"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Európa leghíresebb zarándok helyei - Maria Rosa Belloni

2014.02.16 12:27

 

Európa leghíresebb zarándok helyei.

A zarándoklat vagy zarándokút, latinul: "peregrinatio religiosa", egy hagyományos út, egy belső lelki vágy, a vallási jelentőségű zarándok helyek felkeresésére. Szimbolikus értelemben a zarándok út mind beavatás, mind pedig az akarat kifejezése. Nagy morális jelentőségű, és vissza vezethető arra a régi hitre, hogy a természetfeletti erők bizonyos helyeken kimondottan kifejtik erejüket.

Európa 12. Leghíresebb Zarándok helye

1.    Częstochowa - Lengyelország
2.    Fatima - Portugália
3.    Garabandal - Spanyolország
4.    Santiago de Compostela - Spanyolország
5.    Loreto - Olaszország
6.    Montichiari - Olaszország
7.    Lourdes - Franciaország
8.    Mariazell - Ausztria
9.    Máriagyűd - Magyarország
10.  Máriakéménd - Magyarország
11.  Máriapócs - Magyarország
12.  Medjugorje - Bosznia-Hercegovina

 

Európa 12. Leghíresebb Zarándok helye

1.  Częstochowa - Lengyelország

-- Częstochowa városa Dél-Lengyelországbanl a Warta-folyó partján fekszik. Elsősorban híres pálos monostoráról, Jasna Góráról (Fényes Hegy) és a benne levő híres Fekete Madonna képről ismert. A kegyképhez minden évben a világ minden részéről zarándokok ezrei érkeznek. A város lakosságának száma: 248 ezer. A települést a 13. században alapították. A történelmi dokumentumok először 1220-ban még faluként említik. A település már: 1377 előtt városi rangot kapott. A Jasna Górai kolostort a Magyar Pálos Rend 1382-ben alapította. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi. A Fekete Madonna kegykép két évvel később került a kolostorba és a következő években zarándokhellyé lett.
-- A Częstochowa zarándok városának fő nevezetessége a Jasna Górai kolostorban elhelyezett Fekete Madonna kegyképe. A kegyhelyre minden évben turisták és zarándokok milliói érkeznek a világ minden részéből. Ehhez kapcsolódóan a városban számos kegytárgybolt, ajándéküzlet és emlékhely található. 1655 táján Svédországban elkészült a Lengyelország elleni általános támadás haditerve. Ez év július 21-én a svéd csapatok átlépték az ország határát és rövid időn belül elfoglalták Varsót, Poznańt és Krakkót. Az egész ország svéd uralom alá került. 1655 november 18-án Müller tábornok 3000 főt számláló serege Jasna Góra fala alá érkezett, és az erőd azonnali feladását követelte. Augustyn Kordecki atya, Jasna Góra perjele ennek ellenére a szent hely védelme mellett döntött a rendelkezésére álló mintegy 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával, ami összevetve a hatalmas svéd sereggel olyan volt mint "csepp a tengerben". Az erőd feladásának megtagadása után elkezdődött az ütközet. A 40 napig tartó harc Mária lovagjainak győzelmével végződött. A tény, hogy Jasna Góra-i erődítmény visszaverte a támadást, óriási vallási és politikai jelentőséggel bírt, mivel a Jasna Góra elleni támadást a lengyelek vallási érzelmeik megsértésének tartották, a győzelmet pedig nem annyira a védőseregnek vagy a falak erejének tulajdonították, mint a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának. A "Mária erőd" falainak nem egyszer kellett még ellenállást tanúsítaniuk különböző támadókkal szemben, köztük a svédek ellen 1656-ban, 1702-ben, 1704-ben és 1705-ben. Az 1711 után Lengyelországra köszöntő békés időszak végre lehetővé tette a Csodatevő Kegykép koronázását. A koronázási szertartásra 1717 szeptember 8-án került sor kb. 200 ezer hívő jelenlétében. A Jasna Góra-i Szűzanya képe végérvényesen összefonódott a szabad lengyelség képével..
-- Częstochowa ma Lengyelország vallási fővárosa, Czestochowa  az elválaszthatatlan Jasna Góraval, valamint a Fekete Madonna hodégétria ikonnal, azaz egyenes tartású, álló Mária-alak, bal karján Jézussal, mely ikon mutatja az utat. Van egy szép legenda, amelyik szerint a képet maga Szent Lukács evangélista készítette, melyet a Szent Család asztalának fájára festett. Azonban a tudományos kutatások szerint a festmény a XIII. században készült. Az is kiderült, hogy Czestochowa előtt egy balkán ikonosztázban volt. De ez nem változtat a tényen, hogy a czestochowai Fekete Madonna kép a szentéllyel a lengyel nemzet kultuszhelye. A XVII-XVIII. században a a czestochowai kép az egyik legfontosabb, legnagyobb tiszteletben álló keresztény emlék volt, közvetlen „a nem emberi kéz által készült” Krisztus képek mellett. Még az első ismert, Jagelló Ulászló által fizetett felújítást követően meghagyott Madonna arcán lévő sebhely is a csoda jeleit viseli. A károsodás 1430-ban keletkezett, amikor rablók rohanták le a czestochowai szentélyt. A királynak köszönhető felújítás a kép legrégebbi dokumentált karbantartása volt Lengyelországban.

2.  Fatima - Portugália

http://img6.iap.pl/_r/259-194/s/119/201398/Wiadomosci/37921/85293_fatima.jpeghttp://www.alamaula.com/uploads/1/292/Classified/2818480/taekwon-do-itf-canda-origen-koreano-385_list.jpg

-- Fátima város Portugáliában található, az ország középső részén. Lakosainak száma 2001-ben 10 302 fő volt. Itt történtek a híres Fátimai jelenések 1917-ben. A Fatimai jelenések – számszerűen hat – 1917-ben történtek a portugáliai Fátima kisváros közelében. A  Szűzanya valóban megjelent a három pásztorgyermeknek: Lúcia, Jacinta, Francisco nevű gyerekeknek. A hatodik jelenés, a napcsoda, 1917. október 13-án történt, és a becslésektől függően 60 000 - 70 000 ember látta. Az utolsó jelenéskor, a megjelenő hölgy azt mondta, ő a Rózsafüzér Királynője, és ezen a helyen állítsanak kápolnát a tiszteletére. A jelenés végén mindenki láthatta a csodát: a Nap egy ezüstkoronghoz vált hasonlóvá, szabad szemmel is lehetett szemlélni, saját tengelye körül forgott, mint egy tűzkerék, majd úgy tűnt, mintha a földre zuhanna.
-- 1917. május 13-án három kis pásztor gyermek egy kis nyájat őrzött a Fátima kisváros melletti Cova da Iria nevű helyen. A gyermekek neve: Lúcia de Jesus dos Santos (ekkor 10 éves, élt 2005-ig), unokaöccse, Francisco Marto (ekkor 9 éves, élt 1919-ig), unokahúga, Jacinta Marto (ekkor 7 éves, élt 1920-ig). A déli rózsafüzér-imádság után a közelükben levő kövekből kis házat építettek azon a helyen, ahol ma a bazilika áll. Hirtelen sugárzó fényt láttak, amelyet villámnak véltek. Elhatározták, hogy hazamennek, de rögtön egy második villám világította meg a helyet kissé távolabb, lent, és egy kis tölgyfabokor felett – ahol ma a jelenési kápolna áll – láttak egy hölgyet, aki elmondásuk szerint ragyogóbb volt a Napnál és kezei között rózsafüzért tartott. A hölgy azt mondta a három pásztorgyermeknek, hogy sokat kell imádkozniuk, és meghívta őket, hogy 5 egymást követő hónap 13. napján ugyanazon órában ismét jöjjenek Cova da Iriaba. A gyermekek így is tettek, és a hölgy mind az ötször eljött hozzájuk. A Fatimai jelenések – számszerűen hat – 1917-ben történtek a portugáliai Fátima kisváros közelében. A római katolikus egyház által elfogadott álláspont szerint a Szűzanya valóban megjelent a három pásztorgyermeknek. A hatodik jelenés, a napcsoda, 1917. október 13-án történt, és a becslésektől függően 60 000 - 70 000 ember látta.
-- A három gyerek közül kettő spanyolnáthában meghalt. (Francisco 1919-ben, Jacinta 1920-ban.) Az egyedüli túlélőnek, Lúciának, aki először Dorottya-rendi, majd karmelita apáca lett, ismét megjelent a Szűzanya Spanyolországban, 1925. december 10-én és 1926. február 15-én Pontevedrában, majd 1929. június 13-án Tuy-ban, a rendházban. Kérte az öt első szombati ájtatosság elvégzését: rózsafüzér imádkozása, elmélkedés a rózsafüzér 15 titkáról, szentgyónás és áldozás végzése, és Oroszország ajánlása Szűz Mária Szívének. Ezt a látogatást az 1917. július 13-i jelenés előre megmondta az egyik ún. fátimai titokban. Évekkel később Lúcia nővér leírta, hogy a három pásztorgyermeknek már 1916 áprilisa és októbere között háromszor jelent meg egy angyal, aki imádságra és bűnbánatra szólította fel őket. 1917 óta zarándokok ezrei érkeznek Cova da Iriaba, évente körülbelül. 5 millióan keresik fel a szent helyet..... Később több pápa is ellátogatott a jelenések helyére. 1967. május 13-án, az ötvenedik évfordulón VI. Pál pápa ment Fátimába a világ békéjéért és az egyház egységéért könyörögni, 1977. július 10-én Luciani bíboros (a későbbi I. János Pál pápa) zarándokolt a szent helyre, 1982. május 12-13-án pedig II. János Pál pápa kereste fel Fátimát, hálából, amiért életben maradt, miután az előző évben merényletet kíséreltek meg ellene a Szent Péter téren. II. János Pál felajánlotta az emberiséget Máriának. 1991. május 12-13-án, a merénylet 10. évfordulóján ismét ellátogatott Fátimába.

3.  Garabandal - Spanyolország

-- Garabandal, a Pireneusok észak-spanyolországi hegyei között meghúzódó piciny, Garabandal nevű falu számos egyéni és csoportos dunavölgyi zarándoklat óta nem ismeretlen a magyar és olasz hívek körében sem. A mintegy hetven házból álló település a santanderi egyházmegyéhez tartozik. Ódon kõtemploma a cosioi plébánia fióktemploma. A sziklás, csaknem terméketlen hegyoldalak igen szerény megélhetést biztosítanak a helybélieknek. Életük egyhangúságát a vasárnapi szentmise és a mindennapi rózsafüzér-imádság lelkesíti meg, melyre évszázadok óta összegyûl templomában a falu lakossága. A feljegyzések szerint Garabandal az egyházmegye legbuzgóbb települése évszázadok óta. Ezt Don Valentin Marichalar cosioi plébános személyes beszélgetéseink során - még az 1980-as években - megerõsítette. Ez az egyszerû, józan kedves lelkipásztor a jelenés kezdetétõl haláláig tanúságot tett a Mária-jelenés mellett..
-- Garabandal történetében 1961. június 18. fordulópontot jelent. Ezen a napon este fél kilenc tájban négy helybeli leánygyermek - Conchita Concepción, Maria Dolores, Jacinta Gonzalez, és Maria Cruz, egyikük sem idõsebb 12 évesnél - játszadozik egy almafa közelében, amikor mennydörgésszerû zajra lesznek figyelmesek, s ezt követõen fénybe öltözött ifjút pillantanak meg. A látomástól lenyûgözve álló gyermekek ajkát csupán jajszó hagyja el, s az ifjú (Szent Mihály) anélkül, hogy megszólalt volna, eltûnt. Az angyallal július 2-ig kilenc alkalommal találkoznak, de csak kétszer szól hozzájuk, s mindkét esetben a Szent Szûz július 2-án elkövetkezõ jelenésérõl tájékoztat. A Szent Szûz jelenései 1961. július 2. és 1965. november 13. között történtek rendszertelen idõpontokban. A jelenés asszonya két üzenetet adott az emberiségnek. Az elsõben, 1961. október 19-én a bûnbánatra, a hitre, az Oltáriszentség tiszteletére, a szívbeli, erkölcsi megjavulásra, az isteni és felebaráti szeretetre való felhívás hangzik el. A garabandali jelenéssorozat mindenekelõtt Oltáriszentség-központú. A magyar beszámolók kínosan kerülik a Szûzanya üzenetének legkeményebb hangú második üzenetét, hogy "számos bíboros, püspök és pap jár a kárhozat útján, s ragadják magukkal a lelkeket.!" Az is új dolog a garabandali eseményekben, hogy a látnokok az elragadtatás alatt álltak, vagy mozogtak, sõt játszottak is, a leányok szerint gyakran a kis Jézussal. Elragadtatásban történõ futásról is tudomásunk van. A videokameráknak hatalmas szerepük volt az egyes jelenések megörökítésében és késõbbi elemzésében. A látnokok szerint a Szent Szûz megáldotta, sõt meg is csókolta a feléje nyújtott kegytárgyakat, de elõbb kivétette közülük azokat, amelyek nem hordozhattak áldást. A misztikus irodalom Conchitának kb. hatvan, az angyal által kiszolgáltatott áldozásáról tud. Egy alkalommal Conchita kérésére a szentáldozás idõpontját a Szent Szûz elõre bejelentette, s az eseményt filmezték és fényképezték. A jelenlévõk csupán a nagyméretû Szent Ostyát láthatták, ami váratlanul feltûnik Conchita áldozásra kinyújtott nyelvén az éjszakában. Az angyal-végezte, dátumszerûleg rögzített szentáldozás után hozzávetõlegesen egy percig volt látható és fényképezhetõ az Oltáriszentség..
-- A Garabandali eseményeknek is hosszú a története, és sokban hasonlít más jelenések történetéhez. A jelenést itt is mennydörgésszerû zaj és egy elõkelõ, felsõbbséget hordozó fiatal angyal vezeti be. A látnok-gyermekeket ugyanúgy próbára tették Garabandalban is, mint Fatimában. A jelenések színhelyén a zarándoktömeg itt is napról napra növekszik. Az események láthatóan lázba hozzák Garabandal egész környékét, rövid idõ alatt Madridot, Barcelonát, Bilbaot és e nagyvárosok sajtóján keresztül Spanyolországot és Nyugat-európát, képes magazinjának meghökkentõ színes képein. A garabandali jelenés kezdetén naplót írt az események fõszereplõje. - Conchita Gonzaleznek ez a spanyol nyelven írt könyve magyar fordításban a kommunizmus alatt kilenc titkos kiadást ért el. A felszabadulás után adta ki a könyv fordítója és szerkesztõje a 10. kiadást. - Conchita 2000. tavaszán Garabandalban volt Szerafin, egyetlen még élõ testvére betegágyánál, majd temetésén. A bensõséges családi végtisztesség után visszautazott ismét családjához Amerikába. Új jelenség, hogy a Garabandal-i gyermekek a jelenés elõtt a lelkükben háromszor kaptak "hívó jelzést". Az elsõ és második között másfél-két óra telik el, a második és harmadik között félóra, a harmadik hívás után pedig percek múlva megkezdõdik a jelenés. Bárhol voltak a látnokok, s ha egymástól elválasztották is õket, a hívó jelet valamennyien egy idõben kapják. Ezt a bensõleg érzékelhetõ sürgetõ hívást Jacinta így próbálta megmagyarázni: az elsõ annyit jelent, hogy gyere, a második: fuss, a harmadik: fuss, fuss, fuss!A spanyol nyelvû több, mint 2000-szer ismétlõdõ jelenés elsõsorban a közel 200 milliós spanyol világot érintette.

4.  Loreto - Olaszország

-- Loreto egy kis város Közép-Olaszország keleti részén, Marche régió Ancona megyéjében, Ancona városától 20 km-rel dél–délkeletre, nem messze az Adriai tengertől, a Loreto-hegység előterében. Olaszország leghíresebb búcsújáró helye. A legenda szerint Szűz Mária házát 1294-ben angyalok repítették át a Szentföldről az Anconától délre fekvő babérfaligetbe, Loretóba.
-- Maga a kegyhely egy kis, egyszerű terméskőből rakott házikó (a Santa Casa), ami – egy, a 14. században kelt legenda szerint – eredetileg a Szentföldön állt; ez volt a szent család otthona. Amikor a keresztesek kiszorultak Palesztinából, a házat angyalok kapták föl és telepítették át: először a dalmáciai Tersattóba, majd egy Recanati melletti babérligetbe, végül jelenlegi helyére. A legendát máig nem tudták tudományosan cáfolni, míg a ház hitelességét a XX. század 60-as éveiben vizsgálatok igazolták.
-- A házikó köré a 15–16. században bazilikát emeltek; a kis ház a székesegyház:. "Santuario della Santa Casa" kupolája alatt áll, és alacsony fal veszi körül. A fal márvány díszítményeit Donato Bramante tervezte. A bazilika ékessége három, a 16. század végén készített bronz kapu; művészetileg jelentősek beltéri mozaikjai és freskói. A Santa Casát kápolnává alakították. A házikóban álló, fekete, arannyal és elefántcsonttal díszített Madonna-szobrot állítólag Lukács evangélista faragta cédrusfából. Évente több millió zarándok keresi fel Loretóban a Santa Casa -t és mellette a Basilica -t, amelynek építését 1468-ban kezdték el. A tervek elkészítésében a reneszánsz nagy építészei: Bramante, Sansovino és Giuliano da Sangallo is részt vettek. A bazilikát többek között Luca Signorelli festményei díszítik. A Museo Pinacoteca -ban Lorenzo Lotto több szép festménye látható..

5.  Lourdes - Franciaország

-- Lourdes egy kis mezőváros Délnyugat-Franciaországban a Pireneusok lábánál fekszik. A város ma jelentős zarándokhely, amely azután alakult ki, hogy egy helyi lánynak Bernadette Soubirousnak megjelent Szűz Mária. A város egyik látnivalója a várkastélya. Nevét az arab Louerda-ról kapta, ami rózsát jelent. A község a Hautes-Pyrenéesben (Magas-Pireneusokban) fekszik a Midi-Pyrénées régióban (Közép-Pireneusok). Lakossága 16000 fő. A város folyója a Gave de Pau.
-- Lourdes, 1858-február 11-e, Bernadette Soubirous egy szép és bájos kislány csodálatos története.. A Lourdes-i eseményekben nem csupán egy Mária-kegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb itt is a lélektani, pedagógiai szándék kifejeződése. A Szent Szűz hívja övéit. A zarándokok pedig magukkal viszik az emberszerető Boldogasszony áldásos tevékenységének hírét.. A három gyermek, Bernadette és Maria Soubirous, a helyi szegény molnár leányai és Janka Abadie 1858. február 11-én fát szedegetett a Massabielle szikla környékén. A gyermekek a malompatakon is átgázoltak. A 14 éves, beteges Bernadett azonban elmaradt társaitól, hogy lehúzza cipőjét és harisnyáját. E művelet közben váratlan és erős szélzúgásra lett figyelmes. Amint felnézett, a patak túlsó oldalán egy sziklahasadékban a Szent Szüzet pillantotta meg. A jelenés asszonya természetfölötti fénytől övezve, gyönyörű fehér ruhában tűnt fel. Sarutlan lábait, amelyek egy vadrózsabokor ágait érintették, egy-egy aranyrózsa díszítette, derekát pedig kék öv fonta körül. Fejéről dús fátyol hullott alá. A Szűz imádságra kulcsolt keze hófehér rózsafüzért tartott, amelynek szemeit aranylánc fogta egybe. Bernadett ijedtében rózsafüzére után kapott, de félelmében még keresztet sem tudott vetni. A Hölgy ekkor bátorítólag rámosolygott a gyermekre, lassan, méltóságteljesen keresztet vetett, de nem szólt semmit. Bernadett mindenben követte a Szent Szüzet. Ő is keresztet vetett, majd pedig térden állva imádkozni kezdte a rózsafüzért. Amikor befejezte, Jézus anyja intett Bernadettnek, hogy menjen közelebb, de ő nem merte megközelíteni. Erre a jelenés eltűnt... A Lourdes-i Boldogasszony 18 alkalommal jelent meg Bernadettnek. A Szent Szűz a harmadik jelenés napján, február 18.-án szólt először Bernadetthez, amikor is a látnok gyermek arra kérte: írja fel a nevét a magával hozott papirosra. Amit ő mondani akar -- válaszolta a Szűzanya --, azt nem szükséges leírnia. Kéri azonban, hogy az elkövetkező két héten keresztül mindennap jöjjön el a jelenés helyére. Megígérte Bernadettnek, boldoggá teszi, de csak a túlvilágon. Kifejezte óhajtását, hogy sok embert kíván látni a jelenés helyszínén. Február 25-én (kilencedik jelenés) már háromszázötvenen jöttek el a barlanghoz. A jelenés híre gyorsan terjedt, és a legkülönfélébb állásfoglalásra késztette az embereket. Bernadett számára a ,,látnoki szerep'' kálváriát jelentett. A látnok egyaránt céltáblája lett a hívőknek, a túlzóknak, a kíváncsiskodóknak, az okoskodóknak, a gúnyolódóknak és az ellenségeskedőknek. Emiatt a gyermeknek sokat kellett szenvednie. Mária azonban igazolta a látnokot. Február 25-én a Szent Szűz felszólítja Bernadettet: ,,Igyál és mosdjál meg a forrásból és egyél a füvekből, melyek ott teremnek.'' Mivel a gyermek semmit nem látott, ezért a malompatakhoz sietett, de a ,,szép hölgy'' megállította: ,,Ne menj oda! Én neked nem azt parancsoltam, hogy a Gave folyamból igyál, hanem inkább ebből a forrásból meríts.'' A Boldogasszony e szavak után a barlang egyik száraz szögletére mutatott, ahol néhány csomó fű is árválkodott. A gyermek a jelzett helyre ment, s ott kézzel kaparni kezdte a földet, amely egyre nedvesebb lett, s lassan vékony sugárban víz kezdett folyni. Bernadett a negyedik próbálkozásra legyőzte undorát, s ivott a sáros vízből, meg is mosakodott benne, s evett a fűből is. A jelenlévők, akik csak a gyerek mozgását látták, kiábrándítónak találták a jelenetet, sőt voltak, akik bolondnak tartották a kislányt. A kérdésre, hogy miért tette, Bernadett ezt válaszolta: a bűnösökért. Március 2-án a Szent Szűz kérést fogalmazott meg: ,,Menjen, mondja meg a papoknak, hogy jöjjenek ide, és építsenek itt kápolnát.'' Bernadett azonnal a plébánoshoz sietett, hogy továbbítsa a kérést. Dominique Peyramale plébános kész volt mindenre, de bizonyosságot akart. Érdeklődött a jelenés asszonyának neve után, de azt Bernadett bizony nem tudta megmondani. A lelkipásztor ezért jelet kért. Arra biztatta Bernadettet, kérje meg a hölgyet, hogy virágozzék ki a lábait érintő vadrózsabokor, akkor felépül a kápolna. A következő találkozás alkalmával a Szűz csupán mosolygott a kérésen, majd egy újabb titkot adott Bernadettnek személyével kapcsolatban, s csupán ennyit mondott: ,,bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat.'' A forrás vize lassan elhagyta a barlangot. Ez többeket megrendített, mások azonnal magyarázatot kerestek, voltak, akik értetlenül fogadták. A víz pedig egyre bőségesebben tört elő a mélyből. Néhány nap múlva letisztult, és állandósult a hozama. Mérések szerint a lourdes-i vízforrás a jelenések idején percenként 85, óránként 5100, naponként pedig 122.400 liter vizet adott. Lourdes-ban az első csodálatos gyógyulások már a jelenés napjaiban bekövetkeztek. Ennek ellenére hadjárat indult mind Bernadett, mind pedig a forrás ellen. Rendőrségi eljárások, a barlang betömése, korlátok felállítása, tiltások stb. következtek. A lourdes-i barlang körül kialakult zavaros helyzetet csak legfelsőbb utasításra sikerült megszüntetni.
-- A Szűz Mária-tisztelet egyik leghíresebb zarándok helye. Repülővel könnyen megközelíthető - Pau Pyrénées Repülőtér, Tarbes-Lourdes-Pyrénées Repülőtér -, de sokan a különvonatot választják, ahol lelki felkészüléssel várják az érkezést. Lourdes városába azok a betegek utaznak főként, akik felépülésüket már nem bízzák gyógyszerekre. Úgy tartják, hogy a Szűz Mária-jelenés helyszínén, a barlangból kifolyó forrásvíz gyógyító hatású. Elsősorban paralízis, tuberkulózis, rák és vakságban szenvedők reménykedhetnek. A csodával határos gyógyulásokat egy 1883-ban alakult Orvostudományi Iroda vizsgálja ki, mely a városban működik. A római katolikus egyház összesen 68 esetet fogad el csodás gyógyulásnak - mely nem fizikai vagy pszichologikus hatás alatt történt -, mely a víz gyógyító erejének tulajdonítanak. A legutolsó ilyen beteg porckorongsérv miatt megbénult volt, Serge Francois, aki 2002 április 12-én volt a barlangnál, és tartósan meggyógyult. A Lourdes-i forrás vize ma is buzog, és gyógyít. A víz összetételét már sokszor megvizsgálták. Az eredmény mindig ugyanaz: normális ivóvíz. Az elmúlt jó 130 év alatt Lourdes-ban 7-8 ezer ember gyógyult meg.

6.  Máriagyűd - Magyarország

-- Máriagyűd kegyhelye, Magyarország déli részén, Pécstől 20 kilométerre délre, Siklós mellett található. Máriagyűdi kegyhely története régre vezet vissza. A Máriagyűdön vezetett keresztül egykor az Eszéket Péccsel összekötõ római út. A hegy alatti forrásnál állt az Istenanya szobra, melyet az itt élõ keresztények állítottak. A honfoglaláskor Etel vezér Eudu nevû fia azt a helyet, ahonnan e vidék meghódítását irányította, saját nevérõl nevezte el. (Anonymustól tudjuk ezt) A latinos név a Gyödõ, vagy Jödõ nevet takarja, innen a ma használatos magyar Gyűd és a német, horvát Jud elnevezés.A pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek a szobor fölé. 1148-ban II. Géza király, a görög császár elleni hadjárata során, itt kért segítséget a Szűzanyától, s õ nagyobbította meg az elõzõleg megépített kápolnát.
-- Az 1526-os Mohácsi vész után, a török a templomot nem rombolta le, a gazdátlan épületet elõször a szerbek, majd a reformátusok használták. A kegyhely sértetlenül átvészelte a török idõket, a Mária-szobor azonban eltûnt. Ebben az idõben csodás események történtek Máriagyûdön. A korabeli feljegyzések szerint Szûz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevû katolikus gazdának, abban az idõben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt. Ezután újra Mátyás siklósi ispánnak jelent meg, de a vele lévõ Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy õ is láthassa. A Szûzanya azt kérte, hogy újra a katolikusoké legyen a templom. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
-- A kegytemplomtól keletre van a Szentkút, amelynek vizét egykor a híres gyûdi korsókban vitték haza a zarándokok. Minden Mária-napon illetve jelesebb egyházi ünnepekkor búcsút tartanak itt, vagyis 25-27 alkalommal évente. Ilyenkor a templom és környéke megtelik emberekkel, az utóbbi években a látogatók számát mintegy ötszázezerre becsülik
2008. június 24-én fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyûdi kegytemplom basilica minor rangra emelését. Juliusz Janusz apostoli nuncius szeptember 14-én ünnepi szentmise keretében hirdette ki az új címet Máriagyûdön.

7.  Máriakéménd - Magyarország

-- Máriakéménd kegyhelye Magyarország déli részén, Baranya megyében, Pécstől 25 kilométerre található. A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötõdik. 1740 áprilisában a Szent Miklós-templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyûjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szûzanya fényben tündöklõ szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földbõl, eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelrõl és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós-templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött.
1746-ban kezdték meg a kizárólag a zarándokok által gyûjtött adományokból a régi kápolna helyén egy új nagy templom építését.
1753-ban fejezõdött be a nagyobb templom építése. Az egy évtizeddel korábbi Mária-kápolna - a középkori romokon - az új templom szentélye lett. A kéméndiek 1754-ben rózsafüzér-társulatot alakítottak, s kiadtak egy német nyelvû ének- és imakönyvet. Ennek címlapján a híres budai rézmetszõ, Binder János értékes metszete látható a kegyhely és a kegyszobor korabeli képével.
-- A mai barokk templom szentélye a XV. századból származik. Egyedülálló és figyelemre méltóan szép a fõoltár építménye, amelynek két oldalán rokokó keretekben hét-hét rózsafüzér-titok fára festett képe látható. A dicsõséges olvasó 15. titkát a kegyszobor jeleníti meg: "Ki Téged Szent Szûz a mennyben megkoronázott". Ezért tartotta a jobb kezében Mária az örvendetes, fájdalmas és dicsõséges olvasót jelentõ hármas rózsát. A templom déli oldalánál Antiochiai Szent Margitnak, a szülõanyák védelmezõjének szobra áll, amint a sárkányt legyõzi. A templom bejárata elõtt Szent Bálint-szobor. A keresztút stációinak oszlopai a templomkertben állnak. vizsgálta meg, és megállapította, hogy a templomot Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették.
-- A Máriakéméndi község lakóinak száma 2007-ben 571 fõ volt, ami az elmúlt 10 év során kis mértékben, de folyamatosan emelkedik. A fiatalok közül egyre többen itt kívánnak letelepedni, nincsenek már a faluban üresen álló és gazdátlan épületek. Máraikéménd megközelítése Pécsről egyszerű, autóval, kerékpárral, vagy autóbusszal. A kegyhely Pécsrõl távolsági autóbuszokkal közelíthetõ meg. Vasútja nincs.

8.  Máriapócs - Magyarország

-- Máriapócsi csoda története híres. A Magyarországi Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától 30 kilométerre található, Pócs egy 2 ezer lakosú kis falucska. E csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, az arcvonásai fájdalmat tükröznek. A templomi gyülekezet is csakhamar tudomást szerzett a csodás könnyezésről. Másnap nagy tömeg vonult a templomba. A szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez; a gyermek megérintette a képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves gyűrűt helyezett a kép elé, ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Máriát hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát.
-- A kép könnyezése megszakításokkal november 4.-től december 8.-ig tartott. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján az egri püspökhöz intézett rendeletével a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette. Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is. Az új pócsi kép, az elsőhöz hasonlóan, először 1715-ben kezdett könnyezni. Augusztus 1.-én, 2.-án és 5.-én hullatott sűrű könnyeket. A történteket bizottság vizsgálta meg, és megállapította, hogy a templomot Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették.
-- A kép másodszor 1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal szinte egy egész hónapon át. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot bazilika rangra emelte. Így épült a nyírségi tájba a máriapócsi kegytemplom a híres Mária-képpel, erőteljesen meghatározva az itt élők életét, befolyásolva jelenüket és jövőjüket. 2003-ban Máripócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózat-ba, mint az a hely, ahol Mária könnyei bűnbánatot ébresztenek, könnyeket fakasztanak, és megtérést eredményeznek. Máriapócs manapság világszerte ismert Mária-kegyhely, a hírnevét a görög katolikus Máriapócsi kegytemplomnak is jelentős mértékben köszönheti.

9.  Mariazell - Ausztria

  

-- Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Ausztria leghíresebb zarándokhelye, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely. Mariazell Stájerország és Alsó-Ausztria határán fekszik az Északi Mészkő-Alpokban, a Bürgeralpe (1270 méter) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet. A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét: Salzatal, Walstertal, Grünautal, Aschbachtal, Gollradtal, illetve a már Alsó-Ausztria területén fekvő Erlauftal és Lassingtal.
-- 1157. december 21-én este érkezett meg a környékre egy Magnus nevű bencés szerzetes St. Lambrechtből az ottani apát megbízására, hogy az itt élők lelkipásztora legyen. Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes a Szűzanyához fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a szikla kettéhasadt, így Magnus folytathatta az útját. Megérkezvén a szobrot egy farönkre tette és kis fakápolnát épített köré („Maria in der Zelle”), amely hamarosan a vidék hitéletének központjává vált..
-- A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő Szűzanya segítségében bízva. A Szűzanyát számos néven tisztelik: Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Domina Hungarorum. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A kegyszobor 48 cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis Jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak.

10.  Medjugorje - Bosznia-Hercegovina

-- Medjugorje Bosznia híres kegyhelye, az ország déli részén, Mostartól 26 km-re nyugatra található. Medjugorje Dél-Európa legnagyobb és leglátogatottabb zarándokhelye. Medjugorje alapvetően egy falu, vagy inkább egy kisváros. A település bevételének jelentős részét a vallási turizmus hozza. Bár tegyük hozzá, a bazár meglepően alacsony árai ennek egy kicsit ellentmondanak, dehát a turizmusnak nem a bazár az alappillére, hanem a szállodák..
-- 1981. júniusáig szinte senki sem hallott, az akkoriban 1300 lelket számláló településről. Egy aprócska falu volt a sok közül, vezetékes víz, áram és aszfalt nélkül. Az említett dátum 24-én 6 gyermek a falu feletti Crnica hegyen legeltette a birkákat, amikor megjelent nekik Szűzanya. A hír futótűzként terjedt, felkeltve nem csak a csodát váró hívők, de a rendőrség figyelmét is. Tudnunk kell, hogy az "1980-as évek Jugoszláviája nem nézte jó szemmel a vallással kapcsolatos dolgokat, így a rendőrség hozzáállása meglehetősen durva volt. A gyereket elmeorvosi vizsgálat alá vetették, az őket pártoló papot pedig lecsukták, a lakosságot pedig megfélemlítették. Később a rendőrők számára érthetetlen kitartás miatt a hatóság engedett, úgymond "hagyjuk rá a hülyékre" alapon...
-- Mára a több mint 30 év alatt közel 25 millió látogató fordult meg a faluban. Az egykori 1300 lelkes, 99%-ban horvátok lakta falu mára 3000 helyi lakosú várossá vált. Minden adott a virágzó turizmus feltételeihez. Szállodarendszere egyszerre 15000 látogatót képes befogadni. Általában alacsony igényeket elégítenek ki, tehát nem jellemző az ötcsillagos szálloda, jobban egyszerű szobákat kapnak és igényelnek az idelátogatók. Érthető is, hogy általában az idelátogatónak nem a luxus a lényeg és gyakorlatilag csak az alvás idejére tartózkodik a szobában. A háborút követően nőtt meg igazán az érdeklődés a zarándokutak iránt. Nem csak a havi rendszerességű állítólagos jelenések miatt, hanem a tény miatt is, hogy az első jelenés napra pontosan 10 évvel a polgárháború kirobbanása előtt történt.A római pápa soha nem látogatott el ide. Az Egyház hivatalosan nem találja eléggé meggyőzőnek és bizonyítottnak a jelenéseket, de örömmel veszi tudomásul, hogy az itt megjelent turisták megerősödnek a hitükben. Természetesen kételkedő is vannak, így szkeptikus tanulmányok is akadnak bőven...

11.  Montichiari - Olaszország

-- Montichiari egy piciny Közép-Olaszországi falucska, amelyben 1947. június 13-án Pierina Gilli ápolónőnek megjelent a Szűzanya. Magát: Rosa Mystica-nak, Titkosértelmű Rózsának nevezte. Itáliában sok jelenés történt már, de ez sokkal többet mondó volt valamennyitől. Valós üzeneteket és tanításokat adott át a Szűzanya Pierinának.
-- Montichiari-ban, ebben a piciny Közép-Olaszországi faluban 1947. június 13-án Pierina Gilli ápolónőnek megjelent a Szűzanya. Rosa Mystica-nak, Titkosértelmű Rózsának nevezte magát. Úgy nevezte magát, ahogyan azt Lorettói litániában neveztetik. Három tőrt, a hívatásukat elhagyó, a halálos bűnben élő és a Júdás árulását követő papokért, majd ezek helyén három rózsát (piros, fehér és arany, azaz ima, engesztelés és a vezeklés) viselt a mellén. Kérte, hogy július 13-a Rosa Mystica ünnepe legyen. Kérte továbbá, hogy a jelenések tiszteletére minden hó 13-a legyen Mária nap, ezeken a napokon zárva lesznek a pokol kapui. „Éld a szeretetet”, köszöntötte Pierinát.
-- Maria Rosa Mystica, a Föld összes nemzetében jelen van Isten egyetlen népe, mivel valamennyi nemzetből valók a polgárai, akik nem egy földi, hanem egy mennyei országhoz tartoznak. Mert a földön szerte élő hívők az összes többivel közösséget alkotnak a Szentlélekben, és így mivel pedig Krisztus országa nem ebből a világból való, azért az Egyház, vagyis Isten népe miközben ezt az Országot meghonosítja valahol, egy-egy nép mulandó javaiból semmit sem vesz el, sőt ellenkezőleg a népek képességeit és erkölcseit, amennyiben jók, elfogadja és támogatja, s elfogadván megtisztítja, erősíti és nemesíti azokat."

12.  Santiago de Compostela - Spanyolország

-- Santiago de Compostela városa Spanyolországban észak-nyugati részén, Galicia autonóm közösségében helyezkedik el, annak fővárosa. Híres katolikus zarándokhelyként ismert, itt ér véget a Szent Jakab-út. A mai város már a római korban létezett. A Gallíciai provincia legfontosabb kikötője volt. A legenda szerint Compostela Idősebb Szent Jakab, spanyolul Santiago apostol temetkezési helye. A legismertebb katolikus zarándokhelyek egyike a világon. 1985-ben a várost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A 90 ezer lakosú Santiago de Compostela 2000-ben Európa kulturális fővárosa volt.
-- Szent Jakab Jézus egyik tanítványa, apostola. Az Apostolok cselekedetei alapján tudjuk, hogy Heródes Agrippa „karddal kivégeztette Jakabot, János testvérét”. A középkorban elterjedt nézetnek, mely szerint Jakab Hispániában térített volna, úgy tűnik, nincs történelmi alapja. Sírját a IX. század óta Santiago de Compostelában tisztelik. II. Alfonz király kezdett a sír fölé templomot építeni. Jakab apostolt vértanúhalála után a király rendelete miatt eltemetni nem lehetett, ezért tanítványai a holttestet ellopták, márvány szarkofágba tették, és egy hajóra rejtették. A hajót azonban elfelejtették a parthoz kikötni, ezért azt a víz elvitte egész Spanyolországig, és az akkori Iria Flaviában ért partot. Itt eltemették. Sírja később feledésbe merült, mígnem a IX. században egy csillag jelezte annak helyét. Mivel Szent Jakabot spanyolul Sant Iago-nak hívják, e legenda a város nevének eredetére is választ ad: Campus stellae, azaz Csillag mezeje. Együtt pedig Santiago de Compostela. Jakabot a spanyolok a Matamoros, azaz Mór-ölő jelzővel is illetik. Ennek eredete a 844-ben a mórok ellen vívott clavijói csata. Ekkor a legenda szerint Jakab fehér lovon jelent meg, és győzelemre vezette a keresztény seregeket. E legenda alapján ábrázolják Jakabot gyakran páncélban lovon ülve, csata közben.
-- A Szent Jakab-katedrális (Catedral): A székesegyház, amelynek építését 1082-ben kezdték meg, latin kereszt alakú, 6 hajóval és 25 kápolnával, két 67 méter magas kupolás toronnyal, régi szentéllyel, több király sír emlékével, egy nagy oltárral, amely alatt állítólag Szent Jakab van eltemetve és amelyet a szentnek életnagyságú szobra díszít.