"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Földünk és az ember kapcsolatai - Mikola Klára

2014.02.16 09:34

 

A Föld és az ember kapcsolatairól.

Ha a magyar mondavilágra gondolunk — lásd: szarvassá vált fiúk —, vagy a magyar jelkép rendszerre, ahol virágok, gyümölcsök, madarak személyesítik meg az embereket, az emberi viszonyokat, érzéseket, láthatjuk, hogy egy olyan kultúra örökösei vagyunk, ahol az ember és a természet szerves egységet alkotott.

 

Korok és a környezet

-- Ha a magyar mondavilágra gondolunk — lásd: szarvassá vált fiúk —, vagy a magyar jelkép rendszerre, ahol virágok, gyümölcsök, madarak személyesítik meg az embereket, az emberi viszonyokat, érzéseket, láthatjuk, hogy egy olyan kultúra örökösei vagyunk, ahol az ember és a természet szerves egységet alkotott.
-- Ember és természet kapcsolata — néhány évszázaddal ezelőtt talán meg sem értették volna: hogyan lehet erről vitázni? Meg lehet-e kérdőjelezni az anya és a méhében rejlő gyermek kapcsolatának szorosságát?
-- Hogyan is alakul egyes korszakokban az ember természettel való kapcsolata? Hogyan befolyásolja ezt világnézete? Nézzünk körül egy kicsit az időskálán!

Ősi természet kultusz

-- Az ember kezdetben nem volt képes arra, hogy komolyan ártson a természetnek — vagy nem is akart? A barlangrajzok az állatokkal való szoros kapcsolatra utalnak, a régi Vénusz-szobrocskák pedig a Földanya-kultuszra.
Az ősemberek természethez való viszonyáról nem sokat tudunk, de a természeti népekéről már több ismeretünk van. Ezt tükrözi többek között az a levél, amit Seattle nagyfőnök küldött az indiánok földjeit megvásárolni szándékozó washingtoni Nagy Fehér Főnöknek":
-- Hogyan vásárolhatja meg vagy adhatja el valaki az eget és a Föld melegét? Ez a gondolat furcsa számunkra. Ha nem mi vagyunk a levegő frissességének és a víz hűsének birtokosai, hogyan vásárolhatják meg mások ezeket?
E föld minden egyes röge szent az én népemnek. Minden egyes fenyőtű, homoksáv, a sötét erdő tisztása, pára felhője és minden zümmögő rovar szent az én népem tapasztalatában és emlékezetében.
-- A fákban folyó nedv a vörös ember emlékét hordozza magával. A fehér emberek elfelejtik szülőföldjüket, amikor a csillagok közé mennek sétálni. Ám a mi halottaink sohasem felejtik el ezt a csodálatos földet, a vörös ember igazi édesanyját
-- Egymás részei vagyunk. Az illatos virágok a leánytestvéreink. A szikla hasadékok a rétek nektárnedve, a csikók és az emberi test melege, mind egyazon családhoz tartoznak. A földhöz tartozunk, s a föld pedig hozzánk tartozik."
Az ausztráliai bennszülöttek is hasonlóan gondolkoznak: szerintük a Földet mitológiai lények formálták a teremtés időszakában, és mint ilyen, nem csupán geológiai, hanem vallási, mítikus jelenség, amit ember nem vehet birtokba.
-- Az ázsiai hagyományok is a természettel való egységen és harmónián alapulnak. A hinduizmus reinkarnáció elmélete jól mutatja, miképpen látja egységes rendszernek a keleti ember az élővilágot. A buddhizmus egyik legfontosabb gondolata a minden lény iránti együttérzés. A dzsainisták annyira igyekeznek nem ártani az élőlényeknek, hogy elsöprögetik maguk elől a rovarokat, hogy rájuk ne lépjenek, és kendőt hordanak, hogy be ne lélegezzék őket. A taoisták számára a természettel való harmonikus viszony az egyik legfontosabb alapgondolat.
-- A régi korok emberei számára a természettel való együttélés magától értetődő volt. A fa kivágását például több kultúrában csak szükség esetén engedték meg, s akkor is bocsánatot kértek a fáktól. Így volt többek között az indiánoknál, a skandinávoknál, a magyaroknál. A görög, a germán, a szláv, a finnugor mítoszok szerint a fáknak lelkük van, ezért aki ok nélkül pusztítja az erdőt, beláthatatlan következményeket zúdíthat magára és közösségére.

Kereszténység és környezet

-- A környezet állapota és az uralkodó eszmevilág mindig is erősen összefüggött. Amikor az ősi vallások helyére berobbant a világ meghódításának érdekében lerontott és kiforgatott kereszténység, a környezet pusztítás is lábra kapott. Bár a jézusi elvekkel teljesen ellentétes az a gondolat, hogy a teremtett világon az embernek joga van akár zsarnok módon is uralkodni, akiknek érdekük fűződött hozzá, a kereszténységet hosszú időn keresztül ennek igazolására használták fel.
-- Töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon" (Mózes 1.1.28.) — ezt a gondolatot használta fel a papság azon része, akik az uralkodó osztály kiszolgálását előnyben részesítették a krisztusi eszmék átadásával szemben. Szintén hangsúlyozták a feljebbvalónak való feltétlen engedelmesség eszméjét is.
-- Hogy a Biblia valójában mennyire másról szól kitűnik a következő idézetből is: És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt." (Mózes 1.2.15.)
-- Az újszövetség egészét átszövi az a szemléletmód, amely a természet tiszteletére, a javakkal való takarékosságra, de a javak felhalmozása ellen tanít.
-- Voltak, akik felléptek a krisztusi elvek kiforgatásával szemben. Legnevesebb közülük: Assisi Szent Ferenc, akinek a természettel, az állatokkal való kapcsolata máig is híres, s aki megelégelvén környezete pénzéhességét és állandó dorbézolását, úgy határozott, hogy tisztább és természet közelibb életmódot választ. Assisi Szent Ferenc minden élőlény szeretetét és védelmét tanította.
-- Létezett még sok olyan csoportosulás, amely a hierarchikus, vagyont felhalmozó és hódító keresztény egyháztól elszakadva, természetközelibb módon éltek. Ezeket a csoportosulásokat a katolikus egyház legtöbb esetben eretnekeknek bélyegezte.
-- A kapitalizmus kifejlődésével egyidőben, az eredeti tőkefelhalmozás korában egyre zavaróbbá váltak a keresztényi normák. Az új eszme a természetet legyőző ember lett, s így semmi sem állt már útjában a környezet kifosztásának.
Szennyezés és védelem
-- A környezettel való harmónián itt-ott már évezredekkel ezelőtt is csorba esett. Már az ókorban előfordult, hogy a túlzott öntözés hatására egyes területek kiszikesedtek, majd elsivatagosodtak. Szintén jelentős volt a fakitermelés már az ókori görögöknél, valamint más hajósnépeknél is.
-- A városokban az ürülék és az egyéb szerves hulladék képezte a legnagyobb környezeti problémát, amely hozzájárult a pestis, a kolera, a tífusz és egyéb járványok kialakulásához.
-- A hagyományos közösségekben ugyanakkor megvoltak azok a törvények, amelyek előírták a környezettel való harmonikus együttélést. Az indián sámánnak joga volt vadászati tilalmat elrendelni az év egyes időszakaiban, sőt, a túlnépesedés ellen még a házaséletet is szabályozták.
-- A magyar történelemben sem ismeretlen a természettel való viszony központi szabályozása. A XVIII. századbeli székely falutörvények pontosan kimondták, mikor kell a földeket trágyázni, mikor kell ugaron hagyni őket. Szabályozták a fakivágásokat, és pontosan meghatározták, hogyan kell bánni a folyókkal, tavakkal.
-- Nagy súlyt fektettek rá, hogy az állattartás ne történhessen az erdők kárára. Az 1784-ban, Gidófalván megszövegezett parancs kimondja, hogy élő bértzeken kecskét járatni nem szabad".
-- Az erdők kímélése érdekében a vágott vesszőkből készített, a különféle földművelési területeket elválasztó sáncokat tudatosan cserélték ki élősövényekre az 1784. évi rendelet szerint: A határok körül, a vetéses tilalmas határok oltalmára szükségképpen megkévántató sántzolások ásattassanak. Azon eleven csigolya, fáz vagy kökény bokrokkal rakattassanak meg, hogy idővel azoknak megnevekedések kertek gyanánt tartassanak. Ellenben pedig az eddig szokásban volt vesszőkertek teljességgel tiltatnak."

Jövőkép: gázmaszk?

-- Az élet minőségünk, ami a tiszta környezetet illeti, az utóbbi évszázadokban fokozatosan romlik. Petőfi korában a kis menyecske korsaját még a Tiszába meríthette, manapság viszont már fürdeni sem igen szabad a folyóinkban. Egyes országokban nem lehet már tiszta vizet venni a kutakból. Aki szegény, nem juthat megfelelő ivóvízhez sem. Meddig fog ez folytatódni?
-- Fehér Klára Utazás Oxigéniába című könyvében a társadalmi egyenlőtlenségek úgy is megjelennek, hogy a gazdagok jutnak majd elegendő oxigénhez, az alsóbb néprétegeket pedig azzal tartják sakkban, hogy csupán annyi oxigént juttatnak nekik, amennyi elég a vegetálásra.
-- Vannak, akik föld alatti városokban látják a jövő emberét, amint mű ételeket esznek. Ebben a témában készült könyvek, filmek egy része talán csodáltatni akarta a technika vívmányait. Újabban viszont egyre inkább figyelmeztetnek: Talán irányt kéne váltani?

A harmónia újrafelfedezése

-- A XX. század folyamán egyre szaporodtak azok a közösségek és szellemi műhelyek, amelyek új harmóniát kerestek a természettel. A század elején működő gödöllői művésztelep is ezek közé tartozott, amely a műalkotásaik mellett a természet közeli életmód és a hagyomány őrzés terén volt kiemelkedő.
-- A hippi mozgalom a hatvanas években az egész világon végigfutott. Elutasította a fogyasztói normákat, központi értéke a szeretet volt. A hippik között különféle csoportosulások voltak, egy részük tudatosan vállalta a természetközeliséget.
-- Manapság a társadalomból való kivonulás diszkrétebben történik. Sokan választják a falusi életmódot csupán azért, mert úgy látják, jobb életminőséget jelent számukra a tiszta levegő, a nyugodt életvezetés, mint a nagyváros kereskedelmi és kulturális kínálata.
-- Vannak, akik olyan megfontolásból választották a falvakban, tanyákon való életet, mert így tudnak igazán ökologikusan élni. Példát mutatnak arra, hogy ma is lehet minimális áram használattal, hagyományos tüzelési technikákkal, szinte szemét termelés nélkül élni. Nyáron szabadtéri zuhanyt használnak, télen ugyanaz a kályha melegíti a vizet és a fürdő szobát. A vályogház, amiben laknak, télen jól tartja a meleget, nyáron a hűvöset — s ha majd egyszer lebontásra kerül, egyszerűen elporlad, nem hagy maga után felhasználhatatlan hulladékot.
-- Sokan sokféleképpen keresik, hogy lehetne újra vigyázni a természetre — és reméljük, ezek egyre többen lesznek.

A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák és kérdések rangsora

-- 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse: a) a jövőbeni energia ellátás nem megoldott; b) a nyersanyagok közül leginkább a ritka földfémek terén várható hiány;
-- 2. Víz: a felszín alatti víz készletet az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogyan az utánpótlás képződik;
-- 3. Talaj: A Föld valószínűleg képes ugyan ellátni a 2040-re várható, körülbelül 9 milliárd embert, de az ökoszisztéma és a biodiverzitás feláldozásával, ráadásul úgy, hogy nem (vagy alig) marad hely a biomassza-termelés számára;
-- 4. Föld és Élet: Veszélyben a globális ökológiai rendszer;
-- 5. Éghajlatváltozások: a) a Föld története éghajlat változások története, b) a Homo sapiens vált a Földrendszer (és a klímarendszer) megváltoztatásának egyik tényezőjévé;
-- 6. Természeti katasztrófák: számuk növekedését túlnyomórészt az emberiség önmaga okozza;
-- 7. Föld és egészség: orvos-geológus együtt működéssel 3 milliárd ember egészségén lehetne javítani;
-- 8. A Föld mélye: az emberi tevékenység manapság már geológiai hatótényezőként is figyelembe veendő, hiszen az emberiség egy nagyságrenddel több anyagot mozgat meg, mint a felszíni üledékképző folyamatok együttvéve;
-- 9. Óriásvárosok: hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntarthatók;
-- 10. Óceánok: az óceánok mélye számos tudományos meglepetést tartogat (nyersanyag- és energia, biológiai alap felismerések, valamint környezeti kockázatok terén egyaránt).