"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Kincses Erdély, Erdély csodáiról - Erdei Katalin

2014.03.02 11:57

 

Kincses Erdély – Hegyekről, Erdőkről, Kincsekről.

Erdély a történelmi Magyarország egyik legnagyobb múltú és legszebb tájegysége. A Kincses Erdély jelzőt is méltán viseli, hisz telis tele van természeti kincsekkel. Erdélyország oly végtelenül hosszú a maga hegyeivel és erdeivel, hogy az égig ér, aki bejárja ezt a földet, felér egész az égig, egészen a Jóistenig.
 

Erdély, Erdélyország - Az Ősi Föld

-- Erdély a történelmi Magyarország egyik legnagyobb múltú és legszebb tájegysége. A Kincses Erdély jelzőt is méltán viseli, hisz telis tele van természeti kincsekkel. Ahogy a dal is szól róla: „Kincses Erdély hegye-völgye, Magyarország drága gyöngye, akármi lesz, bármint lesz is, vissza megyünk oda mégis”. Erdélyország oly végtelenül hosszú a maga hegyeivel és erdeivel, hogy az égig ér, aki bejárja ezt a földet, felér egész az égig, egészen a Jóistenig..
-- Erdély magyar nevének eredete és jelentése az Erdő-elő, vagy régiesen Erdő-elve elnevezés volt, amely tulajdonképpen jelent erdőn túli nagy erdőt, nagy erdőséget is. Erdély neve latinul, olaszul, és románul: Transilvania, németül: Siebenbürgen. Erdély a történelmi Magyarország egyik legszebb és legváltozatosabb tájegysége, történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt egyedülálló.
-- A történelmi belső Erdély területe 57 000 km², továbbá Partiummal és a Bánáttal együtt a teljes Erdély területe: 103 093 négyzetkilométer összesen.. A történelmi Erdély az Erdélyi medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Erdély határai: délen Havasföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldovától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok határolják, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos.

A Kárpátok - Erdély Koszorúja

-- A Kárpátok hegysége Erdély fő hegyvonulata, amely félkörívben koszorúzza meg az egész területet. A Keleti-Kárpátok a Borsa-hágótól a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánja, a Kelemen-havasokban található: Pietrosz 2102 méter, régi nevén: Teleki Pál csúcs. A sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak, a Radnai havasokban a Nagy-Pietrosz, 2305 méter, régi nevén: Horthy Miklós csúcs.. A Déli-Kárpátok a Prahova völgyétől a Temes-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek, a vulkáni képződmények hiányoznak. A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik az Erdélyi-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsa a Moldoveanu: 2544 méteres magasságával..
-- A Kárpátok növényvilága csodásan gazdag a nagy kiterjedésű, vadregényes erdőségeivel, bennszülött és maradvány fajokban bővelkedő sziklai vegetációjával. Sok szép erdő van a földön, de talán Erdélyben a legszebbek, az erdélyi fenyveseknek pedig nincs párjuk széles e világon. A lápjaival a Kárpátok botanikai szempontból Európa egyik legkülönlegesebb, legháborítatlanabb, még napjainkban sem tökéletesen feltárt területe. A Kárpátokat alul mintegy széles övként bükkösök, tölgyesek, szegélyezik, melyek felfelé haladva egyre inkább keverednek fenyvesekkel. 1300 méter felett a növényzet megváltozik, itt már a fenyvesek az uralkodók. A Kárpátokon 1800 m-ig nyúlik fel a fenyves erdő, ez a lucfenyők birodalma, azon túl már szürkésfehéres sziklaormok és csúcsok következnek, melyeket az év nagy részében már hó borít. A mellékágak alját is szépen fénylő lomberdők takarják. Völgyei tele vannak természeti szépségekkel, melyek ma már a turisták kedvelt kirándulóhelyei..
-- A Kárpátok állat világa az Európai kontinens fajokban leggazdagabb vidéke. Az apró vadak közül a fácán, nyúl, őz, dámvad, és a vaddisznó mindenhol jelenlévő. Itt található a barna medve, a farkas, és a hiúz legnagyobb állománya a kontinensen. A parlagi sas európai állományának közel fele a Kárpátokban él. A halak közül az alacsonyabban fekvő vizeken a ponty és a harcsa az uralkodó, magasabban már az egyik legnemesebb faj, a pisztráng szinte minden itt lévő vízfolyásban és tóban megtalálható, hiszen e hal a tiszta és friss vizek kedvelője. Igen ritka állatfajok is előfordulnak, amelyekből szinte már csak itt vannak Európában. Az Európai bölény, melyből alig: 400 egyed él e területen. Ma a beltenyészet fenyegeti. Rendkívül veszélyeztetett faj a zerge is, amelyből körülbelül : 300, és a jávorszarvas, amelyből körülbelül: 100 egyed él a Kárpátokban.. Bár Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős és nagyon szép a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, a Medve-tó..

Erdély Városai, a változatos helyek

-- Erdély városai érdekesek, sokszínűek és változatosak.. Kortárs íróink egyike Erdélyt így jellemezte: "Erdélyország Tündérország, varázslatos, gyönyörű tájak, történelmi emlékek, barátságos, vendég szerető emberek. Zord havasok, lankás legelők, csobogó patakok, tavak, tengerszemek, források, pásztorok nyájaikkal, zsindelyes házikók, várromok, erődtemplomok, népviseletek, régi szokások, mind megannyi csoda..
-- Kolozsvár a történelmi a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. Kolozsvár Erdély központja és fővárosa, a legnagyobb és legjelentősebb városa: 325 ezres lakosságával, és Kolozs megye székhelye. A város: 68 ezer fős magyar lakossággal, pezsgő kulturális élettel és sok műemlékkel rendelkezik. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával a keleti régió fontos kulturális központja.ó.
-- Torda az egykori Torda vármegye székhelye volt, ma egy: 47 ezer lakosú festői szépségű városka. Torda a mai Kolozs megyében található, Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. A város központjában a főtér két végén egy-egy gótikus templom áll. A városnak sóbányája és sósfürdője is van. A várostól nem messze található a Tordai-hasadék.
-- Marosvásárhely a székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja, Maros megye székhelye. A város lakossága: 150 ezer, ebből a fele: 70 ezer a magyar, így a magyarok számát tekintve az első helyen áll a mai Erdélyben: 70 ezer fővel, megelőzve Kolozsvárt.. A város névadója a Maros folyó mindkét partjára kiterjed, a központ és a város negyedek nagy része azonban a folyó bal partján fekszik. Marosvásárhely fő látványosságai közé tartozik a belváros: Rózsák-tere a számtalan barokk, szecessziós épületekkel..
-- Segesvár ősrégi városa a mai Maros megyében található, ma egy: 30 ezer lakosú városka. Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll. Szent Miklósnak szentelt vár temploma a hegytetőn áll.
-- Nagybánya az Észak-Erdélyi terület központja, Máramaros megye székhelye, lakossága: 140 ezer fő, ebből: 30 ezer a magyar nemzetiségű. A város nevét arany- és ezüst- bányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg. Korábban Asszonypatakának hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt. A város az ország északnyugati részén, a Nagybányai-medencében, az 1307 méter magas Rozsály-hegy déli lábánál, a Zazar folyó partján fekszik. Északról a Gutin-hegység határolja.
-- Gyulafehérvár városa Erdély ősi történelmi fővárosa, Fehér megye székhelye, a városnak ma 70 ezer lakosa van. A város neve onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori fal maradványok alapján Fehérvárnak nevezték el. Már a vaskorban földvár állt itt, ahová arómaiak később castrumot építettek. Gyulafehérvárt régen a románok is Balgradnak-Fehérvárnak hívták. A város történelmi központja: 1991 óta a Világörökség javaslati listáján szerepel..
-- Nagyszeben az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szeben megye székhelye: 155 ezer lakosú fővárosa. Nagyszeben Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli-Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik. A város neve a Szeben patak nevéből ered. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa, ekkor helyre állították a Nagypiacot, a Kispiacot, a Huet teret, felújították a város múzeumait.
-- Déva városa Hunyad megye székhelye: 66 ezer lakosú központja. A Maros völgyében fekvő várost: a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy uralja. A város fő látványossága a Várhegyen lévő Dévai vár. A megejtő magasságú s a környékről is messziről látható várat a 13. században kezdték építeni. A felhők fölé emelkedő Várhegy csúcsán a látogatónak felejthetetlen látványban lehet része. Derűs időben a Retyezát hó borította csúcsai is fölvillanhatnak.
-- Vajdahunyad városa szintén Hunyad megyében található, Dévától 20 km-re délre, 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A ma: 65 ezer lakosú város a Hunyadiak egykori központja volt, a város fő nevezetessége a Vajdahunyadi vár. A vár a várak királya, amely a világ legszebb, legimpozánsabb várai közé tartozik. A 14. században épült vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti, és néprajzi tárgyakat állítanak ki.
-- Csíkszereda az erdélyi Csíki-medence középső részén fekszik, Hargita megye székhelye. Csíkszereda: 42 ezer lakosú kisváros, amely szinte teljesen magyar lakosságú, hiszen a 42 ezer emberből 36 ezer itt a magyar nemzetiségűek száma. A város ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó  zarándokhelyének köszönheti, ahol az évenként sorra kerülő Pünkösdi búcsú sok tízezer zarándokot vonz ide..
-- Székelyudvarhely a Hargita megye második legnépesebb városa: 35 ezres lakosságával. A város az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése, székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Székelyföld történelm, társadalom, és művelődés történetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás.
-- Korond faluja Hargita megyében, Székelyudvarhelytől: 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, fekszik. A 6 ezer lakosú falu az Erdélyi "Sóvidék" központja, Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Bővelkedik e rész a borvíz forrásokban is..
-- Sepsiszentgyörgy már délkelet-erdélyi rész, a Keleti-Kárpátokban, Brassótól: 33-km-re északra, az Olt két partján fekszik. Sepsi Háromszék legjelentősebb városa egyben székvárosa, lakossága: 54 ezer. A város művelődési életének külön színfoltja a színjátszás története. Sepsi mellett található Rétyi Nyír természetvédelmi terület valamint a Millenium fenyves..
-- Brassó a délkelet-erdélyi rész legnagyobb városa, a Barcaság székhelye, egy: 250 ezres lakosú city, nagyváros a délkeleti-kárpátokban. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr. Brassó nagyon szép természeti környezetben, a Cenk hegy lábánál fekszik, a város átlagos tengerszint feletti magassága: 600 méter..
-- Fogaras már a déli-kárpátok kapuja, Fogaras megye székhelye, lakossága: 30 ezer fő.  Brassótól: 67 km-re nyugatra az Olt bal partján fekszik. Fogaras vára ma is épségben áll és megtekinthető. A várost délről hatalmas hegyvonulat övezi, a közelében van a Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Moldoveanu: 2544 méteres hegycsúcsa..
-- Nagyvárad a Partium fővárosa, Bihar megye székhelye, a település egyben a régió legnagyobb városa és központja: 196 ezer lakosával. A város a Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekszik. A város sok nevezetes műemlékkel rendelkezik: Vár,  Városháza, Színház, Székesegyház, Barokk palota, Fekete sas palota, Apolló palota.
-- Szatmárnémeti az észak Partium legnagyobb városa, Szatmár megye központja, lakossága 90 ezer. Az Alföld észak-keleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján fekszik. A mai Románia legészak-nyugatibb megye központja Nagyváradtól 135 km-re észak-keletre található. A város nagyon szép szecessziós épületekkel büszkélkedik a belvárosában.
-- Arad a Partium második legnagyobb városa: 160 ezer lakossal, a terület déli részén, Arad megye székhelye. A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Arad a Maros folyó két partján terül el, belvárosi épületei és műemlékei figyelemre méltóak. Arad barokk vára ma már nem katonai terület, mindenki számára látogatható.
-- Temesvár a nyugati országrész legnagyobb városa, a Bánság fővárosa, lakossága: 320 ezer. Temesvár a Temes folyó partján egy igazi és nyüzsgő nagyváros, szép és rendezett belvárosával és történelmi épületeivel. A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.

A Kincses Erdélyről

-- Bevallom mikor először jártam Erdélyben, és eszembe jutott Petőfi Sándor verse, kissé nehezteltem Petőfire, az Alföld című verséért. "Mit nekem te zordon Kárpátoknak, fenyvesekkel vadregényes tája, tán csodállak, ámde nem szeretlek, s képzetem hegyvölgyedet nem járja". Én valahogy mindig szerettem a zordon kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes táját. Én külön szerettem mindezt, a zordonságot, a fenyveseket és a vadregényt. Csak ezt szerettem igazán mindig idehaza, csak ez volt közel a lelkemhez..
-- Ezek a fenyvesek és bércek átöleltek valamit - városokat, irodalmat, emberfajtát - mely a legnemesebb volt az egykori, a régi Magyarországon. Valami olyan régi, ódon, avítt, ásatag világot, amely már nincs, csak az emlékeinkben valahol. Az egykori erdei emberek életét, életmódját, amin ma már csak csábélkodni lehet. A garabonciások, javasok, vajákosok világát, ami ma már csak emlékezet. Ma is látom lehunyt szempilláim mögött a fenyvesek sötétzöld koszorúját, amint gyöngéden és fenségesen bekereteznek egy emberi tájat, az egyetlen tájat ahol igazán otthon vagyok..
-- Amikor az elmúlt év nyarán ismét Erdélyben jártam, különleges érzések töltöttek el abban az időszakban. Amikor már túl a nyár derekán a Csíki hegyek közt haladtam, csodás természeti élmények kerítettek hatalmukba, olyanok amelyek csak itt vannak. Egyszer egy kellemesen meleg nyári nap vége felé, a délutáni órákban egy nyári zápor kapott el, utána pedig egy zivatar. A hegyek köré hullajtotta le bőséges csomagját.
-- Aztán estefelé a lemenő nap sugarai még megtörtek az esőcseppeken, gyönyörű szivárványt festve az égre. E szivárvány boltíve alatt szemléltem Erdély álmatagon is káprázatos vidékét. A nap narancsszínben izzó korongja már a látóhatár szélén hunyorgott, s rövidesen a horizont alá feküdt, eltűnve a figyelő szemek elől. Közben pedig ezalatt engem a legnagyobb elégedettség töltött el abban, hogy itt lehettem.

A Székelyek, Erdély régi lakói

-- A székelyek talán a legmagyarabb magyarok. A legenda szerint Attila halálát követően két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott, míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15 ezer hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására.
-- Mivel ezután féltek a további támadásoktól már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján, az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.. Ha megértjük a Csaba monda lényegét, akkor világossá válik a hun-magyar-bolgár kútfők híradása az önálló szabír dinasztia történetéről, amely híradás egyúttal a székely történetet is alátámasztja.
-- A székelyeknek nincs a magyar nyelv többi nyelvjárásától megkülönböztethető önálló nyelvjárása és ilyennel korábban sem rendelkeztek. Sőt, a székelyek által lakott terület olyan kisebb nyelvjárási területekre tagozódik, amelyek mindegyikének van a nyugati magyar nyelvterületen megfelelője. Ez arra utal, hogy a kárpát-medencei magyar nyelvterület alapjai esetleg még a hun korban alakulhattak ki, s a székelyek Erdélybe vándorló csoportjai ezt a nyugatról magukkal hozott hun-kori nyelvi mintázatot mentették át Erdélybe Attila halála után. Az avar és szabír betelepülők e nyelvi tarkaságot tovább fokozhatták..
-- A székelyeknek saját himnuszuk is van, a Székely himnusz: 1921-ben született, szövegét: Csanády György, zenéjét: Mihalik Kálmán szerezte. Csanády György életre hívója és 25 évig vezetője volt az 1920-ban, a Trianoni döntés után létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete nevű önsegélyező és kulturális szervezetnek. A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta, a SZEFHE májusi nagy áldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. Eredetileg egyébként nem is himnusznak írta és szánta, hanem csak később vált azzá.
-- A székely himnusz szövege pedig így szól: "Ki tudja merre, merre visz a végzet, göröngyös úton, sötét éjjelen, vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillagösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, népek harcának zajló tengerén, fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk"...
-- A székelyek egyik legősibb kézműves hagyománya a székelykapu készítése. A székelyek élő segítsége a fa, ami mindig kéznél is van számukra. A fafaragás pecemántos munka, türelmet és szakértelmet igényel. Minden egyes elkészült székelykapu műremek, egyedi a maga nemében. Az erdélyi magyarság számára a hovatartozás jelképe. Társadalmi szerepe is jelentős, a székelyek dolgos életének a része, szereplője a székelykapu. >"A kapu kiút az életbe és határ a porta és a külvilág között. Megálljt parancsol a betolakodónak és kitárul a jó szándékkal bekívánkozó előtt." <
-- A kapunak szánt fa minden esetben szép sudár, bog nélküli fa. Általában bükkfából, cserfából, tölgyfából készítik. Két részből áll, kiskapu és nagykapu. Méretében nagy különbség nincs köztük. Nehezen találhatunk két egyforma székely kaput, egyéniségüket a díszítésük adja meg. A díszítést három részből áll, faragás, festés és felirat. Fellelhető díszek rajta az égitestek: nap, hold, csillagok, a madarak, a kelyhek, a növényi motívumok. Az oszlopokon jellemző a rózsa illetve a levélfüzér végigfuttatása. A hónaljkötéseken is találunk növényi díszeket, de elmaradhatatlan itt a tetőn a keleti oldalon a nap, a nyugati szélen pedig a hold és a csillagok.
-- A székelyeknél a nap az áldás jelképe. Ide kerülnek a feliratok is, rovásírással is ellátva. Mivel a székelykapuk fő elterjedési területe éppen a hun-utódok által betelepített Székelyföld, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a székelykapu a hunoknak itt maradt öröksége. Erdélyi barátom saját készítésű székelykapuján Tamási Áron egyik híres mondata díszeleg: "A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne". Hiszen bárhová is mehetünk, ám mi csak itt vagyunk igazán itthon, a mi igazi otthonunk itt van a Kárpát-medencében.

A Székelyekről és Székelyföldről

-- Tamási Áron: "Ha a politikusok mutatós módon veszekednek is, de egyszer úgyis eltűnnek majd, de a népek azok maradnak, és a sorsukon majd csak könnyítenek, ha majd együtt összefognak és egymással békében élnek".. Tamási Áron, a székely: - "Van nekem egy falum. Farkaslaka a falunak a neve, ahol születtem. A Székelyek létesítették és éltették e falut. Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. A madárnak s a melegnek szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahova született"...
-- "A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."...
-- "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - ismételtem el magamban. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával, és a szemem megtelik a hajnal harmatával. Lassan felálltam és azt mondtam: - Igaza van: késedelem nélkül haza fogok menni, hogy otthon lehessek valahol ezen a világon...
-- Igaza van: nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor vissza menjünk oda, ahol otthon lehetünk."....

Székelyekről

-- A székelyek magukat a hunok ivadékainak tartják. Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Ennek írott emlékei a XIII. évszázad elejéig vezethetők vissza; nyoma van a legrégibb magyar történetíróknál s emlegetik a későbbiek is. Több mint száz év óta élénk tudományos vita folyik a székelyek eredete felett, s ez máig sincs végérvényesen eldöntve. De persze csak a "tudósok" részéről van ez így. 
-- A legrégibb történetírónk, az 1200. év körül élt III. Béla király jegyzője, az ismeretlen nevű Anonymus azt írta róluk, hogy a székelyek Attila király népei voltak, a honfoglaló magyarokhoz itt az új hazában, Szentes vidékén csatlakoztak, s a honfoglalásban nekik segédkeztek. Anonymus szerint azonban nemcsak a székelyek voltak Attila népei, a hunok ivadékai, hanem a magyarok is. Árpád vezér pedig - szerinte - egyenes ivadéka volt a nagy hun királynak. Az általa feljegyzett monda tehát egyaránt emlegeti a hun-székely és a hun-magyar rokonságot is...
-- Béla király névtelen jegyzője előadásában lényeges megjegyzés az, hogy a székelyek a honfoglaló magyar seregek előtt jártak s az első sorban elővédül harcoltak. Ez jellemző szokás, azaz hadi szabály volt a népvándorlás és a többszöri honfoglalások folyamán. Ez a székelyek eredetének kérdésében is egyik lényeges bizonyíték. A XIII. évszázad végén a Kézai Simon mester által átírt ún. hun krónika bővebben adja elő a székelyek eredetet, bizonyára a Csaba-mondában megörökített szájhagyomány alapján.
-- Attila halála után ugyanis a hun birodalom népei pártokra szakadtak s fiai az örökség felett egymással harcba keveredtek. A hun törzsek Csaba királyfival tartottak, aki Attilának Honorius görög császár leányától származott fia volt. A germán fajú hun alattvalók azonban a német Krimhildtől született Aladár mellé állottak, a ravasz Detre (veronai Ditrik) bujtogatására. Az első ütközetben Csaba győzött, de a második csatában, mely Sicambria (Óbuda) vidékén két hétig folyt, Csaba hadát úgy szétverték, hogy a hunokból igen kevesen maradtak. Csaba tizenötezer hunnal Görögországba Honoriushoz futott, de onnan nemsokára visszament Scythiába atyafiaihoz, kiket aztán arra buzdított, hogy menjenek vissza Pannoniába, hogy a németeken bosszút álljanak.
-- Maradt volt még a hunokból, - folytatja tovább a hun krónika - háromezer ember, kik a «krimhildi» csatából futással menekültek, kik is félvén a nyugati nemzetektől, Árpád idejéig a Csiglamezőn maradtak s ott magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték. Ezen székelyek ugyanis a hunok maradványai, kik midőn megtudták, hogy a magyarok Pannoniába másodszor visszajöttek, a visszatérőknek Ruthénia határszélein eléjük menének s Pannoniát együtt meghódítván, abban részt nyertek, de nem a pannóniai síkon, hanem a határszéli hegyek közt kaptak osztályrészt. Ezek a székelyek azt hitték, hogy Csaba Görögországban veszett. Ahonnan a köznép ma is azt mondja példabeszédben: akkor térj meg, - mondják a távozónak - mikor Csaba Görögországból.
-- A krónikaíró jobban vélte tudni, mert alább így folytatja: Tehát ez a Csaba Attilának Honorius görög császár leányától született törvényes fia, kinek fiait Edeménnek és Ednek hívták. Edemén aztán, mikor a magyarok másodszor visszatértek Pannoniába, atyja és anyja igen nagy atyafiságával bejőve, anyja ugyanis a korozmin nemzetből való vala; Ed pedig Scythiában maradt atyjánál. Ezen Csabától származott az Aba nemzetsége.
-- Csaba királyfi emlékezete hagyományos kegyeletben maradt fenn késő századok folyamán továbbra is a székelyeknél. Az ő és vitézei serege lett őrszelleme és végső reménysége a székely népnek. A monda szerint, midőn a székelyeket nagy veszély fenyegeti, segélyökre Csaba királyfi seregével alászáll a mennyégből a Hadak útján, a csillagok Tejútján, melynek sok ezernyi csillagserege az ő lovaik ezüst patkószegeitől csillog.
-- A hun krónika tehát úgy tudta, hogy a székelyek Attila hunjai töredékének a régi Pannonia valamely vidékén, Csiglamezőn maradt ivadékai, kik midőn meghallották, hogy a magyarok új honfoglalás céljából közelednek, Ruthénia határszélére eléjük mentek, hozzájuk csatlakoztak, a már sokadik honfoglalásban nekik segítettek, s aztán Erdély határszélén kaptak osztályrészt, amely előtte is ősi földjük volt már réges régóta, és ma is az, amíg csak világ a világ...

Székely zászlóról

-- A székely zászlónak két markánsan elkülöníthető változata ismert, a vörös és fekete kétsávos zászló, illetve az égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos. A vörös és fekete változata azért is markáns, mivel a népviselet és a székelyhímzések színe is ez, az igazi eredete a természetből való. Közös vonás, hogy mindkét zászlón megtalálható a székelyek két fontos történelmi motívuma, sárga színnel a Nap és ezüsttel a Hold.
-- Minden változaton rajta van nyolcágú Nap-csillag, mely a jelenlegi nyolc székely széket jeleníti meg, a székely egység és egyenlőség jelképeként. A telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének, és bizakodásának szimbólumát hordozza. A két változat közül az utóbbi vált a köztudatban székellyé az égszínkék-arany színű, a csillag sugaras Nap és a telőben levő Holdat egymás mellett tartalmazó lobogó...

Erdélyről

-- Napsugaras szép Erdélyi tavasz van. Virágba bomlanak a gyümölcsfák, madarak csiripelnek szerteszét a vidéken, s ekék csikordulnak szerte a mezőkön. Kimért léptekkel, bízó nyugalommal emberek ezrei járják a barázdát s ütemesen mozgó ökleikből hull a vetés, a reményt és bizodalmat fakasztó jövendő vetés. Ragyog a nap és omlik a föld. Az elvetett mag csírába szökken, zöld növények sűrűsödnek, s az emberek bizakodó nótaszó mellett terelik a juhokat.
-- A sok-sok hegyoldalról sokféle nóta indul, magyar nóta, román nóta, szász nóta, s a sokféle nóta a hegyek közt összekeveredik. A halk járású szelek felviszik az égbe ezt a soknyelvű imádságot, s aki onnan fentről hallgatja, úgy hallja mintha egyazon nótát énekelne mindahány Erdélyi nép. Így is van ez bizonyára. Csak a tudásuktól elvakult uraságok hiszik, hogy a föld egyszerű népeit különböző célok és vágyak szakítják sokfelé. Pedig a célok és vágyak mindenhol ugyanegyek. Élni akarja mindenki a maga életét, úgy ahogy annak rendje és módja van, boldogon és szépen. Így vagyon ez, így legyen ez.

Csabáról

-- Azok az eszmék és a gondolatok azonban, amiket sok-sok időn keresztül itt hagytak a lelkek a földön, élnek az emberekben tovább. A gondolatok, amelyek az egymás nyomában születő embereket évezredek távolán keresztül összekötnek. Egyszerre csak mintha világosság gyúlna valahol, felvillan a felismerés.. Csaba-legenda, Hadak-útja, mind, mind ezt jelenti. Hogy a nemzet fölött, amely másfél évezred óta egymagában küzd, egy gondolat lebeg. Magasan az emberek feje felett él ez a gondolat, olyan magosan, hogy alig akad néha valaki, aki megláthatja.
-- Mindenkinek a szívében és az agyában ott van ez, aki fia e nemzetnek, valahol egy félreeső sejtben van egy lezárt, kicsike ajtó. Három súlyos pecsét őrzi a zárat: békétlenség, elfogultság, könnyelműség. Nagy, titkos öröksége ennek a nemzetnek az eldugott ajtó és a három pecsét.. Aztán amikor nagy-nagy veszedelem kerekedik, a gondolat leszáll és megmutatja magát a nemzetnek és az emberek meglátják benne az ősi törvényt, amit Csaba tett: összetartással, békességgel, munkával és igazsággal meggyőzni minden veszedelmet.

Csaba 

-- Magyar testvérem Erdély szép földjén.!. A Te számodra készült ez az írás. Nem regénynek akartam, hanem hitnek, reménynek, nagy szent bizonyságtevésnek akartam csak.. Hidd a regét Csaba királyfiról és a visszatéréséről, aki a bajban mindig megsegít téged. Mint ahogy én hiszem, s szobád falára, szíved falára, életed falára égő betűkkel tűzd fel jelmondatnak a költő versét.
-- "Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, földet művelünk, állatot nevelünk, sót párolunk és vásznakat szövünk, közben egyre jobban felnövünk és megnemesedünk". De kérlek nézd el a gyenge külsőt s csak önmagadat keresd benne, a csillagfényes úton mindig visszatérő örök feltámadást, Csabát.. Magyar testvérem, Erdély szép földjén, higgyél Csabában, higgyél önmagadban..

Vass Albert író Erdélyi emlékei

-- Most felidézek egy nagy Erdélyit, egy nagy Erdélyi szellemet, a transzilvanizmus egyik legjelesebb képviselőjét, Wass Albertet. Különös és elmondhatatlan érzés, mikor valakit az a szerencse ér, hogy arról az íróról írhat, akinek minden könyvét olvasta, akinek minden regényhőse szinte a személyes ismerőse. Amikor Wass Albert a funtinelli boszorkány című regényét olvastam, annyira lenyűgözött, hogy azóta sem olvastam jobbat. Wass Albert is ezt tartja a legjobb művének. A funtinelli boszorkány a tíz legjobb magyar regény között van.. Lenyűgöző hatással van rám - és minden olvasóra - az a páratlan természetérzék, tájmegidéző képesség, amit Wass Albert magáénak mondhat.
-- A honi, Erdélyi tájat magyar író még nem festette le olyan káprázatosan mint ő. Hallja a fű növését, ösztönösen érzi a rügy kibontakozását, ismerőse minden szikla, barátja minden erdei állat, köszön a felhőknek, mosolyogva üdvözli a napot, s tisztelettel hajt fejet zord bátyja, a havasi vihar előtt. Nézzük csak, hogy is ír Wass Albert a szeretet Erdélyi tájáról: „„Ha már nagyon vágyódsz a szép után, s arra, hogy elfeledhessed az embereket, gyere, induljunk meg a Maroson fölfele.! Még széles a völgy Dédánál, ha Bisztrát elhagyod, oda érsz ahol a Galonya zöld vize a Marosba beleömlik, egyszerre köréd gyűlnek a hegyek. A folyó ott már alacsony és sebes. Kövek szűrik tisztára a vizét, s a kövek között pisztrángot láthatsz suhanni.
-- Az erdők lába a rohanó vízig ér, a sziklák hasadékaiból a nyírfa kihajol. Itt már illata van a levegőnek. Tavasszal nyír, nyáron fenyő, ősszel bükkfaillata. Ha a kóbori plájon az Andrenyásza tetejére fölkapaszkodsz, magad előtt látod a mi szép hegyeinket, mind valamennyit. A keleti oldalon a Pietroszt, Cserbükköt, Kelement, délen a Borszéki hegyeket, nyugaton a Görgényi havasokat, s északon a lapos tetejű Istenszékét.”
-- ” Hát igen, az Istenszéke, hogy is ír tovább Erdély egyik legszebb hegyéről, az 1380 méter magas Istenszékéről: „„Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé. Ma már nem jár arra, ha pihenni akar. Elűzték az emberek.”” Albert bátyám, így van ez bizony már mindenhol, mindenfelé Magyarhonban, már sehol sem olyan a világ midőn az Isten itt járt, és leült megpihenni.
-- Az Erdélyi Hargita fenyveseinek árnyékában élő székelység életét, örömeit, bánatait, drámáit és küzdelmét a vérében és munkásságában hordozó írót a sors szigorú és fellebbezhetetlen parancsra ugyan száműzhette szülőföldjéről, de szellemét és önmegtartó hitét nem. Hosszú és szép életutat járt be térben és időben egyaránt, a Magyarországi Erdélyből egészen az Amerikai Floridáig jutott, a fenyőktől egészen a pálmafákig haladt el élete. Élete második felét amerikai emigrációban töltötte el, de ott sem lankadt hite. Erdély legszebb és legfényesebb csillaga Floridából is szépen fénylett és világított.
-- Az igaz, hogy az Erdélyi fenyőknek nincsen párja széles e világon, de azért a Floridai pálmák is lehetnek szépek. A szellemi utazásra készülő ember mindkét fa árnyékában megpihenhet egy kicsit. A Floridai-félsziget közepén, Florida egyik természetvédelmi területén, az Ocalai őserdő közepén, az Astor nevű faluban élt gróf Wass Albert, a világ zajától és pörlekedésétől elvonultan. A terület éghajlatára jellemző az egész évben meleg, párás, fülledt időjárás, a dús növényzet és a sokféle pálmafaj.
-- A ház ahol Wass Albert lakott, bástya és erődítmény is volt egyben, kerítéssel, pálmafákkal és narancsfákkal körülvéve. Akik meglátogatták az írót annak idején, azok a magyarok és mások is, akik Isten nevében jöttek, azok mindig ételre-italra, kényelmes kvártélyra, szíves fogadtatásra, szép szóra leltek nála. A nagy erdélyi író szép kort megérve, 90 éves korában, 1998-ban, itt, ezen a szép helyen fejezte be a földi pályafutását. Szelleme azonban él tovább, nemzedékről-nemzedékre.   

Az Erdélyi: Hit, Reménység, Szeretet

-- A születés és halál örök körforgása hozza és viszi az emberi lelkeket a földön, egymást követi a sok lélek időről-időre az ezredévek távolán. Azok az eszmék és a gondolatok azonban, amiket sok-sok időn keresztül itt hagytak a lelkek a földön, élnek az emberekben tovább. A gondolatok, amelyek az egymás nyomában születő embereket évezredek távolán keresztül összekötnek.
-- Egyszerre csak mintha világosság gyúlna valahol, felvillan a felismerés.. Csaba-legenda, Hadak-útja, mind, mind ezt jelenti. Hogy a nemzet fölött, amely másfél évezred óta egymagában küzd, egy gondolat lebeg. Magasan az emberek feje felett él ez a gondolat, olyan magosan, hogy alig akad néha valaki, aki megláthatja. Mindenkinek a szívében és az agyában ott van ez, aki fia e nemzetnek, valahol egy félreeső sejtben van egy lezárt, kicsike ajtó.
-- Három súlyos pecsét őrzi a zárat: békétlenség, elfogultság, könnyelműség. Nagy, titkos öröksége ennek a nemzetnek az eldugott ajtó és a három pecsét.. Aztán amikor nagy-nagy veszedelem kerekedik, a gondolat leszáll és megmutatja magát a nemzetnek és az emberek meglátják benne az ősi törvényt, amit Csaba tett: összetartással, békességgel, munkával és igazsággal meggyőzni minden veszedelmet. A Magyar feltámadás és újjászületés majd innen, az ősi földről, Erdélyből fog kiindulni, innen bontakozik ki és terjed majd tova a magyar földek valamennyi kis szegletére, és végül az egész Kárpát-medencébe.
-- Megérkezett a tavasz, a várva várt kikelet az újjászületéssel. Napsugaras szép Erdélyi tavasz van, élénk színekben pompázik már minden a természetben. A zöld rügyek kipattannak a fákon, majd virágba bomlanak a gyümölcsfák is. A mezők színes ruhákba öltözve virítanak rétségeken át. Megjöttek a gólyák is szokott méltósággal, fecskék röpködnek vidáman, énekes madarak csiripelnek szerteszét a vidéken.
-- Ekék csikordulnak szerte a mezőkön. Kimért léptekkel, bízó nyugalommal emberek ezrei járják a barázdát s ütemesen mozgó ökleikből hull a vetés, a reményt és bizodalmat fakasztó jövendő vetés. Ragyog a nap és omlik a föld. Az elvetett mag csírába szökken, a zöld növények sűrűsödnek és egyre növekednek. Az emberek bizakodó nótaszó mellett terelik állataikat szerte a legelőkön. A pláj magasában nyugodt plájászok járják az erdőt, fent a pojánán a pakulárok vígan terelik juhaikat. Az időnként megpihenő emberek a hegyoldalakon kis puliszkát ordával uzsonnázgatnak, majd örömmel folytatják tovább a munkát.
-- A sok-sok hegyoldalról sokféle nóta indul, magyar nóta, román nóta, szász nóta, s a sokféle nóta a hegyek közt mind összekeveredik. A halk járású szelek felviszik az égbe ezt a soknyelvű imádságot, s aki onnan fentről hallgatja, úgy hallja, mintha egyazon nótát énekelne mindahány Erdélyi nép. Így is van ez bizonyára, nagy bizonyosság is ez. Csak a tudásuktól elvakult uraságok hiszik, hogy a föld egyszerű népeit különböző célok és vágyak szakítják sokfelé. Pedig a célok és vágyak mindenhol ugyanegyek. Élni akarja mindenki a maga életét, úgy ahogy azt megteremtette az Isten, úgy ahogy annak rendje és módja van, boldogon és szépen. Így vagyon ez, így legyen ez. 
-- Magyar testvérem, Erdély szép és szomorú földjén.. A Te számodra készült ez az írás elsősorban. Nem valami nagy szólamú írómánynak akartam, egyáltalán nem, hanem csak hitnek, reménynek, bizonyságtevésnek. Az idő telik, a dolgok változnak, az érzések és a gondolatok viszont sohasem. Maradjatok a földhöz nőve, s folytassátok békével a munkát, amit egykor őseitek elkezdtek itt. Vigyétek tovább e nemes hagyományt a szülőföldön, s ez a szent föld lesz majd oltalmazótok és védelmezőtök, s kapu a földi virágoskerthez majd a mennyei boldogsághoz.
-- Hidd a regét Csaba királyfiról és a visszatéréséről, aki a bajban majd mindig megsegít téged. Mint ahogy én is hiszem, s életed falára szépen csillogó míves betűkkel vésd fel jelmondatnak e sorok írójának neked szóló versét: "Mi így készülünk szelíd harcra, mindig magunkért, soha mások ellen, földet művelünk, állatot nevelünk, erdőt gondozunk és fát ültetünk, sót párolunk és vásznakat szövünk, közben egyre jobban felnövünk és megnemesedünk". Ám kérlek téged, nézd el a szerény és gyenge külsőt, s csak önmagadat keresd benne, a csillagfényes úton mindig visszatérő örök feltámadást, Csabát.. Magyar testvérem, Erdély szép és szomorú földjén, higgyél: Csabában, higgyél: Önmagadban...