"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Utazás Hajóval a Holland Csatornákon - Bene Rómeó

2014.02.02 21:38

 

Utazás Hajóval a Holland csatornákon.

Hollandiában az élet természetes része a hajózás. Ott olyan természetes ez, 
hogy még hajó vezetői engedély sem szükséges hozzá. Hollandiában szinte 
mindenkinek van valamilyen vízi járműve és hétvégén sokan hajóznak. Ha 
Hollandiában járunk váljunk hát hollandokká, hajózzunk a csatornákon és 
élvezzük a városok vízi útjain átívelő csodálatos látványt, a vízi utazást. 
 
Képtalálat a következőre: „amsterdam”
 
*Utazás Hajóval a Holland Csatornákon*
 
-- Hollandiában az élet természetes része a hajózás, váljunk hát 
hollandokká egy kis időre. Hollandiában szinte mindenkinek van valamilyen 
vízi járműve. Talán ezért is feltételezik, hogy 21 év felett bárki tud 
hajót vezetni. Nem is kérnek hajóvezetői jogosítványt a csatorna hajó 
bérlőktől sem. A hajó vezetői engedély nem szükséges tehát ahhoz, hogy 
lakóhajós nyaralásunkat Hollandiában töltsük. A csatorna hajók bérelhetők 
hétvégére, hétfőtől-péntekig tartó minihétre, vagy egész hétre is.
-- Át hajózhatunk Amszterdamon, megannyi élményt szerezve a Holland 
fővárosban. Utrecht-től Alkmaar-ig, Gouda-tól Edam-ig, 
Rotterdamtól-Frieslandig szélmalmok szegélyezik utunkat a sajtok és a 
tulipánok földjén. Biciklizés, vízi sportok, nyáron fürdőzés teszi 
változatossá a hajózást a zsilipektől szinte mentes holland tájon. Hol 
történelmi városok szívébe érünk, hol művelt mezőket szelünk át gázló 
madarakkal teli vidéken, ahol törpe pónik legelésznek.
-- Se hossza, se vége a vízi úthálózatnak. Csak a felnyíló hidak és egy-két 
zsilip állják az utunkat. A zsilip- és híd kezelők fix nyitvatartás szerint 
dolgoznak. A zsilipek személyzete állandó, a zsilipelésért: 5 euró körüli 
áthaladási díjat kérnek el.
-- A hidakat leggyakrabban a helyi lakosok kezelik, a környező házakból 
hívhatjuk elő az illetékes hídnyitót. Háromszor kell a hajó kürtöt hosszan 
megszólaltatnunk. Hajó dudánk hallatán gyalog vagy biciklin érkezik a 
segítség: megállítják nekünk a közúti forgalmat és felnyitják előttünk a 
hidat. A legforgalmasabb hidaknál kameráról figyelik az érkezőket. A 
híd nyitásnak nincsen hivatalos díja.
-- Amikor áthaladunk a felnyitott híd alatt, a híd kezelője egy horgászbot 
végén belendít felénk egy fa papucsot, némi borravalót remélve tőlünk. 50 
euro centet, vagy 1-2 eurót szokás adni. Ügyeskedni kell, hogy a menetben 
lévő hajónkról a belendülő fa papucsba bele tudjuk tenni a baksist. Ez a 
tradicionális holland fa papucs modern felhasználása. Egy híd kezelőhöz több 
híd is tartozhat. A hidak előtt ezért várakozó helyeket alakítottak ki, 
ahol a legtöbb esetben a szárazföldre léphetünk, amíg a nyitásra várnunk 
kell.
 
Képtalálat a következőre: „amsterdam”
 
*Hollandia a vízi utak hálózata*
 
-- A Holland vízi közutakon: 6.500 kereskedelmi célú, 750 személy szállító 
hajó és 520.000 kedvtelési célú vízi jármű osztozik. A belvízi autópályákon 
átlag 110-135 méter hosszú uszályok bonyolítják a teher szállítást, a 
legkisebb 40 m hosszú, a legnagyobb 190 m hosszú is lehet. Ezek 
uszályonként 20-500 db kamion és teherautó szállító-kapacitását 
helyettesítik jóval kedvezőbb költségekkel és kisebb 
környezet-szennyezéssel.
-- A kedvtelési célú vízi járművek 2 millió holland tulajdonában vannak, 
akik minden napsütötte hétvégén kirajzanak: 100.000 evezős csónak, kajak, 
kenu, 80.000 vitorlás és motoros, kabin nélküli kishajó, 150.000 kabinnal 
rendelkező motoros és 190.000 vitorlás hajó van regisztrálva az országban. 
Elférnek, hiszen 10.000 km a hajózható holland belvízi úthálózat hossza.
-- A Holland vízi útakat folyók és mesterséges folyóvizek, azaz a 
szállításra, öntözésre épült csatornák alkotják. A természetes keletkezésű 
tavak és mesterséges tározók a fürdőzést is lehetővé teszik. 4400 km-nyi 
vízi úthálózatot kifejezetten rekreációs céllal tartanak fenn a hajós 
turisták, a vízi sportokat kedvelő nyaralók örömére.
-- A nyaralásra használt vízi úthálózat üzemeltetését Hollandiában április 
1-jével kezdik és minden szakasza hajózható november 1-jéig. A kereskedelmi 
forgalmú útszakaszok természetesen egész évben működnek. A nyitvatartási 
időket hidanként és zsilipenként jelzi a hajózási kézikönyv, mindegyiknél 
ugyanis más és más, és ebéd szünetet és délutáni teaszünetet is tartanak.
-- Nagyon fontos ezért, hogy az útvonalunkat, a napi menetet a lehetséges 
áthajózási időszakok figyelembe vételével előre megtervezzük. A navigációs 
gondosság elkél a hajózási térképek olvasásánál is. A hidak magassága 
ugyanis deciméterben van megadva a térképeken.
-- A külső kormány állással is rendelkező lakóhajónk átlag 2,8 m 
magasságával a 28 deciméteres híd alatt még esetleg átfér, de a 28 
deciméternél alacsonyabb hidaknál várnunk kell a hídnyitásra, az áthaladást 
engedő zöld jelzésre. A zöld és piros együtt a Készülj! jelzés. A piros 
jelzés csak akkor vonatkozik ránk, ha amúgy nem férnénk át a híd alatt.
-- Amennyiben a híd alatt annak nyitása nélkül is elférünk, a piros jelzés 
nem ránk vonatkozik, így megállás nélkül folytathatjuk az utunkat. A 
hajózási térkép azt is írja, hogy egyáltalán nyitható-e az adott híd, 
milyen magas nyitás nélkül és milyen maximális magasságot enged nyitott 
állapotában. A hidakat felnyitják, elnyitják, kinyitják, szétnyitják, 
emelik vagy billentik, kézzel vagy hidraulikával. Két egyforma híddal nem 
találkoztunk az utunk során!
-- Hollandiában Amszterdam megtekintéséhez az ideális indulási bázisok 
Loosdrecht és Utrechtnél Nieuwegein, a fővárostól mindössze 30-50 km-re 
fekszenek déli irányban. A távolabbi kikötőkből (pl. Strand Horst, 
Woudsend) bérelhető csatornahajókkal Hollandia északi részét, a természeti 
szépségekben gazdag Frieslandot tudjuk kényelmesen bejárni.
-- A Friesland-i tóvidék a vízi sportok és a horgászás központja. Hollandia 
egésze Európa szerte az egyik legkedveltebb csatorna hajózási helyszín, 
mivel az indulási kikötőkből körutat lehet tenni, és mindezt több irányban. 
Loosdrecht-i vagy Nieuwegein-i indulással Amszterdamtól északra és délre is 
hajózhatunk úgy, hogy utunkon végig újat látunk.
 
Képtalálat a következőre: „amsterdam”
 
*Hollandiai vízi utazás a csatornákon*
 
-- A Loosdrecht-i csatorna hajók Loosdrecht település mellett, a Mijnden 
kemping partján sorakoznak. A kemping nevéhez hűen a helyi boltban minden 
kapható. A délutáni átvételt követően már kifuthatunk a hajóval, a 
Loosdrecht-tó felé szabad az út. A Fertő-tóhoz hasonlatos tavon a vízből 
kiálló póznák szolgálnak útjelzőül. Rendezett nyaralók és vízi sport 
központok veszik körbe, a partnál és a lakatlan szigeteken romantikus 
megálló helyek várnak. Kacsák és hattyúk fészkelnek békésen a nádasban. A 
tóban fürödni is lehet. A Loosdrecht-i tóvidéken több tóra is behajthatunk.
-- A tavakról zsilipeléssel jutunk ki a Vecht-folyóra, amely kisvárosokon 
keresztül délnek Utrecht felé, északra Amszterdam-ba vezet. A felnyíló 
hidak sorát követően Weesp városánál zsilipeléssel keresztezzük a vízi 
autópályát, amelyen élénk kereskedelmi forgalom zajlik. A vízi autópályát 
mi is használhatnánk utunk rövidítéséül, de kényelmesebb és sokkal szebb a 
városokon átfutó keskeny vízi út.
-- Érdekes élmény, ahogy a csendes vidékről behajózunk egy világváros 
toronyházai közé. Amszterdam 800 éve még halászfalu volt, az évszázadok 
során lett egyre jelentősebb kereskedelmi kikötő, egy ország fővárosa. 
Külvárosában egyre több állóhajó foglalja el a rakpartot. Ezeken állandóan 
laknak. A fűggőny nélküli lakásokba szabad a belátás. Irigyelni való a 
kilátásuk is, hiszen ringó házukkal bármikor helyet változtathatnak.
-- Csatorna hajónkkal legfeljebb 6-10 km/h sebességgel szabad hajóznunk, az 
állóhajók mellett viszont 4,5 km/h a megengedett maximális sebesség. A vízi 
rendőrség radaroz és bünteti a vízi gyorshajtást. Amszterdam hídjai alatt 
sorra átférünk. Velencei behajózáshoz hasonlatos, ahogy hajónkkal a város 
szívébe érünk. Amszterdamnak 3 nagykörútja van, amelyek széles, félkör 
alakú csatornák kétoldalt pompás konytyos házakkal.
-- Amszterdam a nagyváros 90 szigetre épült és 1280 hídja van. Észak 
Velencéjének is nevezik, bár ezért a címért a Belgiumi: Brugges várossal 
vetélkedik. A történelmi óváros fix hídjai alatt csak a lapos, üvegtetejű 
turista hajók férnek el. A belvároson a lakó hajónkkal is átjutunk. 
Minthogy a partot az állóhajók foglalják, hajónkkal a két jacht kikötő 
egyikében tudunk kikötni.
-- A külvárosi, déli kikötő helyett a Six Haven nevű belvárosi jacht 
kikötőt ajánljuk, a Fő pályaudvar patinás épületével szemben. Azontúl, hogy 
panorámás, 10 percenként járó ingyenes komp köti össze a város 
központjával. A híres, 24 km hosszú Északi-tengeri Csatorna érkezik itt 
Amszterdamba, rajta Óceánjárókkal és Tankerekkel. Ezen is átkelve csendes 
vidékre zsilipelünk.
-- Olyan csatornákat érünk el a Zaandam vidéken, amelyek keskenyek és 
sekélyek, szélmalmok tükröződnek a vizükben. A parti nyaralóházak között 
saját tákolású köteles kompokkal közlekednek a tulajdonosok. Várjuk meg, 
míg a kábel visszafekszik a vízfenékre, mielőtt keresztezzük! Utunk során a 
hajózási térkép jelöli a kikötési lehetőségeket. A legtöbbnél automatákból 
1 euróért áram vételezésre is mód van. Vizet a zsilipeknél és a jacht 
kikötőkben tölthetünk.
-- Amszterdam-tól 10 km-re északra Monnickendam-ban a Waterland jacht 
kikötő vár. A város Hollandia óriási, mesterségesen létrehozott 
beltengerének partján áll. Hollandia területének több mint negyede ugyanis 
a tenger vízszintje alatti, ezért északról óriási gát rendszerrel védik, 
így jött létre az Ijsselmeer. Az árvízi védekezésen túl a hollandok a 
víztől elhódított területekkel a beépíthető szárazföldet növelik.
-- A Monnickendam-i kikötőben persze elsősorban vitorlás hajók állnak, de 
tranzit hely is jut, 1,65 euro/méter díjért éjszakázhatunk plusz: 1,5 
euro/fő a turista adó. A belváros egy séta távolságra van, de holland módra 
kerékpárral is bejárhatjuk. Innét kompok indulnak Marken szigetre, amely a 
hollandok Szentendréje. A tradicionális ruhákat viselő helyiektől 
finomságokat és kézműves termékeket vásárolhatunk a szigeten.
-- Mi a csatorna hajónkkal látogattunk át, laterális jelek között vezetett 
az utunk. Utólag tudtuk meg, hogy ezt nem lett volna szabad, biztonsági 
okokból a Beltengeren nem közlekedhettünk volna. A visszaúton megértettük 
miért: amikor szél korbácsolta a nyílt vízfelületet, éreztük, hogy a magas, 
doboz testű lakóhajónkat valóban nem erre tervezték.
-- Edam felé tovább hajózva megérkeztünk a sajtok városába. A főtéren 
sajtpiac vár és sajtmúzeum, ahol a sajtkészítést is bemutatják. Edamtól 
feltétlenül érdemes át biciklizni Volendamba. Mindkettő öreg halászkikötő, 
tipikus faházaikban évszázadok tengerészei laktak. Kikötőikben ma is 
szépséges fa hajókat csodálhatunk. Míg Edam-i megállónk 5 percre esik a 
centrumtól, addig a másik világhírű sajtváros, Gouda kikötője az óváros 
szívében található. Edam-tól Purmerend-ig hidak vannak, azt követően szabad 
az út a híres Alkmaar-ig.
-- Alkmaar látnivalói a sajtmúzeum, a holland sörmúzeum, a katedrális, a 
pénteki sajtpiac. Az alacsonyabb hajókkal a szépséges óvárost körbe is 
tudjuk hajózni. A fly bridge-es, azaz a külső kormány állással is 
rendelkező, felülről is vezethető hajóink azonban nem férnek át az 
Alkmaar-i belvárosi hidak alatt. Ha indulási bázisunkról, Loosdrechtből 
délre, Utrecht felé indulunk, ugyanez a helyzet.
-- Utrecht város központjában lévő fix hidak alacsonyak. Pedig Utrecht vízi 
főutcája, az Oudegracht rendkívül látványos. Hajdan ide érkeztek élelemmel 
és áruval a kereskedők hajói. Ehhez a rakparthoz, éppen a katedrálissal 
szemben lehet kikötni. A külső kormány állásos hajóknak viszont a 
Rijn-csatornát kell használniuk. Alkmaar-ból visszafelé bezárul a kör 
Amszterdam-nál.
-- Körutunk során a híres Holland söröket is érdemes eredetiben 
megízlelnünk. A vízi úton nem csak csatorna hajókkal és lakó hajókkal, 
hanem sok lefektetett árbocú vitorlással is találkoztunk, akik hajójukkal 
az Északi-tengerről igyekeznek a Földközi-térség felé az Európát átszelő 
csatorna hálózaton. Külön érdekesség, hogy 1500 km-nyi út fix árboccal is 
megtehető 30 méter magasságig.
-- Egész évben várja Hollandia, hogy csatorna hajónkkal vízről felfedezzük. 
Szélmalmok, konytyos házak, fa papucs és sajt, finom sör és tulipánok, ez 
Hollandia. Viszont a tulipánok csak tavasszal nyílnak. Életre szóló élmény 
Amszterdam közelében a Keukenhof-i park több mint 7 millió tulipánnal, 
jácinttal és nárcisszal. Március végétől április közepéig gyönyörködhetünk 
a hagymás virágok színpompás látványában. A parkon túl pedig végtelen 
tulipán mezők látványa fogad azonos színű tulipánokból. Nézze meg Ön is a 
Hollandia csodáit egy kényelmes csatorna hajóból.
 
 
*A Hollandok Hajós története dióhéjban*
 
-- A Holland hajós nép volt már a középkorban is. A holland hajósok pedig 
ugyanúgy bejárták a világ tengereit mint nagy szomszédaik. Ezt mi sem 
bizonyítja jobban, mint az, hogy a gyarmatosításból is kivették bőven 
kivették a részüket.
-- A Holland Kelet-Indiai Társaság, Hollandul: VOC -"Vereenigde 
Oost-Indische Compagnie", volt a világ első igazi multinacionális vállalata 
és az első amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel 
létrehozta a modern tőzsdét. 1602-ben alapították, és viszonylag hamar nagy 
méretű Holland gyarmat birodalmat épített ki Ázsiában: akkori nevén: 
Holland Indiában.
-- 1619-ben Pieterszoon Coen, a Társaság akkori vezetője alapította meg 
Batavia (Jakarta) városát. A XVII. század első felében a társaság csaknem 
monopolizálta a keleti fűszer kereskedelmet. 1658-ban Ceylont (Srí Lanka), 
1641-ben Malakkát (Malajzia) ragadta el a Portugáloktól. Indiában azonban 
kénytelen volt meghátrálni az angolokkal szemben.
-- Hollandia gyarmatai közül Jáva és Madura szigetek, Szumátra, 
Nyugat-Borneó, Celebesz, Nyugat-Új-Guinea és Bali tartoztak a Holland 
Kelet-indiai Társasághoz. A gyarmat árukból származó óriási haszon 
Hollandiát a XVII. században "Európa bankárjává" tette. A nemzetközi 
pénzforgalom központjává így Amszterdam vált.
-- A Hollandok jellegzetes formájú "fluitjaik", három árbocos hajóikkal 
messzire eljutottak. Nehéz és terjedelmes áruknak szállítására használták. 
Nemcsak Európa és a Földközi-tenger partjain hajóztak, hanem eljutottak: 
Indiába, Ceylonba, Kínába, Japánba, Amerika partjaira is. Amerikában 
holland hajósok alapították meg Új-Amszterdam városát, a mai New York 
elődjét.
-- Holland-Új-Guinea 1963-ban, amely korábban a megszűnőben lévő Holland 
gyarmatbirodalom egyik utolsó bástyája volt, is az Indonézia fennhatósága 
alá került. A megmaradt tengerentúli Holland birtokok, Dél-Amerikában, a 
Karib-tengeren 1954-ben belső autonómiát kaptak a „birodalmi rendelet” 
révén. Holland-Guyana: Suriname néven vált függetlenné 1975-ben.