"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Európa népei egy új kor küszöbén - Bíró Csaba

2014.02.16 12:39

 

Európa népei egy új kor küszöbén.

Manapság Európa történelmi népei és népközösségei, kisebb és nagyobb népcsoportjai újból kezdik fölfedezni ősi identitásukat és öntudatukat. Európa népei újból érvényt akarnak szerezni jogaiknak és azonosság tudatuknak. Némelyikük vissza szerezte már régi jogait, autonómiára vagy függetlenségre tett szert, más népek akik még nem, pedig tovább követelik a szabadságukat.

  

Európa Népei

Az Európai határoknak az első és második világháborút követő, "felsőbb" parancsra történt újra rajzolása nem szolgált precedensül napjaink "alulról" egészen a gyökerektől induló újjá éledési folyamatainak, amelyek megmutatják milyen döbbenetesen makacs tud lenni a történelmi azonosság tudat kedvezőtlen külső körülmények közepette is. Olyan központosító hatalmak alatt is virágzik ez a folyamat, mint az Európai Unió és a Világbank. Amikor az Európai Unió országai 1992-ben Maastricth-ban elkötelezték magukat a jövőbeni egység mellett, azt gondolta a világ, majd mindent automatizmussal tudnak irányítani. Ezzel szemben a történelmi jog visszaszerzés vírusa Európa szerte megtámadja a nagy politikai egységeket. Ma már Európa szerte szinte mindenhol jelen van a partikularizmus - az állami különválásra való törekvés, a központi hatalmaktól való függetlenség.. A történelmi azonosságtudat újjáéledése mára fontossá vált.. Mi jellemzi Európát, milyen az Európai identitás, egy szóban kifejezve: sokféle. "Európát - írta Strabón - a szép formák változatossága és a természet adta csodálatos sajátosságai alkalmassá teszik a kíváló emberek és gondolatok megszületésére.  Európát nem igen lehet megérteni történelmi nép közösségeinek ismerete nélkül. Tudni kell hol élnek, mik a hagyományaik, miben különböznek szomszédaiktól, hogyan állapítják meg az azonosságukat. Itt most a kis Európai népekről esik szó, akik a: Baszkok, Katalánok, Korzikaiak, Szicíliaiak, Montenegróiak, Magyarok. Ám e kisebb Európai népek a kontinens ősalkotói, nem a számarányuk hanem a minőségük befolyásolta hatékonyan és pozitívan a kontinens kultúráját..

Baszkok

Baszkföld, baszk nyelven: "Pais Vasco Euscadi", Spanyolország északi részén helyezkedik el. A tartomány északi partvonalát az Atlanti-Óceán hullámai mossák, a szárazföldi határait pedig félkörívben a Pireneusok hegyláncai határolják. A baszk identitás alapja a baszk nyelv, ottani nevén euszkara, amelyet igen sokan beszélnek Spanyolország baszk területein, és még Franciaország déli részén is. Sőt még az olyan baszkok is, akik régebben tengerentúlra kivándoroltak, de a nyelvet tanulva megőrzik hagyományaikat és nosztalgiától vezérelve azonosulni akarnak így a baszk kultúrával. Az öntudatos baszkok sokra tartják magukat, mindenről megvan a saját maguk véleménye, és a mindenkitől való függetlenségüket is fontosnak tartják. A Baszk az egyedüli nem indoeurópai nyelv Nyugat-Európában, és ez őket arra a következtetésre is vezeti, hogy a baszkok az indoeurópaiak előtti nép leszármazottai. Baszkföld erősen iparosított részei fejlettségben nagy mértékben eltérnek a falusi végektől, de a baszk öntudat mindkét környezetben virágzik.!. A diktatúra kezdeti időszakában a kisebbségi nyelvek használatát egyszerűen betiltották Spanyolországban. Még 1936-ban bezárták a Bilbaoi Baszk Egyetemet, s az összes közintézmény baszk nyelvű könyveit megsemmisítették. A templomokban tilos volt az anyanyelvű misézés, és nem volt szabad az újszülötteknek baszk neveket adni. A régió lakosai számára egy év leforgása alatt kötelező volt a hivatalos okmányokban baszk neveiket spanyolra fordítani. A kisebbség nyelvén egyetlen rádióadó sem sugározhatott, illetve egy újság sem jelenhetett meg. Az iskolákban a baszk nyelv használatát még a szünetekben is tiltották. Baszkföld aránylag gazdag, iparosított területeit a központi kormányzattal kapcsolatban álló pénzügyi elit hozta létre. 1952-ben létrehozták az Euskad Ta Azkatasurra "ETA" - Baszk Haza és Szabadság elnevezésű harci szervezetet. Föld alatti mozgalomként harcolt Baszkföldért, a baszkok önállóságáért és a diktatúra által előidézett csend megtöréséért. Az ötvenes években a korábban homogén baszk területre az ipari fejlődés miatt mind több spanyol költözött, és a diktatúra tiltásai is beértek, az ETA pedig egyre inkább radikalizálódott.. A Baszkok a vallást sem veszik oly komolyan, mint a szomszédos bigott katolicizmus hívei. Az evangélium híveit még ma is megdöbbenti a buzgalom, amellyel a baszkok a helyi kultuszoknak adóznak, gyakorta még az egyház egyetemes vallás gyakorlásának a rovására is. A modern nagyvárosban, a tartományuk fővárosában: Bilbao-ban a Nuestra Señora de la Begonai - "Begonai Miasszonyunk" arcképének áhítatos tisztelete is az öntudat szerves része. A város futball csapata, a világhírű: Atletico Bilbao szintén az, az ő szentélyéhez járulva ünnepli győzelmeit, sikereit. A szentnek tekintett fák - például a - Guernicai tölgy, - amelyet 1937-ben a német bombák majdnem elpusztítottak, és amely alatt annak idején felesküdtek Vizcaya vezetői, az ezek iránti tisztelet olyan ősi baszk hagyomány, amely a mai napig fennmaradt és él.. A legutóbbi évtizedben a baszk nacionalista mozgalmak szerte alakultak meg, és befolyásuk is csak egyre növekedett. A határ túloldalán, a francia oldalon is, és egy újjáformált, föderatív Európai Unió kilátásai valamilyen európai szuperállamon belüli Pán-Baszk egység megteremtésének reményét ébresztették fel.

Katalánok

A Katalán egy kis nép Európában, még a magyartól is kevesebben vannak, a nagy Spanyolország észak-keleti szegletében helyezkednek el, keleten a Földközi-tenger habjai mossák partjait, nyugaton a Pireneusok magas hegyláncai határolják őket, itt élnek ők. Katalónia az Ibériai félsziget koronája, átölelve a Pireneusok déli bérceit, megpihenve a Katalóniai hegység lankáin, megmártózva a Földközi tenger habjaiban, melybe Katalónia déli csücskénél az Ebró folyó öles deltában torkollik. Földrajzi elhelyezkedése mindig meghatározta helyzetét, és kiemelte politikai fontosságát.. Katalónia - Catalunya, és Catala - a Katalán nyelv az azonosságuk két fő eredője. A katalán nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán, provanszál nyelv. Beszélői száma mintegy: 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását Valenciainak nevezik. A Katalánok mégis egy olyan sajátságos öntudattal és önbecsüléssel rendelkeznek, hogy soha senkinek nem sikerült beolvasztania őket. Sem a rómaiaknak, sem az araboknak, és később a spanyoloknak sem. Mindmáig megőrizték nemzeti öntudatukat, kultúrájukat, szokásaikat és nyelvüket is.. A katalán nacionalizmus, a katalánizmus, katalánul: catalanisme fontos része a katalán nép életének. Ez megnyilvánul a decentralizációt és autonómiát hirdető mozgalmaktól kezdve egészen a világhírű futballcsapatuk, az FC Barcelona imádatáig.. "Més que un club" – "Több mint egy klub" ez az FC Barcelona jelmondata. És valóban többről van itt szó mint csak egy klubról. Az FC Barcelona Spanyolország Katalónia tartományának világhírű labdarúgó csapata. Katalónia, a Blaugrana otthona. Legtöbben így azonosítják a futball szerelmesei közül, azonban ettől sokkal többet jelent, s az FC Barcelona talán túlzás nélkül állítható: nem csupán a sportág nyelvén az első számú képviselője. Megszületése óta őrzi hagyományait, öregbíti hírnevét, hirdeti értékeit és eszméit. Ahogy a futball klubok közt a gránátvörös-kékek, úgy a nemzetek között Katalónia is egyedülálló, példaértékű, igazi kincs. Számtalanszor találkozunk azzal, hogy a Blaugrana szurkolói számára téveszmék sokasága jut eszébe Katalóniáról. Mivel a klub és szülőhazája kapcsolata rendkívül bensőséges és különleges, szétválaszthatatlanok, mint anya a gyermekétől.. Barcelona a Katalóniai autonóm régió fővárosa, és Spanyolország második legnagyobb városa, több mint 2 milliós lakosságával egy igazi nagy és sokszínű világváros. A kötelék rendkívül szoros, az FC Barcelona csapata születésétől kezdve fokozatosan összefonódott hazájával. A klub alapítói már a kezdetek kezdetén is azon az állásponton voltak, hogy a sport segítségével Katalónia eszméit, értékeit ápolni kell, lakosait pedig szolgálni. Rövid időn belül a gránátvörös-kék klub egy sajátos életérzést nyújtott támogatóinak, amiben meghatározó szerepe volt annak, hogy szülőhazája szócsövévé, zászlós hajójává vált.. A Katalán nemzeti öntudat a 17. században rajzolódott ki tisztán. Ebben az időszakban alakult ki a sajátos értékrend, amely biztosította Katalónia számára, hogy a központi államon belül jelentős léptékű társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésnek induljon. A Katalánok jövőjük érdekében a fejlődés útját keresték, amit a közösség összefogásában és a kemény munkában találtak meg. Az önállóságra való vágy talán a legnagyobb mozgatóerő, ami egykor és ma is meghatározza Katalónia életét. ""Katalán minden ember, aki Katalóniában él és dolgozik, és aki munkájával és erőfeszítésével hozzájárul Katalónia építéséhez. Katalán minden ember, aki Katalóniában él és dolgozik, és katalán akar lenni."" Az idézet Jordi Pujoltól származik, melynek legfontosabb üzenete az, hogy a Katalánok mindig is sajátos elképzeléssel rendelkeztek magukról és szülőhazájukról. Az idézett mondat rendkívül érdekes megvilágításban tálalja Katalóniát, hiszen a hangsúly azon van, hogy nem vallási, vagy származási alapon tesznek különbséget maguk és a spanyol nemzet között. Egész egyszerűen eltér a világról, az életről alkotott véleményük, más az értékrendjük, s ez együttesen a több száz éves hagyományokkal, a saját nyelvvel, valamint a történelem során kialakult különbözőségekkel, konfliktusokkal együttesen „elszakadásra” készteti a Katalán nemzetet. Ugyanakkor a mondatban ott lapul a modern katalánizmus jelentése is, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy mindent egybevéve a Katalánnak lenni egyet jelent egy közösséghez való tartozással, azonosulással, mely csupán értékeit próbálja őrizni, s jövőjét biztosítani, ezzel együtt bizonyítani: a saját erejükből képesek létezni, életben maradni, sőt még megtalálni az életben a boldogságot is.

Korzikaiak

A Korzikai identitást egyrészt a Korzikai sziget mivolta, másrészt a sziget sajátos kulturális története fejlesztette ki. Korzika a harmadik legnagyobb sziget Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger nyugati medencéjében, közel a Francia és Olasz szárazföldi határokhoz. A sziget több mint ezer kilométer hosszú tengerpartja, és belső, magas és hegyes zord részei kialakították a korzikai ember típust. A Korzikaiak ősi, évezredek óta a szigeten élő népe mindig sokat szenvedett a különböző gyarmatosítóktól: etruszkoktól, karthágóiaktól, görögöktől, rómaiaktól, és később a franciáktól. Sokáig Genova birtokolta a szigetet, majd Genova 1769-ben átengedte Korzikát Franciaországnak, s azóta a sziget Franciaország része. A sziget hivatalosan ma Franciaországhoz tartozik, de a Korzikaiak nem ismerik ezt el, ők természetesen nem tekintik magukat oda tartózónak. A korzikai nyelv használata jelentősen hozzájárul a korzikai öntudat erősödéséhez. A szigeten korzikai a köznapi érintkezés nyelve, a francia pedig a hivatalos, a közéleti nyelv. A korzikait veszélyezteti a francia, s az őslakók nyelvét több szülő beszéli mint gyermek és több falusi beszéli mint városlakó. A korzikai nacionalizmus nemigen irányul autonómia követelésre, hanem inkább arra, hogy régiónak tekintsék a szigetet, és ez jelzi is a központosított állam kudarcát. A központosító állami hatalom ugyanis képtelen megbirkózni a tartós gazdasági és szociális problémákkal. Erősíti az irányzatot az a félelem is, hogy Korzika tovább marad Franciaországnak, a központnak a gyarmata. A nyugati part a meredek szikláké, őrtornyokkal, és olyan szűk szerpentinekkel, amelyek a legedzettebb gépkocsivezetők idegrendszerét is alaposan próbára teszik. A sziget belsejében ritkán találkozunk házigazdáinkkal. Az ősi vendetta és a legendás hírű rablólovagok, banditák öröksége ez, a zárkózott élet magát a biztonságot jelentette valaha. Ha az utak mentén százával sorakozó szétlőtt jelzőtáblákból arra következtetnénk, hogy a korzikaiak nem éppen békések: tévedünk. A szigetet szinte mindig külső hatalmak birtokolták, eltekintve tíz évtől, amikor a nemzeti szabadsághős, Pascal Paoli 1755-ben függetlenséget adott népének. Az őszintén hagyománytisztelő és hazaszerető szigetlakókban a mai napig nagyon erős függetlenségi vágy él, nem ritkák a politikai merényletek, összetűzések. Megalkották saját korzikai nyelvüket is, egy különös, francia-olasz keveréknyelvet. A korzikai magára büszke, szálas, kemény embertípus, ezt jól fejezi ki a vendetta szó. A vendetta jelentése: bosszú. Más nyelvekben ez a leggyakoribb korzikai jövevényszó. A vendetta a régi középkor terméke. A polgárőrők gyakorolták amolyan gyorsított eljárásként, amikor az igazságszolgáltatás még nem létezett. Ez később is megmaradt a francia közigazgatás idején, mikor az igazság szolgáltatás lassú volt, esetleg korrupt, de a vérbosszú megmaradt, mint a nemzetség és a család becsületbeli ügye. A korzikai ember szemében Korzika nem csupán földrajzi fogalom, hanem nép. A szigettől elszakadt, a kontinensen élő korzikaiak a nyári vakációra mindig hazatérnek és hatalmasra duzzasztják a szigetet. Sokan végleg visszaköltöznek Korzikára nyugdíjasként. Nemcsak a szigettel mint egésszel vállalják az azonosulást, hanem a fajukkal, közösségükkel és régiójukkal is. Ezt a fejlett identitástudatot tükrözi a sok egyesület: "amicale" - "baráti társaság" is. Korzika híres szülötte még Napóleon, a szigeten így természetesen sok jele és emléke látható mindenhol annak, hogy egykor itt született Napóleon. Ha közelebbről megismerkedünk a korzikai emberekkel, akkor hamar rájövünk, a korzikaiak kedvesek, temperamentumosak, vérpezsdítően énekelnek és táncolnak, és nem csupán különleges babonáikhoz, hagyományaikhoz és szülőföldjükhöz ragaszkodnak, de vendégeikhez is, ha szívükbe fogadták az utazót.

Szicíliaiak

Szicília Európa legnagyobb és egyik legdélebbi szigete a Földközi-tenger déli medencéjében, már félúton - Európa és Afrika között. Szicília hivatalosan Itáliához, Olaszországhoz tartozik már 1848-óta, azonban valójában igazán sosem tartozott az Itáliai félszigethez semmiben sem, annyira eltérő és más a sziget szinte mindenben. A Szicíliaiak csak ritkán döntöttek a maguk sorsáról. Hosszú és változatos történelmük során mindig más népek uralkodtak rajtuk, amely népek igen sokféle kultúrával és vallással bírtak. Ez azt jelentette, hogy magas szintű kultúrát alakítottak ki, igen gazdag az irodalmuk, képzőművészetük, építészetük. Másfelől azonban a megszállók miatt hozzászoktak, hogy kormányzatukat valamiféle tőlük távol álló, idegen, ellenséges és mihaszna testületnek tekintsék. A kormányzatok székhelye ritkán volt maga Szicília, s rendszerint csak az érdekelte őket, hogyan tudnak minél több vagyont kisajtolni a sziget erőforrásaiból, illetve hogyan tudnak hadászati előnyöket kicsikarni a sziget stratégiai fekvéséből adódóan. Azzal viszont nemigen törődtek, hogy miként védhetnék meg a szigetlakókat a hazai bűnőzéstől és a mediterrán kalózok támadásaitól, fosztogatásaitól. A történelem folyamán: görögök, rómaiak, arabok, németek egymás után uralkodtak rajtuk, sőt rövid időre még az angolok is. Ez a körülmény ugyan rendkívül érdekfeszítővé tette a szicíliaiak történelmét, de a nép lelki nyugalmát és biztonságérzetét nem növelte. Ha élt valaha nép, amely áldozata saját történelmének, hát a szicíliai bizonyosan ilyen. A sziget hányattatott történelme után az 1848-as forradalom idején csatolták Itáliához. Az 1948-as olasz köztársasági alkotmány elismerte autonóm régiók létesítésének lehetőségét az egységes államon belül. A regionális közigazgatás bevezetését azonban Itália szerte elhalasztották.. A beszélt és az írott nyelv közötti különbség Itália egyik részén sem olyan nagy, mint Szicíliában. A Szicíliai tájszólás teljes mértékben eltér Olaszország más dialektusaitól, sőt a többi olasz számára szinte érthetetlen. Akárcsak egész Dél-Olaszország, Szicília is a nagybirtokok és a szegényparasztok földje, de ennél még fontosabb jellegzetessége a maffia nevű bűnszövetkezete. A maffia óriási és mindent pókháló szerűen átszövő bűn szervezete a 19. században már óriási hatalomra tett szert, s az egész 20 században és mind a mai napig virágzik. Kezdetben a maffia-erőszak a földbirtokosok fegyvere volt a parasztokkal szemben, majd ez a későbbiek során átalakult más formákká is.. Szicília egyszerű lakosai egyébként barátságosak és vendégszeretőek, népi hagyományaik és ünnepeik pedig gazdagok és szinte kifogyhatatlanok. Az ősi tradícióik életükben és mindennapjaikban máig sokkal jobban fennmaradtak mint az északabbra fekvő vidékek lakóinál.

Montenegróiak

Montenegró, szerbül: Crna Gora, olaszul: Montenegró, az utóbbi olasz elnevezés terjedt el jobban nemzetközileg, ezt használják ma is. Crna Gora ma már egy független állam Dél-Európában, a Balkán félszigeten, a volt Jugoszlávia délnyugati részén. A Crna Gora elnevezés szerbül „fekete hegy”-et jelent, az olasz elnevezés ugyanezt, vagyis „a fekete hegyek országa”. A délszláv nyelvekben „erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet „fekete erdő”-nek is értelmezni. Nevének eredete egészen az ókori időkig nyúlik vissza, mikor a hajósok már távolról, a tengerről először megpillantották, és a magas hegyek sötét fenyveseitől feketének láttak, innen az elnevezése. Az ország belső részei zord, magas hegyek és sziklák ölelésében fekszenek, míg a nyugati részei fokozatosan alacsonyabbra szelídülnek már oda, hogy az Adriai-tenger hullámai nyaldossák partjait. A Montenegrói nemzetazonosság legfőbb alkotó eleme a montenegrói állam, amelynek eredet Duklja tartományra vezethető vissza. A montenegróiak nem szerbek, ezt hangoztatják is mindig, ők Crnagorac-ok, magyarul feketehegyiek, az már más kérdés persze, hogy csak néhány éve érték el függetlenségüket. A szerbektől való különválásuk népszavazás után hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, ezóta Montenegró önálló ország lett.. Az ország története régre nyúlik vissza, annak idején a szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben független állam lett. A 12 század végétől a 15 század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam: Raška részét képezte. Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A crna goraiak azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal.1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrovic dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához.1918-ban kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta Bánságot hozták létre. A II. világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségé, amely a két állam laza szövetségén alapult. A szerbektől való különválásuk népszavazás után hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, ezóta Montenegró önálló ország lett. A montenegróiak, akárcsak a szerbek, a cirill ábécét használják, és a szerb-horvát nyelv keleti dialektusát beszélik. A montenegrói, a crnagorac emberfajta erős, inas, szálkás embertípus, és - ellentétben a szerbbel - feltűnően magas és jóképű, általában fekete hajú. Jó harcosok és kiváló emberek, sokan közülük szép katonai karriert futottak be. A mai Montenegró egy szép és fejlödő ország, amely az idegenforgalomra és a kereskedelemre épít elsősorban. A kis állam lakói a crnagoracok, akik barátságosak és vendégszeretőek, igazán jó barátok.. Montenegro a legek országa Európában.!. A Montenegrói Tara-kanyon az Amerikai Grand-kanyon után a világ második legnagyobb kanyonja. A Biogradi őserdő Európa utolsó őserdeje. Crkvice hegyi falu Európa legcsapadékosabb települése. Ulcinj az Adria-parton Európa legnapfényesebb városkája. A Shkodrai-tó mentén található az Európai kontinens legnagyobb madár rezervátuma. Európában eddig 400 madárfajt észleltek, ebből 300 Montenegróban él. Aki már egyszer járt Montenegróban, az megtapasztalhatta azt, hogy 30 évvel ezelőtt az állam parlamentje miért foglalta nyilatkozatba azt:. "Montenegró egy ökológiai állam"…

Magyarok

Magyarország az Európai kontinens közepén, Európa szívében, a Kárpát-medencében fekszik, a kárpátok hegyvonulatai képezik és védelmezik régi és természetes határvonalait. A magyarok tulajdonságai közismertek – vendégszerető, barátságos, befogadó, önzetlen és segítőkész. Továbbá idealista és lelkesedő, tud szép eszmékért hevülni, nagyon sok művészt ad a világnak, nagyon sok felfedezőt.  A magyarnak miben van az ereje, a potenciálja, nem a számában. Már az ókorban sem voltak sokan, a középkorban kevesebben, az új korban meg még kevesebben. Milliókra rúghat a feudalizmus európai áldozatainak a száma, de egy demográfus egyszer kiszámította, hogy a kapitalizmusé körülbelül még tízszer annyi.. A magyar egy fényvallású nép, a békességre és szeretetre törekvő emberek gyülekezete. Mi a magyarok feladata.?. Nem kevesebb népünk küldetése, mint az, hogy bölcsessége és tudása által az érdeknélküli szeretetet és békességet hirdesse és közvetítse minden nemzet felé. Általában kis létszámú, kis területtel rendelkező országként beszélnek a világban hazánkról, ami teljes mértékben igaz is. A magyarok soha nem voltak sokan, a turáni népekre nem jellemző a szaporaság. Népünk ereje nem a számarányában áll.. A latin mondás is így szól: "Non numerantur, sed poderantur" - "Nem a mennyiség hanem a minőség a fontos." A mi erőnk az agyunk, az értelmünk, a bölcsességünk, a tudásunk és természetesen a korlátok nélküli szeretetünk. „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket.!.” Az imának többféle értelmet is adtak már az emberek. Az nem kétséges, hogy a magyarok kiváló lovasok és íjászok voltak, ám minden tévhit ellenére nem volt rájuk jellemző a hódító háború. A sötét Vaskor képviselői évszázadokon át próbálták elhitetni a világgal, hogy a magyar nép hitetlen, barbár és gyilkos hajlamú tulajdonságokat hordoz magában. Pedig ez nem így van és ennek nem is ez a szimbóluma. A nyíl az elme szimbóluma. A magyar ember égi íjásza a világnak és a sötétségbe kilőtt fény-nyilaival az emberek tudatlanságát akarja megsemmisíteni.. Magyarországon az utóbbi években egy spirituális ébredési folyamat zajlott le. Mindenhol észrevehető ez mára, az ember akármerre is járjon az országban ezt látja. Az ősi magyar hagyományokhoz való visszatérés egyre erősebb. A táltos magyarok hagyományaihoz való visszatérés, jurtatáborok, táltostalálkozókon át, a népi fesztiválokig. Más országokban is megfigyelhető, hogy nyúlnak vissza a hagyományokhoz, mert már nem bírják a nihilt. Elfáradtak és már betegek. Pszichotikus az egész nyugati társadalom. Nem véletlen, hogy Dániában viking felvonulásokat rendeznek. Nem véletlen, hogy lehetett olvasni a hírt, hogy athéni görög fiatalok megalapították a Zeusznak és Hérának áldozó csoportot, azzal, hogy hozzuk vissza az ókori görög vallást. És újra imádjuk Afroditét, Hermészt és Dionüszoszt.. Magyarországot újra ébredni, készülődni látjuk, de nem a politikában, hanem a spiritualitásban..  Ez is mutatja, hogy az új Aranykort nem egy újabb politikai irányzat nevében kell elhozni vagy megteremteni, mert az új Aranykornak egyszerűen nem lesz a világnézeti, ideológiai alapja. Az ismétlödő új alapja a visszatérés lesz az ősi gyökerekhez és hagyományokhoz.. Minden országban..

Íródott: "Anno Domini" - 2012.09.16.