"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Földközi-Tenger, Mar Mediterran - Diego Costa

2014.02.15 19:35

 

A Földközi-Tenger - Mar Mediterran.

A Földközi-tenger Európa és a Föld ékköve, talán az egyik legszebb és legszínesebb kék smaragdja... A Földközi-tenger három földrész által határolt tenger. Északi partján Európa, délen Afrika, keleten pedig Ázsia fekszik. Vidékét, a Mediterrániumot gyakran emlegetik az európai civilizáció bölcsőjeként, hiszen itt alakult ki körülötte az ókori Görögország és a Római Birodalom.



A Földközi-Tenger Adottságai

--  A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó mellék tenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról: -Európa, keletről: -Ázsia, délről: -Afrika. Területe mintegy: 2 520 000 km², a Márvány-, a Fekete- és az Azovi-tengerrel együtt 2 966 000 km². Átlagos mélysége: 1500 méter, legmélyebb pontja: 5267 méter, a Jón-tengeri Calypso-árokban. A Part vonalának hossza körülbelül: 46 000 kilométer. Kelet-nyugati irányú kiterjedése az Ázsiai partoktól Gibraltárig csaknem: 4000 kilométer.
--  A Földközi-tenger térsége a Mediterráneum, Mediterrán, azaz „Földközi-tengeri” régió a partvidéki területekkel és a szigetekkel a nyugati civilizáció bölcsője. Az ókorban fontos közlekedési térségnek számított, az Egyiptomiak, Főnicíaika, Görögök, Rómaiak, Közel-Keleti népek is sokat utaztak és kereskedtek e tenger partjain..
--  A Földközi-tenger területe mediterrán éghajlatú, amelyre az enyhe, esős telek és a forró, száraz nyarak jellemzők. Az éghajlat kiválóan megfelel a citrusfélék, olíva és parafa termesztéséhez. A Földközi-tenger területén számos nagy, és különösen a keleti medence északi vidékén-, megszámlálhatatlanul sok kisebb szigetet találunk.
--  A Földközi-tenger legnagyobb szigeteit: Szicília, Szardínia, Korzika, illetve: Kréta és Ciprus szigetei alkotják. Az Égei-tengeri archipelágus pedig a mediterrán térség legkiterjedtebb sziget tengere. A Földközi-tenger a világtenger legjobban szeparált tengeri medencéje. Az óceáni víztömegek beáramlása a mindössze: 13 kilométer széles és sekély Gibraltári-fenékküszöb miatt, jelentősen korlátozott. Az elzártsággal, az erős párolgással, és a korlátozott víz utánpótlással függ össze, hogy a Földközi-tenger vize az óceáni víznél sokkal sósabb.
--  A Földközi-tenger szuperhalin víztömeg. A keleti medencében a sótartalom eléri a 39,2 súlyezreléket, amely érték alig marad el a szintén túlsós Vörös-tenger szalinitási értékétől. Az Atlanti-óceánnal való rendkívül korlátozott összeköttetés, további két különleges oceanográfiai jellemzőt eredményez. Az egyik a mediterrán víztömegek hőkiegyenlítettsége, a másik pedig a rendkívül lassú vízcsere. Az alig: 300 méter mély Gibraltári-fenékküszöb meggátolja a rendkívül hideg Óceáni mély áramlatok behatolását a Mediterrán medencébe.
--  Ezzel függ össze, hogy a téli hónapokban, amikor a felszíni víz hőmérséklet eléri az évszakos minimumát, a Földközi-tenger vize a felszíntől a legnagyobb mélységekig kiegyenlített hőmérsékletűvé, egységesen kb: 12 C fokossá válik. Az elzártságból fakadó másik sajátosság, a víz rendkívül lassú cseréje. A Gibraltári-szoroson beáramló víznek hozzávetőleg: 130-140 évre van szüksége ahhoz, hogy ismét elhagyja "Herkules oszlopait". A lassú vízcsere miatt a Földközi-tenger különösen érzékeny a környezetszennyezésre.



A Földközi-Tenger Elnevezései

--  A Földközi-tenger elnevezés a latin: "Mare Mediterraneum" fordítása. A Mediterraneum szó a Medius, Medi- „Közép, Közt” és Terra „Föld” latin szavak összetétele. A kifejezés eredete az ógörög Meszogeiosz Thalassza, azaz „Földközi-tenger” – Meszogeiosz: a Meszo, 'közép' és Gaiosz, 'Föld' szavak összetételéből. Az ókori görögök ugyanis a Földközi-tenger térségét tartották a Föld közepének.
--  A Földközi-tenger leggyakoribb ókori római neve: "Mare Nostrum", azaz a "Mi Tengerünk” volt, illetve néha a "Mare Internum" "Belső Tenger” elnevezést is használták, például Sallustius: Bellum Iugurthinum. Az Ószövetségben a Földközi-tenger leggyakoribb elnevezése a "Nagy tenger”, illetve ritkábban "Hátsó tenger”. Néha a "Filiszteusok tengere” elnevezés is szerepel, mivel a Földközi-tengernek a zsidókkal szomszédos partvidékét eredetileg a filiszteusok lakták.
--  A legtöbb nyelvben a tenger neve a magyarhoz hasonlóan: "Földközi Mediterrán tenger", "Középső tenger” elnevezések fordítása, például az 'Angol: Mediterranean Sea, 'Francia: Mer Méditerranée, 'Spanyol: Mar Mediterráneo, 'Olasz: Mar Mediterraneo, 'Német: Mittelmeer, 'Héber: Ha-Jam, Ha-Tikhon, mindkettő "Középső tenger". Ismert a Hét tenger egyikeként is. Keleti környékének lakói Fehér-tenger néven is ismerték az ókorban. Erre alapul 'Török neve: Akdeniz "Fehér tenger".
--  Arab neve is Al-Bahr Al-Abjad Al-Muttavaszit, ami: "Középső fehér tengert” jelent. Ez abból vezethető le, hogy több ókori nyelven is az égtájakhoz különböző színeket kapcsoltak, így a nyugathoz a fehéret, az észak színe a fekete, a délé a vörös, a keleté a sárga volt. Valószínűleg hasonlóképpen kapta nevét a tőlük északra elhelyezkedő: Fekete-tenger, illetve a délre fekvő: Vörös tenger is. Homérosz egy helyen szinonimaként említi a Vörös-tenger és a Déli-tenger kifejezéseket.
 
 
A Földközi-Tenger Története
 
--  A Földközi-tenger, amelyet a Rómaiak: "Mare Nostrum"-nak, azaz a "Mi Tengerüknek" hívtak, nem csak a tenger tudományok szempontjából érdekes terület. A Földközi-tenger partvidéke volt a nyugati civilizáció, a Görög-Római kultúra bölcsője is egyben. A Földközi-Tengeri civilizációk történelméhez hasonlóan, a mediterrán medence kialakulása is lebilincselően érdekes történet.
--  A perm időszak végén, nagyjából 250 millió évvel ezelőtt, a mai kontinensek, a lemeztektonikai folyamatok eredményeként egyetlen hatalmas szárazulatban egyesültek. A Pángea őskontinens partjait, az előző fejezetben bemutatott, óriási kiterjedésű Panthalassza-óceán hullámai mosták.
--  Az Egyenlítő vidékén egy nagy tengeröböl nyúlt be ék alakban a Pángea középső területeire. E gigantikus öböl aljzatán intenzív óceáni kéregképződés folyt, és a tágulási folyamat, a spreading, eredményezte az ekvatoriális Thetys-óceán, a Földközi-tenger geológiai elődjének kialakulását.
--  A Thethys a jura-időszakban (210 millió évtől 145 millió évig) keleti végein több ezer kilométer széles óceánná terebélyesedett. A Pángea középvonalában zajló riftesedés 200 millió évvel ezelőtt elindította az Atlanti-óceán kinyílási folyamatát. Az atlanti-tengervályú kifejlődésével párhuzamosan kezdődött el a Pángea széttöredezése, amelynek végeredményeként jöttek létre a mai kontinenseink.
--  A Földközi-tenger kialakulásában fontos forduló pont volt Afrika és az Indiai-szubkontinens leválása a Gondwana szárazulatról, mintegy 130 millió éve. Afrika és India megkezdték északra nyomulásukat, fokozatosan bezárva ezzel a Thethys-óceánt. 60 millió évvel ezelőtt, a paleocén-időszakban, a Thethys az erős térrövidülés miatt, a születőben lévő Indiai-óceán egyre keskenyedő melléktengerévé vált.
--  Nagyjából: 35 millió éve, az alpi orogenezis hatására felgyűrődő alpi-kárpáti hegylánc ketté választotta az egyre jobban beszűkülő Thethys medencéjét. Így jött létre a földtörténet legnagyobb beltengere, a Parathethys, amely a mai Dél-Németországtól kiindulva, -és elborítva a varázslatos trópusi szigetekkel pettyezett Kárpát-medencét is, egészen a Himalájáig nyúlt. Afrika és az arábiai lemez: 17 millió évvel ezelőtt végleg összeforrt az ázsiai kontinenssel. Ezzel befejeződött az egykor oly hatalmas: Thethys-óceán bezáródása, és elkezdődött a Thethys nyugati medencemaradványának, a Földközi-tengernek a története.
--  A Földközi-tenger geológiai közelmúltja meglehetősen viharosnak tekinthető. Az ős Földközi-tenger medencéjéről először a Parathethys fűződött le végleg, nagyjából: 12 millió éve. A Parathethys a medence terület intenzív feltöltődése miatt először több rész medencére szakadozott, majd végleg megszűnt. Ma is létező maradványának tekinthetjük a Fekete-tengert és a Kaszpi-tengert.
--  A lemez mozgások miatt, a miocén időszak legvégén, nagyjából: 5,5 millió éve, a gibraltári fenékküszöb felemelkedett, és elzárta a Földközi-tengert az Atlanti-óceántól. A Messinai sókrízisnek nevezett időszakban, az erős párolgás, és a vízutánpótlás hiánya miatt, a Földközi-tenger vize először besűrűsödött, hiperszalin víztömeggé vált, majd a medence területe rövid idő alatt, szinte teljesen kiszáradt..
--  A Földközi-tenger ősi, még a Thethysből fennmaradt indo-pacifikus élővilága, -legnagyobb részt-, nem élte túl ezt a katasztrófát. 5 millió évvel ezelőtt ismét megnyílt a Gibraltári-szoros. Az Atlanti-óceán víztömege, -a valaha létezett legnagyobb vízesésként-, hatalmas dübörgéssel folyt át a gibraltári küszöbön, elárasztva a mediterrán medence csillogó, vastag sóréteggel borított, száraz pusztaságait. A beömlő óceánvíz néhány száz év alatt feltöltötte az egész medret. Ez a folyamat a számítások szerint, közel két méterrel csökkentette a világtenger szintjét. A modern Földközi-tenger története innen és ekkor kezdődött el...
 
 

A Földközi-Tenger Élővilága

--  A Messinai sókrízist a korábbi tengeri élővilág nem élhette túl. A medence feltöltődése az Atlanti-óceán vizeivel történt, a vizek flórája és faunája is onnan érkezett, azonban nagyon sajátos módon. A Gibraltári-szoros mindössze 300 méter mély, ezért az óceán mélyvízi lakói nem kelhettek át azon. A Földközi-tenger mélyebb vizeinek élővilága ezért sokkal szegényesebb, mint a nyílt óceáné.
--  Az Olaszország nyugati partja mentén elterülő 3600 méter mély medence, valamint a Görög és Törökországtól délre fekvő csaknem 5000 méter mély árkok lakói főként puhatestűek, soksejtűek és más olyan organizmusok, amelyek eredetileg nem igazi mélytengeri élőlények. Valószínűleg a tenger sekélyebb vizeiből kiindulva hódították meg ezeket a mélységeket a Messinai sókrízis óta eltelt évmilliók alatt..
--  A tengerek élővilágának alapját a planktonok alkotják. A Földközi-tenger vizének felső rétegében is planktonok, mikroszkopikus növények és állatok lebegnek. Ezeknek az élő szervezeteknek jelentős részét az erős felszíni áramlat hozza át az Atlanti-óceánból.. Az elhalt planktonok rendesen a tengerfenékre lehullva gazdag tápértékű iszapot alkotnak, ami az időnként viharok által felkavarva hozzájárul a víz tápanyag-gazdagságához.
--  A Földközi-tengerből azonban a mélységi áramlat ennek a szerves anyagnak nagy részét visszasodorja az Atlanti-óceánba. Egészében véve a Földközi-tenger plankton világa nem olyan gazdag, mint az óceánoké. Kék vizének a turisták, búvárok által kedvelt nagy átlátszósága viszonylagos meddőségét jelzi. Bár a mediterrán tengeri élővilág biológiai sokfélesége nem éri el az indo-pacifikus fauna biodiverzitását.
--  A Földközi-tenger élővilága mégis nagyon érdekes, mert a viszonylag kis területű, és éghajlati szempontból homogén mediterrán medencében több fauna provincia élőlényei találkoznak egymással. Az élővilág mintegy 65%-a atlanti, 5%-a szubarktikus, 5%-a trópusi, indo-pacifikus eredetű, 25%-át pedig bennszülött, endemikus fajok alkotják. A boreális, szubarktikus fauna képviselője a 70 centiméter hosszúra is megnövekvő osztrigafarkas "Marthasterias glacialis", amely még a jégkorszakban vándorolt be a mediterrán vizekbe..
--  A Vizeiből kimutatható néhány paleotrópusi, ún. Tethys-reliktum faj is, amelyek a Földközi-tenger geológiai elődjéből, az egykori Tethys-óceánból származnak, és a messinai sókrízis dacára, talán a sós mocsarakban, vagy a Paratethys vizeiben fennmaradtak. Ilyen például a Földközi-tenger sekély parti vizeiben helyenként tömegesen előforduló ernyős alga "Acetabularia acetabulum", amely 10-12 centiméteres magassága ellenére, valójában egyetlen óriási sejtből álló zöldalga-féle, valamint az elterjedt tölcsérmoszatot "Padina pavonica", vagy a tüskésbőrűek "Echinodermata" közül, az Adriai-tengerben is előforduló, hét karral rendelkező változatos tengericsillagot "Coscinasterias tenuispina"..
--  A növények között valószínűleg Tethys-reliktum a Földközi-tenger egyik jelképe, a sekély vizekben mezőket alkotó, és egykor a szárazföldről a tengerbe visszavándorolt virágos növény, a békaszőlőfélék családjához tartozó neptunfű "Posidonia oceanica" is. Ez alkotja a Földközi-tengerre jellemző, barna, pántlikaszerű levélnyalábokkal hullámzó víz alatti réteket. Kedvező számára az árapály csekély ingadozása..
--  A sajátosságai miatt a Földközi-tenger élővilága önálló biogeográfiai egységnek tekinthető, amit mediterrán fauna provinciának neveznek. Becslések szerint az itt honos, eddig ismert mintegy: 4500 állat- és növény- fajon kívül, csaknem ennyi lehet a még felfedezésre váró fajok száma. Tehár roppant értékes e tenger minden felfedező számára.



A Földközi-Tenger Halfajai

--  A Halak állatkörének "Pisces" eddig 613 faját írták le a Földközi-tengerben. Ebből: 81 faj a porcos halak osztályába "Chondrichtyes", míg 532 faj a csontos halak közé "Osteichtyes" sorolható. A mediterrán halfajok 11%-a endemikus.. A cápák öregrendjét "Selachimorpha" 47 faj képviseli. A nagyobb cápák közül a leggyakoribb a kékcápa "Prionace galuca", amely a Mediterrán vizekben mindenütt, így az Adrián is előfordul.
--  A Földközi-tenger legnagyobb hala az akár: 10-12 méteres hosszúságot is elérő óriáscápa "Cetorhinus maximus", leginkább a Szicíliai-szoros térségében, kora tavasszal figyelhető meg. A nagy fehércápa "Carcharodon carcharias" földközi-tengeri populációja globálisan a negyedik-ötödik legnagyobb a lehalászás ellenére.. A rájaszerűek "Batoidea" öregrendjét képviselik például a Szicíliai-szoros gyakran előforduló hatalmas ördögráják "Mobulidae"..
--  A viszonylag kevés plankton is eltartja a szardella félék, szardíniák és más apró, felszínközelben élő halak nagy tömegeit. Ezek vonzzák ide a ragadozó halakat, a közönséges makrélákat, és óriás rokonait, a csíkoshasú tonhalat, a kardhalat, és a rendkívül értékes húsú, de a túlhalászás miatt a kihalás szélén álló kékúszójú tonhalat "Thunnus thynnus". Ezek általában nem állandó lakói a Földközi tengernek, de ívni ide járnak. A tonhal az Északi-tengerbe is eljut, és rendszeresen járja az Atlanti-óceán északi részét Amerika és Európa között...
--  A nyiltvízi tüskés makréla félék "Carangidae" az Adrián is előfordul a méretes sárgafarkú fattyúmakréla "Seriola dumerili", vagy a földközi-tengeri fattyúmakréla "Trachurus mediterraneus". A fűrészfogú sügérfélék "Serranidae" családjának legnagyobb képviselője, a barna fűrészsügér "Epinephelus marginatus", hossza elérheti az 1,5 métert, súlya pedig a 20 kilogrammot. Az Adrián gyakori a sokkal kisebb, élénk kék hasfoltjáról jól felismerhető betűs sügérrel "Serranus scriba"..
--  A murénafélék családjának "Murenidae" két faja található meg a Földközi-tengerben, közülük a közönséges muréna "Murena helena" az Adrián is honos. A korallszirtihal-féléket a barna korallsügér "Chromis chromis" képviseli, a trópusi korallsügérek családjának "Chromidae" egyetlen földközi-tengeri faja...
--  A durbincsfélék "Sparidae" leggyakoribb mediterrán képviselői a kétsávos kecskedurbincs "Diplodus vulgaris", az abroncsos durbincs "Diplodus sargus", a fekete durbincs "Oblada melanura", valamint az étkezési csemege halnak minősülő az aranydurbincs "Sparus auratus".
--  Az ajakoshalfélék "Labridae" családjához tartozik a Földközi-tenger legszínpompásabb hala, a pávahal "Thalassoma pavo", és a szivárványhal "Coris julis" is. A partmenti vizek gyakori halcsaládjait alkotják a nyálkáshalfélék "Blennidae", a gébéfélék "Gobidae", a tengeripélfélék "Mugilidae" a tengeri márnák "Mullidae", a morgóhal-félék "Triglidae", és a mérgező skorpióhal-félék "Scorpenidae".
--  A trópusi papagájhal féléket "Scaridae" egyetlen faj, a pompás papagájhal "Sparisoma cretense", míg a szintén trópusi íjhalfélék "Balistidae" családját , az európai íjhal "Balistes capriscus" képviseli... Az atlanti faunaprovincia képviselői a tőkehalfélék "Gadidae". A hajó roncsok belsejében is gyakoriak a nagy rajokat alkotó francia tőkehalak "Trispoterus luscus". Endemikus tőkehalféle a sziklahasadékokban élő, félénk villás tőkehal "Phycis phycis". Ebbe a családba tartozik a közismert hekk "Merluccius merluccius" is..



A Földközi-Tenger Adatai

--  Teljes Területe: 2 520 000 négyzetkilométer
--  Tenger Hossza: 4 000 kilométer
--  Partjának Hossza: 46 000 kilométer
--  Átlagos Vízmélysége: 1500 méter
--  Legnagyobb Vízmélysége: 5267 méter

A Földközi-Tenger Országai

Európa:
-Spanyolország, -Franciaország, -Monaco, -Olaszország, -Málta, -Szlovénia, -Horvátország, -Bosznia-Hercegovina, -Montenegró, -Albánia, -Görögország, -Törökország, -Ciprus.                                                                                          
Ázsia:
-Törökország, -Szíria, -Libanon, -Izrael.                                                                                                            
Afrika:
-Egyiptom, -Líbia, -Tunézia, -Algéria, -Marokkó.

A Földközi-Tenger Szigetei

-Ciprus, -Rodosz, -Leszbosz, -Kréta, -Málta, -Szicília, -Szardínia, -Korzika, -Menorca, -Mallorca, -Ibiza.

A Földközi-Tenger Belső Tengerei

-Gibraltári-szoros, -Alborán-tenger, -Baleár-tenger, -Ligur-tenger, -Tirrén-tenger, -Égei-tenger, -Jón-tenger, -Adriai-tenger.
 

Diego Costa -- 2008. 10. 18.