"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Európa legszebb és legjobb szigetei - Lorenza Gambini

2014.02.16 12:11

 

Európa legszebb és legjobb szigetei.

A Viaggi Magazine című olasz magazin minden évben felmérést készít olvasói körében. Kérdőíves módszerrel megállapítják, hogy olvasóiknak melyik város tetszik a legjobban, melyek a világ, és Európa legjobb, legszebb városai. A következő szempontok szerint kérték fel az olvasóikat, értékeljék a világ városait: látnivalók, kultúra, művészetek, éttermek, ételek, emberek, vásárlás, érték.

  

Európa legszebb szigetei

A Viaggi Magazine című olasz utazási magazin minden évben felmérést készít olvasói körében. Kérdőíves módszerrel megállapítják, hogy olvasóiknak melyik város tetszik a legjobban, melyek a világ, és Európa legjobb, legszebb városai. A következő szempontok szerint kérték fel az olvasóikat, hogy értékeljék a világ városait: látnivalók, kultúra, művészetek, éttermek, ételek, emberek, vásárlás, és érték. A különböző tényezőket 1-5-ig osztályozták, és a felmérés végén a megszerezhető pontok százalékának listája szerint jött ki a végső sorrend. Minden város esetében megfelelő számú válaszadást kellett nyújtaniuk, hogy az adott város szerepelhessen a listán. Ennyi bevezető után pedig nézzük a 2010-es eredményeket, először Világ és aztán Európa-szinten... Szintén a Viaggi Magazine felméréséről van szó, ezúttal a legjobb szigetekről. További információk, és a metodológia az előző bejegyzésben olvashatók. A szigeteknél, a városokhoz képest egy szempont változott: a kultúra -és művészetek helyét átvette a természeti szépségek szempontja.

----------------------------------------------------------

Európa 25. Legszebb Szigete

1.    Santorini szigete, Görögország - 85,82 pont.
2.    Rodos szigete, Görögország - 85,80 pont.
3.    Dalmácia szigetei, Horvátország - 85,25 pont.
4.    Korfú szigete, Görögország - 84,80 pont.
5.    Kefallónia szigete, Görögország - 84,60 pont
6.    Kréta szigete, Görögország - 84,40 pont.
7.    Amorgós szigete, Görögország - 84,30 pont.
8.    Ciprus szigete, Ciprus - 84,15 pont.
9.    Málta szigete, Málta - 84,00 pont.
10.  Lipari-szigetek, Olaszország - 83,41 pont.
11.  Szicília szigete, Olaszország - 83,35 pont.
12.  Szardínia szigete, Olaszország - 83,30 pont.
13.  Korzika szigete, Franciaország - 83,20 pont.
14.  Baleári szigetek, Spanyolország - 82,95 pont.
15.  Kanári szigetek, Spanyolország - 82,90 pont.
16.  Délosz szigete, Görögország - 82,80 pont.
17.  Zákhintos, Görögország - 82,70 pont.
18.  Capri szigete, Olaszország - 82,60 pont.
19.  Ischia szigete, Olaszország - 82,50
20.  Elba szigete, Olaszország - 82,40 pont.
21.  Samos szigete, Görögország - 82,30 pont.
22.  Azori szigetek, Portugália - 82,25 pont.
23.  Madeira szigete, Portugália - 82,20 pont.
24.  Pantelleria szigete, Olaszország - 82,10 pont.
25.  Lampedusa szigete, Olaszország - 82,00 pont.

----------------------------------------------------------

Európa 25. Legszebb Szigete

1. Santorini szigete, Görögország - 85,82 pont.

Szantorini, görögül: Théra, – egy Dél-Görög sziget az Égei-tengeren. Görögország része az ország déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja. Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb és leglátványosabb turisztikai célpontjává tették. A szigeten bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: a Minószi kitörés, melyet néha Thérai kitörésnek is neveznek, 3600 évvel ezelőtt, a Minószi civilizáció csúcspontján következett be. A kitörés egy több száz méter vastag vulkáni hamu-üledékkel körülvett óriási kalderát hagyott hátra és a kiváltott cunami-val közvetett módon hozzájárulhatott a 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén a Minószi civilizáció összeomlásához. Egy másik népszerű elmélet szerint a Thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is. A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkanikus kőzet adja. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines. Nyáron, májustól-szeptemberig, több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval érkezik. A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé.

2. Rodos szigete, Görögország - 85,80 pont.

Rodosz egy csodásan szép görög sziget az Égei-tengerben. A török partok közelében fekvő Dodekániszosz-szigetcsoport legnagyobb szigete. A sziget területe: 1398 km², éghajlata nagyon enyhe. Lakossága körülbelül 125 ezer fő. A sziget 73 km hosszú és 25 km széles. A hosszúkás szigeten egy hegylánc vonul végig, amelyet többé-kevésbé alacsony horpadások osztanak részekre és amely a középen emelkedő Tairoszban vagy Attairóban éri el a legnagyobb magasságát.. Rodosz – „a napisten szigete”, amelyet többek között az egy évben 300 napon át tartó napfényes időjárás tesz vonzóvá. Változatos növényvilág, vonzó tájak és nem utolsósorban a mozgalmas múlt mindenütt visszaköszönő nyomai érintik meg a látogatót. A pálmákkal övezett strandjai és az olaszok idejéből származó termálfürdő romjai is szépek. A sziget Görögország egyik legfontosabb üdülőterületének számít, a turistaközpontoktól távolabb eső területek mégis megmaradtak érintetlenségükben. Ókori emlékhelyei miatt Rodoszt az antik görög civilizáció máig élő múzeumának is nevezhetnénk, természetes és valószerűtlen szépségével, klímájával, gyönyörű tengerpartjaival ugyanakkor ideális hely nyaralásra és pihenésre.. Görögország a mélykék tenger, a fehérre meszelt házak, a mítoszok és az életöröm világa. Az ősi mítoszok úgy tartják, a görög istenek sosem vetették meg a földi örömöket, minek legékesebb bizonyítéka az a hatezer, türkizkék tengerek által körbezárt kisebb-nagyobb csoda, melyet a kék-fehér világ partjai mentén szórtak szét jókedvű, mámoros kezeik.
 
3. Dalmácia szigetei. Brac és Hvar, Horvátország - 85,25 pont.

Brac és Hvar szigetek a Közép-Dalmácia szigetcsoporthoz  tartoznak, ahol a  jellegzetes és egyben különleges, semmihez nem fogható kultúra található, történelmük és hagyományai az ókorig nyúlnak vissza. A Horvátországhoz tartozó Brač 396 km² területével az Adriai-tenger harmadik legnagyobb, 778 méter magas Vidova Gorájával pedig legmagasabb szigete. Erről a magaslatról tiszta időben az egész dalmát szigetvilágot belátni: elöl a keskeny és hosszúkás Hvar sziget. A Brac szigeten lévő Zlatni Rat strand világhírű. Bol településhez tartozik, a szörfölők és kiteszörfölők  legismertebb úticélja. Brac sziget különlegessége a "bracsi" fehér kő, mely kifejezetten  csak itt bányásznak. Brac településeire jellemző a fehér kőből készült házak. A világ minden táján luxusvillák építésésre használják. E fehér kőből épült Wasingtoban a Fehér Ház is.. Hvar sziget a legnapsütöttebb sziget Horvátországban, évi 2800 napsütéses órával. Bračtól délre, vele párhuzamosan terül el. Elhelyezkedésénél fogva az egész világon ismertté vált. Az érintetlen  természet, a csendes öblök , a kristálytiszta víz, a gasztronómia, valamint éjszakai élete vonzza a pihenni vágyókat. A történelem során számos templomokat, palotákat, rusztikus villákat építettek. E sziget hagyományai közé tartoznak a borpincék, az olíva termesztés és a csodaszép levendula rétek.

4. Korfú szigete, Görögország - 84,80 pont.

  

Korfu, vagy más néven Kérkira, a Jón-tengeri Görög szigetek legészakibb tagja, észak-nyugat Görögország mellett található.
A különleges sziget zöld növényzetével, egyedi klímájával, változatos tengerpartjával és nem utolsósorban a vidám helybéliek vendégszeretetével ejti bámulatba a látogatókat. A sarló alakú sziget fővárosa, Korfu, vagy más néven Kérkira – merthogy nem csak a szigetet nevezik így – sok tekintetben a sziget lelke, de mint oly sok más főváros, ez sem reprezentálja teljes egészében a szigetet, viszont remek kiindulópont az ország feltérképezéséhez. Romantikus halászfalvak, eldugott hegyi települések, nyüzsgő strandok, meredek sziklák között megbúvó öblök várnak a Korfura érkezőre. Mivel alapkövét a velenceiek tették le, a főváros kicsit olaszos, egy kicsike franciás jelleggel és némi brit beütéssel megfűszerezve. A sziklás, olykor meredek nyugati oldallal szemben a sziget keleti és északi részén kisebb-nagyobb síkságok, homokos-kavicsos partok, öblök találhatók. Nyüzsgő, fiatalos üdülőhelyeket a sziget keleti partján találunk

5. Kefalónia szigete, Görögország - 84,60 pont

A Jón-szigetek legnagyobb szigete, egykori nevén Tetrapolisz, Zákinthosz és Lefkáda között a Patraszi-öböl bejáratánál fekszik. Kefalónia hegyvidékes sziget, legmagasabb pontja az Énosz hegy (1628 méter) csúcsa. A nagy, de nem túlzsúfolt sziget az itt vakációzóknak sok kirándulásra, túrázásra ad lehetőséget, ezért elsősorban a természetet kedvelő, kirándulni szerető, nyugodtabb nyaralásra vágyóknak ajánlható, de azért a szórakozni áhítók is minden bizonnyal megtalálják a kikapcsolódási lehetőségeket. Partvidéke öblökkel szabdalt, homokos, illetve kavicsos, ezek közül a leghíresebbek a Myrtos, Assos, Makris Gialos, Xi, Skala, Kaminia beach. Itt található a tíz görög nemzeti park egyike. Csak ezen a területen nő a Kefalóniai fenyő és egy különleges szőlőfajta is, amelyből a kitűnő minőségű Robola bort készítik. A sziget egyik legnépszerűbb és legnagyobb üdülőtelepülése a főváros közelében található Lassi, melynek strandján vízisí, vízirobogó és sárkányrepülés várja a nyaralókat. Közelében találhatók a környék nevezetességei, a Szt. Geraszimosz-templom és a Szt. Theodor-világítótorony, ahonnan gyönyörű a naplemente látványa.

6. Kréta szigete, Görögország - 84,40 pont.

Kréta a nagy sziget – így becézik a görögök Krétát, amely Görögország legnagyobb és egyben legdélibb szigete. Kréta csodálatos tájakkal, változatos növényzettel, 2500 méter magas hegyekkel, gyönyörű tengeröblökkel és hangulatos városokkal dicsekedhet. Az olajfa- és narancsligetek között fehér falú házikók, teraszos tavernák és csöndes kolostorok húzódnak meg. A sziget partvidéke rendkívül változatos, délen többnyire sziklás, meredek tengerpartok jellemzik, míg strandolásra az északi részek nyitott, lankás öblei alkalmasak. A régészeti látnivalókon és természeti szépségeken kívül a sziget varázsa az igazi görög vendégszeretet, a májustól októberig tartó kellemes időjárás és a kristálytiszta, kék tenger. A sziget fővárosa: Heraklion - Iráklion, egy tipikus görög, állandóan nyüzsgő város, némi velencei beütéssel. Inkább azoknak ajánlott, akik szeretik a fergeteges városi hangulatot, hiszen itt éjjel-nappal folyik a mulatozás. A szórakozni vágyó fiataloknak ez igazi paradicsom. Aki nyugalmasabb nyaralásra vágyik, a délen fekvő halászfalvak és kisvárosok közül választhat.

7. Amorgós szigete, Görögország - 84,30 pont.

Ámorgosz a Kikládok legkeletibb szigete. Pireusztól 220 km-re fekszik. Keleti szomszédja a Dodekániszosz szigetcsoporthoz tartozó Ásztipálea, nyugati pedig Náxosz. Az elnyúlt és keskeny, 121 km2 területû, rendkívül sziklás, hegyes sziget 1800 fõnyi lakossága halászatból és földművelésbõl él. A fellendülõben lévõ idegenforgalom még nem játszik meghatározó szerepet a sziget gazdaságában, de amióta a komphajó jártokat sűrítették, és így javult a sziget külvilággal való összeköttetése, a csendes pihenést, a rusztikus környezetet, a Kikládok szilaj arculatát kedvelõ turisták a nyári hónapokban nagyobb számban keresik fel Ámorgoszt. A hirtelen megnövekedett idegenforgalommal a szálláshelyek gyarapodása mindmáig nem tudott lépést tartani. A hatóságok az idegenforgalmi infrastruktúra, különösen az úthálózat látványos fejlesztését tervezik. A sziget központja a bájos halászfalu, a vízmosta házakkal, aprócska templomokkal és labirintusszerű, macskaköves utcákkal tűzdelt Chora, de Amorgos egyedülálló tengerparti színei miatt is érdemes idelátogatni. Amorgos a - "nagy kékség" szigete, nem véletlen, hogy a francia Luc Besson, - A Nagy Kékség, Le Grand Blu című filmjét is itt forgatta le.."Sokan túl késõn ismerik fel az elmulasztott életcélokat. Ezért Ember, légy idejében bölcs, legfõbb ideje, hogy utazz.!." /Goethe/

8. Ciprus szigete, Ciprus - 84,15 pont.

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km², lakossága 600 ezer fő. A sziget a Földközi-tenger keleti medencéjében található, Törökországtól kb. 70 km-re délre, Szíriától kb. 100 km-re nyugatra. A szigeten görögök és törökök élnek, a Ciprusi Köztársaság, amelynek 37%-át Törökország 1974 óta megszállva tartja, és ott 1983 óta ez az Észak-ciprusi Török Köztársaság. A sziget mediterrán éghajlatú, forró csapadékban szegény nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzik. Hó az alföldeken ritka, jellemzően csak 1000 méter felett, a hegységekben esik december és április között – a Troódoszon akár síelésre alkalmas mennyiségben is. A hőmérséklet a tengerszint feletti magasság szerint változik, a hegyekben alacsonyabb, az alföldeken magasabb. Az átlagos hőmérséklet januárban 10, júliusban 35 °C. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 45,6 °C volt, amelyet 2010 augusztus 1-jén mértek.. Itt, ahol Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője a legenda szerint kilépett a tenger habjaiból, még ma is szétválaszthatatlan a mítosz és a valóság. Az élő mondavilág szerves része a mindennapoknak, amelyet mi is személyesen tapasztalhatunk, ha elutazunk Ciprusra, ahol mindenkit rabul ejt a pillanatonként változó táj. Hegyvidék szikár csúcsokkal, lágy dombokkal, mély völgyekkel, termékeny, zöldellő síkságok és körös-körül a tenger. Csend és nyugalom, régi kultúrák, vidám jelen, napfény és víz kínálják a sokszínű nyaralás pompás lehetőségét. Évi 340 napsütéses nap, átlátszóan tiszta, lágyan simogató tenger, ami idecsábítja a turistákat. A sziget lakóinak vendégszeretete a garancia arra, hogy kellemes pihenés vár ránk ezen a szigeten.!.

9. Málta szigete, Málta - 84,00 pont.

Málta szigetország, törpeállam Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió (EU) tagállama. Málta a Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, Szicíliától 93 kilométerre délre. Területe 316 km². Csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott, lakossága 400 ezer fő. A szigetről mindenkinek a világhírű prehisztorikus emlékhelyek, a johannita lovagrend szimbólumai, és a kristálytiszta víz alatti világ jutnak eszébe. Málta kellemes klímájú, mediterrán sziget színvonalas szállodákkal, ízletes ételspecialitásokkal, különleges, köves tengerparttal, számtalan történelmi emlékkel. A máltai konyhára erős olasz hatás jellemző, helyi specialitásnak számítanak a különböző halételek, a nyúlpaprikás, a tengerparton sütött barbecue, de az ünnepi alkalmaknak is megvannak a speciális ételei. Boraik erősek. Gozón ezenkívül mézet készítenek, illetve az itt nagy számban élő kaktuszfügéből készítenek lekvárt, pálinkát. A Földközi-tenger szívében található sziget sík északnyugati és dombos délkeleti része a meredek, romantikus partszakaszokkal tökéletes hátteret biztosít a kirándulásokhoz és túrákhoz. Az aktív pihenés kedvelői számos sportolási lehetőség: golf, búvárkodás, mountainbike-ozás, vízi sportok közül is választhatnak.

10. Lipari-szigetek, Olaszország - 83,41 pont.

 

A Lipari-szigetek, olaszul Isole Eolie vulkanikus szigetvilág a Tirrén-tengeren, Szicíliától északra. Népszerű turisztikai célpont, évente mintegy 200 ezren látogatnak el a szigetekre. A szigetcsoport névadója egyben legnagyobb tagja, Lipari. A „Lipari-szigetek” elnevezés a hely turisztikai népszerűsítése miatt terjedt el, mivel ezt a nevet könnyebb kiejteni, mint azt, hogy „Éoli”. A többi sziget: Vulcano, Salina, Filicudi, Alicudi, Stromboli és Panarea. Utóbbi szomszédságában a Basiluzzo nevű kopár szirt emelkedik néhány kisebb társával a tenger színe fölé. Lipari városának mintegy 11 000 lakója van, közigazgatasi szempontból – Salina – kivételével valamennyi sziget hozzá tartozik. A szigetek legfőbb látványosságai Stromboli és Vulcano aktív tűzhányói, de Vulcano meleg vízű fürdőiről is („fango”) híres. A fő szigetet történelmi emlékei tették ismertté. Valamennyi sziget 400–1000 méter magasra emelkedik ki az 1000–2000 méter mély tengerből. Ezeket a negyedidőszaki tűzhányókat földrajzilag az Appenninek belső vulkáni övezetébe soroljuk. A szigetcsoport vulkánjai földtani értelemben meglepően rövid idő alatt és egymáshoz viszonylag közel rendkívül változatos összetételű lávákat produkáltak a riolittól a bazaltig. A Lipari-szigeteket a Világörökség részévé nyilvánították.

11. Szicília szigete, Olaszország - 83,35 pont.

  

Szicília, olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 négyzetkilométer, lakosainak száma 5 millió. A szigetet Olaszország Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el Kelet felől. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 méter), nem messze Catania városától. Igen aktív vulkán, gyakori kitörések jellemzik. A Szicília név világszerte ismert, egy fogalom. Szicília híres művészetéről és művészeiről. Sok szicíliai kétnyelvű, így mind az olaszt, mind pedig a szicíliait beszéli. Ez utóbbi önálló újlatin nyelv, amelyet görög és spanyol hatás alakított ki. Az olajbogyó, szőlő, mandula, pisztácia és gránátalma az ókorban kerültek a szigetre, feltehetően a Közel-Keletről, s azóta termesztik őket. A mogyorót Campania-tartományból hozták be. Megtalálható még a datolyapálma, szentjánoskenyérfa, szeder, cserszömörce, citrom, keserű narancs is; ezek a növények is Keletről érkeztek. Az édes narancsot a portugálok hozták be Kínából a 16. században, a mandarint pedig az indokínai Madurából. A szőlő termesztés és a borászat is fontos szerepet tölt be a szigeten, a szicíliai borok erősek és kitűnőek. Gyönyörű és ősi építmények egész sorát csodálhatja meg a szigetre látogató turista.

12. Szardínia szigete, Olaszország - 83,30 pont.

Szardínia, olaszul Sardegna, szárdul Sardinna, a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, és Franciaország között helyezkedik el. Szardínia területe 24 090 km², lakossága pedig 1,6 millió fő. A régió fővárosa Cagliari. Az Appennini-félszigettől 70 km-re helyezkedik el, őket a Tirrén-tenger választja el egymástól. A Szardíniai-csatorna választja el a tőle 184 km-re délre fekvő Tunéziától. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület. A "nurági" kor kezdetén, úgy Kr. e. 1500-ban a mükénéiek a szigetet Hyknusának hívták. Szardínia klímája jellegzetesen mediterrán: télen enyhe, nyáron pedig meleg, a csapadék északon és nyugaton jelentős. A napsütéses órák száma évente 2000-2300. A tengerpartokon, ahol a lakosság túlnyomó többsége él, a hőmérséklet szinte soha nem csökken nulla fok alá. Az alacsony páratartalomnak köszönhetően könnyen elviselhető a nyári forróság. Enyhe klimájának, érintetlen vidékeinek, vizei tisztaságának köszönhetően Szardínia évről évre egyre több látogatót vonz. 2007-ben a a sziget látogatóinak száma először lépte túl a 10 milliót.

13. Korzika szigete, Franciaország - 83,20 pont.

 

Korzika, franciául: Corse, korzikaiul: Corsica, a Földközi-tenger negyedik legnagyobb szigete, Szicília, Szardínia, és Ciprus után. Olaszországtól nyugatra, Szardínia szigetétől északra, Franciaországtól pedig délkeletre fekszik. Korzika Franciaország 26 régiójának egyike, bár bizonyos tekintetben azoktól eltérő jogállása van. A sziget Bonaparte Napóleon szülőhelyeként ismert. A sziget éghajlata mediterrán. A nyár itt forró és száraz, a tél pedig enyhe és esős. Januárban és februárban 300 méter felett megmarad a hótakaró, amely sportolásra is alkalmas. A szigeten körülbelül 50 esős nap van, amely jellemzően október és január között oszlik el. A napos órák száma több mint 2700. A magas hegycsúcsok között az időjárás viszont hirtelen meg tud változni. A szél sokat fúj, a helyiek több fajta szelet is megkülönböztetnek: maestrale, libecciu, és levante. A legjellemzőbb az északról fújó maestrale vagy más néven mistral. Hegy a tengerben, vízesések, vörös sziklák... Korzika a legkülönfélébb tájakat foglalja magában. A déli, száraz éghajlatú részén egymást érik a kellemes homokpartok, a teljes szabadság és a kulturális örökség harmonikusa ötvöződik. A kijelölt túrautak közül a leghíresebb az északnyugatra, Calvi közelébe vezető GR 20. Útközben érdemes megtekinteni Filitosa megalitkori emlékeit. Legfontosabb fürdővárosai: Propriano, Porto Pollo és Campomoro.Korzika egy igazi kis paradicsom a Földközi-tenger szívében. A görögök méltán nevezték Kallistenak, a Szépség szigetének.

14. Baleári szigetek, Spanyolország - 82,95 pont.

A Baleár-szigetek, katalánul Illes Balears, spanyolul Islas Baleares, Spanyolország egyik autonóm tartománya. Az Ibériai-félszigettől keletre 100–200 km távolságra, a Földközi-tenger nyugati medencéjében található. A szigetek területe 5 ezer km², lakossága pedig 1,1 millió fő. A Baleár-szigetek napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye kellemes klímájának és egyéb adottságainak köszönhetően. Őslakosainak anyanyelve a katalán, de mindenki beszél spanyolul. Vizuálisan lenyűgöző úti cél: a Baleár-szigetek drámai kőszirtjeit vadvirágok borítják, míg a sziklák alja lágyan nyúlik bele a tengerbe. A mindig hívogató Földközi-tenger akkor vonzó igazán, amikor a nap sugarai megcsillannak a lágy hullámokon. Míg a sziget öbleiben a napfürdőzők pihennek, addig vidéken olivaligeteket, szőlőket és ősi templomokat találhatunk. Palma de Mallorca a Baleár-szigetek legnagyobb, és egyben fővárosa – egy 2005-ös népszámlálás szerint – 376 773 fő lakossal, akik a sziget lakosságának közel felét alkotják. A Son Sant Joan reptér nagy forgalmat bonyolít le nyaranta. A városban rengeteg galéria, művészeti múzeum működik. Ha teheti az ember, érdemes gyalog, esetleg biciklivel mozogni a belvárosban, hiszen a távolságok gyorsan elérhetőek. Amennyiben külső negyedekbe szeretnénk eljutni menjünk autóval, vagy busszal. A reptér közel esik a fővároshoz.

15. Kanári szigetek, Spanyolország - 82,90 pont.

  

A Kanári-szigetek, spanyolul: Islas Canarias, Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2, lakossága: 1,8 millió fő. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként, a választás után átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt. A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható. Annak ellenére, hogy Spanyolországhoz tartozik, nyelvileg és kulturálisan is inkább Latin-Amerikához áll közelebb. A kanári-szigeteki spanyol akcentus leginkább a közép- és dél-amerikai nyelvváltozatokra hasonlít.

16. Délosz szigete, Görögország - 82,80 pont.

Délosz kicsiny szigete, görögül, Délosz, újgörögben Dílosz, a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemisz szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. A körülbelül. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található. Hajdanán Délosz az Égei-tengeren úszó sziget volt, ezért jött ide a Héra elől menekülő Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később Poszeidón négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet. A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A helyszínt az athéni francia iskola fedezte fel 1873-ban. 1990-ben az UNESCO felvette Déloszt a Világörökség listájára

17. Zákinthos, Görögország - 82,70 pont.

Zakynthos egy pici görög sziget, Korfu-tól délre. A sziget smaragdzöld vizével, festői öbleivel, lagúnáival, változatos sziklás, homokos, kavicsos partszakaszaival az egyik legszebb jón-tengeri sziget. A népszerű üdülőtelepülések, Tsilivi, Laganas, Argassi, Alykes mozgalmas életükkel már hosszú évek óta a turisták kedvenc üdülőhelyei. A keleti oldalon fekvő főváros neve megegyezik a szigetével. S noha a régi város egy földrengés miatt elpusztult, az „új” Zákinthosz újra elvarázsolja látogatóit: úgy simul a hegy oldalában elterülő kikötőhöz, mint egy amfiteátrum. A mozgalmas, hangulatos város számtalan látnivalóval örvendezteti meg az idelátogatót. Zákinthosz egyik legismertebb öble és egyben Görögország egyik legtöbbet fotózott tengerparti szakasza a „To Navagio”, azaz a Navagio-öböl. A hatalmas mészkőfalakkal körbevett öbölben egy rozsdás csempészhajó roncsai pihennek a fövenyen. A sziget keleti és déli részén lágy, hosszan elterülő fürdőöblök találhatók, de az állatvilág kedvelőinek is tartogat a sziget ezen része meglepetéseket, ugyanis ez az egyik kedvelt élőhelye a Caretta-caretta nevű nagy tengeri teknősnek. A sziget nyugati és délnyugati partjai bővelkednek kisebb-nagyobb tengeri barlangokban. A sok nyári napsütésnek és a kiadós téli esőzésnek köszönhetően dús növényzet, leginkább különféle fenyők – találhatóak hegyein.

18. Capri szigete, Olaszország - 82,50 pont.

Capri egy sziget Olaszországban, a Nápolyi-öböl déli részén a Sorrentói-félszigethez közel. A sziget területe: 9 km², lakossága 10 ezer fő. Capri kellemes éghajlatának köszönhetően már a rómaiak korában népszerű üdülőhely volt. A sziget területén két község osztozik: Anacapri valamint Capri. A számos római kori emlék mellett, Villa Jovis, Augustus király kertjei fő természeti látnivalói a tengerből kiemelkedő Faraglioni sziklák valamint a híres Grotta Azzurra (Kék barlang). Capri szigete a mondén világ egyik legdivatosabb nyaralóhelye, a Nápolyba látogató turisták elmaradhatatlan zarándokhelye. Capri szigetének idegenforgalma 1826-ban kezdődött, amikor híre járt a Kék-barlang (Grotta Azzurra) szépségének. Később a kor híres német romantikusai írásaikkal népszerűsítették a szigetet és népét. E század elején két évig Makszim Gorkij is a sziget lakója volt, ahol Lenin is felkereste. Az első világháború után a nagy olasz költő, Ada Negri és a svéd író-orvos, Axel Munthe tette írásaival népszerűvé Caprit. Itt élt és dolgozott Hajnal János, a milánói dóm és a római templomok világhírű festője.

19. Ischia szigete, Olaszország - 82,45

Ischia vulkáni eredetű szigete a Tirrén-tengerben, a Nápolyi-öböl északi részén fekszik. A sziget megközelítőleg trapéz alakú, Nápolytól 30 km-re fekszik, kelet-nyugati irányban 10 km hosszú, észak-déli irányban 7 km széles. Ischia legmagasabb csúcsa az Epomeo (788 méter). A csaknem 50 km²-nyi területén 6 népes község (comune) osztozik, ezek közül is a legnagyobb maga Ischia, a Procidától elválasztó Canale d’Ischia (Ischia-csatorna) partján. További települései: Barano d’Ischia, Casamicciola Terme, Forio, Lacco Ameno és Serrara Fontana. Közigazgatásilag Nápoly megyéhez tartozik. A sziget gazdasága a turizmuson alapul, ami a számos – vulkáni útóműködésnek köszönhető – termálvizű forrás miatt rendkívül fejlett. Napjainkban a sziget gazdaságának fő mozgatórugója a turizmus, melynek fejlesztésére már az 1950-es évektől kezdve nagy figyelmet fordítottak. A sziget fő turisztikai vonzerejét a számos termálvízű forrás adja, melyek köré számos gyógyszálló épült.

20. Elba szigete, Olaszország - 82,40 pont.

Elba szigete az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobb, területe:  220 km², lakossága: 30 ezer fő. Az Appennini-félszigettől nyugati irányba, közelítőleg K-Ny irányban fekvő sziget, melyet a 12,5 km szélességű Piombino tengerszoros választ el a szárazföldtől. Partvonala 147 km hosszú, közigazgatási központja: Portoferraio. Már a római korban fontos vasércbányászati helyszín. Lakói közül többen tintahal-halászattal foglalkoztak. A sziget keleti, alacsonyabban fekvő részén füge-, mandula- és olajfa- ültetvények vannak, valamint szőlőskerteket művelnek. Jelentős az idegenforgalom, melynek főbb üdülőhelyei: Procchio, Marciana és Marina di Campo. Megközelíthető a szárazföldről komppal, Piombinóból. Úthálózata mintegy 120 km hosszban van kiépítve. Rendszeres hajójárat köti össze Livorno, Genova és Bastia városok kikötőivel. La Pila városka mellett, a sziget közepén repülőtere van. A szigeten több mint 8000 szállodai férőhely, 2300 bérelhető rezidencia és 10 000 kempinghely van.

21. Samos szigete, Görögország - 82,30 pont.

Samos szigete az Égei-tenger keleti részén található Kis-Ázsia partjaitól mindössze 3 km-re. A szigetet Törökországtól az Eptastadio csatorna választja el keleten, amely legszűkebb pontjánál csupán 1650 méter széles. Északra Erythrea Törökország félszigete, észak-nyugatra Chios sziget, nyugatra és dél-nyugatra Ikaria és Fourni szigetek, délre pedig a Dodecanese szigetei helyezkednek el. A görög szigetek között Samos a 8. legnagyobb, területe 477 km², népessége meghaladja a 50 ezer fõt. Samos hegyvidékes sziget, magas hegyvonulatait − a legmagasabb, kopár csúcsokat leszámítva − dúsan zöldellő erdők borítják. Két nagy hegye közül az egyik sziklás, a Kerkis hegy, a másik viszont zöldellő és termékeny Ambelos. A Kerkis legmagasabb pontja 1443 méter, míg az Ambelos-é 1160 méter. A kevés síkság főként a sziget déli részén található, melyeken ezüstösen csillogó olajfaligetek, gazdag gyümölcsösök és szőlészetek váltják egymást. Samos különleges, kissé trópusi éghajlata miatt itt nemcsak tavasszal, hanem nyáron is virágok ezrei pompáznak szerteszét.

22. Azori szigetek, Portugália - 82,25 pont.

Az Azori-szigetek, portugálul: Açores, a Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon, Lisszabontól nyugatra, 1500 kilométer távolságra található. A szigetek összterülete: 2333 km², lakossága 200 ezer emberből áll. A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján. Az Atlanti-óceán közepén fekszik kilenc kicsiny portugál sziget: São Miguel, Terceira, Faial, Pico, São Jorge, Santa Maria, Graciosa, Flores és Corvo. Vulkáni eredetű szigetcsoport, ahol bámulatos és változatos tájakat alakított ki a természet. A levegő kristálytiszta, a Golf-áramlat pedig talán a világ legkellemesebb klímáját alakította ki itt. Megterem a tea, az ananász, és sok más Európában kuriózumnak számító növény. Lehet delfinekkel úszni, és egész évben bálnát nézni a part menti vizekben.

23. Madeira szigete, Portugália - 82,20 pont.

     

Madeira szigete, portugálul: Ilha da Madeira a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re dél-nyugatra található. Az Afrikai lemezen fekszik, de Porto Santóval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik, mint Portugália autonóm régiója. A kelet-nyugati irányban megnyúlt sziget az északi szélesség 32°38'–32°52' és a nyugati hosszúság 16°39'–17°16' között fekszik. Mintegy 57 km hosszú és 23 km széles, partvonala 130–140 km. Területe 735 km². A főleg az északi lejtőkön még növő babérerdők körül szervezték meg 1982-ben a Madeira Természetvédelmi Parkot, és ezt az UNESCO felvette a Világörökség listájára. A sziget fő gazdasági ága a kedvező éghajlatot és a természeti szépségeket kihasználó idegenforgalom. Az első luxusszállodát William Reid skót üzletember építette – a szigetet azonban a második világháború óta főképp a középosztálybeli nyugdíjasok keresik fel, így az idelátogatók többsége az olcsóbb szálláshelyeket keresi.

24. Pantelleria szigete, Olaszország - 82,10 pont.

Pantelleria Olaszországhoz tartozó sziget a Földközi-tengeren, Itália második legdélebbi szigete, Olaszország egyik legdélebbi pontja. Pantelleria szigete Európa és Afrika közt található, Szicíliától 100 km-re délnyugatra, Tunéziától 70 km-re északkeletre. A sziget területe: 83 km², lakossága 5-6 ezer fő körül mozog. Ez a kopár és hihetetlenül szeles vulkanikus sziget sok híresség kedvenc búvóhelye. Madonna, Gérard Depardieu és Sting is ide menekülnek a világ zajától. Pantelleria varázslatos hely gyógyhatású iszappal, termálforrásokkal, melyek a Specchio di Venere tavat is táplálják. A sziget hagyományos épületei a bazaltkőből épült, fehér tetős házak, melyek közül néhányat elegáns szállodává vagy kellemes, bérelhető apartmanná alakítottak át. Pantelleria több érzékünket is kényezteti, hiszen nemcsak látványban nyújt sokat, de gasztronómiai élményeket is. Kóstoljuk meg a helyi specialitásokat, mint a keserű ravioli, a töltött padlizsán, a halas kuszkusz. A sziget híres terménye a kapribogyó, a hegyvidék kincse pedig a passito bor. Pantelleria szigetére egész évben közlekedik a komp Trapaniból, az út egy teljes éjszakán át tart. Nyaranta ennél gyorsabb szolgáltatás is elérhető, repülővel Rómából, Milánóból és Palermoból is eljuthatunk ide.

25. Lampedusa szigete, Olaszország - 82,00 pont.

 

Lampedusa szigete a legdélibb olasz sziget, ez van a legdélebben az olasz szigetek közül, a 35°-on fekszik. Az Olaszországhoz tartozó kis sziget a Földközi-tengerben, Málta és Tunézia között fekszik. Lampedusa szicíliától 205, a tunéziai partoktól 113, Máltától 140 kilométernyire fekszik, 10 km hosszú, legnagyobb szélessége 4 km. A sziget területe: 25 km², 6 ezer ember lakja, víze csodásan szép, az egyik legtisztább. Egy aprócska sziklaszirt, a Nyulak szigete (olaszul Isola dei Conigli) tartozik még hozzá. Az ál-cserepesteknősök tojásrakó helyeként ismert. A helybeliek halászatból, némi mezőgazdaságból, idegenforgalomból élnek, és repülőtér is van. Az Észak-Afrikából érkező bevándorlók csónakokkal kísérlik meg az Európai Unió elérését. Az olasz hatóságok idegenrendészeti tábort létesítettek 1992-ben, amely azonban túlzsúfolt és sok konfliktus forrása. Nyaranta az észak olasz nagyvárosokból érkező turisták özöne lepi el a kristálytiszta vizű szigetet, jól fellendítve így az idegenforgalmat..