"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Erőss Zsolt a hegymászó Hópárduc - Deli Attila

2013.04.17 12:22

 

Erőss Zsolt a híres magyar Hópárduc.

Erőss Zsolt székely-magyar hegymászó, a Hópárduc, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a 8848 méteres Csomolungmát. Ő Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz: 8000 méter fölötti csúcsot hódított meg, amivel bekerült a nemzetközi élmezőnybe. Tiszteletére: 2013. május 21-től a magyar hegymászók jelszava: „Gyorsabban, Magasabbra, Erőssebben".

   

Erőss Zsolt - a Hópárduc

--  Erőss Zsolt 2002-ben vált országszerte ismertté, amikor első magyarként jutott fel a Föld legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. Hegymászó karrierje azonban évtizedekkel korábban kezdődött, még Erdélyben, ahol fiatal szikla mászóként tett szert ismertségre. Az 1968-as születésű Erőss már fiatalon kitűnt elhatározottságával és hegymászó tehetségével. Komolyabb hegyeket azonban akkor kezdett mászni, amikor 1988-ban családjával áttelepült Magyarországra, és hirtelen belekerült a magyar hegymászó élet középpontjába..
--  Erőss Zsolt részt vett az olcsóságuk miatt akkoriban népszerű, az egykori Szovjetunió területére vezető expedíciókon, ahol fény derült különleges tulajdonságára: rendkívül jól bírta a nagy magasság jelentette megpróbáltatásokat. 1990 és 1994 közt megmászta az egykori Szovjet terület összes jelentős csúcsát, az Elbrusz nyugati csúcsát (5642 méter), az Usbát (4710 méter), a Han-Tengrit (6995 méter), a Pobedát (7439 méter), a Lenin-csúcsot (7134 méter), a Korzsanyevszkaját (7106 méter) és a Kommunizmus csúcsot (7495 méter). Ezek alapján kapta meg a Hópárduc címet, ami a volt Szovjetunió mind az öt: 7000 méter feletti csúcsát meghódító mászóknak jár..
--  Első Himalájai útja a Mount Everestre vezetett. 1996-ban egy nagy magyar expedícióval ment ki a hegyre, hogy a csoport legsikeresebb csúcskísérletét mutassa fel. Két próbálkozása is volt, amelyek részben a kedvezőtlen körülmények, részben tapasztalatlansága miatt nem sikerültek. Erőss ugyanis a 8300 méteres táborban igyekezett erőt gyűjteni, hogy rákészüljön a csúcstámadásra, pihenni ilyen magasságban azonban lehetetlen. Az egyik kísérlet közben, a sátorban halt meg társa, az osztrák Reinhard Wlasich.
--  1999-ben jutott fel első nyolcezres csúcsára, a gyilkos hegyként is emlegetett: Nanga Parbatra. A kis expedíciónak még csúcs engedélyre sem volt pénze, így Erőss Zsolt egyedül, serpák és segítség nélkül vágott neki a hegynek, és nemzetközi szinten is egyedülálló sikert ért el. Egy új úton jutott fel a a 8125 méteres csúcsra. Eredményét azonban évekig titokban kellett tartania, mert tartott attól, hogy kitilthatják őt Pakisztánból, és így nem lesz módja a Karakoram többi jelentős csúcsát megmászn
--  2002 után szinte minden évben részt vett egy expedíción, és sorban gyűjtötte a nyolcezres csúcsokat. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval megalapították a "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíció sorozatot, amelynek első útja a Gasherbrum II:  8035 méteres csúcsára vezetett.
--  ""Az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt kis szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.""

      

A Mount Everest tette híressé

--  Erős Zsolt hegymászó karrierjének az adott egy nagy lökést, amikor 2002-ben egy államilag támogatott, nagy expedíció tagjaként feljutott a Mount Everestre. Az előző évi kudarc után akkora nyomás volt a csapaton, hogy a legfölső tábor felett szinte parancsba adták neki, hogy ha kell, használjon mesterséges oxigént, de fel kell jutni.
--  Ez volt az egyetlen alkalom, hogy Erőss nem tiszta módszerekkel mászott, és nem is volt büszke a teljesítményére. Otthon mégis meglepődve tapasztalta, hogy senki nem firtatja, hogyan, milyen áldozatokkal hódította meg a csúcsot.
--  Számára továbbra is a valódi hegymászó teljesítmények jelentették a kihívást, de azért, hogy kijuthasson, hajlandó volt kis engedményt tenni. Már nem ragaszkodott ahhoz, hogy új úton jusson el vágyott csúcsaira, noha ezt tartják a hegymászás magasiskolájának. Éppen ezért ezt a stílust alig néhány ember űzi a világon. A normál utakon akart minél több nyolcezres csúcsot megmászni, de továbbra is oxigénpalackok és serpák segítsége nélkül.
--  2006-ban megmászták a Dhaulagirit (8167 méter), majd abban az évben újabb nagy sikert ért el: megismerte későbbi feleségét: Sterczer Hildát. Találkozásuk első látásra nélkülözte a romantikát. Erőss egy internetes társkeresőn igyekezett magának partnert találni, de hamar elvesztette az érdeklődését. Egészen addig, amíg egy lány nem írt neki felháborodottan, hogy milyen alávaló dolog visszaélni egy híres hegymászó nevével és arcképével. A lány egészen addig nem hitte el, hogy valóban Erőss Zsolt van a felhasználónév mögött, amíg a férfi el nem hívta őt egy Alpoki hegymászásra. A találkozón derült ki, hogy nem volt a történetben semmi átverés.
--  2007-ben már párként mentek el a Hidden Peak (8068 m) és a Broad Peak (8047 m) meghódítására szervezett expedícióra. A két csúcsot nemcsak: Erőss Zsolt, hanem párja: Sterczer Hilda is elérte, ezzel egyszeriben az egyik legsikeresebb hegymászónő lett Magyarországon.
--  2008-ban ismét kettesben vettek részt a Makaluhoz (8463 m) szervezett expedíción, de ezúttal csak Erőss jutott fel a csúcsra. Barátnőjét néhány méterrel a csúcs alatt furcsa hangulat kerítette hatalmába, és úgy érezte, balesetük lesz, ha ő is felmászik. Erőss hiába könyörgött neki, hogy ennek semmi alapja, hajthatatlan maradt.  Így hivatalosan csak egyikük mászta meg a 8463 méteres csúcsot, a nő pár méterrel a csúcs alól fordult vissza.
--  A balsejtelemből annyi igaz volt, hogy Erőss Zsolt a mászás során komoly fagyási sérüléseket szerzett, és lábának néhány ujját amputálni kellett. De következő évben is folytatta az expedíciózást, és megmászta a Manaslut (8156 m). Az akkor már feleség Sterczer Hilda ide nem kísérte el, mert első gyereküket, Gerdát várta.

     

A baleset és talpra állás

--  Erőss Zsolt  hegymászó sikereit egy váratlan tragédia szakította félbe. Erőss két kezdő alpinistával mászott a Tátrában, amikor megcsúszott velük a hó, és miközben ő kötéllel igyekezte társai esését megállítani, eltört a lába. A kórházban derült ki, hogy a sérülés súlyos, és soha nem tudják úgy rendbehozni, hogy azt valóban használhassa.
--  Ezután orvosai tanácsára drasztikus döntést hozott. Levágatta lábát, és hamarosan már lábprotézisével tanult járni. Balesete és felépülésének mozzanatai bekerültek a médiába, a közönség hónapokig szinte élőben követte küzdelmét, amelyre mindvégig a derű, és az elhatározottság volt a jellemző. Nem titkolta, hogy nem csak járni, de újra mászni szeretne.
--  2010-ben még sikertelenül próbált feljutni a Cso-Ojura, igaz, ebben szerepe volt a rossz időjárásnak, amely más mászót sem engedett a csúcsra. 2011-ben viszont megmászta a világ ötödik legmagasabb hegyét, a Lhocét. Időközben született meg fia, Csoma.
A következő évben nem egy újabb siker okozott fordulatot, hanem hogy az Annapurna-expedíció nyilvános szakításba torkollott évtizedes mászó társával: Mécs Lászlóval.
--  A közvélemény ekkor tudta meg, hogy viszonyuk már hosszabb ideje nem nevezhető felhőtlennek, együttműködés helyett inkább csak egymás közelében másznak. A hegymászót jobban megviselte, hogy ezen az expedíción tűnt el: Horváth Tibor, akire a Cso-Oju expedíció óta megbízható mászó társként és barátként tekintett.

    

A hegyek között maradtak

--  Erőss Zsolt már befutott és népszerű személyiségként indult el 2013-as Himalája túrájára. Boldog életet hagyott hátra maga után. Időről időre kritikák kereszttüzébe került, pályafutása során ugyanis többen életüket vesztették az expedícióikon. Az itthon maradottak, a hegymászást csak hírből ismerők pedig nehezen tudták elfogadni, hogy a hegyekre minden mászó a saját céljai, a becsvágya és szenvedélye miatt megy fel, és a felelősséget nem a legsikeresebb mászó viseli, hanem minden résztvevő saját maga.
--  "Mindig hangoztatta, az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt piciny szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.""
--  Ez valóban így is van: Az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van. A kritikánál azonban mindig erősebb volt az elismerés. Erőss Zsolt elszántsága az emberek számára inkább lelkesítő példa volt, amelyet talán nem lerombol, hanem megerősít, hogy élete ott ért véget, ahova ő a leginkább tartozott.

  

Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21)

--  Erőss Zsolt, erdélyi születésű székely-magyar hegymászó, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a  8848 méter magas Csomolungmát - Mount Everestet... Erős Zsolt Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz: 8000 m fölötti csúcsot hódított meg, ebből kettőt már műlábbal, amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült.
--  Erős Zsolt a Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban, majd 1983-tól szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben. l.
--  Erőss Zsolt 1988-ban családostul áttelepült Magyarországra és az állampolgárságot 1992-ben megkapta. Családjával együtt sok éven keresztül élt: Pilisvörösvárott, édesanyja ma is ott lakik, ezért a településen élők egy csoportja, az általa elért sport teljesítményére és emberi nagyságára való tekintettel, 2013 májusában kezdeményezte számára posztumusz díszpolgári elismerés adományozását.
--  Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 méter). A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát: az Usbát (4710 méter), a Han-Tengrit (6995 méter), a Pobedát (7439 méter), a Lenin-csúcsot (7134 méter), a Korzsenyevszkaját (7106 méter) és a Kommunizmus-csúcsot (7495 méter). Mivel megmászta a volt Szovjetunió mind az öt 7000 méter feletti csúcsát, ezért megkapta a hópárduc címet..
--  1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen csúcs támadást hajtott végre. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. 2002-ben a Csomolungma második csúcs támadása oxigén használatával sikeres lett, ezzel első magyar állampolgárként elérte a csúcsot. Ettől az évtől csak hegymászásból élt.
--  2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. Ennek keretében a következő években hat nyolcezrest mászott meg... 2013. május 20-án Kiss Péterrel együtt elérte a Kancsendzönga: 8586 méteres csúcsát, azonban a feljutás túl sok időt (közel 24 órát) és energiát vett igénybe, és a két hegymászó nem tudott vissza ereszkedni a 4. táborba...
--  Erős Zsolt felesége: Sterczer Hilda szintén hegymászó, két gyermekük született: Gerda és Csoma. Erős Zsolt - Tiszteletére 2013. május 21-től a magyar hegymászók és túrázók jelmondata: „Gyorsabban, Magasabbra, Erőssebben.!.”