"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Borok és Borkultúra világszerte - Bíró Csaba

2013.04.08 14:55

 

Borok és Borkultúra világszerte.

A különleges termőhelyek és a legjobb szőlőfajták találkozása eredményezi a legnagyobb hírű és értékű borokat világszerte. Nagyon hosszú fejezetet igényelne a világ híres borainak eygszerű felsorolása is. Egyáltalán, mitől híres egy bor.?. Ennek megítélésben fontos a borok kora, a piaci értékük, az említésük gyakorisága a szakirodalomban, és még sok más egyéb körülmény is.

 

A világ leghíresebb borvidékei és borai

-- Alapvető követelmény a boroknál, hogy hosszú életűek legyenek - vagyis élvezeti értéküket évtizedekig megtartsák. Meghatározó szempont az is, hogy szerepelnek-e árveréseken, azaz mekkora a keresettségük. A nagy aukciós házak (Sotheby's, Chrysty's) katalógusainak olvasgatása önmagában is tanulságos és szórakoztató. Országonként szeretnénk bemutatni a borok klasszikusait, erre 16. ország borait választottuk ki, mert a tizenhatos szám is egy teljes egész, a legjelentősebbek, természetesen a teljesség igénye nélkül.
-- Csupán az a szándék vezet bennünket, hogy olvasóink némi fogalmat alkossanak a klasszikus borok világáról. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ha egy borról beszélünk, az csak egy meghatározott szőlőfajtából vagy többfajta állandósított keverékéből, azaz standard cuvée-ből készült, egy bizonyos pincészetből származó, adott évjáratú bor lehet. E három adat határozza meg egyértelműen a bort.
-- A bortermelés „törzshelyeinek" értékét és jelentőségét segít megérteni a következő történet. Egy hazánkba látogató nagy tekintélyű francia borásznak feltették a kérdést: ha a francia föld csúcsformában termi a világ legjelentősebb szőlőfajtáit, miért nem telepítenek például furmintot.?. Könnyen lehet, hogy ott e szőlőnek a bora még élvezetesebb lenne, mint őshazájában. A válasz rövid és meggyőző volt: Lehet, sőt valószínű. De a viszonyítási alap akkor is Magyarország, az első termőhely lenne..

- A Világ 16. Legjobb és Leghíresebb Bornemzetéről -

1. - Franciaország borai

-- Ha bor, akkor Franciaország. A borok kapcsán első sorban Franciaország juthat eszünkbe, nem véletlen, hiszen a világ egyik legnagyobb bortermelő országa. A mérsékelt, változatos éghajlat és a sokféle táj folytán az országban megterem szinte minden fajta bor. A bor évezredek óra az egyik legnemesebb, arisztokratikus nedű. Franciaországban való elterjedése kapcsán két változat ismert. A régebbi, mely szerint rómaiakhoz kötődik a bor behozatala, ennek ellent mond Paul Cartledge, a Cambridge Egyetem professzorra által készített tanulmány. Mely szerint mintegy 2500 évvel ezelőtt a Franciaország déli részében letelepedő görög felfedezők ismertették meg a franciákat a szőlészet és borászat mesterségével. A példákat a következő három borvidékről vettük: Bordelais, a Bordeaux városról elnevezett, magyarul bordói, Bourgogne, a Beaune „fővárossal" bíró, Dijontól délre fekvő burgundi, valamint a Cotes du. Rhone, azaz Rhone-völgyi borvidék.
-- Bordelaise - Bordói: Bordói borokra Medoc, Saint-Émilion és Sauternes régiókból vesszük a példákat. Medocban - fontos tudni - a cabernet szőlőfajták (sauvignon és franc), valamint 5-15% merlot adják a vörösborok alapanyagának túlnyomó részét. Már a 16. századtól vannak megbízható feljegyzések az itteni bortermelésről. A szőlőtermő területeket az 1855-ben rögzített rendszer szerint 5 osztályba, „cru"-ba sorolják. A világviszonylatban híres borokat a 61 cru classe birtokok adják (a többi a cru bourgeois-ba tartozik, vagy még oda sem, azok csupán egyszerű asztali borok). Az élen az 5 premier cru áll: Cháteau Lafite Rothschild, Cháteau Margaux, Cháteau Latour, Cháteau Haut Brion, Cháteau Mouton Rothschild.
-- A chateau" nem csak kastélyt jelent, jelen esetben szőlőbirtokot kell érteni alatta. (A bordói borvidéken mintegy 4000 chateau-t regisztráltak, s még jó néhány kevésbé jelentős birtokot. A borokat - a többi között - az előállított kis mennyiség teszi naggyá. Például 70 hektáron körülbelül 130 000 palackkal termelnek, azaz hektáronként 14 hektolitert, összehasonlítva az asztali borok 80-120 hektoliterével. Egy ilyen bor, jó évjáratban, 30 év után élvezhető, gyengébb évjáratban 10-15 év után. Egészen gyenge évben a termést névtelen asztali borként értékesítik. A bor színe sötét rubinvörös, évtizedek múlva gránátvörös, illatában és ízében a cabernet sauvignon fajta jellegzetességei hallatlan koncentrációban jelennek meg. Talán a fekete ribizlire emlékeztet a legjobban (de nem hasonlít rá!) Rendkívül gazdag cserző anyagokban.
-- Mindez egy kényes egyensúly középpontjában van, azaz tökéletes harmóniában az egyéb komponensekkel. A bor íze a szájban meglepően hosszú ideig megmarad. Ha az illatok és ízek intenzitása túl erős, a bor nem lehet elegáns. E borok egyik fő tulajdonsága, hogy az aromák és zamatok harmóniája mellett könnyedség jellemzi őket, ugyanakkor „hatalmasnak" is érezzük. Az ilyen ellentmondásosnak tűnő megállapítások, mivel egyértelműen bizonyítottak, igazolják e borok rendkívüliségét és utánozhatatlanságát. Az ilyen klasszikus borokat az is jellemzi, hogy zamat gazdagságuk évtizedekig a csúcson marad..
-- Ha Medoc a „szilárd" szóval jellemezhető borok hazája - akkor Saint-Émilion a „mosolygós" borok szűkebb pátriája. Ez a talaj- és klímaadottságok mellett elsősorban a merlot szőlőnek tulajdonítható. Az itteni borok lazább savszerkezetükkel és bársonyos tanninjukkal más hangulatot árasztanak, mint a medociak. Ha egyszerűen csak lágyabbnak neveznénk őket, akkor hogyan lehetnének ugyanúgy száz-egynéhány év után is élvezhetők, mint a medociak? Nagy előnyük, hogy mintegy fele annyi idő alatt érnek, mint a Medocból valók. A borok - és természetesen a termelők is - itt arisztokratikusabbak, mint „ott lenn". I. János király 1199-ben állította fel azt az esküdtszéket, amely a mai napig is felügyeli a St.-Émilion-i bortermelést... Itt a bortermelők (és boraik) legmagasabb kategóriája a premier grand cru classe (12), a következő a grand cru classe (63), ezek 10 évre kapják meg a minősítést, az „egyszerű" grand cru kategória (kb. 170) évente pályázik a minősítésre. Ezután jönnek a névtelenek... Az élvonal termelői: Chateau Ausonne, Ch. Cheval Blanc, Ch. Belair, Ch. Canon, Ch. Figeac és mások.
-- A szőlőfajták összetételében mintegy 50% a merlot és ugyanennyi a cabernet franc (ritkán sauvignon) - de a merlot részaránya egyes helyeken 70%-ig is felmehet. A St.-Émilionnal szomszédos régió Pomerol, itt a borok jellege St.-Émilionéihoz hasonló. Említést érdemel a Cháteau Petrus, ahol Franciaország legdrágább vörösborát állítják elő. Ahogy ez a birtok tekinthető Pomerol zászlóshajójának, ugyanúgy Cháteau d'Yquem egyértelműen és vetélytárs nélkül az első Sauternes-ben. Az eddig említett területeken számottevő fehérbortermelés nem folyik. Sauternes viszont éppen édes, fehér desszertborairól lett világhírű. Körülbelül 80% benne a semillon és 20% a sauvignon blanc szőlőfajta. A Cháteau d'Yquem (premier grand cru) bora mellett 11 premier cru kategóriájú, és a 2. cru osztályba sorolt birtok borai közül 12 vetélkedik. A borok jellegét a nemespenész (botrytis cinerea) által megtámadott bogyók zamata adja. Így van ez Tokajban is - de míg nálunk az érlelés levegő jelenlétében (oxidatív úton) történik, Sauternes-ben a levegőtől elzárva érnek a borok. Ennek következtében ízben és színben is különböznek - világos szalmasárgák. Zamatukra a dió és a méz a jellemző, természetesen sok más ízárnyalattal színezve. A legjobb évjáratok az utóbbi időben az 1967-es és 1976-os.
-- Bourgogne - Burgundi: Talán senki sem tudja a pontos választ arra a kérdésre, hogy vajon miért áll közelebb a franciák szívéhez ez a borvidék, mint bármely más. Amint a magyar himnuszban Kölcsey megénekli Tokaj borát, úgy zengenek a francia költők is arról a nedűről, melyet ez az 50 kilométer hosszan húzódó dombsor terem. Mindössze két szőlőfajta adja a burgundi borokat: fehéret a chardonnay-ból, vöröset a pinot noire-ból készítenek. A parcellák (és tulajdonosok) száma nagy, a birtokok átlagmérete 2-4 hektár. Sok az egy hektárnál kisebb birtok is. A vidék „fővárosa" Beaune, egy csodálatos középkori városmaggal rendelkező kis település. Ettől délre a Cote d'Or-nak (Aranydombsor) nevezett terület déli részén kell keresnünk a híres fehérborokat.
-- Burgundiában a termő területeknek (és átvitt értelemben a boroknak is) legmagasabb osztálya a grand cru, ezt követi a premier cru, majd az egyes községek nevét viselő cru-k következnek. Ilyen értelemben a „Le Corton", a „Le Musigny", a „Le Montrachet", a „Chambertin" előkelő és szívdobogtató nagy borok nevei, míg a „Gevrey-Chambertin" nagyon jó, középkategóriájú bort jelöl. Ha tehát egy címkén egy jól hangzó név olvasható, meg kell nézni, milyen „társaságban' van...
-- A legigényesebb borkedvelőnek is méltó ajándék lehet például az ötvenedik születésnapjára egy olyan palack bor, amelynek címkéjén a következő nevek közül szerepel valamelyik. Vörösborok: La Romanée, La Tache, Romanée-Conti, Musigni, Corton, Clos de Vougeot, Volnay, Les Plures, Charmes Dessus, Caradeux, Les Pougets, Bonnes Mares. A fehérborok élmezőnyéből: Corton-Charlemagne, Cras, Petures, Taupine, Montrachet, Batard-Montrachet, Maranges. Míg a Bordói vörösborokat sikeresen le lehet írni gyümölcsök illatával és zamatával, addig a burgundiak esetében ez szinte lehetetlen. Csak ilyesmit szoktak emlegetni: "az az utánozhatatlan, hatalmas pinot noir zamat!" A vörösborok színe itt világosabb, mint a cabernet-k termőhelyein, alkoholtartalmuk magasabb, 14 térfogatszázalékig is elmegy, sőt a fehérek 15 százalékig. A természet csodája, hogy miképpen tudja a többi beltartalmi érték kiegyenlíteni ezt a magas alkoholtartalmat! Röviden: ettől lettek a burgundi borok világklasszisok.
-- Cotes du Rhone: A Rhone folyó völgyének északi részén híresek Hermitage borai (marsanne és roussanne szőlőfajtákból), de Condrieu borai is csodásak, izgalmasak és „nagy egyéniségek". A folyó déli partjainál viszont, rendkívül köves-kavicsos talajon termelik azt a sok érdekes szófőfajtát, amelyekből a többi között a jól ismert Chateauneuf du Pape készül. Ez a bor világszerte ismert és kedvelt, bár nem tartozik az igazi nagy klasszisok közé. Népszerűségének és remek zamatának egyik titka a sok nap, amely délen „barátságos" savakat és bársonyos tannint ad a bornak, másrészt a bortermelők évszázados tudása, amellyel 6-8-10 vagy még több szőlőfajta borát házasítják egy utánozhatatlan cuvée-vé, melyben nyoma sincs a Medoc nyerseségének. Grenache, cinsaut, syrah a fő szőlőfajták. E jó hangzású névvel, éppúgy mint Chablis-ban, egészen középszerű borok is forgalomba kerülnek.
A Francia borok legjobbjai:
-- Bouchard Ainé & Fils Clos De Vougeot Grand Cru 2007 -- Egy fiatal Grand Cru Burgundiából. ( 100% Pinot Noir ) Még sokat kell várni, hogy majd egyszer kibontakozzon. Az előző évjáratokat ismerve még ehhez legalább 5-7 év kell. Potenciálja kb 25-35 évre szól. Akkor viszont olyan széles a spektruma, hogy ettől olyan különleges. Minden gyűjtő álma. Összesen 459 palack készült belőle. (Wine Spectator: 99 pont)
-- Bouchard Ainé & Fils Corton-Charlemagne Grand Cru 2008 -- Egy fiatal Grand Cru Burgundiából. ( 100% Chardonnay) Még sokat kell várni, hogy majd egyszer kibontakozzon. Az előző évjáratokat ismerve még ehhez legalább 4-5 év kell. Potenciálja kb 25 évre szól. Akkor viszont olyan széles a spektruma, hogy ettől olyan különleges. Minden gyűjtő álma. (Wine Spectator: 98 pont)
-- Chateau Le Bon Pasteur Pomerol 2002 -- Egy éretten kész és hosszú lecsengésű szép Bordeaux-i bor. Szinte még fiatal. Mindenesetre fejlődési pályájának kezdetén áll a bor. Komplex, selymes, behízelgő tanninjai vannak. Minden szépség megvan benne amit egy ilyen bortól elvár a vásárló. (Wine Spectator: 97 pont)
-- Chateau Latour Bordeaux 2003 -- Nagyon szép koncentrált bor. Még pályafutásának kezdetén áll. Illata nagyon gyümölcsös. Kortyolva selymes, elegáns. Igazából egy ilyen bort barátokkal érdemes elfogyasztani lehetőleg ne étel mellé. Így is szép lesz.
Garantáljuk. Ja és az ár-értéke.?. A minőséghez képest ajándék. Minden gyűjtő álma. (Wine Spectator: 96 pont)
-- Chateau Margaux Bordeaux 2005 -- Egy nagyon gyümölcsös hosszú lecsengésű szép Bordeaux-i bor. Szinte még fiatal. Mindenesetre fejlődési pályájának kezdetén áll a bor. Komplex, selymes, behízelgő tanninjai vannak. Minden szépség megvan benne amit egy bortól elvárhat a szakértő. (Wine Spectator: 96 pont)
-- Chateau Marsau Bordeaux 2003 -- Egy kiváló és harmónikus bor. Illata nagyon gyümölcsös és érezhetően kellemes. Kortyolva selymes, elegáns. Igazából egy ilyen bort barátokkal érdemes elfogyasztani lehetőleg ne étel mellé. Így is szép lesz.
Garantáljuk. Ja és az ár-értéke.?. A minőséghez képest ajándék. (Wine Spectator: 95 pont)

2. - Olaszország borai

-- Itália, Olaszország a világ egyik legnagyobb múltú és máig vezető szőlő és borkultúrája a világon. Minden valószínűség szerint Itálián keresztül jutott el Európába Kelet szőlőkultúrája. Érthető tehát, hogy az ilyen nagy múlttal rendelkező országban ma is rendkívüli borokat találunk. Érdekes, hogy a világviszonylatban jelentős olasz borok mind vörösborok. A fehérek között olyan kiemelkedőt, mint például a Vino Nobile de Montepulciano, nem találni. A Piccolit valóban híres és drága fehérbor, de főleg azért, mert a szőlőfajta a mi kéknyelűnkhöz hasonlóan nővirágú, keveset terem. Kitűnő bor, de nem klasszis. A Chianti-vidék Toscanában található. A jó évjáratokból származó riserva borok a nagy borok sok tulajdonságával rendelkeznek. Illat- és zamat- gazdagságuk, 20-30 év közti élettartamuk a klasszikusokra emlékeztet.
-- A szőlő is gyakorlatilag ugyanaz Sangiovese, amiből Montalcinóban vagy Montepulcianóban az „előkelőségek" készülnek. Mégis, ha a leghíresebbet keressük Olaszországban, azt Montalcino városkában találhatjuk. A Biondi-Santi család pincészete termi - egyesek szerint: Olaszország egyetlen „grand cru"-jét (ezt a minősítést itt nem használják). A család hagyományai a múlt század elejére nyúlnak vissza. Kastélyukban van a pincészetük is, ahol hallatlan precizitással készülnek a borok, a lehető legtöbbet megtartva a hagyományos feldolgozás módszereiből. Természetesen biotermesztést végeznek, a szőlőt klasszikus középorsós présen sajtolják, de a menetet méhviasszal kenik. Az eredmény: egy közepes szín intenzitású rubin, majd gránátvörös bor, illata olyan gazdag, amilyen csak lehet. A szájban az ízek és érzetek meghaladják, amit érzékszerv felfogni képes. A vendég kezébe adott múlt századi palackok is fokozzák az élményt. S ami a lényeg: ez egy helyi szőlőnek a bora, ragyogó példa arra, hogy nemcsak a világfajtákból lehet nagy borokat készíteni. A Brunello di Montalcino méltán foglalta el helyét a borok Parnasszusán.
-- A tannin csodájának is lehetne nevezni azt a Barolo-t, amelyet az északolasz Piemontban Angelo Gaja állít elő. Közép-Olaszország mellett ez a vidék is a világ élvonalába tartozik. A nebbiolo szőlőfajta jó fekvésekből származó bora példátlan tanningazdagságát ötévi érlelés után kezdi veszíteni, vagyis szelídíteni. A szinte sűrű, egészen sötét színű bor természetesen sokban különbözik a világ tekintélyes cabernet-itől, de itt velük egyenrangú. Hogy ne csak egyetlen piemonti név álljon itt: Pio Cesare borait is bárkinek ajánlhatjuk.
-- A franciák kísérletező kedve az olaszokra is hatott. Az Antinori családtól Gajáig többen megpróbálták, hogy az ő talaj-klíma együttesük, szakmai tudásuk hogyan alakítja a cabernet szőlők borát. Így jött létre Piemontban a Darmagi, Toscanában a Sassicai, a Tignanello és az Ornellaia (amely egy fiatal magyar borász, Gál Tibor keze alatt született). Ezek a borok - mivel a cabernet-fajták nem szerepelnek a klasszikus olasz szőlő kódexben - csak asztali borokként minősíthetők. Élvezeti értékük és áruk felveszi a versenyt a nagy múltú hírességekkel. Lehet, hogy ők a jövő klasszisai.?..
-- A legfontosabb olasz borkalauzok 2008-as csúcsborainak közös halmaza öttagú. A borok, amelyek minden vitán felül állnak: San Leonardo 2003, Tenuta San Leonardo (Trentino); Montevetrano 2005, Montevetrano (Campania); Terra di Lavoro 2005, Galardi (Campania); Sassicaia 2004, Tenuta San Guido di Bolgheri (Toscana); Moscato Giallo Passito Serenade 2004, Cantina di Caldaro. Külön öröm, hogy a többség negyven-ötven euróért beszerezhető. Az olasz önérzet azonban háborog, hiszen a háromezer őshonos szőlőfajta országában az öt csúcsborból három bordói küvé, azaz francia fajtákból házasították őket. Némi háttér a konszenzusos jelöltekhez:
Az Olasz borok legjobbjai:
-- Valmarone - Lambrusco Bianco (félédes) 2006 -- Olasz, félédes gyöngyözőbor. Hűtve kiváló frissítő, az olaszok kedvenc itala. Szénsavas és nagyon üdítő. Nagyon gyümölcsös. Igazán kedvelhető. (Wine Spectator: 77 pont)
-- Laura Romagnelli - Lambrusco (édes) 2006 -- Vörös édes olasz habzóbor. Hűtve igen kiváló és kellemes ital, az olaszok mindennapi kedvence ez.!. Nagyon gyümölcsös és bársonyos tapintású. (Wine Spectator: 78 pont)
-- Rocca Delle Macíe - Chianti Classico 2003 -- Ez egy igen magas minőségi bor Olaszországból. A Chianti borvidék egyik iskola példája. Vastag, bársonyos, szép egyensúlyú bor. Hosszan tárolható. (Wine Spectator: 88 pont)
-- Marchese Antinori Chianti Classico Riserva 2008 -- A családról elnevezett, kiemelkedő minőségű, viola- és dohányillatú Chianti Classico, mely legfőképpen a Santa Cristina, Badia a Passignano és Péppoli területekről származó Sangiovese és Cabernet szőlőkből készült, majd francia barrikhordókban érlelődött 14 hónapig. (Wine Spectator: 89 pont)
-- La Serena Brunello di Montalcino 2004 -- Döbbenetes illatintenzitás, benne minden, amit a Sangiovese adhat. Egészen hihetetlen részletgazdagság friss szőlővel, dohánnyal, toasttal, rengeteg fűszerrel és virággal, egyszerre csábító és elegáns. Szájban tökéletes egyensúly, nagyon feszes, mégis lágy szerkezet, nagyon komoly test. Még egy kis újfa az ízben, de a tannin tökéletes, puha, mégis élettel teli. Hatalmas potenciál. (Wine Spectator: 94 pont)
-- Tenimenti Ricci Brunello di Montalcino 2004 -- Finom, húsos, rendkívül gyümölcsös, haraphatóan húsos illatvilág frissen őrölt borssal, vérnaranccsal, vaníliás háttérrel. Szájban is ez folytatódik, de a szerkezet kicsit egydimenziós, a savak kicsit lemaradnak, a feszesség picit megtörik. A tannin nagyon szép, nem sok, puha, így a bor készebbnek tűnik a többinél. Szilvalekváros lecsengés, picit lehetne hosszabb. (Wine Spectator: 94 pont)
-- Collemattoni Brunello di Montalcino 2004 -- Visszafogott intenzitású, mégis erőteljes, húsos, lekváros, meggyes, szilvás illat pici vaníliával, mentával és púderrel (!) a háttérben. Szájban nagyon szép szerkezet, lágy és feszes egyszerre, de tény, hogy ez a feszesség lehetne még jobb. A tannin gyönyörű, betölti a szájat, a hordóhatás kvázi nulla, ez nem is véletlen: csak nagyhordót használnak. Hatalmas potenciál. (Wine Spectator: 95 pont)
-- Uccelliera Brunello di Montalcino 2004 -- Egyesíti az összes előző bor jó tulajdonságát. Elképesztő intenzitással nyit, benne kerek, hallatlanul gyümölcsös és húsos felszín, alatta rengeteg fűszer, bazsalikommal, mentával, bőrrel, friss sangiovese-vel. Szájban egészen különleges szerkezet, gyönyörű, nagyon klassz savak, hallatlanul feszes, hibátlan, csiszolt, mégis élettel teli tanninok, ragyogó arányok, gyönyörű komplexitás. A végén csoki, kávé remek dohány, és soha nem ér véget. Kellett neki a pár hónap a palackban. (Wine Spectator: 97 pont)

3. - Spanyolrszág borai

-- Spanyolország a harmadik bor nagyhatalom a világon, a Franciák és az Olaszok mellett. A spanyol borok kiválóak, minden borfajta és bortípus megtalálható a Hispánia földjén, a legszárazabbtól a legédesebb nedűig egyaránt. Az ország északi és a középső részén remek száraz és fehér borok készülnek, főképp La Rioja és La Mancha vidékein, míg délen Malaga és Jerez környékén édes desszertborok, sherry-k készülnek.
-- Ha nem volna a Spanyoloknak Sherry boruk, az ország zászlós bora a Vega Sicilia lenne. Közép-Spanyolországban terem Valladolidban, a Duero partvidékén. A termelt mennyiség és az ár itt is fordítottan arányos. Pedig a leghíresebb vörösborok a két Rioja-vidékről származnak. Mélyvörös színük, magas alkoholtartalmuk igazi mediterrán borrá alakította őket. Eltarthatóságuk csak évtizedekkel mérhető. Illat- és zamatgazdagságuk csodálatos, csak az nincs meg bennük, amit a francia boroknál finesse-nek nevezünk. Egy üveg Agostino I. Gran Reserva azért minden bor ínyenc számára kitűnő ajándék...
-- A sherry borokat sajátos íz- és illatviláguk különbözteti meg a világ számos, oxidatív úton készülő boraitól. Készítésük egy speciális, csak erre a vidékre jellemző érlelési rendszerben történik, az úgy nevezett Soleras és Criaderas-ban. Az andalúz vidék borai eredetük szerint „ősi” boroknak számítanak. Ezek az italok XVI. és XVII. században kialakult tengeri kereskedelem virágzása alatt születtek, csakúgy, mint a portói, marsalai, vagy madeirai borok. Képesek voltak átszelni az óceánt bárminemű minőségbeli károsodás nélkül. Nemes, üde, finom alkoholos italok, árnyalatokban gazdag összetétellel. Az andalúz borok stílusuk alapján szoros egységet alkotnak, mégis mind nagyon különbözőek.
-- A sherry a maga sajátos előállítási módjával (penészhártya alatti, oxidatív érlelés, évjáratok keverése, alkoholos dúsítás) nem sorolható a klasszikus borkategóriákba, miként a Portói vagy a Madeira sem. Termelési hagyományaik eltérnek az európai borokéitól. Illat- és ízgazdagságuk alapján a világ nagy borai közé tartoznak, de a legnagyobb márkát jelentő pincészetek is többet állítanak elő, mint egy közepes Medoci pincészet. Így, ha árverésen feltűnik egy 1864-es Portói, sokkal kisebb feltűnést kelt, mint egy 1880-as Tokaji aszú.
A Spanyol borok legjobbjai:
-- Bodega Pago De Los Capellanes: El Picon 2003 Magnum -- Az egyik legismertebb és legkeresettebb Spanyol csúcsbor. Amellett, hogy már most nagyon jól fogyasztható, - hatalmas test, mégis a hatalmas koncentráció ellenére elegáns, - a várható élettartama nagyjából az eddigi borok után 2035 körülre tehető. A pont önmagáért beszél, így az ismert és elismert Robert Parker 97 pontra értékelte. Minden gyűjtő álma a bor..... de nem mindenki juthat hozzá az ára illetve a limitált mennyisége miatt. Összesen 200 palack készült belőle. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Vega Sicilia Reserva Especial -- Egy évjárat nélküli küvé, amelyben a legkiválóbb évjáratok (1985, 1991 és 1996) legszebb tételei ötvöződnek. A nemes hordóhasználat és a szőlőfajták (tinto fino, caberent sauvignon) sokszínűségének tökéletes szinergiája. Sötét cseresznyeszín, elegáns, hihetetlenül részletgazdag illat, amely hozza a jellegzetes Vega Sicilia-jegyeket: grillázs, fűszerek, fekete áfonya és szeder. A hosszas érlelésnek köszönhetően gyönyörű, selymes textúra, kerekség és hosszúság, összességében szavakkal nehezen megragadható kifinomultság. Még 25-40 évig hozni fogja a formáját. Wine Advocat: 95 pontra értékeli. (Wine Spectator: 95 pont)
-- Taso Real Tempranillo 2009 -- Szóval ilyen egyszerű és mégis kellemes fogyasztású borból létezik kevés. Vagy csak bizalmatlan az ember egy idegen fajtával.. Egy szó mint száz Spanyolország leggyakrabban termesztet vörös szőlőjéből készül és általában nagy sikerrel. Ott és világban szinte mindenütt közkedvelt lett. Jelen esetben egy könnyen fogyasztható, lesimult savakkal viszont kellemes gyümölcsös illattal és ízzel bíró klassz borról beszélhetünk. Sokszor van, hogy nem a legjobbat keresi az ember csak egyszerűen szeretne egy jó pohár bort inni. (Wine Spectator: 91 pont)
-- Taso Real Tempranillo félédes 2009 -- Egy könnyed minden komplikációtól mentes mindennapos fogyasztásra ajánlott vörösbor aki kedveli a kicsit édesebb ízvilágot. (Wine Spectator: 88 pont)
-- Taso Real Airén félédes 2009 -- Talán kevesen tudják ez a leggyakrabban termesztett szőlő Spanyolországban. Illatos, könnyed gyakran egy kicsit édes vagy félédes. Igaz beszélgető bor nem csak hölgyeknek. Kiváló bor a mindennapokra. (Wine Spectator: 87 pont)
-- Vida del Saz Macabeo 2009 -- Talán illatban leginkább a mi Irsai Olivér borunkra emlékezetet. Üde, friss amit aztán ízben is ugyanúgy produkál. Talán a két fajta között az a különbség, hogy a Macabeo hosszabb ideig friss marad. Remek aperitif de kiváló fehér húsú ételekhez, hogy a tenger gyümölcsei ne is hozzuk már szóba.. na és a spanyol konyha persze, isszák is ott helyben rendesen. Közkedvelt fajta. Gyakori. Ajánljuk vele az ismerkedést.... (Wine Spectator: 85 pont)
-- Bodegas San Alejandro - Garnacha Attiya 2007 -- Cseresznyepiros színű bor. 13,5 VOL. % alkohol tartalmú. Meggy és áfonya uralkodó ízjegyekkel. Könnyed, fiatalos bor. 100% Garnacha szőlőből készült. Bársonyos, nagyon kellemes a fogyasztása.!!!. (Wine Spectator: 87 pont)
-- Marques de Tiron - Tinto Rioja (Tempranillo, Garnacha) 2006 -- Gyümölcsös, gazdag ízvilágú tinto, Riojaból, amiben különösen érezhető a szilva, a cseresznye illetve a szeder, Jó ivású, szinte bármilyen ételhez bevethető bor. Kiváló Tapasokhoz is. KIváló ár-érték arány.... (Wine Spectator: 86 pont)
-- Jerez Tio Pepe Fino Sherry -- A Tio Pepe, a Gonzalez Byass pincészet 1844-ben megalkotott fino sherry-je, amely Palomino Fino szőlőfajtából, 5 évig tartó tölgyfahordós érleléssel készül. A „fino” a legszárazabb sherry típust jelöli, amely egészen halvány szalmasárga színnel, különleges fűszeres aromavilággal és egyedülálló karakteres ízekkel rendelkezik. Nagyszerű aperitif ital, fenséges ételkísérő. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Jerez Barbadillo – Eva Cream Oloroso Sherry -- Ez a Sherry a Palomino és Pedro Ximenez szőlőfajtákból készült, termőterülete: Jerez de La Frontera, Sherry, Andalucia, Spanyolország Alkohol: 19,0%.  Ez a különleges andalúz likőrbor édes aszalt Pedro Ximenez szőlőből készített Oloroso sherry és száraz Amontillado sherry házasításával készült, amelyet az un. "solera"-rendszer, - az évjárathatás kiküszöbölésére az egymásra helyezett hordók tartalmának 1/3-át évente keverik az alatta lévővel, szerint érleltek hosszú éveken át. Egy testes, édes intenzív aromákkal rendelkező sherry, sötét mahagóni színnel. Íze kellemesen lágy és rendkívül intenzív. Szobahőmérsékeleten, vagy jéggel aperitif-ként, akár klasszikus desszertborként is élvezettel fogyasztható.  (Wine Spectator: 92 pont)
-- Málaga Virgen Sol De Malaga -- Édes Malaga bor a spanyol Pedro Ximén és Moscatel fajták mustjából, amit besűrítenek, majd boralkohollal és testes, illatos Oloroso borral egészítenek ki eredeti térfogatára, majd hosszú évekig tölgyfahordóban erjesztik. Aranybarna színű, fénylően tiszta bor. A mazsolás és az aszalt gyümölcsös aromák fantasztikusan szép harmonikus összhangját fedezhetjük fel benne. Sűrű textúrában az édes és a pirítós jellegű ízjegyek egyaránt megtalálhatók. (Wine Spectator: 92 pont)

4. - Portugália borai

-- Portugália a világ 6. bortermelője; az ország területének abszolút többsége borvidék. A szárazföldi terület hagyományos exportcikke a portói bor, Madeira szigetéé a madeirai likőrbor. Kontinentális területein hagyományosan vörös-, fehér- és habzóborokat is termelnek; a leghíresebbek a vörösborok. Az összes szőlőterület nagyjából 260 000 ha. Portugália fő borvidékei: -Vinho Verde, -Alto Douro, -Bairrada, -Dao, -Estremadura, -Ribatejo, -Alentejo, -Algarve, -Madeira..
-- Ezek éghajlatának fő jellemzői a téli esők és a nagy nyári hőség. Portugáliát viszonylagos elszigeteltsége sokáig megóvta a szőlőtelepítő divatáramlatoktól; az ültetvények többsége máig őshonos portugál fajta; kisebb részüket Franciaországból telepítették be. Az Alto Douro borvidéken a szigorú előírások szinte csak őshonos portugál fajták termesztését engedik meg. A portói bort főleg az alábbi, „klasszikus” fajták adják: -touriga nacional, -touriga franca, -tinta roriz (ezt Spanyolország határterületein tempranillo néven kedvelik), -tinta cao, -tinta barroca..
-- A Madeira borvidék legfontosabb szőlőfajai: - bastardo, - boal, - malvasia, - moscatel, - sercial, - verdelho. A két híres boron kívül az ország sokáig semmivel nem jelentkezett a világpiacon: a hazai piacra főként hagyományosan, nagy hordókban érlelt, oxidált, tömény borokat termeltek. A változás 1986-ban kezdődött, amikor Portugália csatlakozott az Európai Unióhoz. A pincészeteket uniós támogatásokkal sorra felújították; a borok azóta rohamosan fejlődnek.
-- A Portói bor Portugália Alto Douro borvidékén, szigorú módszertani előírások betartásával gyártott likőrbor. Bár Portugáliában termelik, mégis az angolok afféle „nemzeti italának” számít. A Douro folyó felső folyásánál, mintegy 100 kilométerre Portótól, kontinentálisba hajló mediterrán éghajlaton termő szőlőből készítik. A Douro völgyében megtermelt bort a folyó alsó, hajózható szakaszán hagyományosan gályákon úsztatták le a torkolatig, hogy Vila Nova de Gaia pincéiben (a folyó torkolatánál, a bal parton, Portóval átellenben) érleljék – ma már eleve a leszüretelt szőlőt szállítják oda, és az elkészült bort is ott palackozzák. A „portói bor” nevet a 17. század második felétől használják – azért ez a név terjedt el, mert a bort Porto kikötőjéből szállították az egész világra. A bor és termőhelye 1756 Pombal márki rendeletei óta védett...
-- A Madeira egy, Madeira szigetén készülő likőrbor. A legismertebb változatai az édes desszertborok, de termelnek száraz, aperitifként fogyasztható változatokat is. Nevét az Atlanti-Óceánban, az Afrikai lemez peremén található Madeira szigetről kapta még a 18. században. Állítólag angol hajósok vittek magukkal a szigetről egy nagyobb tétel bort, és a hosszú úton a meleg, zárt hordókban az ital különösen zamatossá érlelődött. Manapság ezt az utóérést általában hőkezeléssel siettetik.
-- A szőlőt teljesen éretten szüretelik, bogyózzák, héjon erjesztik, majd az erjesztett mennyiség 4–5%-ának megfelelő mennyiségű borpárlattal 17–20 térf. % alkohol tartalomra avinálják, és cukor tartalmát 2–7 % közé állítják be. Saját, érlelés közben félretett és lefojtott mustjával édesítik. A gyártás különlegessége az újbor 4–6 hónapig tartó hőkezelése, a "madeirázás" (napon, üvegházakban vagy az estufas-nak nevezett, emeletes hőkamrákban). Ez után még néhány évig hordókban, majd palackokban érlelik. Az így kapott borok alkoholtartalma nagy, cukortartalma mérsékelt (2–7%). A legjobb borok címkéjén feltüntetik a bor, illetve a szőlő fajtáját is...
-- Portugália területi adottságai; a napsütéses órák száma és a megfelelő hőmérséklet ideális körülményeket biztosít a szőlőtermesztésnek és bortermelésnek. Európa- szerte régóta számtalan közkedvelt bornak ad otthont. Az egész ország területén találhatók borvidékek, világhírre azonban a Porto városától nyugatra fekvő vidék, azaz a Douro-völgy borai tettek szert. A szőlőt meredek hegyoldalak teraszain termelik. Öt fehér- és 15 kékszőlőfajta boraiból alkotják a portói borokat. A magas cukorfokkal szüretelt szőlő mustját az erjedés bizonyos pontján alkohol hozzáadásával leállítják. A bort 2 évig 40-60 °C-os helyiségekben érlelik. Ezután palackozzák és további 15-30 évig érlelik. Ez a borfajta rendkívül zamatgazdag és tartós.
-- A portugál bortörvény az alábbi kategóriákat különbözteti meg: - DOC (Denominacao de Origem Controlada) Védett eredetű bor - IPR (Indicacao de Provenioncia Regulamentada) Eredeti megnevezése, minőségi borok, - Vinho de Mesa: általános asztali bor, - Vinho Regional: tájbor. Fő szőlőfajták: Touriga Nacional (kiváló vörösborok és portói), Touriga Francesca és Tinto Cao (portói szintén), Jaen (egyedül állóan élénk, fiatal borok), Tinta Roriz és Argones (a spanyol Tempranillo megfelelői), Arinto (fehér). A portugál borvidékek.
-- A Portói borkészítés hazája Douro, ezenkívül találhatunk még portói bort a következő vidékeken: Vinho verde, Dao, Bairrada, Bucelas, Colares, Alentejo és Algarve. A portói főbb kategóriái: - Ruby: a legfiatalabb, legüdébb portói, mely három évig érlelődik - Tawny: a legjobb tawnykat 20 éves érlelést követően palackozzák. Hosszú ideig fahordóban érlelt portói - Vintage: nem házasított, kitűnő évjáratú portói.
A Portugál borok legjobbjai:
-- Touriga Nacional Alentejano 2005. -- Intenzív, gyümölcsös illat, benne: meggy és sok-sok szilva. Gazdag íze, gyümölcsös, kompótos, már-már kissé lekváros jegyei jelzik érettségét. Savai szintén szerepet kapnak. Összességében korrekt bornak éreztem. (Wine Spectator: 95 pont)
-- Touriga Franca Porto 2006 -- Intenzív, gyümölcsös illat, benne: cseresznye és eper. Gazdag íze, gyümölcsös, kompótos, már-már kissé lekváros jegyei jelzik érettségét. Savai szintén szerepet kapnak. Összességében egy remek bornak éreztem. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Tinta Roriz Porto 2010 -- Intenzív, gyümölcsös illat, benne: málna és szeder. Gazdag íze, gyümölcsös, kompótos, már-már kissé lekváros jegyei jelzik érettségét. Savai szintén szerepet kapnak. Összességében egy jó és harmónikus bornak éreztem. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Boal Madeira 2008 -- A többnyire viszonylag világos árnyalatú Boal egy könnyű és édes Madeira bor; kiváló aperitif. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Malmsey Madeira 2008 -- Az édes, testes Malmsey Madeira egy tipikus szép és jó desszertbor Madeira szigetéről. (Wine Spectator: 94 pont)

5. - Németország borai

-- Németország elsősorban a remek söreiről és nagy sörívásáról híres, ám ennek ellenére remek borokat is termesztenek, kíváló borok is találhatóak az országban. Nehéz elképzelni, hogy a szőlőtermesztés északi határán hogyan teremnek világnagyságnak nevezhető borok. Hogyan jutnak akkora napsütéshez vagy csak hőösszeghez amely kialakítja az eddig megismert borok ízgazdagságát, aromamélységeit.?. Lám itt is beigazolódik a mondás: a szőlő terem, a bort készítik.
-- A tudatos emberi tevékenység (mesterséges beavatkozások kizárva!) mind száraz, mind édes desszert borokban „remekműveket" eredményez. Az utóbbi példánál maradva, az első ilyen édes bort termő szőlőt 1775-ben szüretelték, véletlenül. A szüret megkezdésére utasítást vivő futár késett néhány hetet. Ha Hans Crusius (Nahe-Gebiet) vagy az Egon Müller (Saar-vidék) nevével fémjelzett pincészetek-rajnai rizlingjeit kóstoljuk, megtapasztalhatjuk, hogy a magas sav- és alacsonyabb alkoholtartalom is egyesülhet olyan harmóniában, amilyet a délebbre fekvő országok vincellérjei elképzelni sem tudnak.
-- A kitűnő fekvésnek természetesen itt is nagy a szerepe. A Bernkastler Doctorberg, a Rajnánál fekvő Geisenheim-Johannisberg, Rheinpfalzban Bassermann-Jordan Herrgottsackerje rendkívüli borokat ajándékoznak az oda zarándoklóknak. Ami ebben a klímában egyedülálló, az a Trockenbeerenauslese (teljesen töppedt szőlőből préselt must bora), valamint az Eiswein, azaz jégbor. A jégbor szőlője akkor szüretelhető, ha a hőmérséklet napokig jóval 0 °C alatt van. Legtöbbször ez újév után következik be. Nevét is innen kapta: Dreikönigenwein, azaz három királyok bora (ünnepük: január 6!). A magas természetes cukortartalom mellett a savak is koncentrálódnak. Megjelenik a botrytiston, azaz a nemesrothadás íze. Csakhogy e borokat szigorúan reduktív eljárással érlelik, nem azonos kategóriák a mi aszúnkkal...
-- Németországban a borászat aránylag igen magas fejlődöttségi fokon áll. A német főbb borvidékek röviden jellemzve (Babo-Mach után) a következők: a) Elzász-Lotaringia, főleg asztali borokat termel, de aránylag a legnagyobb mennyiségben. b) Badeni nagyhercegség. Legkitünőbb borai az affenthali vörös, a bergstrassei, ihringeni és rothweileri. c) Württemberg, legjobbak a tauber borok, legtöbbnyire azonban asztali borokat termel. d) Bajoroszág; kitünő, a Rajnamenti borokhoz hasonló borokat termel a Pfalz, legjobbak: forsti, deidesheimi, ruppertsbergi, dürkheimi. e) Rheinhessen. Egyik-másik a legjobb rajnai borok mellé állítható, mint a wormsi Liebrauenmilch, továbbá a scharlachbergi, oppenheimi, niersteini és a vörös ingelheimi. f) Poroszország. a) A legnemesebb borok közé számítandók a Rajna menti borok Nieder-Walluftól Rüdesheimig, mintegy 2150 ha. területen. A szőlő művelés itt rendkivül gondos, a legfőbb szőlő a rizling, ezenkivül szilvani és tramini.
-- A legnemesebb borokat általában későn szüretelik, midőn jó években a nemes rothadás már bekövetkezett. Leghiresebb rajnamenti borok: johannisbergi, steinbergi, markobrunni, rüdesheimi, továbbá a geisenheimi, taubenheimi és reuenthali stb.; b) moselvidéki borok, bár szintén kitnők, a rajnamentieknél mégis hátrább állanak. Leghiresebbek a braunebergi és bernkastli; a moselmenti borok könnyük, savanykásak kitünő zamattal, de alig szállíthatók; g) a Saar-borok közül említésre méltók: a scharzhofbergi; a Nahe-borok közül a kreuznachi; az Aar-borok közül a kitünő zamatu burgundi jellegü walporzheimi, bodendorfi és aarweileri.
A Német borok legjobbjai:
-- Jos. Prüm: Graacher Riesling 2011 -- Az este bora. Igazi örömbor. Jellemző, hogy ennél írtam a legrövidebb feljegyzést, holott háromszor is visszakóstoltam. Brutálisan gyümölcsös, érett mangó és szaftos alma. Vitathatatlan nemzetközi klasszis. Még ezért az árért is jó vételnek tartom, életem egyik legjobb borélménye. (Wine Spectator: 93 pont)
-- Hermann Dönnhoff: Riesling Höllenpfad  2011 -- Gyurma, bodza, sauvignon blanchoz hasonlatos vizes-füves jegyek. Igazi körző-vonalzó bor. Szép fajtajelleg, precíz szerkezet, hiba nélkül. Szájban is hozza az orrban már megcsillantott ásványosságot, mellette szép barackos aromák is ízlelhetőek. Ennek ellenére nem nőtt a szívemhez, inkább amolyan “homlokráncolós”, asztal felett hümmögős, megfejtős bor. (Wine Spectator: 91 pont)
-- Weingut von Racknitz: Riesling trocken  2011 -- Agyagos-gyurmás, akár somlóiasnak is nevezhető illat. Szájban is marad a mineralitás érzete, mind ízekben, mind savszerkezetben. Krétaporos, meszes, sós dominanciák, de primer gyümölcs ízt is felmutat, pikáns és vibráló lecsengéssel. (Wine Spectator: 89 pont)
-- Weingut Knebel: Röttgen 2011 -- Szuper intenzív illat, déligyümölcsök (elsősorban mandarin) és méz. Az alkohol nem sok (12,5), de érzetre még kevesebb, komplex, játékos, öblös. Szép lecsengésében is az érett gyümölcsök uralkodnak, semmi kesernye vagy túlzott petrolos hatás nem rondít bele az élvezetes összképbe. (Wine Spectator: 89 pont)
-- Prager: Riesling Federspiel Steinriegel 2012 -- Nagyon tiszta és intenzív, illatában alma, virág és édes barack. Szájban penge savak és olivaolajos tapadás jellemzi. Közepesen komplex és elég hosszú, a végére kicsit sok a petrolosság. (Wine Spectator: 88 pont)

6. - Ausztria borai

-- Ausztria kis bortermelő ország négy bortermelő régióval és ezeken belül 19 bortermelő vidékkel. Bár nem a borairól híres messze földön, napjainkban mégis egyre jobb minőségű borokat palackoznak itt. Ausztria, a Nyugati szomszédunk borai részben a Fertő-tó környéki borvidék csodálatos édes boraival, részben Wachau rizlingjeivel váltotta meg „belépőjegyét" a nagy borok világába. Az utóbbi terület hűvösebb klímájával alkalmas a rajnai rizling hihetetlen aromagazdagságát a palackba átmenteni. Oberloiben és Spitz környékén találni a rizling csodákat (Pichler, Knoll, Hirtzberger), míg az Eiswein és Trockenbeerenauslese Illmitz és Rust környékén keresendők (Kracher, Feiler).
-- A bortermelő régiók közül Weinland, azaz Alsó-Ausztria és Burgenland együttes termelése a legjelentősebb, ez után következik Stájerország, majd Bécs és végül az ország többi részét egybefogó Bergland. Ausztriában a kistelkes (~1,7 hektár az átlagos teleknagyság) szőlőművelés a jellemző. Az osztrák szőlőművesek túlnyomó része a nagyobb borgazdaságok részére értékesítik termésüket, amelyek az utóbbi években kezdtek megjelenni és megtelepedni országszerte. Most nézzük meg kicsit részletesebben, hogy is alakul mindez az egyes bortermelő vidékeken.
-- 1. Burgenland és Neusiedlersee - nagyszerű borok a tópartról. Bécstől délkeletre autózva változik a táj jellege és egyre inkább a magyar pusztára emlékeztető síkság dominál. A Neusiedlersee, vagyis a Fertő-tó keleti partja az egyetlen közép-európai tó, mely szinte teljesen szőlővel van beültetve. Az 8.310 hektáros szőlők részben löszön, részben feketeföldön, részben pedig kavicsos és homokos talajon helyezkednek el. A legjellemzőbb vörös szőlőfajták a Zweigelt és a Kékfrankos, míg a fehér szőlők közül a Pinot Blanc és a Rajnai rizling dominál, de az aromás Bouvier, a muskotályos Ottonel vagy a Tramini is szélesítik a környék termék palettáját.
-- 2. Weinland és Niederösterreich. Carnuntum - történelmi emlék, új hatalom a bortermelésben A terület neve az egykor oly fontos római helyőrség nevére utal, mely a Duna mellett Pannónia keleti határait védte. Napjaink jelentős borközpontjai: Prellenkirchen, Göttlesbrunn és Höflein. Homokos, agyagos, kavicsos és lösztalaj dominál a 890 hektáros területen, ahol főleg vörös szőlőket - Zweigeltet, Kékfrankost, de Zöld Veltelinit (Grüner Veltliner) is termesztenek. Itt Spitzerberg napos déli lejtőin terem az új vörösborfajta, az Eldorado is.
-- 3. Donauland (Wagram és Klosterneuburg régiók) A terület boraiban természetesen a Duna menti síkság karaktere és fűszerezettsége érvényesül leginkább. A fűszeres Zöld Veltelini szőlőfajta a legjellemzőbb erre 2.730 hektáros bortermelő vidékre, de a lédús Pinot Blanc szintén jól fejlődik a meredek löszös lejtőkön. Ugyanígy a karakteres régi Roter Veltelini is otthonosan érzi itt magát, nem beszélve a vörösborok kiváló szőlőjéről, a Kék Zweigeltről.
-- 4. Wachau - lépcsős teraszok, nemes szőlők és kitűnő borok vidéke. A Világörökség részét képezi ez a vidék a Duna partján hirtelen magasodó hegyeivel, az aprócska barokk falvaival és az ősi emlék műveivel. A szőlő művelés, elsősorban teraszos művelés formájában 1.390 hektáron zajlik, többnyire sziklás, vagy homokos, löszös talajú földeken. Legjellemzőbb szőlőfajtái a Zöld veltelini és az Olaszrizling, de a Neuburger és a Gelber muskotály fajtáit is szívesen termesztik errefelé.
Az Osztrák borok legjobbjai:
-- Loimer LENZ Riesling 2012 -- Ez egy remek Rizling. Szépen és finoman gyümölcsös, érett mangó és szaftos alma. Vitathatatlan nemzetközi klasszis. Még ezért az árért is jó vételnek tartom, életem egyik legjobb borélménye. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Franz Kamptal Riesling Sylvaner 2011 -- Egy jó osztrák Rizlingvizes. Szép fajta jelleg, precíz szerkezet, hiba nélkül. Szájban is hozza az orrban már megcsillantott ásványosságot, mellette szép barackos aromák is ízlelhetőek. Amolyan “homlokráncolós”, asztal felett hümmögős, megfejtős bor. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Kauf LOIS Grüner Veltliner 2012 -- Agyagos-gyurmás, akár somlóiasnak is nevezhető illat. Szájban is marad a mineralitás érzete, mind ízekben, mind savszerkezetben. Krétaporos, meszes, sós dominanciák, de primer gyümölcs ízt is felmutat, pikáns és vibráló lecsengéssel. (Wine Spectator: 88 pont)
-- Fritz Spitter Pinot Noir 2010 -- Szuper intenzív illat és íz meggy és cseresznye. Az alkohol nem sok is aráynos, de érzetre még kevesebb, komplex, játékos, öblös. Szép lecsengésében is az érett gyümölcsök uralkodnak, semmi kesernye vagy túlzott petrolos hatás nem rondít bele az élvezetes összképbe. (Wine Spectator: 91 pont)
--  Hauer Gros Zweigelt 2010 -- Nagyon tiszta és intenzív illat és íz, erdei gyümölcsök, málna és szeder. Szájban penge savak és olivaolajos tapadás jellemzi. Közepesen komplex és elég hosszú, a végére kicsit sok a petrolosság. (Wine Spectator: 90 pont)

7. - Magyarország borai

-- Magyarország és a magyar borok a legnagyobb múlttal és minőséggel rendelkeznek, ám ismertségülk ehhez képest világszinten nem megfelelő. A Tokaji a természetes édes borok között világelsőségét csak részben köszönheti a mikro klímának, a fajta összetételnek és a helyi termelők tudásának, a különleges státushoz a föld ásványosságára és a földbe vájt pincék egyedi adottságaira is szükség van. Innen már csak egy lépés fölismerni, hogy hazánk, a rákosi-kádári idők óta szajkózottak ellenére, nem hogy ásványi anyagokban szegény, hanem a természetes erőforrásokban kimondottan gazdag ország.
-- Ha nincs a zempléni ásvány, nincs tokaji ízvilág, de még nemespenész sem. Ha nincs termálvagyon, nincs fürdőkultúra. Ha nincsenek gazdag erdőink, nincs vadászkultúra. Ha nincsenek bőséges természetes vizeink, nincs mezőgazdasági kultúra. Ha nincs jó mészkő a budafoki földben és Kőbányán, nem ilyennek épül az Országház és az Andrássy út. Ha nincs ez a föld, nincs ízletes gyümölcs és pálinka sem.
-- Az első Tokaji aszú készítő, Sepsi Laczkó Máté háromszáz éves jubileumát megültük, tehát joggal lehetünk elfogultak. Európa nem egy pincészete hatszáz éve folyamatosan fennáll, működik. Amit azonban keleti végeinken Hegyalja szőlőinek el kellett viselni, az nemcsak a növényeknek volt nehéz. Hogy aszúnk csorbítatlan hírnevével teljes jogú tagja a Világ Nagy Borai Szalon-nak, azt elsősorban a hegyaljai ember szőlőszeretetének, igényességének és a borra vonatkozó tudásának köszönhetjük. Zárójelben ide kívánkozik még az is, hogy Villányban a Gyimóthy-lelethez hasonló borgyűjtemények nem azt igazolják, hogy csak egyetlen klasszikusunk van.
-- A bor a nemzet marketing kulcseleme, mivel presztízsénél fogva alkalmas arra, hogy róla beszélve az egész ország és a nemzet értékeire hívjuk fel a figyelmet. A bor a beutazó turizmus hívószava, hívópohara, csak épp abban vagyunk adósak saját magunkkal szemben, hogy kiépítsük a nagyvilágban a beutazó turizmus értékesítési pontjait, és hogy idehaza folyamatos kóstoltatással, no meg értelmes szabályozással visszaemeljük a bort az őt megillető helyre..
-- A bor marketinget teljesen tévesen még mindig sokan a magyar borok külföldi piacra juttatásával azonosítják, holott mi a sokszínűségünkkel és kicsiny termelési potenciálunkkal esélytelenek vagyunk a világpiacon. Ezzel együtt a sokszínűségünket kellene értékesítenünk itthon. Megidézni hazánkat: - „Ha kihasználná természeti adottságait, Magyarország a legnagyszerűbb bortermelő ország lehetne a világon.” - Tom Stevenson (Sotheby’s enciklopédia).
A Magyar borok legjobbjai:
-- Szepsy István Tokaji aszúeszencia 1991 -- A bor 2001 őszén Berlin-i borkiállításán a két világhírű francia, Michael Broadben és Jean Pigott poharába is eljutott, akik szóhoz sem jutottak a csodálatától. A bor kóstoláskor a korát meghazudtoló frisseséget, minden elvárást meghaladó tökéletes ízvilágot mutatott. A bor egy út a tökéletesség felé. (Wine Spaectator: 99 pont)
-- Szepsy István Tokaji 6 Puttonyos Aszú 2003 -- Közepes arany szín, intenzív az orrban, az aszalt kajszi, datolya és dió mellé egy kevés teafű társul. Rendkívül kerek, részletgazdag és elegáns bor, ízét főleg a sárgabarack-lekvár határozza meg, de minden jön az illat ígéretéből. Kóstolva selymes korty, remek, magas szintű egyensúllyal, tömör struktúra, végtelen részletek hosszú élvezettel. (Wine Spectator: 98 pont)
-- Gere Attila Villányi Kopár *Cabernet Franc Cabernet Sauvignon 1998 -- A Villányi "Kopár" dűlőből származó bor a villányiak csúcsbora, presztízsbora, zászlósbora. A bor rendkívüli potenciálja ellenére  struktúrája finom. Illatában és izében egyaránt érezhető a fekete gyümölcsök, málna és szeder, valamint a marcipán képében. Megjelenése a Villányi termelők számára példát és ösztönzést jelent. (Wine Spectator 97 pont)
-- Malatinszky Csaba Villányi Cabernet Franc 2005 -- Szinte átláthatatlan, rubinvörös, sötét maggal. Illata intenzív, nagyon kedves, töppedt gyümölcsök, kakaó, kávé keveréke, érett alapanyagra utalva. Ízében nagy testű, kiváló egyensúllyal, kitűnő savakkal, érett, szinte bársonyos tanninnal. Díszítése töppedt gyümölcsös, igen koncentrált, gazdag. Lecsengése nagyon hosszú, kellemes. (Wine Spectator: 95 pont)
-- Konyári János Balatonboglári Cabernet-Merlot Rosé 2007 -- Mélyebb szín, mégis elegáns, gyümölcsös, nem tolakodó, de csábító, tele finom gyümölccsel. Szájban lecsiszolt, finom sav, szájbetöltő struktúra, a közepesnél nagyon test, rengeteg elsődleges gyümölcs és fűszer. Lecsengése is elegáns, hosszú, nagyon pici alkoholos visszalövéssel. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Lővér Pince Soproni Kékfrankos 2007 -- A kékfrankos Sopronban korszakalkotóan régi fajta, egy igazi szimbólum. Sopron legendás fajtájából hagyományos eljárással készült vörösbor. Gyümölcsös ízvilága és a tölgyfahordós érlelés szép harmóniában jelenik meg. Finom tannintartalma miatt kiválóan harmonizála füstölt, pácolt, valamint a sült húsokkal. (Wine Spectator 91 pont)
-- Fekete Béla Somlói Juhfark 2006 -- Különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkező bor. Sokan máig úgy vélik, hogy a juhfark az igazi férfiasság bora, a Somló különlegessége. Illata diszkrét, ugyanakkor semmihez sem hasonlítható, ami a minerális illattal teljes harmóniában van. Tökéletesen száraz bora mégis sav- alkohol egyensúlyos és gömbölyű ízt adó. Színe érleléséből adódóan zöldessárga. Fogyasztását 12-14 °C között. (Wine Spectator 90 pont)
-- Szeremley Huba, Badacsonyi Kéknyelű 2000 -- A Badacsonyi borvidéknak a Kéknyelű szőlő egy ősi, nővirágú fajtája, amely beporzási sajátosságai miatt más fajtáknál kevesebbet terem és koncentráltabb bort ad. Vulkanikus karakter, rendkívül hosszú érlelési potenciál. (Wine Spectator 89 pont)
-- Dúzsi Tamás Szekszárdi Kékfrankos Rose 2007 -- A Szekszárdi Dúzsi Tamás a magyar cuvék és rosék királya. E bora Halvány rózsaszín. Közepesen intenzív parfümös illat jellemzi az illatot. Szájban élénk savak és épphogy érett meggy aromák jelentkeznek. Utóíze kellemesen hosszú. A forró nyár rozéja. (Wine Spectator: 88 pont)
-- Bujdosó Pincészet Tramini 2007 -- Intenzív, mediterrán gyümölcsöket, aszalt kajszit, birset, dohányt idéző illata tetszetős hangulatú. Teste kerek, vastag, alkoholtartalma magas, de ez nem zavarja az összképet, sőt az alkoholédesség még harmonikusabbá is teszi a bort. Savai jó gerincet adnak, de nem öncélúak, zamataiban ismét a túlérett gyümölcs köszön vissza. (Wine Spectator: 87 pont)
-- Benedek Pince Mátrai Sárgamuskotály 2007 -- Egészen világos zöldes-fehér szín. A fajtára jellemző, visszafogott, elegáns, virágos-édeskés muskotály illattal indít. Könnyed testét leheletnyi édesség kerekíti, savai játékosak, üde hangulatot biztosítanak. Illat jegyei a zamatban is vissza köszönnek, bodzás elemekkel kiegészülve. (Wine Spectator: 86 pont)

8. - Bulgária borai

-- Bulgáriában a borkészítésnek régi hagyományai vannak. Az országban 5. borvidék is van. A Thrace borvidék bora a Mavrud tiszta aromájú vörösbor. Az egyik legnagyobb presztizsű, legjobb bolgár bornak számít. További híres bolgár borok: Gamza (vörösbor, magyarországon ez a Kadarka), Dimyat (fehér), Melnik, Misket (vörös), Muscat (muskotályos), Pavrid (vörös).
-- Bulgária borai számos külföldi borversenyen bizonyítottak, az itteni őshonos fajták (melnik, mavrud, gamza) mellett a világfajták elsőrangú, egyedi ízeket mutató tételei is kiemelkedőek (marselan, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, syrah).
-- Történelmileg a bolgár borok az ősi Trákia, valamint a mitikus görög boristen, Dionüszosz nimbuszához köthetők. Számos borkészítési tradíciót alapoztak meg itt a hellén kultúrában, talán nem csak a mondás szerint, „kulturált szőlő, vagyis bor” először e területen született, egész Közép-Ázsiában. A most ismert legkorábbi nyoma ennek a mai Bulgáriában 3000 éves.  
-- Homérosz Iliásza regél a mézédes fekete borokról, melyeket az akháj hajók szállítottak naponta a trák városból, Ismarusból Trója melletti sátorhelyükre… És ez csak egy a sok rege, mende, de legtöbbször valós történelmi adat közül. És ami már újkori történelem: egy 1960. július 13-án kelt kormány határozat hivatalosan is rendszerbe foglalta, öt borvidékre osztotta Bulgária területét. A következők szerint:
-- 1. Dunai-síkság (Észak-Bulgária): A Dunai-síkság vagy Észak-Bulgária régiója a Duna déli partvonalát és a Dunai-síkság középső és nyugati részeit foglalja magába. Klímája mérsékelten kontinentális, forró nyarakkal, roppant sok napsütéses órával éves szinten. Jellemző szőlőfajtái: Muscat Ottonel, Cabernet Sauvignon, Merlot, Chardonnay, Aligoté, Pamid és a helyi fajta, a Gamza.
-- 2. Fekete-tenger (Kelet-Bulgária): A Fekete-tengeri régióhoz tartozik a bulgáriai bortermelés 30%-a. Hosszú és lágy ősz kíséri itt a nyarakat, mely kiváló feltételeket teremt a cukrok felhalmozódásának. Ez csodásan finom fehérborokat eredményez (a fehérszőlőfajták 53%-a erre a térségre koncentrálódik): Dimyat, Rizling, Muscat Ottonel, Ugni blanc, Sauvignon blanc, Traminer és Gewürztraminer.
-- 3. Rózsák völgye: A Rózsák Völgyét a Balkán-hegység övezi délről, keleti és nyugati részekre osztható, olyan jellegzetes fajtákkal, mint a Muscatel, Rizling, Rkatsiteli, Cabernet Sauvignon és Merlot. Száraz és félszáraz fehérborokat készítenek itt alapvetően, csekély vörösbort. A térség része a Sungurlare Valley, mely saját, Red Misket nevű szőlőfajtájáról híres. A Mavrud pedig egy tipikus trákiai borfajta ebből a térségből.
-- 4. Felső-Trák síkság (Dél-Bulgária): A mérsékelt szárazföldi éghajlat és a csapadék kedvező eloszlása kiváló előfeltételeket teremtenek az egyre fejlettebb vörösbortermelésnek Felső Trákia síkságain. Ennek központi magvát alkotják például a Sakar-hegység vonulatai. Ezen a területen is szépen nő a híres helyi szőlő, a Mavrud, ahogyan a világfajták – Merlot, Cabernet Sauvignon, Muscatel – és a Pamid is. A Balkán-hegység eltorlaszolja az Orosz-síkságról érkező hideg szeleket, völgyeiben a Maritsa folyóval. Mediterrán klímát teremt a dél-balkáni közelség, enyhe, esős telekkel és meleg, száraz nyarakkal.
-- 5. Sztruma folyó völgye (Délnyugat-Bulgária): A borrégió Bulgária délnyugati részeit foglalja magába, a Sztruma folyó völgyét Macedónia történelmi területén. A térség maga nagyon kicsi méretileg, bár éghajlatilag nagyon meghatározó és karakteres, erős mediterrán hatással rendelkezik délről. A helyi jellegzetes fajta a Shiroka melnishka loza (nevét a Melnik szőlőfajtától kapta), úgy, mint a Cabernet Sauvignon és a Merlot, melyek nagyon kedveltek itt.
A Bolgár borok legjobbjai:
-- Terra Tangra White 2010 -- (Sauvignon Blanc 35%, Semillon 48%, Viognier 17%) Visszafogott illat, némi fehér virág, kevés csonthéjas gyümölcs és némi keksz bukkan fel benne. Kóstolva komoly savak, szekunder aromák, főleg minerális karakter, enyhe kesernye a lecsengésben. Jól behűtve kellemes nyáresti bor lehet. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Terra Tangra Mavrud Organic 2008 -- Érett meggy, némi szilva, kevés hordóvanília, ánizs, bors és szegfűszeg, némi füst az illatban. Közepes test, meggy itt is, de a fa sokkal intenzívebb mint várható volt, kicsit csíp a végén, az alkohol is melegít. A gyümölcsök is jelen vannak, főleg meggy és némi csipke. Szép tétel.  (Wine Spectator: 88 pont)
-- Terra Tangra Red Merlot 2008 -- Illatában meggy, sziva, szegfűszeg, fahéj, némi fa. Kóstolva közepes test, bársonyos tanninok, meggy és szilva, szép savak, kerek az egész korty, nagyon szép tétel. A lecsengése közepesnél hosszabb, a meggy és némi fanyarság jellemzi. (Merlot 75%, Rubin 5%, Syrah 20%) (Wine Spectator: 91 pont)
-- Terra Tangra Yatrus Mavrud 2007 -- Illatában meggy, szilva, bőr és szivarfüst, túlérett áfonya. Kóstolva nagy test, kerek tanninok, a fa picit itt is túlzó, az érett gyümölcsök édessége a lecsengésben is hosszan megmarad. Az alkohol nem lóg ki, a savak szépen tartják a kortyot.(Wine Spectator: 90 pont)
-- Terra Tangra Grand Reserva Cabernet 2007 -- Illatában szeder, áfonya, bors és szegfűszeg, a háttérben némi paprika, majd a fás jegyek kerülnek előtérbe. Kóstolva közepes test, szép savak, fekete bogyós gyümölcsök, vanília, bors és grillázs. A lecsengése közepes, a grillázs, dohány és némi füst keveredik benne. (Wine Spectator: 92 pont)

9. - Görögország borai

-- Görögország az ókori világ bölcsője a hatalmas sziget világával a szőlő és a bor egyik ősrégi termőhelye. Dionüszosz a görög isten a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott. Ő volt a görög színjátszás patrónusa is. Még gyermekkorában felfedezte, hogy a szőlőből bort lehet készíteni, így az ő találmánya lett a bor, amelyet a világ minden táján elterjesztett, ugyanis végigjárta az egész világot, mindenütt megtanítva az embereket a bor készítésére. Ha a bor túl savanyú volt, mézet öntöttek bele, ha túl édes volt, akkor citromot. Minden lakomának külön keverő mestere volt, aki ízlése szerint fűszerezte, a lakoma jellege szerint pedig vízzel hígította a bort. Fején szőlőlevelekből font koszorú volt, míg kezében tartott egy borospoharat és a thürszoszt, amely egy hosszú szüreti bot volt, végén egy tobozzal, és szőlő levelekkel díszítve...
-- A görög borok ma két piaci körzetbe tartoznak: vannak bormárkák, és vannak a termőhely neve alatt futó borok. Görögország éghajlata ideális szőlőművelésre, főleg a tengerhez közelebb eső részeken. A számtalan mikroklíma, a mészköves-sziklás talaj helyi variációi, valamint a különféle szőlőfajták révén a borok karaktere igen változatos. A jelenleg mintegy 300 termesztett szőlő között szerepelnek francia eredetűek is, mint a sauvignon blanc, chardonnay, cabernet sauvignon, pinot noir és a merlot, azonban legtöbbjük őshonos, nemegyszer igen ősi fajta.
-- A legismertebb görög szőlőfajták: -Asszirtiko (Szantorini, Szithoníá, Áthosz), -Vilana (Iráklion, Kréta), -Robola (Kefalinía), -Savatiano (Attika, Boióta, Euboia), -Agiorgitiko (Nemea), -Kszinomavro (Náusza, Aminteón, Guménisza, Rapszani), -Mavrodafné (Achaia, Kefalinía), -Mandelaria (Párosz, Számosz), -Róditisz (Achaia, Ankialosz, Macedónia, Trákia).
-- Görögország borvidékei északról dél felé haladva a következők: -Trákia, -Macedónia, -Epírosz, -Tesszália, -Közép-Görögország, -Jón-szigetek (Eptanészosz), -Égei-tengeri szigetek, -Peloponnészosz félsziget, -Kikládok, -Dodekániszi, -Kréta.
-- Több mint 100 évvel ez előtt, 1890-ben a Tsantali család bor, ouzo és tsipouro készítésbe kezdett Kelet-Trákiában. Evangelos Tsantali a minőség iránti erős elkötelezettséggel megalapította a céget. A hagyomány gondozása a birtokot a legértékesebb szőlők és a legpompásabb borkészítés helyévé tették. 1945-ben Evangelos Tsantali kiépítette szeszfőzdéjét Tesszalonikiben és 1970-ben borászatot alapított  Nausában. Két évvel később, egy Athos-hegyi kolostor látogatása után 1972-ben úgy döntött, hogy visszahozza, és újjáalapítja a kolostori borkészítés hagyományait. 1991-ben Tsantali átvette a Rapsani borászatot is, (a misztikus Olympos-hegyen).  Ezzel új oldal nyílt a görög borászat történelmében. 1996 óta a  harmadik generáció irányítja a Tsantali család birtokait, folytatva a tradicionális borok készítését.
A Görög borok legjobbjai:
-- Naoussa Makedonia 2011 -- Minőségi görög száraz vörösbor. A fajta összetétele 100% Xinomavro szőlőfajtából áll. Makedónia az egyik legjobb termőhelyű görög vörösbor régió, a fajta minden előnyével. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Nemea Reserva Cavino 2009 -- Minőségi görög száraz vörösbor. Sötét rubinvörös színű. Komolyabb és nehezebb ételek mellé ajánlott a tölgyfahordóban érlelt testes és nehéz bor. Alkohol tartalom: 18 % vol. Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 16°C. (Wine Spectator: 88 pont)
-- Mavrodaphne Cellar Reserve 2010 -- Minőségi görög vörös desszertbor. Sötét gesztenyeszínű komplex bor, ízében mazsola, füge, vanília és kávé érezhető, 5 évig tölgyfa-hordóban érlelt. Alkohol tartalom: 18 % vol. Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 16°C. (Wine Spectator: 91 pont)
-- Muscat of Patras Gold Deus 2010 -- Fehér, édes, görög muskotályos desszert bor. Arany színű, erős és lenyűgözően finom. Melegen édes íze intenzív. Ideális fogyasztani különböző desszertekhez és gyümölcsökhöz. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Muscat of Samos White Deus 2010 -- Görög fehér mazsolabor. Arany színű, erős és lenyűgözően finom. Melegen édes íze intenzív a szájban. Ideális különböző desszertekhez és gyümölcsökhöz. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel. (Wine Spectator: 92 pont)

10. - Grúzia borai

-- A Grúz borkultúra gazdag és ősi, gyökerei 8 ezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei. Sok olyan ember van, aki örömét leli a borivásban, de fogalma sincs a bor eredetéről és történetéről, jóllehet a bornak és a borivásnak a világ minden táján nagy a filozófiai beágyazottsága. Szokták Görögországot vagy Rómát tekinteni a bor szülőhazájának, de tudományos és régészeti kutatások alapján bátran állíthatjuk, hogy ez a feltételezés nem igaz.
-- A szőlő őshazája a Kukázus vidéke, a Transzkaukáziai térség, azon belül pedig Grúzia... „Grúziában találtak olyan magokat, amelyek termesztett szőlő magjainak tűnnek, alakjuk különbözik a vadszőlő magjáétól, és körülbelül Kr.e. 7000-re datálhatóak. A Dél-Kaukázus ősi népe ekkorra már felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott agyagedényekben, ún. kvevrikben, hagyják. Ezt a tudás aztán apránként fejlődött és finomodott az évszázadok során. A kvevrik borkészítésre szolgáló speciális edények. A termelés és a fogyasztás különböző fázisait többezer év óta, mind a mai napig fejlesztik, de a Dél-Kaukázusban a kvevri még most is ugyanolyan fontos szerepet tölt be a borkészítésben, mint valaha.
-- Sok grúz család kitartóan ragaszkodik gazdag borkészítési kultúrájához. Lakóházuk mellett van egy speciális kis épület, a "Marani", ahol különböző méretű kvevrik vannak elásva. A kvevriket tartják a grúz régészek által felfedezett legjobb agyagedény-tárgyaknak. Tudnivaló, hogy a grúz fazekas szakma többezer éves. Az ősi tárgyak bemutatják és világosan érzékeltetik a grúz kézművesek nagyfokú ügyességét és szakértelmét, akik kezében a víz, az agyag és a tűz fúziójából a hatalmas és kivételes szépségű edények születtek, amelyek ennek az ősi kultúrának örökérvényű történetéről mesélnek. Ma a bor újra központi helyet foglal el minden grúz életében, és általában az egész grúz kultúrában. Sok gazdát lehet találni Grúziában, a különböző borvidékeken, aki saját bort készít, és nagy örömét leli abban, ha látja, ahogy vendégei megkóstolják azt..
-- A Gurdzsaani egy márkás száraz grúz fehérbor. 1943. óta Rkaciteli és Mcvane szőlőfajtákból állítják elő, alkoholtartalma 10,5-12,5%. Színe világos szalmasárga. A palackban forgalmazott bor hároméves. Különböző borversenyeken arany-, ezüst- és bronzérmeket is elnyertek vele. Rkatsiteli (fehér): ez a fajta széleskörűen elterjedt Nyugat- és Közép-Európában, a harmadik legdúsabban termő szőlő a világon. Egyben a legfontosabb fehérszőlő Grúziában. Magas savú, rendkívül finom ízű bort ad. Saperavi (vörös): mélyvörös színű, sokáig érlelhető, akár 50 évig is.. Magas alkoholfokra tör, sokszor házasítják kisebb mértékben hozzáadott borokkal. Grúzia legfontosabb kékszőlője.
-- Mtsvani (Mtsvane) (fehér): szintén nagyon jelentős grúz szőlő, gyakran házasítják Rkatsitelivel, melyhez gyümölcsös, zamatos ízeket ad (Mtsvane zöldet jelent grúz nyelven).. Grúzián kívül a bortermelőknek többnyire fogalmuk sincs a kvevrikről és a borkészítés hagyományos módjáról, kivéve azokat, akik elkezdték kutatni a bor eredetét, és rátaláltak a grúziai borkészítés régi, hagyományos útjára. Ők azóta már tisztában vannak e módszer és a kvevri előnyeivel, és megváltozott a borkészítésről vallott filozófiájuk. Nem titok, hogy az ő boraik annyira jók, hogy évről évre a legmagasabb díjakat kapják.
-- Például, a Friuli Venezia Giulia régió egyik bortermelője mindig megkapja a legbefolyásosabb olasz borkalauz, a Gambero Rosso, Vini d'Italia lehetséges legmagasabb osztályzatát, a "Tre Bicchieri"-t -(3 pohár)-. Ráadásul, ugyanez az intézmény 2007-ben őt választotta az év legjobb olaszországi borászának. Világosan látszik tehát, milyen nagy jelentőségük van ezeknek a hagyományoknak még a modern világban is, és ez teszi olyan fontossá a munkánkat, azon való fáradozásunkat, hogy megőrizzük a kvevrik készítésének művészetét a borkészítés hagyományos grúz módszerének részeként.
A Grúz borok legjobbjai:
-- Terra Tangra White Rkacitelli 2010 -- (Sauvignon Blanc 35%, Semillon 48%, Viognier 17%) Visszafogott illat, némi fehér virág, kevés csonthéjas gyümölcs és némi keksz bukkan fel benne. Kóstolva komoly savak, szekunder aromák, főleg minerális karakter, enyhe kesernye a lecsengésben. Jól behűtve kellemes nyáresti bor lehet. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Terra Tangra Matsvane 2008 -- Érett alma, barack, körte, némi füst az illatban. Közepes test, meggy itt is, de a fa sokkal intenzívebb mint várható volt, kicsit csíp a végén, az alkohol is melegít. A gyümölcsök is jelen vannak. Szép tétel.  (Wine Spectator: 88 pont)
-- Terra Tangra Gurdzsaani 2008 -- Illatában alma és barack, szegfűszeg, fahéj, némi fa. Kóstolva közepes test, bársonyos, szép savak, kerek az egész korty, nagyon szép tétel. A lecsengése közepesnél hosszabb, a meggy és némi fanyarság jellemzi. (Merlot 75%, Rubin 5%, Syrah 20%) (Wine Spectator: 91 pont)
-- Terra Tangra Saperavi 2007 -- Illatában meggy, szilva, bőr és szivarfüst, túlérett áfonya. Kóstolva nagy test, kerek tanninok, a fa picit itt is túlzó, az érett gyümölcsök édessége a lecsengésben is hosszan megmarad. Az alkohol nem lóg ki, a savak szépen tartják a kortyot.(Wine Spectator: 90 pont)
-- Terra Tangra Grand Reserva Cabernet 2007 -- Illatában szeder, áfonya, bors és szegfűszeg, a háttérben némi paprika, majd a fás jegyek kerülnek előtérbe. Kóstolva közepes test, szép savak, fekete bogyós gyümölcsök, vanília, bors és grillázs. A lecsengése közepes, a grillázs, dohány és némi füst keveredik benne. (Wine Spectator: 92 pont)

11. - Amerikai Egyesült Államok borai

-- A magyar Haraszty Ágoston az amerikai borkultúra alapítója, ma is úgy tisztelik, hogy szobra áll a Nap völgyben. Haraszty Ágoston 1849-ben Kaliforniába költözött és Sonomában megalapította a Buena Vista Vineyards-t. Az első szőlőveszőt, az első venyigét ő ültette az új-világ földjébe. E célból 100 ezer Tokaji szőlőtőkét hozatott be. Ma a kaliforniai bortermelés atyjának hívják őt. A század közepén a legnagyobb dobás a tömegigényeket kielégítő Thunderbird volt: erősített bor 21 (!) százalékos alkohol tartalommal, palackonként két dollárért. nem egy költemény, viszont megalapozta a vagyont. Ettől kezdve Gallóék csúcsborokat is készíthettek. A többi pedig jött magától. A világméretű borbiznisz azóta is családi kézben van, a hagyományt most a gyerekek és az unokák viszik tovább, a pincészet szlogenje szerint: „Three generations, one passion”. van mit tenni: több mint 90 országba exportálnak, a cég pedig csaknem ötezer alkalmazottnak ad munkát.
-- Szinte már természetes, hogy a kaliforniai borvidék történelmének és gazdasági sikereinek is vannak Magyarországra visszamutató gyökerei, gróf Haraszty Ágoston személyében. A borturizmus iránt érdeklődőknek és mindazoknak, akik utazásaik során szeretnének elmélyülni a vendéglátó ország gasztronómiájában, szívből ajánlom, hogy a kaliforniai bortúrát kezdje Buena Vistában, a Haraszty borpincészetben és múzeumban. A csodálatos modern borfeldolgozó eszközök mellett az amerikaiak szívesen mutogatják a szőlő darálót, a hagyományos prést és azokat az eszközöket, amelyeket még gróf Haraszty Ágoston használt. Én örömmel ismertem rá a nagyapám pincéjében látott öreg eszközökre.
-- Amikor a pincemester meghallotta, hogy magyarok vagyunk, büszkén mesélte hogy az egész borvidék atyjának a Tokajból származó Haraszty Ágoston grófot tarják, aki 1848 körül telepedett itt le. Amikor a szabadságharc után másodszor látogatott el erre a vidékre, tokaji birtokáról szőlővesszőket is hozott magával. Az amerikai állam hálából szoborral és múzeummal állít emléket Harasztynak. A grófnak ma is élnek ezen a vidéken utódai. Igazán jó érzés itt magyar turistának lenni, mert a szőlős gazdák szinte valamennyien tudják, hogy ki volt gróf Haraszty Ágoston, így minden hazánkfia különleges bánásmódban részesül..
-- Amerika legismertebb bortermelő államán belül hat borvidéket különböztetünk meg. Északról dél felé haladva ezek a következők: a North Coast, azaz Csendes-óceán partvidéke San Franciscotól északra, Humboldt (a Sacramento folyó partjain), Sierra Foothills (a Sierrák alja a Sacramentotól keletre), Central Coast (partvidék középső szakasza San Francisco és Los Angeles között), Central Valley (óriási borvidék a San Joaquin folyó völgyében), végül a South Coast a déli partvidék Los Angelestől San Diegóig).
-- Történelem. A XVIII. Században először egy spanyol ferences tett kisérletet a szőlőtermesztésre. 1830-ban Jean Louis Vignes, bordeaux-i úr nagy lehetőséget látott a vidékben rejlő lehetőségekben, és számos európai szőlőfajtát hozott Kaliforniába. A XIX. Századba ezen a vidéken az aranyláz határozta meg a piacot, ezért akkoriban a szőlő termesztésre és borkészítésre a gyenge minőség volt jellemző. Az 1919-től 1930-ig tartó prohibíció (tilos volt kereskedelmi mennyisében bármilyen alkoholtartalmú italt előállítani) óriási csapást mért a kaliforniai borágazatra. A 70-es évekig úgy tűnt, hogy a termelők nem fogják túlélni a válságot. Ám a termelők saját kezükbe vették sorsuk irányítását, és sokan Európába utaztak, hogy a borászszakma nagyjaitól tanulják meg a borkészítés művészetét. Ettől kezdve beszélhetünk Kaliforniában minőségi borkészítésről, ami azóta is látványos eredményeket hozott Kaliforniának.
-- Borvidékek. Kalifornia hatalmas területén a következő garantált termőhelyek a leg­ismertebbek: Mendocino County, Lake County, Sonoma County, (ide tartozik két híres körzet, a Russian River Valley és Sanoma Valley), Napa Valley, Carneros, Central Vally, Sierra Foothills, Livermore Valley, Santa Cruz Mountains, Monterey County, San Joaquin Valley, San Luis Obispo Valley és Santa Barbara County.
-- A legnépszerűbb szőlőfajták: Chardonnay, Colombard, Chenin blanc, Fumé blanc (Sauvignon blanc), Rizling, Gewürztraminer, Pinot blanc és Viognier, illetve a vörösbort adó fajták közül a Cabernet sauvignon, Pinot noir, Merlot, Barbera, Sangiovese, Syrah és Grenache. Egyre jelentősebb szerepet kap Kalifornia kékszőlője, a Zinfandel. Ha valaki a Dominus-t vagy az Opus 1-et nem említené a világ nagy borai között, bizony hiányos lenne a felsorolása.
-- Miben emelkednek ki ezek a Mondavi-borok közül.?. Robert Mondavi, Kalifornia bor-doyenje, Baron Philippe de Rothschilddal együttműködve tudta bevinni azt a finesse-t remek, de mindig túl robusztus cabernet-borába, amely nélkül az mindig „csak egy kitűnő kaliforniai" volt. Együtt világnagyságot tudtak létrehozni. A bor így is jellegzetesen tengerentúli maradt. A termés minden palackját már évekre előre eladják.
Az Amerikai borok legjobbjai:
-- Michael Mondavi M Cabernet Sauvignon 2006 -- Nagyon jó talán a legjobb eddigi évjárat ebből az unicumból. Hihetetlenül gazdag, elegáns és már most szinte leírhatatlan harmónia uralja ezt a még nagyon fiatal bort. Hát kérem ilyen borral ritkán, mondhatni nagyon ritkán találkozik az ember!.!. 22 hónapot töltött francia új tölgyfa hordókban aminek a 85%-a első töltésű. Jelentjük mindösszesen 900 karton készült ebből a borból ami a pincénél már előjegyzésben elfogyott! Nagyon fiatal még! De gyönyörű már most! A bor ismerői minimum 25 évet jósolnak életpályának. Be kell szerezni amíg van belőle. Ha az eddigiek önmagában nem voltak meggyőzőek akkor egy kis alátámasztás bor "nagyságáról". (Wine Spectator: 94 pont)
-- Francis Coppola Diamond Celestial Blue Label Malbec 2010 -- Ahogy a borászattól megszoktuk már illatában felfedezhető a pincészet sajátos ugyanakkor nagyszerű stílusa. A kezünkbe vételezve a poharat, mély meggyszín ringatozik a pohárban ahogy egy kicsit megpörgettük a bort a szép poharunkban. Aki ezt olvassa reméljük, hogy szinte látni és érzékelni tudja a pillanatot... A folyatásban nagyon koncentráltan gyümölcsös bort ízlelhetünk meg. A bor tanninjai ugyanakkor szinte simogatóak... Az európai borokhoz szokott kóstolónak ez biztos furcsa.. De nagyon könnyű megszeretni. Mint ahogy sokan teszik is szerte a világon akik már ismerik a pincészet borait. Nagyon ajánljuk!!!. (Wine Spectator: 95 pont)
-- R.H Phillips night harvest Shiraz 2008 -- Illata akár egy cseresznyés rétesé. Gazdag, meleg, kellemes már ahogy az orrunkhoz emeljük a poharat és felszabadulnak az aromák a borból. A francia illetve amerikai új tölgyfahordóban eltöltött 1 év aztán meg is fűszerezte ezt a bort. Ahogy megízleljük, az első ami eszünkbe jut róla, mennyire bársonyos ez a bor. Nagyon szép egyensúlyban van sav illetve alkohol aránya. Nagyon jó fogyasztani, olyan kérek még egy pohárral belőle. (Wine Spectator: 93 pont)
-- Chateau St. Jean Cinq Cepages 2003 -- Kultuszbor a Sonoma-völgyből, ha jól emlékszem, néhánnyal korábbi évjárata év bora címet szerzett a Wine Spectatortől. De az sem kizárt, hogy mástól. Öt szőlőfajta termése, a két cabernet-t és a merlot-t petit verdot és malbec színesíti. 14,4-es alkohol, mély bíbor szín, meleg illat. Likőrös és aszalt gyümölcsös, nem nélkülözi a komplexitást. Szájban is vannak tartalmai, de sok az édesség – annak ellenére, hogy a végén elég rendesen szárít a tannin. Az illata nyílik is, de az ízében sok a kanyar, egy svunggal hömpölyög végig, sokkal többféle összetettsége van mint más hasonló boroknak, ezt a bort tényleg igazán lehet szeretni.. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Joseph Phelps Napa Cabernet Sauvignon 2004 -- A legnagyobb név a mezőnyben. Nyilván az Insignia miatt bálványozzák, de azzal nemcsak az a baj, hogy kinek van rá pénze, hanem az is, hogy ember legyen a talpán, aki fel tud hajtani belőle egy példányt. A Napa-völgyi CS sem kispályás. Nagy-vörösbor-szín, áradóan széles-súlyos illatvilág. Mintaszerűen hozza a cabernet sauvignon kassziszos-eukaliptuszos jegyeit – de nem sokkal többet. Rengeteg édesség, széles-magas test, egyenes, pontosan tudja, mit akar, és azt hogyan is érheti el. Aki nem szereti a vörösbort, ennek alapján megszereti. Aki azonban azt szereti, ha a vörösbor férfias és energikus, nem szereti. Hiába jön elő valami ribizli, hiába okosodik, ahogy szellőzik, hiába nem ismeri a zöldet hírből sem, nincs benne az a haraphatóság, az az izgalom, amely a szeme.. (Wine Spectator: 96 pont)

12. - Argentína borai

-- Argentína az elmúlt években világszínvonalú boripart épített ki. Turisták árasztották el a borvidékeket, ahol a bortermelők nagy erővel dolgoznak a színvonal emelésén. Az évszázados Argentin gazdasági ágazat, melynek központja a dél-nyugaton található Mendoza, az elmúlt két évtizedben rohamosan növelte hírnevét. Az argentin Malbec vörösbor világszerte elismert lett.
-- Argentina Borvidékei, Északról dél felé haladva Argentína öt nagy borvidéke a következő: 1.) Salta/Cafayate Rio Sali partjain fekvő városoktól kapta a nevét. Tipikus borai: a Cafayate vagy a nagy hírű Etchart Bodega. 2.) La Rioja/Chilecito elsősorban a Bodega La Rioja borairól híres. 3.) Mendoza minden bizonnyal a leghíresebb argentin borvidék, a Rio Mendoza és a Rio Tunuyan partjain. Számos nagy presztízsű bor kerül ki innen, így az Etchart, Nieto y Senetiner, Trapiche, Norton és Flichman. A Lujan de Cuyo eredet védett név alatt kimagasló Malbec borok születnek. 4.) San Rafael a Rio Diamante és a Rio Atuel között. Az itt termelt borok közül mindössze a Bodega Goyenechea termékei ismertek 5.) Rio Negro a legdélibb argentin borvidék a Rio Negro partjai mentén. Az itteni borok alig ismertek az ország határain túl.
Az Argentin borok legjobbjai:
-- Familia Schrdeder- Select Chardonnay 2008 -- Déli gyümölcsök, ezen belül a mangó a banán illatával csábít első illatra, ezek után vajas, krémes textúrájával, harmonikus nem tolakodó savakkal folytatódik az íz miután az első korty a szánkba került, és egy szép hosszú finissel bontakozik ki végül ez a kitűnő chardonnay... (Wine Spectator: 90 pont)
-- Robino Bodegas Noecento Malbec 2010 -- Az első benyomás ahogy a bort " illatoljuk", hogy milyen csokoládés. Malbec-nél viszonylag ritka. A színe majdnem fekete.Az íze nos, megdolgoztatja az ember nyelvét. Nincsenek szárító tanninjai! Ellenkezőleg.!. Telt, bársonyos és lecsengése nagyon hosszú. Olyan kérem még egy pohárral belőle... (Wine Spectator: 92 pont)
-- La puerta malbec & Bonarda 2010 -- Egy gyakran használt házasítás a két Argentinában legismertebb és leginkább telepített szőlőfajtából. Nagyon szép, tartalmas, igazi beszélgetőbor lett az eredmény. Európai stílusú, könnyedén fogyasztható bor a magas alkohol tartalom ellenére. Melllé egy steak.?....vagy nélküle. Ez a legyen a legnagyobb dilemma..Kevés van belőle érdemes elraktározni. Meghálálja. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Robino Bodegas Dante Bonarda 2009 -- Argentinában ezt a szőlőfajtát ( mely eredetileg Olaszországból származik) nagyon kedvelik. A második legtöbbet telepített szőlőfajta. Általában házasítják. Jelen esetben nagyszerű lehetett az alapanyag amiért a borászat úgy döntött hogy önállóan kerül lepalackozásra. Nos ahogy a bor illata bennünket ér - nos mi is azonos véleményen vagyunk- nagyon kellemes gyümölcsös illat amiből talán a málna érezhető ki leginkább.. Selymes, ízgazdag igazán szépen elkészített bor. Kellemes nyáresetéken egy kicsit behűtve vagy másképp mondva- pince hidegen ajánljuk. (Wine Spectator: 88 pont)

13. - Chile borai

-- A Chilei borok rövid idő alatt világszinten mennyiségben és minőségben is kiemelkedőek lettek. Chile szőlőtermesztési környezetének kivételes adottságai és a 19. század kedvező fajtaimportja az oka annak, hogy Chile ma ilyen értékes forrásokkal rendelkezik a világ legnépszerűbb fajtáiból készített gyümölcsös, érett fehér és vörösborok terén. Chile nagy területű, de keskeny ország, 5000 km hosszan nyúlik el az Andok lábai mentén, szélessége mindössze 90 és 400 km.
-- A „központi völgy” borvidék része a Curico és a Maule völgy, ahol a bortermelés folyik, nem túlzottan meleg. A meglehetősen hosszú és lapos Aconcagua völgy az Andoktól az óceánig nyúlik, 1500-1800 m magas hegycsúcsok őrizetében. Az éghajlata mediterrán jellegű mérsékelten forró. Az óceán közelségének köszönhetően Curicóban az éghajlat igen nedves klíma uralkodik. A Maule völgy a középső chilei borvidéken belül a legdélibb völgy.
-- Chile napi hőmérséklet-ingadozása szokatlanul nagy, és ez hozzájárul a borok tiszta, gyümölcsös aromájához. A chilei borok különlegessége, hogy mivel nem volt filoxéra a mai napig, így a chilei szőlőket nem kell permetezni.!. A chilei borok alapanyaga az Andok lejtőin érlelődik. Vörös boraik flavonid tartalma a világon a legmagasabb.
A Chilei borok legjobbjai:
-- San Elias Syrah 2009 -- Egy igazi Chilei szépen elkészített bor a hétköznapokra. Az illata után szinte harapni lehetne a bor azt gondolná az ember... De minő kellemes meglepetés, lágy kellemes savakkal bír és a tanninjai nagyon szépen lekerekedtek. Hölgyeknek nagyon ízlik. Ilyen borokon keresztül könnyen meg lehet szeretni a fajtát. (Wine Spectator: 92 pont)
-- San Elias Carmenére 2010 -- Egy nagyon illatos mondhatni szinte sűrű bor kicsit talán szokatlanul megfogalmazva. Aki még ne kóstolta a fajtát akkor ezen keresztül könnyen megszeretheti. Most is vastag de sokkal lágyabbak ( talán ez a helyes kifejezés) a savai és igazán jó mellette elbeszélgetni és közben ízlelgetni és ismerkedni evvel az új fajtával. Aki pedig már ismeri akkor itt egy nem olyan harapós borral találkozhat de a fajtára jellemző szépségeket itt is felfedezheti. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Botalcura Delirio Reserve Syrah-Malbec 2010 -- Milyen behízelgő az illata! Ilyen borokkal ritkán találkozni. Pont az amit várunk tőle. Egy élményt... És ezt már illatában is hozza. Csábít egy kortyra. Na és nem csalódtunk. Folytatódik a kellemes meglepetés tovább. Magát a két fajtát ritkán házasítják. -nem is értjük miért.?... ebből a borból kiindulva nagyon kellemes újdonság még annak is aki gyakran kóstol dél-amerikai borokat. Ajánljuk mindenkinek és talán legfőképp azoknak akik most ismerkednek Dél-Amerikával. Ilye borokon kesrztül bele lehet szeretni ezekbe a borokba. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Botalcura Delirio Reserve Chardonnay & Viognier 2009 -- Két nagyon illatos szőlőfajta... A Chardonnay és a nálunk épp hogy csak ismert Viognier házasítása. Milyen pazar. Tele mindenféle déligyümölcs illatával, mint mangó, papaya, licsi....Az íze pedig... nos gyorsan még egy pohárral belőle. Telt, zamatos, simogató, mégis lágyságot érezni a nagy potenciál mellett. Izgalmas, felfedzésre váró bor. Hmmm, kóstolgatni kell és nem árt ha van néhány palack belőle otthon. Kiváló kisérő lehet nemesebb ( fehér húsú)  talán kivétel a red snapper.. ..halak mellé .... (Wine Spectator: 89 pont)
-- Vina Ventisquero - Gran Reserva Sauvignon Blanc 2008 -- Nagyon komplex vastag fehérbor. Alma, egres, bodza ami elsőre kiérzünk ahogy megforgatjuk a bort a poharunkban. Vastag, olajos, könnyen feltapad a pohár falára. Aki szereti ezt a faját feltétlen ajánljuk. Íze teljesen kitölti a szánkat. Keressük a szavakat. Nagyon jó inni belőle még egy pohárral. Meg aztán még repetázunk. Testes, ízében előtérben a grapefruittal, valamint egzotikus gyümölcsökkel, amit kiegészít a gazdag mineralitás illetve a bor frissesége. Egy grillezett tengeri nemes halat tudunk elképzelni hozzá, sok sok zöldfűszerrel netán citromártással vagy épp citromfűvel. (Wine Spectator: 88 pont)

14. - Dél-Afrika borai

-- A Dél-Afrikai borászat mindössze 350 éves szőlőművelési múlttal rendelkezik. A történet 1659. február 2-án kezdődött, amikor is a Hollandiából származó Jan Van Riebeeck a következőket jegyezte fel naplójába: "Az Úr kegyelméből a mai napon préseltek először fokvárosi szőlőből bornak való mustot." Van Riebeeck 1652-ben érkezett Dél-Afrikába a Kelet-Indiai Kereskedelmi Társaság megbízásából. Az volt a feladata, hogy a Kelet-Indiába tartó holland hajók ellátásáról gondoskodjon. A borkedvelő hollandus hamar felismerte a vidékben rejlő lehetőséget, a kedvező klimatikus és talajviszonyokat, amelyek ideális körülményeket biztosítanak a szőlő számára.
-- Van Riebeeck néhány évvel később neki is látott a gazdálkodásnak, Franciaországból hozatott szőlőtőkéket honosított meg a vidéken. 1688-ban Franciaországból elüldözött hugenották érkeztek Dél-Afrikába, akik kiváló szőlészeti ismereteiknek köszönhetően nagyot lendítettek a dél-afrikai bor ügyén. Több mint negyvenféle szőlőt honosítottak meg, amelyek közül a chenin blanc a legelterjedtebb, a pinotage pedig a "tipikus“ dél-afrikai fajta lett. Ez utóbbi 1925-ben jött létre a cinsault és a pinot noir keresztezéséből, és sehol másutt a világon nem terem számottevő mennyiségben.
-- Ma már csak az ország délnyugati csücskében foglalkoznak borkészítéssel. Itt ugyanis a klíma mediterrán, ám a Benguela-áramlásnak köszönhetően hűvösebb, mint más mediterrán területeken. A nyár napos, meleg, de ritkán forró, a tél csapadékos. A kedvező körülmények ellenére a dél-afrikai borkészítés hosszú ideig nem a minőségről szólt. A legtöbb szőlő brandy-ben végezte, vagy olcsó tömegbor készült belőle. Minőségi ugrásról, valódi borkultúráról azonban csak az 1980-as évektől kezdve beszélhetünk. Ekkor érkezett néhány Európában képzett borász Dél-Afrikába, tele új ötletekkel és ambícióval. ja.
-- Az egyikük például a bőröndjében csempészett be az országba chardonnay-vesszőket, amivel nagy rizikót vállalt, hiszen a növénnyel együtt betegségeket is hozhatott volna magával. Szerencsére nem ez történt. Az 1990'-es évek elején összeomlott az apartheid-rendszer, és a szankciók feloldásának köszönhetően megnyílt a dél-afrikai borok számára is a külföldi piac. Eljött a gyümölcsös, fűszeres, aroma gazdag borok ideje, amit elsősorban az új technológiák használata, a rozsdamentes acéltartályok, hőmérséklet-szabályozás tett lehetővé.
A Dél-Afrikai borok legjobbjai:
-- Stellenrust Vinery - Picalot Hand Made 2005 -- Ez a stellenboschi cuvée 51% Pinotage-ból, 27% Cabernet Sauvignon-ból és 22% Merlot-ból áll. Illatában szelíden mutatkozik szilva és barack egyaránt, de a háttérben fellelhetőek a sötét, bogyós gyümölcsök nyomai is. Csordultig tele van érett gyümölcsökkel, mely a Cabernet Sauvignon karakterének köszönhető, tanninjai mégis kimértek. A Pinotage a lágy barackban fedi fel jelenlétét, a Cabernet és a Merlot a szájpadláson mutatkozik meg. A Picalot egy rendkívül elegáns Cuvée, melynek alapja a jellegzetes dél-afrikai Pinotage szőlő. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Stellenrust Vinery - Timelles 2004 Cabernet & Merlot -- A pincészet csúcsbora. Beválasztották a világ 10 legjobb bordeaux-i típusú bora közé!! Már a neve is ezt jelzi: időtlen.!. Illatában a perzselő paprika a meghatározó, mely később nagyszerűen összefér a komplex, kerek tanninokkal. Markáns, komoly, s ezt csak fokozza, hogy rendkívül hosszú. A szájpadlást klasszikus fekete olajbogyó cirógatja, mely a Helderbergi Arany Háromszögből származó shirazoknál általában felfedezhető. Barriqueolása keverten történik, 80%-ban francia, 20%-ban amerikai tölgyben, 18 hónapig. Ízlelésnél először magas komplexitású, érett gyümölcsök jelentkeznek, majd az ádáz paprika bókol a szájpadlás közepén rendületlenül, és végül hosszú befejezés, melyet a koromfekete olajbogyó szervíroz, mellesleg aranytálcán. A shiraz fűszerességét a gyümölcsök szállítják a szájpadláshoz, ettől kissé játékos. Ez nem egy robosztus shiraz, de igen elegáns, sármos és ravasz. (Wine Spectator: 91 pont)
-- Stellenrust Vinery - Shiraz 2005 -- Világszerte közkedvelt borfajta. Férfiasan testes és mellette nagyon gyümölcsös. Könnyen iható, behízelgő bor. Illatában a perzselő paprika a meghatározó, mely később nagyszerűen összefér a komplex, kerek tanninokkal. Markáns, komoly, s ezt csak fokozza, hogy rendkívül hosszú. A szájpadlást klasszikus fekete olajbogyó cirógatja, mely a Helderbergi Arany Háromszögből származó shirazoknál általában felfedezhető. Barriqueolása keverten történik, 80%-ban francia, 20%-ban amerikai tölgyben, 18 hónapig. Ízlelésnél először magas komplexitású, érett gyümölcsök jelentkeznek, majd az ádáz paprika bókol a szájpadlás közepén rendületlenül, és végül hosszú befejezés, melyet a koromfekete olajbogyó szervíroz, mellesleg aranytálcán. A shiraz fűszerességét a gyümölcsök szállítják a szájpadláshoz, ettől kissé játékos. Ez nem egy robosztus shiraz, de igen elegáns, sármos és ravasz. Tanninjai szabályosak, komplexek. Kihagyhatatlan. (Wine Spectator: 90 pont)

15. - Ausztrália borai

-- Egy olyan fiatal ország lévén, mint Ausztrália sokan gondolnák, hogy a borászata is gyerekcipőben jár. De egyetlen ország sem fektet annyi energiát a borászatba, amivel felvehetné a versenyt Ausztráliával. Ausztrália jelenleg 150 000 hektár szőlőterülettel rendelkezik, amelynek a 20%-a még olyan fiatal, hogy nem fordulhat termőre. 1996 és 2000 között Ausztrália borexportja megduplázódott, amit a Brand Australia következetességének köszönhetnek.
-- Az Eredetvédelem az Ausztrál minősigi borok jelőlése: Geographic Indication, GI. Ausztráliában a borkereskedők és lelkes borfogyasz­tókban is megjelent annak az igénye, hogy bizonyos földrajzi megjelölésekkel illessék kiemelkedő borrégióikat. Így született meg Ausztrália sajátos kifejezése: a regionalitás, mellyel régióik határait védik. A (Geographic Indication, GI) jelöléssel pedig az eredetvédelmi helyeket jelölik. Ausztrália borvidékei közül a déli parton fekvő régióik éghajlata mediterrán jellegű, ami igencsak kedvez a szőlő termesztésnek. GI jelölést főképpen a Délkelet-Ausztráliában használják, annak érdekében, hogy elkülönítsék a boraikat a Nyugat-Ausztráliából származó borházasítások eredményétől. ja.
-- Az Ausztráliában található szőlő állományt nagyban befolyásolja a telepesek divat hóbortja. A Chardonnay fajta például ismeretlen volt 1970 előtt. Amikor megnőtt az igény a vörösborokra, sok Shiraz és Cabernet Sauvignon tőkét ültettek. Korábban a Semillon, a Rizling és a Verdelho voltak a kedvenc fajták Ausztráliában. Ma az ország leggyakrabban telepített fajtája a Shiraz.
Az Ausztrál borok legjobbjai:
-- Hope Estate Shiraz "The Ripper" 2007 -- Egy igazi Ausztrál nagy shiraz. Elsőre amikor a bort szemrevételezzük, láthatjuk hogy milyen sötét a színe. Már már fekete. Az illata a sok sok fűszer mellett némi eukaliptusz de nem tolakodó. A háttérből némi vanília és szeder, meggy illat csábit bennünket az első kortyra. Na de aztán koncentrált vastag nagyon selymes gyümölcsös lecsengésű folytatás. Olyan igazi syrah vagy shiraz- kinek hogy tetszik -Ausztráliából. Most a  mondus Vinin aranyérmet kapott.!. Talán nem véletlen.... (Wine Spectator: 92 pont)
-- Kingston Estate - Chardonnay 2005 -- Ennek a Chardonnay-nak az illata leginkább sárgabarackra és kajszibarackra emlékeztet. Ez egy harmónikusan szép bor. (Wine Spectator: 92 pont)
-- Kingston Estate - Sauvignon Blanc 2004 -- Friss trópusi gyümölcsök illatával, ropogós savaival, frisseségével és könnyedségével... Remek és harmónikus bor. (Wine Spectator: 90 pont)
-- Milara Spring - Shiraz & Cabernet Sauvignon 2008 -- Brilliánsan csillogó rubin színű bor illatában animális, de érezhető egy kis dohány is. Dél- Ausztráliából származik ez a bor. 60% Shiraz és 40% Cabernet sauvignon. Alkohol tartalom:13,5 VOL %. 16-18 C fokon ajánjuk fogyasztani. (Wine Spectator: 90 pont)

16. - Új-Zéland borai

-- Az Új-Zélandi borok rövid idő alatt szép eredményeket értek el és bizonyos fajták nemzetközileg is elismertek lettek. Az ország két különálló szigete különböző adottságokkal rendelkezik, így a szőlőtermesztés is különbözőképpen alakult az idők folyamán.. Sokan csak az eltelt évtizedekben találkoztak először új-zélandi borokkal, melyek mindenki számára ellenállhatatlannak bizonyultak kivételes szépségükkel, természetes eleganciájukkal, figyelemre méltó íz- és illatvilágukkal.
-- Új-Zélandon az ember szokatlanul intim kapcsolatban áll a természettel. A föld iránt érzett szenvedélyes ragaszkodás kifejezésre jut az itteni borokban. Az ország éghajlata óceáni, tekintve, hogy szigetországról van szó, de az Északi sziget átlaghőmérséklete jóval magasabb, mint a Déli szigeté, amely a szőlő beérése szempontjából kedvezőbb is egyben. Ennek eredményeként az első szőlőtőkéket még a XIX. század elején angol misszionáriusok ültették az Északi szigeten.
-- A bortermelésnek igazi lendületet azonban az 1890-es évektől, a Dalmát-félszigetről érkező bevándorlók adtak. A Déli szigeten szőlőtermesztéssel csak az 1970-es évektől sikerült jelentős eredményeket elérni (Malborough), ami nagyot lendített az Új-zélandi borok hírnevén. Itt a napi nagy hőingadozásnak köszönhetően a borok kiemelkedően frissek és intenzív aromákkal rendelkeznek. Malboroughban termelik a legjobb minőségű és teljesen egyedi Sauvignon blanc-okat. Az Északi félsziget inkább Chardonnay-t, Müller Thurgau-t, Cabernet sauvignon-t, Merlot-ot és Pinot noir-t termel kiemelkedő minőségben, habár ez utóbbi a Déli félszigeten is remekül megállja a helyét, tekintve a Pinot noir hűvösebb területi igényeire.
-- Új-Zélandon sok apró borászat van, amelyek termelése nem haladja meg a  2000-3000 palackot, boraikat pedig hihetetlen magas áron értékesítik. Új-Zéland bor termelésének 85%-át  viszont 4 nagyvállalat adja: a Montana, Corbans, Villa Maria és Nobilo. Szinte a teljes borexportot is ők bonyolítják le. Új-Zélandon az igazi nagy kihívást a szőlő erőteljes vegetatív fejlődése adja, ami a jelentős csapadékmennyiségnek és a tápanyagban gazdag talajnak köszönhető. Az erős vegetatív fejlődés, vagyis a túl vastag lombozat kialakulása gátolja a fürtök beérését és beltartalmi összetételét. Ennek kiküszöbölésére használják a Henry Scott-féle művelési módot, amit Kaliforniában is alkalmaznak egyes, hasonló problémával köszködő területeken.
Az Új-Zélandi borok legjobbjai:
-- Ohau Graves Pinot Gris 2010 -- A bor párjáról azt állítottam, hogy csak felsőfokon lehet beszélni. Akkor erről azt mondanám, hogy még nem találkoztam sosem ilyen pazar szürkebaráttal még Franciaorszában elzászban sem. Rendkívül koncentrált, ugyanakkor nem csak csak a rogogós savak dominálnak, mint sok új-zélandi borban. Íze a lime-tól az kései szüret miatt egészen az őszibarackig terjed. Illata akár egy izgalmas parfüm lehetne. Kell ennél többet írni.?. Már csak meg kellene kóstolni igaz.?. (Wine Spectator: 94 pont)
-- Mount Nelson Sauvignon Blanc 2011 -- A borról csak felsőfokon lehet beszélni. Új-Zélandon a Sauvignon Blanc egyébként is remek, ez az egyik legjobb termőhelye. Még nem találkoztam ilyen remek Sauvignon Blanc-al Franciaországban sem. Rendkívül koncentrált, ugyanakkor nem csak csak a rogogós savak dominálnak, mint sok új-zélandi borban. Íze a lime-tól az almáig terjed. Illata akár egy izgalmas parfüm lehetne. Erről nem kell többet beszélni, ezt inni kell és kész. (Wine Spectator: 94 pont).

--------------------------------------------------------------------------

A Bor Forgalmazás Világranglistája  (2010)

1.     Olaszország -  44,3  klh/év
2.     Franciaország -  43,9  klh/év
3.     Spanyolország -  42,4  klh/év 
4.     Amerikai Egyesült Államok -  21,2  klh/év
5.     Argentína -  20,6  klh/év
6.     Ausztrália -  17,4  klh/év
7.     Chile -  16,6  klh/év
8.     Dél-Afrika -  9,6  klh/év
9.     Németország -  8,2  klh/év
10.   Portugália -  7,1  klh/év

11.   Görögország -  5,9  klh/év
12.   Románia -  5,4  klh/év
13.   Oroszország -  5,3  klh/év
14.   Brazília -  5,2  klh/év
15.   Új-Zéland -  5,1  klh/év

------------------------------------------------------------------------------------------

A Bor Fogyasztás Világranglistája  (2010)

1.     Franciaország -  68,2  liter/év
2.     Olaszország -  65,8  liter/év
3.     Spanyolország -  63,6  liter/év
4.     Amerikai Egyesült Államok -  61,5 liter/év
5.     Portugália -  55,5  liter/év
6.     Görögország -  46,1  liter/év
7.     Argentína -  45,2  liter/év
8.     Chile -  43,7  liter/év
9.     Ausztria -  41,8  liter/év
10.   Németország -  40,6  liter/év
11.   Anglia -  33,2  liter/év
12.   Ausztrália -  32,6  liter/év
13.   Magyarország -  30,5 liter/év
14.   Bulgária -  27,5  liter/év
15.   Románia -  26,3  liter/év

--------------------------------------------------------------------------------------------