"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Gaia-elmélet, Földanya-elmélet - James Lovelock

2014.02.16 09:40

 

Gaia-elmélet, Földanya-elmélet.

A Gaia-elmélet / Gaia-hipotézis / Gaia-teória ökológiai elméletének lényege, hogy a Föld bolygó egy élőlény, egy élő szervezet. A Föld összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő rendszert alkot, amely egy élő és érző rendszer. A Föld homeosztatikus működésű, tehát önállóan is képes fenntartani a létezését..

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/James_Lovelock_in_2005.jpg/250px-James_Lovelock_in_2005.jpg

A Gaia-elmélet, Földanya-elmélet eredete

--  A Gaia elmélet az ókori görögöktől ered, Gaia a görög mitológiában az őselemek egyike, Gaia a Földanya, a Földistennő.. A Gaia-elmélet modern kori megalkotója, új kori felfedezője: Dr. James Lovelock, angol független tudós, szerző, kutató, környezetvédő. James Lovelock a NASA megbízásából a Marson lehetséges életet tanulmányozta. A Gaia-elméletét az 1970-es években folyóiratokban megjelenő cikkekben adta közre, majd 1979-ben írt népszerűsítő könyvében fejtette ki közérthető módon. "Gaia: A new look at life on Earth".
--  James Lovelock definíciója szerint a Gaia: A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakítani/fenntartani. Kritikusainak "Daisy World" elnevezéssel - az 1970-es években - egy képzelt világot modellezett, melyben lényegében két "lény" él és alkot egyensúlyt. Az egyik egy sötét színű növény, a százszorszép, a másik egy világosabb. Előbbi jól tűri a hideget és elnyeli a napfényt, míg a másik meleg tűrő és visszaveri a sugarakat az űrbe.
--  Az elmélet lényege, hogy a hideg környezetben a sötét virág begyűjti a meleget és kialakítja az ideális hőfokot, míg a melegedéssel a világos veszi át a szerepet és hűti a környezetet szintén az ideálisra. Addig csak, amíg ez a két organizmus egymással egyensúlyban él, a környezetük ideális mindkettő számára, de amennyiben bármelyik eltűnik lényegében a teljes szervezet a Föld vagy Gaia elpusztul.
--  A Gaia elmélet az élő és nem élő organizmusok kényes és egymásra ható, ideális életfeltételekre törekvő egységét mutatja be. A mai New Age-es kultúra egyik általánosan ismert elmélete szerint bolygónk a Föld, egy olyan magasan szervezett organizmusként fogható fel, amely saját homeosztatikus folyamataival szabályozza és tartja fent a bioszféra harmonikus állapotát. Ez a felfogás a Földet Gaia-nak nevezi, Gaia a görög mitológiában a Föld istennője, Uránusz felesége, az istenek és a világmindenség szülőanyja. Gaia így a Földanya mai jelképévé is vált, amit – akit – a spirituális gondolkodók bizonyos értelemben önálló tudatos lénynek is tekintenek.
--  James Lovelock által kidolgozott rendszer ebben a felfogásban Gaia valamiféle holisztikus kollektív vezérlőerővel rendelkezik, ami alkalmas arra, hogy a geofizikai folyamatoktól kezdve a fajok kollektív szaporodási egyensúlyán keresztül, akár az emberi technoszféra működését is befolyásolva biztosítsa a Föld, mint egyetlen hatalmas élőlény túlélését.
--  Az elmélet egyik nagy kérdése, hogy vajon hogyan képzelhető el egy olyan „tudatossági háló”, ami ezt az egész bonyolult és összetett rendszert szabályozni képes, esetlegesen „emlékezve” és „tervezve” a múlt analóg eseményei alapján. Eltekintve az ezotéria vallásfilozófiainak nevezhető feltevéseitől, a kérdéshez valószínű magyarázatként rendelhető például László Ervin pszi-mező, illetve Rupert Sheldrake morfogenetikus mező elmélete, amelyek szerint a létezésben történő események és megoldások egy magasabb tér-időben nyomot hagynak, ami a továbbiakban vezérlő szerepet tölthet be, az evolúciós folyamatok és viselkedési formák befolyásolásával is.kat.!.
--  A tudományos parapszichológia eredményei szintén alátámasztják a tudat olyan magasabb és kollektív kiterjedéseit, ami nem feltétlenül csak az emberi tudatosság területéhez kapcsolható. Az emberi kultúra régebbi metafizikai sejtései szintén egybecsengenek ezekkel a felfedezésekkel, elég ha csak azokra az etikailag is példamutató ősi animista, samanista felfogásokra utalunk, miszerint a világon minden élő és lelkes, egységében pedig a részek fenntartó egésze.

Gaia elmélet ökológia rendszere

--  James Lovelock angol tudós Gaia-elmélete óriási vihart kavart tudományos körökben. Az általa kidolgozott Gaia-elmélet a következő: - 1. A Föld egy élő organizmus, - 2. A Föld egy egész és egységes önellenőrző rendszer, nem szakadozott funkciók halmaza, - 3. A bolygó egy egységes élő rendszer magja, - 4. A Föld bolygón az emberi szervezethez nagyon hasonló önszabályozó rendszer működik, - 5. Az evolúció nemcsak a versenyen, hanem az együttműködésen is alapszik..
--  A Föld élő, és nem halott bolygó - egy fizikai "testet" öltött szellemlény. Emberhez hasonló - csak alakjában más formájú - szellemlényi felépítéssel rendelkezik. A különbség annyi, hogy a Földnek nincs önálló lelke, a rajta levő élőlények, növények, állatok, emberek lelkei együtt alkotják a Föld lelkét. A Föld csupán gondolkodik, érzékel, reagál, de nem érez. A reakcióit a rajta élő lelkek együttesen érzik. Szellemlényi felépítése a következő: -1. energiatest, -2. csakrarendszer, -3. aura-burok...
--  A Gaia energia teste magába foglalja a Föld összetartó vázát adó energia csatorna-rendszert, és a csakra rendszerének forgását irányító Sixtus-központot. Ezt a központot a Föld élőlényeinek együttes gondolkodása programozza. A Földön, illetve a légkörében képződött negatív energiákat a csakrarendszer a Sixtus-központ irányítása alapján veszi fel.. A Föld "betegségei" , a természeti katasztrófák kialakulási helyei nem véletlenek hanem törvényszerűek. Ott alakulnak ugyanis ki, ahol a Föld energiatestébe negatív energiák kerülnek. A katasztrófa fajtája pedig a Föld testébe bekerült negatív energiák mennyiségétől és fajtájától függ. A Földnek a világmindenséghez hasonlóan 12 csakrája van. Az Északi-sarknál a korona, a délinél a tőcsakrája, a szív-csakrája pedig Magyarországon található, az ország középső részén, a Pilisben lévő Dobogó-kő. A Földnek 9 rétegű aura-burka van...
--  A Föld az emberi beavatkozások hatására, szennyezések, bányászatok, fúrások és egyebek miatt megbetegedett. A Föld jelenleg beteg, lázas beteg, ezt jelzi a globális felmelegedés, néha a hideg is rázza, ezt jelzik a rendkívüli hidegek. A Földet a természeti erőforrásaiból kifosztotta és kizsigerelte az ember, így a Föld most vajúdik, agonizál, apátiába került, ezt jelzik a földrengések, hurrikánok, cunamik. Közös emberi feladatunk az, hogy a Földet próbáljuk megmenteni. A Földet közösen megmentsük a haláltól, mert ha a Föld meghal, akkor mi emberek is meghalunk vele az összes élőlénnyel együtt..

A Gaia elmélet ökológia 5. alapeleme
 
--  A Gaia elmélet, 5. fő részből áll, ezek az alábbiak:
--  -1. Gaia, -2. Mélyökológia, -3. Permakultúra, -4. Biorégiók, -5. Teremtés szellemisége...
--  Többek között ez az öt új irányzat, amelyekkel egy holisztikusabb világszemléletet építhetünk.. A zöld mozgalom kortárs gondolkodói közösen fejlesztenek egy új világnézetet, amelynek öt alapeleme, öt kulcsszava:.
--  -1. Gaia - James Lovelock, -2. Mélyökológia - Arne Naess, -3. Permakultúra - Bill Mollison, -4. Bioregionalizmus - Gary Snyder, -5. Teremtés szellemisége - Matthew Fox.. Ez az öt alkotórész adja a szerkezetét a Természet egyik integrált szemléletének...

--  1. A Gaia elmélet
--  A Gaia-elmélet a Föld megértésének tudományos kifejtése. A tudósok többsége a Föld egészét nem egy élő szervezetnek tekinti, nem látja összefüggő, kölcsönös kapcsolaton alapuló egésznek. De a Gaia elmélet megváltoztatja ezt. Például: a testem egy rendszer. A fejem tetején lévő haj tökéletes kapcsolatban áll a lábujjam körmével. Hasonlóan a Föld egésze is egy test – ez a Gaia..
--  Az egy rendszerként működő Föld nagyon szemléletesen jelenik meg az asztronauták által az űrből készített képeken. Az űrből ezt a gyönyörű ábrát egy nagy műalkotásnak látták; onnan nem látszik a megosztottság; nem láthatjuk Afrikát és Európát, fehéret és feketét, muzulmánokat és keresztényeket, arabokat és zsidókat, szegényeket és gazdagokat. Nem láthatjuk az esőerdők, az óceán és a föld határvonalait. Ez mind egy testnek – földgolyó hazánknak – a része..
--  Világ körüli gyaloglásom során megtapasztaltam, hogy az élő Föld egy szervezet. Kontinenseken és országokon, vallási és nyelvi határokon, sivatagokon és vadonokon, hegyeken és völgyeken, folyókon és erdőkön átkelve hasonló tapasztalatokat szereztem, mintha az űrből szemléltem volna a Földet: láttam, hogy a határokat a félelem állította; az emberi nyelv megosztottságából eredő mesterséges határok ezek. A Föld és élőlényei egy összhangban lévő élő rendszer. El fogunk veszni a világ végtelen tengerében ha nem változtatunk múltunk rossz szokásain. Hacsak nem tanulunk meg felülemelkedni minden olyan módon, amivel feldaraboltuk és szétforgácsoltuk az emberi fajt: nemzetileg, etnikailag, gazdaságilag, vallásilag..
--  Az Emberiség és a Föld egy egységes egész, akkor lesz újra egészséges, ha helyreál majd ismét egy teljes egészé... India szanszkrit tudósai hitték hogy "az egész föld egy család" - "Vasudhaiva kutumbakum". Például a fa nem egy hasznos tárgy, amely házépítésre, vagy bútorkészítésre való. A fa a családom egy tagja. A giliszta nem csupán egy olyan teremtmény, amely megfelelő talajt készít a növényeknek. A giliszta a családom egy tagja...
--  Ha így gondolkodunk, nem borítjuk fel a Föld egyensúlyát, nem romboljuk le a természet művét. Gaia legalább annyira érzelmi tapasztalat, mint tudományos felfedezés. Ugyanúgy költői kifejezés is, mint elméleti elképzelés. A tudósok és a mindennapi emberek egyformán viszonyulhatnak Gaia-hoz. Mindenki tudja, hogy egymástól függünk; nem csak az emberektől, hanem a gilisztáktól is. Ha a giliszta nem dolgozna értünk, a földben, nem tudnánk élni, beszélni, állni. Valahányszor kitűnő élelmiszereinket esszük, köszönetet kell mondanunk a gilisztáknak, amelyek nélkül nem termett volna meg az élelmünk..

--  2. A Mélyökológia
--  Ha megértettük, hogy a teljes Föld egy összefüggő entitás, a Mélyökológia a következő lépés. A Gaia elméletnek nem lesz sok haszna, míg meg nem értjük, hogy a Földön minden önmagában érték: a fa, a giliszta, a folyó, minden önmagában jó. A fa nem azért jó, mert szép bútort, házat, vagy tűzifát ad. Ezek mind hasznosak, de másodlagosak...
--  A legfontosabb dolog, hogy a Földön mindennek mély, önmagában való értéke van; minden dolog mély, lényegi kapcsolatot tart fenn egymással. Mind önmagukban jók. Nincs jogunk azt gondolni, hogy mi emberek fontosabbak vagyunk mondjuk az esőerdőknél.. Hét elem alkotja az egész univerzumot: a föld, a tűz, a víz és a levegő a legtöbb európai ember számára is alapelemként elismert, de az Indiaiak és a kínaiak számára az ötödik elem a tér. Tér nélkül nem léteznénk. A hatodik az idő, nem az órával mérhető idő, hanem az örök idő. És a hetedik elem a tudatosság. Tudat nélkül nem tudnánk kapcsolatba kerülni semmivel.
--  Itt nem gondolkodom azon a kérdésen, hogy a tudat volt e előbb és a Gaia abból emelkedett ki, vagy először jött a Gaia és hozta létre a tudatot. Ez kifejezetten tyúk és tojás probléma. Ez a hét elem lényegileg és elidegeníthetetlenül jó; még egy földrengés is jó. Rövid távon nagyon fájdalmas. De hosszú távon a Föld vezérli, fenntartja, javítja és egyensúlyozza önmagát. Mindennek, ami természetesen létezik, megvan a természetes egyensúlya és harmóniája: ez a Mélyökológia..

--  3. A Peremkultúra
--  Ha már egyszer elfogadtuk, hogy Gaia jó, hogyan működhetünk együtt vele.?. Nekünk, embereknek, szükségünk van élelemre; meg kell művelnünk a földet; ki kell elégíteni alapvető igényeinket. Fára van szükségünk a házépítéshez; vizet kell vennünk a folyóból; ruhát kell készítenünk; tűzre van szükségünk, hogy meleget tartsunk; levegőt lélegzünk és hasznosítjuk az állatokat. Mi az a vezérlő elv, ami a Gaia-val való kapcsolatunkat meghatározza.?. .
--  Ez az elv a Permakultúra, a folyamatosság, a fenntarthatóság kultúrája. Amikor földet művelünk, terméket gyártunk, papírt, cipőt, ruhát, bútort, áramot, vagy bármit, azt fenntartható módon kell tenni. Akár üzlettel, gazdálkodással, politikával, vagy iparral foglalkozunk, a Permakultúra minden területen alkalmazható. .
--  A folyamatosság eszméje igencsak régi gondolat. Az amerikai indiánok úgy hitték, hogy bármit teszünk, végig kell gondolnunk, hogyan hat majd az a hetedik generációra. A Permakultúra segít nekünk az utódokról gondolkodni, gyerekeinkről, unokáinkról, ük-ükunokáinkról, hogyan hat majd rájuk mai cselekedetünk. Tehát akár földet művelünk, termékeket állítunk elő, gazdaságot működtetünk, vagy üzletet – minden cselekedetünket meg kell tervezni, hogy a megélhetésünk terve a folyamatosság eszméjét tartalmazza.
--  A tudatunkban mindig ott kell őriznünk a kérdést, vajon fenntartható e amit teszünk. Vajon fenntartható ez a fejlődés amit eddig ilyen módon elértünk. Vajon csak rövid távú nyereségre számítunk, vagy hosszú távú, folyamatos és maradandó e a tervünk.?. A folyamatosság gazdaságtana a Permakultúra.
--  Ha elfogadtuk, hogy a Földdel való kapcsolatunknak a folyamatosság elvén kell alapulnia, akkor a térérzékünk fejlesztésére van szükségünk. A Föld nagy bolygó. Függhetünk e az új-zélandi vajtól, a kenyai kávétól, vagy az indiai teától.?. A japán autókat Angliába, az angolokat Japánba exportálják, fenntartható ez.?. Hát persze hogy nem, logikus, ez így nem fenntartható...

--  4. A Bioregionalizmus, a Biorégiók. .
--  A Biorégiók gondolata szintén egy nagyon ésszerű alapelv, amit Mahatma Gandhi Swadeshi-nek nevezett. A Bioregionalizmus egy decentralizált, helyileg megalapozott gazdaság. Elsősorban a helyben készült és helyben gyártott dolgokat használjuk; azokat a termékeket, amelyeket közvetlen környezetünkben nem állítanak elő, közvetlen szomszédságunkból hozható be. Ha azok nem érhetők el a térségben és nekünk mégis alapvető szükségletünk, beszerezhetjük az országon belülről. Ha még néhány, de csak nagyon kevés dologra mégis szükségünk van, a kontinensen belülről kaphatjuk meg.
--  A szabad világkereskedelem sem nem ökologikus, sem nem fönntartható. A rengeteg energia, bürokrácia, idő és adminisztráció, amit az export-importra költenek, pazarlás. Meg kell értenünk a helyi régió eltartóképességét és egy állandó népességszámot kell fenntartani. Tanuljuk meg a hely szellemét tisztelni. Oly sok vadon élő dolog van, amelyeket nem ismerünk, mert azt gondoljuk, hogy csak az lehet egzotikus, ami Afrikából, vagy Kínából származik. Pedig az egzotikus dolgok az orrunk előtt vannak. Mindig a külföldi piacot hajszoljuk. A kormányok mindig azt állítják, hogy a gazdaság fejlődésének és erősödésének egyetlen módja a külföldi piac megtalálása – de mi van a hazai piaccal.?. Elfelejtik, és a külföldi versenypiacot hajszolják.
--  A bioregionális gazdaság megfelel a jó és maradandó Gaia elméletének. Nagy intézmények nem tarthatók fenn egy ökologikus világban. A bioregionális politika szintén fontos összetevő. A jelenlegi nemzeti határok a múlt birodalmainak és katonai hódításainak maradványai. A gaia-i határok olyan biológiai realitásokon fognak alapulni, mint a folyók, hegyek, völgyek, kultúrák és nyelvek.
--  A Gaia, a Mélyökológia, a Permakultúra és a Bioregionalizmus egy integrált természetszemlélet gyakorlati alapját képezik. De a világ nem tartható fenn csupán gyakorlati elképzelésekkel. A szellemre is szüksége van. Ha nincs helyünk a szellem számára, céltalanok leszünk. Ezért a Teremtés szellemisége, amely a szentség iránti érzékenységet segít fejleszteni, az ökologikus világszemlélet lényeges része...

--  5. A Teremtés szellemisége. .
--  Mit jelent a Teremtés szellemisége.?. Ez nem egy kötelező egyházi vallás, nem azt jelenti, hogy templomba kell járnunk, vagy egy Bibliát kell olvasnunk. Azt jelenti, hogy az emberi lélek és a talaj isteni eszmével van átitatva. A Teremtés szellemisége hozzásegít, hogy a természetet és önmagunkat másképp lássuk. A Föld szent, a fák szentek, és szentek a folyók és a hegyek is. Az indiai emberek azt mondják: ez Ganges szent folyója. A Ganges a világ összes folyóját szimbolizálja, és minden folyó szent. Indiában sok élőfa szentély van. Nincs szükségünk templomokra, minden fa szentély.
--  A Teremtés szellemisége a minden élet iránti tisztelet érzését fejleszti, nemcsak az emberi élet iránti tiszteletet. A legtöbb ember elfogadja, hogy az emberi élet szent; nem vehetjük el az emberi életet. Értékeljük az embert, pusztán, mert ember. Hiszünk az emberi élet szentségében; ezt kell kiterjesztenünk minden életre. Az emberi kapcsolatokon belül elfogadjuk mások segítségét, szolgálatát. Ilyen alkalmakkor azt mondjuk, "köszönöm", kifejezve a hála érzését – ez a hála a Teremtés szellemisége. Ugyanígy, ha gyümölcsöt szakítunk a fáról, vagy faágat törünk tűzrakáshoz, mondhatnánk, "köszönöm, fa". Ha nem is öntjük szavakba, ha nem is mondjuk ki, nem baj. De ha a szívünk mélyén érezzük ezt a hálát, az a Teremtés szellemisége.
--  Ha megvan ez az érzésünk, sose leszünk képesek beszennyezni, lerombolni, megcsonkítani a természetet tisztelet tudásunk miatt. A modern ipari társadalomnak nincs meg ez a tisztelet érzése a természet iránt, ez eredményezi a Föld szennyeződését, tönkremenetelét. A környezeti válságot a haszonelvű, materialista, szentség és szellemiség nélküli világszemlélet okozza, amely szerint a Föld a mi hasznunkért, kényelmünkért, kívánságunkra létezik. Következésképpen a határok ismerete nélkül veszünk el a Földtől.
--  Amikor a tisztelet érzése feltámad bennünk, csak annyit fogunk elvenni a természettől, amennyi létfontosságú. És amikor elveszünk valamit, megköszönjük, hálát mutatunk, mintha anyánk tejét szívnánk; az anya nagyon boldog, hogy a tejét adhatja, ugyanígy a Föld is boldog, hogy gyümölcsét adhatja, amíg csak a szükséges mennyiséget vesszük el. Amikor a gyerek jóllakott, abbahagyja a szopást. Sajnos, az emberekkel kapcsolatban ez nem mondható el – többet veszünk el a Földtől. Mahatma Gandhi azt mondta: "Mindenki szükségleteinek elegendő a Föld, de nem elegendő mindenki vágyainak." Tehát meg kell különböztetni a szükségleteket a vágyaktól. Hogyan különböztethetjük meg.?. .
--  A kormány nem hozhat rá törvényt. Diktátor sem erőltetheti. Egyéni érzéseinkből kell kiemelkednie, a szépség, az isteni megérzésből. Amikor ez birtokunkba kerül, akkor mindig úgy fogunk elvenni a Földtől, hogy amit elvettünk, újratöltjük.. Indiában minden polgártól megkövetelték, hogy ültessen öt fát és figyelje a felnövekedésüket; gondozza, táplálja, tisztelje. Ez volt a punchvati Indiában. Ez az öt fa volt a hozzájárulás, mindenki az újratöltés cselekedeteként tette ezt meg. Gyerekeiért, unokáiért, dédunokáiért, az utódokért.
--  A Föld eleget nyújt embernek, állatnak, madárnak, és elég olyasmit is nyújt, ami visszatér a földbe, héjat, szalmát, hullott gyümölcsöt, bőrt; rengeteg ehető gyümölcs és zöldség van, de rengeteg a komposztálható is, ami visszatér a földbe. A Föld így van visszatáplálva. A fa egész télen meztelenül áll, levelek nélkül; a fa a leveleivel tölti újra a Földet; minden levél visszatér a földbe; ott elrothadnak, termékennyé téve a talajt, azokat a gyökereket táplálva, amelyek viszonzásul életet adnak a leveleknek és a gyümölcsnek; ez az újratöltés gyönyörű körforgása. A természet a mi nagy tanárunk; megtanulhatunk újratölteni és nem pazarolni. Nincs nagyobb tanár a természetnél. Még Buddha és Jézus is a természettől tanult bölcsességet.
--  A Teremtés szellemisége nem függ egyetlen szervezett vallástól sem. Ez egy érzés a szívünkben, hogy az élet sokkal több, mint ami látható belőle, hogy nagyobb csoda annál, hogy megismerhetnénk; a látható világ mögött nagyobb jelentés rejtőzik. A fény bennünk ég. Csak be kell csuknunk a szemünket, és befelé nézni. Nem a templomban, a mecsetben, a zsinagógában, vagy máshol. A fény nem kívül van. A szellemiség fénye a lelkünkben van.
--  A Földet nem tudják megmenteni a technokraták és a sekély ökológusok sem. Azt mondják: Okos emberek vagyunk, kezelni tudjuk a környezetet. De mindenki tudja, hogy a környezet nem kezelhető. Csak tisztelhetjük, elfogadhatjuk a környezetet, a környezet a részünk, és mi a környezet része vagyunk. A teljes egység csak akkor érkezik majd el, ha szellemi, és nem hasznossági alapja lesz..

Térj észre ember - James Lovelock

--  Mikor először olvastam James Lovelock-ot, ott ragadott meg a cikk, hogy az általunk oly sokra tartott emberi létet nem festi le másként, csak mint egy ugyanolyan élő organizmust ami nem több a bolygón élő bármely élőlénynél, állatnál, vagy fánál, de bármelyik fűszálat is beleérthetem a történetbe. Komolyabban utána olvasva a dolognak, Lovelock megbízása teljesen másról szólt és a hőn áhított manit is másért kapta akkoriban a NASA-tól. Komoly támadások érték éveken keresztül, pedig elméletét önmaga csak továbbfejlesztett műként aposztrofálta. Az első írásos emlékek az adott témában, melyek tudományos alapokon nyugodtak, a görög tudósokhoz köthetőek. Érdekes, hogy a tudatosan irtott vallások, és a pszichedelikumokat elismerő társulások legtöbbje szintén Lovelockhoz hasonló nézetet vall. Persze mondható, hogy mindez összeesküvés elmélet, minden esetre fura, hogy ha csak kis hazánk történelmét és az alapjaiban sámáni hitet vesszük alapul, ahol a Földanya jelentős szerepet tölt be, a monoteizmus által híven üldözött tanná vált világszerte.. Ennek helyébe lépett egy "Isten gyermekei vagyunk és azt csinálunk, amit csak akarunk" gondolkodás, ami mindösszesen pár üdvözlégy, kisböjt, nagyböjt, és egyéb hasonló, számomra értelmetlen dolgokhoz kötötték az emberi jóságot. Számomra rövid úton lett tehát kézenfekvő, hogy a bolygó felületén élve magunk döntjük el, hogy vírusok, vagy hasznos baktériumok leszünk, amik vagy használnak, vagy csak szimplán együtt élnek a "gazda-szervezettel". A fő probléma Lovelock szerint nem is ez, hanem egy valamiféle védekező reakció, ami az emberi betegségekhez hasonlóan írja le a bolygó védekezését a "kórokozóval" szemben. Számára a globális felmelegedés nem több, mint egy beteg ember lázas állapota, ami a sokasodó földrengéseket is górcső alá véve azért számomra megdöbbentő.
--  James Lovelock úgy ír legtöbb cikkében az eseményekről, hogy tényleg elgondolkozik az ember, igazából az írott történelem óta nem volt ilyen mértékű pusztítás a bolygón, és ezt egy lázas ember mintájára a bolygó valószínűleg úgy fogja megoldani, ahogy az utolsó "betegségét"... Magyarul is jelent meg egyébként könyve a Göncöl kiadó gondozásában, "Gaia. A földi élet egy új nézõpontból."-címmel. Nos aki élt már meg komolyabb kolibri élményt, az tisztában van azzal, hogy létezik egy pont az Ayahuasca átélések során, amikor az ember képes egyesülni a Földanyával és azzal a szellemi sztrádával amin tanítók és bölcsek, emberek és egyéb szellemi lények fogadnak. Magam részéről minden egyes Ayahuasca élmény után egyre tudatosabban, és törekedve arra jöttem rá, hogy óvjam ezt az aprócska bolygót, mert ebből bizony nincs 2. változat. Mindez úgy alakult ki bennem, hogy akkoriban még véletlenül sem olvastam akkoriban Gaia elméletekről.. Jó pár Ayahuasca szertartáson át kellett essek, hogy megértsem, az Ayahuascának is van küldetése. Az ő feladata, hogy talán utolsó jelként a civilizáltnak mondott fogyasztó arcába ordítson, hogy - "Térj észre te állat.!.".. Hogy a Gaia-elmélet hogyan fog végződni, a gyakorlat mit is fog mutatni, azt nem tudom és kár lenne felesleges jóslatokba bocsátkozni. Annyi biztos, hogy olyan nyavalya lettünk ennek a bolygónak, amit évezredek óta nem tapasztalt meg. Ha létezik valóság alapja Lovelock elméletének, akkor új betegségre új védelmi reakciókat fog bevetni a föld, melyeket nem tapasztaltunk eddig, és az összefüggéseket messze nem biztos, hogy lesz időnk megérteni...
--  James Lovelock borús jövőt jósol az emberiségnek, Lovelock szerint sötét jövő előtt állunk.. Korunk egyik kimagasló kutatója, dr. James Lovelock szerint a klímaváltozás mára visszafordíthatatlan folyamattá vált, a század végére pedig csaknem hatmilliárd ember pusztul majd el. A kutatóról a Rolling Stone magazin munkatársa, Jeff Goodell készített átfogó portrét: az alábbiakban az eredeti anyag rövidített, szerkesztett változatát közöljük, komolyabb változtatások nélkül.. James Lovelock, a híres Gaia-elmélet megalkotója 88 éves korára, hosszú és elismert tudományos pályafutása során meglepő és egyben lehangoló következtetésre jutott: az emberiség sorsa mára megpecsételődött. „Bárcsak reményteljesebb lehetnék” – kezdi az ősz, kerek szemüveget viselő kutató. Léptei vidámak, hangulata pedig egyáltalán nem lehangolt: az Apokalipszis Négy Lovasának*, a Háborúnak, a Halálnak, a Viszálynak és az Éhínségnek az érkezése láthatóan felcsigázza. „Sötét időszak lesz, de azok, akik túlélik, talán inkább izgalmasnak érzik majd.”.
--  James Lovelock meg van győződve róla, hogy a ránk váró katasztrófa mértéke nemsokára mindenki előtt nyilvánvalóvá válik. A kutató szerint 2020-ra a szárazságok és az extrém időjárás teljesen hétköznapi lesz, a Szahara 2040-re eléri Európát, Berlinben pedig olyan meleg lesz, mint Bagdadban. Atlanta kúszónövények dzsungelévé változik, Phoenix lakhatatlan lesz, ahogy Beijing, Miami és London egyes részei is, az első esetben a sivatag, a másodikban az emelkedő tengerszintek, a harmadikban pedig az árvizek miatt. Az általános élelmiszerhiány miatt emberek milliói indulnak majd az északi területek felé, ami politikai feszültségeket fog szülni: „A kínaiak például nem költözhetnek máshová, csak Szibériába: mit szólnak majd mindehhez az oroszok.?. Valószínűnek tartom, hogy az Oroszország és a Kína közti háború előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz” – véli a kutató. Az ínséget és a tömeges népvándorlásokat járványok követik majd, amelyek milliókat ölhetnek meg. Lovelock szerint a: - "Föld népessége 2100-ra a jelenlegi 7,2 milliárdról mindössze 500 millióra fog csökkenni, a túlélők nagy része pedig az északi szélességi körök környékén, Kanadában, Izlandon, Skandináviában és az Északi-sarkkör területein telepszik majd le"...
--  James Lovelock nem ért egyet az - "ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének" - "Intergovernmental Panel on Climate Change, "IPCC" hivatalos álláspontjával: a szervezet legutóbbi, 2007. február 2-án közzétett negyedik értékelő jelentésének** legvalószínűbb becslése szerint a mérsékelt övi területeken, például Európa és Észak-Amerika 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés várható 2100-ig, Lovelock szerint azonban ennek akár a duplája, vagyis 8 Celsius-fokos melegedés is bekövetkezhet. „Jövőnk ahhoz hasonlítható, mintha egy kellemes kirándulóhajón tartózkodnánk a Niagara-vízesés felett, nem tudva, hogy a motorok nemsokára felmondják a szolgálatot” – írja egyik könyvében.. A kutató szerint már nem ment meg minket, ha energiatakarékos égőkre állunk át, és az sem javít a helyzeten, ha visszafogjuk a szén-dioxid-kibocsátás mértékét. .
--  James Lovelock a - ""fenntartható fejlődésről"" - sincs túl jó véleménnyel: szerinte az erre irányuló próbálkozások nem jelentenek többet annál, minthogy megpróbáljuk elodázni a már amúgy is biztosan bekövetkező katasztrófát. Ha az imént vázolt előrejelzéseket nem Lovelock, hanem valaki más szájából hallanánk, nevetve félresöpörhetnénk őket azzal, hogy ezek csak egy öreg, megkeseredett ember képzelgései, aki a saját, közelgő halálával kapcsolatos kellemetlen érzéseit vetíti ki a világra. Vele azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. Feltalálóként ő fejlesztette ki azt az eszközt, amellyel segített az ózonlyuk jelenlétének és növekedésének kimutatásában, hatalmas lökést adva ezzel a környezetvédelmi mozgalmak megjelenésének a hetvenes évek elején. Ő volt az is, aki a Gaia-elmélet néven ismert elképzeléssel nagy feltűnést keltett a tudományos világban: a Gaia-elmélet szerint bolygónk egésze egy „szuperorganizmusként” viselkedik, vagyis bizonyos szempontból maga is élő szervezetnek tekinthető..
--  A tudóst ezek után többen is „New Age-es kuruzslónak” nevezték, de az önszabályozó bolygóról közreadott elmélet mára alapvetően áthatja a modern klíma tudományt. Lynn Margulis, a Massachusetts Egyetem biológusa korunk egyik legeredetibb és legkreatívabb kutatójának tartja Lovelockot, Richard Branson brit üzletember pedig Lovelock munkája nyomán döntött úgy, hogy dollármilliárdokat fektet a klímaváltozás elleni harcba. „Jim nagyszerű tudós, akinek az elképzelései már korábban is nagyon sokszor helyesnek bizonyultak. Ha ő borúlátó a jövővel kapcsolatban, akkor feltétlenül megérdemli, hogy elgondolkodjunk azon, amit mond” – véli Branson. Lovelock természetesen tisztában van vele, hogy a civilizáció végére vonatkozó jóslásai nem tekinthetőek egzakt tudománynak. „Előfordulhat, hogy a jövőre vonatkozó jóslataim tévesek. A fő problémám, hogy azok, akik szerint nem lesz igazán komoly baj, mind a jelenlegi számítógépes modellekre alapozzák feltevéseiket. Én viszont abból indulok ki, ami épp körülöttünk történik” – magyarázza Lovelock..
--  James Lovelock Dél-Angliában nevelkedett: az iskolában nem teljesített túl jól, a könyveket azonban szerette, különösen Verne Gyula és H.G. Wells írásait. Hogy megszökjenek a városból, apja sokat vitte vidékre, ahol kézzel lehetett pisztrángot fogni vagy feketeáfonyát gyűjteni. Lovelock erre az időre teszi a természettel kapcsolatos első, később is meghatározó élményeit. Serdülőként már tisztában volt vele, hogy kutató akar lenni: először a fizika érdekelte, diszlexiája azonban megnehezített számára, hogy bonyolult matematikai műveletekkel foglalkozzon, így végül kémiát kezdett tanulni a London Egyetemen. Később a gyógyászati célú kutatásokkal foglalkozó Londoni Nemzeti Intézetben kapott állást, ahol egyik első feladata a fertőző betegségek elleni újfajta védekezési módszerek kifejlesztése volt. Emiatt hónapokat töltött olyan földalatti óvóhelyeken, ahol a különféle vírusok terjedését tanulmányozta, miközben a nácik folyamatosan bombázták a várost. „Nehéz, reménytelennek tűnő idők voltak, de izgalmas volt! Ironikus, de a háborúban érezzük csak igazán, hogy élünk” – emlékszik vissza. Az óvóhelyeken végzett kutatásai során sikerült kifejlesztenie a legelső légnemű fertőtlenítőszert, néhány év elteltével pedig – mint a kriogenika egyik úttörője – szintén elsőként értette meg, hogy miként reagálnak a sejtek az extrém hidegre. Ez utóbbi munkája lehetővé tette egy olyan, jelenleg is használatos módszer kidolgozását, amelynek során az állati hímivarsejtek lefagyaszthatóvá, majd felolvaszthatóvá válnak..
--  James Lovelocknak köszönhető, hogy ha egy állatot külföldön akarnak szaporítani, nem kell egy másik kontinensre szállítani, elég csak az ivarsejtjeit lefagyasztani” – mondja a módszer jelentőségéről a már idézett Lynn Margulis... Lovelock legfontosabb felfedezése azonban nem ez, hanem az úgynevezett - "Elektrondetektor" - "Electron Capture Detector"; "ECD", - megépítése volt. 1957-ben az otthoni konyhaasztalon szerelte össze azt az eszközt, amellyel egész apró koncentrációban is érzékelni lehet a különféle növényvédőszerek és más légköri gázok koncentrációját. A tenyérnyi méretű szerkezet annyira érzékeny, hogyha Japánban egy pokrócra borítanak egy üvegnyi ritkán előforduló vegyületet, akkor egy héttel később akár Angliában is érzékelhetőek a szer molekulái. A könyv megjelenésekor egyes kutatók már használták az ECD-t, többek között annak megállapítására, hogy a növényvédőszerek mekkora mennyiségben vannak jelen az antarktiszi pingvinek zsírjában, illetve a szoptató finn anyák tejében. A detektorral végzett mérések valódi bizonyítékot szolgáltattak rá, hogy a különféle vegyszerek globálisan is hatnak a környezetre. A mért adatok fényében ezt később a vegyszerek gyártóinak is el kellett ismerniük...
--  A Gaia-elmélet születési helyénél a tudós Délnyugat-Angliában, Devonban található házának fémkapuján a következő felirat fogadja az arra járókat: „Combe Mill kísérleti terület, újonnan létrehozott természetes élőhely. Tilos az átjárás”. Lovelock egy fehér palatetős házban lakik második feleségével és 51 éves, enyhén mozgássérült fiával. Az idilli tájban fekvő házat 35 hektáros erdő veszi körül, de nincs sem veteményeskert, sem gondosan ápolt rózsabokrok. A fák között Gaia, a Föld görög istennőjének életnagyságú szobra látható, akiről Lovelock újszerű elmélete a nevét kapta... A legtöbb kutató élete során csak apróbb, adalékos ismeretekkel gazdagítja az emberi tudást. Lovelock viszont azon kevesek közé tartozik, akik nemcsak tudományos, hanem lelki értelemben is „forradalmi” gondolatokkal gazdagították tudásunkat. „A jövő történészei úgy számolnak majd be Lovelockról, aki a kopernikuszi fordulathoz hasonló változást hozott abban, ahogyan a világra és saját magunkra tekintünk” – mondja Tim Lenton, a Kelet-Anglia Egyetem klímakutatója. A Föld korábban nem volt más, mint a Nap körül keringő egyik barátságos szikla, ahol az élet csak azért fejlődött ki, mert a körülmények épp megfelelőek voltak. A baktériumokból idővel többsejtű élőlények alakultak ki, a további fejleményeket pedig mindannyian ismerjük. th".
--  James Lovelock előtt azonban senki sem kérdezett rá arra, hogy miért különbözik a Föld légköre a Marsétól vagy a Vénuszétól, ahol a levegő összetétele mérgező az élőlényekre nézve. A kutató szerint a földi légkör nem a véletlenszerűen egymást követő geológiai események eredményeként jött létre, hanem az összes, valaha létezett földi élőlény aktív közreműködésével. „A Földi légkör természetesen nem kizárólag biológiai folyamatok eredménye, de feltételezhető, hogy alapvetően „biológiai konstrukció”. A levegő maga nem élőlény, de egy macska bundájához, a madarak tollaihoz vagy a darázsfészek anyagához hasonlóan egy élő rendszer kiterjesztésének tekinthető, amely egy meghatározott környezet fenntartására szolgál” – írja első könyvében. A Gaia-elmélet szerint az élőlények nemcsak egyszerű utasai a bolygónak, hanem maguk is aktívan részt vesznek azoknak a körülményeknek fenntartásában, amelyek lehetővé teszik az élet fennmaradását....
--  James Lovelock a Borúlátó nézetei ellenére korántsem nevezhető tipikus vészmadárnak: szerinte például jócskán eltúlozzuk a nukleáris energia veszélyeit, és úgy véli, hasonló a helyzet a légkörbe jutó higany mennyiségével, az élelmiszerek genetikai módosításával és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenésével is. Lovelock eredetileg a globális felmelegedést sem tekintette azonnal kezelendő, súlyos veszélyforrásnak: „Gaia egy szívós szuka” – mondogatta gyakran, később azonban megváltozott a véleménye. Először a gyors ütemben olvadó északi-sarki jégmezők és más, a klímaváltozással összefüggő változások hívták fel rá a figyelmét, hogy valami nincs egészen rendben. Ezek a változások meggyőzték róla, hogy a bolygó „robotpilóta-rendszere”, vagyis az a rendkívül összetett, pozitív és negatív visszacsatolások által vezérelt rendszer, amely a Föld éghajlatát egyensúlyban tartja, a fokozódó légszennyezés és az erdőirtások miatt súlyos üzemzavarba került. A bolygó ugyan idővel magától is képes visszaállítani az egyensúlyt, ez azonban több millió évbe is telhet. Ami tehát veszélyben van, az a civilizáció. „A klímaváltozást akár úgy is tekinthetjük, mint a rendszer arra irányuló válaszreakcióját, hogy eltöröljön minket a Föld színéről, de legalábbis visszaszorítsa az emberi populáció jelenlegi méretét” – vélekedik Lovelock...
--  A kutató életének egyik legnehezebb időszakaszában állt elő a Gaia-elmélettel: 1961-ben történt ez. A tudós 41 esztendős korában egy Londoni kutatóintézetben dolgozott, akkori munkáját azonban a megfelelő fizetés ellenére is értelmetlennek és unalmasnak találta, emellett dohányzott és gyakran ivott is. Egy nap azonban levél érkezett az amerikai űrkutatási hivataltól, a NASA-tól, amelyben megkérték, hogy csatlakozzon az egyik éppen alakuló kutatócsoporthoz, amely a Hold felszínét fogja vizsgálni. Lovelock azelőtt nem hallott a NASA-ról, néhány hónap múlva azonban már családjával együtt Amerikában volt, hogy csatlakozzon az intézethez. A Holdat azonban nem találta túl érdekes helynek: az egyetlen fontos kérdés az égitesttel kapcsolatban az volt, hogy felszíne biztonságos-e az űrhajósok számára. Az igazi kihívás a Mars volt, hiszen itt azt kellett kideríteni, hogy van-e élet a vörös bolygó felszínén. A kutatócsoport a légkör elemzése során azt az eredményt kapta, hogy a vörös bolygó légköre közel van a kémiai egyensúly állapotához, ami arra utalt, hogy jelenleg nincs élet a Marson.
--  A Gaia-elmélet ötlete egyébként nem teljesen új: Leonardo da Vinci például valami egészen hasonló dologban hitt a tizenhatodik században, de Lovelock volt az első, aki a már létező gondolatokból egy önálló, egységes szemléletet alakított ki a bolygó működéséről. Nem sokkal később kilépett a NASA-tól és visszaköltözött Angliába. Szomszédja, a Legyek Ura című regény szerzője, William Golding tanácsára Gaia, a Föld görög istennője után nevezte el új hipotézisét. A rangosnak számító tudományos folyóiratok azonban sorra visszautasították az elmélet közlését, ezért Lovelock úgy döntött, hogy könyv formájában jelenteti meg elképzeléseit. A könyv magyarul a Göncöl Kiadó gondozásában jelent meg, Gaia: A földi élet egy új nézőpontból címmel.. „A Gaia-hipotézis azoknak való, akik szeretnek csak úgy nézelődni, és figyelni a körülöttük lévő történéseket, és akik gyakran elmerengenek rajta, hogy mik az ember földi jelenlétének a következményei. Az elmélet egyben alternatívát is nyújt azzal a meglehetősen lehangoló elképzeléssel szemben, hogy bolygónk egy kormányos nélküli űrhajó, amely céltalanul kering a Nap körül” – írja Lovelock a könyv előszavában. .
--  A Gaia-elmélet eredetileg reményteli jövőképet nyújtott volna számunkra: ha a Föld nemcsak egy keringő szikla a Nap körül, hanem egy szuperorganizmus, amely az élőlényekhez hasonlóan evolválódik, akkor az emberi jelenléthez is képes „alkalmazkodni”. Lovelock a devoni háza melletti erdőhöz hasonlítja mindezt, amelyet saját maga ültetett harminc évvel ezelőtt. A terület azelőtt legeltető volt, ami a kutatót az ember természetátalakító tevékenyégére emlékeztette, így inkább beültette fákkal az egész területet, hogy visszaállítsa a hely természetes jellegét. Nagyjából 20 000 fát - égert, tölgyet és fenyőt ültetett a területre, azonban sajnos sorokban és helyenként túl közel ültette őket egymáshoz. A fák ma már 12 méteresek, de ahelyett, hogy a természetesség benyomását keltenék, inkább egy rosszul kezelt telepített erdőre hasonlítanak. A közelmúltig Lovelock úgy gondolta, hogy a globális felmelegedés folyamata is ahhoz hasonlít majd, ami az erdejével történik: bár a fák telepítésével jócskán melléfogott, a természet idővel kijavítja majd a tévedést..
--  James Lovelock korábbi, még optimistának mondható jövőképe 2004-ben változott meg, amikor barátja, Richard Betts, a Hadley Centre for Climate Change munkatársa meghívta őt az intézetbe, hogy hallgassa meg az ott dolgozó szakemberek kutatásainak legújabb eredményeit, a Hadley Központ Anglia egyik legrangosabb éghajlatkutató intézete. Lovelock találkozóról találkozóra ment, az intézet kutatói pedig ismertették vele a pólusok jegének olvadásáról, az esőerdők zsugorodásáról és az óceánok szénkörforgalmáról kapott legújabb adataikat. „Borzalmas volt” – emlékszik vissza Lovelock. „Ötféle, egymástól különálló pozitív visszacsatolási kört mutattak be nekünk a Föld egymástól eltérő éghajlatú pontjain, így a sarki jégtakarók és a magashegységek hóhatár feletti területein, a boreális tűlevelű és a trópusi esőerdőkben, illetve az óceánokban. Nem volt azonban senki, aki az egész bolygó szempontjából vizsgálta volna a változások következményeit. A szakemberek úgy beszéltek a folyamatokról, mintha valami távoli bolygót vagy modelluniverzumot tanulmányoztak volna, és nem azt a helyet, ahol mindannyian élünk.” A kutató az intézetben tett látogatása óta van azon a véleményen, hogy a rendszer rugalmassága elveszett, a Föld „beépített” korrekciós lehetőségeit túlhaladtuk, a bolygó pedig hosszú időre „meghibásodott üzemmódba” került. Néhány héttel később belefogott a harmadik Gaia könyv írásába, amely: "A Gaia bosszúja" - "The Revenge of Gaia" címet viseli: az Egyesült Államokban 2006-ban megjelent könyv Lovelock eddigi legnyomasztóbb munkája. A kutató elsősorban a jelenlegi, számítógépes éghajlati modelleket bírálja: szerinte az ezekben megnyilvánuló tévedések fájdalmasan nyilvánvalóak. Példának többek között a tengerszint-emelkedés mértékével kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságot említi: az ENSZ klímaváltozással foglalkozó csúcsszervezetének, a már említett IPCC-nek a legutóbbi becslései szerint a globális felmelegedés 2100-ig maximálisan 6,4 Celsius fokos emelkedést okoz majd a Föld átlag hőmérsékletében, ami a gleccserek és a jégtakarók olvadása miatt maximálisan 60 centiméterrel emelné meg a tengerek és óceánok vízszintjét. A jelentés szerint Grönland teljes elolvadása nagyjából ezer év múlva fog bekövetkezni...
--  James Lovelock „végítélet-forgatókönyve” – némileg leegyszerűsítve – a következőképpen fest: az emelkedő hőmérséklet miatt egyre több jég olvad el a sarkokon, vagyis egyre több víz és jéggel nem borított szárazföld keletkezik. Mivel a jég visszaveri, a víz és a szárazföld viszont elnyeli a napfényt, mindez további hőmérsékletemelkedést jelent, ami miatt még több jég olvad meg, a tengerszint pedig tovább emelkedik. A magasabb hőmérséklet miatt egyes helyeken a szokásosnál több csapadékra lehet majd számítani, máshol viszont komoly szárazságokra. Az amazóniai esőerdők és az északi, boreális erdők előbb hirtelen növekedésen mennek keresztül, végül fokozatosan pusztulásnak indulnak. Boreális fenyőerdők borítják majd Norvégia egy részét, Svédország és Finnország legnagyobb részét, Skócia és Oroszország sarkköri vidékeit, valamint Izland déli részét, boreális tundra pedig Alaszkában, Szibériában és Kanadában fordul elő majd.. A szintén északon található örökké fagyott területek teljesen felolvadnak, ami miatt jelentős mennyiségű metán szabadul fel: ez utóbbi azért jelent problémát, mert a metán csaknem húszszor erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. Egy megfelelően funkcionáló földi rendszerben az imént említett pozitív visszacsatolási folyamatokat a megfelelő negatív visszacsatolások ellensúlyoznák: a legjelentősebb ezek közül a Föld azon képessége, hogy a hőt képes az űrbe kisugározni. Egy bizonyos ponton azonban a szabályozórendszer összeomlik és új egyensúly áll be: az éghajlat melegebbre vált, ahogy ez már a múltban is számos alkalommal megtörtént. Nem a világ vége, de annak a világnak igen, ahogy most ismerjük... A fenti forgatókönyvet a legtöbb vezető klímakutató elutasítja, a legtöbben pedig azt az érvet vitatják, hogy létezne egy olyan pont, ahol az egész bolygó éghajlata hosszabb időre átfordulna egy melegebb állapotba. „Inkább arról lehet szó, hogy egyes társulások vagy a jéggel borított területek élővilága fog összeomlani, az egész földi rendszer azonban meglepően rugalmasnak tűnik” – folytatja Caldeira. Tegyük fel azonban, hogy Lovelocknak mégis igaza van, és valóban sokkal komolyabb veszély fenyeget bennünket, mint amire a legtöbben gondolnak. Mit tehetünk.?. Lovelock szerint már semmit sem segít rajtunk. Nem elég, ha mérsékelt ütemben csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, például úgy, hogy a terepjáróinkat hibrid autókra cseréljük. Az sem elég, ha a növények által termelt szén-dioxidot a föld alatt tárolnánk, mivel ahhoz, hogy érezhetően csökkenjen a légkör szén-dioxid-koncentrációja, rendkívül nagy mennyiséget kellene tárolni. A megújuló energiaforrások szintén nem jelentenek megoldást, miért is nem jelentenek...
--  James Lovelock szerint már az alapgondolat is elhibázott: „Fenntartható fejlődés helyett inkább fenntartható visszavonulásról kellene beszélnünk” – mondja. Szerinte ez utóbbi azt jelentené, hogy elgondolkodunk arról, hogy hol fogunk lakni és honnan szerezzük be az élelmiszert, ezen kívül terveket készítünk arról, hogy miként kezeljük majd a déli területekről Európába vándoroló több millió embert. Tudomásul kellene venni például azt is, hogy New Orleans például élhetetlen lesz, és olyan városokba kell majd költöztetni az embereket, amelyek alkalmasabb helyeken fekszenek. Arról van tehát szó, hogy mindenki tegye meg a tőle telhető legtöbbet a civilizáció fennmaradása érdekében, és akkor nem térnek vissza a középkori állapotok, ahol végül minden eddig elért eredményünket elveszíthetjük.... „Szívesen mondanám, hogy a szélerőművek vagy a napkollektorok majd megmentenek minket, de ez nem igaz. Nincs már olyan megoldás, amely valóban segíthetne. A Földön jelenleg hétmilliárd ember lakik, és akkor még nem számoltuk a haszonállatokat, illetve a házi kedvenceket. Ha csak azt a szén-dioxid-mennyiséget nézzük, ami a lélegzésünkkel kerül a levegőbe, már az is a teljes mennyiség nagyjából 25 százalékát teszi ki, vagyis négyszer annyit, amennyi a repülőgépek forgalma során kerül a levegőbe. Így akár vissza is tarthatnánk a levegőt, ha nem akarnánk magunk is növelni a szén-dioxid-kibocsátást. Már minden korlátunkat túlhaladtuk. Biológiai szempontból minden fajra az összeomlás vár, amelyikkel ez megtörténik.” Mindebből azonban korántsem következik, hogy ölbe tett kézzel vagy önfeledten vígadva kellene várnunk az összeomlást. „Azonnali cselekvésre van szükség, hiszen rengeteg teendőnk van. Két választásunk maradt: vagy visszatérünk egy primitívebb életformához, mint a vadászó-gyűjtögető életmód, vagy visszavonulunk egy kifinomult, magas technológiai fejlettséggel jellemezhető civilizáció keretei közé. Természetesen egyértelmű, hogy az utóbbi megoldásnak örülnék” – mondja mosolyogva....
--  James Lovelock és többek szerint az ember már létszámánál fogva is túlzott terhet jelent az élővilág egészére nézve.?. Túl vagyunk népesedve, efelől nincs kétségem - mondja James Lovelock. Az optimális népességszám szerintem az egy milliárd körüli lenne. Ezt azért mondom, mert kétszáz évenként szokott bekövetkezni egy-egy nagyobb vulkánkitörés. Nincs ebben semmi rendkívüli, végig jellemzi a földtörténetet. 1812-ben például a Krakatau vulkán kitörése annyi port vetett a légkörbe, hogy két éven keresztül nem lehetett aratni. Hasonló esemény történt Izlandon 1750-ben. Egy ilyen most is bármikor bekövetkezhet. Hogyan fogjuk túlélni? Hogyan leszünk képesek 5-6 milliárd embert táplálni, ha az egyik féltekén két éven keresztül nem lesz mit aratni.?. Ha jól tudom, az északi félteke gabonaraktárai gabonaraktárai 15-20 napra elegendő készlettel rendelkeznek. Esetünkben 600 napról van szó. Ezeket az eseményeket kell szem előtt tartanunk, amikor a túlnépesedésről beszélünk. Hogyan fogunk megbirkózni velük.?.. Egy katasztrófa esetén mindig lesznek túlélők, akik újrakezdik az életet. A rendelkezésre álló könyvek, útmutatók legtöbbje ilyen esetben mit sem ér. Képzelje el, hogy egy óriási katasztrófa túlélője, és megpróbál megbirkózni egy járvánnyal. Felkutat egy betemetett könyvtárat, és mit talál.?. Egy kormánybrosúrát tele handa-bandával, vagy egy tudományos magazint, amelyből egy kukkot sem ért, esetleg az akupunktúráról szóló könyvet. Fabatkát sem érnek. Egy egyszerű orvosi könyvre van szüksége, amiből megtudható, hogy mi a teendő kolerajárvány esetén; hogyan lehet egyszerűen, komplikált berendezések nélkül helyreállítani a szervezet folyadékveszteségét. Minden háztartásban kellene lennie egy ilyen kiadványnak, hogy a túlélők ne kövessenek el súlyos hibákat.!.
--  Végül befejezésként, zárszóként, annak érdekében, hogy a bolygó legalább részben lakható maradjon, valamennyi kevés ember még tudjon élni rajta, James Lovelock szerint akár az éghajlat mesterséges manipulálására is szükség lehet. Ezt pedig a gyors ütemben fejlődő emberi technikai egyre jobban lehetővé teheti majd, ha akarja és tudja. Ehhez a napfényt visszaverő, árnyékoló berendezéseket kellene az űrbe juttatni, vagy olyan berendezéseket építeni, amelyek képesek lennének a szén-dioxidot nagy mennyiségben is kivonni a légkörből. Ez persze már szerinte is gőgös elbizakodottság lenne az emberiség részéről, de a legvégső esetben még erre is sor kerülhet: mindez arra hasonlítana, amikor a beteget már csak a vesedialízis tarthatja életben.. A már említett Richard Branson – Lovelock ötletei nyomán – 25 millió dollárral járó elismerést ajánlott fel annak, aki elsőként képes üzleti értelemben is megvalósítható alternatívát találni a légköri szén-dioxid és más üvegházgázok nagyobb mennyiségben történő kivonására. Lovelock maga nem indulhat a versenyben, hiszen döntőbíróként van jelen, de természetesen erre is lenne ötlete: legutóbbi elképzelése szerint több százezer, nagyjából 180 méter hosszú csövet kellene függőlegesen a trópusi óceánokba állítani, majd hagyni, hogy a mélyről feltörő, tápanyagokban gazdag sós vizet a hullámzás a felszínre hajtsa. A tengerfelszínre kerülő tápanyagok növelnék az algák mennyiségét, amely nagy mennyiségű szén-dioxidot nyelne el, hűtve ezzel a bolygót...Természetesen egyértelmű, hogy mindezek megvalósulásához is az eddigieknél sokkal nagyobb emberi akarat és összefogás szükséges” – mondja befejezésként mosolyogva a kitűnő tudós....