"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Szicília a Nap varázslatos szigete - Ligeti Marianna

2014.02.15 18:58

 

Szicília a Nap Varázslatos Szigete.

Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, a Nap "mágikus szigete", ahol szinte mindig süt a nap. Szicília sok látnivalóval várja az aktív és passzív pihenés szerelmeseit. Minden évszak: tavasz, nyár, ősz kiválóan alkalmas, hogy körbe autózzuk és utazzuk a "Nap szigetét".. Már Goethe is megírta a szigetről: "Szicília nélkül nem lehet igazi képünk: Európáról és Itáliáról, itt van a kulcsa mindennek".



Szicília Adottságai

-- Szicília szigete olaszul és szicíliaiul egyaránt: Sicilia, a Földközi-tenger legnagyobb szigete, Európa: 7., a világ: 46. legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Szicília területe: 25 700 négyzetkilométer, lakosainak száma: 5 millió.
-- Olaszország Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el Kelet felől. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 m), nem messze Catania városától. Igen aktív vulkán, gyakori kitörések jellemzik.
-- Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő: Lipari-szigetek, más néven: Éoli-szigetek, Ustica szigete észa-knyugati irányban, a nyugati partokhoz közeli Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete, valamint a délnyugati irányban húzódó Pelagie-szigetek, Málta és Tunézia partja közt félúton.
-- A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano.



Szicília Éghajlata

-- Szicília időjárása klasszikus mediterrán, forró nyárral és enyhe téllel, az évi átlag hőmérséklet: 20 °C körül mozog. Utazni májustól októberig érdemes, ekkor igazi nyaraló idő van. A nap imádók június és szeptember között utazzanak, ekkor perzsel a nap legjobban. Last minute utazás előtt érdemes tájékozódnunk, hogy milyen időjárás vár ránk Szicíliában.
-- Az Itáliához tartozó Szicília szigetére legtöbben július és augusztus hónapokban tesznek látogatást, mégis időjárást tekintve az ezt megelőző pár hét és ez utáni őszi időszak kellemesebb, mert júliusban és augusztusban jellemző a magas hőmérséklet és tegyük hozzá, hogy augusztusban legnagyobb a turista tömeg.
-- Utazzunk Szicília szigetére májustól-októberig, ugyanis a tenger ekkor már alkalmas fürdésre. A július-augusztus hónapban a tenger hőmérséklete eléri a: 26 °C. Ezt nagyon kellemesnek fogjuk találni, ugyanis a nappali hőmérséklet: 30 °C körüli. Ebben a két hónapban akkor érdemes mennünk, ha főleg a tengerparton töltenénk a nyaralást. Ha aktívabb nyaralást tervezünk, akkor érdemes a május, június, szeptember, október hónapok közül választanunk. Ekkor nappal általában: 24-26 °C van, így a város nézés vagy a fakultatív programok sokkal kellemesebbek.
-- Aki elkerülné a tömegeket, de még a tengerpartra vágyik. Utazzon szeptember hónapban, mert ilyenkor még szuper az idő, viszont már nincsenek annyian. A szeptember végi és október eleji időszakban azért érdemes Szicíliába látogatnunk, ha rajongunk a borért, ugyanis ez a szüret időszaka.
-- Szicília esetében a hűvösebb hónapok októbertől-áprilisig tartanak. Ekkor a nappali hőmérséklet már: 20 °C alá süllyed, január környékén alig éri el a: 15 °C. A tenger hőmérséklete: 15-16 °C ebben az időszakban, bár nem hisszük, hogy bárkinek is kedve lenne ilyenkor a tengervizben fürdeni.
-- A tél rövid és enyhe, így már kora tavasszal, februárban virágba borulnak a gyümölcsfák, illatoznak a kertek. Együtt pompáznak a mandula virágok, a narancs és citrom érett gyümölcsei, mézédessé téve a levegőt. A tengerparton márciusban már nyári meleggel találkozunk, de az Etna oldalát még fehér hótakaró borítja, ami igazán csodálatos látvány.
-- Mit pakoljunk egy tavasztól őszig tartó szicíliai nyaralásra. Általában május és szeptember között abszolút nyári ruhákat, fürdőruhát, estére egy könnyű, vékony pulóvert és egy hosszú nadrágot. Kora tavasszal és késő ősszel már befér egy vékony, tavaszi dzseki is, és több hosszú nadrág.



Szicília Történelme

-- A történelem során Szicíliának sokféle lakója volt. Népek és hódítók jöttek-mentek az évezredek során, és mindegyikük sajátos nyomot hagyott a sziget kultúráján-génjeiben. Szicília legkorábbi lakói a szikánok, az elümoszok, az aszónok és a szikeloszok voltak. A Kr. e. 8. században görög gyarmatosítók érkeztek.
-- Az ő nevükhöz fűződik az első szicíliai városok megalapítása: Siracusa (Szürakuszai), Lentini, Naxos, Catania (Katané) és Messina. Ezek mind tengerparti városok voltak. Az itt élők később további településeket alapítottak, így jött létre többek között Taormina (Tauromeion), Megara Hyblea, Gela, Imera, Szelinusz, Agrigento (1929-ig szicíliai nevén Girgenti) (Akragasz), Milazzo (Mylai), Segesta.
-- A következő hódító a Római Birodalom volt. Szicília teljes meghódítása három nagy háborúba került Rómának (pun háborúk). A sziget római provincia lett, egy siracusai praetorral és két quaestorral (egy Siracusában, a másik Lilybaeumban). A birodalom kettészakadása után Bizánc fennhatósága alá került a sziget. 827-ben megtört az addigi békés időszak, amikor is az arabok (szaracénok) megtámadták a szigetet.
-- A szaracén uralom alá került szigetet a 11. században a pápa által megbízott keresztesek (Johanniták) foglalták vissza. A sereget a Hauteville családból származó Robert Guiscard és testvére, I. Roger (olaszul Ruggero) vezették. Az 1130-ban megalakuló Szicíliai Királyság uralkodója II. Roger lett, a Hauteville dinasztia sarja. A király az ország határait egészen Albániáig, valamint az afrikai partokig tolta ki (Tunisz, Tripoli). A palermói udvar nemzetközi kulturális központtá vált.
-- A francia király testvére, Anjou Károly lett Szicília királya, a pápai invesztitúra révén (Szicília pápai hűbéres volt). Ennek eredményeként a szigetet megszállta a francia hadsereg. A feldühödött lakosok 1282 húsvét hétfőjén fellázadtak az Anjou-uralom ellen. A történelem Vespro-lázadás vagy szicíliai vecsernye néven emlékezik a történtekre. A nemesség támogatásával, 1282. szeptember 4-én emelték trónra Aragóniai Pétert, akit a korona házassági jogon megilletett.
-- 1415-ben a szigetet az Aragóniai Koronához csatolták, Szicília élére alkirály (vicere) került. A század folyamán "Regno delle due Sicilie" (a Kettős Királyság) néven Nagylelkű Alfonz király egyesítette Dél-Itáliát és Szicíliát. Évszázadokig franciák által támogatott felkelések törtek ki az országban, végül Messinában lángolt fel a népharag, 1672-ben. A Spanyolországgal hadban álló Franciaország (élén XIV. Lajossal) nyíltan támogatta a felkelést. A győzelmek ellenére a franciák kihátráltak az időközben szintén fellázadt Augusta, valamint Messina mögül. Ez utóbbit az aragónok kíméletlen büntetésekkel sújtották, és ezzel a hanyatlás korszaka vette kezdetét a szigeten.
-- Az első Bourbon-ellenes felkelést (1820–21) követő 1848-as forradalom során Nápolytól független parlament alakult, és haladó követelésekkel (például a föderatív olasz állam elképzelésével) rukkoltak elő. A forradalmat vérbe fojtották és 1849. május 15-én visszaállították a Bourbon-hatalmat.
-- Alig tizenöt évvel később azonban, Giuseppe Garibaldi 1860-as partraszállása után megdöntötték a Bourbon-ház uralmát, a Nápoly–Szicíliai Királyságot és egész Dél-Itáliát a Szárd–Piemonti Királysághoz, majd 1861-ben az egyesített Olaszországhoz csatolták.
-- 1946. május 15-én megalakult a különleges alkotmánnyal bíró, autonóm Szicília Tartomány. Az első szicíliai regionális parlamentet 1947 áprilisában választották meg.



Szicília Gazdasága

-- Az elmúlt kétezer esztendőben Szicília gabonatermő vidékként vált híressé. A durumbúza mellett ma elismert termékei az olívabogyó és a bor. A szigeten jellemző növény a macchia-bozót. A régi tölgyerdők maradványai is fellelhetők még itt-ott, amelyek egykor a ma már kopár hegyeket borították. Az örökzöld tölgy a tengerszint feletti 300 és 600 méter közötti sávban tenyészik. A szigeten parafaerdőket is találhatunk.
-- Az olajbogyó, szőlő, mandula, pisztácia és gránátalma az ókorban kerültek a szigetre, feltehetően a Közel-Keletről, s azóta termesztik őket. A mogyorót Campania-tartományból hozták be. Megtalálható még a datolyapálma, szentjánoskenyérfa, szeder, cserszömörce, citrom, keserű narancs is; ezek a növények is Keletről érkeztek. Az édes narancsot a portugálok hozták be Kínából a 16. században, a mandarint pedig az indokínai Madurából
-- A sziget jó talajáról, kellemes éghajlatáról ismert, így nem meglepő, hogy Szicílián meghatározó gazdasági ág a mezőgazdaság. A gazdálkodást azonban megnehezíti a földtulajdonosok nemtörődömsége, a földművelés gyakran kezdetleges mivolta és az elégtelen csatornázás.
-- Az 1950-es, mára már kifulladt Cassa per il Mezzogiorno (Dél-Olaszországi Fejlesztési Alap) nevű kormányzati kezdeményezés eredményeképpen a föld tulajdonlásával kapcsolatos reformok történtek, és nagyobb megművelhető földterület áll rendelkezésre. Ezen fölül jó hatással volt a szicíliai gazdaság egészére. A még ma is befolyással bíró maffia akadályozza a jelentősebb kormányzati reformokat, így a szigeten a jövedelem igen alacsony, a munkanélküliség pedig jelentős. A dolgozók jelentős része illegális bevándorló.
-- Főbb terményeik: búza, árpa, kukorica, olívabogyó, mandula, borszőlő, gyapot. Szarvasmarhát, öszvért, szamarat és juhokat tenyésztenek. Jelentős a tonhal- és a szardínia-halászat. Az ipar területén az élelmiszer-feldolgozás, a kőolaj-finomítás, a műtrágya- és hajógyártás, a bőripar, a borkészítés és a faipar méltó említésre. A sziget délkeleti részén kőolaj-lelőhelyek vannak. A vidékén gáz kitermelés és kén bányászat is folyik. A szicíliai úthálózat fejlesztése sokat lendített az ipari fejlődésen. A legfontosabb kikötővárosok Palermo, Catania és Messina.

Szicíliai Nyelv

-- Sok szicíliai kétnyelvű, így mind az olaszt, mind pedig a szicíliait beszéli. Ez utóbbi önálló újlatin nyelv, amelyet görög, arab, katalán és spanyol hatás alakított. Fontos megjegyezni, hogy a szicíliai nyelv nem az olasz származéka.
-- Noha sokan csak nyelvjárásnak tekintik, a Sicilianu különálló nyelv, gazdag történelemmel és figyelemre méltó, úgy 250 000 szóból álló szókinccsel bír, amelyet a különféle hódítóknak és telepeseknek köszönhet. A szicíliait Calabria tartomány déli és középső részein, valamint a Puglia tartományban található Salentino környékén is beszélik.
-- A szicíliai nyelv nagy hatást gyakorolt a máltai nyelvre is, ugyanis Málta a Szicíliai Királyság (és annak utódállamainak) része volt a 18. századig. Az olasz nyelv a médiában és az iskolákban egyaránt túlsúlyban van, ezért ma már számos helyi nem beszéli anyanyelveként a szicíliait. A városokban az ember inkább csak olasz szót hall (római dialektusban), különösen a fiatalok körében.
-- Néhány faluban az albán arberesek saját nyelvüket beszélik (arberes nyelv), azóta, hogy a 15. században menekültekként érkeztek a szigetre. Az olaszt Szicília-szerte beszélik, a görögöt pedig az ortodox vallási szertartások során használják.

 

Szicíliai konyha

-- Az itteni ételeket ajánlják a fogyókúrázni vágyóknak is, hiszen a hagyományos szicíliai ételek nem egyenlőek az olasz konyha tésztaételeivel. Ilyen például a padlizsán-alapú caponata saláta, valamint a sfinzione, amely egy helyi pizza féleség, és többnyire pékségekben kapható.
-- A pannella csicseri borsóból készült tészta féleség. További ételek: a maccu (krémes leves, a csicseriborsóból, amiből a pannellát készítik), a crocchè (sült burgonyagombócok sajttal és tojással), az arancine (sült rizsgolyók sajttal vagy hússal töltve).
-- Szicília híres tengeri ételeiről. Népszerű eledel a sült kardhal. A kisebb halakat ecetben és cukros szószban készítik el. A seppiát (tintahal) saját fekete „tintájában” szolgálják föl, tésztával. A finnocchio con sarde (édeskömény szardíniával) is tésztával készül.
-- A desszertek közül kiemelhető a cannolo (a magyar csöregefánkhoz hasonló, ám kakaóval ízesített gyúrt tészta, kandírozott citrom és narancshéjjal, csokoládéreszelékkel ízesített, túrókrémmel tálalva), a cassata (édes sütemény, ugyanazzal a töltelékkel, mint ami a cannoliban is van), a frutta di martorana (vagy pasta reale: mandulás marcipánsütemények, színes gyümölcsöket megformázva), a szicíliai gelato (fagylalt) amit gyakran édes zsemlében, mint szendvicset fogyasztanak.
-- Egy történet szerint a fagylaltot Szicílián találták föl a római időkben, amikor is egymást váltó futárok hordtak jeget az Etna csúcsáról, hogy a patríciusok ízesítve fogyaszthassanak belőle. A granita pedig egész egyszerűen nem más, mint ízesített jégkása, amelyet nyáron fogyasztanak előszeretettel.

Szicíliai Maffia

-- Eredetileg a 19. században a Mafia a Palermo környéki hatalmas narancs- és citromültetvények megvédésére alakult ki. Később a szervezet terjeszkedni kezdett a földtulajdonosok és a szicíliai politikusok körében. A kormánnyal szoros kapcsolatokat ápolva (nagyon is föltételezhető, hogy számos politikus is tagja, vagy támogatója volt) igencsak megerősödött.
-- A fasiszta uralom idején Cesare Mori, Palermo prefektusa különleges jogokat kapott a maffia üldözésére. Számos maffiózó külföldre menekült, vagy börtönbe került. Azok, akinek sikerült elmenekülniük, többnyire az Amerikai Egyesült Államokba mentek, többek között Joseph Bonanno is, becenevén Joe Bananas, aki a maffia amerikai ága fölött akart uralkodni.
-- Amikor Mori a fasiszta rendszerbe beépült maffiózók üldözésébe fogott, leváltották, és a hatóságok kijelentették, hogy a maffiát fölszámolták. Annak ellenére, hogy Mussolini keményen üldözte felebarátaikat, számos New York-i maffiózó (köztük Vito Genovese is) a Duce rajongója volt.
-- Az USA fölhasználta az amerikai maffiózók kapcsolatait a Szicília és Olaszország elleni 1943-as invázió idején. Lucky Luciano és más maffia-tagok, akik ekkoriban amerikai börtönökben ültek, fontos adatokat szolgáltattak az USA hírszerzésének, amelyeket föl is használtak a szövetséges csapatok előrenyomulásának gördülékennyé tételének érdekében.
-- Néhány maffia-szakértő, mint például Alfio Caruso amellett érvel, hogy az OSS (U.S. Office of Strategic Services) szándékosan hagyta, hogy a maffia egyfajta szicíliai „ellen-államként” újraélessze társadalmi és gazdasági pozícióit. Szerintük az 1943-ban formálódó szövetség a maffia és az USA között valódi fordulópont volt a háború menetében, s ez alapozta meg a maffia máig is tartó, több mint 60 éves „virágzását”.
-- Mások, mint például a palermói történész, Francesco Renda, tagadják, hogy ilyesféle szövetség létezett volna. Szerintük inkább a maffia szította és arra használta föl a fasiszta hatalom bukása utáni zűrzavart, hogy pozícióit megerősítse. Az OSS csakugyan egy W. E. Scotten nevű ügynök által írt, a „maffia-problémáról szóló jelentésben” rámutat, hogy a maffia újjáéledése milyen veszélyekkel jár a társadalmi rendre és a gazdasági fejlődésre.
-- Sok szicíliai szerint a maffia igazi neve a Cosa Nostra, ami annyit tesz, hogy a „mi ügyünk”. Mások, köztük a híres köpönyegforgató maffiózó, Tommaso Buscetta, azt állítják, hogy a maffia szó csupán egy irodalmi kitaláció. Többen azok közül, akik elhagyták a maffiát, például Antonio Calderone és Salvatore Contorno, ugyenezen a véleményen voltak. Szerintük a valódi elnevezés a "cosa nostra".
-- Azok számára, akiknek megtiszteltetés a szervezethez tartozni, teljesen mindegy, hogy miként is hívják azt. A maffiózók egymás között csak a "cosa nostra" vagy a "la stessa cosa" („ugyanaz az ügy” v. „dolog”) elnevezést használják. Csak a külvilágnak van szüksége elnevezésre, amivel illetheti őket. Ezért indokolt a nagybetűs írásmód is.
-- A „Cosa Nostra” kifejezést először a hatvanas évek elején használta Joseph Valachi, aki maffiózóként tanúskodott a McClellan-bizottság előtt. Annak idején ezt tényleges elnevezésnek tekintették, főleg FBI-berkekben. Később a média gondoskodott az elterjesztéséről. A megnevezés igen népszerű lett, és hamarosan kiszorította a „maffiát” is.
-- Az FBI még névelőt is biggyesztett a kifejezés elé, így lett belőle „La Cosa Nostra”. Az olasz nyelv azonban sohasem használja a „la” névelőt, ha a maffiáról van szó. Általában a "la nostra cosa" kifejezést csak általános értelemben használják.



       Szicília Tengerpartjai és Városai       
             370 Kilométer - 35 Város              


-Sicilia: Mare Ionico -- Szicília: Jón-Tenger partja-

1.  Messina  
Messina, szicíliai nyelven: Missina, Szicília Észak-Keleti részén, Messina megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Messina egy 250 000 lakosú nagyváros, Szicília szigetének harmadik legnagyobb városa. Messina Szicília kapuja, Szicília északkeleti csücske közelében fekszik, a Messinai-szoros mentén. Vele szemben, a szoros másik oldalán található Villa San Giovanni városa. Görög telepesek alapították a Kr. e. 8. században. Eredeti neve Zanklé (jelentése: Kasza) volt, ami a város természetes kikötőjének alakjára utalt. A kikötőhöz vezető lépcsőket ma is "Szkaletta Zankleának" hívják. A város gazdaságának egyik kulcseleme a kikötő, aminek kereskedelmi és katonai feladata is van. A mezőgazdaság legfontosabb ágai a citrom-, narancs-, mandarin-, valamint egyéb gyümölcsök, zöldségek termesztése. A városban bort is termelnek. A város a turizmus fellegvára, fontos nemzetközi vásárt is tartanak itt.. Messina Látnivalói:. -Mar Ionio, -Stretto di Messina, -Tranvia, -Porto, -Spiaggia, -Centro Citta, -Duomo di Messina, -Museo Regionale, -Fontana del Nettuno, -Fontana di Orione, Stadio San Filippo, -Forte Gonzaga, -Real Cittadella, -Fiera Internazionale.

2.  Galati Marina  
Galati Marina, szicíliai nyelven: Gala Marina, Szicília Észak-Keleti részén, Messina megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Galati Marina egy 5 000 lakosú üdülő város, Messina városától 12 km-re délre. A városka egykor egy kis halász falú volt, amelyet később felfedezet a hivatásos turizmus így nyári üdülő és fürdő helyé vált. Citrus féléket is termelnek itt, az itt termő: citrom és narancs igen jó minőségű, amit észak-olaszországba szállítanak. A város híres a remek szicíliai fagylaltjáról. A hely híres volt néhány táncról is, amely néhány nyáron át életet töltött a faluban. Galati Marina a szülőföldje híres embereknek, mint: Nino Frassica és Domenico Minutoli ismert Messinai művészeknek.. Galati Marina Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Lungomare, -Villa Bocchi, -Villa Florenti.

3.  Giardini Naxos 
Giardini Naxos, szicíliai nyelven: Giaddini Naxos, Szicília Észak-Keleti részén, Messina megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Giardini Naxos egy 9 500 lakosú kisváros, amely a nevéből is láthatóan egykori görög alapítású település. Az 1970-es évekig Giardini Naxos egy csendes halász falu volt, amely ezután vált egy felkapott nyaraló helyé. Most ez egy népszerű idegenforgalmi célpont, híres strandok, gyönyörű kilátás nyílik az öbölre és a környező hegyekre, és a kicsi, de nyüzsgő halász kikötőre. Ez vonzza a külföldi vendégeket és az olaszokat egyaránt, akik közül sokan a saját nyári rezidenciával is rendelkeznek itt. A város nyáron megnő és nyüzsög. A tengerparti bélelt szállodák, kisebb panziók, pubok, éttermek és pizzériák találhatók.. Giardini Naxos Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -La Citta Arcaica, -Porta di Naxos, -Parco Apollo Archageta, -Parco Archeologico, -Castello di Schisò.

4.  Taormina 
Taormina, szicíliai nyelven: Taurmina, Szicília Észak-Keleti részén, Messina megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Taormina egy 11 000 lakosú kisváros az Olaszországhoz tartozó Szicíliában. Az ókorban görög gyarmat volt.I. e. 400 körül alapították meg. Taormina Messina megyében található, csakúgy, mint a csodálatos Lipari-szigetek és Milazzo ősi városa. Észak felől Messina-ból, dél felől pedig Catania-ból autópályán könnyen elérhető. Már a 19. századtól kezdve népszerű turistacélpont. A városnak ókori görög színházai és gyönyörű tengerpartjai vannak: a Jón-tenger tenger vize igen meleg, és magas a sótartalma. A város mellett található az Etna, ami szicíliai legmagasabb hegye. Az Etna hegy területe: 1200 km², magassága: 3330 méter.. Taormina Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Teatro Antico, -Teatro Greco, -Duomo di Taormina, -Palazzo Corvaja, -Villa Comunale, -Isola Bella, -Monte Etna (3330 m).

5.  Fiumfreddo di Sicilia  
Fiumfreddo di Sicilia, szicíliai nyelven: Ciumifriddu di Sicilia, Szicília Észak-Keleti részén, Catania megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Fiumfreddo egy 9 600 lakosú kisváros az Olaszországhoz tartozó Szicíliában. A község kapta nevét a Fiumefreddo folyóról, ami a város melletti területen fut. A "Fiumefreddo" szó szerint azt jelenti: "hideg folyó", utalva arra, hogy a folyót a hideg hó táplálja ami elolvad a Etna hegyen. A Castello degli Schiavi Fiumefreddo di Sicilia ismert helye, itt forgatták a Keresztapa trilógia I. részét. A ház, ahol sok jelenetet forgattak, az egyik leghíresebb rész, a Keresztapa I. részben, amikor Apollonia meggyilkolták. A város mellett található az Etna, ami szicíliai legmagasabb hegye. Az Etna hegy területe: 1200 km², magassága: 3330 méter.. Fiumfreddo di Sicilia Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Castello degli Schiavi, -Villa Comunale, -Isola Bella, -Monte Etna (3330 m).

6.  Acireale  
Acireale, szicíliai nyelven: Jaciriali, Szicília Keleti-Közép részén, Catania megyében, az Etna lábánál, a Jón-tenger partján fekszik. Acireale lakossága: 50 000 fő, ami jelentős városa a sziget keleti partjának. Az egyházmegye székhelye is egyben, a település templomairól ismert, többek között a neogótikus stílusú Szent Péter-bazilikáról, a szicíliai barokk stílusú Szent Sebestyén-bazilikáról és a 17. századi dómról. Egy szeminárium is található a városban, ahol papképzés folyik. Az Accademia dei Dafnici e degli Zelanti, ami Szicília legrégebbi akadémiája. Más nevezetes helyek a Villa Belvedere, egy, a Jón-tengerre néző publikus park. A Piazza Duomo is megemlítendő. Ennek déli része a város legrégebbi pontja. Itt sok történelmi barokk épület található, köztük a Palazzo Pennisi és Palazzo Modò. A kereskedelmi városközpont a szomszédos utcákban helyezkedik el, mint a Corso Umberto és a Corso Italia, amelyek a város fő útvonalát képezik. Acireale Szicília-szerte híres jelmezes felvonulásairól és karneváljairól a karneváli időszakban, amik sok látogatót vonzanak.. Acireale Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, Corso Italia, Corso Umberto, -Piazza Duomo, -Duomo di Acireale, -Palazzo Penninsi, -Palazzo Modó, -Villa Belvedere, -Monte Etna (3330 m).

7.  Catania  
Catania, szicília nyelven: Catana, Szicília Keleti-Közép részén, Catania megyében, a Jón-tenger partján fekszik. A város a Jón-tengerre néz, hasonlóan mint Messina és Siracusa. A város Catania megye székhelye, lakossága: 290 500 fő, ennyien élnek ebben a nagy városban. Catania Szicília második legnagyobb városa, a 10. legnagyobb Olaszországban, és ez a legnagyobb olasz város anélkül, hogy egy régió székhelye volna. A város lakossága a magas munkanélküliség és az elvándorlás miatt az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Catania Szicília keleti részén, az Etna lábánál fekszik. A város alatt fut az Amenano földalatti folyó, mely csak egy ponton bukkan a felszínre. Catania Szicília egyik élelmiszer-ipari és könnyűgép-ipari központja. A város életét a ki-kitörő vulkán uralja. Egy 1700-ban kifejlesztett rácsozat rendszer segítségével a kiömlő láva egy részét építőanyagként hasznosítják. A városban számos építmény áll, amelyet fekete tufából készítettek. A Bellini-kertek a város szép helye, amely a tolongás és az utcai forgalom elől menekülni vágyóknak kellemes kikapcsolódást kínál, a városban született Vincenzo Bellini komponistáról kapta a nevét.. Catania Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Anfiteatro Romano, -Museo Civico, -Via Giuseppe Garibaldi, -Piazza Cavour, -Piazza Universita, -Duomo di Catania, -Teatro Massimo, -Fontana dell Amenano, -Giardino Bellini, -Monte Etna (3330 m).

8.  Agnone Bagni 
Agnone Bagni egy tengerparti nyaraló város, Szicília Dél-Keleti részén, Siracusa megyében, a Jón-tenger partján fekszik. A város a Jón-tengerre áldásait élvezi ami egy nyüzsgő helyé teszi, a város lakossága: 10 500 fő. A város fő bevételi forrása a tengerparti turizmus, amely mindig a nyári hónapokban éri el a csúcsát, a tetőfokát. Híres itt a "Ferragosto" az augusztus 15 megünneplése, amikor is tűzijátékok és heves lövöldözések kíséretében ünnepelnek.. Agnone Bagni Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Lungomare, -Basilica del Murgo, -Tradizioni di Ferragosto.

9.  Augusta  
Augusta egy tengerparti nyaraló város, Szicília Dél-Keleti részén, Siracusa megyében, a Jón-tenger partján fekszik. A Jón-tenger partján fekvő üdülő város lakossága: 34 500 fő. A várost 1232-ben alapította II. Frigyes, majd később többször is földrengés pusztította el, de mindig újjá épült. A manapság dinamikusan fejlődő város igen naggyá terebélyesedett el a tengerpart vonalán. A város fő bevételi forrása a turizmus a nyári hónapokban.. Augusta Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Porta Spagnola, -Castelo Svevo, Chiesa di San Domenico, -Chiesa di Cristo Re.

10.  Siracusa  
Siracusa, szicíliai nyelven: Sarausa, Szicília Dél-Keleti részén, Siracusa megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Siracusa lakossága: 125 000 fő. A város a Jón-tengerre néz, Cicero szerint a „legnagyobb görög város, és mind közül a leggyönyörűbb”. Siracusa ősi belvárosa ma a Világörökség része. A mai Siracusa területe már az ősidőktől fogva lakott terület volt, amint az számos: Stentinello, Plemmirio, Cozzo Pantano, és a görög "Thapszosz" falvakban talált leletből kitűnik. A várost a Kr. e. 734 és 733 közötti időszakban alapították az Arkhiász vezettekorinthoszi görög telepesek. Eredetileg "Szirako"-nak nevezték, egy közelimocsár után. Az ősi város magja egy kis sziget volt, amit Ortygia-nak neveztek. A telepesek itt termékeny talajt találtak, és az őshonos törzsek sem fogadták őket ellenségesen. Szürakuszai nőttön-nőtt és virágzott, és egy időben a Földközi-tengeri térség legerősebb görög városa volt. Ma 125 000 ember él Siracusában. A turistákat a rengeteg látványosság és érdekes történelmi helyszín vonzza ide, mint például a Dionüsziosz füle, egy érdekes barlang. A kilencvenes évek eleje óta folyik a belső városrész rekonstrukciója.. Siracusa Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Anfiteatro Romano, -Museo Civico, -Duomo di Siracusa, -Piazza Duomo, -Palazzo Vermexio.

11.  Avola 
Avola, szicíliai nyelven: Avula, Szicília Dél-Keleti részén, Siracusa megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Avola lakossága: 31 300 fő, a város a Jón-tengerre néz, ennek köszönheti remek adottságait. Avola egy kis festői halász faluból nőtt ki vonzó nyaralóhelyé, a városnak híres fehér homokos strandjai vannak. Innen származik a híres Nero d' Avola szőlőfajta és vörösbor. Avola a testes vörös borok hazája, a helyiek szakértelmét bizonyítja, hogy ezek közül a borok közül többet a híres borszakértő: Robert Parker is 90 pontra értékelt. Többsége igazi száraz, testes, fűszeres, mediterrán bor, amelyeken érződik a vulkanikus talaj ásványi jellege. Akik viszont az édes borokat szeretik, azok a Sziget túloldalán mindenképp kóstolják meg a Marsalai likőrbort, amely Marsala kikötővárosáról kapta a nevét.. Avola Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Chiesa Madre, -Chiesa Santa Venera, -Dolmen di Avola.

12.  Portopalo di Capo 
Portopalo, szicíliai nyelven: Puortupalu, Szicília Dél-Keleti részén, Siracusa megyében, a Jón-tenger partján fekszik. Portopalo lakossága: 3 600 fő, Szicília legdélibb csücskében helyezkedik el, ez Szicília szigetének legdélebbi pontja. Az évi átlaghőmérséklet itt magas: 21 °C. a nyári átlag: 30 °C, a téli átlag 16 °C. Ez már itt a tipikus dél szicíliai klíma csúcsa, forró és meleg nyarak, enyhe és rövid telek. Portopalo gazdasága szorosan kapcsolódik a tengerhez, mint a halászat, mint turisztikai erő forrás. Portopalo valamint a szomszédos város Pachino, jelentősen nőtt a mezőgazdasági termelés, elsősorban paradicsom és paprika.. Portopalo di Capo Látnivalói:. -Mar Ionio, -Porto, -Spiaggia, -Castello Tafuri, -Chiesa di San Gaetano, -Isola di Capo Passero, -Isola delle Correnti.
 
-Sicilia: Mar Mediterraneo -- Szicília: Földközi-Tenger partja-

13.  Pozzallo 
Pozzallo, szicíliai nyelven: Puzzaddu, Szicília Dél-Keleti részén, Ragusa megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Portopalo lakossága: 18 700 fő, Szicília legdélibb csücskében helyezkedik el, ez Szicília szigetének második legdélebbi pontja. Az éghajlat Pozzallo-ban tipikusan mediterrán, jellemző: enyhe, csapadékos tél és a forró nyarak, hűtött a tengeri szellővel. A kutatások szerint, amit végez az "ENEA", 2001-ben a napsugárzásban Pozzallo a második olasz város volt ahol a legtöbbet süt a nap nagyobb intenzitással, és a legtöbb nap az évben, előtte csak egy település volt: Pachino.. Pozzallo Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggia, -Torre Cabrera, -Palazzo Comunale, Villa Comunale, -Palazzo Pandolfi.

14.  Cava di Aliga  
Cava di Aliga, szicíliai nyelven: Marina di Raùsa, Szicília Dél-Keleti részén, Ragusa megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Cava di Aliga lakossága: 4 200 fő.. A név eredete bizonytalan, de úgy gondolják, hogy kapcsolatban áll a tény, hogy miután minden vihar a gyönyörű tengerpart tiszta homok közé zárt két sziklák tele van alga, innen a név Cava D'Aliga azaz Cava hínár. Mások úgy gondolják, hogy a név is származik a kifejezés nyelvjárás "cava larica" (nagy kőbánya), arra utal, hogy a méret a öböl térségéből. Cava di Aliga egy nagyon népszerű tengerparti nyaralóhely, úgy tartják itt mindig süt a nap, szinte az év minden napján.. Cava di Aliga Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggia, -Torre Longo, -Palazzo Modesto, -Villa Pantolo, -Villa Segesta.

15.  Marina di Ragusa 
Marina di Ragusa, szicíliai nyelven: Marina di Raùsa, Szicília Dél-Keleti részén, Ragusa megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Marina di Ragusa lakossága: 4 700 fő. Marina di Ragusa egy falu a Dél-Szicíliában, névadója a híres Ragusa városa, amely 60 ezer lakosú és 6 km-re található tőle északra. A hely híres a gyönyörű strandok és a pezsgő éjszakai élet. Marina di Ragusa található a Földközi-tenger partján, a sziget Szicília, közvetlenül szemben a sziget Málta . A falu hivatalos lakossága 4070, de a nyár folyamán ez lesz a több mint 60.000 lakosa van.. Marina di Ragusa Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto Vecchio, -Porto Nuovo, -Spiaggia, -Lungomare, -Ferragosto Festival.

16.  Punta Secca  
Punta Secca, szicíliai nyelven: Punta Sicca, Szicília Déli részén, Ragusa megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Punta Secca lakossága: 2 500 fő. Punta Secca egy falu a Dél-Szicíliában, híressé vált a Montalbano olasz filmsorozatról, amelyet valóban itt forgattak. A Villa is itt áll a tengerparton amelyben a felügyelő élt a sorozatban. A hely híres még továbbá a gyönyörű homokos és sziklás strandjairól. Punta Secca a Földközi-tenger partján Málta szigetével szinte pontosan szemben fekszik. Az éghajlat itt egész évben meleg és száraz.. Punta Secca Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto Vecchio, -Porto Nuovo, -Spiaggia, -Lungomare, -Ferragosto Festival.

17.  Punta Braccetto 
Punta Braccetto, szicíliai nyelven: Punta Braccitto, Szicília Déli részén, Ragusa megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Punta Braccetto lakossága: 2 200 fő. Punta Braccetto egy falu a Dél-Szicíliában, híres jó homokos és sziklás strandjairól. Ma Punta tengerparti üdülőhely, amely főként a nyaralókról szól, és kitölti a nyári időszakot nyaralókkal és a turistákkal, akik kempingekben tartózkodnak a tengerparton. A "Cava Mistretta" patak keresztül fut a falu tengerbe. Punta Braccetto a Földközi-tenger partján fekszik közvetlenül szemben Málta szigetével.. Punta Braccetto Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto Vecchio, -Porto Nuovo, -Spiaggia, -Lungomare, -Ferragosto Festival.

18.  Gela  
Gela városa Szicília Déli részén, Caltanissetta megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Gela lakossága: 77 000 fő, Szicília egyik nagyvárosa, amely sok látnivalót kínál. Gela a Gelai síkságon fekszik, amely egy nagy területű mezőgazdasági övezet és tengerpartja pedig egy nagy kiterjedésű nyaralóhely. A város egy régi görög Polis helyére épült, tehát a folytonossága már több ezer évre vezethető vissza. A város bővelkedik az építészeti emlékekben, történelmi belvárosában sok régi épület található. A város évi átlaghőmérséklete: 21 °C. a nyári átlag: 30 °C, a téli átlag 16 °C. Ez már itt a tipikus dél szicíliai klíma csúcsa, forró és meleg nyarak, enyhe és rövid telek, kevés csapadék.. Gela Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggia, -Lungomare, -Lido La Conchiglia, -Centro Storico, -Chiesa Madre, -Palazzo Rosso, -Museo Archeologico, -Teatro Comunale, -Torre di Manfria.

19.  Licata 
Licata városa Szicília Déli részén, Caltanissetta megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Gela lakossága: 37 000 fő, Szicília egyik nagyobbacska városa, amely sok látnivalót kínál. Licata egy ókori görög város: Polis helyére épült, egy vonzó hely. A város az egyik fő kikötő hely és nyaraló város a térségben, 20 kilométer hosszú tengerparttal büszkélkedik. A tengerpart szakaszainak strandjai váltakoznak, nagyon sokfélék, homokosak, kavicsosak, sziklásak. A városnak nagyon jó strandjai vannak: -Rocca, -Mollarella, -Marianello, -Pisciotto, -Polisca, -San Nicola.. Licata Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Spiaggia La Rocca, -Baia della Mollarella, -Centro Storico, -Palazzo di Cittá, - Piazza Progresso, -Castel Sant' Angelo, -Villa Bossa.

20.  Palma di Montechiaro 
Palma di Montechiaro, szicíliai nyelven: Parma di Munticiaru, Szicília Déli részén, Agrigento megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Palma lakossága: 23 500 fő, nem messze fekszik Agrigento-tól. Palma ma egy jelentős mezőgazdasági központ és számos turisztikai látványosság is található itt. Nyáron mindig ellepik a turisták. A városból a kivándorlás továbbra is Németország (éttermek), és az észak-olasz régiókban (építőipar), valamint az összes olasz egyetemi város, ahova a diákok nagy része megy... Palma di Montechiaro Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Palazzo Ducale, -Palazzo Scolopi, -Torre San Carlo, -Castello di Montechiaro.

21.  Agrigento 
Agrigento, szicíliai nyelven: Girgenti, Szicília Déli részén, Agrigento megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Agrigento lakossága: 58 500 fő, Szicília egyik régi történelmi nagyvárosa. Egy tengerre néző hegytetőre építették. A közelében két folyó is található, a Hypsas (Sant'Anna) és az Akragasz (San Biagio). A várostól északra természetes erődítményként egy sziklaszirt emelkedik. A Kr. e. 582–580 közötti időben alapították a Gela városából érkező görög telepesek. Az Akragasz név jelentése nem tisztázott, noha számos magyarázat született rá. Az egyik elképzelés szerint a név legendás alapítójától, Akragantétól származik. Akragasz gyorsan fejlődő város volt, és az ókori Görögország leggazdagabb és leghíresebb gyarmatává lett. Gazdagságát a gabonakereskedelemnek köszönhette, mivel Szicília Hellász fontos gabonaforrása volt. Agrigento jelentős idegenforgalmi központ, ami nem meglepő, ha gazdag kulturális és történelmi örökségét nézzük, s egyben a környező vidék mezőgazdasági központja is.. A leghíresebb régészeti látványosság a Templomok völgye:, a Világörökség része.. Agrigento Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Basilica di Santa Maria, -Palazzo Gaetani, -Valle dei Templi, -Tempio di Concordia.

22.  Porto Empedocle 
Porto Empedocle, szicíliai nyelven: Marina Girgenti, Szicília Dél-Nyugati részén, Agrigento megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Porto Empedocle lakossága: 17 600 fő, Szicília egyik régi történelmi városa. A város mára naggyá nőtt az egykori kis halász falúból, amely így már jelentősebb: mezőgazdasági, ipari és turista központtá vált az utóbbi évtizedek alatt.. A mai modern város, bár számos középkori és barokk épület megmaradt. Ezek közül megemlítendő a 14. századi katedrális és a 13. században épült templom.. Porto Empedocle Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Teatro Empedocle, -Palazzo di Cittá, -Villa Romana.

23.  Sciacca 
Sciacca, szicíliai nyelven: Marina Girgenti, Szicília Dél-Nyugati részén, Agrigento megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Sciacca lakossága: 40 900 fő, Szicília egyik régi történelmi városa. A város bővelkedik a látnivalókban: tengerpart, gyógyfürdő, műemlékek, templomok, történelmi karnevál. Számos egyéb hellén és római lelet is található a város környékén. Ezek között egy, a hellenisztikus kor előtti barlang Démétér temploma mellett helyezkedik el, a San Biagio temploma alatt.. Sciacca Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Chiesa di Maria, -Chiesa di San Margherita, -Chiesa di San Biagio, -Carnevale di Sciacca.

24.  Marsala  
Marsala városa Szicília Nyugati részén, csücskén, Trapani megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Marsala lakossága: 82 900 fő, Marsala városa, amely nemcsak a legnagyobb kereskedelmi és ipari város, hanem nagyra becsült bortermelő központ is. A város látványosságai: Dóm, Museo degli Arazzi Fiamminghi, Palazzo Pretorio, San Pietro kolostor. A parti sétányon San Giovanni alatt található a Lilyybaei Sybille barlang, amely római mozaikokkal és falfestményekkel van díszítve.. A Marsala szicíliai bor, melynek tiszta és likőrösített változata is készül. 1772-ben készítette el először egy angol kereskedő, John Woodhouse, mint a sherry és a portói olcsó változatát, és a sziget Marsalának nevezett kikötőjéről kapta nevét. A likőrösített változathoz brandyt használnak. Egyik változata a kevésbé érlelt Fine, mely legalább 17% szesztartalmú és legalább négy hónapig érlelik, másik a Superiore, mely legalább 18% és legalább két évig érlelik. A tisztán palackozott Marsalát legalább öt évig érlelik fahordókban, melynek során alkoholtartalma 18%-ra növekszik.. Marsala Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Duomo di Marsala, -Porta Garibaldi, -Palazzo Pretorio, Museo degli Arazzi, - Villa Cavallotti.

25.  Trapani  
Trapani városa Szicília Nyugati részén, csücskén, Trapani megyében, a Földközi-tenger partján fekszik. Trapani lakossága: 68 700 fő, Trapani a provincia fővárosa, egykor Szicília egyik legtehetősebb kereskedő városa volt. Trapani Szicília nyugati partján fekszik, ugyanazon a félszigeten, ahol az ókori Drepanon helyezkedett el. A “ Két tenger városának” is nevezik. Területén áthalad a Chinisia folyó. Területéhez tartozik a Colombaia-sziget. Új városában jelentős építészeti műemlékekkel találkozhatunk, úgy mint a Santuario dell’Annunziata, Museo Regionale Pepoli. Az óváros régi zsidó negyedében áll a Palazzo della Giudecca valamint a Chiesa Santa Maria del Gesu. Trapani kikötőjéből a Siremar és az Ustica Lines kompjaival elérhetőek az Egadi-szigetek és Pantelleria, valamint Cagliari, Tunisz és Livorno is. A Földközi-tenger közepén helyezkedik el, ezért ideális megállóhely Szicíliai-csatorna utazóinak. A Polip című olasz film sorozatot itt forgatták annak idején, az 1980-as évek közepén.. Trapani Látnivalói:. -Mar Mediterraneo, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Via Garibaldi, -Piazza Garibaldi, -Museo Regionale, -Chiesa Santa Maria, -Palazzo della Giudecca.

-Sicilia: Mar Tirreno -- Szicília: Tirrén-Tenger Partja-

26.  Castellmare de Golfo  
Castellmare de Golfo városa Szicília Észak-Nyugati részén, Trapani megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Castellemare de Golfo lakossága: 15 000 fő. A gazdaság alapja a turizmus, és kevesebb már mint a múltban a szőlőtermesztés és a halászat. Minden második évben ünneplik az évfordulóját egy történelmi eseménynek, a megemlékezés a brit támadásról a kikötőben. A város lábánál fekszik Monte Inici és adja a nevét, hogy a szakadék nyílik a vár, keletről Rama és Cape San Vito.. Castellmare de Golfo Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Chiesa Madre, -Castello al Mare, -Museo dell' Acqua, -Museo Naturalistico, -Museo del Mare.

27.  Terrasini  
Terrasini városa Szicília Észak-Nyugati részén, Palermo megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Terrasini lakossága: 10 800 fő, 30 kilométerre nyugatra található Palermo városától. Terrasini lakossága elsősorban a halászatban és a turizmusban dolgozik. A lakosság általában a sok turista és vendég miatt meg háromszorozódik a nyár folyamán. Az idegenforgalom jelentős bevételi forrásává vált a városnak, a szép homokos strandjai vendég csalogatóak az egész hosszú nyár folyamán.. Terrasini Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Cala Rossa, -Centro Storico, -Piazza Duomo, -Chiesa Madre, -Chiesa Maria, -Palazzo Cataldi, -Palazzo Gura.

28.  Palermo  
Palermo, szicíliai nyelven Palermu, Szicília Észak-Nyugati részén, a Tirrén-tenger partján fekszik. Szicília régió és Palermo megye legnagyobb városa és közigazgatási székhelye, lakossága: 650 000 főből áll. Az első emberi települések nyomai Palermo vidékén az őskorból származnak. Ezek egyben Szicília történetének legrégebbi emlékei is. Az Addaura-barlangokban, a Monte Pellegrino oldalába talált őskori rajzokat 1953-ban fedezte fel Bovio Marconi régész. A rajzok zoomorf alakzatokat valamint táncoló figurákat ábrázolnak, valószínűleg áldozatot bemutató sámánokat. A barlangokban mezolitikumi, sőt paleolitikumi leleteket: csontmaradványok, eszközök is találtak. A görögök az i.e. 8-7 században érkeztek Szicíliába és alapították meg gyarmataikat. Ellenőrzésül alá került a város is, amelyet Panormosznak nevezték el, jelentése: "nagy kikötő", köszönhetően annak, hogy a város két folyójának, a Kémoniának és a Papürethosznak a torkolata egy nagy természetes kikötőt alkotott.. Az egyesülés után Palermót választották Szicília adminisztratív székhelyének. A város gazdasági életének fellendítésében nagy szerepe volt a Florio családnak, mely több vállalkozást is birtokolt. A 20. század elején a város túllépte a középkori városfalakat. Elsősorban északi irányban terjeszkedett, az új Via della Libertà sugárút mentén. Itt épültek fel a város legszebb Art Nouveau, Arte Nuova negyedei. 1947-ben, amikor Szicíliát autonóm régiónak kiáltották ki Olaszországon belül, a regionális parlament székhelye a palermói Palazzo dei Normanni lett. Az autonómiával járó pénzügyi forrásokat a város vezetése a szerteágazó korrupció, valamint a maffia erőteljes jelenléte miatt nem tudta megfelelően hasznosítani, emiatt is késleltetve a város újjáépítését. A huszadik század második felében a város legégetőbb problémája a maffia (olaszul: mafia) jelenléte lett.. Palermo Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Via Garibaldi, -Palazzo dei Normanni, -Cattedrale di Palermo, -Chiesa di Santa Maria, -Chiesa di San Domenico, -Castello della Zisa, -Orto Botanico, -Fiume Oreto, -Monte Pellegrino (609 m).

29.  Bagheria  
Bagheria városa Szicília Észak-Nyugati részén, Palermo megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Bagheria lakossága: 54 700 fő, a város 10 kilométerre van csak Palermo-tól. A város fő látványosságai a villák, amelyek szinte mind a tizennyolcadik században, barokk stílusban épültek. Nem mindegyik látogatható már a romos és veszélyes állapota miatt. Egykoron ezek voltak a legértékesebb Palermói nyári rezidenciák. Az utóbbi időben azt javasolták a pontos építészeti szándékkal újjitsák fel őket a kornak megfelelően, főleg a Villa Valguarnera és Villa Palagon épületeire vonatkozóan.. Bagheria Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Palazzo Cuto, -Villa Butera, -Villa Palagonia, -Villa Valguarnera, -Villa Villarosa, -Villa Larderia, -Villa Ramasca, -Villa Trabia.

30.  Cefalú  
Cefalú városa Szicília Észak-Nyugati részén, Palermo megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Cefalú lakossága: 15 200 fő, a város 75 kilométerre van Palermo-tól, és 185 km-re Messina városától. A város Szicília legnagyobb turista látványosságai közé tartozik. Az utazó többek között római fürdőket, egy ősi katedrálist, szépséges tengerpartokat találhat a városban. Cefalù nevét először Kr. e. 396-ban említik feljegyzésekben. Fontos helyzete, úgy tűnik, mindig is kedvező fekvéséből fakadt. A város görög neve Kephaloidion: a görög "kefalé" jelentése: "hegyfok" szóból ered. Ez a szirt ma is látható a város fölött.. Cefalu Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Cattedrale di Cefalú, -Chiesa di San Leonardo, -Palazzo Vescovile, -Palazzo Maria, -Palazzo Piraja.

31.  Santo Stefano di Camastra  
Santo Stefano di Camastra városa Szicília Északi részén, Messina megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Santo Stefano lakossága: 5 200 fő, a város 95 kilométerre keletre fekszik Messina városától. A város a San Stefano nevet a bencés kolostoráról kapta. Köztudott, hogy az ipari termelés a művészi kerámia készítésére fókuszál. A mezőgazdasági termelés: a borszőlő, olajbogyó, búza, citrusfélék, zöldségek, fa, és parafa előállítását jelenti. Az állattenyésztést a: birka, szarvasmarha, kecske, ló, sertés nevelése adja. Mivel a tengerparti város, ezért a halászat is egy jelentős iparágnak számít a városban.. Santo Stefano Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Chiesa San Antonio, -Chiesa San Giovanni, -Via delle Palme, -Museo Civico, -Museo Ceramica.

32.  Capo d' Orlando  
Capo d' Orlando városa Szicília Északi részén, Messina megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Capo d' Orlando lakossága: 13 500 fő, a város dinamikusan fejlődik. A Capo d' Orlando név a Norman időkig nyúlik vissza, amikor annak tiszteletére nevezték el, hogy Orlando egy keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. A gazdaság alapja Capo d' Orlando városában a kereskedelem, a turizmus, és a szolgáltatási ágazatok. Azonban továbbra is fontos a mezőgazdaság is. A múltban, a város területén is büszkélkedhet nagy területen fenntartott citrus ligetek. Egy másik forrás gazdaság kétségtelenül az idegenforgalom; a nyár folyamán.. Capo d' Orlando Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Chiesa di Orlando, -Castello Bastione, -Villa Piccolo, -Terme di Bagnoli.

33.  Barcellona Pozzo  
Barcellona Pozzo, szicíliai nyelven: Baccialona Pizzaottu, Szicília Észak-Keleti felén, Messina megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Barcellona lakossága: 50 000 fő. A város neve: Barcellona "Barcelona" a spanyol dominancia idejéből ered, a város 1522-ben alakult, majd később összevonták: Pozzo várossal 1836-ban, innen ered a város összetett neve. A város gazdasága a halászatra, a mezőgazdaságra, és idegenforgalomra épül, e három alkotó egység teszi egészé és teljessé. Termelnek itt citrus féléket, szőlőt, olajbogyót, amit mindenfelé értékesítenek. A turizmus a szép homokos tengerpart miatt pezsgő.. Barcellona Pozzo Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Centro Storico, -Chiesa di Santa Maria, -Chiesa di Santa Anna, -Castello Boromeo, -Villa Lorena, -Villa Loretta.

34.  Milazzo  
Milazzo városa Szicília Észak-Keleti felén, Messina megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Milazzo ősi városának lakossága: 52 400 fő, a város 40 kilométerre van Messina városától. A város Szicília legnagyobb turista látványosságai közé tartozik. Több civilizáció telepedett a neolitikus korokban Milazzo környékén és rakta le nyomait az utókor számára. A Homérosz Odüsszeia művében Milazzo az a hely, ahol Odüsszeusz hajótörést szenved, és ez megfelel Polyphemus művének is. Történelmileg, a város eredetileg az ókori Mylae elődje. Milazzo sok régiséggel, épületekkel és kultúr hagyatékkal rendelkezik.. Milazzo Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Porto, -Spiaggie, -Lungomare Garibaldi, -Via Umberto, -Centro Storico, -Castello di Milazzo, -Palazzo d' Amico, -Palazzo Proto.

35.  Venetico Marina  
Venetico Marina városkája Szicília Észak-Keleti csücskének végén, Messina megyében, a Tirrén-tenger partján fekszik. Venetico Marina egy: 4 ezer lakosú szépséges kis nyaraló városka, amelynek gazdasága főként: a nyári turizmusra, a halászatra, és a mezőgazdaságra épül. Venetico Superiore a város legrégebbi, középkori része, ami a tengerszint felett egy 300 méteres magaslaton áll. Ez a történelmi város rész szűk és kanyargós utcákkal tűzdelt, a tető pontja pedig nagyszerű kilátást mutat a tengerre. A városka szépsége és bája miatt szinte egész évben nagyon sok turistát fogad.. Venetico Marina Látnivalói:. -Mar Tirreno, -Lungomare, -Porto, -Spiaggie, -Venetico Superiore, -Centro Storico, -Castello di Venetico, -Chiesa di San Nicolo, -Chiesa di Sant'Anna, -Chiesa di Gesú e Maria.