"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Boszniai piramisok és utazások - Bíró Csaba

2012.12.27 14:46

 

Boszniai Piramisok - A Visokói Piramisok..

2005. áprilisában hallottunk először a Boszniai Piramisokról, a Visokói Piramisokról. A Piramisok a mai magyar határtól légvonalban mindössze: 200 kilométerre délre, Bosznia-Hercegovina fővárosától: Szarajevótól csupán: 30 kilométerre északra: Visoko város közvetlen közelében fekszenek. Piramisok léteznek Boszniában, ma már ezrek látogatják a Visoko fölötti feltárásokat, de a ”hivatalos” régészek többsége mégsem veszi komolyan a leleteket...

A Visokói Piramishegyek

-- 2005. áprilisában kapott szárnyra először az azóta is fel-felbukkanó hír, ami szerint a mai magyar határtól légvonalban mindössze: 200 kilométerre délre, Bosznia-Hercegovina fővárosától: Szarajevótól csupán: 30 kilométerre északra: Visoko város közvetlen közelében: Piramisok léteznek.. Ez a szenzációs hír kellőképpen gerjesztette kíváncsiságomat ahhoz, hogy felkeressem a helyszínt, a Boszniai: Visoko városát.
-- Bosznia-Hercegovina fővárosától: Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető, bosnyák: Semir Osmanagić - feltételezése szerint megtalálták: Európa legrégibb és legnagyobb Piramisait.
-- A Visoko környéki Piramis hegyekről fénykép felvételek készültek, a völgyet övező felszíni formákról is természetesen. A fotók alapján beazonosított és megnevezett Piramis-alakzatok nevet is kaptak. Ma már kilenc Piramis alakzatot különböztetünk meg, amiből ötnek neve is van.
-- Az 5. Piramis neve a következő:. -1. Nap Piramis - Visočica, -2. Hold Piramis - Plješevica, -3. Sárkány Piramis - Bučki Gaj, -4. Szeretet Piramis - Četnica, -5. Föld Piramis - Krstac... A Bosnyák turizmusnak is mindenesetre jót tett a felfedezés. Azóta évente már sok százezer ember érkezik a világ minden részéről az ásatásokhoz, hogy saját szemével láthassa az eredményeket.
-- Semir Osmanagić amerikában élő Bosnyák-Horvát származású fém-megmunkáló műhely tulajdonos, amatőr régész 2005 áprilisában, a Szarajevó melletti Visokóban tett látogatása alkalmával Senad Hodović, a helyi múzeum igazgatója hívta fel figyelmét a vidék furcsa földrajzi geometriája: a város fölött magasodó, meglepően szabályos formájú, erdővel borított hegyre.
-- Semir Osmanagić már korábban felhívta magára a figyelmet egy könyvvel, amelyben a Majákról azt állította, hogy közvetlenül az Atlantisziak leszármazottai, közvetve pedig - rajtuk keresztül - a Fiastyúk csillagkép egy naprendszeréből származnak.
-- Semir Osmanagić e könyve miatt a tudományos berkekben nagyobb figyelemre tett szert. Egy biztos. A település lakói, akik jó szokás szerint a Visocica-hegy lábától felfelé haladva építkeztek, már a múlt század harmincas éveiben is szembe találkoztak azzal a ténnyel, hogy a megbontott felszín alatt hatalmas köveket találtak, sőt pincét sohasem tudtak ásni, mert áthatolhatatlan „kövek'-be ütköztek.
-- Senad Hodović professzor, a Visokói: Zavicajni Múzeum igazgatója, a középkori Bosznia történelmének alapos ismerője mutatta meg a piramisok helyi kutatójának és majd felfedezőjének a Visocica, a Visokoi völgy felett: 220 méter magasságot elérő, szabályos piramis alakú hegy tetején Visoki vár falainak maradványait, mesélve az innen látható három királyi székhelyről. Ugyanis 600-700 évvel ezelőtt itt a hegytetőn, hasonlóan a Mexikói: Teotihuakánhoz, város volt, az akkori társadalmi szerveződés és a szakralitás központja, amit a török hódoltság idején leromboltak.
-- Semir Osmanagić, a Bosnyák-Horvát származású Amerikában élő üzletember 15 évet töltött el Mexikóban, Egyiptomban és a világ többi pontján a Piramisok tanulmányozásával, melyről könyvei jelentek meg. Ezek a tapasztalatok és a Visocicán látott domborzati formák vizsgálata vezették hipotézisének felállításában, s a megfelelő engedélyek megszerzését követően a kitartó és nem minden nehézséget nélkülöző kutató, feltáró munkálatokban, speciális vizsgálatokban, elemzésekben és összegző bizonyításban.
-- Semir Osmanagić rögtön lecsapott az alkalomra, hipotézise szerint a Visocicának nevezett hegy nem természetes képződmény, hanem az ősi időkben, ember által épített piramis, vagy átformált alkotás, Európa első: Piramisa !.. Vitatott geofizikai eredmények, hőtérkép alapján Osmanagić azt állítja, hogy kilenc piramist fedezett fel. A hegyek környékén talált egyetlen, alig háromszáz méter hosszú, és a „Fő-Piramistól” 3 kilométerre lévő alagútból, és a környékbeliek elbeszéléseiből miszerint néhány gyerek bement egy alagútba és a hegyek túloldalán jöttek ki, következtetve elmélete szerint a kilenc „Piramist” alagútrendszer köti össze.
-- Néhány előkerült fadarab vizsgálata alapján a Piramisok korát jelenleg: 34--35 ezer évesre teszi !.. A fő völgyben elhelyezkedő öt Piramisnak nevet is adott:. -1. Visočica - Nap Piramis, -2. Plješevica - Hold Piramis, -3. Bučki Gaj - Sárkány Piramis, -4. Četnica - Szeretet Piramis, -5. Krastac - Föld Piramis.. E nevek eredetére eleddig semmilyen magyarázattal nem szolgált, és azt sem indokolta, hogy a Nap-piramison kívül a másik nyolc miért nem látszik egyáltalán piramisnak.
-- A piramisokat összekötő alagút formája nem a szokványos íves alakú, hanem inkább kúpra emlékeztető hegyes alakú, és mintha magasabb termetre lett volna kialakítva. Az egész alagút törmelékkel volt tele, önkéntesekkel folyt a törmelék kihordása. Az oldaljáratok máshonnan származó kerek kövekkel el voltak falazva, de a fal mindkét oldalán ugyanaz az összetételű törmelék volt mégis. Erre miért volt szükség és hogyan csinálták?
-- Az alagútban találtak egy hatalmas monolitot, amelyről kiderült, hogy mesterséges kerámia. Ezen található a hun-magyar rovásírás. Semir megvizsgáltatta a monolitot és arra jutottak, hogy valami idegen anyag van a monolit közepében. Ezután pedig azt tervezték, hogy megfúrják a monolitot és optikai szál segítségével belenéznek abba. 
-- A Nap-piramis belsejében földtani mérésekkel megállapították, hogy üreg van. Aztán a több tonnás, piramist fedő kövek nem ám rabszolgákkal kifaragtatott és farönkökön odahúzott kövek, hanem helyben öntött betonkockák. Semir szélmalomharcot vívott a hivatalos helyi és nemzetközi régészettel. Valahogy nem akaródzik elismerni nekik, hogy a most tanított történelem hazugság és újra kell írni az egészet. Ott tettek neki keresztbe, ahol csak tudtak. Nem engedték ásni a Nap-piramison arra hivatkozva, hogy középkori vár van a hegy tetején. A várról tudni kell, hogy inkább kőhalmaz és jóval fiatalabb, mint az alatta lévő piramis.



A Feltárt: székely-magyar rovásírás

-- Az alagútban és a környékén feltárt írásos köveken: Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás: 39 betűjéből eddig: 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották. A leírók ugyan a „piramisok alatt húzódó alagutakról” beszélnek, valójában egyetlen 300 méteres, a piramistól több kilométerre húzódó folyosóról van szó. abba. 
-- A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészt az „alagútról” a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt vagy annál még sokkal korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak. 
-- Szakács Gábor: "Az Osmanagic által: "Symbol"-nak, azaz: Jelképnek nevezett karcolatok és a Kárpát-medencei, röviden székely-magyar rovásírásnak is nevezett betűk kapcsolatát elsőként én állapítottam meg. Ezt 2006-ban meg is írtam és közzétettem, majd feleségemmel, Friedrich Klára rovásírás kutató-oktatóval közös többszöri utunkon minden kétséget kizáróan 21 betűt azonosítottunk az említett, 39 betűs ábécéből. Többet egyelőre a betűk összevisszasága és olvashatatlansága miatt még nem, de ez idő kérdése.  
-- Szakács Gábor: "Ettől függetlenül ennyi azonosság nem lehet véletlen, ezért amikor ezt Klára egy angol nyelvű tanulmányában megküldte Osmanagicnak, a 2008-as, Sarajevoi tudóstanácskozás egyik alelnökévé választották. Mivel személyesen nem tudott eljönni, helyette én tartottam meg az angol nyelvű előadást a jelek európai párhuzamairól, amit a jelenlévő: 55 különböző nemzetiségű tudós egyhangúlag elfogadott". Ennek lényege, hogy ez az ábécé a 7-8 ezer éves, Kárpát-medencei, úgynevezett Tordos-Vinca műveltséghez tartozik, ami egyértelmű bizonyítéka az emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad el ilyen régi írásbeliséget. A Visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.


Kalandregényes elemek, Semir Osmanagić a Boszniai "Indiana Jones"

-- Semir Osmanagić modern kori felfedezése már évek óta köztudott volt sokak számára. A tudományos életben azonban csak tavaly ősszel merült föl először az a gondolat, hogy a szájhagyománynak valóban lehet valós alapja, és a hegy gyomrában valóban egy piramis található, sőt több piramis is található.
-- Semir Osmanagić a Visoko-tól 50 kilométerre lévő Zenicán született, 46 éves, 15 éve az Amerikai-Egyesült Államokban, a Texasi Houstonban él. Ő volt az, aki tavaly májusban bedobta a tudományos közgondolkodásba a: "Boszniai Lépcsős Piramisokat", alapítványt hozott létre és elkezdett pénzt gyűjteni az ötévesre tervezett kutatási programjának megvalósításához.
-- Bár az öt évből kevesebb, mint egy telt el - a tényleges kutatómunka ugyanis tavaly ősszel kezdődött -, Osmanagic máris megjelentette az első könyvét a Visokói piramisokról, igaz, a - "Bosanska Dolina Piramida" című munka egyelőre csak bosnyák nyelven látott napvilágot, 15 euróért volt megvehető.
-- Semir Osmanagić személye azonban, minden lelkesedése ellenére - az első éves kutatómunkát főként az ő pénzéből finanszírozták -, igencsak megosztotta a nemzetközi tudományos közéletet. Ő ugyanis a Szarajevói egyetemen politikatudományi és közgazdasági képzésben vett részt, majd szociológiát és nemzetközi gazdaságtant tanult, így sokáig hobby archeológusnak számított, aki csak a PhD-képzés során fordult a történelem felé, a doktoranduszi programja ugyanis a maja civilizációval foglalkozott.
-- Semir Osmanagić, a bosnyák-amerikai tudóst sokan a Boszniai, a Bosnyák, "Indiana Jones"-nak neveznek. Nem is találtunk róla olyan fotót, amelyen ne lett volna a fején a Harrison Ford óta a kemény öklű tudós hollywoodi karakteréhez illeszkedő állpántos, keki színű kalap. Semir, a megnyerő modorú, barátságos, tiszta arcú, az ismeretek tekintetében autentikus ember benyomását kelti mindig.



A Visokói Piramis rendszer kapcsolatai és összefüggései

-- A 2005-ös év áprilisában hallottunk először a Boszniai piramisokról. ”Most már az ötödiknél tartunk” - mondta Semir Osmanagić, az ásatás vezetője. Ezek: a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet, és a Föld piramisai. Ma már ezrek látogatják a Visoko fölötti feltárásokat, de a ”hivatalos” régészek többsége mégsem veszi komolyan a leleteket...
-- Semir Osmanagić időt, pénzt, fáradtságot fektetett abba, hogy megismertesse a világgal a boszniai piramisokat. Texasból tért haza, hogy személyesen vezethesse az ásatásokat. Könyvbe foglalta össze az eddigi eredményeket, valamint feltevéseit. A könyv címe:” Bosanska Piramida Unca”. Korábbi írása a majákkal foglalkozik, akiket a Pleiades csillag csoportból származtat – Atlantiszon keresztül.
-- Semir Osmanagić a Visokói Nap- piramist körülbelül: 12-14 ezer évesnek tartja. Szerinte a Boszniai piramisok jelenléte, feltárása oda vezet, hogy Európa őstörténetét teljesen újra kell írni. E kérdésben a végszót még nem lehet kimondani, hiszen a feltáró, kiértékelő munka folyik. Jelen pillanatban talán megfelelő lenne piramis hegyekről beszélni, melyeket emberkéz alakított azzá aminek ma látszanak.
-- Kevesen beszélnek viszont arról, hogy Visokói lehet együttesnek magyar vonatkozása van. Az már bizonyított tény, hogy a piramis csoport alatt alagút rendszer húzódik. Többek közt az egyik alagút bejáratánál a falra hun-magyar rovásjelek vannak karcolva-vésve. Ezek korát pontosan még nem ismerjük, de a jelek határozottan magyar rovásbetűk. Még homályos fénykép felvételek alapján is felismerhető a jelek nagy része.
-- Ezek között vannak a következő magyar jelek, abc sorrendben: a rovás jeleket pótoljuk stb. Ezek: B, C, J, Ö, P, R, S, U betűk. Annak megállapítása, hogy mikor, s hogyan kerültek oda még nem ismert, s az sem, hogy kapcsolatban  van e a piramisokkal, vagy későbbi keletkezésű. Ez a terület többször történelmi Magyarország részeként katonai őrvidék volt és egy időben a manicheus eredetű keresztény bogumilok egyik működési területe..
-- Kár hogy a Bosnyákok elfelejtették ősi vallásukat és azt is, hogy ők nem szlávok. A bosnyákok java része besenyő eredetű. ”A besenyők történetét és eredetét illetően teljesen téves tanítások vannak forgalomban” - mondta Szilvay Gyula 1984-ben. Ő az egyik ősi besenyő család tagja, aki adatait édesapjától és Baróti Beke Dénestől az utolsó besenyő fővezérétől kapta. Egészen 1925-ig voltak törzsi összejöveteleik Budapesten, a IX .kerületi Páva utcában. Ott ismertették a besenyő nép múltját. A törzsi hagyományokat a Beke Tomja, Szilvai, Pető, Konkoly- Thege családok ápolták. A törzs története szerint ők nem hogy támadták volna Árpád hazatérő népét, hanem ők voltak a magyarság hátvédei. S mint hátvédek olyan jól teljesítették feladatukat, hogy Árpád nagyfejedelem, a besenyők vezéréhez adta saját leányát Ágacskát....
-- A Besenyőket a sumér időkben KANGÁR - Kiengira néven ismerték, majd idők múlásával egyik águkat ÚZ-nak nevezték. Kr.e. 53-ban a Pártus-úz sereg verte meg a római Crassus csapatait. Az úz hadsereg élén Bisse vezér állt. Ettől kezdve az úzok győztes részét Bissenyi-Besenyő néven kezdték nevezni. Osmanagic talán nem tudja, hogy az ő neve a besenyők úz ágával kapcsolatos. Az úzok elkerültek a Kaukázus vidékére is, sőt távol keleten is megtaláljuk őket: ogúz = keleti úz. Magyarország több részén kaptak szállásbirtokot, Úz völgy, Nándorfehérvár vidéke, Cegléd környéke, Miskolc mellett, Mátraverebély, Sopron, Pécs alatt, Bars megye...
-- A Besenyők jelentős része Magyarország egykori déli határőrvidékén telepedett meg, ez a mai Bosznia. Mindezt azért kellett megemlíteni, mert fontos tudni, hogy Bosznia lakosainak nagy része besenyő származású. Természetesen nem minden boszniai lakos besenyő, hiszen a török megszállás alatt, majd Mária Terézia idejében téridegen elemek is keveredtek közéjük. A török uralom tönkretette életvitelüket, gondolkodásukat; a pánszláv szervezők pedig nyelvüket, s öntudatukat. Valószínűleg ma már nagyon-nagyon kevés bosnyák tudja azt, hogy ők besenyő eredetűek. Visokó besenyő terület; az eredeti besenyők pedig magyarok rokon népe. Mindez nem feltevés, hanem tény. Mindegy az, hogy ez a valós tény tetszik e valakinek vagy sem.!..

Visokó elméleteinek összefoglalása

-- E száraz tények említése után, talán megengedhető bizonyos elmélet vizsgálata is. Ennek rövid összefoglalása a következő. A Visokói Piramisok a 44° északi szélesség és a 18° keleti hosszúság metszés pontjai közelében találhatók. A régi időkben is volt hasonló jellegű jelzés; például az egyiptomiak részére a Nagy Piramis vidéke volt a 0°-0°, minden irányban. Ez ma 30°-30°.  A mai keleti hosszúság 18.°-a mentén elindulva dél felé az Adriai tenger partján fekvő Dubrovnyik közelébe jutunk. Észak felé haladva a 18° közelében, attól jobbra találjuk többek között a következő helységeket: Nekcse, Siklós, Pécs, Mánfa, Mágócs, Siófok, Öskü, Komárom, Nyitra. Talán még ide sorolható a Balatonalmádi mellett fekvő Szentkirályszabadja is..
-- Első látásra nem mond sokat e felsorolás. Viszont ha figyelembe vesszük azt a felfogást, mely szerint Földünk felszínén és a felszín alatt láthatatlan erővonalak futnak szinte minden irányba – akkor sok minden értelmet nyer. E vonalak mentén égi és földi erők áramlanak - mondja e feltevés - és ahol az erővonalak találkoznak ott fokozott erőkiáradás észlelhető. A régiek tudói ismerték e helyeket és oda szentélyt, templomot, várat, iskolát, vagy más fontos létesítményt helyeztek. Hazánkban is létezik több ilyen erővonal és erőhely, sokan szeretik a szakrális kifejezést használni.
-- E helyeken többfajta erő nyilvánul meg: léteznek gyógyító, tisztító, erősítő, nyugtató, pihentető, a gondolkodást és tisztán látást segítő, beavató szent helyek. Úgy tűnik, hogy a 18.° hosszúsági vonal maga ilyen erő közvetítő jelzés, vagy pedig az erőcsatorna annak közelében, de vele párhuzamosan halad. Ha e feltevés igaz, akkor a felsorolt helységek nagy részénél erre vonatkozó létesítmény, tárgy, természeti megnyilvánulás létezhet. Kolostor, kápolna, templom, vár, hegy, domb, forrás, kút, öreg fa, különleges alakú szikla, liget, üde növényzet jelzi e fontos helyeket. Néha még műszerrel is kimutatható az erő jelenléte...
-- Az említett helységek közül Nekcsén lovagrend kolostorba, Siklóson vár; mellette Máriagyűd egyik legrégibb zarándokhelyünk, ahol kegytemplom, kolostor, gyógyforrás, szent kút jelzi a hely szent voltát, ahová már 1148 –előtt is zarándokoltak. Mánfán templom, Mágócson bencés kolostor, Öskün régi körtemplomunk ritka példánya látható. Szentkirályszabadján pedig a világ egyik legjobb ivóvize található. Pécsen a Ferences és Domonkos kolostoron kívül sok fontos hely létezik. Ne csodálkozzon senki, ha majd Pécs mellett piramis hegyet, ősi szentélyt, magyar rovásírás emléket találnak, mert ott van, csak fel kell tárni....
-- A Pécsi Havihegyen történt az a csodálatos esemény, hogy a Boldogasszony nyári hóeséssel mutatta meg egy építendő templom helyét. Pécs környékén már 318 körül virágzott a kereszténység egyik formája az u.n. Áriánusz kereszténység, mely közel állt az eredeti, ősi pártus-hun kereszténységhez. A gyönyörű székesegyház Szent István idejében épült, mégis bizonyos részei a pártus hatást őrzik. Pécs környéke a magyar ősvallás beavató helye volt. Hasonló fontosságú Nyitra vidéke is. Itt már Szent István előtt is létezett ősi, magyar keresztény templom. A Nyitrai vár Szent István egyik kedvenc helye volt és környékét is gyakran felkereste. Még az ő idejében is léteztek az itteni táltos-mágus kiképző iskolák, melyeket nem csak, hogy nem üldözött - hanem tevékenyen támogatott. Feltehetően itt is kell létezni piramis hegyeknek és magyar rovásírásos emlékeknek....
-- Ha ez a feltevés sorozat igaz, akkor már talán nem is meglepő az a tény, hogy a Nyitra és Pécs közötti távolság hasonló a Pécs-Visokó közötti távolsághoz. Érthető, hiszen mindhárom fontos lelki központ volt az ősi időkben és a köztük lévő arányos távolságnak is jelentősége volt az áradó erdők hatáskifejtésnek szempontjából. E helyek nem csak erő közvetítő állomásként működtek, hanem maguk is erőfejlesztő központok voltak, mondanánk úgy is, hogy erő telepek. Részeit képezték annak az energia hálózatnak, mely az egész Kárpát-medencében és annak környékén működött.  Ez az erő rendszer, illetve ennek egyenletes, folyamatos működése biztosította hazánk egész területének összhangját...
-- Ez az összhang kiválóan alkalmas volt alkotó, építő gondolatok kifejlődésére és hatalmas szellemi és lelki műveltség kialakulására. Ezen a területen elődeink sok-sok évezreddel ezelőtt-az égiek segítségével-földi mennyországot tudtak létrehozni. Nem véletlenül mondták, hogy Magyarország - Tündérország.... Visokó ennek volt déli végvára. Az említett erőhálózat az egész Földet beborítja, de nem mindenütt egyformán nyilvánul meg. Több tényezőt kell figyelembe venni; ezek közül talán a következő négy a legfontosabb egy-egy területet vizsgálatánál: 1. Földrajzi fekvés, 2. földtani szerkezet, 3 . évszakok - időjárás, 4. a hely lakosainak szellemi és lelki állapota. Az áramló erő és egy területen létező élőlények között kölcsön hatás áll fenn, tehát befolyásolják egymást.
-- Az áramlás szempontjából fontos tényező a föld szerkezetének összetétele. Vannak jó és kevésbé jó vezető kőzetek, rétegek. Bizonyos ásványok, kristályok fokozzák a kedvező hatást. A Magyarország alatti kristálymezők különlegesen jó körülményeket hoztak létre. Tárgyilagosan gondoljuk át azt a sok különlegességet amivel népünk hozzájárult a jobb emberi élet megteremtéséhez. Merjünk gondolni hazánk és népünk különlegességére. Merjünk gondolni végre a magyar termékek kiváló minőségére. A magyar búza mindig világhírű volt. Gyümölcseink: alma, körte, szilva, sárga barack, őszibarack, szőlő, dinnye mind kitűnt ízével és zamatával.
-- Sorolhatnánk boraink kitűnő minőségét is. Gondoljunk a magyar állatfajták kiváló tulajdonságaira. Elég, ha csak felsorolunk néhányat: puli, komondor, kuvasz, vizsla, kopó, pumi… emlékezzünk, hogy mit mondott az öreg pásztor: „ A puli nem kutya, az puli !” Aki valaha látott szürke marhát az tudja, hogy ritka, különleges lényeket látott. Birka fajtáink, malacaink, lovaink kiváló tulajdonságai mindenki előtt ismeretesek. Szellemi termékeink, találmányaink sorra gazdagítja az emberiséget. Magyarországról kikerült nagyságok, tudósok, zeneszerzők, építészek, orvosok stb. az élet szinte minden területén kiemelkedőt alkottak. Gondoljunk sportolóink kiváló, áldozatos helytállására. Csodákat műveltek minden lényeges sportban.
-- Népművészetünk: népdalaink, népzenészeink, énekeseink tették szebbé a világot. Festőink, szobrászaink halhatatlan alkotásai ma is méltó követi népünknek. Mindezek létrejöttében, kialakításában sok tényező játszott szerepet, származástani és egyéb feltételek mellett ott van az a csodálatos hatású erőtér is, amellyel történelmi Magyarország területe és a Kárpátok környéke rendelkezik. A magyar megújulás kérdése elsősorban lelki és szellemi. A saját magunk, valódi énünk megtalálása, fejlesztése, az Isteni Úton való haladás, valamint a magyar testvériség megteremtése vezet egy jobb jövő felé... Ez a felemelkedés útja. Ezen a téren irányt mutat ”Atilla király üzenete”. Hagyományaink megismerése, eltitkolt történelmünk feltárása segíthet megtalálni önmagunkat.
-- A Visokói lelet csoport is része lehet ennek, ha az itt összefoglalt feltevés sorozat helyes. Tárgyilagosan kell foglalkozni a kérdéssel és az igazság előbb-utóbb kiderül. Még beszélni kellene a piramisokkal kapcsolatban a Kárpát-medence és környékének arany-koráról, mely sok ezer évvel ezelőtt ejtette ámulatba az akkori világot. Ezen a földön testi, lelki és szellemi összhangban éltek az emberek hosszú-hosszú életkort. Ahol nem ismerték a bűnözést, s ahová idegen halandó nem juthatott be. Erről a kérdésről most csak annyit, hogy ennek a szent földnek lakosait ők ”áldott népnek”, „boldog népnek” nevezték, akik az Ister folyó mellett laktak és Herkules eljutott hozzájuk. A Visokói piramis-hegyekről messzire látni a távolba, tehát nézzünk, vizsgálódjunk és végre lássunk is tisztán....
-------------------------------------------------------------------------
 

Boszniai Utazásom Naplója
 
  

Az Utazásom Visokóba

-- A Visokói piramisokról eddig hallottak már kellőképpen gerjesztették a kíváncsiságomat ahhoz, hogy 2011 nyarán egy kis Boszniai kirándulás keretében és egy baráti látogatás mellett felkeressem a helyszínt, Visokó városát. A meteorológia nyár legvégén, augusztus utolsó napjaiban, a legnagyobb melegben indultam útnak. Az eddig még ilyenkor szinte sosem tapasztalt, Magyarországi 38-39 °C hőségben mentem, ami nem semmi volt, de a Balkánon volt csak még igazán meleg, itt már a 40 °C is meghaladta a hőmérséklet. Az legnagyobb hőség pedig a Dél-Boszniai Mostar városában fogadott, ahol Európa csúcs született meg ekkor: 45 °C mértek...
-- 2005. áprilisában került igazán felszínre, látott napvilágot, és az azóta is igen gyakran fel-felbukkanó hír, ami szerint a mai magyar határtól légvonalban mindössze: 200 kilométerre délre, Bosznia-Hercegovinában, a Boszniai fővárostól Szarajevótól csupán: 30 kilométerre északra, Piramisokat fedeztek fel. Piramisok léteznek Visokó város közvetlen közelében. A Piramisokkal kapcsolatban: 2005 és 2011 között eltelt 6 évben már számos újabb feltárás és adat került napvilágra.
-- A volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül Boszniában vannak még mindig a leginkább látható nyomai a délszláv háborúnak, számos szétlőtt, romos házat láttam utamon, de azért egyre szebb minden, gőzerővel halad a rendbetétel mindenfelé. Az ország belseje felé haladva egyre magasabbá válnak a hegyek, Visokóba érve pedig már egészen magasak. Visoko, a 17 000 lakosú Boszniai kisváros festői, egy völgyben helyezkedik el, a Bosna folyó partján fekszik, magas, piramis alakú hegyekkel övezve. Egyébként egy nyugodt kisváros, nagy többségében Bosnyák, muszlim vallású lakóival együtt. A városkában egy mecset és egy dzsámi található. Az itt élő emberek egyébként barátságosak és vendégszeretőek, büszkék rá és tudatában vannak annak, hogy hol is élnek ők.
-- Bosznia népe sokat szenvedett a háború évei alatt, közel 5 esztendő telt el számukra a háborútól szorongatva. Ezt a nélkülözésekkel teli időszakot az 1995. novemberében megszületett: Daytoni egyezmény zárta le, azóta béke van az országban. Két ottani barátom fogadott: Mario Božić és Romeo Mitrović, akik lazák és nyugodtak, ezek a délszlávok derűsek és tudnak élni. A szerb-horvát nyelvű társalgásaink alatt egy kávé mellet, amit itt törökösen főznek, szinte mindig szóba kerül a piramis is.
-- A kávézás Boszniában mindig mindenhol egy szertartás, a bosnyák kávé - kava, finomra őrölt kávé, többször felfőzve, a nyugalom jelképe. Mindig is egy bosnyák konvertibilis márkát kértek egy kávéért, most is ennyi, ami átváltva egy fél euró. A háború alatt is jutott erre pénz. Ha mégsem sikerült összeszedni a kávéra valót, akkor egy doboz cigiért is ihattak az emberek egy jó feketét. Manapság is van rá idejük, hogy kávézzanak, hiszen a munkaképes lakosság legalább fele munkanélküli.
-- A Visokói miliőt valamiféle megfoghatatlan misztikum hatja át, ezt kétségkívül a rendkívül szabályos formájú piramis hegy teszi. A szemlélődő hajlamos itt valóban minden kétség nélkül elfogadni azt, hogy régen valamiféle rejtélyes, piramisokat építő és emelő ókori civilizáció élt itt. A helynek pedig valóban van valamilyen egyedi és megfoghatatlan varázsa, kisugárzása és erőhatása, ezt én is megerősíthetem. Nagyon jó itt lenni, bandukolni, nézelődni, gondolkodni, remek itt lenni, egy igazi élmény.
-- A Visočica piramis-hegyet megmásztam, a hegy igen meredek volt, húzós kis utam volt fölfelé. A hegyen itt-ott feltárásokat láttam, ami még mindig nincs befejezve, de szabályos kőlapok, az építőanyagok is jól láthatóak voltak több helyen is. Természetes módon így van ez, anno nem véletlenül építették ide azt, amit ide építettek, a régiek tudták azt, hol mi van, és tudatosan építkeztek a szent helyekre, az energia-központokra. Az, hogy itt is egy energia központ található, az nem lehet kérdés, érezni, érzékelni lehet ezt mindenhol. A hegyet mászva és azon időnként megpihenve jó és bizsergető érzések töltik el az embert, előbb a feltöltődés, utána pedig a derűs nyugalom érzése járja át a testet és a lelket egyaránt..
 
Szerelmem - Szarajevó

 

-- Az utazásom következő állomása dél felé haladva a főváros: Szarajevó volt. Sarajevo városa Bosznia-Hercegovina fővárosa, a Dinári-hegységben, a Miljacka-folyó két partján fekszik és a Bosna folyó is itt ered az Igman hegyről. A város 500 méter tengerszint feletti magasságú síkságon húzódik, de a keleti részen elterülő Óváros egyes külvárosokkal együtt a környező hegyek oldalaira is felkúszik, egészen 900 méteres tengerszint feletti magasságra. A város lakosságát elővárosaival együtt közel fél milliósra, 430 ezer főre becsülik. Túlnyomóan bosnyákok, szerbek, és horvátok lakják.
--  Sarajevo városába megérkezni öröm, különösen mindig először az, fekvése csodálatos, egy nagyon szép látványt nyújtó. Itt egy régi barátom: Mario Mitrović fogadott, akivel jó volt egymást ismét újra látni több év után. Be is mutatta nekem kicsit városát és annak hegyeit. A várost a Dinári-hegységhez tartozó öt nagyobb hegy koszorúzza, amelyekben népszerű kirándulóhelyek és sípályák vannak. A hegyek a következők: Bjelašnica (2067 m), Igman (1502 m), Jahorina (1913 m), Trebević (1627 m), Treskavica (2088 m).
-- Gyorsan telik az idő, már 17 éve annak, hogy véget ért a Boszniai háború, Bosznia 1400 napos ostroma. Immár 17 éve annak, hogy 1995-ben megszületett a Dayton-i béke, ami véget vetett a háborúnak. Ami egyetlen állammá gyúrta: a bosnyákokat, horvátokat, szerbeket. Bosznia-Hercegovina fővárosában, a folyamatosan megújuló és ezer színű Szarajevóban jártam mindenfelé.
-- A Horvátországba menők, a tengerpartra igyekvők többsége elkerüli Boszniát. Még mindig félnek az egykor háború sújtotta országtól, csak kevesen választják úti céljuknak a bosnyák fővárost. 15 évvel a háború után, Szarajevó utcáin végigsétálva megállapíthatjuk: Európa egyik legszebb, kulturálisan legsokszínűbb városát fedeztük fel. A háború nyomait ma is őrző, elüldözött muszlimok házait senki sem újítja fel. Egyfajta mementója a vérengzésnek, melyek mellett gomba módra szaporodnak a toronyházak, paloták.
-- A Szarajevót körülölelő hegyek sok mindent láttak: a szerb csapatok innen ostromolták 1400 napig a várost. Az éhínséget, szenvedést lassan felejtik, ennek ellenére, az elmúlt időszakban látványosan fejlődött a Szegednél háromszor nagyobb boszniai főváros. A szétlőtt épületek, a nemrégiben felhúzott üvegpaloták épp úgy megférnek egymás mellett, mint a zsúfolásig telt kávézók, a rövid szoknyás szerb és horvát lányokkal „ékesített" belvárosi utcák, valamint a hijabot (fejkendőt) viselő muszlim lányok. A város kettősségét a kontrasztok csak tovább erősítik. Az együttélést a mai napig tanuló közösségek ha lassan is, de a fejlődés útjára léptek.
-- A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy nagy vallási csoport: - római katolikus, - ortodox kereszténység, - muszlim, - zsidó vallás által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint Szarajevó a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül: - katolikus templom, - ortodox templom, - muszlim mecset, - zsinagóga is található.
-- A városba érkező turisták első célpontja az óvárosban található híres főutca, a: Baščaršija, a muzulmán negyed. A szűk utcákkal tagolt, kávézókkal sűrűn tarkított belvárosban sétálva senki sem gondolná, hogy a városlakók negyven százaléka munkanélküli. A bosnyák kávé: finomra őrölt kávé, többször felfőzve, törökösen, a nyugalom jelképe. A középkori utcák üzleteinek kirakataiba padokat szereltek, így az árusok közvetlenül az ablakban tudják kávéjukat kínálni. Itt is mindig egy konvertibilis bosnyák márkát kértek egy kávéért. A háború alatt is jutott erre pénz.
-- A Szarajevóiak nagyon szeretik városukat. Ezt még egy híres dalban is megénekli: Kemal Monteno. Kemal Monteno dala így szól: "Sarajevo Ljubavi Moja" - "Szerelmem Szarajevo". A városban élnek magyarok is természetesen, ha kevesen is vannak, de vannak. Muratović Irma, a Szarajevói Magyar Egyesület vezetője. A kedves és barátságos hölgytől megtudtuk: vajdasági felmenőkkel is rendelkezik, férje bosnyák-szerb kettős állampolgár.
-- A közösségek keveredése a nacionalizmus térnyeréséig teljesen természetes volt. A bosnyákok, a szerbek és a horvátok mindig is békében éltek egymással. – A vajdaságiak szerint lusták vagyunk! – mondta nevetve Irma, aki a háborúban elvesztette kétéves kisfiát és testvérét is. – Nem értik meg, hogy a sok szenvedés miatt mi csak a mának éltünk. Minden nap a túlélésért küzdöttünk, sosem terveztük a jövőt. Ezért a kívülállóknak úgy tűnhet, nem csinálunk semmit – mesélte Irma, milyen mentalistásbeli különbségeket tapasztalhatunk az egykori Jugoszlávia északi és déli lakói között.
-- A főutca hatalmas gránit tömbjein sétálva észrevehetjük, hogy csak a nyugat-európaiak sietnek. A lenyugvó nap mellett lassan megtelik a mecset: imához készülődnek a muzulmánok. Csurig telnek a teraszok, mindenfelé: burek, plejskavica, és kávé illata terjeng. A város egyik része a müezzin hívására térdre borul, a lüktető belvárosban alig lehet szabad helyet találni. A sokszínűség jegyében a kávézók sem egyformák: a muszlimoknál csak a fekete italt szolgálják fel, a szerb-horvát helyeken sört is csapolnak – az egészséges hazafiság jegyében Sarajevsko Pivót, azaz Szarajevói sört. Ha megkérdezzük, milyen nyelven beszélnek, csak annyit válaszolnak, a helyin. Nem tesznek különbséget egymást között.

Mostar - és az Öreg Híd

      

-- Utam következő állomása dél felé haladva Mostar városa volt. A városba érve vasúton nagyon meleg fogadott. Az Európa csúcsot itt mérték e nyár végén: 45 °C mutatott a hőmérő higanyszála. A város nevét az azt keresztülszelő Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta, szerb-horvátul: "Most Stari" vagy "Stari Most" - Öreg Híd.. A délszláv háborúban lerombolt, majd újból felépített hidat 2004. július 23-án avatták fel és azóta ismét régi alakjában látható.
-- Mostar örökre eggyé vált a több mint 500 éves, UNESCO listás: "Stari Most" - "Öreg Híd" képével. A Neretva folyó feletti híd lerombolása előtt emberek sokasága jött a városba, hogy megcsodálja szépségeit. A híd helyreállítása utáni állapot emlékezteti az embereket, hogy hogyan is éltek egykoron, és hogy talán hogy fognak majd egyszer újra élni.
-- Mostar a 100 ezer lakosú város szintén nagyon szép, egyedi hangulatú, megnyerő atmoszférájú. A turisták által is sűrűn látogatott Mostarban nyáron nagyon meleg van, hiszen ez Bosznia-Hercegovina legmelegebb hőmérsékletű városa: forró napokon akár 45 °C-ot is mérhetnek., amibe én éppen ekkor bele is csöppentem.
-- Az Óváros, amely az Öreg híd környékén található, azonban számos más látnivalót is kínál még az utazónak. Ebben a régi és ódon városrészben az Öreg híd környékén van még sok egyéb látnivaló: Mecsetek, Tornyok, a Tabán, a Kujundžiluk utca, és a Rózsa Hotel. Mostar egy élmény a város miliője pedig egyedi.

Neum - és a Bosnyák tengerpart

   

-- A Boszniai utazásom következő állomása és egyben végállomása: Neum és a az Adriai-tengerpart volt. A tengert hosszabb idő után újra meglátni mindig jó érzés, az Adriát pedig különösen jó látni mindig. Neum 5 ezer lakosú városka, Bosznia-Hercegovina egyetlen tengerparttal rendelkező települése. A város előtt elterülő, mintegy 20 kilométer széles parti sávon zajlik az ország teljes tengerparti strandélete. Egy városnyi partot, mindössze ennyit kapott Bosznia az egykori Jugó Adriából. 
-- Neum az ország egyetlen tengerparti kijárata, így e hely nagyon felértékelődött az utóbbi időben. A város körülbelül: 70 kilométerre található észak-nyugatra: Dubrovniktól. Klímáját hosszú, forró nyár és igen rövid, enyhe tél jellemzi, az országban Neumban van a legtöbb napsütötte nap. Az Adriai-tenger átlagos hőmérséklete 14°C körül van januárban, ami júliusban és augusztusban eléri a 32°C-ot is.
-- Annak érdekében, hogy a szálláshelyek iránti óriási igényt kielégítsék, hatalmas szálloda épültek zsúfolódnak össze, amelyek óriási beton épületeikkel már messziről hirdetik a hely népszerűségét. A városon kívül lévő, de a tengerparton található kemping is számos szálláshelyet biztosít a turisták számára. A település igen gazdag bevásárló központokban és üzletekben, amelyek többnyire kedvező áron és akciókkal kínálják áruikat, ezért a horvát látogatók is szívesen vásárolnak itt...
-- Ami magát Neumot illeti, talán mondhatom, hogy kicsit Monte-Carlóra hasonlít a hegyoldal beépítése és a szűk hely miatt. Homokos partja van, ahova a szállodákból általában gyalogoslépcső vezet lefelé. A miénkből például 191 lépcsőn át lehetett lejutni, pedig nem is tartozott az igazán magasan fekvők közé. Egyébként a városka jelenleg is fejlődik, sok az épülő új ház és szálloda.
-- Bosznia tengerparti turizmusa ezen az egy helyen koncentrálódik. Ez a 25 kilométeres koncentrálódás az egymásra nőtt, néhol szocialista építészeti stílust idéző szállodák, panziók tömegében nyilvánul meg, és a nagy tömegben. Az ide látogatók általában elégedettek a szolgáltatásokkal, ezért nagyon sokan keresik fel a települést. A part olyannyira kedvelt, hogy a főszezonban a strandolók épp hogy csak a törülközőjüket tudják lerakni.
-- Azonban a város nyüzsgő forgatagáért kárpótol annak gyönyörű környezete, a közelben lévő Neretva-folyó torkolata vagy a Neummal szemközt lévő Peljesac-félsziget. A városból a Korcula-, a Lastovo- és a Mljet-szigeteket is könnyedén megközelíthetjük, amelyek számos csodaszép tengerpartot és felejthetetlen fürdőélményt kínálnak a strandokon és az elhagyatott öblökben egyaránt. Igen látványos a Neumtól csak néhány kilométerre fekvő zarándokhely, Hrasno, templomával és békeszobrával. Az utazásom szép és élményekkel teli volt, ami itt a tengernél be is fejeződött.

----------------------------------------------------------------------------