"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Táplálékod legyen a gyógyítód - Lajtai Laura

2013.04.08 16:09

 

A Táplálékod legyen a gyógyítód.

A mondás a híres ókori görög orvostól, Hippokratésztől származik, és amely később szállóigévé is vált. A híres mondás pontosan így szól: "Táplálékod legyen az orvosságod, orvosság legyen a táplálékod. ”Ez a mondás is bizonyítja, hogy az élelmiszernek már évezredekkel korábban is egészségvédő hatást tulajdonítottak. "Az vagy, amit megeszel, abból vagy amit megeszel.!.

 
Táplálékod legyen gyógyítód.

-- A "Táplálékod legyen orvosságod, orvosság legyen táplálékod.” Ez a híres ókori görög orvostól, Hippokratésztól (Görögország, Kr. e. 460-370) származó szállóige is jelzi, hogy az élelmiszernek már évezredekkel korábban is egészségvédő hatást tulajdonítottak. "Az vagy, amit megeszel, abból vagy amit megeszel.!." A tudomány és a tapasztalatok folyamatosan igazolják, hogy amit naponta teszünk, eszünk, és gondolunk, meghatározza, hogy hogyan és mennyi ideig fogunk élni. Ha nem változtatunk rossz szokásainkon és hiteinken, nem csodálkozhatunk az eredményen. Szervezetünk védekező immunrendszerének legnagyobb része a vastagbélhez kötődik, ezért olyan fontos a tápcsatornánk állapota.
-- A természetellenes táplálkozásunknak köszönhetően gyakorlatilag mindig túl kevés bázis (lúgos vegyhatású anyag) van a szervezetünkben, és a hosszan tartó vitamin- és nyomelemhiány miatt legtöbbünk teste elsavasodott.  A legtöbb sav az élelmiszerek, elsősorban a túl sok állati fehérje megemésztésekor termelődik, illetve rossz étel társítás következtében erjedés lép fel a testünkben.
-- A túlsavasodás során fogékonyabbá válunk a betegségekre. A baktériumok savas közegben tudnak igazán elszaporodni, immunrendszerünket gyengíteni. A manapság sokat emlegetett szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat. Amikor a szervezet fokozottan ki van téve e bántalmaknak, szabad gyökök nagy mennyisége árasztja el a testet, és az egyébként ártalmatlan oxidánsok megkezdik rombolásukat.
-- Az oxidánsokkal (szabad gyökökkel) szemben szerencsére nem vagyunk teljesen védtelenek. Az egészséges szervezet erős, ún. szabadgyök-fogó enzim rendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei (enzimek, vitaminok, ún. másodlagos növényi anyagok) képesek ezeket semlegesíteni, és a szervezetet vissza lúgosítani. A táplálékunkban a zöldségeken és gyümölcsökön kívül a gabonák tartalmazzák ezeket a „védőanyagokat”. A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, a béta-karotin és az antioxidáns enzimek termelődését is elősegítő szelén.
-- A tudomány mindig újabb antioxidáns tulajdonságú vegyületeket igazol. Bioflavanoidok (pl: szőlő, a paradicsom, meggy, bodza), melyek rákellenes hatásúak. A fekete áfonya flavonoidjainak pozitív hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre, a cékla vörös festékanyaga (betanin), illetve az anticianin (pl. fekete berkenye) tumorellenes hatású.
-- A több száz karotinoid (pl: sárgarépa, sárgabarack, dinnye, csipkebogyó, brokkoli), immunerősítő hatással is bír. Glikozinolátok (pl: brokkoli, káposzta, retek) növényi ösztogének (pl.: szeder) és polifenolok (vörös szőlő, napi egy pohár vörös bor) és a torma peroxidáz (enzim). Egy növény esetében, legyen az zöldség vagy gyümölcs: több millió növényi anyag (-enzim, -vitamin, -ásványi, -illat, -aroma, -színanyag.) együttes, egymást erősítő hatásáról beszélhetünk.
-- A tudomány jelenlegi állása szerint megállapíthatjuk, hogy táplálkozás terén kizárólag a megfelelő mennyiségben és minőségben, naponta elfogyasztott élő, nyers zöldség, gyümölcs és gabona jelentheti az egyetlen megoldást. Ezeknek köszönhetően szervezetünk egész életünk folyamán egészségesebb marad, nagyobb teljesítményre képes, s immunrendszerünk nagyobb hatásfokkal teljesíti a szinte tökéletes funkcióját.

Gyógyító Gyümölcsök
 
  
 
A Gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint az:. alma, barack, narancs, szilva. Tudományos igénnyel az ökonóm-botanikusok törekszenek a növényvilág hasznossági elvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztés technológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e. A gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban nagyon gazdagok, a legegészségesebbek élelmiszerek.

1. Alma
Az Alma (Malus Domestica) a gyümölcsök királynője. Az alma az egyik legrégebbi kultúr gyümölcsünk, Ázsiából származik, ma mindenhol megtalálható. Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel együtt is ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is tudták róla, ezért is nevezték a gyümölcsök királynőjének. Az alma tökéletes egységben tartalmazza mindazt, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Ha hiszed, ha nem, akár kizárólag almán is meg lehetne élni, szinte korlátlan ideig. Az alma világszerte az egyik legelterjedtebb gyümölcs. Több, mint 1000 fajta alma található a világon.!. Mindegyikben megtalálható a fehérje, rostanyag, keményítő, sók, almasav, cukor, csersav. Magas a foszfor, a vas, és a nátrium tartalma. Az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A-, B-komplex és C-vitamint. Gyógyhatását a benne lévő ásványoknak köszönheti, amelyek az emésztési rendszerre hatnak. Magas a pektin tartalma, ami a sejtfal alkotórésze. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kisöpörni a beleket. Általánosságban véve, az alma tisztító hatású. Depressziós betegség és alacsony vércukorszint esetén - amikor az agy nem kap elég glükózt – ajánlatos az alma fogyasztása. Az alma savas tartalmával hozzásegít a gyomor és a belek mozgásának meggyorsításához. Pektintartalma segíti az anyagcserét, valamint képes feloldani azokat a zsírokat (triglycerideket), amelyek a koleszterin lerakódását okozzák. Kiemelkedő a vér-, máj-, és vesetisztító tulajdonsága.

2. Ananász
Az Ananász (Ananas Poles) előfordulása trópusi éghajlatú területeken, őserdőkben jellemző. Őshazája Közép-Amerika és Dél-Amerika. Az ananászt Brazíliában és Guyanában a földek körül ültetik s itt minden ápolás nélkül két év alatt gyümölcsöt hoz; Európában csak külön e célra berendezett ananász-tenyészőházakban nevelhető. Az ananász tartalmaz B1, B2, B3 , és C vitamint is. Az ananász a forró tartományokban üdítő ereje miatt kedvelt gyümölcs. Íze édes-savanyú, zamata nagyon finom. Friss gyümölcsöt szeletelve szokták fogyasztani. A trópusokon az ananász levéből megerjesztve bor, nanaja nevű likőr és szeszesital készíthető. Indiában orvosságnak is használják. Európában legtöbbre a cukorsüveg fajtát becsülik, mely kúp alakú és sárgás színű.

3. Avokádó
Az Avokádó (Persea Americana) az egyik legértékesebb természetes gyümölcs zsiradékunk. Közép-Amerikában honos; i. e. 5000 évvel már fogyasztották. A 18. század vége óta a trópus, szubtrópusi, mediterrán vidékeken világszerte termesztik. Több mint tíz féle vitamint és vagy húsz féle ásványt és 18 féle aminósavat tartalmaz, köztük az A vitamin elővitaminját, a karotint tartalmazza. Van benne továbbá C vitamin, E és D vitamin. Jelentős mennyiségű kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, niancin, B6 vitamin és folsav, stb. Csökkenti a koleszterint, bőrápoló szer, arthritisz, soványság, táplálkozási rendellenességek esetén alkalmazható. Erős gyulladáscsökkentő, így fontos szerepet játszik pl. az ízületi gyulladások megelőzésében. Jelentős olajsav tartalma javítja a szív működését, véd a prosztata-, és mellrákkal szemben.  Az avokádóban található glutathione erősíti az immunrendszert, fenntartja az idegrendszer egészséges működését, emellett erős antioxidáns, így segíti a káros szabad gyökök semlegesítését. Az avókádót csak nyersen ajánlatos fogyasztani. Pirítós kenyérre kenve kikaparhatjuk a bőréből és kevés apróra vágott fokhagymával ízesíthetjük. Naponta nem ajánlatos egynél több avokadót fogyasztani.

4. Áfonya
Az Áfonya (Vaccinium Myrtillus) az egyik legértékesebb biológiai hatóanyagokat tartalmazó gyümölcsünk. Alacsony növésű (30–60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Kiemelkedően magas a káliumtartalma, van benne továbbá kalcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén, foszfor. Ezenkívül tartalmaz különféle gyümölcssavakat (pl.: almasav, citromsav), cukrot, pektint, flavonoid- és iridoid vegyületeket, antociánokat (mirtillin), C-, B1-vitamint, valamint az A-vitamin provitaminját és niacint. Ezen összetevőinek köszönheti az áfonya az összehúzó (adstringens), az antibakteriális, az antioxidáns és a vizelethajtó hatást. Vérkeringési zavarokban, így az artériák és a vénákkal kapcsolatos rendellenességekben, a mikroszkópikus vérzékenység esetén, visszértágulatoknál a benne lévő mirtillin javítja a vénák és az artériák falának rugalmasságát, csökkenti a hajszálerek törékenységét.

5. Banán
A Banán (Musa Paradisiaca) egy hosszúkás alakú, sárgás színű trópusi növény, amely egyaránt terem az egyenlítő mentén: Ázsia, Afrika, Dél Amerika országaiban. A világ legnagyobb banán exportőre ma Ecuador. A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik. Mivel a gyümölcs (valójában lágy szárú növény) könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Ajánlható gyomorfekélyben szenvedőknek, ugyanis az orvostudomány gyógyhatásúnak tartja. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort tartalmaz. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott.

6. Birsalma
A Birsalma (Cydonia Oblonga) a meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia területein őshonos. A magyar „birs” szó, „vastag héjú almaszerű növények neve”, ismeretlen eredetű, legkorábbi alakjai: bis, biss voltak. A birsalma tartalmaz foszfort, nátriumot, vasat, A-, B-komplex és C-vitamint. Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá. Készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, gyümölcslevest, kandírozzák vagy birsalmasajtnak készítik el. Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják. A népi gyógyászat egész magvait köhögés csillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere. A világon 40-50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon 10-15 fajta közismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs.

7. Citrom
A Citrom (Citrus  Medica) egy kerek és sárga színű világszerte elterjedt déligyümölcs, egyben fűszer is a citrusfélék csoportjából. A citrom fogyasztásra azért van szükség, mert az emberi test nem állítja elő a C vitamint, és nem is tárolja. A sejtek számára azonban elengedhetetlen alkotóelem. Ezért ha folyamatosan ellátjuk szervezetünket C vitaminnal, számos betegséget előzünk meg, vagy segítjük a gyógyulást. A citrom egyik leghatásosabb vírusölő, kitűnő szer a megfázás ellen. Bioflavon tartalma lehetővé teszi, hogy vértisztító hatása van, valamint véredény regeneráló tevékenységre is képes. Alkalmazható: hormonális elégtelenség, torokfájás, láz, tüdőgyulladás, fejfájás, cisztiszek, kóros daganatok, izomgörcs, izomfájás, gyomorégés, reuma, magas koleszterin esetén. Mindenre a leghatásosabb úgy a citrom, ha édesítés nélkül használjuk. Hígíthatjuk vízzel vagy keverhetjük más gyümölcslével. Mind héja, mind leve jól használható gyümölcslevesek, kompótok, turmix italok, rizsételek, puncsok, szószok, hidegtálak ízesítésére.

8. Cseresznye
A Cseresznye (Prunus Cerasus) tartalmaz káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort stb. Van benne továbbá A,- B-, és C-vitamin. A cseresznye kitűnő vértisztító. A téli húsos táplálkozás következtében hamar megtelik a szervezet húgykősavval, aminek lerakódása a csuklókban vagy az ujjakban erős fájdalmat okoz az idősebbek körében. A cseresznye segít megtisztítani a vért, aminek következtében enyhül, vagy elmúlik a fájdalom. A cseresznye hatása a vértisztításban jut kifejezésre, az pedig a bőrt tisztítja meg. Hormonelégtelenség, az a betegség, amikor a szervezet kevesebb hormont termel, mint kellene, így számos kellemetlen tünet alakulhat ki. A szintetikus hormonok veszélyesek lehetnek, sok nőnél ellenhatásként még rosszabb lesz a helyzet. Ezért helyesebb, ha a természetes hormonokhoz folyamodnak, amit a növények termelnek, így a cseresznye is. Ezek a hormonok segítenek helyreállítani a szervezet megbomlott egyensúlyát.
 
9. Csipkebogyó
A Csipkebogyó (Cynosbati Pseudofructus) a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli, hecsepecs, seggvakaró. A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin- tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. A bogyó gyümölcsét gyógytea, szörp, lekvár készítésére használjuk. Csipkebogyó tea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet. Magjából csipkebogyó olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek, vagy az apró ráncok kezelésére.

10. Datolya
A Datolyapálma (Phoenix Dactylifera) a pálmafélék családjába tartozó nemzetség, termése pedig egy népszerű déli gyümölcs. A datolya az egyik legősibb gyümölcsünk, már az időszámításunk előtti Mezopotámiából is maradtak fenn róla írásos emlékek. A Bibliában is fellelhető a gyümölcs. A datolyapálma magas, olykor csaknem száratlan pálmafa. Nagy datolya ültetvények Afrikában vannak, Európában csak Spanyolország termel említésre méltó mennyiséget. A meleg égövről a szárított változata kerül hozzánk. Eddig csak kellemes csemegének ismertük, nem is tudtuk róla, milyen gyógyhatása van. A friss datolyának és a szárítottnak majdnem teljesen megegyező a tápértéke. A datolya gyümölcse 4-5 cm hosszú, színe lehet zöld, sárgabarna vagy mély barna, puhasága meg az íze nagyon különböző. Fényes héja alatt édes gyümölcshús van, középen pedig kemény, hosszúkás mag található. A datolya természetes cukortartalma rendkívül magas, de tartalmaz B-vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfort, rezet, káliumot, cinket illetve vasat is. Tekintélyes mennyiségű kalcium és a magnézium tartalma miatt könnyedén juthat a szervezet a szükséges kalciumhoz. Étkezési rosttartalma szintén nem lebecsülendő.

11. Eper
Az Eper (Fragaria Vesca) más néven Szamóca egy széles körben, ma inkább kertekben termesztett növény. Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt, régen a tündérekkel hozták kapcsolatba. Később Szűz Mária oltalmába ajánlották. Felhasználása: szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva nagyon finom, de dzsemnek és sütemények készítésére is használjuk. A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el. Csersavat, C-vitamint, illóolajat, vasat (Fe), 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Teája idegesség, gyomorrontás ellen használható, gyümölcse enyhén hashajtó hatású.

12. Füge
A Füge (Ficus Carica) ma egy népszerű déligyümölcs, a Közel-Keleten őshonos és egyike a legelső termesztett gyümölcsöknek. Törökország, Görögország és Kalifornia látják el jelenleg a világot ezzel a csodálatos gyümölccsel. A füge az eperfák családjába tartozik és leggyakrabban szárított formában kapható, mivel friss gyümölcsként gyorsan romlik. Bármilyen formában is fogyasztjuk, elképesztő egészségügyi előnyöket biztosít. 100 gramm gyümölcs 250 mg kalciumot tartalmaz, míg ugyanennyi mennyiségű tejben csupán 118 mg található. Továbbá jó forrása a magnéziumnak, réznek, vasnak, foszfornak, A-, B1- és B2-vitaminnak, mangánnak és káliumnak, ami segít szabályozni a vércukorszintet. A fügében található rostok segíthetnek az elhízott emberek fogyásában, de körültekintésre van szükség, mivel a túlfogyasztása súlygyarapodáshoz vezethet. Ezen kívül segíti a bélműködést is és enyhíti a székrekedést.

13. Grépfrút Narancs
A Grépfrút narancs (Citrus Paradisi) a citrusfélék legfiatalabb tagja. Az 1750-es években fedezték fel, valószínűleg Barbadoson. A Pummelo (Citrus Grandis) és a Narancs (Citrus Sinensis) hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll. Magyar neve a citrom és a narancs keresztezésére utal. Májtisztító hatását kiemelik, kesernyés íze miatt: a káliumban dús gyümölcs a vért is megtiszítja a lerakódástól. A savas vért lúgosabbá teszi, így az egész szervezet a gyógyulását megalapozza. Hat a szív működésére: a vérnyomás csökkentésében is szerepet játszik. A grapefruit bioflavonjai elősegítik a kapilláris erek regenerálódását, tehát a gyümölcs a vesékre és a húgyutakra is jó hatással van. Magjának hatóanyagai erős antibiotikumok, az emberi szervezetet azonban nem károsítják.

14. Görög Dinnye
A Görögdinnye (Citrullus Lanatus) a tökfélék családjába tartozó, Afrika déli részéről, a Kalahári-sivatagból származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan édes íze miatt gyümölcsnek tartják, de termesztés technikailag zöldségnek számít.. David Livingstone a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő.. A görögdinnye kitűnő vízhajtó, vesetisztító és salaktalanító. Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga. Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
Mivel 90%-ban vízből áll, átmossa és méregteleníti a szervezetet, a vért és a beleket is kitisztítja. A görögdinnyében megtalálható a likopin nevű antioxidáns, amely megköti a káros szabadgyököket, melyek elősegítik a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az UV-sugárzás elleni védelemben is fontos szerepet játszik: ez szintén likopintartalmának köszönhető - hiszen ez az anyag fogja fel a bőrt érő káros sugarak hatásait.
 
15. Kakaó
A Kakaó, Kakaófa (Theobroma Cacao) a mályvafélék családjába tartozó faj. Gyümölcse, a kakaóbab fontos élelmiszeripari alapanyag: ez a kakaóvaj, a kakaópor, és a csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú talajokat kedveli. Európába a spanyolok hozták be, és innen terjedt tovább Afrikába is. Bár a kakaó az Amerikai kontinensről származik, a világtermelés kétharmada Afrikában: Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Kamerun országaiban terem. A harmadik harmadot Dél-Amerika: Brazília és Ecuador állítja elő. A világ éves kakaótermelése hárommillió tonna.!. A kakaónak a természetben több faj fája akár 15 m magasra is felcseperedhet, de az ültetvényeken a kakaófa nem nő 3 m-nél magasabbra. Göcsörtös felületű, barna törzse hamar elágazik. Fája halvány rózsaszínű. A sötétzöld, szórt állású, tojásdad, hegyes végű levelek nyele rövid. A levéllemez 15–25 cm hosszú, a fonáka szőrös. A csésze pirosas, a sziromlevelek sárgák. Az ellipszoid alakú termés 15–30 cm hosszú, sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű. A terméshús fehér, rózsaszín vagy barna. Egy-egy termésben általában 60 mag nő. A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz. Diuretikus hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofillin. A hatás intenzitása koffein-teobromin-teofillin sorrendben nő. Az úgynevezett xanthin- származékok a központi idegrendszert is befolyásolják: serkentő, izgató hatásúak, emelik a vérnyomást.

16. Kávé
A Kávé (Coffea Canephora) nemzetsége sok fajt számlál, de csak két fajának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea Arabica) és a robuszta kávéból (Coffea Canephora). A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja. A kávé egyrészt azon termékeknek a megnevezése, melyeket bizonyos kávéfajok magjainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), másrészt annak a kesernyés ízű, élénkítő hatású italnak a megnevezése, melyet az előbb említett termékekből készítenek, s amely világszerte népszerű élvezeti cikk. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amelyben – többségében vegyipari módszerekkel – „koffeinmentes kávé van”. A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel.

17. Kivi
A Kivi, Kiwi (Actinidia Arguta) az Actinidia deliciosa faj nemesített egyedeinek, illetve más Actinidia nemzetségbe tartozó fajokkal képzett hibridjeinek tojás alakú, kívül barna, szőrös, belül zöld színű gyümölcse. Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Az Actinidia a Közép-Kínai Sanhszi tartományban őshonos. Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt. Ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta a 20. század elején. Némi A-, nagy mennyiségben B-, C- és K vitaminokat, valamint természetes antioxidánsokat, makró- és nyomelemeket tartalmaz. Értékei: 10 g fehérjét, 6 g zsírt, 113 g szénhidrátot, 8 g szerves sót, 8 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Napi három kivi fogyasztása 15 Hgmm-el csökkenti a magas vérnyomást, ami igen jó eredménynek számít még gyógyszerek esetén is.

18. Kókusz
A Kókuszpálma (Cocos Nucifera) a pálmavirágúak rendjébe és a pálmafélék családjába tartozó faj. Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázó képességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat. Új-Zélandon 15 millió éves kókuszleletet is találtak. Valószínűleg magától terjedt el a kontinensek között, hiszen csírázóképességét 3 hónapig megőrzi, még sós vízben úszva is.. A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű. A kókuszdió gyermekfej-nagyságú, külseje kezdetben szivacsos, rostos, hosszas, dinnyeforma. Színe fehér, aztán az érés során megbarnul és csontossá keményedik. Belseje eleinte édes folyadékot rejt (kókuszvíz), mely az érés előrehaladtával folyamatosan sűrűsödik és végül ebből alakul ki a gyümölcshús. A gyümölcs íze friss, enyhén dióra emlékeztető.

19. Körte
A Körte (Pyrus Communis) egész Európában elterjedt, valószínűleg Ázsiából származó hibrid körtefaj. Középtermetű: ágrendszere 15 m magasra tör. Kérge sötétszürke, barázdált, fényes sötétzöld levelei tojásdadok, elliptikusak, kihegyesedők. Ötszirmú fehér virágai kevéssel a lombfakadás előtt nyílnak. A vadon termő példányok termései aprók, barnás vagy sárgás színűek, édesek. Erdőkben, cserjésekben vadon is nő, de sok helyen termesztik. A nemesített fajták termése nagy, éretten sárga, esetleg kissé pirossal bemosott... A körte nem tartalmaz kiemelkedő mennyiségű ásványi sót vagy vitamint. Tartalma azonban olyan összetételű, amelyet számos betegség gyógyítására felhasználhatunk. A gyomorbajosok és a vesebajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak kezelésére. Ez nem zárja ki azt, hogy a körte hasson az egész testre. Az átlagosnál nagyobb mennyiségű benne a boron, ami a csontok és az izmok állapotára jótékonyan hat. A körte hűsítőleg hat a gyomorhurutra és gyógyítja azt. A körte hasznos lehet a bélhurut gyógyításában. Az emésztési zavarok mind gyakoribbak az idősödő korban, csökken a gyomorsav és a bélmozgás, lelassul az egész emésztési folyamat. Ilyenkor egy körte elfogyasztása jót tesz a gyomornak és az emésztést is felgyorsítja. A körte fogyasztása segít a vért megtisztítani, és ezzel enyhíti a reumatikus fájdalmat.
 
20. Mandarin
A Mandarin (Citrus Reticulata) a citrusfélék közé tartozó déligyümölcs. Dél-Kínából származik, Európába csak a 19. században kezdték beszállítani. A mandarin és a narancs keveréke a Klementin (Citrus × aurantium). A mandarinfa kicsi és örökzöld. Levelei lándzsaszerűek. Az ágakon elvétve kisebb tövisek vannak. A gyümölcs kisebb és édesebb a narancsnál, valamint könnyebben hámozható. A mandarin tartalmaz C és E vitamint, Kalciumot, így nagyon egészséges. Általában ősszel szüretelik, és október és január között kerül a gyümölcs kereskedésekbe a friss gyümölcs. Egész évben forgalmazzák a hámozott, cukrozott konzervmandarint.
 
21. Mangó
A Mangó (Mangifera Mangolipsa) a szömörcefélék családjába tartozó, édes ízű, egzotikus gyümölcs. Mai neve az indiai man-gay portugál formájától (manga) származik. Őshazája India. Indiából a portugálok vitték Afrikába, majd a 18. században angol utazók beszámolóiból értesülhetett Európa is. A mangófa az indiaiak szent fája. A színe többnyire a vörös és sárga között változik, ovális formájú, lédús csemege. A mangó fán terem, mely akár 20 méter magasra is megnőhet és az ültetéstől számított 4-6 éven belül válik termőképessé. Egész évben fogyasztható. Kellemes íze mellett vitaminokban: A-, B1-, B2-, C- és E-, és ásványi anyagokban gazdag, enzime gyomorvédő hatású. Rost tartalma segíti az emésztést, jótékony hatással van a szervezetre. A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, így nem meglepő, ha sok esküvőn lehet mangóval találkozni, mint a gyermekáldás megsegítőjével.
 
22. Maracuja
A Maracuja (Passiflora Edulis) egy Dél-Amerikában őshonos, de számos más helyen is gyümölcséért termesztett trópusi növény. Brazíliából származik, és világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon, észak felé egészen a Mediterránumig. A maracuja a tövén fásodó, örökzöld kúszó növény. Spirális, el nem ágazó kacsokat fejlesztő hajtásainak hossza elérheti a 15 m-t. Sima, fényes zöld levelei szórt állásúak, ék- vagy szíves vállúak. A legfeljebb 15 cm széles levéllemez mélyen háromkaréjú – a fiatal levelek tagolatlanok, az idősek középső karéja 20 cm-esre is megnőhet. Termése lúdtojásnyi, gömbölyű, tojásdad vagy körte alakú, csüngő, 8–10 cm-es bogyó. A tömör, szívós, bőrnemű, nedvdús termésfal mintegy 3 mm vastag, sima és gyengén fényes, ha beérik, sötét lilásbarna vagy feketésbarna, vitaminban gazdag. A fáról frissen szedve fogyasztják vagy gyümölcsként tálalják, mintegy 2 hétig tárolható. Ilyenkor félbevágják a bogyókat, és a magköpenyt a nagyon ízletes pulpával együtt kanalazzák ki; a magok is ehetők.

23. Málna
A Málna (Rubus Idaeus) egy Európában őshonos növény, már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 méter magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. Vörös bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be. A málna, mint a bogyós gyümölcsök általában, így a málna is rendkívüli hatással vannak szervezetünkre, mert sok ásványi anyagot és C-vitamint tartalmaznak. A málnát cukorbajra, vese és hólyagbántalmak ellen alkalmazzák. A népi gyógyászatban a magzat egészséges fejlődésére, gyermekszülés megkönnyítésére is fogyasztják. Vértisztító hatásai közé tartozik a vércukorszint és a magas vérnyomás csökkentése, a vér körforgásának serkentése, a menstruációs zavarok megszüntetése, a szívműködés szabályozása.

24. Meggy
A Meggy (Prunus Avium) mély bordó színe hihetetlen értékéről árulkodik, arról, hogy egyik leghatékonyabb antioxidánsunk. Megtalálható benne A- és C-vitamin, szelén valamint bioflavon. Jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj és a vesék munkáját serkenti, hat továbbá a szívre. A B-vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetővé teszi az emésztés munkájának kiegyensúlyozását, valamint az idegek működését is befolyásolja. Hat a légzőszervek gyógyítására, különösen meghűléses betegségek esetében. Hormonelégtelenség természetes úton való kezelésére szolgál. A meggy elsősorban a gyomor munkáját gyorsítja meg és azzal hat az egész emésztőrendszer mozgásának felgyorsulására. A legátalkodottabb székrekedést is megszünteti a meggy, mert hat a gyomorsavra, valamint tisztítja a beleket, puha rostja pedig segít a massza eltávolításában. A szív működésének serkentése a meggy ásványianyag-tartalmának köszönhető. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér és az erek megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. A vér körforgására is hat, ritkítja a vért és mind több kapilláris erecske előtt nyílik meg ismét az út. Amint megtisztul a vér, valamint hígabbá válik, a vese működése is megélénkül és így válik lehetővé, hogy a szervezetben felhalmozódó víz eltűnik a vizelettel. Közismert az is, hogy a meggy kitűnő vízhajtó. Alkalmas a köszvény, az alacsony vérnyomás, szájbetegségek és légzőszervi panaszok kezelésére.

25. Naspolya
A Naspolya (Mespilus Canescens) a rózsavirágúak családjába tartozó növénynemzetség. A körte formájú gyümölccsel rendelkező bőtermő fajta. Október végén érik. Héja sárgásbarna. Lombja sötétzöld, díszfának is alkalmas. A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel került, a gyümölcse miatt. A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni. A gyümölcs frissen kemény, élvezhetetlen. Nedvességtől védve egy rétegben kell kiteríteni, hogy megérjen. A fagy nem tesz kárt benne. Decemberre a gyümölcsök lassan megpuhulnak, és kicsit megsötétednek. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. A naspolya igen tápláló gyümölcs. A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzések csillapítására alkalmazták.

26. Narancs
A Narancs (Citrus Arantium) egy sárga színű déligyümölcs a citrusfélék csoportjából. A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján – „flavedó”-nak nevezik. A külső héj illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz, közkedvelt aromájú ízesítő fűszert készítenek belőle. A héj belsőbb, fehér rétege taplószerű, melyet „albedó”-nak neveznek. A bogyó belseje sárga és lédús, vitaminokkal teli. A narancs tele van antioxidánssal: karotinnal, és flavonokkal. A benne levő limonene különösen a mell- és tüdőrák elleni harcban hatásos. Nyers állapotában reszelve, de szárítva is használják. Higiéniai szempontból fontos, hogy a felhasználás vagy szárítás megkezdése előtt alaposan tisztítsuk meg. Különböző édességek, cukrászati termékek, likőrök, de édes sütemények és krémek készítéséhez, valamint sütve készített szárnyas ételekhez is használják.A magyar narancs szó az észak-olasz narancia  – sztenderd olasz arancia – közvetítésével a spanyol naranja szóból származik, a spanyolba pedig az arab nárandzsa útján került, melynek végső forrása talán a szanszkrit (óind) náranga ’narancsfa’.

27. Őszi Barack
Az Őszibarack (Prunus Persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és kajszibarack. Őshazájának Perzsiát tartották, ami a latin növénytani elnevezésében (Prunus Persicum) is kifejezésre jut. Sok benne a boron és a kálium, így joggal mondhatjuk, hogy az izmok és a csontok ellátója. Boron tartalmának köszönhetjük különleges adottságát, hogy emeli a férfi és női hormon szintjét a vérben. A- és C-vitamin-tartalmából következtethetünk, hogy kitűnő antioxidáns. Tartalmaz szelént is, ami maga is rákellenes anyag, tehát hormon kiegyensúlyozó tevékenységet végez. Az őszibarack gyógyító hatása az egész testre kiterjed, a vér és a teljes szervezet tisztítására. A főbb szervek - a máj, a szív, a tüdő, a vesék - könnyebben gyógyulnak, ha tiszta a vér. Az őszibarackban az A- és C-vitamin közös munkájának eredménye, hogy nagyobb az ellenállás a pattanások kifejlődésére és ellenállóbb a bőr a betegségekkel szemben. A gyümölcs segít a légzőszerv nyálkahártyáit egészségben tartani. Kitűnő arcpakolás, a bőr megtisztul, rugalmasabbá, fiatalosabbá válik. Tisztítja a húgyutakat, valamint vizelethajtó és székrekedésgátló. Ösztönzi a víz kiválasztását is. Képes a testet megszabadítani a felgyülemlett vegyszertől, valamint a kisugárzásos szennyeződéstől. A computer használók körében ajánlatos minél több őszibarack fogyasztása.

28. Papaja
A Papaya (Carica Papaya) a trópusi területeken termesztet növény. Mexikóban már évszázadokkal a klasszikus közép-amerikai kultúrák előtt művelésbe vonták. Sok helyen kedvelt gyümölcs. Ránézésre a sárgadinnyéhez hasonló, érett állapotban narancssárga 20–30 cm-es bogyótermései a törzs felső részén, a levélkorona alatt fejlődnek ki. Egy-egy papaja gyümölcs akár 5 kg-ot is nyomhat. Salátákhoz, süteményekhez, ivólevekhez is felhasználják. Leve savanykás, üdítő ital. Gyümölcse bizonyos emésztési zavarok (gyomorsav-elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló migrén, felfúvódás, hasnyálmirigy-elégtelenség) kezelésére is ajánlott. Kivonatát a bél különféle élősködői, valamint visszértágulatos fekély, aranyér- és bőrproblémák (tályogok, sebek és különféle bőrbetegségek) ellen is alkalmazzák. A gyümölcshúst a trópusokon a növény saját leveleibe csavarják, hogy megpuhuljon. Tejnedve egy papain nevű, a pepszinhez hasonló fehérjebontó enzimet (proteáz) tartalmaz. A papaja hatóanyaga élősködőellenes szer, amely nyugtatja az emésztőrendszert. Elősegíti a fehérjék, a zsírok és a cukrok emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. Ödémagátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi.

29. Ribiszke, Ribizli
A Fekete Ribiszke (Ribes Nigrum) hatóanyagait nyomelemek, flavonoidok, illóolajok, cseranyagok, rutin, és  B-, C-, P-vitamin alkotják. Élettani hatásai közül ismert vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő, köszvényes és reumás panaszokat enyhítő, vértisztító és izzasztó hatása, ezért hólyag-, vese- és prosztatabetegségek tüneteinek enyhítésére, reumás panaszok esetén, valamint vérnyomás csökkentésére is használják. A fekete ribiszke elhízott embereknél növeli a vizelet kiválasztását, fokozza az epe termelését. Ezáltal a szervezetben gyorsabban zajlik az égés, csökken a testsúly. A fekete ribiszke ásványi sói semlegesítik a savas bomlás termékeket, és megkönnyítik a szívizom jobb összehúzódását. A könnyen emészthető cukrok és a szerves savak elégésükkor lúgosítják a szervezetet, ugyanakkor elégetik az anyagcsere bomlástermékeinek egész sorát. Magas C-vitamin-tartalma segít az influenza elleni védekezésben, az immunrendszer erősítésében, a fáradtságérzet leküzdésében. Óvja a sejteket a rákos folyamatoktól. Vas-, mangán- és réztartalmának köszönhetően növekszik a vörösvértestek és a hemoglobin mennyisége, ennek köszönhetően a gyermekek és nők vashiányos vérszegénységének kiváló természetes gyógyszere. B-vitamin-tartalma idegvédő hatású.

30. Sárga Barack
A Kajszibarack, Sárgabarack (Prunus Armeniaca) egy Közép-Ázsiából, valószínűleg Perzsiából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak távolabbi rokona. Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. A kajszi víztartalma mintegy 85%, szénhidráttartalma megközelítheti a 10%-ot is. Rosttartalma jelentősebb, mint a savtartalma (citromsav). Cukortartalmának legnagyobb részét a szaharóz teszi ki. Rendkívül gazdag béta-karotinban is, ami az A-vitamin előanyaga. Élettani hatását tekintve ez az ''arany gyümölcs'' elsősorban szellemi munkát végzőknek lett teremtve, magas foszfor-, magnézium- és vastartalma miatt. Serkenti az agyműködést, a növekedést, javítja a látást, növeli az ellenálló képességet. A csontok, szövetek újjáépítésében is fontos szerepet játszik. Fogyasztása növeli a sejtek élettartamát, fokozza azok tevékenységét. Nyersen fogyasztva különféle betegségek esetén is jótékonyan hat, például: megfázás, hörghurut, székrekedés esetén.

31. Sárga Dinnye
A Sárgadinnye (Cucumis Melo) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó faj. Ázsiai eredetű gyümölcs, termesztési technológiáját illetően zöldség.. Álterméséért már 4000 évvel ezelőtt is termesztették Perzsiában és Afrikában. Termesztése csak azokon a vidékeken ajánlatos, ahol hosszú meleg nyár van, így elegendő az idő a beéréshez. Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál a dinnye érésével, a zöld szín aranysárgára változik. A sárgadinnye tápértékét a következő anyagok határozzák meg: kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, mangán, magnézium, réz, cink, kobalt, króm, A- és C-vitamin, niacin, riboflavin, thiamin, folic sav. Jó hatást vált ki a vékony- és vastagbélgyulladás, illetve a vékonybél végénél lévő zár gyulladása esetén. A sárgadinnye tartalmánál és természeténél fogva hűsíti és kisimítja a beleket, feloldja a feszültséget az idegekben és a belekben. Hatására a betegségben meglankadó immunrendszer erőre kap, növekszik az ellenálló képesség. Bőrkiütések és bőrbetegségek kezelésére is hatékony.

32. Szilva
A Szilva (Prunus Domestica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és nemzetségébe tartozik. A szilva apró kerekded alakú gyümölcs, éretten szép kékes színű, rendkívül gazdag káliumban (757mg/100g). Egyik legjobb vértisztítónk. Serkenti az emésztést, a legeredményesebb a székrekedés ellen. A szilvában lévő mangán hatására a szervezetben az emésztést segítő enzimek lökést kapnak. A kálium szabályozza, normalizálja a szív ritmusát és segít a test salakanyagainak kiürítésében. Véd a belső vérzések kialakulásával szemben. A szilva tisztítja a vért és csökkenti a vérnyomást. Sokféleképpen felhasználjuk. Kitűnő lekvárt készítenek belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas. A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a szilva adja a legjobb aszalványt. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákban, kedvelt főzve, gyümölcslevesekben is. Az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadakhoz. Az aszalt szilvában is megvan, ami a friss gyümölcsben, ráadásul töményebben.

33. Szőlő
A Szőlő (Vitis Silvestris, Vitis Vinifera) az Isteni gyümölcs a "Fructus Dei", minden része, a héja, leve, magja életelixír. A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik apró bogyókból állnak és fürtökben helyezkednek el, levelük általában tenyeresen összetett.. A szőlő Ázsiából, a Transzkaukázusi térségből származik, a mai: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Irán területeiről. A szőlő gazdag antioxidáns hatású bioflavonoidokban, melyek a szabad gyököket közömbösítve védelmet nyújthatnak a rák, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér betegségekkel szemben. Csökkenti a vérrögképződés veszélyét. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye, például: székrekedés, vese- és májbajok vagy aranyér. Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották, gondoljunk csak a szőlőcukorra. Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták.
 
34. Vanilia
A Vanilia (Vanilia Pompona) a Vanilia más növényekre felkúszó növény, eredeti hazája Mexikó, ahol már Amerika felfedezése előtti időkben a kakaó ízesítésére használták. Fél érett állapotban szüretelik, amikor a termés zöldes, vagy éppen sárgulni kezd. A leszedett termést először hőkezelik, szárítják, majd 8 hónapig dobozokban érlelik. A fűszer (Vanillae fructus) 10-20 cm hosszú és 3-10 mm vastag toktermés. Fénylő felületű, hosszanti irányban ráncos, gyakran fehér vanília kristályok kiütnek rajta. Minőségét aromája, színe, hajlékonysága jellemzi. Magas nedvtartalmú növény, csak kiszáradás után válik törékennyé. Ilyenkor már kevéssé értékes. Vanilint, illatanyagot, vanillinsavat, zsírt, gyantát tartalmaz. A Vanília-rúd, ez maga a toktermés. Ha az étel csak enyhe ízesítést kíván, egészben belefőzhető, majd újra felhasználható. Intenzívebb ízesítéshez, például pudingok, krémek hosszába ketté kell vágni a rudat, ki kell kaparni a belül található apró magokat, majd mind a héjat, mint a magokat az ételhez kell adni. Felhasználható sütemények, kompótok, fagylaltok, krémek és általában édes ételek, likőrök, édes levesek, mártások ízesítésére

Gyógyító Zöldségek
 
 
A Zöldségek kifejezés egy konyhaművészeti műszó. Definíciója nem tudományos igényű, nagyrészt önkényes és szubjektív. A lágy szárú növények bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett gyümölcsöket. A gombákat is is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak, valamikor a növények alá sorolták őket. A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energiafelvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot. A zöldségek vitaminokban gazdagok: A, B, C, D, E vitaminokat tartalmaznak.A  zöldségfélékben lévő ásványi anyagok könnyen emészthetőek. Legnagyobb mennyiségben kálium található bennük, ezt követi a foszfor, kalcium, magnézium, nátrium, és vas..
 
1. Articsóka
Az Articsóka (Cynara Cardunculus)  Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség és gyógynövény. A mediterrán konyha kedvelt alapanyaga. Magyarországon sokáig dísznövényként ismerték. Bimbói és vastag sziromlevelei ehetők. Vásárláskor a kisebb bimbókat válasszuk. Készíthetünk belőle előételt fűszeres mártással, vagy megtölthetjük húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég, ha citromlével locsoljuk meg. Az articsóka levelét (cynarae folium) a népi gyógyászatban és a gyógyszergyártásban is felhasználják, serkenti a máj szöveteinek regenerálódását, epehajtó, koleszterinszint csökkentő, emésztést segítő. Hatóanyagai: cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserűanyagok.
 
2. Bab
A Bab (Phaseolus Vulgaris) vagy Száraz Bab, népies megnevezése: paszuly, paszulyka, fuszulyka. Nagyon sok fajtája van, melyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, de fontos és nagy tápértékű nép élelmezési növény. Amerikában őshonos, az indiánok már kb. 5000 éve termesztik. Európába először az 1530-as években került; Franciaországban 1548-ban említik először. A rendszeres babfogyasztás jelentősen csökkenti a "rossz" típusú koleszterin szintjét (LDL) úgy, hogy közben a "jó" típusú HDL szintet alig változtatja. Szabályozza a bélműködést, fogyasztásával megelőzhető és gyógyítható a székrekedés. Továbbá kedvezően befolyásolja a vércukorszintet. A bab a többi hüvelyes növényhez hasonlóan megakadályozza a rákkeltő anyagok aktivizálódását. Jelentős a karotin, B1-, B6-vitamin, vas, magnézium, réz, cink, valamint a rost és fehérje tartalma. Hetente 1-2 alkalommal javasolt a fogyasztása.
 
3. Batáta, Édesburgonya
A Batáta (Ipomoea Batatas) a magyar neve megtévesztő, ugyanis bár a megvastagodott tároló-gyökere, amelyet étkezéshez használnak, nagyon hasonlít a mérsékelt égöv burgonyájához, de rendszertani besorolása szerint nem burgonyaféle, hanem a szulákfélék nemzetségébe tartozó, évelő növény. Ez a hosszúkás, édes-fűszeres ízű Trópusi zöldség, másik nevén Batáta, Közép-Amerikában őshonos. Két alapvető fajtája van: az egyiknek fehér, vagy világos szürke színű a húsa, a bőre pedig mély lila színű, íze a szelídgesztenyére hasonlít. A másik fajta húsa sötét narancssárga, bőre sárgás színű. Ennek az íze a legédesebb sütőtök ízére hasonlít.... Rendkívűl hasznos és gazdag tápanyagforrás, kalóriatrtalma azonban igen alacsony, így diétázók is bátran fogyaszthatják. Az édesburgonya gumóit sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként fogyaszthatjuk, édes sütemény, lepény is készülhet belőle. Trópusi termesztő helyein - ahol a mennyiség nem akadály, hiszen az erre szakosodott gazdaságokban tonnaszámra termesztik és egyes fajtákon több kilós gumóóriások is előfordulnak -, a lisztjéből kenyeret sütnek, keményítőnek is feldolgozzák illetve szeszt is főznek belőle. Az édesburgonya a fejlődő országokban igen gyakori táplálék, magas a C-, B2-, B6- valamint E-vitamin tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban mint kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterin tartalma és neve ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják.
 
4. Brokkoli
A Brokkoli (Brassica Oleracea) a vadkáposzta (Brassica Oleracea) egy termesztett változata. Közeli rokona a karfiol és a fejes káposzta. A brokkolit már a rómaiak is ismerték és termesztették, Brassicának nevezték, ezt a nevet vette át az olasz nyelv is. Már az idősebb Caius Plinius Secundus is megemlékezik egy hasonló növényről. Ez nagyon hasonlított a ma is ismert brokkolihoz. Ez is bizonyítja, hogy Itália területén termesztették és fogyasztották ezt a zöldséget, a római korban. A brokkoli kitűnő C vitamin-, folsav- és ß-karitin forrás, indiol származékok, niacin, pantoténsav, B1-, B2-, C-, E- vitamin van benne. Csökkenti a cukorbetegség által okozott problémákat. Csökkenti a prosztata-, húgyhólyag-,  hasnyálmirigy-, gyomor- és mellrák esélyét. Tápanyagtartalmának köszönhetően joggal foglal helyet a rák prevenciós étrendben. Sérülés esetén védi az agyat.
 
5. Borsó
A Borsó (Pisum Sativum), más néven: kerti borsó vagy vetemény borsó, a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj, egy széles körben elterjedt táplálék növény. A borsó az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye, Közép-Ázsiából származhat. A borsót eredetileg száraz állapotban fogyasztották. A zöldborsó-fogyasztás a 15–16. sz.-tól jött szokásba Ny-Európában. Eleinte a hüvelyével együtt főzték meg. A 16–17. századi magyar botanikai irodalom kétféle borsót különböztetett meg: az apróbb magvú mezei borsót és a nagyobb magvú kerti borsót.... A borsó B1-, B2-, és C- vitamint tartalmaz, szénhidrát tartalma is jelentős, kalóriaértéke pedig megközelíti a burgonyáét. Magyarországon bárhol termeszthető, a hideget jól tűri. Nagy melegben a szemek aprók maradnak. Március, április hónapban szakaszosan vetjük, egyes fajták között egy-két hét különbséggel. Talajban nem válogat, tápanyag-, vízigénye közepes, ha a téli csapadék bőséges volt, akkor csak a virágzásakor öntözzük.
 
6. Burgonya, Krumpli
A Burgonya (Solanum Tuberosum) a köznyelvben krumpli, tájnyelvi nevei: - kolompér, - krompé, -pityóka. A burgonya félék családjába tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte. Dél-Amerikában, Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már legalább 6000 éve termesztik. Európába először Pizzaro expedíciója hozta el az 1540-es években. Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, kalóriatartalma 1/3-a a kenyérének. Egy-egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy: 18% keményítőt, 1–2% fehérjét, 110–180 mg/kg B-vitamint, 700–1000 mg/kg C-vitamint, valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült-, és főtt tészták készítéséhez. Fogyasztható nyersen is. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető. A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.

7. Csíra
A Csíra (Cauliculus) magukban hordozzák az életet, az erőt, a gyógyítást. Több millió éves múlttal rendelkeznek, az élet alapköveit jelentik. Gyógyítanak és harmonizálnak. Sokféle csíra van: - Búzacsíra, - Hajdinacsíra, - Hagymacsíra, - Káposztacsíra, - Lencsíra, - Szójacsíra.... Csíra a növénytanban általában a növény legkezdetlegesebb állapotát jelenti. A tudományos növénytan a magban levő embriót nevezi csírá-nak tehát a kezdetleges gyökérkét a sziklevelekkel, amelyből azután kedvező körülmények között a növény kifejlődik. A csírák áldásos hatása ősidők óta jól ismert. Vannak közöttük lágy, markáns, pikáns és kifejezetten csípős ízűek is. Magas a vitamintartalmuk, jelentős az aminosav-, az enzim-, az antioxidáns- és az ásványi anyag tartalmuk, és ezáltal fontos, értékes – és nem utolsó sorban finom – tápanyag forrást jelentenek. Ez különösen a téli hónapokban igen fontos. A biocsírák 25%-kal több kalóriát tartalmaznak, mint a hús, de nem hizlalnak (azonnali energiát adnak, hiszen "élő ételek"), mert nincs bennük zsír, koleszterin, hormon és antibiotikum, és 100%-ban emészthetőek. Tökéletes kombinációban tartalmazzák az egészséges élethez szükséges elemeket.

8. Cékla
A Cékla (Beta Vulgaris) a Földközi-tenger környékén őshonos növényt már i.e. 3000-ben ismerték. A cékla a köztudatban mint vérszaporító ismert, ugyanis az a zöldségféle, amelyből a test legjobban tudja hasznosítani a vasat. Méregtelenítő és tisztító hatású, vörös festékanyaga a betanin jelentős antioxidáns. Fizikai terhelésnél növeli a vörösvérsejtek oxigénszállító kapacitását, így nem csak a fizikai, hanem a szellemi állóképesség is nő. Ásványi anyag tartama: Ca, P,K,Mg, Fe, Cu, S, I, Br, Li, sr, Si, Na, Mn, betanin, pektin, folsav, kolin, C-, B1-, B2-, B6-vitamin. Nehézfémek hatását gátolja, növekedést elősegíti, nemi mirigyekre hat, vérnyomáscsökkentő, szív-érrendszer, belek, vese, máj működése, fejfájás, letargia, tumor ellenes, immunerősítő, pattanások, korpásodás ellen is hat. Erős lugosító hatással bír. Daganatos betegek utókezelésében jó eredménnyel alkalmazható. Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és a belek egyenletes működésére. Fölhasználása az étkezésben szerteágazó, de a legjobb, ha nyersen saláták keverékének használjuk.

9. Csicsóka, Édesburgonya
A Csicsóka (Helianthus Tuberosus) egy gumós, évelő gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. A csicsóka gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Héjuk színe lehet fehér, vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsa burgonyáé. Kalóriatartalma alacsony, ásványianyag tartalma magas, nagyszerű segítség a fogyókúrához. Inulin tartalma megköti a koleszterint, a triglicerideket, a foszfolipideket és a szabad zsírsavakat. Felszívódása lassú, ezért egyenletesebben biztosít energiát, megszünteti az éhségérzetet. Cukorbetegek is fogyaszthatják. Mint prebiotikum fokozza a bélflóra fejlődését és tevékenységét. Jótékony hatása van candidosis esetén.... A csicsóka tartalmaz: glükóz, fruktóz, oligoszacharid, K, Ca, Mg, P, Fe, Mn, Zn, Cr, Szi, szerves sav, A-, B1-, B2-, B3- vitmin, inulin. Vérnyomáscsökkentő,  vércukorszint szabályozó, izommunka, krónikus fáradtság, immuntstimuláns, rákellenes, prebiotikum, hasznos bélflóra fejlődését segíti. A csicsókát megmossuk és levét kicentrifugázzuk. Fogyaszthatjuk magában is, vagy más lével, így céklával, vagy sárgarépa lével, vagy azokkal a zöldséglékkel, melyek fogyasztása ízben támogatást igényel számunkra.
 
10. Fokhagyma
A Fokhagyma (Allium Sativum) gyógy és fűszer növény, amely világszerte elterjedt és népszerű, melynek hagyma gumója fogyasztható. Felvágva erőteljes aromával, egyesek szerint illattal, mások szerint szaggal rendelkezik. Népies neve „foghagyma” vagy „büdös hagyma”. Elő- és Dél-Ázsiában őshonos, különleges ízjavító hatása miatt az egész világon kedvelik. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban szent növényként tisztelték. A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, gerezdjét amulettként hordták a nyakukban. Hazánkban a 15. században kezdték termeszteni.... Erősen antibakteriális és gombaellenes hatását Louis Pasteur már 1858-ban leírta, később 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az allin-t és az abból kialakuló allicin-t. A fokhagyma tartalmaz még szénhidrátot, fehérjét, ásványi anyagokat, valamint több vitamint: A-vitamint, B-vitamint, C-vitamint, E-vitamint, amiknek köszönhetően erős antioxidáns hatást fejt ki. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunrendszer erősítő hatást is megfigyeltek. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja.... A modern orvostudomány igazolta a fokhagyma vérnyomás csökkentő-, baktérium-, vírus, -gombaellenes, -bélfertőtlenítő, -tisztító hatását.

11. Ginzeng
A Ginzeng (Panax Ginseng) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség. Az ide tartozó fajok lassú növésű évelő növények. Kínából származó növény, gyökerüket évszázadok óta használják a Távol-Keleten. Sajátosságuk, hogy csak árnyékban nőnek. A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják. Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt. Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga. A sokoldalú ginzeng egyre inkább elismert gyógynövény. A hatásért felelős vegyületek, a ginzenozidok a stressz által okozott tüneteket szüntetik meg, és növelik a szellemi, fizikai teljesítőképességet. A ginzeng alkalmazható a munkateljesítmény fokozására, a koncentráló képesség növelésére, betegség utáni lábadozásokban, fáradtság, kimerültség esetén. Egyéb összetevők a panaxanok, melyek a vércukorszintet csökkentik, és a poliszacharidok, melyek immunerősítő hatásúak. Egyes tanulmányok szerint a ginzeng egyes frakciói antioxidáns hatással rendelkeznek, és jelentős szerepet játszhatnak az érelmeszesedés, a máj és a szembetegségek kialakulásának megelőzésében. A ginzeng olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek serkentik a vírusok és baktériumok elpusztítása hivatott speciális immunsejtek termelődését.

12. Gomba
A Gomba (Fungi Tuber) melyek az élővilág egy önálló országát, nemzetségét alkotják, több százezer fajukat ismerjük világszerte. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. A gombáknak vannak ehető és mérgező fajai is egyaránt. Az ehető gombák az élelmiszerek egy külön csoportját alkotják, bár gyakran a fűszerek és zöldségek közé is sorolják őket. Az ehető gombák legfontosabb tápanyaga a fehérje, amelynek összetételét az állati fehérjéhez hasonlíthatjuk, ezért húspótló ételként is számoljunk vele. A gombát felhasználjuk levesnek, saláták, főételként: rántva, pörkölt, fasírozott, de köretnek, levesek, mártások, húsok ízesítésére, valamint pizzákhoz, vagy hideg és meleg szendvicsekhez és salátákhoz is. Szárítva levesek, húsételek, saláták alkotórésze, őrölve fűszerként ugyanezekhez az ételekhez, ízesítőként használják. A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérje tartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetű táplálékainkat

13. Káposzta
A Káposzta (Brassica Oleracea) az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes táplálékunk és gyógyszerünk. A káposzta jól megművelt földet és sok nedvességet kedvelő növény. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere. Tartalmaz: K, Ca, P, Cl, Na, nagy mennyiségű A-, B-, C-, U- vitamint. Koleszterin csökkentő, tisztító, bőrbetegségekre, feloldja a mérgeket, májbetegségeknél, vérhigító hatású, cukorbetegség esetén is ajánlott. Segíti az egészséges véralvadást. Csökkenti a prosztata-, vastagbél-, mell- és petefészekrák kockázatát. Aktiválja a szervezet természetes méregtelenítő rendszerét. Lassítja a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. Naponta fogyaszthatjuk főve vagy nyersen salátának, de mindennapi fő eledelünket nem képezheti. Bármennyire is kitűnő gyógyszernek bizonyult a káposzta, fogyasztását nem szabad túlzásba vinni pajzsmirigy túlműködés esetén a magas jódtartalma miatt. Vérhígító gyógyszer szedése esetén is csak mértékkel fogyasztható magas kálium tartalma miatt.

14. Karfiol
A Karfiol (Brassica Oleracea) a vadkáposzta (Brassica Oleracea) egy termesztett változata. Elsősorban Európában népszerű zöldség, amelynek húsosan megvastagodott fehér virágait lapátszerű zöld levelek veszik körül. Akkor jó minőségű, ha teljesen fehér és rózsái szorosan illeszkednek. Magas C-vitamin tartalmát (60 mg/100 g) mélyhűtött állapotában is megőrzi. Ásványi sókban is gazdag. Húspótló ételként rántva, vagy darált hússal dúsítva rakott karfiolként, levesnek, előfőzve saláták alkotórésze is lehet, de savanyúságnak eltéve is igen kitűnő. E növény fogyasztása csökkenti a vastagbél-, a gyomor-, a prosztata- és a hólyagrák kialakulásának veszélyét. Közepes C-vitaminforrás. Fogyókúrázóknak különösen ajánlatos. Kalóriaértéke: 100 g / 24 kcal / 100 kJ.

15. Kelbimbó
A Kelbimbó (Brassica Gemmifera) a vadkáposzta (Brassica Oleracea) egy termesztett változata. A 19. században Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például „Brüsszeli Káposztának” (Brussel Sprouts) is nevezik. A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának. Első évben hozza a főszáron a fogyasztásra alkalmas hajtásokat (bimbókat), második évben a termést. Bimbói sokféleképp elkészíthetők. C-vitzamin tartalmát mélyhűtve és főzve is jórészt (50 mg/100 g) megőrzi. Az első fagyos napok után szedett kelbimbó édesebb, és káposztaíze sem annyira erős. Rendszeres fogyasztása csökkenti a rákos megbetegedések kialakulását. Gazdag karotinban, B1-,B12-,C-,E-vitaminokban és vasban. Fogyókúrás étrendben is bátran használhatjuk. Kalóriaérték: 100 g / 36 kcal / 151 kJ

16. Kelkáposzta
A Kelkáposzta (Brassica Sabauda) a vadkáposzta (Brassica Oleracea) egy termesztett változata. A kelkáposzta azok számára a jó zöldségféle, akik kalcium hiánnyal küzdenek. Tartalmaz: Ca, K, Mg, béta-karotin, A, B, E vitamint. Szabályozza a vérnyomást, gyulladásra, májbetegségre, tisztító, rákellenes, vérhigító, csonterősítő, allergia esetén, immunerősítő, önpusztító függőségek ellensúlyozására. Véd a leégés és a szürkehályog ellen. Növeli a csontok sűrűségét. Jótékonyan befolyásolja az ösztrogén metabolizmusát, ezáltal segít bizonyos rákfajták elleni harcban.Vérhigító gyógyszer szedése esetén csak mértékkel fogyasszuk a kelkáposztát a magas kálium tartalma miatt. Ha a kelkáposztát főzeléknek használjuk, ügyeljünk arra, hogy a vizet amiben megfőzzük, ne dobjuk ki. Ha kúraszerűen használjuk a kelkáposztát, legjobb, ha a nyers kicentrifugázott levét fogyasztjuk.Ajánlatos más zöldség lével keverni. Ha a sárgarépa, vagy cékla sem adja meg az elfogadható ízt, próbálkozzunk meg az ananásszal.

17. Lencse
A Lencse (Lens culinaris) az egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Amerikában már a kőkorszak idején termesztették. Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A faj a lencse (Lens) nemzetségbe, a pillangósviráguak családjába tartozik. Jelenleg Európa déli, délkeleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. Hazánkban vetésterülete csekély. Az egész növény a hüvely kivételével pelyhesen szőrözött. Virágzata kevés virágú fürt. Termése kopasz, majd megbarnuló trapéz alakú kis hüvely. Magva lapított, kerek, zöldessárga vagy barnás színű. Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét tartalmaz. Keményítő értéke pedig 720 g/kg. Szénhidrát, nyerszsír-, továbbá B1-, B2-vitamin, inozittartalma is jelentős. Polyvája, törekje jó takarmány.

18. Lilahagyma
A Lilahagyma (Allium Fitolosum) szinte olyan alakú mint a vöröshagyma, csak ép lila színű. A Közép-Ázsiából származó növény számtalan étel fontos kiegészítője. Kellemes aromájával a magyar konyha egyik elengedhetetlen hozzávalója lett. A félreértések elkerülése végett: hagymát nem csak remeték fogyaszthatnak. A szájból eredő hagymaillat ellen remekül védekezhetünk pár szem babkávé elrágcsálásával, tehát nincs nyávogás, pont ennyi az ára annak, hogy nagy mennyiségű vitamint vegyünk magunkhoz. A lilahagyma ugyanis igazi C-vitamin bomba, és jelentős mennyiségű B-vitamint is tartalmaz. Megfázás esetén illóolajai jól tisztítják az orrot. A lilahagyma csökkenti a vércukorszintet, remek vízhajtó, és nincsen annyira erős illata sem mint a vörös hagymának.

19. Mák
A Mák (Papaver Somniferum) a mákfélék rendjébe tartozó növény, fontos élelmiszer. A kerti mák fajai: Eurázsia, Afrika, Amerika mérsékelt és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők. Felálló, szőrös szára akár 120 cm magasra is fölmagasodhat. Nyél nélküli, felfelé törő, ovális levelei gyakran fogazottak, fűrészesek. Virágai ragyogó fehérek vagy vörösek. A még zöld termés megvágása után képződő, megszilárdult tejnedve, az ópium, amely: 25. féle hatásos alkaloidot, például: morfint, narkotint, papaverint tartalmaz. Az alkaloidok a száraz mák gubóból is kinyerhetőek, fontos gyógyszereket készítenek belőlük. Az alkaloidok száraz mákgubóból kivonására magyar kutató, Kabay János dolgozott ki eljárást. A népi gyógyászatban a gyermekeket „nyugtatták” a zöld terméstok forrázatával. Először Kabay János is a zöld terméstokból vonta ki a morfiumot, a kodeint és a papaverint, de a zöld termésben gondot okozott a klorofill, ezért tért át a száraz, kicsépelt mákgubót extrahálására. A mai drogfogyasztók is hasonló eljárással készítik a mákteát.. A gyógyszeripar a mákgubót hasznosítja, az élelmiszeripar viszont a mákszemet. A görögök és a rómaiak mézzel keverve fogyasztották a mákot. A mákszem örölve nagyon egészséges tápanyag, sok illóolajat, enzimet és vitamint tartalmaz. Felhasználják ételekhez, süteményekbe, fagylaltokba is.

20. Oliva, Olajfa
Az Oliva, Olajfa (Olea Europaea) az olajfafélék családjának egyik faja. A Földközi-tenger keleti medencéjének Levante partvidékein őshonos, de már az ókor folyamán elterjedt Délkelet-Európában, Ázsia nyugati részein, Észak-Afrikában. A név már a görögök korából ismert, a görög nyelv alakjából levezethető: "Elaia" szava, amelyből a latin: "Oliva" és rengeteg más nyelv olaj jelentésű szava származik. Az Oliva örökzöld, fatermetű vagy cserjeszintű, fás szárú növény. Magassága ritkán haladja meg a 15 métert, átlagosan 8-15 méteres. Törzse egyenetlen és bütykös. Levelei ezüstös zöldek, nyúlánkan hosszúkásak: 1–3 cm szélesek és 4–10 cm hosszúak. Virágai kicsik és fehérek. Gyümölcse az olajbogyó, amely csonthéjas, 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú. Az olajbogyót több ezer éve használjuk étkezési célokra. Nagyon finom és egészséges magában, de előételként, vendégváróként is kiváló, készíthetünk vele akár sós muffint, akár kenyeret. Kiválóan ízesíthető vele a rizs, de akár salátához adva is fogyaszthatjuk...... Az olívaolajak közül a legjobb az extra szűz. Ennek készítésekor a bogyók leszedését követően 24 órán belül kisajtolják az olajat oldószerek és hőhatás nélkül, - ezért hívják hidegen sajtoltnak. Értékes telítetlen zsírsavai is megmaradnak, és mind színe, mind aromája fantasztikus. A mediterrán országok lakói havonta (!) 1,3 liter extra szűz olívaolajat fogyasztanak el. Az extra szűz olívaolajat sötét üvegben árulják, színe egy kicsit zavaros, nem teljesen áttetsző. A második és harmadik sajtolás eredménye a szűz és a „sima” olívaolaj.

21. Padlizsán
A Padlizsán (Solanum Melongena) a burgonyafélék (Solanum) nemzetségbe tartozó növényfaj, zöldségnövény. Egy nyári növény, Ázsiából, Indiából származik, ahol már évezredekkel ezelőtt is termesztették. A padlizsán tartalmaz C- és A-vitamint, igen gazdag ásványi sókban is, kálciumban és káliumban, és rost tartalma is kiemelkedő. A megfigyelések igazolták, hogy jót tesz a koleszterin érfalban való lerakódása ellen és a padlizsán is csökkentheti bizonyos rákkeltő anyagok hatását. Kitűnő előétel, saláta, kirántva, palacsintatésztában megforgatva és kisütve, vagy rakottan főétel, levesbe is főzhető, főzeléknek, de töltve, és párolva, padlizsánkrémként, vagy paradicsommártással, illetve körítésként is kitűnő.

22. Paprika
A Paprika (Capiscum Annuum) a tudományos neve a termése csípős ízére utal (capsis = „csípés”). A paprika nemzetség valamennyi faja Közép és Dél-Amerikából származik, de mára a mérsékelt és a trópusi égövben szerte a világon termesztik őket. Az indiánok, inkák nemcsak ismerték, de termesztették is. Európába Kolombusz hozta be 1494-ben. Az akkori paprikák nagyon hasonlítottak a mostani díszpaprika típusokra. A paprikát kezdetben leginkább dísznövényként termesztették színes bogyójáért; fűszerként csak lassan hódított tért, mivel azt híresztelték róla, hogy mérgező. A nyers paprikában több mint hétszer annyi C vitamin van, mint a citromban.Tartalmaz: K, P, Ca, B-karotin, C-, A-, B2-, E-  vitamint, bioflavonoidok, többek közt a rutin, karotionidok, provitaminok, kapszaicin- piros, csípős fajtában. A csípős paprikák csípősségét, erejét a kapszaicionidoknak, ezek közül is főleg a kapszaicinnak köszönhetjük. Ellentétben azon anyagokkal, amelyek a nyelv különböző zónáin az édes, savanyú, sós, keserű és umami ízekért felelősek, a kapszaicin, illetve rokonanyagai hő-, illetve fájdalomingert váltanak ki. A paprika serkenti az anyagcserét, koleszterincsökkentő, antioxidáns, vérkeringés szabályzó, rákellenes, védi a hámszövetet, elősegíti a sebgyógyulást, frissítő, az erős paprika fájdalomcsillapító. A paprikát sok féleképpen fogyasztjuk, de a nyers paprika sokkal értékesebb mert megőrzi vitamin tartalmát. Salátának magában, vagy más zöldséggel kitűnő. De a levét is fogyaszthatjuk.

23. Paradicsom
A Paradicsom (Solanum Lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies neve: paradicska, tomata, tomató. A paradicsomnak négy kamrája van és piros. A szívnek is négy kamrája van és piros. A kutatások azt mutatják, hogy a paradicsomok tele vannak lycopine-okkal amik igazi táplálék a vérnek és a szívnek. A Lycopine: antioxidáns hatású, erősebb a C-vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését, igazoltan rákellenes hatása van... A paradicsom tartalmaz: A, C, E vitaminokat, K, Ca, Na, magas savtartalom, antioxidánsok, lycopene tartalma a legmagasabb... A vitamin tartalmának köszönhetjük, hogy rendkívül jól hat a bőrproblémák gyógyításában és a nap által okozott égések csillapításában. Nehezen gyógyuló sebre paradicsom pakolást teszünk, hasonlóan a krumpli-pép pakoláshoz, megtisztítja a sebet és az hamarosan begyógyul. Kálium tartalma miatt jó hatással van a vér sav-bázis egyensúlyára. Méregtelenít, antioxidáns, rákellenes, emésztést serkentő, immunerősítő, gyulladáscsökkentő, jó hatású a szívre. Csökkenti a nyelőcső-, gyomor-, vastagbél-, tüdő- és hasnyálmirigyrák veszélyét. Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Nyersen fogyasztva kitűnő táplálék salátának vagy szendvicsre.

24. Pasztinák, Paszternák
A Pasztinák (Pastinaca Sativa) a zellerfélék családjába tartozó faj. Európában őshonos gyökérzöldség. Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. Népies nevei: fehérrépa, peszternák, paszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökér-nek is nevezik. A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A pasztinák tartalmaz nagy mennyiségű C vitamint, fehérjét és ásvanyi sókat. Bőrre, hajra, körömre, csonterősítő, tüdőbajra, gyulladásra, gyomor és emésztési bántalmakra, szél, epehajtó.

25. Petrezselyem
Petrezselyem (Petroselinum Crispum) a zellerfélék családjába tartozó, kb. 60 cm magasra növő bokros gyógy és fűszernövény. Európában őshonos fajta. Lúgosító hatása van a savas vérre. Rendkívül jó hatással van a vér tisztítására, és ezzel az allergia elleni küzdelem egyik leghatásosabb gyógyszere. Tartalmaz: K, P, Na, Ca, niacin, tiamin, Fe, Mg, Cu, riboflavin, A vitamion. Késlelteti a cukorbaj kialakulását, vízhajtó, menstruációs fájdalmakra, tisztító, serkenti a máj működést, vérszaporító, bőrproblémákra, fogíny problémákra, sebekre. A petrezselymet semmi képpen sem fogyaszthatjuk tisztán. Nagyon erős növény ahhoz, hogy hígítás nélkül érvényesüljön a szervezetünkben illetve hogy ne károsítsa azt. A leghatásosabb nyersen fogyasztani, a kicentrifugázott levét, felhígítva bármely más zöldség lével, így sárgarépával is lehet. Várandósok abortív hatása miatt nagy mennyiségben ne fogyasszák.!.

26. Rebarbara
A Rebarbara (Rheum Rhabarbarum) a növényeknek nagy, háromszögforma leveleik vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek. A rebarbarának a levelét és a gyökerét is használhatjuk, de csak nagyon keveset, saláták összetételeként. Főzni a rebarbarát nem szabad, mert rengeteg oxálsavat tartalmaz, szervetlenné válva a kalciummal az oxalat kristályt alkotja és lerakódik a szervezetben. A rebarbara elég sok kalciumot tartalmaz, valamint nagy adag folik savat. Leszámítva a rebarbara rossz oldalát, kis adagokban való fogyasztása gyógyhatású is lehet: hasmenés esetén, emésztést elősegítő, fogak és fogíny, nehezen gyógyuló sebekre, külsőleg. A rebarbara tömören használva veszélyes lehet, ha főzzük. Ezért ha csak lehet nyersen használjuk.! Legjobb, ha lét nem fogyasztunk, vagy csak külső használatra.!

27. Retek
A Retek (Raphanus Sativus), népies nevén kerti retek vagy réparetek a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó élelmiszernövény-faj. A retket már az ókorban is ismerték és termesztették, több fajtáját kedveljük. Magas C-vitamin tartalma miatt a téli, vitaminban szegény időszakban nagyon hasznos lehet. Nyersen vagy sózva használjuk, vajas- vagy zsíros kenyérre, saláták alkotórészeként, de az ételek díszítésére is. Csípős íze és illata a hagymával rokon illóolajtól származik, régebben gyógyszerként is használták. A retek legnagyobb értéke a benne levő kén, ami a testünk fehérjét tartalmazó részében jelen van. A test maga nem tudja előállítani, táplálékból jutunk hozzá. A reteknek nagyon jó gyógyhatása van: emésztést serkentő, eldugult légutakra, szamárköhögésre, túlterhelt májra, epekő és epegyulladásra. Felhasználhatjuk nyersen salátákhoz, de párolhatjuk is más zöldséggel az egész növényt. Pároláshoz és a centrifugázáshoz és más esetben is az egész növényt használjuk, mert a felső része is gyógyhatású, tele van klorofillal. Általában kalcium és más ásványok is előfordulnak e növények zöld részében.

28. Saláta
A Fejes Saláta (Lactuca Sativa) egy mérsékelt égövi növény. Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb. Tápértéke a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamin, (B1-, B2-, B6-vitamint) fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat tartalmaz. A saláta hatására a vérben vörös vértestek fejlődnek. A kalcium és a magnézium előfordulási aránya a test hasznosításához ideális. Kiemelkedő a K vitamin tartalma és a B vitaminok. Fejfájás, szorongás, köhögés, tüdő bántalom, alvászavarok, emésztési rendellenességek, idegnyugtató, ritkítja a vért, izom és csontozat fejlődésére jótékony hatású. A saláta általában nyersen, vagy kissé meglankasztott formában kerül az asztalra, ez emeli B vitamin tartalmát. Igyekezzünk minél zöldebb leveleket használni, különösen, ha kicentrifugázzuk.Vérhigító gyógyszert szedők csak mértékkel fogyaszthatják a magas kálium tartalma miatt.

29. Sárgarépa
A Sárgarépa (Daucus Carota) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, Ázsiából származik, régóta ismerjük és termesztjük. A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus Carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű. Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni. Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. A XVII. században jelent meg a narancssárga nemesített fajta. Egy szelet sárgarépa úgy néz ki, mint egy emberi szem. A pupilla, az írisz, a sugárirányú vonalai is úgy néznek ki, mint az emberi szem és IGEN, a tudomány már tudja, a sárgarépa nagyszerűen feljavítja a szem vérkeringését és működését, segít a szürkehályog elleni harcban. Tartalmaz: nagy mennyiségű ß-karotint, Ca,K,P,Fe,Mg,Cr,Na, A-, B-, C-. e-, G-, K- vitamint.. Kihat a látásra, ízületi gyulladásra, méregtelenít, gyulladáscsökkentő. Karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásaival szemben, így  a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet. A benne található antioxidánsok védik a DNS épségét. Hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Számos más zöldségféle kiegészítőjeként használjuk, illetve azért, hogy javítsa az ízt. Általános gyógyhatását a nagy mennyiségű kálium s egyéb tartalma teszi lehetővé, a vér savtalanítását segíti elő.

30. Spárga
A Spárga (Asparagus Officinalis) a spárgafélék családjába tartozó faj. Népies nevei: csirág, nyúlárnyék. A spárga Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, és mindkét kontinensen zömmel tenger- és folyópartokon él. A spárga tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, A vitamint, niancint, fólik savat, és C vitamint. Nyomelemekben is gazdag, van benne ón, szilikon, molibdén. Fogyasztása hatással van számos belső elválasztású mirigyre, így az agyalapi mirigyre, a mellékvesékre a pajzs- és a tobozmirigyre. Jótékony hatással van továbbá a szívműködésre, a májra, a hasnyálmirigyre, a lépre, a tüdőre és a bőrre.  Lúgos tartalma miatt fogyasztása ajánlatos mindenki számára, mert helyreálltja a vér sav-lúg egyensúlyát. Ezt a tulajdonságát az asparagine nevű lúgnak köszönheti, amiből nagymennyiséget tartalmaz. Megfőzve azonban sokat veszít értékéből . Vesetisztító, reumatikus fájdalmak, köszvény, vesegyulladás,  bőrproblémák (pl. pattanásos bőr) esetén javasolt. A legértékesebbek a friss zöld hajtások. A megmosott növényt centrifugázzuk ki, mivel igen erős hatású alaposan fel kell hígítani. Naponta háromszor fél dl-nél többet nem fogyaszthatunk, azt is keverve más lével, pl.: uborka, paradicsom, zeller.

31. Sóska
A Sóska (Rumex Acetosa) a keserűfűfélék családjába tartozó évelő, lágyszárú levél-zöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Amerikában és Ázsiában is. A Kárpát-medencében vadon is előfordul, szinte mindenhol megtalálható, hegyi réteken, lápos területeken, ligetekben, nedves, feltört és nem művelt talajokon. Jól tűri a hideget, a fagyot, viszont a meleget kevésbé bírja. A tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy közömbös talajt kedveli. Márciustól egészen késő őszig (tenyészidő) gyűjthető, de a legízletesebb a virágzás előtti (március-április) időszakban. A mezeis sóska a juhsóskával könnyen összetéveszthető, de ez utóbbi ugyan úgy felhasználható emberi fogyasztásra. Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti. Hashajtó hatása is van. Spenót (főzelék) jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására is. Savanykás ízének étvágygerjesztő hatása is van. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort és vasat tartalmaz. Frissen szedve kedvelt gyerek csemege.

32. Spenót
A Spenót (Spinacia Oleracea) a parajfélék családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj. Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. A spenót gazdag vitaminokban és ásványi sókban. Az egyik legértékesebb zöldségfélénk a gyógyító erő szempontjából, abban az esetben, ha be tudjuk tartani, hogy ne főzzük. A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz és a benne levő kalciummal a szervetlenné váló sav kőlerakódást képez a szervezetben.!. Tartalmaz: ballansztanyagok, A-, E-, B1-, B6-, C-, K- vitamin, Fe,K,Ca,Mg,Na,fluor, niacin, karotionidok. Segít a gondolkodásbeli képességek fenntartásában. Csökkenti a rák kialakulásának veszélyét a májban, a petefészekben, a vastagbélben és a prosztatában. Igen magas tápértékű. Együnk sokat vérzékenység, dagadt végtag, emésztési problémák, krónikus fáradtság, magas vérnyomás, cukorbetegség, vérszegénység esetén.
Spenótot fogyaszthatunk megelőzésnek is, legajánlatosabb saláta keverékben. Ha kúraszerűen fogyasztjuk, naponta ne többet, mint három fél csészével. Pépesíthetjük lemezvágóval, vagy centrifugázzuk, ebben az esetben az egész felső részt hasznosíthatjuk. Keverhetjük is paradicsomlével vagy más jellegzetes lével, attól függően, milyen betegséget akarunk gyógyítani vele.

33. Szójabab
A Szójabab (Glycine Max) vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egy nyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett. Mind a 20 aminosavat tartalmazza, köztük azt a nyolcat is, melyet az ember nem képes maga előállítani. Vérnyomás csökkentő és a változókori panaszok enyhítésére is kiváló. A szójabab körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag 98%-át az állattenyésztés használja fel takarmányozási célra. A Lábas jószágok élelmezése mellett a iparszerű haltenyésztés alaptakarmánya is. Csupán a szójabab 2%-a kerül emberi fogyasztásra. A szója szalmáját is hasznosítják: takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag vagy ipari rostanyag lesz belőle. Az olajának felhasználása a kozmetikumok, szappanok, piperecikkek alapanyagától a biodízel üzemanyagon át a festékhigítókig és műanyagokig terjed.

34. Tök
A Tök (Cucurbita Pepo) a tökfélék családjának névadó nemzetsége. Amerikából származik, Európába a spanyolok hozták be a középkorban. A termesztett tökök nagy része négy tökfajhoz tartozik. Ezek közül a laskatöknek nincsenek nagyon elkülönült fajtái, a pézsmatöknek kevés, az óriás- ill. spárgatöknek viszont számtalan termesztett fajtája van. A tök véd a tél hidegétől, illetve a fázástól és következményeitől. A sütőtök a megfázásos betegségekre hatékony. Minden elváltozás amely gyulladással jár gyógyítható a sütőtök levével, illetve a benne levő A vitaminnal. Elsősorban a nyálkahártyák gyulladásaira van gyógyító hatással. Tartalma: nagyon gazdag karotionidokban, C- és B-vitaminokban. Hatása: Petefészek-, húgyhólyag-, prosztatagyulladásra, fáradtság lekűzdésére, vese-, máj-, bélbetegségekre, allergiára, csontritkulásra. Véd a sokizületi gyulladástól. Csökkenti  a tüdő- és prosztatarák kockázatát. Gyulladáscsökkentő  hatású. Elkészítési mód: próbáljunk meg esszenciális olajat is használni, amikor tököt fogyasztunk.

35. Uborka
Az Uborka (Cucumis Sativus) a tökfélék családjába tartozó növényfaj. Számos nemesített változata létezik. Az uborka vagy népiesen ugorka a tökfélék családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. A növény Ázsiai eredetű: a Himalája déli lejtőiről származik. Már 3000-4000 évvel ezelőtt is termesztették. Az ókori görögök és rómaiak is használták. Magyarországon a 13. században jelent meg. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják, aminek C-vitamin tartalma 10–20 mg/100 g, és sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort, nátriumot és vasat tartalmaz. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják.

36. Vöröshagyma
A Vöröshagyma (Allium Cepa) a magyar tájnyelvi elnevezései közül: - a hajma, - a vereshagyma, - a zsidószalonna, és a - mózespecsenye a legismertebbek. A vöröshagyma egy Közép-Ázsiából Magyarországra került ősrégi konyhai fűszer növény, amely főtt és sült ételeink legkedveltebb ízesítője. Nagyon sok fajtája van, de a nálunk és az egész világon is híres a makói vöröshagyma a legelterjedtebb, amely kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.. A vöröshagyma Illóolajat, B- és C- vitamint, 30 mg/100 g-ot, de a zöldhagyma még ennél is többet, pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.... Gyógyhatású szerként, bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos tünetek, és köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is használják. A vöröshagymát már nagyanyáink is sikerrel alkalmazták a megfázásos betegségek ellenszereként. Baktériumölő hatóanyagainak köszönhetően a köhögés remek ellenszere. A fertőzéses orr-melléküreg gyulladás tüneteit is csökkenti. Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe.

37. Zeller
A Zeller (Apium Graveolens) világszerte kedvelt szép zöld gyógy és fűszernövény. A zeller, a kínai kel és a rebarbara olyanok, mint a csontok. Ezek erősítik a csontokat. A csontok 23% szódát tartalmaznak. Ezek a zöldségek is 23% szódát tartalmaznak. Ha nincs elég szóda a étrendünkben a szervezet kivonja a csontokból és emiatt csontjaink meggyengülnek. Ezek az ételek megerősítik a csontvázat. A zeller egyik megkülönböztető tulajdonsága, hogy rendkívül sok szerves nátriumot tartalmaz. Ezen kívül tartalmaz: K, Na, Ca, P, Mg, Fe, Fluor, A-, B1-, B2-, B6-, C-, E-, K-vitamint... A zeller jótékony hatással van a szervezet sav-bázis egyensúlyára: a helytelen táplálkozás miatt kialakuló elsavasodást gátolja. Méregtelenítő hatása miatt különféle bőrbetegségekben eredményesen használható. Erős vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, antibakteriális, bőr-, tüdő tisztító, emésztés serkentő, reumás panaszokra. A zeller gyógyhatása akkor érvényesül legjobban, ha nyers állapotban fogyasztjuk. Tele van ugyanis szerves anyagokkal, sókkal, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a vér savtalanításához. De legnagyobb értéke a szerves nátrium tartalma, amely jelenlétében hatékonyabb a kalcium felszívódása.

Gyógyító Gabonafélék

     

A Gabona azoknak a perjeféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek. Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. A gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, az emberiség számára kezdettől fogva alapvető népi táplálék volt. Ezért a gabonaféléket bármely más haszonnövénynél nagyobb mennyiségben termesztik világszerte. A szénhidrátban gazdag gabonafélék alap élelmiszernek számítanak; egyes fejlődő országokban a búza, kukorica, rizs adja szinte a teljes étrendet. A fejlett országokban fogyasztásuk mérsékeltebb és változatosabb, de itt is alapvető.

1. Amaránt
Az Amaránt (Amaranthus Caea) a disznóparajfélék családjának névadó nemzetsége. A világ számos részén elterjedt. Körülbelül 100 faj tartozik ide. Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a celózia (Celosia) nemzetség fajaira. A legtöbb disznóparéj egyéves növény. A növény tudományos neve a görög: "Amarantos" szóból származik, melyek jelentése: "ami sose hervad, vagy a nem hervadó virág". A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj tekinthető. Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg. Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni. Omega-3 zsírsavakban a leggazdagabb növény. C-vitamin, E-vitamin, glutation, oxálsav, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonidok, szívglikozidok, glikozidok vannak benne. Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak, a régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vahy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik: spanyolul „vidámságot” jelent. Az Amarántot az egyik legegészségesebb növénynek tartják az összes közül.

2. Árpa
Az Árpa (Hordeum Vulgare) a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény. A Hordeum nemzetség 16 vadárpafajának egyike, minden termesztett árpaféle a H. vulgare fajba tartozik. Az árpa nagyon fontos és értékes gabonaféle, amelyet nagy alakgazdasága miatt a legkülönbözôbb éghajlatú országokban termesztenek. A rövid nyarú északi tájakon fontos kenyérgabona; a déli, melegebb országokban fôleg takarmány gabonaként hasznosítják. A mérsékelten meleg nyarú tájakon pedig nagyobb részt sörárpát termesztenek. Termőterülete alapján világviszonylatban a negyedik helyen áll a gabonafélék között, mintegy 90-95 millió hektáron termesztenek árpát a világon. Hazánkban is elég nagy területen termesztünk árpát. A vetésterület nagysága szerint a gabonafélék között - a kukorica és a búza után - a harmadik helyet foglalja el. Az árpát hazánkban többféleképpen hasznosítjuk: nagyon értékes abrak takarmány, különösen a sertéstenyésztés részére nélkülözhetetlen; fontos nyersanyaga a sör és a maláta gyártásnak, de kásaként - árpagyöngy - emberi fogyasztásra is alkalmas. Takarmányozási célra nagyobbrészt őszi árpát termesztünk, ezért az ôszi árpa egyik fontos abrak takarmány növényünk, amely rendszerint többet terem, mint a tavaszi árpa. A tavaszi árpa jelentôs része söripari alapanyagként, mint sörárpa kerül felhasználásra. Az árpamennyiség 60%-át maláta gyártásra, a többit közvetlenül sörgyártásra használják fel. A sörfogyasztás és a sörgyártás növekedésével párhuzamosan növekszik a sörárpa szükséglet.

3. Búza:
A Búza (Triticum Poaceae) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növény nemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodó képessége miatt széles körben elterjedt. A Búza a Föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája, a sivatagok és sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik a Földön. A nép élelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül. Kenyér gabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abrak takarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak.... A búza a legrégibb termesztett növények közé tartozik. A termesztés első ismert előfordulási helye a civilizáció bölcsőjének tekinthető "termékeny félhold" területére esik. A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. A genetikai kapcsolat a búza egyedei között azt mutatja, hogy ie. 7000-6000-ben Törökország mai területén lévő Diyarbakir város környékéről terjedhetett el. A búza virágai összetett virágzatot, kalászt alkotnak. A búza virága kétivarú, virágonként 3 porzó van benne. A virágot két toklász borítja, külső toklász és belső toklász. A kalászkát kétoldalt kalászka-pelyva borítja. A kalászvirágzat főtengelye a kalászorsó, amelyen a kalászkák kétoldalt lépcsőztesen helyezkednek el. A búzának szem-termése van, tehát a mag és a terméshéj szorosan összenőtt.... A búzafű gyógyító tulajdonságának története több mint 5000 éves múlttal rendelkezik. Egyes állítások szerint az ókori Egyiptom lakói „Isis ajándékaként” nevezték a Nílus partján növekvő zöld füvet, amelynek fogyasztásától immunrendszerük átlagon felülivé erősödött. A búzafű az egyik legtartalmasabb táplálék, ásványi sók, B és K vitamin forrás. Helyre billenti az anyagcserét, hat az ér-, izom és immun rendszerre, méregtelenít, erős lugosító hatássút, gyulladások ellen, étvágytalanság ellen kiváló.

4. Kukorica
A Kukorica (Zea Mays) vagy népies nevein: - tengeri, - törökbúza, - málé a perjefélék családjába tartozik. A kukorica lágy szárú, egy nyári növény, két méter magasra is megnő, csöves, sárga színű szem-termést hoz. Dél-Amerikában, Mexikó, Peru, Chile vidékein őshonos. Az eddig talált legidősebb kukorica maradványok a Mexikói Teohuacán-völgy egyik barlangjából kerültek elő, és körülbelül 8. ezer évesek. A kukorica Európába a gyarmatosítással került be. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába és Afrikába.... A kukorica ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. A kukoricát elsősorban emberi táplálékként és állatok takarmányozására használjuk. A kukorica bibéje belsőleg elsősorban húgyúti problémákra - hólyaghurut, húgyúti gyulladások, vese eredetű folyadék-visszatartás, vesekő - javasolt. A kukorica hajszálgyökereit hatásosnak tartják koszorúér-problémák esetén, de ma már ritkán alkalmazzák. A kozmetikában a kukoricát bőrnyugtató, revitalizáló-, hidratáló-és ránctalanítószerként tartják számon. A kukoricacsíra olaj fogyasztása csökkenti a vérkoleszterin szintet és jótékony hatású a "jó" koleszterinre is. A kukorica rendszeres fogyasztása csökkenti a rák kockázatát. Sok E-vitamint és közepes mennyiségű vasat tartalmaz.

5. Rizs
A Rizs (Oryza Sativa) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozik. A rizs Ázsiából, Kínából származik, több ezer éve termesztik már ott. Az emberiség több mint 60 százalékának fő tápláléka. A rizs esszenciális aminosav-összetétele miatt biológiai értéke az állati fehérjékhez hasonlítható. Teljes értékű, igen egészséges táplálék. A rizs számtalan fajtája között a szemek színe és alakja alapján lehet (többé-kevésbé) eligazodni. A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett „ezüsthártyát” (korpa és csíra), emiatt nagyobb a tápértéke, viszont lassabban fő, s keményebb marad. A hántolt rizsek egy speciális változata a parboiled vagy opál rizs, melyet még a héjában felgőzölnek, s csak azután hántolnak. Ez a nyersen hántolt-koptatottnál ízesebb, tápdúsabb, s bár a színe eredetileg barnás, mire megfő, kifehéredik. A hántolt és koptatott fehér rizs kevésbé jellegzetes ízű, forgalomba kerülhet 'A' vagy 'B' minőségben, a szemtörmelék és az idegen anyag mennyisége alapján. A fényezetlen fehér rizsből fényező anyagok hozzáadásával készül a fényezett rizs.

6. Rozs
A Rozs (Secale Cereale) a perjefélék családjába tartozó gabonanövény. Közeli rokonságban áll a búzával és az árpával. A rozs felhasználható liszt és kenyérkészítéshez, sör, vodka, whisky előállításához. Állati takarmányként is hasznosítható. A rozs konyuló, négyoldalas kalászú növény. Kalásza két virágú, a növény 1 és 1,5 méter közötti magasságra nőhet meg. Karcsú szalmáján több keskeny, szőrös bevonatú hosszú levél és a tetején karcsú kalász található. Keskeny szemtermése van. A rozs minden valószínűség szerint Kis-Ázsiából származó gabonafélénk. Körülbelül 2500 évvel ezelőtt nemesíthették a hegyi rozsból. Európában csak ezt követően terjedt el. Leginkább a kelta és a germán törzsek termesztették. A mai a Törökország területén, a Can Hassan-nál és néhány egyéb ásatásnál találtak kis mennyiségű nemesített rozst a régészek. Az időben ezt követő lelet a bronzkori Európa területéről származik az i.e 1800 körüli periódusból.. A rozs alkalmas emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra, nagy tömegű szalmája az almozás mellett energiatermelésre, hőszigetelő építőanyagok gyártására is használható. Szemtermését emellett sör és égetett szeszek előállításához is használják. Alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazság- tűrésű növény. Törökországban a búzafélékkel keverve vetik. Ez feljavítja a kenyér ízét és biztosítja a rosszabb években a bővebb termést. A rozsból őrölt liszt kevesebb zsírt, több ásványi anyagot és rostot tartalmaz, mint a világosabb színű búzaliszt. A rostokban gazdag rozs kedvező élettani hatást fejt ki az emberi szervezetre.

7. Tritikálé
A Tritikálé (Triticum Secale) a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle, takarmány növény. Neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered. Eredetileg a 19. század vége felé kezdték el Svédországban és Skóciában termeszteni a búzához hasonló minőségű, azonban hidegtűrő növényt. 2004-ben 13,7 millió tonna tritikálé termett a világon. A tritikálé a búza és rozs keresztezéséből származó állandósult jellegű köztes típusú hibrid, amelynek a jelentősége világviszonylatban egyre jobban növekszik; jelenleg több mint 400 ezer hektáron termesztik. Jelentősége nemcsak átmeneti jellegében van, hanem beltartalma miatt is jelentős gabonaféle. Egyébként a tritikálé egyformán értékes mint takarmány-gabona és kenyér-gabona növény. De ha sokoldalúan értékeljük, akkor elsősorban mint takarmánygabona jön számításba. A beltartalmi értékét tekintve első helyen a tritikálé fehérje tartalma említhető meg. A szem fehérjetartalma a környezettől, évjárattól és a talajtól is függ, általában 14-18% között ingadozik. Vetésterülete a termesztésbe vonása idején növekvő tendenciát mutatott, az 1970-es évek végén erősen lecsökkent; az utóbbi években újból növekszik.

8. Zab
A Zab (Avena Poaceae) a perjefélék családjába tartozik, mintegy ötven fajjal, amelyek közül Magyarországon mintegy másfél tucatnyi honos; olyan gabona, amit leginkább takarmánynak termesztenek. Holarktikus mérsékelt égövi nemzetség. A fajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában is él, legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban vesz részt. Füzérvirágzata egy- vagy több- virágú. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, a végük gyakran kétfogú, szálkája pödrött; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan. Az abrakzab (termesztett zab) ismert takarmánynövény. Magyarországon főleg lóabrak; a Felvidéken régebben, ínséges időkben időnként szálkás kenyeret (zabhalusa) sütöttek lisztjéből. Észak-Európában kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle, angolszász nyelvterületen elterjedt reggeli étel zabpehelyként, továbbá a glutén-mentes étkezésben alternatívaként használt a liszt kiváltására. Háztartásbeli felhasználásra zabliszt vásárolható a kereskedelemben, vagy otthon készíthető zabpehelyből darálóval.

Gyógyító Olajosmagvak

Az olajos magvak fogyasztása kedvező, egészségvédő hatással van a szervezetre, ám magas zsírtartalmuk miatt ezekből sem kell azért túlzásba esni. Általánosságban igaz az olajos magvakra, hogy nagyobb mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, emiatt azonban könnyebben megromlanak, avasodnak. Olajukat célszerű emiatt csak rövid ideig és sötét helyen tárolni. Az olajos magvak szív- és érrendszeri védőhatása, illetve gyulladás csökkentő tulajdonsága régóta ismeretes. Újabb vizsgálati eredmények szerint rendszeres fogyasztásuk csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét is.

1. Dió
A Dió (Juglans Regia) a diófélék családjába tartozik. A nemzetség 21 faja az Óvilágban Délkelet-Európától Japánig, az Újvilágban Délkelet-Kanadától Argentínáig előfordul. A génusz neve, Juglans a Jovis glans, azaz „Jupiter makkja” kifejezésből ered – átvitt értelemben, istennek való termés. Ha dióról beszélünk, akkor e néven mindig a nemes, királyi diót értjük. A diófáról nem lehet lelkesedés nélkül írni. Ő a kert nesztora, szeniora, bölcs, öreg uralkodója. Magas és szélesen elterülő koronája sok helyet követel. Közepes, vagy nagy termetű (10–40 m magas) lombhullató fák, 20–90 cm-es, 5-25 levélkéből összetett leveleik páratlanul szárnyaltak, termésük diótermés, apró kerek, csonthéjashoz hasonló, zárt kupacsú makk. A nemzetség 21 faja az Óvilágban Délkelet-Európától Japánig, az Újvilágban Délkelet-Kanadától nyugatra Kaliforniáig, délre Argentínáig előfordul. A dió zöld burkából dióolajnak nevezett hajkenőt és barnafapácot készítenek. A dió telítetlen zsírsavakban, olajokban, és enzimekben nagyon gazdag táplálék. A diólevél főzete bélhurut, magas vérnyomás ellen használatos. Bőrkiütések esetén diólevélből készítenek fürdőt.

2. Földimogyoró
A Földimogyoró (Arachis Hypogaea) növénynek bokros és fekvő fajtái ismeretesek. A bokrosok fajtájának a szára akár az 50-60 centimétert is elérhetik. A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15-20 centiméteresek lesznek. Hőigénylő növény. Kedveli a napfényt. Már gyenge árnyékban mattá válnak a zöld levelei. Vízigénye közepes és változó. Homokos talajok megfelelők a számára. Nem igényel sok tápanyagot. A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik magvaikat, többször töltögetni kell, mint a burgonyát. Vitaminokban gazdag, ehető magjaiból fűszer és olaj is készül. A magban 40-50% olaj található, melynek minősége az olíva olajjal majdnem egyenértékű. Felhasználása igen sokoldalú, akár liszt formájában, egészben pörkölve sózva, vagy mézzel is.

3. Lenmag
A Len (Linum Usitatissimum) népies nevei, kultúr len, termesztett len, házi len. A lenfélék családjába tartozik. A növény rostjáért és olajos magjáért termesztett, 30–80 cm magas növő, egyéves, kékvirágú, haszon-, és gyógynövény. Csak Közép-Európában termesztik. A növény szára legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el, sárgásbarna olajos magjai, toktermésben (lengubó) fejlődnek. A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5–6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek. A len magját a jelen korban egyaránt használják ipari és gyógyászati célokra. A lenmagot már 6 ezer évvel ezelőtt is termelték és használták gyógyszerként. Erre jó bizonyíték, hogy az egyiptomi sírkamrákban a halottak mellett találtak lenmagokat, melyeket valószínűleg útravalónak szánták a túlvilági útra. A len gazdag A-, B-, C-, D- és E-vitaminban. Agyműködést serkentő és koleszterinszint csökkentő hatása miatt ér- és szívbetegségben szenvedőknek ajánlott a fogyasztása. A lenmagot bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják. A lenmag használata a modern táplálkozásban kiemelkedő.

4. Mandula
A Mandula (Prunus Dulcis) egy csonthéjas termés, illetve az azt termő mandulafa rövidebb neve. Őshazája Nyugat-Ázsia régiói. Legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszi. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb. A mediterrán országokban leggyakoribbak a magról kelt fák, amelyek 3–8 m magasságot érnek el, szabálytalan koronát fejlesztenek.. A mandula E-vitamin tartalmának köszönhetően erős antioxidáns hatással bír, Jótékony hatással van a máj és hasnyálmirigy problémákra valamint segít a székrekedés megszűntetésében.  Magas telítetlen zsírsav és fehérje tartalma miatt kiváló energiaforrás, továbbá kiváló kálium, kálcium, magnézium és foszfor forrás, így szerepet játszik a csontépítésben, az izommunkában és az idegrendszer munkájában. Stresszoldó hatása is ismert.

5. Mogyoró
A Mogyoró (Corylus Avellana) három–öt méter magasra növő, terebélyes, lombhullató cserje. Termése 1 cm-nél nagyobb, tojásdad, csonthéjas makktermés, amit harang alakban szabálytalanul, rojtosan hasogatott fellevelekből kialakuló kupacslevél vesz körül, alsó állású magházból fejlődik ki. Megtalálni Európa nagy részén mindenhol, valamint Anatólia mediterrán partvidékén és onnan a Kaukázus tágabb környezetében egészen a Kaszpi-tengerig. Magyarországon is őshonos... A mogyoró telítetlen zsírsavakban, olajokban, és enzimekben nagyon gazdag táplálék. Nemcsak ehető terméséért ültetik kertekbe, de azért is, mert kora tavasszal virágzik. Üzemszerűen sehol sem termesztik, de több termesztett változat ősei között szerepel. A népi gyógyászatban sebek, visszérgyulladás és aranyeres bántalmak kezelésére használják. Emellett előnyösen befolyásolja az epefunkciót, és bélhurutra is jó. Külsőlegesen ülő fürdőkben alkalmazzák.

6. Napraforgó
A Napraforgó (Helianthus Annuus) az őszirózsafélék családjában a Helianthae nemzetség csoport egyik legismertebb faja. Kedvelt haszonnövény, a szántóföldi növények egyike. A napraforgó növény 2–3 méter magasra növő, virágzata tányéros, szép sárgás szírmú, mindig a nap felé forduló. Olajának kedvező élettani hatásai miatt gyógynövénynek számít. Ez a Magyarországon legfontosabb, a legnagyobb területen termesztett olajnövény. Észak-Amerika nyugati feléről származik. Az indiánok már 3000 éve termesztették. Európába az 1510-es években hozták át. Eleinte dísznövénynek termesztették; kertészeti változata a dísznapraforgó. Haszonnövénnyé azután vált, miután Bunyan 1716-ban Angliában szabadalmaztatta a napraforgó olaj sajtolásának módszerét – ez előtt Magyarországon is dísz-, illetve szegélynövénynek ültették.. Magjának bele vitaminokat: B1-, B2-, növényi zsírokat és fehérjét tartalmaz. A magbél (szotyola vagy makuka) nyersen, olajban sütve, vagy szárazon pirítva is ehető. Értékes, sütésre is alkalmas olaj sajtolható belőle.

7. Pisztácia
A Pisztácia, Pisztáciafa (Pistacia Vera) a szömörcefélék családjába tartozó lombhullató fa. Legismertebb faja a Pistacia Vera amelynek olajokban gazdag magját fogyasztják. A Pistacia Vera fajt ehető magja miatt termesztik. Kis-Ázsiában őshonos, itt Törökországban és Iránban, Ázsiában pedig Indiában és Kínában termesztik leginkább, de a XIX. században kivitték Amerikába is, azóta ott is nagyban foglalkoznak a termesztésével. Legjobbnak a mediterrán vidékek termését tartják. A pisztácia csonthéjas gyümölcs, a szőlőhöz hasonlóan fürtökben terem, a kemény, sima, éretten felnyíló héj rejti a sárgás-zöldes, ehető magot. Ültetése magokról történik. Jó víz elvezetésű talajba, kb. 2 cm mélyre ültetik. A csírázáshoz folyamatos melegre és lehetőleg sok napfényre van szüksége. Ilyenkor nagyon kis mértékben van szüksége vízre és nem szereti a párás környezetet, mert a mag túl nedves közegben könnyen rothadásnak indul. Fontos ásványi anyagok vannak benne, így fogyasztása hozzásegít a szervezet kálium, mangán, réz, magnézium, kalcium, cink, vas és szelén szükségletének biztosításához. Többfajta B-vitaminnak, folsavnak és az antioxidáns hatású E-vitaminnak is gazdag forrása.

8. Szezámag
A Szezámmag (Sesamum Indicum) egy Indiából származó, körülbelül egy méteres magasságú, lágyszárú trópusi növény magja. Szára és levele mirigyszőrös, virágai kétajkúak, rózsaszínűek. A szezám a termesztésbe elsőként bevont növények egyike. A hindu mitológia szerint a Yama isten által megáldott mag az örök élet szimbóluma. Indiából terjedt el, először Kínában és Japánban jelent meg, majd hamarosan meghonosodott az összes mediterrán országban. A római hadseregben mézzel elkevert szezámmagot (halvát) etettek a katonákkal erejük, és férfiasságuk növelése érdekében. Hippokratész többször megemlékezik műveiben a szezámmag gyógyító erejéről. A kalcium mellett jelentős mennyiségben található benne magnézium, kálium, foszfor, vas, A-, E-, B1-, B2-vitaminok. A szezámmagot rendkívül sokféle módon tudjuk elkészíteni. Készülhet belőle pirított és sózott formájában szezámsó, kenyérbe és péksüteménybe süthetjük, salátára, köretre szórhatjuk.

Gyógyító Fűszernövények

  

A fűszernövények fontos alapanyagok, ételeink ízét a legtöbb esetben nem a nyersanyag, hanem valamilyen ízesítő anyag, fűszer adja meg. A fűszerek energiát nem adó növényi anyagok. Ható anyagaik: illóolajok, csersavak, balzsamok, gyanták. Egyesek jellegzetes színező anyagot tartalmaznak. Az ételek tápértékét nem befolyásolják, egyeseknek nyersen jelentős a vitamin tartalmuk, például a fűszerpaprika C-vitamin tartalma. Fokozzák az emésztőnedvek elválasztását, és ez által javítják az emésztést. Hatóanyagaik fokozott működésre serkentik a vesét, a májat, megtámogatva a szervezet vízforgalmát és a méreganyagok kiürülését. Egyes fűszernövényeknek kifejezett gyógyhatása van.

1. Babérlevél
A Babér (Laurus Nobilis) a legrégebben ismert és igen elterjedt fűszernövények közé tartozik, cserje méretű örökzöld növény. A Babér örökzöld cserje, amely Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger mediterrán éghajlatú környékén terem. Egyes déli országokban, így Spanyolországban hatalmas ültetvényeket láthat az utazó, amelyek illata már messziről érezhető. Régen a dicsőség, a hírnév jelképe volt a belőle készített koszorú, a babérkoszorú. Fűszerként elsősorban levesek, zöldséges ételek, főzelékek ízesítésére használjuk, de egyes szószok, mártások, kolbászfélék és savanyúságok elkészítéséhez is elengedhetetlen. Sokan nem is sejtik, de egy-egy vad-pecsenyét különlegesen zamatossá tehetünk, ha sütés közben egy-két babérlevelet csempészünk a lébe. A főleg növény kultúrákban növő örökzöld cserje vagy fa egészben használt levele (Lauri folium) értékes karakterű fűszer. Az Olasz-, Francia- és Spanyol- országból jut a magyar kereskedelembe, nálunk üvegházban, vagy az ország enyhébb klímájú vidékein szabad földben tartható. A világ minden, mediterrán éghajlatú részén ültetik.

2. Bazsalikom
A Bazsalikom (Ocimum Basilicum) egy dísz-, fűszer-, és gyógynövény-. Népies elnevezései: bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors. Eredetileg Dél-Ázsiából, Perzsiából került Európába, és itt is kedvelt, egy nyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat és cseranyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin. Igen sokoldalúan használható: levesek, főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére. Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül. A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is

3. Bors
A Fekete Bors (Piper Nigrum) egy trópusokon őshonos cserje, mely fürtökben hozza meg csonthéjas termését. Az egyik legismertebb és legkeresettebb fűszer. A fekete bors néven ismert fűszer a cserje kifejlődött, de még éretlen állapotban szüretelt szemei, melyeket hosszan, napon szárítanak ki. Így nyerik el sötét vagy fekete színüket. A fekete bors a paprika után a magyar konyha legnagyobb mennyiségben használt fűszere. A fekete bors a legcsípősebb borsféleség. Egészben, frissen durvára törve, vagy őrölve használjuk. A bors illóolajat, karicint, piperint tartalmaz, melyekből jellegzetes illata és csípős íze származik. Az ókori népek kedvelt fűszere volt. Bár már a honfoglaló magyarok is ismerték, hazánkban csak a középkorban kezdett elterjedni a királyi és főúri konyhákban. Ma ez az egész világon legismertebb és legtöbbet használt fűszer. Nagyon egészséges hatásai vannak a szervezetre, élénkítő, tisztító és emésztést elősegítő jótékony hatásai vannak.

4. Fahéj
A Fahéjfa (Cinnamomum Verum), népies nevén Ceyloni fahéj, cinet, cimet vagy cinnamomi a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum növénynemzetség egyik legismertebb faja. Délkelet-Ázsiában, kiváltképp Ceylon (Sri Lanka) szigetén honos. A fája 8–10 m magas, örökzöld fa. Törzse dúsan elágazó. A termesztett példányokat évente visszavágják, így nem engedik 3 m-nél magasabbra nőni. Keskeny, lándzsás, mintegy 20 cm hosszú levelei vaskosak, húsosak. Az egészen fiatal levélkék élénkpirosak. Virágai laza fürtökbe tömörülnek. Bogyótermései sötétbarnás-vörösesek. A fűszert a fiatal ágak lehántott és a parakéregtől megtisztított, milliméternél vékonyabb, papírszerű kérgéből készítik. Őrölt állapotban mézeskalács, almás lepény, rétes, zsírban sült fánk, tejes ételek, míg egész állapotban kompótok, befőttek, gyümölcslevesek, forralt borok és egyéb italok készítéséhez. Kiválóan hangsúlyozza például a szilva ízét. A fahéj az emésztőszervekre gyakorolt hatásai mellett a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is jótékonyan hat.

5. Fűszerkömény
A Fűszerkömény, Köménymag (Carum Carvi) a zellerfélék családjába tartozó faj. A legelterjedtebb és legkedveltebb fűszerek közé tartozik, már a Biblia is említi nagyszerű tulajdonságait. Európában a 13. században terjedt el. Az erősen fűszeres ízű mag (Carvi Fructus) hatóanyaga az illóolajában levő karvon. Zsíros olajat és fehérjét is tartalmaz. Egyéb nevei: konyhakömény, keménymag, régikömény, hasznos kömény. Fanyar, érdekes íze miatt más fűszerekkel ritkán kombinálják. Bizonyos ételekbe (saláták, körözött) beleszórjuk, másokba (kelkáposztafőzelék, húsok) belefőzzük, a rántott levesnél (köménymagleves) viszont a rántásba tesszük. Levesek, saláták, főzelékek, sültek, káposztás, burgonyás, sajtos, túrós ételek, kolbászfélék, körözöttek, puha sajtok, péksütemények, pogácsák ízesítője; a savanyúságok és a savanyú káposzta elengedhetetlen fűszere.... A fűszerkömény elősegíti a gyomornedv-elválasztást, s ennélfogva enyhítheti a nehéz emésztés okozta fájdalmakat. A szélhajtó teakeverékek fontos alkotórésze. Jótékony hatással van a levegőnyelésre, a felfúvódásra és a bélgörcsökre. Végezetül, karvontartalmának köszönhetően, a köménynek bélfertőtlenítő, baktérium-és gombaölő hatása van

6. Gyömbér
A Gyömbér (Zingiber Officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjának névadó nemzetsége. Fajai fűszerként, gyógyszerként használt gyöktörzséről ismertek. Ezek közül is legelterjedtebb a közönséges gyömbér (Zingiber Officinale). Évente csaknem másfél millió tonna gyömbért fogyasztanak világszerte, a legtöbbet Délkelet-Ázsiában és Indiában. A gyömbér a szusi egyik kiegészítője a waszabi és a daikon (jégcsapretek) mellett. Évszázadok óta ízesítenek vele süteményeket, mézeskalácsot, kekszeket, s készül gyömbérsör is. A gyömbér íze egyszerre kesernyés, csípős, édeskés, frissítő, fűszeres. A főtt gyömbér sokkal enyhébb ízű, mint a nyers. A gyömbérrel jól harmonizáló borok például a fűszeres tramini vagy a száraz vagy édes muskotályok. Gyógyászati célra a növény gyökerét használják, mely ujjasan elágazó, 8-10 cm hosszú, 1,5-2 cm széles, belül sárgásszürke színű, aromás illatú, csípősen kesernyés ízű. Megvásárolható nyersen és őrölve is. A növény hatása gyökerének illóolajában rejlik, mely csökkenti a nyálkahártyák irritációját. Gyulladáscsökkentő hatású, melyet ki lehet használni megfázás és hörghurut esetén. Köztudottan jó emésztési zavarok enyhítésére és étvágyjavító hatású.

7. Levendula
A Levendula (Lavandula Angustifolia) az ajakosak családba tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, tipikus Mediterrán növény, nálunk is termesztett félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak, a Provance-i vidék legszebb díszei. Elég csak megfogni őket, és kezünk egész nap illatos marad. A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. A tartalom anyagai: illóolaj, linalol, linalil-acetát és cserzőanyagok adják.  Az 1700-as években került Magyarországra. Felhasználása: Provance-i fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere, molylepkeriasztó hatású. Teája idegnyugtató, görcsoldó hatású, de ismert fejfájás-csillapító, fertőtlenítő hatása is. A levendula virágokat gyakran alkalmazzák nyugtalanság, alvászavarok, idegi alapú gyomor- és bélbántalmak kezelésére. Régóta használják rovarcsípések esetén is. Kiváló gyógyír reumás fájdalmak, idegzsába kezelésére fürdő és bedörzsölőszer formájában. A levendula olajat tartalmazó bőrápoló készítmények kisbabáknál is biztonsággal alkalmazhatók. Kellemes illóolaját előszeretettel hasznosítja az illatszeripar.

8. Majoránna
A Majoránna (Origanum Majorana) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj, fűszernövény. Eredeti hazája a Földközi-Tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű, illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz. Magról, illetve palántázással, májusban 30–40 cm sor és 15–20 cm tőtávolságra ültetjük. Évente 2-3 alkalommal, virágzáskor vágott növény leveleit, lemorzsoljuk. Felhasználható levesek, főzelékek, mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, valamint borok ízesítésére. Továbbá grillételek, húsos töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét. A majoránna étvágy gerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze.

9. Menta
A Menta (Mentha Arvensis) egy gyógy és fűszernövény. Sok eltérő fajtáját ismerjük, legismertebbek a borsmenta és a fodormenta. A menta egyik legfontosabb hatása, hogy élénkít, ezáltal frissítő hatással van a szervezetünkre. Főleg nyáron érdemes kihasználni a menta frissítő hatását. Lugosító vegyületei segítenek az anyagcsere során keletkező káros savak semlegesítésében. Szerepe lehet a rákbetegségek megelőzésében. Erős antioxidáns, védi a sejteket a káros szabadgyökökkel szemben. Eltávolítja a vérből a felhalmozódott törmeléket. Megfázás, influenza esetén a mentol kedvező hatással lehet. Asztma esetén is jótékony hatást érhetünk el tisztító, nyugtató hatása révén. Étvágygerjesztő, csillapítja a  fájdalmat csökkenti a gyulladást.

10. Rozmaring
A Rozmaring (Rosmarinus Officinalis) egy fűszer- és gyógy- növény, amely Dél-Európában honos, de nálunk is újra kedvelt. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből (Rosmarini Folium) kapjuk. A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer volt. Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára; azon belül a francia és olasz ételekre jellemző. Morzsolva forgalmazzák. Jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni. Mint minden áthatóan aromás fűszert, ezt is csak óvatosan szabad adagolni. Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.

11. Szegfűszeg
A Szegfűszeg (Syzygium Aromaticum) a 18. századig csak őshazájában, a Ázsiai Malaku-szigeteken, a Fűszer-szigeteken termett. Manapság már főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron, Madagaszkáron termesztik. A 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9–12 éves korukban kezdenek virágozni. Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban is felhasználják. A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Fahéjjal kombinálva többféle, főleg gyümölcsös, illetve alkoholos italt ízesítenek vele.

12. Torma
A Torma (Armoracia Rusticana) egy gyógy és fűszernövény. Népies neve: közönséges torma, csípős torma. Illóolaj tartalma a reszelésekor szabadul fel. Eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Csípős aromáját hetekig megőrzi. Tartalmaz: kalciumot, nátriumot, magnéziumot és B-, C-vitamint tartalmaz. Alkalmas béltisztításra, emésztés serkentésre, vízhajtásra, ízületi bántalmakra, tüdő-,mellhártya-,mandula gyulladásra, jó féregűző, tisztító-méregtelenítő, antibiotikus, gomba-, baktérium-, vírusölő, nyákoldó, keringésjavító,  reuma-, fejfájás esetén, allergia kezdetekor. Külsőleg pakolásként vérbőség fokozásával enyhíti a reumatikus és ízületi fájdalmakat.

--- Az 50. Legegészségesebb Ételünk ---

Nemrég megjelent egy könyv, melyet egy német táplálkozás kutató szakember jegyez: Sven-David Müller.. Ebben felsorolja az 50. legegészségesebb és legegészségtelenebb ételt, melyek közül most a legegészségesebbeket vesszük sorba. Az ételek kiválasztása során arra törekedtek, hogy minél több ember számára elérhetőek és fogyaszthatóak legyenek.

1. Amaránt
Az egyik legősibb kultúrnövény. Magas arányban tartalmaz esszenciális aminosavakat és rostban gazdag. Csökkenti a koleszterin szintet, ezen kívül kalcium és magnézium is van benne.

2. Ananász
C- és e-vitaminban gazdag, emellett káliumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz. Zsírégető hatású, illetve hangulatfokozó.

3. Áfonya
Rostban gazdag, a szájban lévő gyulladást csökkenti, de gyomor- és bélproblémákra is kiváló, valamint felfázás ellen is hatékony. Vérfrissítő, méregtelenítő.

4. Aszalt szilva
Megfelelő folyadékbevitel mellett ideális hashajtó, mely számos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz. Ezen kívül lassítja az öregedés folyamatát.

5. Barna rizs
Zsírban oldódó vitaminokba gazdag, és miután gluténmentes, allergiások is fogyaszthatják.

6. Brokkoli
Kevés kalóriát, de annál több vitamint tartalmaz. 100 g fedezi a napi C-vitamin szükséglet felét. Karotin tartalma segít a rákmegelőzésben, a szélütés és a keringési zavarok ellen.

7. Cékla
Magas vas- és folsav tartalmú, segíti a vérképződést. Antibakterális és magas ásványi anyag tartalma erősíti az immunrendszert.

8. Cikória
Káliumban, vasban és C-vitaminban, folsavban gazdag.

9. Csicseriborsó
Telít, emiatt diétásoknak ideális. A fehérjében gazdag borsószemek védik a bélflórát és a vércukor szintet is egyenletesen emelik. Nem szabad túl sokat enni belőle, mert szédülést, hányingert okozhat.

10. Dió
B-vitamin tartalma miatt első osztályú agy karbantartó. Ezen kívül omega-3 zsírsavat is tartalmaz, mely az érrendszerei betegségek ellen jó.

11. Eper
Magas C-vitamin tartalmú, antibakteriális hatású, folsav és vas tartalma miatt segíti a sejtek megújulását és a rákmegelőzésben is hasznos.

12. Fokhagyma
Antibakteriális, mely a vírusokat és az élősködőket is elűzi. Herpesz és bőrgomba ellen is érdemes kipróbálni. Ezen kívül immunerősítő, csökkenti a vérnyomást és állítólag a rákos sejteket terjedését képes meggátolni.

13. Földi szeder
Flavonid tartalma miatt erősíti az immunrendszert, védi az érfalakat, csökkenti a vérnyomást és rákmegelőző hatású.

14. Füge
Aszalva és frissen is jótékonyan hat. Kiváló a sav-bázis egyensúly helyrebillentéséhez, semlegesíti a gyomorsavat, ami a túlzott gyomorsav termeléssel összefüggő betegségek esetén a szükséges diéta egyik fontos elemévé teheti.

15. Grapefruit
Főként fogyókúrázók kedvelik, hiszen kalóriagyilkosnak is nevezik. Vízhajtó, salaktalanító, serkenti a vörösvérsejtek képződését. Egy közepes grapefruit fedezi a napi C-vitamin adagunkat, és a-vitamin adagunk harmadát.

16. Gyömbér
Szabályozza a gyomor- és epesav termelést, utazási betegség ellen is jó, gyulladáscsökkentő, védi az ereket és az idegeket

17. Hajdina
Káliumban és vasban gazdag, valamint támogatja a melatonin nevű hormon termelését, mely a jó alvásért felel. Alvászavarok esetén tehát ki lehet próbálni.

18. Kaktuszfüge
Magas vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalma miatt került a listára. Védi a prosztatát.

19. Kamut
Vajhoz hasonló ízű ősi gabonafajta. Csökkenti a koleszterin szintet, és a vérnyomás, illetve székrekedés ellen is beválik. A gluténérzékeny emberek 70 százaléka a kamutot minden gond nélkül képesek beépíteni az étrendbe.

20. Káposzta
A tejet nélkülözni kényszerülő emberek számára ideális fehérjeforrás, mely magas kalóriatartalommal is bír. Csontritkulás ellen is ideális megelőzésképpen. Köménymaggal könnyebben is emészthető.

21. Kelkáposzta
Gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban. Magas rosttartalma telitettség érzést nyújt, ami segít a fogyókúrában. Támogatja a szervezet méregtelenítését, valamint rákmegelőző hatása is ismert.

22. Köles
Számos pozitív hatása közül kiemelendő magas kovasavtartalma, mely látványosan képes megszépíteni a bőrt, a hajat és körmöt, fluortartalma a fogzománcot védi. Lúgos kémhatása miatt is érdemes rendszeresen fogyasztani. Gluténmentes, emiatt kisbabák és gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Magyarország tortája is ebből készült idén

23. Lazac
Omega-3 zsírsavakban gazdag, mely által frissen tartja az agyat, ami az alzheimer-kór megelőzősét segíti elő.

24. Lenmag
A belőle készült olaj csökkenti a koleszterin szintet, védi a nyálkhahártyát és a belek falát. Naponta egy-két kanállal fogyaszthatjuk joghurtba vagy müzlibe keverve.

25. Lencse
Magas fehérjetartalmú, cink, kálium, magnézium és a foszfor a fő erénye. Támogatja az izomműködést és az immunrendszert.

26. Makadámia dió
A Makadámia dió 82 százaléka telítetlen zsírsav, mely a koleszterin csökkentést segíti. Ásványi anya tartalma a szív- és érrendszert erősíti, vitaminjai a sejtmegújulásban járnak közben. Magas kalóriatartalma miatt mértékkel fogyasztandó.

27. Mandula
Nagyon magas fehérjeforrás, mely támogatja az agyi funkciókat és csökkenti a koleszterint. Javítja a vérkeringést.

28. Mangosztán
Nálunk még alig ismert egzotikus gyümölcs, mely egy alma méretű ringló szilvára emlékeztet. Antibiotikus és immunrendszer erősítő hatása kiemelkedő.

29. Málna
Ásványi anyagokban gazdag (magnézium, kalcium, kálium), védi a szemben található apró ereket. Jó gyulladáscsökkentő, illetve a hajat és a körmöket erősebbé varázsolja

30. Mogyoró
Csökkenti a koleszterinszintet, 60 %-a telítetlen zsír és 16 %-a fehérje. Magas kalóriatartalma miatt napi maximum egy marékkal fogyasszuk.

31. Napraforgó mag
Telítetlen zsírsavat tartalmaz, ami vérnyomás csökkentő hatással bír. Védi a szív- és érrendszert, segít a fogíny gyulladás megelőzésében.

32. Papaya
Túlsúly, magas vérnyomás, érszűkület, túlavasodás, allergia, székrekedés, fertőzések, herpesz, rossz bélflóra és szívproblémák ellen használja az alternatív orvoslás. Antidepresszáns, és segíti az emésztést.

33. Paradió, brazil dió
Gazdag a rák megelőzésében fontos szelénben, de foszfort, káliumot, kalciumot, magnéziumot, cinket, vasat és fehérjét is tartalmaz.

34. Paradicsom
Véd a rák ellen. A spermákat aktívabbá teszi, ezen kívül vízhajtó, csökkenti a vérnyomást. A még be nem érett zöld paradicsomot ne fogyasszuk szolanin tartalma miatt, mert rosszullétet okoz.

35. Quinoa
Köleshez hasonló mag, magas fehérjetartalma miatt vegetáriánusoknak is ideális, de a gluténérzékenyek is ehetik. 100 grammja fedezi egy felnőtt férfi vas szükségletét.

36. Harzi sajt
30%-a fehérje és csak 0,5 %-a zsír. Diéták és különféle kalóriacsökkentett táplálkozásban ideális. Magas kalciumtartalma miatt erősíti a csontokat.

37. Repceolaj
Csökkenti a rossz- és emeli a jó koleszterint-szintet. Szívinfarktus és szélütés ellen véd.

38. Répa
100 grammja 11 gramm béta-karotint tartalmaz, amivel rekorder. Regenerálja a szemidegeket, az agyi idegeket és a nyálkahártyát, de székrekedés ellen és is kiváló.

39. Ribizli
Nemcsak magas C-vitaminban, hanem a rák megelőzésben, koleszterin csökkentésben és magas vérnyomás ellen is jól hasznosítható.

40. Rozs
Magas rosttartalmú, esszenciális zsírsavjai (lizin, theorin, methionin) erősítik az immunrendszert.

41. Sárgabarack
Gazdag ásványi anyagokban, különösen magnéziumban és vitaminokban. Segíti a vérképződést. Védi a nyálkahártyát, javítja a látást, illetve a szív- és érrendszerre is jó hatással van.

42. Sörélesztő
Több mint fele aminosav. Testápoláskor is igen hasznos: pattanás, ekcéma és kiütések ellen is bevethető, de a bőrt és a hajat is ápolja.

43. Szezámmag
Természetes vérnyomás csökkentő. Védő réteget képez a gyomor és a belek falán.

44. Szójabab
Mind a 20 aminosavat tartalmazza, köztük azt a nyolcat is, melyet az ember nem képes maga előállítani. Vérnyomás csökkentő és a változókori panaszok enyhítésére is kiváló.

45. Sztívia
A Stevia más néven jázminpakóca, az őszirózsafélék  családjában tartozó évelő növény. Levelei 30x édesebbek a répacukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek nála.

46. Kenyér - Teljes kiőrlésű kenyér 100 g
Háromszor több rostot tartalmaz, mint ugyanennyi fehér kenyér. Káliumban, magnéziumban és vasban gazdag. Csökkenti a koleszterin szintet és hosszútávon jóllakottság érzését kelti.

47. Tojás
A könyv szerzője ideális fehérjeforrásnak nevezi, illetve a benne levő lecitint koleszterincsökkentő hatása miatt tartja egészségesnek.

48. Tök
Magas káliumtartalma a veséknek és a kiválasztásnak kedvez. A szem, az anyagcsere és a nyálkahártya számára kedvező tulajdonságokkal bír. Olaját a legértékesebbek között tartják számon, mivel a d-vitamin, valamint különféle hormonok termelődésében játszik pozitív szerepet.

49. Vörös káposzta
Magas rosttartalma lehetővé teszi a bélrendszer kitakarítását. Emellett rákmegelőző tulajdonsága is van. Nem terheli meg annyira az emésztőrendszert, ha köménnyel együtt fogyasztjuk.

50. Zab
Betegek diétás étrendjébe jól illeszthető, mert nem terheli a szervezetet és sok energiát szolgáltat. Rákmegelőző hatást is tulajdonítanak neki.

Forrás: Ökonatura, Zöldségek eob, Gyümölcsök eob.