"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Betlehemi csillag története és titka - Bíró Csaba

2014.03.01 20:44

 

A Betlehemi csillag története és titka.

A Betlehemi csillag minden idők egyik legszebb története és legnagyobb rejtélye. A Betlehemi csillag ami a 'Napkeleti bölcsek', a 'Háromkirályok' csillagaként is ismeretes, de a nép körében egyszerűen csak karácsonyi csillagként emlegetnek. Csak a Biblia újszövetségi részében található Máté evangéliumában szerepel.



A Betlehemi csillag története

--  A Betlehemi csillag, ami a "Napkeleti bölcsek", "Keleti mágusok", "Háromkirályok" (görög: Magoi apo anatolon, keleti mágusok), háromkirályok csillagaként is ismeretes, de a nép körében egyszerűen csak karácsonyi csillagként emlegetik, csak a Biblia újszövetségi részében található Máté evangéliumában (Mt 2,1-11) szerepel.
--  Máté leírása szerint a Názáreti Jézus a júdeai Betlehem városában történt megszületését egy csillag jelezte az égen, egy rendkívüli égi jelenség, amit követtek a napkeletről származó bölcsek, akik így találtak rá az újszülött Jézusra.
--  Az Újszövetség első könyvében, Máté evangéliumában az író a Názáreti Jézus születését egy Égi jellel, Csillaggal kapcsolatba hozva tárja elénk: "Amikor Jézus megszületett a Júdeai: Betlehem-ben Heródes király idejében, íme, Bölcsek érkeztek, Három király: Gáspár, Menyhért, Boldizsár jött napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: "Hol van a király, aki most született.?. Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt".
--  Amikor ezt Heródes király meghallotta, titokban hívatta a bölcseket meghallgatni. Majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: "Menjetek el, szerezzetek értesüléseket a gyermekről, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt"..
--  Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük.
--  Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincses ládáikat, és ajándékokat adtak neki: -aranyat, -tömjént, -mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

   

A Napkeleti Bölcsek

--  A fenti idézetben említett: "Napkeleti bölcsek", "Háromkirályok" akik a három ajándékukkal: (arany, tömjén, mirha) kedveskedtek az újszülött Jézusnak, egy csillag követése folytán jutottak el a kisded Jézus jászolához.
--  A keresztény hagyományok ezt a három bölcset, akik napkeletről érkeztek: -Gáspár, -Menyhért, -Boldizsár néven tartják számon és akár három királyokként is emlegeti őket annak ellenére, hogy Máté evangéliumában kizárólagosan csak Bölcsekként szerepelnek.
--  A Bölcsek kilétével kapcsolatosan számos elképzelés merült fel az évszázadok folyamán. Vannak olyan feltételezések is, hogy perzsa mágusok voltak, akik az akkori csillag tudományban voltak jártasak. Egy másik elbeszélés szerint három különböző bőrszínű bölcs volt: -perzsa, -szaracén, -szerecsen.
--  Abban az időben nem volt az asztronómia és az asztrológia különválasztva. Így a Bölcsek ki tudták előre számítani egy Messiás születése csillagzatának megjelenési idejét és a helyét, de a csillagjós káldeusok is szóba jönnek.
--  Jacobus de Voragine (1230-1298) Domonkos-rendi szerzetes, élete utolsó hat évében pedig Genova érseke a "Legenda aurea" című legenda gyűjteményében a három bölcs csillagjósokként illetve varázslókként vannak feltüntetve.

     

A keresztény időszámítás kezdete

--  A keresztény időszámítás kezdete a Názáreti Jézus születésének: Dionysius Exiguus (470 - 550) jogász, kronológus szerzetes által tévesen kikalkulált időpontjára épül még a mai napig is. Jézus születésének az évét a Róma alapítása előtti (ab urbe condita) 754. évre tette és ezzel megszületett a keresztény időszámítás.
--  Beda Venerabilis (673-735) Benedek rendi szerzetes, történetíró volt az első, aki alkalmazta ezt az "Angol nép Egyháztörténete" ("Historia ecclesiastica gentis Anglorum") című művében.
--  A történelmi dátumainkat ehhez a hibásan megállapított kiindulási ponthoz képest Kr.e.-i (ante Christum natum) illetve Kr.u.-i (post Christum natum) keltezésekkel ellátva tartjuk számon.
--  Ma már nyíltan elismerik a keresztény források is, hogy: Dionysius Exiguus által megállapított időpont feltehetően 6-8 évvel eltér a ténylegestől. Heródes király i. e. 4-ben halt meg, így eleve nem stimmelhetett: Dionysius Exiguus számítása.

Mikor született Jézus

--  Elvileg Krisztus után 1-ben kellett volna születnie, hiszen a történelemtudomány nem ismeri a nulladik évet. Ez azonban nem lehetséges, mert Heródes király, aki Máté evangéliuma szerint a napkeleti bölcsekkel találkozott, majd utána elrendelte minden csecsemő kivégzését, időszámításunk előtt 4-ben meghalt.
--  De miért ennyire fontos, hogy milyen égi jelenség vezette a Háromkirályokat.? Nos erre két válasz is adható. A tudományt az izgatja, hitelesíthető-e Krisztus életének története egy visszaigazolható égi eseménnyel. Ha meglenne a történelmi Jézus születési ideje, akkor talán könnyebben találhatnának egyéb kézzelfogható bizonyítékokat is Krisztus földi életére.
-- Az asztrológusokat pedig azért izgatja ez a kérdés, mert ha meglenne Jézus születési ideje, akkor az ismert születési helyet, Betlehemet figyelembe véve elkészíthetővé válna Isten Fiának a horoszkópja. Ki tudja, egyszer talán a történészek igazolják valamelyik feltételezett időpont helyességét. Addig pedig marad a hit, kinek-kinek egyéni meggyőződése szerint.
--  Amíg a kutatók egy része az évszámban is bizonytalankodik, néhányan napra pontos születési időt is találtak már Jézusnak. Természetesen nem tudjuk, hogy mikor született Krisztus, de az érdekesség kedvéért ismertetünk négy állítólagos születésnapot, melyek mindegyikét a Betlehemi csillagot keresve, bolygó állásokból vezették le a kutatók.
--  I. e. 5. január 12. – Heinrich Voigt teológus szerint
--  I. e. 6. április 17. – Michael Molnár szerint
--  I. e. 7. január 17. – K. Ferrari d'Occhieppo osztrák csillagász szerint
--  I. e. 8. február 10. 12 óra 11 perc – Klaus Matefi német mitológiakutató szerint

Máté evangéliuma és az ókori csillagvizsgálat tudománya

--  Teres Ágoston, magyar jezsuita matematikus, fizikus. Fő kutatási területe a napfizika, kozmikus geofizika és kozmológia. 1984 óta a Vatikáni Csillagvizsgáló társ asztronómusa.
--  Teres Ágoston a "Biblia és asztronómia" című könyvében Máté evangéliumának legrégibb szövegét és ókori csillagászati szakkifejezéseket összevetve azt állítja, hogy Máté szakszerű kifejezések használatával meglepően pontos adatokat közöl, amik tudományosan igazolhatók.
--  Tehát valóságos eseményt ír le tudományos nyelvezettel, amit a későbbi fordítók mélyebb csillagászati ismeretek hiányában nem értettek pontosan. Például részletes szöveg vizsgálattal kimutatja, hogy az evangéliumi szöveg nem egy csillag, hanem bolygók együttállását írja le:
--  Az ide vonatkozó evangéliumi rész ("Hol van a zsidók most született királya? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki."(Mt 2,2)) a görög szövegben így hangzik: Az "astér" ebben az összefüggésben nemcsak egyetlen csillagot jelent, hanem egy meghatározott csillagállást vagy konstellációt is.
--  Az "en té anatolé" rendszerint egy vándorcsillag (bolygó) felkeltét jelzi egy meghatározott csillag képben, amikor a naplementével egy időben vagy közvetlen utána láthatóvá válik. Ezeket a csillagászati kifejezéseket a babiloniaktól vették át a héberek és a görögök.


 
La Stella dei Re -- A Királyok Csillaga

-- A Betlehemi jászol fölött egy fénycsóvát húzó csillag látható minden festményen, az evangéliumokban ugyanis ott szerepel, hogy az égen feltűnt az "uralkodó születésére utaló" csillag. Az a kérdés ezután, hogy milyen égi látvány tűnt fel akkoriban, amit azonosítani lehetne a legendás Betlehemi csillaggal.
--  A csillagot a Napkeleti bölcsek még a hazájukban, azaz Jeruzsálem-től mintegy ezer kilométeres távolságban lévő Mezopotámiában látták meg, és hetekig vándoroltak, mire Jeruzsálembe értek. Felmerült, hogy üstököst válhattak, hiszen annak van csóvája. Már az időszámítás kezdete előtti korokból is számos üstökös-leírás maradt ránk a Földközi tenger mellékén élő népek és a távol-keleti csillagászok krónikáiban.
--  A Királyi csillag jelenség magyarázatát az asztrológia tételei adták meg: a Jupiter ugyanis a legfőbb hatalom jelképe, királyi csillag volt. A Szaturnusz bolygó a zsidó nép szünnapja, a szombati nap és általánosítva: a zsidó nép bolygója volt. A Nap látszó évi pályája mentén húzódó állatövi csillagképek közül a Halak a Babilóniából nézve nyugat felé eső tengerparti, halász népek országait, ez esetben a zsidók lakhelyét jelentette. A Halak különben - az asztrológia szerint - a születéssel összefüggésben álló csillagkép.
--  A régi keleti asztrológusok -pap-csillagászok-, de a tanultabb köznapi emberek előtt is a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros legnagyobb együttállása a Halak csillagképben nem jelenthetett mást, mint hogy megszületett a "népek királya". A Mars bolygó, a véres háborúk istenének jelképe még e király hadvezéri szerepét is kilátásba helyzete: ő lesz az, aki megszabadítja a népeket a rabiga alól.
--  A téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt ezt a napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. Ilyenkor az emberek máglyát gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget. Ma ezt a szerepet a gyertya tölti be, az északi népek pedig az életet jelképező örökzöld fenyővel díszítették házukat.
--  A napistenek, elsősorban Mithras tisztelete a keresztényekben is élt, így a téli napfordulókor a szabadba kivonulva ünnepelték a megújult Napot. Az egyház a napimádás vissza szorításának érdekében új, vallásos tartalommal akarta helyettesíteni a régi ünnep jelentését.
--  Ezért helyezték Jézus születését előbb január 6-ra, majd 354 körül a pogány napkultusz ünnepének idejére, január 6-a pedig a vízkereszt, azaz Jézus megkeresztelésének napja maradt. Azóta esik december végére a karácsony.



A Betlehemi Csillag Elméletei, Teóriái

Üstökös-elmélet

--  Órigenész, Adamantiosz (185-254) egyiptomi teológus szerint a Máté evangéliumában említett Betlehemi csillag egy üstökös kellett, hogy legyen (Contra Celsum, 1, 58-59), melyet követve a káldeus "bölcsek" eljutottak Betlehembe a megszületett Jézushoz. Valószínű, hogy őt az 218 áprilisában és májusában látható Halley-üstökös vezette erre a következtetésre.
--  Szerinte három Magoi-t említ a Máté evangélium, mely számot az általuk magukkal hozott ajándékok (arany, tömjén, mirha) is szemléltetnek és alá támasztanak. Ezt az elképzelését a keresztény egyházak is magukévá tették.
--  A "Bölcsek" számát eltérően, 2-12 között adják meg egyes fali festmények illetve legendák. Egy ősrégi görög ábrázolásmód alapján Menyhért egy szakáll nélküli fiatalember, Boldizsár fekete szakállat visel, Gáspár pedig egy fehér szakállú aggastyán. Ezzel három különböző korra, vagy idő intervallumra akart utalni feltehetően a készítője.
--  A kínaiak már i. e. 240-ben megfigyelték és lejegyezték a Halley-üstökös feltűnését, ami Jézus születése körül csak i. e. 12-ben volt látható az égbolton.
--  A Pécsi székesegyház altemplomában található ez a falfestmény, mely a Betlehemi csillagot egy nyolcágú csillagként ábrázolja, de úgy, mint egy üstököst.
--  Az üstökös-elméletek ellen az szól, hogy már az antik világban is ezek a fertőzések, vész, háború, halál közeledtét jelentették, nem pedig egy pozitív értelemben vehető történést, egy Messiás születését.

Kepler-féle elmélet

--  Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus, asztronómus és asztrológus elképzelése szerint a Betlehemi csillag nem üstökös volt, hanem a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkcióiból adódó jelenség és egy szupernóva megjelenésének (1604-10-10) a kombinációja kellett legyen, amit ő 1603–04-ben saját maga is tanulmányozhatott az égbolton.
--  Ezt a "De Stella nova in pede Serpentarii" című művében meg is említette. Hipotézise szerint a Jupiter-Szaturnusz konjunkciók idézték elő az új „csillagnak” a létrejöttét. Keresztény és más források is előszeretettel hivatkoznak a Johannes Kepler-féle elképzelésre:
--  "A racionalista magyarázók szerint Jézus egész gyermekség története Midrás, vagy e részlet mitikus elem benne, jóllehet Johannes Kepler már a 17. sz. elején fölvetette, hogy a Betlehemi csillag nem üstökös, hanem a Jupiter-Szaturnusz bolygók konjunkciója lehetett.
--  E két bolygó ugyanis a Földről nézve 20 évenként találkozik, konjunkcióban áll, 258 évenként háromszor egymás után ismétlődik a konjunkció más és más csillagképben, s 794 évenként ugyanabban a csillag képben van hármas konjunkció. Kepler számításai szerint Kr. e. 7-ben ilyen hármas konjunkció volt a Halak csillagképben.
--  Mivel a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidó országban egy nagyon jelentős király született.
--  E föltevést a századunkban megfejtett ékírásos táblák bizonyítják. P. Schnabel pl. 1925-ben megfejtett egy babilóniai ékírásos táblát, mely évszázadokkal előre jelezte a mondott konjunkciót. A bölcsek tehát előre tudhattak e rendkívüli jelenségről és érthették mint jelet. "Betlehemi csillag, Bölcsek csillaga, Királyok csillaga"..

Klaus Matefi elmélete

--  Klaus Matefi Magyarországon született, asztrológiában is jártas német mitológia kutató, az Isten keresők Globális Egyházának alapítója. A Betlehemi csillagot nem egy megfigyelhető jelenségnek tartja, hanem szerinte a Názáreti Jézus születésekor (i. e. 8.02.10., Betlehem: 12:11) együtt állt Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz.
-- Az égitesteknek a Zodiákusban (állatöv) történt korábbi együttállásai (konjunkciói, a "JÓ" kozmikus forrásai) határoztak meg egy kiszerkeszthető nyolcágú csillagot, azaz ha nyolc korábbi ilyen égitest-csoportosulás helyeit ismerjük, ezeket időrendi sorrendben összekötjük, ennek a végeredménye egy szabályos nyolcágú csillag lesz.
--  Meggyőződése szerint az újszövetségi: Názáreti Jézus története egy kozmikus misztériumot rejt magában. Az általa megadott időpontban éppen a betlehemi "ég csúcsán" (MC - Medium Coeli) volt az említett konstelláció.
--  Máté evangéliumának második fejezetében (Mt 2,16) olvasható Heródes király által Betlehem környékén történt két éves korig fellelhető fiúgyermekek legyilkoltatásának az okát is egy két évvel korábbi (i. e. 10.02.03.) kevésbé "szoros" fenti együttállás indokolta.
--  Heródes biztos akart lenni a dolgában. Klaus Matefi a három "bölcset" a Mars, Szaturnusz és Uránusz planétákkal azonosítja, melyek az égi mechanika törvényszerűségei alapján követték az emberek szeme előtt láthatatlan betlehemi csillagot. Napkelet felől jöttek és mint az égen a csillagoknak, napnyugat felé kellett távozniuk.
--  Leírása szerint a szabad szemmel látható Uránusz planétát már William Herschel által 1781. március 13-án történt felfedezési dátuma előtt is ismerték, de a misztérium szövetségek ezt eltitkolták, így a beavatatlanok nem jöhettek az idők során rá a vallások misztériumainak kozmikus vonatkozásaira. John Flamsteed már 1690-ben "34 Tauri" néven csillagként katalogizálta az Uránuszt.
--  Az említett öt égitestnek: 72-féle konstelláció variációja van újhold és telihold figyelembe vétele mellett, melyek a kabbalában emlegetett "Isten: 72 szellemének" (Shem ha Mephorash) a kozmikus forrásai.
--  Klaus Matefi állítja, hogy Jézus keresztre feszítésekor (3785. Nisan 14/15.- Pészah ünnepe; i. sz. 25. április 1.) szintén ez az öt, szabad szemmel látható égitest alkotott egy "T" keresztet (a JÓ meghalt a kereszten), amire a keresztény misztérium is utal. Ekkor Jézus 33 éves volt. Ezen meggyőződését Klaus Matefi folyamatosan hangoztatja különböző internetes fórumokon.

Michael Molnar elmélete

--  Michael Molnar amerikai fizikus, számítógép-szakértő elmélete arra utal, hogy a betlehemi csillag nem egy asztronómiai, hanem egy asztrológiai jelenség kellett, hogy legyen. Jézus születése idejében az asztrológia tudományként szerepelt, ami a csillagos éggel és a feltételezett hatásaival foglalkozott.
--  Michael Molnar véleménye szerint a kereszténység a 4. században utasította el a vallási meggyőződését asztrológiai bizonyítékokra alapozni. Teóriája szerint a Betlehemi csillag, mely a Messiás születését jelezte, egy planétakonjunkció volt a Kos jegyében (Júdea jelképe?).
--  A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz bolygók i. e. 6. április 17-én reggel álltak együtt, egyidejűleg a csökkenő Hold a Jupiter előtt elvonult. A csillagjósok számára abban az időben ez utalás kellett legyen a Bibliában is előrejelzett Messiás születésére. Egy Antióchiában (antik Szíriában) forgalomban lévő régi római pénz egy kost ábrázolt a nyolcágú betlehemi csillaggal, és ő ezáltal bizonyítottnak véli a leírtakat.
--  Ugyanezt az elképzelést már 1911-ben Heinrich Voigt teológus is vallotta azzal a különbséggel, hogy a Hold szerepét nem említette, és Jézus fogamzását tette i. e. 6. április 14-re, ami alapján Jézus születése i. e. 5. január 12-e környékére kellett essen.

A Ferrari-féle elmélet

--  Ferrari d' Occhieppo osztrák asztronómus álláspontja értelmében i. e. 7-ben a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkciói jelezték a Názáreti Jézus megszületését, amely konjunkciókat a Babiloni csillagász-asztrológusok is feljegyezték.
--  A csúcspontja ennek a hármas konjunkciónak i. e. 7. november 12-re esett, amikor ez a legjobban volt megfigyelhető, amit K. Ferrari d'Occhieppo a "bölcsek" Betlehembe való megérkezésének az időpontjának tart. Jézus születésnapját i. e. 7. január 17-ére teszi.
--  Elképzelése szerint a Jupiter bolygó volt a Királyok csillaga, a Szaturnusz pedig Izrael csillaga, így ennek a kettőnek az együttállása a Halak csillagképben jelezte a Messiás megszületését.
--  Itt meg kell említeni, hogy az i. e. 7-ben történt háromszori Jupiter - Szaturnusz konjunkciók nem voltak olyan tökéletesek, azaz nem álltak olyan közel egymáshoz, hogy ezt a Földről nézve egy csillagnak nézhették volna a "bölcsek", amire egyesek szerint Máté apostol célzott (Mt 2,2).
--  A Babiloni csillagászok minden érdemleges konjunkciót feljegyeztek, nem csak a Jupiter - Szaturnusz konjunkcióit. Vannak olyan álláspontok is, hogy Jézus i. e. 7. november 12-én kellett, hogy szülessen.

Metgat-féle elmélet

--  Robert Metgat egy amerikai fizikus illetve számítógép-szakértő érdekes teóriával állt elő: úgy gondolta, hogy a Betlehemi csillag, ami a Messiás születését jelezte, egy bolygó együttállás volt a Kos jegyében. A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz bolygók i.e. 6. április 17-én állat együtt, egyidejűleg a csökkenő Hold a Jupiter előtt vonult el.
--  Abban az időben ez utalás volt a csillagjósok számára a Bibliában is előre jelzett Messiás születésére, ráadásul az antik Szíriában forgalomban lévő régi római pénz egy kost ábrázolt nyolcágú Betlehemi csillaggal. Így a tudós ezek alapján bizonyítottnak véli az akkoriban leírtakat.
--  Az idők folyamán még sok hipotézis látott napvilágot a Názáreti Jézus születésével és a Betlehemi csillag mibenlétével kapcsolatosan. Egy megjövendölt Messiás születését jelző bármilyen jellegű csillag az akkori divatban lévő asztrológiával kell valószínűleg kapcsolatban legyen, hisz ez a kitétel egyértelműen arra utal.
--  A Betlehemi csillag igazi titkára talán sosem jövünk rá, megfejthetetlen titok, örök rejtély marad. De a tudósokat, csillagászokat, hívőket még sokáig foglalkoztatni fogja a kérdés, hogy milyen égi jelenség idején született Jézus, a gyermek, akinek a fény jövetelét, a szeretet ünnepét köszönhetjük.