metodisták egy metódust követnek, innen ered a nevük is, a közösség által ellenőrzött szigorú életvitelt folytatnak. Nagy hangsúlyt fektetnek híveik személyes megtérésére. A gyermek keresztséget a gyülekezet előtti bemutatással helyettesítik, s csak a személyes hitüket megvalló, felnőtteket keresztelik meg. A vallás belső megtapasztalására, a megtérés drámai átélésére és a szent élet gyakorlatra helyezik a hangsúlyt. Elvetik a predesztinációt, az eleve elrendelés tanát. Az üdvösséget nem Isten kegyelméből, hanem az ember hitétől és jó szándékától teszik függővé. Az úrvacsorát a Krisztus halála általi megváltás szentségének tartják, annak a szeretetnek a jeleként, amit a keresztényeknek meg kell mutatniuk egymás között. Nem tekintik feladatuknak más keresztény egyházak tagjainak megnyerését a maguk számára, szerintük ugyanis nem áttérésre, hanem megértésre van szükség. Az üdvösség szempontjából az a lényeges, hogy ki milyen viszonyban van Jézus Krisztussal. A hit egyedüli forrásának csak a Bibliát tartják. A gyülekezetek többnyire: 15-20 fős kisebb közösségeket alkotnak. Az Isten tiszteletük éneklésből, biblia olvasásból, prédikációból áll.
6. Adventisták
Az Adventisták a Jézus Krisztus második, végső eljövetelét váró és hirdető keresztény gyülekezet. William Miller és Ellen White alapította Amerikában: 1831 körül. A Baptista egyházból kiválva azt hirdették, hogy 1844-ben következik be a világ vége, vagyis Krisztus második eljövetele. Miután e jóslatuk nem vált valóra, a gyülekezet egy része újjá szerveződött. Legjelentősebb csoportjuk a vasárnap helyett a szombatot tekinti az ünneplés és a pihenés napjának, mert az Ószövetség szerint a hetedik napot kell az Úrnak szentelni. Innen a heted napos adventisták felekezetének elnevezése. Az Adventisták hisznek a Biblia tekintélyében és a sugalmazásban, valamint abban, hogy csak a Jézus Krisztusba vetett hit által lehet üdvözülni, és elérni az örök életet. Csak felnőtteket keresztelnek, bemerítéssel. Az úrvacsorát két szín alatt végzik évente négyszer, amelyet mindig megelőz a lábmosás szertartása. A szombat az isten tisztelet és a pihenés napja. Összejöveteleiket egy arra a célra felszentelt, egyszerű teremben tartják. A falakat csak Bibliai idézetek díszíthetik. A szertartás a Biblia olvasásából, prédikációból, éneklésből és tapasztalat cseréből áll. Lelkészeik, misszionáriusaik rendkívül jól képzettek, lelkesek, áldozatkészek és tevékenyek. Az Adventista egyház nagy figyelmet fordít a társadalmi jólét előmozdítására. A hívek hatalmas anyagi áldozatokat hoznak, jövedelmük 10%-át adományozzák egyházuk javára. Számos missziót, kórházat, iskolát, helyi és nemzetközi szervezetet tartanak fenn. Minden hívő kötelessége az aktív missziós tevékenység.
7. Anglikánok
Az Anglikán egyház, az Angliai reformáció nyomán kialakult nemzeti egyház. Mivel a Pápa nem volt hajlandó elválasztani VIII. Henriket feleségétől, Aragóniai Katalintól, a király elkezdte támogatni hazájában a reformációt. Megszakította a kapcsolatot a pápasággal, s 1534-ben parlamenti határozattal önmagát nyilvánította az Anglikán egyház fejének, mellyel állam egyházat alapított. Angliában 1547-ben bevezették a kálvinista hitvallást, a két szín alatti áldozást, s eltörölték a papi nőtlenséget. Változtattak a templomi szertartásokon, és a képeket eltávolították onnan. Ezt követően az Anglikán egyház liturgiájában és szervezetében Római katolikus, tanításában és hit rendszerében Kálvinista jellegű lett. Az 1571-ben kiadott 39 cikkelyből álló Anglikán Hitvallás tézisei máig érvényesek. Az Anglikánok csak a keresztség és az úrvacsora szentségét fogadják el. Elvetik a misét, a tisztítótűz létét, a szentek tiszteletét, a pápa primátusát. Vallják, hogy egyedül a hit üdvözít és a Bibliát tekintik egyedüli hit forrásnak. A hagyományt csak abban az esetben fogadják el, ha nem mond ellent a Szentírásnak. Nem fogadják el a Kálvini eleve elrendelés tanát, mivel szerintük reménytelenséggel töltené el az embereket, vallják viszont a kegyelemre való kiválasztottság elvét. Az egyházi hierarchia megtartotta a katolikus egyházra jellemző püspöki felépítést. Az érsekeket és a püspököket az angol uralkodó, mint az egyház állandó feje nevezi ki. Az Anglikán egyház prímása, lelki vezetője a Canterburyi érsek. A legtöbb Anglikán egyházban ma már nőket is pappá szentelnek.
8. Baptisták
A Baptisták jelenleg az USA legnagyobb protestáns közösségét tudhatják magukénak: 36 millió hívővel, ez az USA 12%-a. A Baptisták az anabaptizmusra, újra keresztelésre vissza vezethető protestáns vallási felekezet. Az első Baptista gyülekezetet holland emigránsok és angol puritánok alapították 1609 körül Hollandiában. Hamarosan elterjedt és megerősödött Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban, fő elterjedési területük az Angolszász országok. A Baptista egyházban a közösségek felnőtt tagjai alámerítkezéssel keresztelkednek meg. A Kálvini megigazulási tant vallják, vagyis hogy "egyedül a hit üdvözít". A Baptisták az úrvacsorát Krisztus halálára emlékeztető ünnepi megemlékezésként minden hónap első vasárnapján kiszolgáltatják. A megváltásról azt vallják, hogy mindenki, aki igazán hisz Krisztusban, mint személyes Megváltójában, üdvözül, a papok vagy az egyház közbenjárása nélkül. Az Istentiszteletüknek nincs előírt liturgiája, de nagy szerepet játszik benne a gyülekezeti énekkar. Az istentiszteletek, vallásos összejövetelek látogatását jobban megkövetelik, mint a történelmi egyházak. A válást Isten igéje alapján megengedhetetlennek tartják. Baptista felfogás szerint minden egyháztag és hitvalló keresztény egy-egy evangélista.
9. Jehova tanúi
A Jehova tanúi vallási mozgalmat: Charles Russel, amerikai kereskedő alapította 1874-ben. Nevüket: Ézsaiás könyvéből származtatják: "Ti vagytok a tanúim - mondja az Úr". Szerintük a Biblia komoly tanulmányozása alapján kimutatható, hogy elérkezett: Jézus Krisztus második eljövetelének és ezeréves uralmának az időpontja. A mozgalom hirdeti a Sátán által uralt bűnös világ hamarosan bekövetkező összeomlását. Elvetik a Szentháromság és a lélek halhatatlanságának tanát, de hisznek a halottak feltámadásában. Tanításuk tulajdonképpen az unitarizmus fundamentalista változata - Krisztus szerintük nem Isten, a Szentlélek pedig "Isten ereje" -, amelynek központi eleme a hamarosan bekövetkező világvége várása és hirdetése. Feladatuknak tartják, hogy figyelmeztessék az emberiséget: csak az élheti túl az Isten és a Sátán küzdelmét jelentő világvégét, s részesülhet az örök életben, aki csatlakozik a Jehova tanúihoz. Hitük szerint Isten kiválaszt közülük: 144.000 lelket, akik majdan együtt fognak uralkodni Krisztussal, az Égi Királyságban. Az Emlékezés napján, Jehova tanúinak egyetlen vallási ünnepén évente magukhoz vehetik a kovásztalan kenyeret és a bort. Minden tanúnak kötelessége misszionáriussá válni, térítő munkát végezni. Az aktív térítő mozgalom hatására a Jehova tanúi egy világszerte elterjedt felekezetté váltak.
10. Mormonok
A Mormon vallás, teljes nevén: "Jézus Krisztus Utolsó Napok Szentjeinek Egyháza", Joseph Smith által 1830-ban alapított amerikai vallási közösség. Tanításuk alapja a hitük szerint Krisztus utáni 4. században Amerikában élt zsidó próféta, Moroni írásait tartalmazó arany-tábláknak, egy Angyal segítségével: Joseph Smith által lefordított szövege, a Mormon könyve. Hitük az ószövetségi zsidóság és egyfajta kereszténység ötvözete. A Mormon könyve szerint anyag, energia, értelem, intelligencia öröktől fogva van. Az anyagba a Szentlélek visz értelmet. Az ember Isten szellem gyermeke. A Mormon vallás küldetése, hogy elvezesse a tévelygőket Istenhez. Ennek módjai: a térítés, ami minden mormon kötelessége, és a minél bőségesebb gyermekáldás, amelynek érdekében eredetileg engedélyezve volt a többnejűség. Tanaik nem túlvilági irányítottságú, hanem az evilági létre összpontosít. Mint kiválasztott nép, a Földön akarja megvalósítani Isten királyságát, Jézus országát, az "új Jeruzsálemet". Szerintük a kiválasztott föld Amerika. A Mormonok Krisztus eljövetelét és az utolsó ítéletet várják. Három különálló isteni személyben hisznek: Istenben, Jézus Krisztusban, Szentlélekben. Elvetik tehát az egylényegű Szentháromságot. Joseph Smith-t szent prófétának, a Bibliát és a Mormon könyvét szentírásnak tartják. Felnőtt-keresztelést végeznek, alámerítéssel, mely után a hívők kézrátétellel rögtön megkapják a Szentlelket. A vallás alapító halála után és híveinek üldözése miatt utódja: Brigham Young vezetésével a Mormonok a keleti államokból az Utah állambeli lakatlan vidékére települtek és gyönyörű várost építettek: Salt Lake City néven, ahol káprázatos templomot is emeltek.
11. Pünkösdisták
A Pünkösdisták az Egyesült Államokban a 19. század végén a Baptista és Metodista irányzatokból kivált keresztény vallási közösség. A Pünkösdiek mindig megőrizték mozgalom jellegüket. "Ökumenikus ébredésnek" tartják magukat, és azt vallják, hogy a Kereszténységen belüli dogmatikus korlátokat csak a Szentlélek munkája segítségével lehet leküzdeni. A különböző Pünkösdi csoportokat a Szentlélek különleges megnyilvánulásának az elismerése és az őskeresztény karizmák megjelenítése kapcsolja össze. A Pünkösdisták szigorúan tartják magukat az Újszövetség tanításához. Az "Apostolok cselekedetei" elbeszélését a Szentlélek érkezéséről és a Lélek adományaiból fakadó karizmákról szó szerint fogadják el. Ilyenek a betegek gyógyítása, a nyelveken szólás és a csodatévő képesség. A felnőttek bemerítés általi megkeresztelését gyakorolják. Másik fő szertartásuk az úrvacsora, amelyet vasárnaponként tartanak meg. Hetente két-három istentiszteletet tartanak, biblia órákra és közös imádkozásra jönnek össze. Az összejöveteleik érdekessége a spontán megnyilvánulás, a nyelveken beszélés. Az istentisztelet általában lelkes és szenvedélyes hangulatú: közös énekléssel, a Lélek közvetlen sugallatából fakadó prédikációkkal, jövendölésekkel, megtérések és kézrátétellel történő gyógyulások elbeszélésével zajlik. A XX. század elején a pünkösdi mozgalom gyorsan elterjedt Észak-Amerikában majd hamarosan Európában is.
12. Unitáriusok
Az Unitáriusok a reformáció alapján keletkezett protestáns felekezet. Legfontosabb hittételük Isten egysége, ezért tagadják a Szentháromságot és Krisztus istenségét. Elvetik az eredendő bűn és az eleve elrendelés tanait is. Ez a felfogás, amelyet az Itáliai: Socinus Lallius fogalmazott meg először, élesen szembekerült a Római katolikus egyházzal, valamint Luthernak és Kálvinnak a tanításával is. Az Unitáriusok nem fogadják el az egyedül a Krisztusba vetett hit által való megigazulás, üdvözülés tételét. Krisztust ugyanakkor, mint példa mutató, nagy tanítót tisztelik, ezért Keresztényeknek vallják magukat. Szerintük a Keresztény ember hivatása az, hogy az Istentől kapott lelki tehetségekkel valósítsa meg Isten országát a földi életben. Az ember, mint Isten gyermeke, képes ennek megvalósítására, mert Isten példát mutatott rá a Názáreti Jézus élete által. A Katolikusok és a Protestánsok is üldözték a "Szentháromság-tagadó" Unitáriusokat. Ezért el kellett menekülniük Olaszországból, de sikerült egyház-közösségeket szervezniük Svájcban, Lengyelországban, Erdélyben is. Az új hit legfőbb Erdélyi terjesztője: Blandrata György és Dávid Ferenc volt. Dávid Ferenc tette az Unitariánizmust a korabeli Erdély legerősebb vallásává. Később azonban az Unitáriusokat Erdélyben is üldözni kezdték és visszaszorították. A 18. század óta gyülekezeteik szerveződtek Angliában és az Egyesült Államokban is. Az egyház szervezete a református zsinat elvhez hasonlóan épül fel, a helyi gyülekezet azonban teljes önkormányzatot élvez minden kérdésben.
Jézus Krisztus Eljöveteléről
-- Az idők jele volt, hogy Jézus Krisztusnak a Római-birodalom hatalmi tetőpontján kellett megérkeznie a földre. Azokban az időkben, amikor a császári Róma esztelen és már erejét meghaladó fényűzése és tobzódása nemcsak a provinciákra, hanem már úgyszólván az egész világra is kiterjesztette a teljes romlás és züllés bűzét. Szinte a föld valamennyi népére hatással volt ez a degresszív folyamat, mert az emberek a sátán csábításának, a rossznak mindig jobban engedtek mint a jónak, az Istenének. A szép, a jó, és a nemes követésére csak a kivételesek éreznek hajlamot.
-- A világhatalmas Róma példája nem kevés befolyást gyakorolt a zsidó Jeruzsálemre is. A folytonos háborúk, a kizsákmányolások, a rabszolga tartással járó kegyetlenkedések szemlélete, az átlag emberek erkölcsi életére fejlesztő hatással nem lehetett, e tekintetben a süllyedés és züllés volt tapasztalható mindenütt. A gazdagok pazarlásának és fényűzésének példája sokakat elcsábított és egyesek nem ritkán csak azért törekedtek nagy vagyon megszerzésére, hogy a római főrangúak és gazdagokhoz hasonlóan óriási lakomák, dőzsölések, orgiák, és más élvezetekre milliókat költsenek.
-- Lucius Verus lakomája 6 millió sextertiusba került, a nagy ajándékok miatt is, melyeket vendégei között kiosztott. Amikor Néró híres arany palotájában az éttermek és hálószobák padozata elefánt csontból készült, a szobák fala színarannyal volt bevonva, amikor az egy mérföldet kitevő oszlopcsarnokból nyíló szerelmi szobák kárpitjait opálfényben úszó igazgyöngyök képezték, a császár körül hízelkedő főrangúak élete pedig a mocsárba fulladt. Ugyanekkor az üldözőt őskeresztények a fényes csarnokok alá húzódó katakombák mélyében és sötétjében kenyéren és vízen élve igyekeztek a Krisztusi tanok lényegébe behatolni, avagy a rabláncon és kereszten kínlódva lehelték ki a lelküket..
-- A fejlettebbek belátása lassanként felülkerekedvén a rossz utakon járók közül i hova tovább számosabban alakultak át a tiszta őskeresztény példák hatása alatt. Az ilyenek addig is azért vettek részt az élvezetekben, mert az árral szemben haladásuk idején az emberekben rejlő jó megfakadásának alkalma önálluk még nem következett be.. Nos ekkortájt, ezekben a vészterhes időkben, amikor tombolt a földi pokol minden színtéren, ekkor érkezett meg a földre Jézus Krisztus. A Messiás örök érvényű tanításokat hozott magával, csakúgy mint nagy elődjei, Zarahusztra, Krisna, Buddha.
-- Az ember természete a Zoroaszteri és Krisztusi tanítások szerint is a tökéletesedés. A tökéletesedés egy folytonos fejlődés, progresszív folyamat, azaz fokozatosan haladó. Az esszénus vallás azon őskeresztény vallások közé tartozott, amely már jóval Krisztus megjelenése előtt is létezett. Az esszénusok hagyománytisztelő és testvéri közössége tudatosan elszigetelve élt a templomi zsidóságtól..
-- Az esszénusok a "fény gyermekei" egy mindmáig létező és fennmaradt kis vallási közösség, testvériség. A gondolkozásuk szerint minden ember Isten teremtménye és ezáltal egyenlő, a mi templomunk maga a test - Isten országa bennetek van - és a föld anyjának adta a természet. Imáikban mindig megszólítják az Égi Atyát és a Földi Anyát, mert hiszik, hogy e két energia együttes hatására lesz harmónia az Univerzumban..
-- Az esszénusok tudták és várták is a Messiás megérkezését. Jézus az esszénusok szerény és áhítatos testvéri közösségében nőtt fel és nevelkedett. Álljon most itt példaként néhány esszénus és krisztusi tan összevetése egymással, amelyből kiderül az egyértelmű egyezés.. - Az esszénusok nem kereszteltek. Jézus sem. - Az esszénusok elhatárolták magukat koruk teológusaitól, a szadduceusoktól és a farizeusoktól. Jézus is ezt tette. - Az esszénusok Isten kedvére valónak tartották a jámborságot és alázatosságot. Jézus is.. - Az esszénusok azt mondták, az embernek úgy kell szeretnie felebarátját mint önmagát. Jézus szinte minden beszédének is ez volt a vezérmotívuma. - Az esszénusok a "fény fiairól" beszéltek, és ezzel szemben a "sötétség hatalmáról" is.
-- Jézus is használta ugyanezt a metaforát beszédeiben, példázataiban. - Az esszénusok figyelmeztettek a "tüzes végítélet" eljövetelére is. Jézus is ezt tette. - Az esszénusok az "igaz lelket" hirdették és az "örök élet" ígéretét hangoztatták. Jézus is ezt tette mindig. Jézus felnőve és nagykorúvá válva már meglett férfiként elhagyta az esszénusok közösségét, és önálló prédikátorrá vált. Ezután önállóan és egymagában járva oktatott, tanított, gyógyított, és művelt csodákat..
-- Feltehető az, hogy a városlakók a suttogó pletykák révén tudták azt, hogy Jézus az esszénusok közösségéből való, ő fény gyermeke. Egy olyan tiszta lélek, aki életelveit, jámborságát, becsületességét, szeretetét képes a politika fölé emelni. A rómaiak hosszú ideig ártatlan prédikátornak tartották, mivel ők mások vallásával nem igen foglalkoztak. Ezután valamikor valaki - talán a zsidó felső társadalmi réteg egyik tagja - ráirányította a megszálló hatalom figyelmét a kétélű helyzetre. Ezután Jézust közös erővel háttérbe szorították.
Jézus Krisztusi Tanításokról
-- Jézus elsősorban példázatokban tanított, amelyek képeit a mindennapi egyszerű életből merítette. Ilyenek például a magvetés, a földművelés, a halászat, a boldogság, a lakodalom, a juhok, mint Isten bárányai. A példázatok alapján hallgatóságát újragondolásra késztette a mennyek országáról..
-- A beszédek értelme azonban rejtve marad mindazoknak, akik Isten országának gondolataira nem voltak nyitottak. A Krisztusi tanítások mindmáig örök érvényűek, axiómák, azaz sarkigazságok. Aki ezen igazságok lényegébe behatol és azt magáévá teszi, az a Mester tanításai szerint szintén Mesterré válhatik, ez a Mestergondolat...
-- Jézus önmagáról ezeket tanította: -- "Én vagyok a Krisztus, az áldott Isten Fia". -- "Én vagyok a Messiás". -- "Én vagyok az élet kenyere. Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él". -- "Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága".
-- "Én felülről vagyok, nem vagyok ebből a világból". -- "Én vagyok a juhok ajtaja". -- "Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül". -- "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért". -- "Én és az Atya egy vagyunk". -- "Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog". !.
-- "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam". -- "Én vagyok az igazi szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek". -- "Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég". -- "Legyetek tökéletesek ahogy a ti mennyei atyátok is tökéletes". -- "Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek".
-- Ez okból tanította a Mester az ő tanítványait imádkozni is. Az imádság tulajdonképpen egy gondolatkoncentráció, ezt egyöntetűen így magyarázzák a régi bölcsességkönyvek, Zoroaszter Zend-Avesztája is. A gondolat központosításnak az igazság útján szükséges haladás megkönnyítése szempontjából megalkotott leggyönyörűbb és tartalom tekintetében legkoncentráltabb formája a Krisztusi miatyánk.
-- "Mi atyánk, aki a mennyekben vagy, megszenteltessék a te neved". A haladókban az Isten szikrája kerül kibontakozásra, a tökéletesség. Az Isten mindenütt jelenlévő, ez okból valamennyi és örök léte. "Én és az Atya egy vagyunk" - tanította a Mester. Hirdette azt is, hogy a mennyeknek országa ti bennetek van. A mi atyánk tehát a mi egyéni törekvésünk, Isten szikrájának kibontakozása, valamint a törvény követése teheti lehetővé a tanítvány fejlődését..
-- Ez ama legnagyobb ideál, amelynek elérése teljes erőnkből kell törekednünk, mert a legfőbb tanítás úgy szól: "Legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei atyátok is tökéletes". Tehát a bennem rejlő Isteni szikra, akarás és eszmény, te vagy előttem a legszentebb, törekvésem célját elérésed képezi. "Jöjjön el a te országod". A mennyeknek országa bennetek van, ez a tanítás..
-- Ha célom elérése, törekvéseim és akarásom révén folyamatba jöhetnek, átalakulásom kezdődött meg, és a gondolatvilágomban végbement változások révén a tökéletesedésre képes ember bontakozott ki belőlem. Egyéniségemben a Krisztusi újjászületés indult meg. A tanítás szerint már abból a világból való vagyok, ahol az emberiség tömegei vakon, gondolkozás nélkül rohannak a vesztükbe, hanem ama másvilágból, ahol az igazságról tudomást szerzett egyén fejlődése és akarása szerint megy végbe..
-- A Krisztusi szeretet, a legmagasabb fokú szeretet. A Krisztusi fokon érvényre jutó szeretet Isteni eredetű, tehát mindig és mindenhol jelenlévő. Az ettől áthatott ember szenvedést nem okoz sem embertársának, sem állatoknak, sem növényeknek, a belőle áradó jó az ilyen törekvést lehetetlenné teszi, a másiknak csakúgy mindig jót kíván mint önmagának..
-- Jézus Krisztus Mester volt. A Mester szint elérése mindenki számára elérhető. A Mester a mindenségi bölcsességtengerből kimeríthető tudás létfokozata. A Krisztusi tökéletesség nem csak Jézus Krisztus számára volt fenntartva. Ez minden emberi élet célja és valós lehetősége, az oda vezető út pedig a szeretetteljes, és az önként vállalt szolgálat útja.
Jézus Krisztusi Példázatok
-- Krisztus példázataiban ugyanaz az elv látható, mint ami földi küldetésében megmutatkozott. Magára vette természetünket, és közöttünk élt, hogy megismerhessük isteni jellemét és életét. Az Istenség az emberben tárulkozott fel, a láthatatlan dicsőség látható emberi alakban jelent meg. Az ember megismerkedhetett az ismeretlennel azáltal, amit már ismert. A mennyei dolgok földiek útján tárultak fel. Isten emberi alakban nyilatkoztatta ki önmagát. Így volt ez Krisztus tanításaiban is: az ismeretlent ismert jelenségekkel, a mennyei igazságokat az élet jól ismert dolgaival szemléltette..
-- A természetből merített tanításaival Krisztus saját keze alkotásairól beszélt, amelyek tőle kapták tulajdonságaikat és képességeiket. Eredeti tökéletességében minden teremtett dolog Isten gondolatát fejezte ki. -- A magvető: "Csak a jó földbe került mag hoz sokszoros termést. A magvető által elszórt magok köves talajon és tövisek közé szórva nem hoz olyan termést"..
-- A búza és a konkoly (gyom): "Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
-- Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén. Az Emberfia elküldi angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt, és a tüzes kemencébe dobják őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja.!"
-- A mustármag: "Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között."
-- A Jó pásztor: "Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik."
-- Az eltévedt juh: "Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e el megkeresni az eltévedtet? Ha azután megtalálja, bizony mondom néktek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül."
-- A képmutató ítélkezés: "A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten verembe? A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát? Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a saját szemedben nem látod a gerendát.?.
-- Képmutató, előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből.!. Ne ítélkezz, hogy ne ítéltess." -- Ne féljetek: "Ne aggódjatok életetekről, hogy mit esztek, vagy mit isztok, hogy mibe öltöztök...Nézzétek az ég madarait! nem szántanak, nem vetnek, nem aratnak és mégis megélnek, ti is így cselekedjetek." -- A Gazdagokról: "Könnyebb a tevének a tűfokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten országába."
-- Az idők jele volt, hogy Jézus Krisztusnak a Római-birodalom hatalmi tetőpontján kellett megérkeznie a földre. Azokban az időkben, amikor a császári Róma esztelen és már erejét meghaladó fényűzése és tobzódása nemcsak a provinciákra, hanem már úgyszólván az egész világra is kiterjesztette a teljes romlás és züllés bűzét. Szinte a föld valamennyi népére hatással volt ez a degresszív folyamat, mert az emberek a sátán csábításának, a rossznak mindig jobban engedtek mint a jónak, az Istenének. A szép, a jó, és a nemes követésére csak a kivételesek éreznek hajlamot.
-- A világhatalmas Róma példája nem kevés befolyást gyakorolt a zsidó Jeruzsálemre is. A folytonos háborúk, a kizsákmányolások, a rabszolga tartással járó kegyetlenkedések szemlélete, az átlag emberek erkölcsi életére fejlesztő hatással nem lehetett, e tekintetben a süllyedés és züllés volt tapasztalható mindenütt. A gazdagok pazarlásának és fényűzésének példája sokakat elcsábított és egyesek nem ritkán csak azért törekedtek nagy vagyon megszerzésére, hogy a római főrangúak és gazdagokhoz hasonlóan óriási lakomák, dőzsölések, orgiák, és más élvezetekre milliókat költsenek.
-- Lucius Verus lakomája 6 millió sextertiusba került, a nagy ajándékok miatt is, melyeket vendégei között kiosztott. Amikor Néró híres arany palotájában az éttermek és hálószobák padozata elefánt csontból készült, a szobák fala színarannyal volt bevonva, amikor az egy mérföldet kitevő oszlopcsarnokból nyíló szerelmi szobák kárpitjait opálfényben úszó igazgyöngyök képezték, a császár körül hízelkedő főrangúak élete pedig a mocsárba fulladt. Ugyanekkor az üldözőt őskeresztények a fényes csarnokok alá húzódó katakombák mélyében és sötétjében kenyéren és vízen élve igyekeztek a Krisztusi tanok lényegébe behatolni, avagy a rabláncon és kereszten kínlódva lehelték ki a lelküket..
-- A fejlettebbek belátása lassanként felülkerekedvén a rossz utakon járók közül i hova tovább számosabban alakultak át a tiszta őskeresztény példák hatása alatt. Az ilyenek addig is azért vettek részt az élvezetekben, mert az árral szemben haladásuk idején az emberekben rejlő jó megfakadásának alkalma önálluk még nem következett be.. Nos ekkortájt, ezekben a vészterhes időkben, amikor tombolt a földi pokol minden színtéren, ekkor érkezett meg a földre Jézus Krisztus. A Messiás örök érvényű tanításokat hozott magával, csakúgy mint nagy elődjei, Zarahusztra, Krisna, Buddha.
-- Az ember természete a Zoroaszteri és Krisztusi tanítások szerint is a tökéletesedés. A tökéletesedés egy folytonos fejlődés, progresszív folyamat, azaz fokozatosan haladó. Az esszénus vallás azon őskeresztény vallások közé tartozott, amely már jóval Krisztus megjelenése előtt is létezett. Az esszénusok hagyománytisztelő és testvéri közössége tudatosan elszigetelve élt a templomi zsidóságtól..
-- Az esszénusok a "fény gyermekei" egy mindmáig létező és fennmaradt kis vallási közösség, testvériség. A gondolkozásuk szerint minden ember Isten teremtménye és ezáltal egyenlő, a mi templomunk maga a test - Isten országa bennetek van - és a föld anyjának adta a természet. Imáikban mindig megszólítják az Égi Atyát és a Földi Anyát, mert hiszik, hogy e két energia együttes hatására lesz harmónia az Univerzumban..
-- Az esszénusok tudták és várták is a Messiás megérkezését. Jézus az esszénusok szerény és áhítatos testvéri közösségében nőtt fel és nevelkedett. Álljon most itt példaként néhány esszénus és krisztusi tan összevetése egymással, amelyből kiderül az egyértelmű egyezés.. - Az esszénusok nem kereszteltek. Jézus sem. - Az esszénusok elhatárolták magukat koruk teológusaitól, a szadduceusoktól és a farizeusoktól. Jézus is ezt tette. - Az esszénusok Isten kedvére valónak tartották a jámborságot és alázatosságot. Jézus is.. - Az esszénusok azt mondták, az embernek úgy kell szeretnie felebarátját mint önmagát. Jézus szinte minden beszédének is ez volt a vezérmotívuma. - Az esszénusok a "fény fiairól" beszéltek, és ezzel szemben a "sötétség hatalmáról" is.
-- Jézus is használta ugyanezt a metaforát beszédeiben, példázataiban. - Az esszénusok figyelmeztettek a "tüzes végítélet" eljövetelére is. Jézus is ezt tette. - Az esszénusok az "igaz lelket" hirdették és az "örök élet" ígéretét hangoztatták. Jézus is ezt tette mindig. Jézus felnőve és nagykorúvá válva már meglett férfiként elhagyta az esszénusok közösségét, és önálló prédikátorrá vált. Ezután önállóan és egymagában járva oktatott, tanított, gyógyított, és művelt csodákat..
-- Feltehető az, hogy a városlakók a suttogó pletykák révén tudták azt, hogy Jézus az esszénusok közösségéből való, ő fény gyermeke. Egy olyan tiszta lélek, aki életelveit, jámborságát, becsületességét, szeretetét képes a politika fölé emelni. A rómaiak hosszú ideig ártatlan prédikátornak tartották, mivel ők mások vallásával nem igen foglalkoztak. Ezután valamikor valaki - talán a zsidó felső társadalmi réteg egyik tagja - ráirányította a megszálló hatalom figyelmét a kétélű helyzetre. Ezután Jézust közös erővel háttérbe szorították.
Jézus Krisztusi Tanításokról
-- Jézus elsősorban példázatokban tanított, amelyek képeit a mindennapi egyszerű életből merítette. Ilyenek például a magvetés, a földművelés, a halászat, a boldogság, a lakodalom, a juhok, mint Isten bárányai. A példázatok alapján hallgatóságát újragondolásra késztette a mennyek országáról..
-- A beszédek értelme azonban rejtve marad mindazoknak, akik Isten országának gondolataira nem voltak nyitottak. A Krisztusi tanítások mindmáig örök érvényűek, axiómák, azaz sarkigazságok. Aki ezen igazságok lényegébe behatol és azt magáévá teszi, az a Mester tanításai szerint szintén Mesterré válhatik, ez a Mestergondolat...
-- Jézus önmagáról ezeket tanította: -- "Én vagyok a Krisztus, az áldott Isten Fia". -- "Én vagyok a Messiás". -- "Én vagyok az élet kenyere. Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él". -- "Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága".
-- "Én felülről vagyok, nem vagyok ebből a világból". -- "Én vagyok a juhok ajtaja". -- "Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül". -- "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért". -- "Én és az Atya egy vagyunk". -- "Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog". !.
-- "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam". -- "Én vagyok az igazi szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek". -- "Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég". -- "Legyetek tökéletesek ahogy a ti mennyei atyátok is tökéletes". -- "Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek".
-- Ez okból tanította a Mester az ő tanítványait imádkozni is. Az imádság tulajdonképpen egy gondolatkoncentráció, ezt egyöntetűen így magyarázzák a régi bölcsességkönyvek, Zoroaszter Zend-Avesztája is. A gondolat központosításnak az igazság útján szükséges haladás megkönnyítése szempontjából megalkotott leggyönyörűbb és tartalom tekintetében legkoncentráltabb formája a Krisztusi miatyánk.
-- "Mi atyánk, aki a mennyekben vagy, megszenteltessék a te neved". A haladókban az Isten szikrája kerül kibontakozásra, a tökéletesség. Az Isten mindenütt jelenlévő, ez okból valamennyi és örök léte. "Én és az Atya egy vagyunk" - tanította a Mester. Hirdette azt is, hogy a mennyeknek országa ti bennetek van. A mi atyánk tehát a mi egyéni törekvésünk, Isten szikrájának kibontakozása, valamint a törvény követése teheti lehetővé a tanítvány fejlődését..
-- Ez ama legnagyobb ideál, amelynek elérése teljes erőnkből kell törekednünk, mert a legfőbb tanítás úgy szól: "Legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei atyátok is tökéletes". Tehát a bennem rejlő Isteni szikra, akarás és eszmény, te vagy előttem a legszentebb, törekvésem célját elérésed képezi. "Jöjjön el a te országod". A mennyeknek országa bennetek van, ez a tanítás..
-- Ha célom elérése, törekvéseim és akarásom révén folyamatba jöhetnek, átalakulásom kezdődött meg, és a gondolatvilágomban végbement változások révén a tökéletesedésre képes ember bontakozott ki belőlem. Egyéniségemben a Krisztusi újjászületés indult meg. A tanítás szerint már abból a világból való vagyok, ahol az emberiség tömegei vakon, gondolkozás nélkül rohannak a vesztükbe, hanem ama másvilágból, ahol az igazságról tudomást szerzett egyén fejlődése és akarása szerint megy végbe..
-- A Krisztusi szeretet, a legmagasabb fokú szeretet. A Krisztusi fokon érvényre jutó szeretet Isteni eredetű, tehát mindig és mindenhol jelenlévő. Az ettől áthatott ember szenvedést nem okoz sem embertársának, sem állatoknak, sem növényeknek, a belőle áradó jó az ilyen törekvést lehetetlenné teszi, a másiknak csakúgy mindig jót kíván mint önmagának..
-- Jézus Krisztus Mester volt. A Mester szint elérése mindenki számára elérhető. A Mester a mindenségi bölcsességtengerből kimeríthető tudás létfokozata. A Krisztusi tökéletesség nem csak Jézus Krisztus számára volt fenntartva. Ez minden emberi élet célja és valós lehetősége, az oda vezető út pedig a szeretetteljes, és az önként vállalt szolgálat útja.
Jézus Krisztusi Példázatok
-- Krisztus példázataiban ugyanaz az elv látható, mint ami földi küldetésében megmutatkozott. Magára vette természetünket, és közöttünk élt, hogy megismerhessük isteni jellemét és életét. Az Istenség az emberben tárulkozott fel, a láthatatlan dicsőség látható emberi alakban jelent meg. Az ember megismerkedhetett az ismeretlennel azáltal, amit már ismert. A mennyei dolgok földiek útján tárultak fel. Isten emberi alakban nyilatkoztatta ki önmagát. Így volt ez Krisztus tanításaiban is: az ismeretlent ismert jelenségekkel, a mennyei igazságokat az élet jól ismert dolgaival szemléltette..
-- A természetből merített tanításaival Krisztus saját keze alkotásairól beszélt, amelyek tőle kapták tulajdonságaikat és képességeiket. Eredeti tökéletességében minden teremtett dolog Isten gondolatát fejezte ki. -- A magvető: "Csak a jó földbe került mag hoz sokszoros termést. A magvető által elszórt magok köves talajon és tövisek közé szórva nem hoz olyan termést"..
-- A búza és a konkoly (gyom): "Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
-- Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén. Az Emberfia elküldi angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt, és a tüzes kemencébe dobják őket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja.!"
-- A mustármag: "Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között."
-- A Jó pásztor: "Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik."
-- Az eltévedt juh: "Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e el megkeresni az eltévedtet? Ha azután megtalálja, bizony mondom néktek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül."
-- A képmutató ítélkezés: "A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten verembe? A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát? Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a saját szemedben nem látod a gerendát.?.
-- Képmutató, előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből.!. Ne ítélkezz, hogy ne ítéltess." -- Ne féljetek: "Ne aggódjatok életetekről, hogy mit esztek, vagy mit isztok, hogy mibe öltöztök...Nézzétek az ég madarait! nem szántanak, nem vetnek, nem aratnak és mégis megélnek, ti is így cselekedjetek." -- A Gazdagokról: "Könnyebb a tevének a tűfokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten országába."
Jézus Krisztus tanításai
Jézus tanítása és beszédei körülbelül: i. sz. 26-tól legkésőbb 33-ig hangoztak el, az akkori: Judea, Palesztina, a mai: Izrael területén. Mivel népszerűsége főleg csodáinak köszönhető, hallgatósága leginkább gyógyult és gyógyulni vágyó követőiből tevődött össze.
Jézus azokra a jó tulajdonságokra tanított, melyek szerinte hiányoztak a Mózesi törvény korabeli tanításából, magyarázatából, de főleg annak tanítói, írástudók, farizeusok életéből. Határozottan tudta és vallotta, hogy beteljesíteni jött a régi törvényeket, nem megszüntetni. Az ilyen törvények alapja néhány emberi tulajdonság, többek között a feltétlen szelídség, az embertársi szeretet, a szerénység és a béketűrés, amelyekről gyakran prédikált.
Jézus tanított arról is, hogy ne legyenek az emberek kishitűek, hanem bízzanak abban, hogy természetfeletti dolgokra is képesek lehetnek a hit segítségével. Tanítványait el is küldte, felhatalmazva őket, hogy ördögöket űzzenek és gyógyítsanak, ahogyan ő is tette.
Jézus beszédeinek célja az emberek gondolkodás módjának és életvitelének megváltoztatása. Az evangéliumok gyakran csak annyiban összegzik egy-egy fellépését, hogy megtérésre és az evangéliumban később leírt hitre szólított fel, mert „közel van az Isten országa”. Példa beszédeiben hasonlatokat is hozott a Mennyek országáról. Ezek új szemléletet adtak tanítványainak a túlvilágról és az örök élet, az üdvösség elnyeréséről.
Jézus Krisztus a boldogságról
--"Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. (Mt 5:3)
--"Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak. (Mt 5:4)
--"Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. (Mt 5:5)
--"Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. (Mt 5:6)
--"Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. (Mt 5:7)
--"Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert Ők az Istent meglátják. (Mt 5:8)
--"Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. (Mt 5:9)
--"Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. (Mt 5:10)
--"Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. (Mt 5:11)
--"Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. (Mt 5:3)
--"Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak. (Mt 5:4)
--"Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. (Mt 5:5)
--"Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. (Mt 5:6)
--"Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. (Mt 5:7)
--"Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert Ők az Istent meglátják. (Mt 5:8)
--"Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. (Mt 5:9)
--"Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. (Mt 5:10)
--"Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. (Mt 5:11)
Jézus Krisztus tanításai
--"A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta. S milyen szűk a kapu és szoros az út, amely az életre visz, és milyen kevesen vannak, akik megtalálják azt!" (Mt 7:14)
--"Aki azt mondja nekem: Uram, Uram! ki jut be a mennyek országába. Csak az, aki a mennyei Atyám akaratát teljesíti. " (Mt 7:21)
--"Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük!" (Mt 7,12)
--"És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók (Mt 6:5)
--"Gyűjtsetek kincseket a mennyben"... ahol az örökre megmarad. "Ahol a ti kincsetek, ott van a ti szívetek." (Mt 6:20)
--"Ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket”. (Mt 6:7)
--"Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak". (Mt 6:24)
--"Mert a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké”. (Mt 6:22)
--"A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta. S milyen szűk a kapu és szoros az út, amely az életre visz, és milyen kevesen vannak, akik megtalálják azt!" (Mt 7:14)
--"Aki azt mondja nekem: Uram, Uram! ki jut be a mennyek országába. Csak az, aki a mennyei Atyám akaratát teljesíti. " (Mt 7:21)
--"Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük!" (Mt 7,12)
--"És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók (Mt 6:5)
--"Gyűjtsetek kincseket a mennyben"... ahol az örökre megmarad. "Ahol a ti kincsetek, ott van a ti szívetek." (Mt 6:20)
--"Ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket”. (Mt 6:7)
--"Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak". (Mt 6:24)
--"Mert a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké”. (Mt 6:22)
--"Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre." (Mt 7,16)
--"Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt. Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket. (Mt 7:18)
--"Ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől a holnap felől.. Elég minden napnak a maga baja" (Mt 6:25)
--"Ne adjátok azt, ami szent az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.
--"Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is." (Mt 5:6)
--"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön!" (Mt 6:19)
--"Keressétek először az Isten országát és a többi szükséges dolgok mind megadatnak nektek." (Mt 6,33)
--"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" (Mt 7:1)
--"Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. (Mt 5:25)
--"Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is" (Mt 6:24)
--"Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai (Mt 5:5)
--"Te pedig amikor böjtölsz ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a titkon is ott van! Atyád, aki a titkon is lát, megjutalmaz téged." (Mt 6:18)
--"Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!" (Mt 5:48)
Jézus Krisztus önmagáról
--Én vagyok a Krisztus, az áldott Isten Fia. Én vagyok a Messiás. (Jn 8,10)
--Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12)
--Én felülről vagyok, nem vagyok ebből a világból. (Jn 8,23)
--Én vagyok a juhok ajtaja. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül. (Jn 10,7-9)
--Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. (Jn 10,11-14)
--Én és az Atya egyek vagyunk. (Jn 10,30)
--Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghalt is, élni fog. (Jn 11,25)
--Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. (Jn 14,6)
--Én vagyok az igazi szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. (Jn 15,1-5)
--Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok. (Jel 1,8.17; 21,6; 22,13; Jn 8,56-58)
--Én vagyok az élő, bár halott voltam; de íme élek örökkön-örökké. (Jel 1,18)
--Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes Hajnalcsillag! (Jel 22,16)
--Én vagyok az élet kenyere. Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért. Az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. (Jn 6,35)
Jézus Krisztus csodái
Jézus csodatételeit a Bibliában:, Máté, Márk, Lukács, János evangélisták írják le. A csodák egy része gyógyítással, másik része természetfeletti jelenségekkel kapcsolatos. Jézus tanítása és beszédei alapján úgy véli, mindenki képes lenne ezekre a csodákra, de a legtöbb ember kishitű, ezért nem képesek azokra, amiket ő véghez vitt. Példa erre az, amikor Jézus vízen járva közelít az apostolok csónakja felé, látva ezt Péter, a tanítványa, megpróbál Jézus elé menni a vízen, és egy pillanatra sikerül neki is.
Jézus a gyógyításait sokszor egy mondattal végezte úgy, hogy nem is látta a beteget, hanem aki kérte tőle annak mondta, hogy: "Menj, már meggyógyult", vagy "Menj, legyen úgy, ahogy hitted". Sok esetben leírják az evangélisták, hogy szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék gyógyulásuk hírét (Mt 12,16). Azonban legtöbb esetben kitudódtak a csodálatos gyógyulások, és Jézust mindenfelé kíváncsiak, hívők és gyógyulni vágyók tömege kísérte. A keresztény hívők a csodákra úgy tekintenek, mint Isten kinyilatkoztatására és dicsőségére.
Jézus Krisztus csodáinak listája
--A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn (Jn 2,1-11). János szerint ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit. A kánai menyegző megszentelt bora a megszentelt emberi szeretet, az utolsó vacsora bora pedig a megszentelt isteni szeretetet jelképezi.
--A csodálatos halfogás (Lk 5,1-11). Simon: „Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót”. Péter ekkor határozza el, hogy végleg csatlakozik Jézushoz. Példázat a kishitűség legyőzésére.
--A második csodálatos halfogás (Jn 21,1-14). Ez már Jézus feltámadása után történik. Simon Péter és más tanítványok egész éjszaka nem fogtak semmit, de Jézus szavára ismét kivetik a hálót, bár ekkor még nem ismerik fel. A csoda láttán elsőként János („az a tanítvány, akit Jézus kedvelt”) ismeri fel. „Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.” (János 21,14) Példázat a hitehagyás legyőzésére.
--A vihar lecsendesítése (Mt 8,23-27), (Mk 4,35-41), (Lk 8,22-25). Jézus a bárkában elalszik, vihar tör ki, és a vihartól megrettenő tanítványok felkeltik Jézust. Ő felkel és lecsendesíti a vihart. „Vajon ki lehet ez, hogy még a szeleknek és a víznek is parancsol, s azok engedelmeskednek neki?” (Lukács). Az elementáris világ feletti uralom szimbolikus magyarázata, hogy aki kér Jézustól az kaphat olyat is amit nem is gondolhatna, és előzetes utalás Jézus halálára és feltámadására,[5] vagy Jézus Második Eljövetelére. A bajok elhárításának csodája.
--Kenyérszaporítás (Mt 14,13-21), (Mk 6,30-44), (Lk 9,10-17), (Jn 6,1-14). Az egyik csoda, az ötezer ember megvendégelése, melyet - egybehangzóan -, mind a négy evangélista megemlít. A világi dolgok aggodalma elleni csoda.
--Második kenyérszaporítás (Mt 15,32-39), (Mk 8,1-10). Hét kenyérből és egy kevés halból négyezren laktak jól.
--Vízen jár (Mt 14,22-33), (Mk 6,45-52), (Jn 6,15-21). Péter: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek a vízen” (Máté). Az akarat, és hit csodája.
--Jézus színeváltozása (Mt 17,1-13), (Mk 9,2-13), (Lk 9,28-36). „Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a Nap, ruhája meg olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.” (Máté). Mózes és Illés megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell elszenvednie.” (Lukács). Betekintés az üdvtörténet egy részébe.
--Hal szájában talált érme (Mt 17,24-27). A csoda beteljesüléséről nincs szó. Adófizetési kötelezettségről kérdezik Pétert: „Mesteretek miért nem fizet adót?” Jézus utasítja Pétert, hogy vessen horgot, és az első hal szájában talál egy sztátért, amit vegyen ki és adja oda nekik értük.
--A fügefa megátkozása (Mt 21,18-22), (Mk 11,12-14; 11,20-25). Tanítványok: „Hogyan száradhatott ki így egyszerre a fügefa?” Jézus: „Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” (Máté). Továbbá annak a jele, hogy a templomon Isten átkának kell beteljesülnie, mert nem hozta meg a kívánt gyümölcsöt.[6]
--Jézus halála pillanatában a nap elsötétedik és a templom függönye középen kettéhasad (Mt 27.51), (Mk 15.33-39), (Lk 23,44-47). Isteni jel arra, hogy az Atya megvédi Fiát, és megfenyíti azokat, akik nem fogadják el.
--Feltámadása (Mt 28,1-7), (Mk 16,1-8), (Lk 24,1-12), (Jn 20,1-9). „...sok elhunyt szentnek feltámadott a teste. Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek”. (Máté). Többek közt az örök élet ígéretének csodája.[7]
--Jézus megjelenik Mária Magdolnának és a tanítványoknak feltámadása után (Mt 28,8-10 és 17-20), (Mk 16.9-18), (Lk 24,10 és 15-32; 36-50), (Jn 20,11 és 21). Jézus: „A szellemnek nincs húsuk és csontjuk, de mint látjátok nekem van” (Lukács); Tamás: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem”. (János).
--Jézus mennybemenetele (Mk 16,19), (Lk 24,50-53). Áldás közben megvált az apostoloktól és felemelkedett az égbe.
--Jézus és a szamáriai asszony (Jn 4,5-29). Jézus elfáradt és leült Jákob kútjánál. Egy szamáriai asszonytól inni kér. Ő elcsodálkozik, mert a zsidók nem szoktak érintkezni szamáriakkal. Beszélgetni kezdenek és Jézus megkéri hívja ide az asszony a férjét. „Nincs férjem”, mondta a nő, és Jézus válaszol: „Jól mondtad, hogy nincs férjed, mert volt ugyan öt férjed, de akid most van, az nem férjed. Így igazat mondtál.” Jézus belelát a lelkekbe és mást is megjósol az asszonynak: "Hidd el nekem, asszony, elérkezik az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát.” Ezután Jézus elmagyarázza milyen imádókat szeret az Atya.
Jézus Krisztus gyógyításai
--Ördögűzés Kafarnaumban (Mk 1,21-28), (Lk 4,31-37). A gyógyítás a zsinagógában történik, ahol hangosan kiabált a megszállott: tudom ki vagy, az Isten Szentje. Jézus csendet parancsolt, mire kiment a megszállottból a démon.
--Jézus nevében ördögöt űzni, és csodákat tenni (Mt 7,22), (Mk 9,38-40; 16,17), (Lk 9,49-50; 10,17), (Jn 1,12-13; 2,23; 3,18; 14,13-14; 17,11-12).
--Mária Magdolnából hét ördögöt űz ki (Mk 16,9), (Lk 8,2). Majd később, Jézus a feltámadása reggelén neki jelenik meg először.
--A Gadarai ördöngösök (Mt 8,28-34,) (Mk 5,1-20), (Lk 8,26-39). Gadara lakói pogányok voltak, és két ördöngös, egyikük az aki Isten fiának nevezte Jézust. Jézus a közeli sertéskondába küldi az ördögöket, mire a konda megvadul és nekirohan a tónak, és odavész. Ez jóslat is arra, hogy a tisztátalan pogányok ismerik majd először el őt Isten Fiának.
--A néma ördöngös (Mt 9,32-35). Mihelyt kiűzi belőle az ördögöt, a néma megszólalt. A nép azt mondja, ilyet még nem látott Izrael, de a farizeusoknak ez a csodatétel adott okot arra, hogy megrágalmazzák: Az ördögök fejedelmének segítségével teszi.
--A vak és a néma ördöngös (Mt 12,22-32), (Mk 3,20-30), (Lk 11,14-23; 12,10). Miután a gyógyítás megtörtént, a nép ámul: Csak nem ő a Dávid fia? Erre a farizeusok válaszában újra megvádolják, hogy az ördögök fejedelmének segítségével teszi. Jézus avval utasítja vissza, ha úgy lenne, akkor a sátán saját maga ellen tenne, meghasonlott önmagával, és Jézus azt ígéri mindenki számot ad majd minden felesleges szóért, és nem lehet megbocsátani a Szentlélek elleni káromlást sem ezen, sem a túlvilágon.
--Egy asszony gyógyítása szombaton, akit 18 éve megkötözve tartott a sátán (Lk 13,10-17). Jézus szembekerül a zsinagóga vezetőjével, mert az megfeddi, amiért szombaton gyógyított. Jézus képmutatást vet a szemére, és megkérdi: Vajon nem oldjátok-e el mindnyájan a szombaton is az ökrötöket vagy szamaratokat a jászoltól, hogy megitassátok?
--Holdkóros, ördögtől megszállott fiú meggyógyítása (Mt 17,14-21), (Mk 9,14-29), (Lk 9,37-43). Jézus a gyógyítás előtt felkiált: Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom. Tanítványai megkérdezik, ők miért nem tudták kiűzni? A gyógyítás után megmagyarázta tanítványainak, hogy ha akárcsak annyi hit lenne bennük, mint egy mustármag, akkor hegyeket tudnának mozdítani, másképp ezt a betegséget csak imával és böjttel lehet kiűzni.
Ördögöket űz Galileában (Mk 1,39). Tanítványai hívják Jézust, mert a gyógyítások hatására mindenki őt keresi. Jézus viszont imádkozik és Galilea más településeire megy, ahol tovább tanít, hirdeti az evangéliumot és ördögöket űz ki emberekből.
--Leprás gyógyítása (Mt 8,1-4), (Mk 1,40-45), (Lk 5,12-16). A leprás a gyógyítás alatt azonnal meggyógyult. Jézus megkérte, hogy Mózes által előírt áldozatot mutasson be bizonyságul a papoknak. Arra is megkérte, csak a papoknak mondja el tisztulását, de nem így lett, elterjedt a hír és Jézust többen követték.
--Tíz leprás meggyógyítása (Lk 17,11-19). Jézus elküldi a tíz leprást a papokhoz, hogy mutassák meg magukat. Útközben megtisztultak, és csak egy szamáriai - azaz idegen -, ment vissza közülük Jézushoz dicsőíteni Istent, amin Jézus elcsodálkozik.
--Béna meggyógyítása (Mt 9,1-8), (Mk 2,1-12), (Lk 5,17-26). Egy ház tetejét kibontva eresztik Jézus elé a gyógyulni vágyót. Jézus azt mondta: „Bízzál fiam, bocsánatot nyernek bűneid”. A jelenlévő írástudók azt mondják, „ez káromkodik”. Jézus válaszában közli, az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására, és rászól a betegre: „Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt és hazament.
--Egy béna meggyógyítása a Beteszda-fürdőnél szombaton (Jn 5,1-18). A 38 éve beteg, bénult ember nem tudott elsőként a vízhez menni, amikor az Úr angyala felkavarja a vizet és aki elsőként fürdik, mind meggyógyult. Jézus felszólítására viszont feláll, és elviszi hordágyát is. A szombaton történő gyógyítás kiderül, Jézus saját Atyjának nevezi Istent, ezért a zsidók még inkább az életére törtek, mert nemcsak szombaton gyógyít, hanem egyenlőséget tett maga és Isten közt.
--Béna kezű ember gyógyítása szombaton (Mt 12,9-13), (Mk 3,1-6), (Lk 6,6-11). A templomban, a farizeusok figyelő szemei előtt gyógyít Jézus, de előtte kérdőre vonja őket, szabad-e szombaton gyógyítani? A farizeusok nem válaszolnak. Mindezek előtt a szombati kalászszedés példabeszédben válaszol: a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, és az Emberfia ura a szombatnak is.
--Két vak (Mt 9,27-30) kérleli: „Dávid fia könyörülj rajtunk!” Jézus megkérdezi hiszik-e hogy meg tudja tenni. Ők igennel válaszoltak, mire Jézus megérintette szemüket és rögtön megnyílt a szemük. Rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ne tudja meg senki!” De ők az egész környéken elhíresztelték.
--Betszaidai vak gyógyítása (Mk 8,22-26). Vakot hoztak eléje, hogy érintse meg. Megfogta a vak kezét és kivezette a faluból. Itt nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, s megkérdezte tőle: „Látsz valamit?" Embereket látok, olyan, mintha a fák járkálnának.” Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott. Jézus megkérte a faluba ne menjen be.
--Két vak meggyógyítása (Mt 20,29-34). A történet megegyezik Márk jerikói vak történetével, Máté két vakot ír le.
--Jerikói vak (Mk 10,46-52), (Lk 18,35-43). A vak így szólongatta Jézust: „Dávid fia, Jézus könyörülj rajtam.” A zsidó hagyomány szerint Dávid fiának lehet szólítani a vér szerinti leszármazottakat, akikből királyok lehettek, vagy a Megváltót, a Messiást, akit ugyancsak Dávid leszármazottjaként vártak.[8] Jézus így válaszolt: „Láss! Hited megmentett.”
--A vakon született meggyógyítása szombaton (Jn 9). „Mester ki vétkezett ez vagy a szülei, hogy vakon született?" kérdezték tanítványai. „Sem ez nem vétkezett, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk” - felelte Jézus. Míg tovább beszélt a földre köpött, nyálával sarat csinált, és a sarat a vak szemére kente. Majd elküldte hogy a Siloe tavában mosakodjon meg. Az elment, megmosdott és látott. A meggyógyultat a farizeusok részletesen kikérdezték később, végül avval dobták ki: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?”
--Naimi ifjú feltámasztása (Lk 7,11-17). Halottat hoztak ki a város kapuján, amikor Jézus Naim városához érkezett. Jézus megérintette, és szólt az ifjúhoz. Az felült és beszélni kezdett. A sirató népet elfogta a félelem és azt mondták: "Nagy prófétánk támadt" és „meglátogatta népét az Isten” és a hír elterjedt.
--Jairus leányának feltámasztása (Mt 9,18-26), (Mk 5,21-43), (Lk 8,40-56). Jairus a zsinagóga vezetője Jézus lába elé borul, segítsen lányán aki haldoklik. Jézus biztatja, de közben időt vesztenek, - mert a vérfolyós asszony megérinti -, és hírt kapnak a leány meghalt. A szobába érve kijelenti, nem halt meg csak alszik. Kinevették. De ő megfogta a lány kezét és hangosan felszólította: Leány kelj fel! Ezután visszatért lélegzete és rögtön felkelt. A szülőknek pedig megparancsolta, ne szóljanak senkinek.
--Lázár feltámasztása (Jn 11,1-44). Jézust figyelmeztették tanítványai, ne menjen vissza Júdeába, hiszen most akarták megkövezni a zsidók. Mire odaértek Lázár már négy napja halott volt. Jézus nyugtatta Lázár testvérét Mártát: „Feltámad testvéred.” Márta ezt az utolsó időkre értette. Jézus így válaszolt mielőtt imádkozott Istenhez, és a sírkő elhengerítésre szólított fel: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.” Az ima után hangosan beszólt: „Lázár jöjj ki!” És a halott bepólyázva kijött. Sok vigasztalásra összegyűlt zsidó látta, és hittek benne. De némelyek elmentek a farizeusokhoz hírt vinni. Erre mondta Kaifás, a főpap: „...jobb ha egy ember hal meg a népért, mintsem az egész nép elpusztuljon”. Ettől a csodatételtől kezdve döntötték el, hogy megölik.
--"Ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől a holnap felől.. Elég minden napnak a maga baja" (Mt 6:25)
--"Ne adjátok azt, ami szent az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.
--"Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is." (Mt 5:6)
--"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön!" (Mt 6:19)
--"Keressétek először az Isten országát és a többi szükséges dolgok mind megadatnak nektek." (Mt 6,33)
--"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" (Mt 7:1)
--"Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. (Mt 5:25)
--"Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is" (Mt 6:24)
--"Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai (Mt 5:5)
--"Te pedig amikor böjtölsz ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a titkon is ott van! Atyád, aki a titkon is lát, megjutalmaz téged." (Mt 6:18)
--"Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!" (Mt 5:48)
Jézus Krisztus önmagáról
--Én vagyok a Krisztus, az áldott Isten Fia. Én vagyok a Messiás. (Jn 8,10)
--Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12)
--Én felülről vagyok, nem vagyok ebből a világból. (Jn 8,23)
--Én vagyok a juhok ajtaja. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül. (Jn 10,7-9)
--Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. (Jn 10,11-14)
--Én és az Atya egyek vagyunk. (Jn 10,30)
--Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghalt is, élni fog. (Jn 11,25)
--Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. (Jn 14,6)
--Én vagyok az igazi szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. (Jn 15,1-5)
--Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok. (Jel 1,8.17; 21,6; 22,13; Jn 8,56-58)
--Én vagyok az élő, bár halott voltam; de íme élek örökkön-örökké. (Jel 1,18)
--Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes Hajnalcsillag! (Jel 22,16)
--Én vagyok az élet kenyere. Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért. Az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. (Jn 6,35)
Jézus Krisztus csodái
Jézus csodatételeit a Bibliában:, Máté, Márk, Lukács, János evangélisták írják le. A csodák egy része gyógyítással, másik része természetfeletti jelenségekkel kapcsolatos. Jézus tanítása és beszédei alapján úgy véli, mindenki képes lenne ezekre a csodákra, de a legtöbb ember kishitű, ezért nem képesek azokra, amiket ő véghez vitt. Példa erre az, amikor Jézus vízen járva közelít az apostolok csónakja felé, látva ezt Péter, a tanítványa, megpróbál Jézus elé menni a vízen, és egy pillanatra sikerül neki is.
Jézus a gyógyításait sokszor egy mondattal végezte úgy, hogy nem is látta a beteget, hanem aki kérte tőle annak mondta, hogy: "Menj, már meggyógyult", vagy "Menj, legyen úgy, ahogy hitted". Sok esetben leírják az evangélisták, hogy szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék gyógyulásuk hírét (Mt 12,16). Azonban legtöbb esetben kitudódtak a csodálatos gyógyulások, és Jézust mindenfelé kíváncsiak, hívők és gyógyulni vágyók tömege kísérte. A keresztény hívők a csodákra úgy tekintenek, mint Isten kinyilatkoztatására és dicsőségére.
Jézus Krisztus csodáinak listája
--A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn (Jn 2,1-11). János szerint ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit. A kánai menyegző megszentelt bora a megszentelt emberi szeretet, az utolsó vacsora bora pedig a megszentelt isteni szeretetet jelképezi.
--A csodálatos halfogás (Lk 5,1-11). Simon: „Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót”. Péter ekkor határozza el, hogy végleg csatlakozik Jézushoz. Példázat a kishitűség legyőzésére.
--A második csodálatos halfogás (Jn 21,1-14). Ez már Jézus feltámadása után történik. Simon Péter és más tanítványok egész éjszaka nem fogtak semmit, de Jézus szavára ismét kivetik a hálót, bár ekkor még nem ismerik fel. A csoda láttán elsőként János („az a tanítvány, akit Jézus kedvelt”) ismeri fel. „Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.” (János 21,14) Példázat a hitehagyás legyőzésére.
--A vihar lecsendesítése (Mt 8,23-27), (Mk 4,35-41), (Lk 8,22-25). Jézus a bárkában elalszik, vihar tör ki, és a vihartól megrettenő tanítványok felkeltik Jézust. Ő felkel és lecsendesíti a vihart. „Vajon ki lehet ez, hogy még a szeleknek és a víznek is parancsol, s azok engedelmeskednek neki?” (Lukács). Az elementáris világ feletti uralom szimbolikus magyarázata, hogy aki kér Jézustól az kaphat olyat is amit nem is gondolhatna, és előzetes utalás Jézus halálára és feltámadására,[5] vagy Jézus Második Eljövetelére. A bajok elhárításának csodája.
--Kenyérszaporítás (Mt 14,13-21), (Mk 6,30-44), (Lk 9,10-17), (Jn 6,1-14). Az egyik csoda, az ötezer ember megvendégelése, melyet - egybehangzóan -, mind a négy evangélista megemlít. A világi dolgok aggodalma elleni csoda.
--Második kenyérszaporítás (Mt 15,32-39), (Mk 8,1-10). Hét kenyérből és egy kevés halból négyezren laktak jól.
--Vízen jár (Mt 14,22-33), (Mk 6,45-52), (Jn 6,15-21). Péter: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek a vízen” (Máté). Az akarat, és hit csodája.
--Jézus színeváltozása (Mt 17,1-13), (Mk 9,2-13), (Lk 9,28-36). „Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a Nap, ruhája meg olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.” (Máté). Mózes és Illés megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell elszenvednie.” (Lukács). Betekintés az üdvtörténet egy részébe.
--Hal szájában talált érme (Mt 17,24-27). A csoda beteljesüléséről nincs szó. Adófizetési kötelezettségről kérdezik Pétert: „Mesteretek miért nem fizet adót?” Jézus utasítja Pétert, hogy vessen horgot, és az első hal szájában talál egy sztátért, amit vegyen ki és adja oda nekik értük.
--A fügefa megátkozása (Mt 21,18-22), (Mk 11,12-14; 11,20-25). Tanítványok: „Hogyan száradhatott ki így egyszerre a fügefa?” Jézus: „Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” (Máté). Továbbá annak a jele, hogy a templomon Isten átkának kell beteljesülnie, mert nem hozta meg a kívánt gyümölcsöt.[6]
--Jézus halála pillanatában a nap elsötétedik és a templom függönye középen kettéhasad (Mt 27.51), (Mk 15.33-39), (Lk 23,44-47). Isteni jel arra, hogy az Atya megvédi Fiát, és megfenyíti azokat, akik nem fogadják el.
--Feltámadása (Mt 28,1-7), (Mk 16,1-8), (Lk 24,1-12), (Jn 20,1-9). „...sok elhunyt szentnek feltámadott a teste. Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek”. (Máté). Többek közt az örök élet ígéretének csodája.[7]
--Jézus megjelenik Mária Magdolnának és a tanítványoknak feltámadása után (Mt 28,8-10 és 17-20), (Mk 16.9-18), (Lk 24,10 és 15-32; 36-50), (Jn 20,11 és 21). Jézus: „A szellemnek nincs húsuk és csontjuk, de mint látjátok nekem van” (Lukács); Tamás: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem”. (János).
--Jézus mennybemenetele (Mk 16,19), (Lk 24,50-53). Áldás közben megvált az apostoloktól és felemelkedett az égbe.
--Jézus és a szamáriai asszony (Jn 4,5-29). Jézus elfáradt és leült Jákob kútjánál. Egy szamáriai asszonytól inni kér. Ő elcsodálkozik, mert a zsidók nem szoktak érintkezni szamáriakkal. Beszélgetni kezdenek és Jézus megkéri hívja ide az asszony a férjét. „Nincs férjem”, mondta a nő, és Jézus válaszol: „Jól mondtad, hogy nincs férjed, mert volt ugyan öt férjed, de akid most van, az nem férjed. Így igazat mondtál.” Jézus belelát a lelkekbe és mást is megjósol az asszonynak: "Hidd el nekem, asszony, elérkezik az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát.” Ezután Jézus elmagyarázza milyen imádókat szeret az Atya.
Jézus Krisztus gyógyításai
--Ördögűzés Kafarnaumban (Mk 1,21-28), (Lk 4,31-37). A gyógyítás a zsinagógában történik, ahol hangosan kiabált a megszállott: tudom ki vagy, az Isten Szentje. Jézus csendet parancsolt, mire kiment a megszállottból a démon.
--Jézus nevében ördögöt űzni, és csodákat tenni (Mt 7,22), (Mk 9,38-40; 16,17), (Lk 9,49-50; 10,17), (Jn 1,12-13; 2,23; 3,18; 14,13-14; 17,11-12).
--Mária Magdolnából hét ördögöt űz ki (Mk 16,9), (Lk 8,2). Majd később, Jézus a feltámadása reggelén neki jelenik meg először.
--A Gadarai ördöngösök (Mt 8,28-34,) (Mk 5,1-20), (Lk 8,26-39). Gadara lakói pogányok voltak, és két ördöngös, egyikük az aki Isten fiának nevezte Jézust. Jézus a közeli sertéskondába küldi az ördögöket, mire a konda megvadul és nekirohan a tónak, és odavész. Ez jóslat is arra, hogy a tisztátalan pogányok ismerik majd először el őt Isten Fiának.
--A néma ördöngös (Mt 9,32-35). Mihelyt kiűzi belőle az ördögöt, a néma megszólalt. A nép azt mondja, ilyet még nem látott Izrael, de a farizeusoknak ez a csodatétel adott okot arra, hogy megrágalmazzák: Az ördögök fejedelmének segítségével teszi.
--A vak és a néma ördöngös (Mt 12,22-32), (Mk 3,20-30), (Lk 11,14-23; 12,10). Miután a gyógyítás megtörtént, a nép ámul: Csak nem ő a Dávid fia? Erre a farizeusok válaszában újra megvádolják, hogy az ördögök fejedelmének segítségével teszi. Jézus avval utasítja vissza, ha úgy lenne, akkor a sátán saját maga ellen tenne, meghasonlott önmagával, és Jézus azt ígéri mindenki számot ad majd minden felesleges szóért, és nem lehet megbocsátani a Szentlélek elleni káromlást sem ezen, sem a túlvilágon.
--Egy asszony gyógyítása szombaton, akit 18 éve megkötözve tartott a sátán (Lk 13,10-17). Jézus szembekerül a zsinagóga vezetőjével, mert az megfeddi, amiért szombaton gyógyított. Jézus képmutatást vet a szemére, és megkérdi: Vajon nem oldjátok-e el mindnyájan a szombaton is az ökrötöket vagy szamaratokat a jászoltól, hogy megitassátok?
--Holdkóros, ördögtől megszállott fiú meggyógyítása (Mt 17,14-21), (Mk 9,14-29), (Lk 9,37-43). Jézus a gyógyítás előtt felkiált: Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom. Tanítványai megkérdezik, ők miért nem tudták kiűzni? A gyógyítás után megmagyarázta tanítványainak, hogy ha akárcsak annyi hit lenne bennük, mint egy mustármag, akkor hegyeket tudnának mozdítani, másképp ezt a betegséget csak imával és böjttel lehet kiűzni.
Ördögöket űz Galileában (Mk 1,39). Tanítványai hívják Jézust, mert a gyógyítások hatására mindenki őt keresi. Jézus viszont imádkozik és Galilea más településeire megy, ahol tovább tanít, hirdeti az evangéliumot és ördögöket űz ki emberekből.
--Leprás gyógyítása (Mt 8,1-4), (Mk 1,40-45), (Lk 5,12-16). A leprás a gyógyítás alatt azonnal meggyógyult. Jézus megkérte, hogy Mózes által előírt áldozatot mutasson be bizonyságul a papoknak. Arra is megkérte, csak a papoknak mondja el tisztulását, de nem így lett, elterjedt a hír és Jézust többen követték.
--Tíz leprás meggyógyítása (Lk 17,11-19). Jézus elküldi a tíz leprást a papokhoz, hogy mutassák meg magukat. Útközben megtisztultak, és csak egy szamáriai - azaz idegen -, ment vissza közülük Jézushoz dicsőíteni Istent, amin Jézus elcsodálkozik.
--Béna meggyógyítása (Mt 9,1-8), (Mk 2,1-12), (Lk 5,17-26). Egy ház tetejét kibontva eresztik Jézus elé a gyógyulni vágyót. Jézus azt mondta: „Bízzál fiam, bocsánatot nyernek bűneid”. A jelenlévő írástudók azt mondják, „ez káromkodik”. Jézus válaszában közli, az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására, és rászól a betegre: „Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt és hazament.
--Egy béna meggyógyítása a Beteszda-fürdőnél szombaton (Jn 5,1-18). A 38 éve beteg, bénult ember nem tudott elsőként a vízhez menni, amikor az Úr angyala felkavarja a vizet és aki elsőként fürdik, mind meggyógyult. Jézus felszólítására viszont feláll, és elviszi hordágyát is. A szombaton történő gyógyítás kiderül, Jézus saját Atyjának nevezi Istent, ezért a zsidók még inkább az életére törtek, mert nemcsak szombaton gyógyít, hanem egyenlőséget tett maga és Isten közt.
--Béna kezű ember gyógyítása szombaton (Mt 12,9-13), (Mk 3,1-6), (Lk 6,6-11). A templomban, a farizeusok figyelő szemei előtt gyógyít Jézus, de előtte kérdőre vonja őket, szabad-e szombaton gyógyítani? A farizeusok nem válaszolnak. Mindezek előtt a szombati kalászszedés példabeszédben válaszol: a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, és az Emberfia ura a szombatnak is.
--Két vak (Mt 9,27-30) kérleli: „Dávid fia könyörülj rajtunk!” Jézus megkérdezi hiszik-e hogy meg tudja tenni. Ők igennel válaszoltak, mire Jézus megérintette szemüket és rögtön megnyílt a szemük. Rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ne tudja meg senki!” De ők az egész környéken elhíresztelték.
--Betszaidai vak gyógyítása (Mk 8,22-26). Vakot hoztak eléje, hogy érintse meg. Megfogta a vak kezét és kivezette a faluból. Itt nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, s megkérdezte tőle: „Látsz valamit?" Embereket látok, olyan, mintha a fák járkálnának.” Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott. Jézus megkérte a faluba ne menjen be.
--Két vak meggyógyítása (Mt 20,29-34). A történet megegyezik Márk jerikói vak történetével, Máté két vakot ír le.
--Jerikói vak (Mk 10,46-52), (Lk 18,35-43). A vak így szólongatta Jézust: „Dávid fia, Jézus könyörülj rajtam.” A zsidó hagyomány szerint Dávid fiának lehet szólítani a vér szerinti leszármazottakat, akikből királyok lehettek, vagy a Megváltót, a Messiást, akit ugyancsak Dávid leszármazottjaként vártak.[8] Jézus így válaszolt: „Láss! Hited megmentett.”
--A vakon született meggyógyítása szombaton (Jn 9). „Mester ki vétkezett ez vagy a szülei, hogy vakon született?" kérdezték tanítványai. „Sem ez nem vétkezett, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk” - felelte Jézus. Míg tovább beszélt a földre köpött, nyálával sarat csinált, és a sarat a vak szemére kente. Majd elküldte hogy a Siloe tavában mosakodjon meg. Az elment, megmosdott és látott. A meggyógyultat a farizeusok részletesen kikérdezték később, végül avval dobták ki: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?”
--Naimi ifjú feltámasztása (Lk 7,11-17). Halottat hoztak ki a város kapuján, amikor Jézus Naim városához érkezett. Jézus megérintette, és szólt az ifjúhoz. Az felült és beszélni kezdett. A sirató népet elfogta a félelem és azt mondták: "Nagy prófétánk támadt" és „meglátogatta népét az Isten” és a hír elterjedt.
--Jairus leányának feltámasztása (Mt 9,18-26), (Mk 5,21-43), (Lk 8,40-56). Jairus a zsinagóga vezetője Jézus lába elé borul, segítsen lányán aki haldoklik. Jézus biztatja, de közben időt vesztenek, - mert a vérfolyós asszony megérinti -, és hírt kapnak a leány meghalt. A szobába érve kijelenti, nem halt meg csak alszik. Kinevették. De ő megfogta a lány kezét és hangosan felszólította: Leány kelj fel! Ezután visszatért lélegzete és rögtön felkelt. A szülőknek pedig megparancsolta, ne szóljanak senkinek.
--Lázár feltámasztása (Jn 11,1-44). Jézust figyelmeztették tanítványai, ne menjen vissza Júdeába, hiszen most akarták megkövezni a zsidók. Mire odaértek Lázár már négy napja halott volt. Jézus nyugtatta Lázár testvérét Mártát: „Feltámad testvéred.” Márta ezt az utolsó időkre értette. Jézus így válaszolt mielőtt imádkozott Istenhez, és a sírkő elhengerítésre szólított fel: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.” Az ima után hangosan beszólt: „Lázár jöjj ki!” És a halott bepólyázva kijött. Sok vigasztalásra összegyűlt zsidó látta, és hittek benne. De némelyek elmentek a farizeusokhoz hírt vinni. Erre mondta Kaifás, a főpap: „...jobb ha egy ember hal meg a népért, mintsem az egész nép elpusztuljon”. Ettől a csodatételtől kezdve döntötték el, hogy megölik.
Jézus az Esszénus Gyülekezetben
-- Jézus születése előtt, valamint az ő idejében három fő vallási irányzatú csoport létezett a közel-keleten: az esszénusok-, a farizeusok-, a szadduceusok-. E három csoport közül talán az esszénusok életét és tevékenységét veszi körül a legtöbb titok. Az esszénusok magukat a "fény gyermekeinek nevezték". E jelmondatuk utalt arra, hogy világosságot kell hozni a sötétségbe, szeretetet, segítséget és tiszta tudást. Elterjedt az a nézet, hogy az esszénusok egy kis, elszigetelt közösséget alkottak a Holt-tenger környékén, ez azonban nem így volt. !.
-- Flavius Így ír: "Minden városban vannak házaik, szerte palesztínában...e házakban szállnak meg és kapnak ellátást, amikor úton vannak". Plinius említi az egyik esszénus közösséget, akik a Holt-tenger mentén élnek. Őket nevezhetjük a qumráni közösségnek, de Szíriában és Egyiptomban is éltek esszénusok. Az egyiptomi testvéreket terapeutáknak, vagy másként gyógyítóknak nevezték. A terapeuták központja Alexandria volt, amely az ókori világ legnagyobb könyvtáráról nevezetes. Itt sajátították el a gyógyítás tudománya mellett a filozófiai ismereteket is.
-- Ahogyan Philón megjegyzi: "gyógyítók, aszkéták és filozófusok voltak egyben". Életszemléletük így jellemezhető: "Ne gyűjtsetek kincset a földön, hanem a mennyben, ahol moly meg nem rágja, rozsda el nem emészti". Mit is írnak magukról a mai esszénusok.
-- Az esszénusok: "A fény gyermekei" akik világosságot hoznak a sötétségbe. A 2000-ben alakult esszénus keresztény közösség, melyhez vallástól, felekezeti hovatartozástól, életkortól függetlenül bárki csatlakozhat, aki elfogadja és éli az egyház eszméjét.
-- "Hitünk alapja az angyalokkal való, feltétel nélküli együttműködés, kommunikáció, hasonlóan a Jézus idejében élő esszénusokhoz. Feladatunknak tekintjük a feledésbe merült esszénus kultúra és tudás felelevenítését, hogy azt az emberiség javára fordíthassuk.
-- Papjaink - nők és férfiak - akik a család, a mindennapi munka mellett vállalják, hogy spirituális tudásukat az emberek javára fordítják. Nem közvetítők Isten és ember között, hanem segítők"..
-- "Hisszük, hogy minden ember ugyanannak az egy Istennek a teremtménye. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk és az emberiség nagy családjába tartozunk. "Minden és mindenki Egy" - egy az eredetünk, és egy a célunk: visszatérni az összes lélekkel Istenhez..
-- Számunkra fontos az egyén szabadsága, és hogy ezt megélje, megélhesse. Hiszünk Égi Atyánkban, Föld Anyánkban és angyalaikban, és az isteni gondviselésben. Hiszünk Jézusban, Máriában, akik maguk is esszénus mesterek voltak.
-- Hisszük, hogy semmi nem történik véletlenül, mert bármi is történjen, az azért van, hogy fejlődjünk általa: "Ne az én, hanem a Te akaratod legyen meg Uram". Hisszük, hogy minden, ami él közelebb áll Istenhez, mint az írások, dogmák, melyek élettelenek, számunkra a HIT örömteli és szeretetteljes lehet.
-- Esszénus gondolkodás szerint a mi templomunk maga a test - "Isten országa bennetek van." -, és a Föld Anyánk adta természet. Imáinkban megszólítjuk Égi Atyánkat és Föld Anyánkat is, mert hisszük, hogy e két energia együttes hatására lesz harmónia az Univerzumban."
-------------------------------------------------------------------------
Arámi Miatyánk
-- Az Arámi Miatyánk eredeti szövege, ahogy azt Jézus Krisztus mondta,
arámi nyelven, az anyanyelvén mondta el és tanította a sokaságnak..
-- Ahogy azt Jézus, Jósua, Jesse, Jehova, Élisa, Ehisza, Asaph, Avalosa,
Ashvagosha, a földre született: Kristály--Ős, azaz: Krist--Us, - mondta..
Arámi Miatyánk
Kozmosz Anyja, Atyja, Abún d basmája.
Te teremtettél mindet, Netkádás smák.!
Ami a Fényben mozog. Téte melkútáh.!
Gyújtsd egy pontba fényedet Mibennünk.! Névé cevianná ajkanná
Teremtsd most meg, D' basmájá af bárá.!
Egységed uralmát, Havaán láma
Hogy a Te Egy Vágyad, D' szemkanán javmáná.!
A miénkkel cselekedjék, Vasbvohlán
Miképpen minden fényben, Havbuáin ajkáná
Aképpen minden alakban is! Daf hnan sbvokán
Mindennap add meg nekünk, I haijabain
Amire szükségünk van, Velá tahlán
Kenyérben és szellemi látásban! Lé ineszíná.
Oldd ki hibáink szálait, Elá pacán min bisá.
Melyek kötve tartanak minket, Metul dilakí malkúta
Amiként mi is eloldozzuk, Uatesbétá I álám alnún.
Azokat a kötelékeket,
Amelyekkel másokat tartunk!
Egyesítjük a Mennyet és a Földet.
Teljesítjük igazi célunkat,
Az egység és a tenni vágyás szeretetét,
Amely korról korra megújul.
Hittel és bizalommal megpecsételve,
Egész lényünkkel megerősítjük mindezt.