"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Arvisura - Hun-Magyar Őstörténet 2 - Paál Zoltán

2014.03.02 11:36

 

Arvisura - Igazszólás - Hun-Magyar Őstörténet.

Az Arvisurák a Paál Zoltán ózdi vaskohász által lejegyzett hun-magyar őstörténet összefoglaló neve. Paál Zoltán állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondásai alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismert meg, a Hun-Magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába.

Képtalálat a következőre: „arvisura könyv”

Arvisura - Igazszólás - Hun-Magyar Őstörténet

Az Arvisurák a Paál Zoltán ózdi vaskohász által lejegyzett hun-magyar őstörténet összefoglaló neve. Paál Zoltán állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondásai alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismert meg, a hun-magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába. Az Arvisura szó eredetére nézve Paál Zoltán azt írja, hogy e szó egy sok ezer éve élt nagy tudású asszony, a magyarok Nagyboldogasszonya, Ardvisura Anyahita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. Ez a mű szerint még az özönvíz előtt történt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni Ataiszon - mely nem azonos a közismertebb Atlantisz szigetével. Az Arvisura szó jelentése "igaz szólás", vagy igazat mondott szó. Az ő szellemi hagyatékának lett a neve az "Arvisurák"; a későbbi korokban az elnevezés rajtamaradt minden olyan szellemi és történelmi leiraton, amelyet az Anyahita által tanított törzsek írtak. Az Arvisura-Anyahita és az őt követő "rovósámánok" által lejegyzett szöveg történeti létezésére elfogadott bizonyíték, így az Arvisurákra és tartalmukra vonatkozóan Paál Zoltán kohász közlése az egyetlen forrásunk.

Paál Zoltán - Az Arvisurák írója

Paál Zoltán (Sajóvárkony, 1913. március 3. – Ózd, 1982. szeptember 29.) ózdi vaskohász, író, az Arvisurák szerzője. Felmenői palóc kézművesek, anyai ágon pedig a Felvidéken egykoron megtelepedett Sturman családnak a leszármazottja. Paál Zoltán össze ismerkedett egy munkaszolgálaton Szalaváré Turával, akinek nagyapja a manysi fősámán unokája volt. Szalavé Tura mesélt először Paál Zoltánnak az Arvisurák létéről a Szlovákiai hegyek közötti bujdosás során. Átadta az Arvisurák világlátását, majd egy rögtönzött medvetoron ősi hagyomány alapján beavatta. Tura kiválasztottnak nevezte Paál Zoltánt, aki először hevesen tiltakozott. Később mindketten német fogságba estek, fogságban átélték Drezda bombázását. Tura a háború vége előtt nem sokkal Szombathelynél egy bomba támadásban meghalt. Tíz évvel a háború után Paál Zoltán már rendszeresen írni kezdett, szinte állandóan írt... Munkáiból, melyek a Hun Törzsszövetség hatezer éves krónikáját örökítik meg, 1972-ben kiadásra került a történetek első kisebb gyűjteménye, majd a nyolcvanas években több bővített kiadása is megjelent szamizdatok formájában. Legteljesebb változata 1998-ban jelent meg a Püski Kiadó gondozásában.... Paál Zoltán egyszerű munkás ember volt, aki harminc éven át szakadatlanul írta e történeteket, melyek összesen 10 ezer oldalra rúgnak. A teljes hagyaték tanulmányozása olyan összefüggéseket tár fel az emberiség történelméről, azon belül hangsúlyosan az úz nép életéről, amely összefüggéseket még egy tanult ember is csak nehezen térképez fel egy tudatban. Ez a könyv tízezer éveket ölel fel és leírja benne a magyarok és a hunok őstörténetét, igaz történetét. És a Föld történetében is bemutat pár olyan dolgot ami ezt az egészet megváltoztathatja.

 

- Arvisura vázlat - 51.

236/E. Arvisura, Boszkan és tarkacs rovása, ie. 63-iu. 33.

- Octaviánus atyja Caesar unokahúgát vette feleségül , akinek az egyik felmenõje ARNÓ volt.
- Octaviánus támogatói között Ciceró is jelen volt.
- Amikor Octaviánus átvette Rómában a hatalmat 2165 lovagot és 310 szenátort végeztetett ki. Cicerót viszont szintén ekkor ölték meg. Brutus és hívei Görögországban, Szicíliában, Szíriában leszámoltak Caesar híveivel és nagy hadsereget is toboroztak. Macedóniában pedig erõdöket építettek. Octáviánus hadserege azonban legyõzte õket ie. 42.-ben Macedóniában.
- Antóniust és híveit Perugia városánál gyõzték le Octáviánus hívei. Ekkor Octáviánus földet osztott híveinek.
- Antónius Alexandriában -Kleopátra vendégeként- ie. 41/42 telén tartózkodott, mulatozott.
- Ebben az idõben Cikoluszt is megölték Pompeius ügynökei, Õt a Mars mezõn elhamvasztották.
- Octaviánus seregét Pannóniából élelmezték.
- Agrippa ie. 15.-ben fejezte be Pannóniában a providenciák kialakítását. Megkezdte Pannóniában az önállóság felszámolását is.
- Cikolusz halálát a lóbérci (Leoben) kabarok megbosszulták.
- Pannónia lakói ie. 9.-6. között fellázadtak, sok rómait megöltek. A Hun Törzsszövetség ebben az idõben (Kövesd fejedelemségeidején) a kínaiak támadásainak kivédésével volt elfoglalva.
- Antónius császárnak Kövesd megigérte a kelták kiûzését és a légiók kenyérellátását, cserébe a nyugalom biztosítását kérte.
- A pannóniai lázadás végén innen sokan távoztak a Pilisbe, Abasárra és a szkítákhoz.
- Octáviánus egyiptomi kincsekbõl fizette ki a katonáit ie. 29.-ben (Antónius és Kleopátra halála után). Õ templomot épített a Fórumon Vénusznak.
- Rómában tízezer gladiátor és 3500 vadállat mulattatta a népet.!.

- Arvisura vázlat - 52.

236/E. Arvisura, második rész. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 703-135.

- Hispániában és Pannonföldön a nép lázongott a rómaiak ellen, ie. 24.-10. között is.
- Pannónia Róma éléskamrája volt, a népe viszont -elvándorlás okán- fogyatkozott.
- Germánia ie. 9.-ben alakult meg.
- Mecenás és társai is magasfokú beavatott eljövetelét jósolták (mint Ordosz korábban).
- Ebben az idõben Csécsi fejedelmet Ordoszban megölték a kínaiak. Kövesd ill. Csécsi fiai Kínát meghódították.
- A megszületett MEGVÁLTÓT Mazarehi aranyasszony Betlehembõl Hetevarettbe (Egyiptom, Hétvár) vitte szabír ácsokkal együtt, Ordosz tanácsára. József egyistenhitû volt.
- Jézus már 12 évesen a farízeusokkal vitázott. Jézus Karnakban lett pap, ide 19 évesen küldték õt tanulni. Jézus és más kijelöltek ie. 24.-ben Ordoszba mentek Karnakból továbbtanulni (beavatottságot). A szabír Jézus elnyerte a Messiás nevet.
- Az ordoszi képzést követõen Töbeten (Tibet) keresztül, Harapi (Harappa, Indusnál) érintésével indultak vissza Jézus és társai. Õt az uruki nagytemplomban királlyá koronázták. (Elsõ sumériai állomása viszont Nippur volt. A nagytemplom romjai ma is megvannakitt, a szentélykörzetben)
- Urukban így megalakult ie. 29.-ben az Egyisten Közösség.
- JÉZUS ORDOSZI ROVÁSOKKAL ÍRT bölcseletét és az ordoszi hitvallást tartalmazó írásait Hungárnak adta át Úr városában, 33.-ban. Tudta, hogy megölik hamarosan, Hungár ekkor Ordoszba tartott. Ezen kívül még 3 levél eljuttatását is kérte Ordoszba.
- Augustus után Néró lett a császár 50 évesen.
- A pannóniai légiók kiváltságait Néró megakarta nyírbálni (földadomány eltörlése az obsitosoknak ill, ennek örökölhetõsége).
- Néró Germanicust Örményországba küldte. Ordosz és Pártia Jézus védelmét kérte tõle Heródessel szemben. Germanicust azonban Heródes megmérgeztette.
- Felkelések törtek ki Galliában, Thráciában, a 17.-20. közötti években.
- Nem vették komolyan a 30 éves Jézust a hatalmasok, Heródes leszármazottjai elõtt pedig bevádolták. Pilátus hiába mosta a kezeit, Kajafás fõpap Jeruzsálemben keresztre feszíttette.
- Jézus Názáretbõl, igencsak vegyes népek (zsidók, arabok, szabírok) alkotta helyrõl származott.
- A római uzsorások pénzügyi válságot okoztak 33.-ban. Az Arnó leszármazottak a pénzügyi helyzet rendbetételét kérték Nérótól.
- Drussus császárfit kicsapongásai, igazságtalan halálos ítéletei miatt megmérgezték.
- Marcus ölte meg az idõs császárt 37.-ben. Az új császár Germanicus Julius Cézár nevû fia lett, akit Galiculának is neveztek.
- Õ sokat költött színházra. Nagy adókat vetett ki a provinciákra. Jeruzsálem szegényei és Alexandria gazdag zsidói Galicula elé járultak igazságért. Galicula azonban elutasította õket a keresztrefeszítés miatt (!).
- Cassius fõkatona 41.-ben megölte Galiculát. Az új császár Tibérius Claudius Néró lett, aki 10.-ben született és görögül és etruszk nyelven is beszélt. A császár támogatta az etruszk hagyományokat és az erre épült római vallást. Rómából kitiltotta a zsidókat.
- A germánok között mesterséges viszályt teremtett Claudius. Nérót azonban megmérgezték, hogy fia az ifjabb Néró legyen a császár (55.-68. között). Az új császárnak Seneca a filozófus, a kedvence volt, eleinte. Kegyetlen hajlamai voltak, sok szenátor vagyonát ismegszerezte. Végül Senecát is öngyilkosságba kényszerítette. Szadizmusa közismert volt.
- Szinpadi produkciókban is szerepelt és verseket is írt. Felgyújtotta Rómát Sabrina, a felesége. A város 9 napig égett, majd újjáépítette a saját palotájával együtt.
- A Babilont legyõzõ perzsák ebben az idõben elengedték innen a zsidókat, akik visszavándoroltak Júdeába, Jeruzsálembe. A zsidók idegenekkel nem házasodtak össze.
- Philon, Jézus karnaki tanulótársa az élete végéig segítette Jézus tanainak terjedését.
- A zsidó Makkabeus lázadást (63.-66.) Néró Vespásiánussal verette le.
- Görögországi színészkedésébõl Néró a korinthoszi csatorna tervével tért vissza Rómába.
- A gárda fellázadt Néró ellen, mire õ öngyilkos lett.
- A pannon-római szerzõdés (Kövesd-Augustus között) szerint Veszprém nem a meghódított Pannónia része volt, a sámánközpont így önálló maradt, ez Pécs városa esetében is így volt.
- A pannonok a káldorokkal (kelták) öszeházasodtak, szövetséget kötöttek (ie. 703.). A káldorok a szent helyekre (Pannonhalma, Pécs, Veszprém) nem mehettek be. A Pilisben pénzverdét mûködtettek a pannónok (avarok, hunok stb. voltak).
- Róma fennhatóságát a törzsfõk tudomásulvették. A légiók fosztogatásait számontartották, kifogásolták.
- Egy messze földrõl visszajött, megszökött gályarab (Bársonyos a neve) elmondta, hogy Júdea fõpapjának hazugságai vezettek Jézus keresztrefeszítéséhez.
- A szeretet jézusi tanának magyarázatai a népek között eltérõek voltak. Sokan a Messiás visszatérését várták.
- Róma a sok lázadásuk miatt (66.-70., 112.-115., 132.-135.) a zsidókat szétszórta a birodalmában.

- Arvisura vázlat - 53.

236/G. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 44-iu. 117. VII. Oscus tábla.

- Octáviánus, Antónius legyõzõje (ie. 31.-ben) etruszk származású volt. Ebben az idõben 72 etruszkokkal rokon törzs élt Pannóniában. Határaikon és a Pilisben káldorok éltek fõleg.
- A jászok nagyobb tömege ie. 24.-ben érkezett Bácskába. Az ie. 10. évtõl kb. 15 éven át sok felkelés tört ki Pannónia déli részén a rómaiakkal szemben. Ebben az idõben a pannonok vezérének székhelye Veszprém volt, helyettese -aki káldor volt- Szombathelyen élt.
- Néró idejében keresztényüldözés volt Rómában, mely Pannóniára nem terjedt ki.
- A második százéves szerzõdést -Ordosszal- Néró a Cézár nevû helytartója jelenlétében kötötte meg, Hamza és Séd ordoszi küldöttekkel (Hamza fõsámán volt).
- A pannonokhoz ezután etruszk katonák is mentek helyõrségbe (azonos nyelv!).
- A Hun Törzsszövetségben érvényes pénz verése ie. 35.-ben kezdõdött el.
- Vespasiánus iu. 69.-ben lett a császár, Judeában ekkoriban lázadás tört ki a rómaiak ellen (adók, sorozás miatt) és a légiósok felgyújtották a jeruzsálemi templomot, lerombolták maradványait és Titusz parancsára szétszórták a zsidókat.
- Ordoszban 70.-ben nagysüánt tartottak, melyen Hóremcsilla, Tömös bronzöntõ lánya lett az elsõ, aki Durpánhoz, a fõvezér fiához ment feleségül.
- MACEDÓNA URA A DAHA BUREBISTA LETT, (Burebista tehát nem román vezér ill. király.!.) aki Erdélyben is egy nagyobb területtel rendelkezett. Halála után a dahák visszahúzódtak Erdélybõl. Vespániánus fia Titus, még apja életében császár lett, rendbehozatta a Capitóliumot és felépíttette a Colosseumot.
- Pusztító erõvel tört ki 79.-ben a Vezúv. Nagy kárt okozott, sokan meghaltak.
- Titus halálakor Dominitiánus lett a császár, aki az öccse volt Titusnak. Õt 96.-ban megölték, Nerva, majd Trajánus (98.-117.) követte õt. Ebben az idõben kezdték hajózni a Dunát és felépült az Aquincum is, Óbudán.
- Hadriánus idejében kitört a pártus háború (162.-ben). felállították a II. és a III. itáliai légiókat.
- A Dunántúlon ie. 800.-ban megjelent Pannon a lovasaival. A pannonok ie. 700.-ban a keltákkal szövetségre léptek. Az itt talált rokon népekkel és a keltákkal megalakult itt egy államalakzat.
- Octaviánus ie. 40.-ben építette fel Saváriát, a borostyánutat és a légiós településeket. Pannónia részlegesen független maradt még ekkor. Sok visszaélés volt azonban a százéves szerzõdés megszegése miatt, a dahák is mesterkedtek ennek megsértésében.
- Megállapították a hosszabítás aláírói ( Marcus Aurélius és Csitári, továbbá Bozók kabar fejedelem) hogy a jövõben a szerzõdést be kell tartani a béke érdekében.
- Egy példánya Tömösön, a másik pedig a vepsze Vácon került elhelyezésre.
- Eger nazír (Jézus) születése körüli idõben épült fel. A harmadik szerzõdés idõtartama 165.-265. közötti évekre esett. A jászokat ekkor kiszorították Erdélybõl és betelepítették õket a mai területükre.
- A pártusokhoz húzó Decebált a rómaiak legyõzték és Trajánus ekkor vette fel a DÁCIUS nevet.
- Decebál Dácius ellen 105.-ben újabb támadást indított a pártusokkal, a kaukázusi dahákkal és más híveivel. Decebált legyõzik a rómaiak és 108.-ban öngyilkos lesz.
- Decebál Pártia ellen is fellépett Örményország leigázása miatt egyidõben.
- A római légiók 115.-ben -Szíria felõl- átlépték a határt keletre és Babilonon át elfoglaták a területet, majd Indiába mentek 116.-ban. A pártusok ellentámadást indítanak Róma ellen 117.-ben, közben a zsidók is lázadnak. Dácius keleti útján beteg lett és Itália felé menve meghalt. Pártia önálló maradt.
- Dácius bevezette a katonái jutalmazását és a sok katonafiút nevelõ anyákat is jutalmazta.
- A pártus háború nagy veszteséget okozott a latinoknak. Járványok is kitörtek ebben az idõben.
- Hadriánus (117.-138.) alatt robbant ki a bar-kochba felkelés Judeában. Ezért 135.-ben innen -újra- kiüldözték a zsidókat. Judeában 152.-ben újabb felkelés indult majd a dahák (kaukázusi nyelvû nép) országában is.
- A katonaság elõl sok pannóniai ifjú szökött át a sorozás elõl a Dunán.
- Tordas mágus, babilóniai pap Dácius fogságába esett, majd Szeged  környékén kiszabadult, letelepedett. A fia Algyõ volt.
- Tordas ismerte az Ádám-Éva Úr városában megtörtént paradicsomkerti történetét és többször elmondta ezt.

- Arvisura vázlat - 54.

236/J. Arvisura.. Boszkan, Tarkacs éa Algyõ rovása, ie. 165-iu. 265.

- Csitári fõsámán idõsen és betegen kérte Algyõt, hogy maradjon mellette a visszaútján.
- Parajdon, a Maroson kikötõ épült, itt Magyor arbag-pap rejtekhelyen élt (szökött római fogoly volt).
- Pártia meghódítása a fõváros -Katesifon- elfoglalásakor került Magyar a rómaiak fogságába, ez Hadriánus idejében történt. Bonyolult vándorlás során a szegedi csónakosokhoz csapódott, majd Csitárinál élt a Van-tónál, mint arbag.
- Ebben az idõben az ANYAHITA-féle egyistenhívõket magyáknak, vagy mandáknak nevezték.
- Végül Torda mágus környezetében élt Magyor, aki a húgát is feleségül vette. A parajdi pateszi tanulók oktatása volt a feladata.
- Az egyistenhit az Ataiszról származik, de oda már Kaltes asszony földjérõl került. Tulajdonképpen az Ataiszra Anyahita "hozta", aki 3 kisebb fiával (Úr, Él és Van) terjesztette.
- (Jézus késõi követõjük volt, Mani pedig még késõbbi). Ehhez a hithez az érdeknélküliség , mint lényeges törvény is hozzátartozik. (Róma késõbb tizedet szedett!)
- A törzsszövetség központjába, Ordoszba küldendõ Oscus táblákat elõször -Itáliából kihozva- Egerváron majd Gután tárolták innen vitték Ordoszba, Magyarkán át (Magyar, Berény és Kõvágó).
- /TEREMTÉSMÍTOSZ:/ Sumérban Eridu paradicsomkertész fia, Ada (vagy Ádám, vagy Aton) a templom (zikkurat) kertjében Éa (Éva) részére (kóristalány volt) egy zöldalmát lopott. (a kertben a nagy becsben tartott almafák termését csak érés után volt szabad leszedni).
- Aratás után volt Ur városában az Õsanya ünnep, ekkor érett az alma egyébként. A zöldalma szedése a kertészeknek is tilos volt.
- A zikkurat pateszije eltúlzott haragjában prédikálta ki az esetet. (A Bibliában is eltúlzott, kiszinezett a jelentõsége).
- A sumérok fenti történetét Ábrahám -juhpásztor volt- más történetekkel együtt szintén továbbmesélt.
- Jézus egyébként az ordoszi, beavatottságot jelentõ tanulmányai után Tibeten és Észak-Indián át tért vissza, Urukban (a szentélykörzet nagytemplomában) õt a gilgamesi koronával megkoronázták. Itt alapította meg az egyistenhitû szeretetvallást. Jézus és Júdás tudott agadei rovásokkal írni. A pateszik elképzelése szerint Ádám utódai az õsgonosznak vannak alávetve, de megtisztulhatnak életük során. Viszont a végzet hatalma halálukig tart.(?)
- A rómaiak a sváb kérdést nem tudták megoldani (130.-137., 167.-197.), de a kabar kérdést sem. A megoldatlanság az etruszkföld elözönlését okozta.
- A rómaiak Duna-limes terve ismeretében ellenerõdök épültek a keleti oldalon, ahol törzsszövetségi népek laktak.
- Jézus tanításai Van városában (Törökország) és Babilon környékén is elterjedtek. A többistenhívû suméroknál Uruk környékén is voltak Jézusnak követõi.
- Commodus idejében (180.-192.) nagy járványok voltak a latinoknál.
- Alexandria nem küldött gabonát Rómának, így nagy szükségük volt Pannóniára.
- Commodus háborúzott a szarmaták ellen is, a háború gazdasági romlást okozott a gyõzelme ellenére. A hispániai bányákat bérbeadta, a britek vasat és ónt szállítottak, Germánia pedig érceket és rabszolgákat Rómának. Tardos daha birodalmában (Aranyosszék környéke) lévõ aranyért is küzdöt Róma.
- Az uruki keresztények 29.-tõl (Jézus vallásalapítási éve) a fiatalok képzését elkezdték. Pártia ezt nem kifogásolta. (Ekkor pártus uralom volt sumérföldön).
- Az altáji kabarok Rakaca vezetésével kalandokat, szállásaikat -a Bajkánál- ekkor a tatárok feldúlták , ifjaikat, öregjeiket megölték.
- A kalandozók közül sokan ekkor a manysiknál (a Káma és Béla -Bjelája folyóknál) az Urál nyugati oldalala elõt telepedett le.
- Káma manysi fejedelem volt a Van városából származó Mirina lett a felesége. Káma lett itt a manysi-kabar fejedelem, Rakaca pedig a fõsámánjuk.
- A Berény vezette kabar törzs pedig az Urál keleti oldala elõtt a Tura folyó és a Turgaly között telepedett le (ajánlott a térkép).
Káma után Magyar nevû unokája lett a fejedelem, ekkor nõuralom volt itt. Magyar unokája Zsolca fõsámán volt, de Õ késõbb Ordoszba költözött. Magyar 200.-tól erõs törzsszövetséget állított fel.
- Pártiában 226.-ban a szaszanidák kezébe kerül a hatalom.
- (A MAGYAROK KIALAKULÁSA A KÁMA-féle manysi-kabar közösség megalakulásával kezdõdött az Uralnál. Késõbbiekben errõl még lesz újabb, részletesebb ismeretés.. A manysik ma is nagyjából a Berény által alapított területükön élnek, az Urál hegység, uralja a helyet keleti oldalala elõtt.)...

- Arvisura vázlat - 55.

236/J. Arvisura, Boszkán, Tarkacs, Kû...rovása, iu. 208-375. IX. Oscus tábla.

- LEPSÉNY fõsámán -Ordoszból- az újabb 100 éves szerzõdés megkötésére érkezett Pannóniába, kb 260.-ban
- MANI öspörös fia, az ifj. MANI -vegetáriánus volt- Urukban fejezte be a papképzõt és babilonba vezényelték arbagképzésre. Õ modernizálta -a beszélt nyelvhez igazítva- a rovásírást. Õ 216.-ban született és 241.-ben lett arbag, 251.-tõl pedig gyógyintézete volt Babilonban.
- Ebben az idõben Hadriánus keleten és Britanniában védett határvonalakat épített. Caracalla nevû fia lett az utódja, aki a jászokés kabarok ellen is harcolt. Pártiába 215.-ben hatolt be, ahol V. Vologeses király elfogadta a feltételeit, de 216.-ban mégis háborúzott V. ellen.
- Utánna rövid ideig Macrinus (218.-ig) majd Elagabál (222.-ig) lett a császár. Severus következett utánnuk, aki 14 évesen kezdte az uralkodást. Severus 231.-32.  táján a Földközi-tengerig területeket szerzett, perzsákat kiûzte innen. A Rajnánál is harcolnia kellett 234.-35.-ben a Germánokkal. A kevés sikert hozó harcok után megölték Severust.
- Julius Verus lett az utódja (238.-ig), aki szembeszállt a szenátorokkal is és Gordiánussal is, ezért megölték. Utánna Gordiánus lett a császár nagyon rövid ideig, mert õt is megölik.
- Ezután az arab származású Philippus lett a császár (244.-49.), majd Décius (249.-51.).
- Zűrzavar uralkodott Décius után Rómában, belsõ harcokkal, rövid idõre választott császárokkal.
- Végül Valeriánus (253.-258.) császár teremtett nyugalmat. Ebben az idõben már keresztényüldözések is voltak.
- A perzsák ellen újra háborúztak, de ekkor Valeriánust megölték.
- Pannóniát 258.-ban sváb és szarmata támadások érték. Rómában megint gyakori császárváltások történtek (Iglunius, Auerolus) és zûrzavaros idõszakok jellemezték Rómát.
- Ekkor hívták Lepsény fõsámánt az újabb 100 éves szerzõdés megkötésére.
- Pártiában legyõzte az önálló államot (V. Artabanost) a perzsa I. Ardasír. Ardasír a Zarathustra vallást tette meg uralkodó vallásnak. Fia és utóda I. Saphír volt, akit Mani kétszer is meggyógyított.
- Ordoszból 264.-ben érkezett meg Lepsény a kísérõivel (Kû, Gyula és Balangyér tanfejedelemmel, ennek tanulóival, 100 íjászával stb.) Jászvásárra.
- Lepsény megérkeztekor a róla elnevezett pannóniai helyen telepedett le. Kû Kõvágószõlõsön maradt . A szerzõdés megkötése után a visszatérõk 270.-ben érkeztek meg Ordoszba.
- Útjukon megismerték és hírdették is Mani hitét (ez a hit azonos az Anyahita által ill. Jézus által hírdetett hittel! Vagyis az un Õsmagyar hittel). Mani leírta a vallásának az alapelveit.
- Lepsényék a pannóniai következõ generációhoz tartozó ifjakat is oktatták és az oscus táblák íróival is egyeztettek.

- Arvisura vázlat - 56.

236/J. Arvisura második rész. Boszkan, Tarkacs és Lepsény rovása, ie. 4020-iu. 400.

- Auréliánusnak sikerûlt Róma hatalmát megszilárdítania. Rómában ebben az idõben -évekig- járványok voltak. Auréliánus falakkal vette körül Rómát.
- A rómaiak Palmyra (Szíria) ellen is háborúztak, melyet 273.-ban leromboltak (csodálatosak a romjai!).
- Auréliánus magát istennek hitte, a Mars mezõn templomot is építtetett, 275.-ben azonban megölték. Utánna Probus 276.-282. között lett császár. Õ Kisázsiában hadakozott. Katonái ölték meg.
- Mani híres orvos lett, Tõle sokan kértek gyógyszereket is. Mani elvei és tanításai sok ellenséget szereztek a számára (pl. mindenkinek dolgoznia kell), börtönbe is került.
- Carus 282.-83.-ban lett császár, majd Diocletiánus követte õt 280.-305. Diocletiánus a birodalmat 4 részre osztotta fel. Gazdasági fellendülés volt az uralkodása idején.
- Ekkoriban változtak a hunfajú népek temetkezési szokásai, elmarad a hamvasztás és a halomsíros temetkezések kerülnek elõtérbe (vezetõknél). Pannóniában is módosul a temetkezés, elmarad a szekeres temetés és a szarkofágos, sírköves kerül elõtérbe.
- A névadás latinosodik. Keleten Zarathusztra és Ahura Mazda hívei megalkotják az Avesztát.
- Ábrahám -Úr városában- egyistenhitet kezd prédikálni, Jahve nevében. A zsidókat a perzsa király hazatelepíti. Megszerkesztik ekkor Mózes 5. könyvét.
- Az Ótestamentumot Esdrás kb. 450.-ben írja meg részben (elejét).
- Mani a különbözõ hiteket összehasonlította a társbolygónkról hozott -Anyahita féle- hittel.
- Az Újszövetséget a II. és a III. században állították össze.
- A papi rend hatalmaskodásai ellen Mani tiltakozott, az õ egyháza az "Uruki Mani Keresztény Egyház" mely Anyahita és a -jóval késõbbi - jézusi- egyistenhitet, érdeknélküli szeretetet hírdeti, tehát ezekkel azonosak a hitelvei. Mani tehát Anyahita és Jézus követõje volt.
- Mani többször megjárta a börtönt, majd 274.-277. között bejelentik a halálát. Szemtanúk szerint a perzsa király megnyúzatta, kitömette I. Koszrán szaszanida király kérésére.
- A magukat Gilgamestõl származtató családok is Mani hitére tértek.
- A kitömetett testére "így jár az, aki a mennyei eredetû uralkodók tizedének fizetését megszüntette" szövegû táblát helyeztek.
- Valentinus uralkodása alatt Ménuron és Gyula Duló bejelentik a 3. százéves szerzõdés felmondását a rómaiakkal, mert nem tartották be fontos pontjait. Bejelentik igényüket is egész Erdéy területére (365.-ben).
- Ordoszban a 360. évben a nagytanácsi összejövetelre meghívták Hangun fõsámánt a kínai trónra. Õ ezt elfogadva HUÓ néven 361.-tõl lett a kínai császár.
- A sámán és tárkányképzést Bogács tanfejedelem átirányította Bugátba (Aral-tó mellé).
- A hunok nagyrésze ekkor vonult Turga síkságára (az Ural délkeleti elõtere).
- HUNORT és MAGORT tanulmányi eredményük miatt óm jellel megkeresztelték. ( a lóhere jele a testen, Árpádoknak is volt többnyire ilyen).
- A M a g y a r T ö r z s ö v e t s é g megalakulásakor -181.-ben, Kassára (õsi, ie. 2800.-ban alapított kabar város) vezényelték, Vadna fõsámánt és Sávolykát. Sok üldözött keresztény is élt itt 250. után. Kassa körül ekkor 11 kabar törzs élt.
- Lepsény veszprémi tanulói -a sámánképzõsök- egy elûzött görög keresztény rendet befogadtak.
- Boristenés is új kiképzõ hely (iskola) lett.
- Lepsény azt tanította Veszprémban, hogy a jégkorszak kezdetén a régi lakhelyen (Kárpát-medence) erõs lehülés, jegesedés kezdõdött. Ez az életfeltételeket nagyon lerontotta. Elvándorlás indult (szervezett). Mégis voltak, akik maradtak -kevesen- és barlangokban azutódaik (medvesek, tarkósoknak nevezték) átélték ezt a többezer évet. A 120 melegforrás közelében volt ebben az idõben élet. A forrásokért sokan harcoltak.
- Az elvándorló többség elvitte rovásos feljegyzéseit, rajzait (térképsszerûségeit) és melegebb vidékre vándorolt, keserves hosszú utakon végül elérve ezt. Az útirányt a beavatottak ismerték.
- A Föld belsõ magja mindíg folyékony volt, ezt a kiömlõ láva bizonyítja. A jékorszak ezer évei után 100 melegforrás eltünt. De az elvitt vázlatok alapján a nép sokezer év mulva is visszatalált (felderítõk, kalandozók: Kerka, Balog) fõleg a palócok (úzok).
- (A jégkor idején a legmelegegebb nyári idõszak átlaga -a Pilisben- 19 fok volt, az éves átlaghõmérséklet -5 fok, ma 8-9 fok ez volt.).

- Arvisura vázlat - 57.

236/K. Arvisura, második rész

- Úzon, Gula, Karakó és Szakolca sámánok és pateszik, kb. 100-an ie. 4020.-4038. között jöttek vissza a Kárpát medencébe. Közvetlenül utánuk Kerka és csapata. Egy nagyobb úz és uruki népcsoport ie. 3970. körül érkezett Bácskába és a hegyekbe, ie. 3780. körül Balog vándorolt ide -ordoszi parancsra- embereivel. (Így kezdõdött az egykori õshaza benépesülése, az eredeti lakók késõi utódaival.)
- Eskló vezér a hunjaival ie. 2790.-ben érkezett (Aranyos környékére) Ordoszból. Limacs patesziék pedig ie. 2085.-ben érkeztek Sumérföldrõl (Úr, Uruk). Limacs bronzbaltakészítõ volt (lsd. Arvisura címlapján). Barca ie. 1610.-ben érkezett embereivel a késõbb róla elnevezett területre (Brassó környékére), egy tömény lovassal.
- Pannon pedig -jelentõs létszámú katonával- ie. 800.-ban érkezett az etruszkokon és Erdélyen át a Dunántúlra, melyet késõbb róla neveztek el. Õ alapította meg Pannonhalmát, amely a székhelye is volt. Arnó ifjúsági vezérrel együtt létrehozta az etruszkoknál a RASNA szövetséget, amely 12 itáliai rokonnép szövetségébõl állt, etruszk vezetéssel.
- A Római Birodalom az Rasna és a latin népekbõl alakult meg, elsõ királyuk, Romulus volt (753.-tól) aki hun származású volt (lsd. korábbi oscus táblát).
- A nagy etruszk kikötõ -Pisina- ie. 390.-ben süllyedt el -1 öl mélyre- az Arnó folyó torkolatánál (mai, közeli város Pisa). A süllyedéskor nagy földrengés volt a környéken.
- Tullius etruszk származású császár alapozta meg Róma nagyságát.
- Diocletiánus provinciákra osztotta a birodalmat (iu. 300.) és üldözte a keresztényeket. Konstantinus 313.-ban megengedte a kereszténység gyakorlását. Egyiptomban, Alexandriában is mûködött egyistenhitû felekezet, elsõ fõpapja Áriánus volt.
- A 300.-as évek közepén Róma hatalma meggyengül, Konstantinus új fõvárost alapít, Bizáncot. Ide õ 330. körül át is költözik. Fürdõk, könyvtárak, templomok, lóversenypálya is épült Bizáncban.
- Szarmatákat telepítenek Itáliába és a Dunához, vandálokat Pannóniába.
- Örményország független lett 363.-ban. Róma 395.-ben kettészakadt. A vazallus Pannónia is forrongott. A rómaiak 392.-ben elhagyták Pannónia nagyrészét.
- Bécs avar-hun kereskedõváros lett.
- Hangun-Huó császár 2. felesége Megyerja volt, a fiaik Hunor és Magor nevûek voltak.
- Hunor meglapította az ordoszi beavatottak szövetségét, ez a kínaiaknak nem tetszett, így a két fiú elvándorolt a Meótisz (Fekete-tenger) mocsaras vidékére, mert Ojbársz nagybátyjuk ezt a területet nekik adományozta. (A legendás szarvasüldözés a nevükhözfûzõdik, ez azonban lényegtelen epizód). Ojbársz - Megyerje bátyja- Ordoszt képviselte Káspiváron (lényegében kétpólusú volt már jóval korábban is a törzsszövetség) Amikor 384.-ben Csepelt elhagyták a római légiók. az ifjabb Lepsény átvette itt a közigazgatást. Orda tárkányfejedelem a középsõ Pannonföld biztonságát szervezte meg (384.-85.).
- A Selyemút forgalma ebben az idõben igen jelentõs volt.
- A sámánképzésen már a babiloni szent könyvet is felolvasták (nyílván a Mani-féle leírásról, Bibliáról van szó).
- A 380.-400. évek között Pannóniában nyugalom volt, sokan visszajöttek még a latinok közül is földmûvelõnek.
- Hunor a katonai dolgokkal, Magor a szellemi élettel foglalkozott. Bagamér (Atilla apja) a Békés birodalmában (fõleg az Alföldet jelenti), Ruga a kabaroknál (Kassa), Upor pedig Tardos birodalmában (Erdély) irányít, szervezi a birodalmát. Udin pedig Pannonföldön teszi ugyanezt.Õ Bagamér testvére. UDINE róla van elnevezve egy hadjárat során harcolt.

- Arvisura vázlat - 58.

236/L. Arvisura, Boszkan, Tarrkacs és Csató róvása, ie. 402-iu. 400. XI. Oscus tábla.

- A 24 Hun Törzsszövetség pannonföldi jégkorszakot megelõzõ (kb. 10 000 évvel ezelõtt múlt el!) és a jégkort követõ Pannonföldi történetét Porog ismertette, az erdélyi visszatéréssel együtt (az elsõ visszatérõk fõleg Erdélybe települtek).
- A jégkorból kb. kéttucat törzs maradt vissza Erdélyben. (Õk nem vándoroltak el) a tarkós, bolhád, medves és a biked törzsek (barlangokba húzódva éltek a jeges idõkben). Az elsõ -Ordoszból érkezett látogató- Kerka volt.
- A sok történet (kisebb nagyobb honvisszafoglalás) között kimagaslóan érdekes az etruszkoké. Õk a Szantorin kitörése miatt érkeztek Itáliába, Arnó vezetésével ie. 1480.-90. között. Arnó még a Gilgames féle -ordoszi- rovásokkal írt. Pannonék (sokan ezt a nevet latinnak gondolják, de avar) ie. 800.-ban érkeztek ide. Itália és Pannónia között cserekereskedelem volt: fémért élelmet alapon.
- Az etruszk kapcsolat -késõbb- az erõszakos latinosítás következményeként csökkent (mondhatni Vajk Istvánig azért volt).
- A római idõkben kállságok alalkultak : Pozsony (sikul) Úz (oszkusz), Veszprém, Eger-Gyöngyös (szkíta), Sajó-Ordosz (fémmûvesek), Kassa (kabar), Debrecen-Szabolcs (fekete hun), Békés (Körösöknél a Tiszáig), Tardos (Tömös, Aranyosszék), Parajd (széki hun),jász-szarmata (postaállomásszervezõk a Selyemúton) továbbá Derbent (Káspinál), Déva és a kaukázusi dahák (út-, hídjavítók) kállsága.
- Ordoszban mûködött a fõvezérség, a fõsámán, a fõtárkány, a tanfejedelem és az ifjúsági vezetõk köre, továbbá az Öregek Tanácsa.
- Beavatott képzés kb. 360.-tól folyt Szakszinban (Volgánál), Gyõrben, Boristenésben és Porog városokban.
- Kitisztították 364.-ben az uzsoki, vereckei, kõrösi, borgói, tölgyesi, gyimesi, ojtozi, tömösi, vöröstoronyi és Kazán szorosokat. Ezt azért tették, mert új honfoglalást terveztek a törzsszövetség vezetõi. Kiképzést is tartottak -sok helyen- a leendõ honfoglalók vezetõinek, hogy hatékonyak lehessenek a római légiók elleni harcban. A Kaukázustól Erdélyig rendbehozták a felvonulási utat (365.-ben).
- A menekülõk, akár az arabok elõl, akár Róma fennhatósága alól érkeztek, magukkal hozták a Mani által írt szent könyveiket (Mani Bibliákat). Az egyistenhit tanait fogadták el általában.
- Sokan hitték, hogy a hun birodalom Gilgames segítségével és a szeretet vallásával meghódítja majd a világot.
- A kállok mindent megtettek a törzsszövetség elveinek gyakorlati érvényesüléséért.
- A Kárpát medencében virágzott a mezõgazdaság a gyümölcs és a szõlõtermelés, sõt beindult a dinnyetermesztés is. A dinnyemagot Kerecsend hozta a messzi Selyemút mellõl.
- Ebben az idõben a jászok vezére Tarna volt, a pozsonyiaké Burány, az úzoké Gács, az egri-gyöngyösi kállságé Szólát, a kabaroké Agili, Sajó-Ordoszban Pogony, Debrecenben Majtény, Békésben Gyula, Tardosban Déva, Parajdon Kolos, a daha törzsé pedig Fogaras (360. körüli idõben). Mindannyian hun nyelven beszéltek.
- Gót, szarmata, gepida és vandál foglyokkal Róma rabszolgakereskedelmet folytatott DÉLOSZ szigetén (265.-tõl). Bizáncban és Magyarkán a keleti kereszténység terjedt el. Pannónia nyugati sávjában a katolicizmus volt az uralkodó (már ekkor).
- A hunok ekkor hamvasztással temettek. A Duna-Tisza közi területre roxolánok (királyi szkíták) és szarmaták költöztek, keletrõl (260.-tól).

- Arvisura vázlat - 59.

236/L. Arvisura, második rész.. Boszkan, Tarkacs és Ügyek rovása, 230-452.

- A rómaiakhoz is sokszor betörtek a Pannon õslakók. Kisebb akcióik is voltak már ekkor.
- Veszprémben ekkor (370.-80.) sok menekült pap élt, akik Urukból, Bizáncból, Rómából érkeztek ide.
- A 300. évi nagyszalán jelenik meg elõször önállóan a Magyar törzsszövetség képviseletében néhány küldött (a Magyar Törzsszövetség alapításának a 181. év tekinthetõ).
- Közelkeleten tömegesen jelentek meg ekkor már a feketefejûek (arabok) , az éhség okán, kiszorítva innen az õslakókat (fõleg sumérokat) ill. földmûvelõ szolgának megtartották.
- A törzsszövetség a képzési tematikába felvette a szobrászatot és a zenét is ebben az idõben.
- Ezen a nagyszalán elismert vallás lett Nazír tanítása, a fennmaradt Mani- biblia alapján.
- Új idõszámítást is bevezettek Kr. után.
- A "HÁROM KIRÁLYOK" a megzati megmozdulás alapján mentek el Betlehembe: ordoszi bölcs, harapi (Harappa) tudós és szavárd mágus személyében.
- Jézus tavasszal született (az évet nem jelöli meg a könyv).
- A törzsszövetség 380.-ban már Encstõl (Enns) Bugátig (Aral-tó) 450 000 lovassal rendelkezett.
- Természetesen Ordosz irányította a hoszan elnyúló területen található törzseket.
- A nyugati gótok önálló harcot indítottak 378.-ban Róma ellen, de elvesztették a csatát.
- A hunok és a kabarok 380.-tól rettegésben tartották a római légiókat. Ebben az idõben nagylétszámú hun érkezett az Al-Dunához. Az alánok 379.-ben jelentek meg a Balkánon és a légiókat megverték. Megszünt ebben az idõben a kereskedelem.
- A Római Birodalom 400 körül általános zûrzavarba merült. Pannóniában felszabadították a rabszolgákat.
- A 400. évi Nagyszalán 72 Pannon vezetõ vett részt.
- Zsolca 230.-ban lett a fõsámán Ordoszban. Õ Erdély felszabadítását követelte, mert a rómaiak nem tartották be az egyezményüket, fõleg azt a határozatot, hogy a Selyemút fennartására kell fordítani az Erdélyben kitermelt aranyat.
- A 400. évi nagyszalán kérték a rómaiakat, hogy hagyják el Erdélyt, Pannóniát, mert egyébként visszaveszik katonáikkal a területet (48 töménnyel).
- HUNOR gyermekei: Bagamér (Atilla apja), Mundzuk, Udin és Bõsárkány (leány) voltak. Õk nagybátyjukkal, Uruk Darginnal és ennek Ojbársz nevû fiával látták, hogy Ordosz veszélyben van (Kínai hódítás fenyegeti). Ebben az idõban -400-as évek elején- sok volt a földrengés is.
- Megfogalmazták, hogy a törzsszövetség központját át kell helyezni a Kárpát medencébe. A terv elõkészítése évekig tartott. A 430. évben indult meg a Kárpátok felé a törzsszövetség ifjúsága.
- Atilla (nem Attila!) a székihun lovassággal indult nyugatra. Õ korábban - 2 évig- Tarhun (etruszk) fejedelmnél 2 évig élt Itáliánban a szokásokat stb. tanulmányozva.
- Az oscus táblákat - az új hatalom kialakulására várva- Egervár pincéibe rejtették.

- Arvisura vázlat - 60.

236/M Arvisura, második rész

- Az oszkuszok a Hun Törzsszövetséghez tartózónak vallották magukat. Igaz, etruszkoknak nevezték õket.
- Tarhun lukomó hol Róma, hol pedig Bizánci szolgálatot vállalt, több nyelven beszélt. Mani vallású volt. Buda (Atilla bátyja Ordoszból áttelepítette a beavatott központot Õsbudára 430. körül. Az öccse, Atilla (412.-ben született) pedig elõször Pusztaszerre érkezett 433.-ban. Tervet készítettek Erdély visszafoglalására. Az etruszkok felajánlották, tájékoztatják Atillát a rómaiak tervérõl, Éciusz vezérük mozgásáról.
- Bogács az ittlévõ arvisurákat és szent könyveket lemásoltattaés ezeket Bugátba, Ordoszba vitette.
- A besenyõk emberáldozatos temetkezését Bogács kifogásolta, ebben az idõben még néha elõfordult ugyanis.
- Hunor ellátogatott Babilonba, ahol ajándékba kapta a Mani hit szent könyvét.
- Bogács Nimród, Gilgames rovásait is magával vitte megõrzésre Egerbe.
- Ebben az idõben sok hun és szkíta ifjút képeztek ki a Csörsz (csõsz) vonalon, melyet még Kövesd kezdett el építeni. Ekkor a hunoknak 240 kiképzett hírszerzõjük mûködött.
- Atilla részére 433.-ban készült el PUSZTASZEREN a vezéri szállás, Buda részére pedig Õsbudán (Budakalász) a fõsámáni székhely. Buda székhelyét megtöltötték. (a pincerendszert) Karmakból, Ordoszból és még Ataiszból hozott írásokkal, szent könyvekkel, más relikviákkal.
- Réka ragaszkodott az anyahitai elvhez, elég egy embernek egy élettárssal veszõdni.
- Atilla a római császár lányát -Honóriát- akarta elvenni, de ezt a környezete nem helyeselte.
- Buda is ellenezte Atilla szádékát. Atilla Honóriának egy balatoni fûrdõzéskor igérte meg a házasságot. A lányt a 2 éves Római tartózkodásakor ismerte meg Éciuszék várában.
- Atilla a római tanulmányai után tárkányképzõt végzett el.
- Réka lett az elsõ a 430.-as lovas versenyen és Atillát választotta férjéül, Szakszinban (Volga mellett) esküdtek meg. A párnak 431.-ben ikerfiai születtek, Ellák és Dengizik.
- Buda és felesége, Duna asszony legidõsebb fia Aladár ifjúsági tárkány fejedelem volt. Csörsz-ároknál a tárkány képzést vezette. A catalanaumi csata 451.-ben eldöntetlen maradt, mert Atilla nem várta meg a keletrõl még -késve- befutó 5 tyumeny harcost. Atilla 452.-ben újra Itáliára támadt -megkímélve az etruszkokat- ekkor egészen Rómaig mentek a hun csapatok.
- A megjelenõ fõpapokkal Atilla nem állt szóba, unokahúgát Dédest küldte el a megbeszélésre.
- (Atilláról több Arvisura ír még késõbb. Ezekbõl rakható össze egy elég jó kép róla.)...

- Arvisura vázlat - 61.

236/N Arvisura, Boszkan, Tarkacs és Ügyek rovása, 452-792.

- Róma alatt -hadisarcként- sok kincset kapott Dédes (Deédes). Sok etruszk rabszolgát is kaptak ekkor (10 000) a hunok.
- A gótok arra biztatták Atillát, hogy vegyen el egy gót lányt feleségül (Krimhildát).
- A gótok a hunok elõõrsei voltak. Vasszerburgban, 451.-ben Krimhilda Atilla kedvese lett. Sok germán törzs fellázadt 453.-ban Atilla cselekedetei miatt, de ezt a lázadást a gótok leverték és Atillához elküldték Krimhildát engesztelésül (a látszat szerint).
- Az esküvõi lakomán Atillát Krimhilda megmérgeztette. Õt és kíséretét ezért lenyilazták. Atillát a Szárazérbe temettékel (Szeged fölött folyik a Tiszába). Réka megsiratta. Nekese fõsámán palócai a Sajón majd a Tiszán leúsztatták a vaskoporsót, ebbe az ezüst, majd az arany koporsó (Eszéké és Marosé volt eredetileg, de õk elestek Catalaumnál) került, így fértek el egymásban ugyanis. Nekese mondot búcsúztatót, említette, hogy ezután már Nimróddal fog vadászni a Gilgames vérébõl származó vezér.
- A fõvezérséget Aladárnak ígérték Atilla halála esetére. Ezt azonban Réka a fiainak gondolta.  Ezért a temetés után Aladár és Atilla fiai (Ellák és Dengizik) összecsaptak, jelentõs veszteségeik voltak a testvérharcnak. Deédes és a férje, Nekese teremtettek rendet. Aladár és Atilla fiai eltávoztak ekkor keletre, Csaba (Atilla legifjabb, még kamasz fia) Pedig Õsbudán lett ifjúsági vezér, vagyis ittmaradt. Réka a békési birtokán maradt (besenyõ lány volt, Békésben volt birtoka). Aladár távozott a legmesszebbre, õ az Uráltól a Bolhás (Balhas)-tóig telepedett le, Innen Magyarkáig Dengizik, majd Ellák a legnyugatabbra..
- Figyelembe véve a beszéd változását az ujgúrok és a türkök részére új rovásírásos ABC készült 450. körül.
- Bakátból a Kárpát-medencébe 560. körül avarok érkeztek.
- Deédes (Dédestapolcsány õrzi a nevét) 467.-ben halt meg.
- A kínaiak -560. körül- a keleti hunfajú törzseket megint szorongatták.
- Az iszlám kezdõdõ terjeszkedése miatt sok úz, besenyõ, zsidó és szabír telepedett meg Bakátban (Aral-tónál).
- Az aktuális nagysüánon BAJÁN gyõzött -Magyarka mellett- és feleségül vette II.Ilonát (556.), Erdély fejedelmét. Szekszárd pedig fõsámán lett, ekkor -az elõzmények okán- bevezették a kettõs fejedelemséget.
- Észak-Indiában -a Harapin át Biharig- Dengizik lánya (Anyahita a neve) megalapította a keleti hun birodalmat 480. körül.
- Csaba Etilvárra hívta össze az esedékes nagyszalát 500.-ra. Itt Aladár végrendelete szerintiek alapján elhatározták a rokon népek szorosabb szövetségét. Ehhez minden jelenlévõ hozzájárult Indiától Kínáig. Daróc (Atilla halálában vétkes testõr) még a lányát, Bolárkát is elvitte a naygszalára. A megjelentek döntõen egyistenhitûek voltak. A törzsek véleménye alapján három kiképzõhelyet létesítettek: Boristenés-Porogon, Bakáton-Etilváron, Altájbudán-Bakáton. Ezeken a helyeken a lovasversenyeket szabályozták: a helyi gyõztesek mehettek a Magyarka melletti Pusztaszerre a döntõbe.
- Ebben az idõben bevezették a vasgyártásnál a faszén alkalmazását, Lóbércen (Leoben) és az úzoknál (Ózd). A fegyvergyártás mikéntje kényszerítette ki a fejlettebb vasgyártás megvalósítását.
- A kazárok urama alól a törzsek egyrésze nyugatabbra (Don és Donyec mellé) szivárgott.
- Voltak, akik már bejöttek a Kárpát medencébe is, a megtísztított Kazán szoroson, õk lakatlan helyekre érkeztek. Az avarok pedig Baján vezetésével- 568.-ban a többi 9 hágón át érkeztek meg. Gyõr tárkányfejedelem újjáépítette Gyõrt, az avar fõvárost ekkor.
- Encsen (Enns), Gyõrben, Nándorfejérváron, Pozsonyban, Iglón és Boroszlón (Lengyel országba ma) határõrizeti központok létesültek. A nyugati határõrség vonala: Boroszló-Igló-Encs-Lóbérc-Kalágé.
- Alpár magyar töménye 575.-ben érkezett meg Baján rendelkezésére. Más rokonnép-töredékek is érkeztek ide.
- A szlávok átvonulási engedélyt kaptak (északról a Dunántúlon át a Balkánra) 578.-580. között az avaroktól a germánok kérésére. Õk a déli határokon lettek határõrök.
- (Atilla a kisebb vezetõk koporsóit "örökölte", a vaskoporsó dobsinai ércbõl készült, korróziálló fém volt. A koporsókat Réka fizette ki aranyban(!). A Szárazér ma is látható egy részletes térképen, de Atilla már régen nem ott található.) (lsd. késõbb.)
- (A szláv átvonulást sokan nem akarták elfogadni-megszavazni- a tanácsban, például Alpár sem. Az avarok a Csaba -féle hun törzseket rokonnak tekintették).
 

- Arvisura vázlat - 62.

236/N. Arvisura, második rész

- Az avarok kereskedelmet folytattak Rómával és Bizánccal is. A nyugati határ védelmét Gyõr központtal valósították meg, erre nagy szükség is volt. A Lajta õrség parancsnoka Rajka volt. A Szörény õrséget Bát- Baján vezette (bát=avar pap), aki nem tévesztendõ össze az avarok Baján (=gazdagot jelent a neve) nevû fejedelmével, aki idõsebb volt nála. Pécsre hívták össze 600.-ban a nagyszalát Tyumeny keleti avar fejedelem segítségével, 360 meghívottal, az esemény 24 napig tartott..
- Ekkoriban ûzték el a germánok a tótokat (egy részüket) Boroszló (Észak-nyugat Lengyelország) térségébõl, akik átvonultak Pannónián.
- Bizánc és Róma papjai állandóan az avar honfoglalók ellen lázították a tótokat a hunfajú népek ellen.
- Bizánc és Róma tagadta, hogy az õsvallásunk képezi a kereszténység alapját (az uruki-mani vallás tanairól van szó) ezt fõleg a tizedfizetés érdekében tették.
- Ekkor megszavazták a kettõs névadást a könnyebb azonosítás miatt, vagyis az uruki-mani neveket és a latin neveket együtt használták.
- Bécsben egy lakomán megmérgezték Bajánt és feleségét, Telenát.
- Az avarok megszervezték a keleti irányú postajáratot Magyarkáig.
- Tyumeny keleti avar fejedelmet a fia Szilágy (605.-32.) követte a Magyar-Bolgár államszövetségbe -ekkor Kûrt vezette-, Szilágy fia már belépett a népével.
- Nándorfejérvár mellett a bolgárok felállították Bolgárfejérvárt, majd átköltöztek a Balkánra, felvették a bizánci kereszténységet és elkezdtek elszlávosodni (a nyelvük).
- A bolgárok a 700. évi nagyszalán már nem vettek részt.
- Az 500.-as években sok szkíta és zsidó menekült a nagy szárazság és az asszír elnypomás ill. a zsidóknál a szétszóratás (Róma) is közrejátszott ebben. Így a kazahunok eltávolodtak a magyaroktól. A sok földrengés miatt bakátból az Etil mellé költöztek a kazárok (a korábbi kazahunok). A terjeszkedõ iszlám ellen
a magyarok védekezni kényszerültek az õshazában.
- A kazárok pénzéhes kereskedõ nép lettek.!. Adó és vámpénzeket szedtek, meggazdagodtak. A Magyar Törzsszövetség 10 törzse beállt a kazárokhoz katonai kísérõnek a Selyemúton.
- A keleti avarok ekkor az Urál nyugati részéig éltek Bélavárig.
- Balog-Bolári avar fejedelem (528.-45.) Bélaváron élt, ide keletebbrõl érkezett.
- Kûrtfejedelem (632.-70.) tudomásulvette a magyar-bolgár szövetség felbomlását.
- III. Alpár (680.-710.) hívta össze a nagyszalát a 700. évre, Avarbástyára. A résztvevõk szórakoztatására zenekar és cirkusz is mûködött és elõadások is voltak.
- Haram fejedelem a megnyitójában hangoztatta: meghatározó döntéseket kell hozni a népünk fennmaradása érdekében.
- Bolárka rimalány elmondta, talált olyan aranytálat -a relikviáink között-, mely szerint a Föld forog és a világnak sohasem lesz vége. Ekkoriban már a megjelentek között sok keresztény is volt.
- Odoaker a tarhilingus vezér -ebben az idõben- a gótokkal kifosztotta Rómát és Orestest megölette. A papoknak azonban megkegyelmeztek. A gótok átvették az uralmat Rómában (476.).
- A keleti népmozgások nagy mozgatórugója volt a népszaporulat is, de az iszlám terjedése és a sivatagosodás is közrejátszott ezekben.
- Délvidéken (Nándorfejérvár környékén) sok görög, etruszk és római kereskedõ is élt.
- A sámánképzõsöket -részben- 503.-535. között katólikus papokká nevelték át.
- II. Ilona(568.-?) halála után (õ még a Csaba-féle ittmaradt hunok fejedelme volt) az Atilla kegyhelyet kirabolták , Szekszárd töményvezér bele is halt a szerzett sérüléseibe. (Ez nem Atilla koporsójának megtalálását, elrablását jelentette!).
- Az avarok nyugati határvédelmének központi helye Felsõõr volt..
- Felépült Barca vára (ma Borsod ez) és Rozsnyó település is (Felvidéken) illetve Báta vára is (600. kör-l). Szekszárdon nyílhegyeket és szöget gyártottak.
- A 600. évi nagyszala erdélyi részvevõinek megjelenését Rozsnyó sámán szervezte meg.
- Nándorfejérváron Bát-Baján hármas várat épített. A külügyekkel a Gilgames-ivadék Szilágy (605.-632.) Etilvár felé, Rapcsány (602.-639.) Bizánc felé és Bakar (602.-630.) pedig nyugat felé foglalkozott. Bát-Baján volt a vezér, aki katona is volt egyúttal. Az uruki-mani vallást (õsmagyar vallással is azonos) a bátok (avar papok) terjesztették, nekik püspökségeik voltak már 565.-tõl. Minden papjuknak el kellett zarándokolni Ordoszba, Úrba, Urukba , Boristenésbe, egy alkalommal. Ötévenként jótékonyságot kellett gyakorolniuk. Holdtöltekor 1 napig bõjtöltek a bátok, egyébként sok növényi élelmet fogyasztottak. Feleségtõl csak elköltözés árán lehetett elválniuk. Rapcsány 99 évig élt.
- (Két szláv átvonulást ír az Arvisura, az egyik Boroszlóból történt, a késõbbi pedig szintén északról, mindkettõ a Dunántúlon át a kisnépességû Balkánra történt.).
- (Az Arvisura idõbeli kisebb ugrásait követni szükséges, több helyen léteznek ilyenek más Arvisurákban is. Jelenleg figyelembe kell venni, hogy az avar bejövetelekig itt a Csaba féle hunok éltek, majd egyesültek a hunok az érkezõ avarokkal, közös fejedelemségben. II. Ilona például még hun fejedelem volt. Késõbbiekben ez majd jól elkülönül.).
- (Az avarok tulajdonképpen két hullámban érkeztek, a Bajánnal (568.) bejöttek elõtt is érkeztek már ide avarok, de kevésbé szervezetten és kevésbé nagy létszámban. Baján után pedig a Magyar Törzszövetségbõl 1 tyumennyi (10 000) magyar is érkezett, valamiért kissé lemaradva 575.-ben. Baján megmérgezése után Alpár lett a fejedelem.).

- Arvisura vázlat - 63.

236/N. Arvisura, harmadik részTarkacs és Nyék rovása, 181-890.

- A papképzõt 5 évenként 100 avar ifjú kezdte el, 675.-tõl ez már nagyon jól megszervezett képzés volt. A káplánokat Boroszló, Igló, Encsvár (Enns), Ibosvár, Göröc (Grác), Kalágé (Klágefurt), Sziszek (Sisció) és Belgrád székhelyekre irányították.
- Az avaroknak tudomásuk volt a római papok erkölcstelenségeirõl. A német és a frank papság pénzéhsége pedig közismert volt.
- Az uruki-mani kereszténység az érdek nélküli szeretetet hírdette. Kis eltérés azonban volt az Anyahita fiai (Úr, Él, Van) által hírdetett tanok részletkérdéseiben. Az Úr-isten és az Él-isten hívei -szemben a Van-isten hívõkkel- helyeselték a szolgaságot.
- Az avar katonai vezetõk beosztását a 20 évenkénti süánokon döntötték el.
- A kazárok az iszlám hívõkkel nem harcoltak, hanem ezt, vagyis az elõretörõk kiszorítását, legyõzését, a magyarokra, a törzsszövetségükre bízták.
- Manihoz tartozik, hogy õ egy 72 részes szentírást tartalmazó könyvet írt (ez 260.-70. évek között lehetett). Ez Jézus leveleinek másolatát is tartalmazta (Jézus az uruki híveihez írt pár levelet). Mani könyvében az aranyborjú népének pénz és kincséhségére is utalt a könyvében.
- A Mani által hírdetett tanok szerinti vallást Magyarkán is gyakorolták. A hívõk a tízparancsolatot megtartották.
- Ezer tizedesfalunak volt egy öspöröse (kb. 50 000 embernek) tíz öspörösségnek pedig egy püspöksége. Arbagja -ekkor- száz falunak volt, ezer falunak pedig egy gyógyítóháza (kórházféle). A Magyar Törzsszövetségben -a Volga-Káma-Béla folyóknál- a nyolcas szaporodási elv volt érvényben.
- A Manit követõ hívek vasárnaponként a bíró házában imádkoztak. A püspöki székhelyeken bazilika volt. A magyarok 650. körül kivonultak a legyengült kazár birodalomból. Az avaroknál tartott 700. évi nagyszalán felvetõdött a római katólikus valláshoz történõ csatlakozás, de eredménytelenül.
- A kazárok keleti régiójában, a Bakátban nagy volt ekkor a szárazság és sok földrengés is volt.
- Bélavár környékén húzódott a kazár-arab határvonal. A kazárok felvették a zsidó hitet, a Van-tónál lévõ Mani püspökség ezért elköltözött innen alattvalóival.
- A 24 Hun Törzsszövetség 100 nemesi családja kínaiakkal házasodott össze (túlélés).
- Néhány listakivonat a Hun Törzsszövetségbõl (351.-792. között).
- Fõvezérek: Huó császár 351.-380., Hunor 380.-410., Bagamér (Atilla apja) 410.-433., Atilla 433.-453., Aladár 453.-482., II. Csaba 496.-524., Ogurd 524.-528., Bende 548.-560., Baján 560.-580., I. Alpár 580.-600., III. Csaba .
- A Magyar Törzsövetség és egyben a Hun Törszsszövetség fejedelmei: Káma-Mirina 181.-206. ALAPÍTÓK, Magyar 206.-225., Kürt 225.-250., Béla 250.-275., I. Gyula 275.-319., Temír 319.-340., Vága 340.-365., Gyula-Duló 365.-384., Hunor 385.-410. (egyben fõvezér), Bagamér 410.-433., Atilla (egyben fõvezér) 433.-453., Aladár 453.-482., Ambenik 482.-496., II. Csaba 496.-524., Ogird 524.-528., Balog 528.-545., Kalán 545.-576., Ermi 576.-588., Tyumen 588.-605., Szilágy 605.-632., Kürt 632.-670., Bát-Baján 670.-678., Iszperik 678.-680., III. Csaba 680.-719., Kotragos 719.-720., Ugor 720.-721., Oposúr 721.-758., IV. Csaba 758.-792., Edemen 792.-838., Ügyek 838.-850., Á l m o s 850.-896., Kurszán 896.-899., Árpád 899.-908. (nem 907., mint a hogyan a történelemkönyvek tartalmazzák!), Zsolt 908.-955.
- (Ez az Arvisura részletesen tartalmazza a listákat, a fentiek kivonatok. Sokszor a fõvezér fejedelem is volt. Eligazodni nem mindig egyszerû ezeken.).
- Az avar birodalom adóval sarcolta Bizáncot. A pápaság mindenképpen a kereszténység további terjesztését szerette volna elérni. Ennek érdekében szövetkezett Nagy Károllyal is. Nagy Károly Astúriánál ugyan gyõzelmet aratott, de hamarosan megverték a baszk-avarcsapatok. Õ a bajorokat 787.-ben azonban legyõzte. Elismerte hogy avaria határa az Ennsnél van, de 790.-ben újra megtámadta az avarokat. Nagy Károly ellen szövetkezett Fekete Arnó a bajorokkal. Õ a pápai levéltárban is dolgozott. Megállapította, hogy a jégkor elõl menekülõk sokkal nagyobb tudásra tettek szert mint a jégkort a barlangokban túlélõ emberek (Õket még kõkori körûlmények között találták az ordoszi felderítõk: Kerka, Balog). Fekete Arnó magyar-avar papokat is letelepít Rómába, a szláv papság elõretörése, nagy létszáma miatt.
- A Vatikán ekkor már tizedet szedett a híveitõl.
- Nagy Károly legyõzte a bajorokat, azonban az Enns-Ibbs közötti csatában Jenõ magyarkai vezér legyõzte Károly seregét. (segítségként érkezve az Etiltõl)
- A pápaság és a mórok Magyarka megtámadását tervezték. BõsTudunt (ekkori avar fejedelem) árulás miatt legyõzte Nagy Károly egy csatában. Károly az Enns-Ibbs területét szerette volna megszerezni, betört azonban a Dunántúlra is, Bécset ezért az avarok megerõsítették.

- Arvisura vázlat - 64.

236/O. Arvisura, máodik részFarkas és Sebes rovása, 175-829.

- Ha minden 24. pápa hun-avar-magyar lesz, akkor felveszik a kereszténységet, így alkudoztak az avarok a Vatikánnal. Bõs halála után Gyõr és Bécs gazdag templomait Erik kirabolta. Az avar papok jelentik a rablásokat KESZT aranyasszonynak (Bõs özvegyének).
- Nagy Károly a rablott kincsket emberei között szétosztotta.
- A pápa 796.-ban térítõket küld (még azzal sem volt tisztában, milyen hitet vallanak az avarok, azaz miért kellene õket téríteni a tizeden kívül), akik az avar egyházat szintén kirabolják. (A megmaradt relikviákat, ha arany, ezüst, akkor elviszik).
- Fekete Arnó 785.-821. között egyházi õrségeket szervezett az avaroknál. Õt 821.-ben azonban megölik, ekkor Adalram, Theotmár, Luprad, Alvin érsekek újabb kincsrablókat -fegyveres "lovagokat"- akik ölnek, ha kell- küldenek Avariába. Fekete Arnó jelentette Vatikánban Bõs meggyilkolását. Virgil (Szt. Vencel) latin és szláv papokkal árasztja el Avariát. A püspökök bajorok, szlávok lettek. A nyugati határon idegen tisztek parádéztak.
- Fekete Arnó az elrablott kincsek visszaszerzésére oktatta az ifjúságot. Arnó jó lovas és vívó is volt, ezeket tanította is. Erik például 4 ökrös szekerekkel vitette el a rablott kincseket Germániába. A kincsekbõl egyházi létesítmények is épültek nyugaton pl. ilyen az aacheni dóm. (A kereszténység alapításaként miért nem itt épültek egyházi épületek, templomok?). Több tucat szekér aranyat, ezüstöt raboltak el a "lovagok" és mindenféle katonák az avaroktól, ezekbõl került a Vatikánba, a germánokhoz, Itáliába, a frankokhoz.
- Voltak olyan törzsi vezetõk, akik nem akartak tizedet fizetni Rómának (Pelsõc, Zalán).
- Az uruki-mani egyház Gyõrbõl elköltözött kabarföldre (Kassa).
- Ebben azidõben keleten az arabok elleni harcok áldozatokat követeltek, ezért a magyar törzsek Albélára települtek (755.-tõl). IV. Csaba vezér (758.-792.) után Edemen (792.-838.) volt a vezetõ. Õ Szakszinban (Etil delta fölött) élt.
- Edemen az újgúr Embavért vette feleségül, akitõl Ügyek nevû fia született (Álmos apja).
- Ügyel Önedbeila kazár kagán lányát, Emesét vette feleségül, Álmos fiuk 820.-ban született.
- Álmos elõször fõsámán lett.
- A Nyék törzs (papi törzs volt) 850.-ben szakadt ki Kazáriából. A kazárok megtámadták Álmosékat, azonban 860.-ban ezt Álmos visszaverte. A Kér, Keszi és a Gyarmat törzsek is Álmoshoz csatlakoztak, õket ezután Kürt törzse követte. Álmosnak 3 fia (Kurszán, Gyula, Árpád) és egy lánya, Kendice született Emesétõl. Ezután a süángyõztes Kücsike lett Álmos felesége , saját kér
- A besenyõket is rávették egy Álmosék elleni támadásra a kazárok (elzsidósodott kaza-hunok),
- A csata idején Kücsike meghalt, de Áldor nevû fia életben maradt. Mivel Álmosnak Emesét korábban nem engedte feleségül venni Ügyek, így õ -Ügyek és Kücsike halála után-feleségül vette Emesét. Emese kislánykorában elszakadt a családjától, egy gyilkosság okán, az anyja Madaj Bizáncban élt.
- Álmoshoz 880.-ban a Jenõ és a Tarján törzsek is csatlakoztak, majd a Gyula és Béla törzsek szintén. A nyugat felé induló törzsek Jászvásáron is vérszerzõdést írtak alá (890. körül).
- Ekkor- Fekete Arnó egykori javaslatára (már régen nem élt ekkor) elkezdõdött a honvisszafoglalás. (Eltérõ vélemények szerint aharmadik, vagy ötödik !....)
- (A honfoglalás okairól és végrehajtásáról, a honfoglalást közvetlenül megelõzõ kárpátmedencei állapotról késõbb történik ismertetés.).
- (Az Arvisura kronológialag nem mindenkor kövtkezetes, elõrehoz eseményeket , vagy visszamegy pár mondattal a régmûltba. Ezen a vázlatokban nem célszerû változtatni, így is érthetõ a történet. A honvisszafoglalásról pedig több helyen is ír, ezeket célszerû logikusan "összerakni").
- Az avarok birodalma nagy kiterjedésû volt: Halicstól Dalmáciáig, Debrecenig, az Ibbs folyóig (Duna mellékfolyója) kiterjedt, magába foglalta Erdélyt is.
- Káma fejedelem 175.-ben lett beavatott, Úr, Uruk és Van városokban és Babilonban. (Õt tekinthetjük a Magyar Törzsszövetség alapítójának. Folyó õrzi nevét az Ural nyugatii elõterében).
- Magyar nevû fia a Magyar Törzsszövetséget -a korábbi laza szervezetbõl- megszervezi, az akkor szokásos országgá (206.-225.).
- A törzsszövetségbõl minden öt évben küldtek ezután ifjakat tanulni az iskolákba. Bélát 245.-ben küldték Urukba tanulni, ahol Káld kirány Nura nevû lányát vette feleségül.
- Hazafelé utazva Bélának feltünt a sok kiszáradt mocsár, mint a felmelegedés velejárója. Földrengés is volt a 248. évben. Nura öccse MANI, aki híres arbag és igehírdetõ is volt Babilonban.
- Megérkezésük után a magyariak és a magyaroknak a törzseit (az Etil jobb ill. balpartján éltek)
- II. Csaba (496.-524.) magyar fejedelmet Ogurd követte, aki 528.-ban a nagysüánon alulmaradt a versenyen. Ekkor Balog-Bolári lett a fejedelem, a felesége, Bolárka pedig újra megerõsítette a Magyar Törzsszövetséget. Az õsmagyar vallás szentírását Bizáncban készítették el Ogurd hívei (550. körül), Barkasa öspörös irányításával.

- Arvisura vázlat - 65.

236/P. Arvisura, második részNyék rovása, 720-942.

- Bizáncban I. Mihály, V. Leó, majd II. Mihály (820-829) a kereszténység kelet felé történõ terjesztését akarta, sürgette. Fekete Arnóra, mit Sóvár (Salzburg) püspökére bíztá a katólikus vallás keleti terjesztését, egészen Magyarkáig gondolták ezt végrehajtani.
- A Selyemút nyugati ágának forgalmát 708.-ban újjászervezték, 803.-ig az utat ellenõrizték is.
- Fekete Arnó sokat utazott a Róma-Magyarka útvonalon.
- A kínai császár (Szegün) 706.-ban legyõzte a türlköket, akik ekkor nyugatra, Kazáriába települtek ( talán a török honfoglalás elõzményeként!?)
- II. Leo pápa azt kérte Károlytól, hogy tegye az avarokat hûbéreseivé, fizessenek tizedet Rómának. Észak-Itáliában (etruszkföldön) a bajoroknál, az Ennsnél, az Inn folyónál Károly sokszor hadakozott az itt élõkkel.
- Az avarok keményen harcoltak az Enns és Kalágé térségében is. Kalágénál VID vezér II. serege gyõzöt az isztriaiakkal, 3 hónapos harcban Károly csapatai fölött.
- Az Enns-Ibbs terület kiürítését követelte Károly, de ennek Bõs Tudun nem tett eleget. Károly újabb támadásának hírére az avarok kiürítették a Pannonhalma-Veszprém-Nagykanizsa térségét. Bécs lett ekkor a védelmi központ.
- A túlélést ekkor az avarok vezetõi úgy gondolták, hogy 3 részre szakadva kell megvalósítani. A 800. évi Nagyszala szerint Bõs birodalma Erdély és Pannónia volt.
- A keleti részek (Szkítia és a magyarok-magyariak Etilmenti része) a kazár ill. a Káspi birodalomhoz tartozott ezután. Örökös harcban álltak -felfogásuk szerint- a jövõben Károly birodalmával, katonai és szellemi területen is.
- Fekte Arnó a 800. évi Nagyszalán a GYILKOS SZENTEK (Rómára, a térítõk tevékenységére gondolt) haszonszerzõ tevékenységérõl beszélt, felkészítve az avarokat a továbbiakra.
- Az északi népek (lettek, lívek) és az oroszok (ó-rossz) a Selyemút északi létét veszélyeztették, ráadásul kelet felé terjeszkedtek. A fenyegetés okán a középsõ útszakaszra szorult a forgalom 830.-tól. A Kiev fölött élõ Nyék törzs is délebbre költözött, de Lebéd is új várat épített. Lebéd törzsei: Kér, Keszi és a Gyarmat. A területüket -temészetesen-Lebédiának hívták.
- Álmos, Ügyek fia felépítette Kevevárát. A fiai 840.-ben hárman voltak: Kurszán (Kuszály) , Gyula és Árpád, a lánya Kendice volt. Emese, Álmos feleségének gazdag anyja Madaj volt, akinek még volt egy lánya: Aranyos. A terjeszkedõ mohamedánok meggyilkolták, Madaj férjét, a Van tónál élõ fejdelmet. Madajék ekkor szétszóródtak, õt -rabszolgapiacról-egy gazdag korinthoszi kereskedõ vette feleségül. Amikor a kereskedõ meghalt, Madaj megkerestette Emesét is és hozzájuk költözött. Hülek sámán feleségében Madaj Aranyost ismerte fel.
- Árpád elsõ felesége a Nyék vezér lánya, Abacil lett. Abacil 890.-ben azonban meghalt, ezután Árpád ( 848.-ban született) felesége Verecke kabar fejedelem lánya, Eperjes lett 892.-ben.
- A kabarok jóval Álmosék elõtt már itt éltek, a Dunántúlról még -utoljára- Nagy Károly elõl is települtek át közülük, a régebbi kabar területre, Kassa környékére.
- Árpád a beosztott törzseivel a honfoglaláskor az északi (orosz) úton vonult ide. Õ a hágók közûl az uzsoki, vereckei és a kõrösi szorosokat vette igénybe. (ekkor Õ fõtárkány volt)
- A honfoglalás 1 év alatt zajlott le egészen az Ennsig (Encsnek mondták).
- A délebbi felvonulási úton és a középsõ hágókon a Megyer törzs vezetésével a gyarmat, kasszu, kun törzsek érkeztek Kurszánnal.
- A legdélebbi hágókon Álmos vezetésével a Jenõ, Nyék és a Tarján törzsek jöttek be a medencébe. A Nyék törzs különleges; a papok, a beavatottak törzse volt. Az Álmosékat ért -elõre látható- bolgár és besenyõ támadás miatt itt 12 000 fõ veszteséget okozott. Még -korábban- Árpád is kérte az apját, -aki 76 éves volt már ekkor- hogy ne a déli hágókon jöjjön be. Álmos azonban senkire sem hallgatott. Az okozott emberveszteségért, makacsságáért Álmosnak -aki Gyulafehérváron tartózkodott- meg kellett halnia a kabarok törvénye szerint. Az ítéletet a fõsámán, akinek Álmos volt az apja -Gyula- hajnalig nem tudta meghozni, apja ellen, ezért a kabarok elrabolták és vérehajtották az ítéletet rajta.
- A honfoglalók vezetõi mindannyian Pusztaszerre tartottak, a megbeszélés szerint.
- A honfoglaláshoz használt hágókat már 884-888. évek között kitisztítoták (kövek, fák).
- Árpád sámán és tárkánykiképzésben is résztvett ifjan. A honfoglalók a rimalányképzést is elindítoták. Kialakultak a törzsi központok.
- Magyarkán a beavatottak egy ellenõrzõ állomást mûködtettek egy pappal, aki az óm jellel születetteket -a keletrõl érkezõket- a beavatottképzõbe irányította (a beavatottaknál feltételezték, hogy valamannyi "égi eredet" lehet bennük és ez a jellel mutatható ki). Abacil a 890. évi szülése után halt meg, "mondjátok a szerepemet jól játszottam el"... utolsó szavaival..Õ 11 karéjos beavatott volt.

- Arvisura vázlat - 66.

243. Arvisura, Izsboldó rovása, ie. 625-iu. 29... Negera, Kondás, Kõvágó és Szitás rovása, iu.180.-206.

- A 24 Hun Törzsszövetséget a kínaiak ie. 50.-ben szétszakították, Ordoszra Hóhanza, azaz Huó fejedelem, majd kínai császár, és Káspivárra Csécsi fejedelem.
- Csécsit a rómaiak is fenyegették, mert Pannonföld Csécsihez tartozott. Pannóniába iu. 6.-ban törtek be a rómaiak (ellenük sokáig harcoltak a Pannonok).
- Csécsit kínai orgyilkosok ölték meg. Fiai: Bakát, Eged, Koncsur, Kövesd voltak, akik bosszút esküdtek apjuk meggyilkolásáért. Vörösre festettették a szemöldöküket Csécsi vérével.
- Kövesd iu. 25.-ben visszaverte a kínaiakat és felszabadította Ordoszt, ahová bevonult, újra egyesítette a birodalmat.
- Kövesd megegyezett Rómával: Pannónia Rómához tartozik, Duna asszony folyamának vonaláig. Az ittlakókkal azonban megfelelõen bánik Róma, szerzõdést is kötöttek többféle dologról. Az ide elvándorolt Eged székvárosa Eger lett, Õ alapította (iu.4.-ben), tehát kb. 2000 éves. Kövesd iu. 10.-ben megjelent itt, a római szerzõdés betartásának ellenõrzésére. (Nagy sátra valahol a mai Mezõkövesd térségében volt.)
- Paszametik fáraó ie. 625.-ben a tébai templom titkait és kincseit átadta Ordosznak, közöttük az elsüllyedt Ataisz titok ládáját is, mert további biztonságos õrzése veszélyeztetve volt . A tengeri  ill. a sáska népek elõretörésétõl szenvedett a térség lakossága. A szkíták a Hírös Kapuban vették át a relikviákat, Ordoszba szállították.
- A rómaiak nem törõdtek a leigázott Pannónia népének vallásával.
- Az ataiszi eredetû Araba nevû csillagjós és Malakiás zsidó próféta egy messiás eljövetelét jósolta ebben az idõben. Általános volt egy messiás várása.
- A beavatottnak született Jézus törzsi névadással kapta a nevét. Egyistenhiten nõtt fel. Hétváron -elõször- tárkányképzõben tanult, majd 5 évig Karnakban (itt lett pap), ezután pedig Ordoszban (beavatott képzésen vett itt részt, illetve arbag is lett). Ordoszi tanulótársai: Izsboldó (Neapolisból) és Hungár (Parajdról, azaz Erdélybõl).
- Jézus végzéskor elnyerte a messiás nevet. Tibeten, majd az Indust érintve vándorolt haza Ordoszból. Itt tanulmányokat folytatott, szemlélõdött. Sumérföldön -Nippurban- fejedelemmé tették, majd Urukban megkoronázták, a Nagytemplomban (itt alapította meg az Anyahitai alapokon álló egyistenhitû érdeknélküli szeretet vallását).
- Egyisten Közösségnek nevezte az új vallás híveinek táborát.
- Kövesd 12.-ben visszatért Ordoszba. Fontosnak tartotta vezetõ réteg beházasodását a kínaiakhoz.
- Ebben az idõben már a sumérokat is elérte az elsivatagosodás, már Úr városa is ilyen környezetben létezett.
- Az ittmaradt ifj. Kövesd Ungváron élt, õ a nyugati szkíták fejedelme volt.
- Eger barlangjait -Hungár tanácsára- kibõvítették. Hungár felesége, Ung egy sumér pap lánya volt. Az apósának meglátogatásakor Hungár még találkozott Jézussal, aki átadta a rovásos feljegyzéseit továbbításra Hungárnak. A feljegyzések a Karnaki bölcseletet és az egyistenhitre vonatkozó hitvallást tartalmazták.
- Jézus az írásainak átadását, a látók jóslata szerint, közelgõ megöletésével indokolta.
- Van város (Törökország keleti zónája) lakói áttértek az egyistenhitre.
- Jézus nõtlen volt, energiáját a hit terjesztése lekötötte.
- Hungárék hamarosan hallották, hogy kereszthalált halt Jézus.
- Hungár hazafelé a mai svájci Uri kanton Egedin völgyét is érintette (valahol Svájcban találtak is rovásírásos emléket!). A Hun Törzsszövetség az obsitos légiósokat hírszerzõként használta .
- Az õsi idõkben a kabarok még az Altáj (alsó-táj) és a Bujkál (Bajkál) tó között éltek. Kovácsaik is itt mûködtek. A Bujkál tó fölött avarok, alattuk székelyek (székhelyi hunok), nyugatra a tatárok éltek (a könyvben vázlat található a 24 törzsszövetségi nép elhelyezkedésérõl).
- Az úz származású Varga Gyõzõ 180.-ban lett a fõsámán, korábban kínában is élt a cserepességhez és a selyemkészítéshez is értett. Ordoszban is készült selyem.
- A békét, barátságot tartották a kínaiakal való kapcsolatban a célravezetõnek.
- A kabarok -Rakaca vezetésével- a kalandozást kedvelték. A tatárok viszont a kalandozók területeit sokszor feldúlták. Egy alkalommal a viszamaradottak jórészét is megölték. Ekkor a visszatérõk elvándoroltak nyugatabbra, részben az Altáj, részben az Urál keleti része alá, a Turgály vidékére. Ekkor marami, manysi és meríja nép élt az Urál környékén. A kabar fegyverkovácsok pedig az Urálba költöztek.

- Arvisura vázlat - 67. 

253/B. Arvisura, Zsolca fõsámán rovása, 180-250.Derzsike rovása, 180-900.. A MAGYAROK EREDETE.

- Az Uralban élõ "asszonyuralmi" népek várost alapítottak a Kámáról elnevezett folyónál.
- Az elsõ fejedelmük KÁMA volt.
- Berény kabar felesége Káma lánya lett. A kabarok a fõsámánjukat, Rakacát pedig leváltották gyilkosság miatt és öregen megölték. Berény a Tura folyónál (Ural keleti elõterében) telepedett le.
- Berény a nõi egyenjogúság híve volt.
- Káma halála után Berény fia lett a fejedelem, Káma fia Zsolca pedig a fõsámán. Zsolca manysinak számított, a kereskedést is segítette. Kézmûvesek is éltek Kámában. Magyar fejedelem megszüntette az asszonyuralmat, és akinek ez nem felelt meg elköltözhetett, mint az északabbra távozó manysik is így tettek.
- Magyar hívei a legidõsebb fia, Béla vezetésével a Béla folyóhoz húzódtak (ma Bjelája) délkeleti rányba. Konda, Béla öccse is északabbra húzódott manysi feleségével. (A térképen látható itt a Konda folyó).
- A Káma és Béla folyók mellett élõket Magyar halála után a manysik magyariaknak nevezték.
- Magyar halála után Zsolca fis, Kürt lett a vezér. A kabarok a magyariakat is magyaroknak nevezték.
- Jenõ, Gyarmat, Gyula és a Magyar törzsekkel szaporodtak Kürt fejedelemsége alatt a magyariak, a magyarok pedig a Kürt, Keszi, Tarján és a Kéri törzsekké osztódtak.
- (A magyariak és a magyarok egy szövetséget alkottak).
- Konda a manysik fejedelme lett.
- A kabarok, manysik és a magyarok nyelve azonos volt.
- A Béla törzsének fele a Kárpát medencében letelepedõ avarok segítségére sietett, Alpár vezetésével, 575.-ben.
- A Hangun-Huó kínai császár (hun származású) ikerfiai: Hunor és Magor is sámánságot tanultak. Õk családi okból szöktek Magyarkára, majd Altáj Budán Dul király vejei lettek. Dul késõbb Magornak átengedte a királyságot. Hunor a Hun Törzsszövetség fõvezére lett és megszilárdította ezt.
- A magyariak és a magyarok nem vettek részt a nagy nyugati (Atilla, majd Baján- féle) és a keleti (Észak-India) harcokban.
- Amikor Buda (Atilla bátyja) fia, Aladár visszatért keletre -453. után- a Turgaj kapuban õ megalapította Ural Budát. Ide kerültek az ordoszi arvisurák és a bugáti arvisurák pedig az avaroknál maradtak. (Két nagy csoportban éltek Baján idején az avarok: a Kárpát medencében és keleten, az említett helyen). Õsbudán (Budakeszi fölött, a PILISBEN) a Nekese féle másolatok és Buda elhozott (Ordoszból) arvisurái voltak.
- Gyula fõsámán (Álmos középsõ fia) 895.-ben Õsbudára a teljes Arvisura mennyiséget elhozta. Ordosz szerepe ekkor már erõsen halványult.

- Arvisura vázlat - 68.

255. Arvisura, Vadna, Sávolyka és Nagybodor rovása, (iu. 170.-180. körül)

- Vadna sámán a Hun Törzsszövetség egyik legjobb lovasa volt a 170-180. években. Megnyerte a nagysüánt is ekkor.
- Bátyját -HARIS fõsámánt-egy éjjel megölték a kínai merénylõk (Ordoszban).
- Egy biztonságos terület megkeresésére küldte Vadnát az Öregek Tanácsa nyugatra. Vadna felesége a törzsszövetség fejedelmének lánya, Sávolyka volt.
- Vadnát a Pannóniáig tartó útjára 50 lovas és 10 rimalány kísérte el.
- A Turgály kapuban sok lovas csatlakozott Vadnához, Berény birodalmából. Így innen 181.-ben 300 lovassal indult a csapat Erdély felé. Elõször Aranyosszékre értek, ahol ekkor sok ötvös dolgozott már (aranytermelés-feldolgozás).
- Aranyosszéket Esküllõ alapította k. ie. 2800.-ban, aki a parszi és a pamír szkíták közül érkezett ide (valószínû Észak-Mezopotámiából). Anyja sumér, apja szkíta volt. Esküllõ lányát, Dévaványát (Békésben van ma ilyen település) Veszprém vette feleségül, aki Aranyosszék védelmét biztosította katonáival.
- Barca aki ie. 1610.-ben jelent meg Aranyosszéken, végül ott is maradt. Pannon vezér ie. 800.-ban jelent meg Erdélyben 10 000 lovasával, a terület déli szakaszának védelmét megszilárdította. Pannon nagyrészben birtokbavette a Dunántúlt és Bácskát is. A Dunántúlon észak, nyugat és dél felõl Pannon õrséget állított a terület védelmére. Központjuk elõször (Pannon idején) Pannonhalma lett, az öccse, Mecsek az õrségek parancsnoka lett. Egy év múlva Pannon az Erdélyben hagyott csapatát is elhozta innen (apósától) és a görögöket kiûzte ezután a Dunántúlról..
- Almágy, Pannon egyik lánya Zalatnához ment feleségül, legifjabb fiuk -Veszprém- Ordoszban tanult. Hazatérve megalapította Veszprém városát, ie. 728.-ban. Veszprémben 4 éves sámánképzés is folyt, mesterségeket is oktattak, nyelveket szintén tanítottak. Veszprém fõtárkány lett. Õt késõbb Ordoszba rendelték 12 legjobb tanítványával oktatni.
- Gyõrben tárkányképzõ mûködött ie. 724.-tõl. Veszprém ie. 703.-ban halt meg, hamvait hazahozták és Algyõn temették el.
- Vadna és Sávolyka éppen akkor érkezett Kassára, amikor longobárd támadás fenyegetett.
- Vadna a Bártfa környéki összecsapás után -sebesülten- a lovára kötöztette magát és Kassára lovagolt, ahol elmondta a közelgõ veszedelmet, majd mindjárt meghalt. Sávolyka -miután kiverték az ellenséget- felépítette Vadnát, Galgócot. Gyermekeik voltak: Berény, Csobánka, Galambka és Barcika. Csobánka a jász Abodhoz ment feleségül, egyik gyermekük Fülek volt. Barcika férje Szolnok lett. Õk a Kassa alatti várban éltek Szolnok haláláig, akit a vandálok öltek meg.
- A vandál településekre késõbb -Kassától a Nógrádi dombokig- Buda fõsámán (Atilla bátyja) vasmûves úzokat (Palócokat) telepített 435.-ben.
- A Fõsámáni központ 434.-tõl Õsbudára került Ordoszból (a kínaiak miatt) elsõ fõsámánja Buda volt (meggyilkolása után utódja Nekese lett).

- Arvisura vázlat - 69.

263/A  Arvisura, Bogágy, Csucsa, Honor és Ladány rovása, ie. 1748.-351.. Hunor és Topa rovása, 371-385.

- Ie. 1732.-ben Gandás lett Babilon fejedelme, aki -egyben- a Hun Törzsszövetség vezetõje is volt. Õ megalapította a kasszuk birodalmát itt.
- A kínaiak -nem elõször- szétszakították a törzsszövetséget ie. 50.-ben, az altáji részre és Ordoszra. A besenyõk és úzok a kínaiakkal való barátságot, jó viszonyt fontosnak tartották. A kunok és a fehér hunok ezzel nem értettek egyet.
- A fekete hunok -megfogyatkozva egy nagy járványtól- elismerték a kínai fennhatóságot. A fehér hunok a Bujkál és a Bolhás tó környékére költöztek és az Ural alatti -keleti- síkságra.
- A kínaiak közlekedését akadályozva a fehér hunok elvágták a Selyemutat, ostromolták a Nagyfalat és átvágták a Sárga folyó gátjait is. Kövesddel az élen ezután -megerõsödve- elfoglalták a kínai fõvárost. Ezután Ordosz újra a törzsszövetség fõvárosa lett. Amikor 65 év múlva Tonku kínai vezér felszabadítja a Selyemutat, akkor 20 tömény foglyot is ejtett. Alapvetõen azonban a hunok tartották magukat. A vegyes lakosságú Hun síkságot 304.-ben Ladány fõvezér elfoglalta és elfogta Cint, a kínai császárt is.
- A rege szerint Agaba népe 80 évig bolyongott -Ataisz elsüllyedése után- míg letelepedésre alkalmas helyet talált, a Csendes óceán kínai partján, ahonnan a kínaiak (szaporodtak) 920 év múlva elûzték õket. Ordosz fogadta be Agaba népét, akik elmenekültek a tengerpartról ie. 4040.-ben. Ekkor alapították meg a 24 törzsszövetségét Ordoszban, ennek elsõ vezetõje pedig Agaba (agg-aba, öreg medve) lett.
- Az elõbbiek szerint ie. 5038 körül süllyedt el végleg Ataisz (elõtte kb. 30 évig már lehetett következtetni a végre).
- Agaba végrendelete szerint Ordoszból indulva felderítõket kell indítani és fel kell keresni a korábban alapított kolóniák (Suméria, Egyiptom, Indijók) népét, öt ilyen területét, a kapcsolattartás okán.
- Bihar csapata a parszi-szkítákkal (Észak-India), Gandás a sumérokkal, Kusán a hikszoszokkal létesített kapcsolatot.
- A kolóniák népei közül a sumérok kiemelkedõen mûveltek voltak.
- Ataisz északi maradéka a Hawaii, ahol indijó töredékek éltek (õk az Ataisz északi részén éltek ezért), ezt Csaba kereste fellhajós csapatával. A Peruba költözötteket is felkereste Csaba.
- Fontos alközpontja volt a törzsszövetségnek Magyarka városa (Kaukázus északi elõterében).
- A kereskedelmi kapcsolatok és a gyakori kalandozások (felderítések) sok ismerettel gyarapították Ordoszt.
- A törzsszövetség kialakult területérõl (Ordosz körül helyezkedtek el a törzsek, lsd. a könyv ábráját), azonban különbözõ okokból (túlnépesedés, sivatagosodás, szomszédok marakodása, kínaiak, éhinség, járványok) és különbözõ idõben indultak elvándorlások.
- Az elvándorlás csaknem mindíg nyugatra történt.
- A kínaiakkal a velük határosan lakók soszor keveredtek (pl. mongolok)

- Arvisura vázlat - 70.

264/B. Arvisura, ÁLMOS jegyzetei 880.-ban

- A legutóbbi özönvíz után Kus Paripa város fejedelmének juhait 10 évig õrízte, hogy cserébe elvehesse a lányát, Embát.
- Egyik fiuk volt NIMRÓD, aki Úr városából nõsült.
- (Érdekes, hogy Álmos fontosnak tartotta a fentieket leírni, talán már akkor is jelentõs ókori személyiségnek tartották Nimródot. Nimród apja oszét volt.).
- Miután az Árpádok õsi észak-mezopotámiai család, így érthetõ Álmos érdeklõdése irántuk.
- Paripa városa Észak-Mezopotámiában volt a Tigrisnél, az ottani Pusztaszer közelében.
- Hangun fejedelem, aki késõbb kínai császár is lett Huó néven, elõször egy kínai császárlányt vett feleségül, akitõl fiai születtek. A felesége halála után Huó Megyerját a káspivári fejedelem, Magyar lányát vette feleségül, akitõl ikreik születtek, Hunor és Magor.
- Huó hamar meghalt, ezután a nagyobb kínai féltestvéreik pedig üldözték az ikreket. Ezért õk Káspivárra költöztek. Dul alán fejedelem két lányát megszöktették.
- Késõbb Dul fejedelem Magort a fél országának fejedelemségével bízta meg. Magor a Turgaj kapunál élt, az Etilig uralkodott.
- Hunor nagysüánt nyert és Ordoszban lett fõvezér. Megerõsítette a Hun Törzsszövetséget.
- Hunor fia Bagamér (Atilla apja) is fõvezér volt.
- (Az ikrek idejében már létezett a magyar õshaza az Ural-Etil között, így az ikreket ezért sem tekinthetjük a magyarok közvetlen õseinek. Rövid történetükbõl ez világosan látszik.).

- Arvisura vázlat - 71.

268. Arvisura, Nekese és Kolama rovása ie. 206-iu. 405.

- Ataiszban Góg földjén a fekete, Magóg területén pedig a fehér hunok laktak. Földmûvelés és legeltetés folyt itt.
- A folyóköziek kérésére Buda kõfaragó fejedelemfi építte fel Úr városát, Ataiszról odaérkezve.
- Õ Paripa és Dabósa városok mellett (északon voltak) telepedett ezután le. (Közben elsüllyedt a nagy sziget), majd a Kaukázuson át a Hunor tóhoz (keleten volt, régen kiszáradt már) ment embereivel.
- A szegényebb hunok Ordosz környékén éltek ekkor. A Hangun (Sárga folyó) mellett 310.-ben nagy földrengés volt (többezer évvel Buda után). Ekkor sok hun elköltözött innen.
- A sok hun támadás miatt építették fel a Nagyfalat a kínaiak.
- Ordoszban ill. mellette ie. 600 körül már 216 hunfajú, rokon törzs élt. Ordosz Karnak bölcseinek is a fõvárosa volt. A Buddhizmus ebben az idõben már elterjedt volt.
- Magyarkán alakult meg a nyugati hun birodalom, Ordoszban kevés hun maradt (kínai nyomás, földrengések, Buddhizmus miatt). Sokan vándoroltak a Káspihoz.
- Atilla idejében Békésben két besenyõ tömény volt Réka tulajdonaként. (Szarvas-Békés-Gyula tengellyel).
- Aladárral -453.-ban Atilla halála után- sok ifjú kivándorolt keletre. Az avarok területfoglalásával kapcsolatos tájékozódásra Gyoma sámán érkezett a Kárpát-medencébe.
- Az egyistenhit Kaltes asszony bolygójának vallása alapján terjedt.. HUNOR fia BAGAMÉR a Don mellé vándorolt és kiûzte innen a gótokat. Õket viszont Róma befogadta. A hunok 378.-ban behatoltak Pannóniába és legyõzték a légiókat. A fõvezér UDIN volt ekkor, Bagamér öccse. Udint a rómaiak 401.-ben kérték meg, hogy segítsen a gótok elleni harcukban. Udin hunjai 410. körül telepedtek le a közben érkezõ újabb hunokkal a Jász síkságon.
- Ordosz elõbb Rómát, majd Bizáncot akarta elfoglalni. Bagamér két fia, Buda ill. Atilla ezért Bizáncban és Rómában tanultak, tájékozódtak. Ekkor az avarok a Káspi és az Aral tó között éltek.
- Késõbb Bizáncot Budáék adófizetõvé tették. Buda fõsámán megépítette a Pilis szélén Õsbudát (Budakalászt), a fõsámáni székhelyet (435. körül). Az ordoszi központ áthelyezése, a relikviák elhozatala Õsbudára ellenkezést váltott ki az Ordoszban maradó besenyõkbõl, ezért nevét Patóra (Paotou) vátoztatták (ma ez Batou).

- Arvisura vázlat - 72.

268/A.  Arvisura, második rész

- A gótok Buda ellen hangolták Atillát, majd megölték. Keletrõl azonban még a hiányzó öt tömény katona nem érkezett meg a tervezett nagy csatához. Atillát a gótok tehát -Buda ellenében- rávették a csata elkezdésére. Hamarosan a gótok nagyrésze -árulóként- átállt Rómához. A catalanaumi nagy csata így eldöntetlenül végzõdött.
- Atilla 452.-ben újra harcbaszállt Róma ellen és egészen a fõvárosig behatolt. Nagyon sok hadisarccal és szolgával -hadifogollyal- tért innen haza.
- Eszék és Maros töményvezérek is elestek a nagycsatában. Atilla Honória császárlányt akarta elvenni, de kívánsága elõl Róma ravaszkodva- kitért.
- A nagy csatában egykori tanulótársa, Éciusz nem vett részt, kitért Atilla elõl.
- Atilla végül Krimhildát " kapta"a gótoktól engesztelésül, aki az esküvõ utáni lakomán a gótjaival megmérgezte Atillát.
- Atilla haláláról a Békésben -birtokán- duzzogó Rékát ikerfiai értesítették.
- Réka a hatalom átvételére biztatta az ikreket, holott az Aladárnak, Buda fiának volt megigérve. Ebbõl keletkezett a testvérharc, mely sok életbe került.
- Végül pedig az egymásközött felosztott tyumenyekkel elindultak a kijelölt új területekre az utódok: Aladár ment legkeletebbre, az Etiltõl a Bujkál tóig, Dengizik Jászvásártól az Etilig, Ellák a Tiszától nyugatra telepedtek le. Csaba (a legifjabb) a Tisza és Jászvásár között lett fejedelem.
- A gótok, a rómaiak és a dahák a hun osztozkodás után Ellákot Pannóniában legyõzték.
- Réka a dahák fejedelméhez ment feleségül.
- Szeged töményvezér feladata volt Atilla nyughelyének védelmezése (járõröztek is naponta).
- A palóc nagyszalán elhatározták, hogy Kossut hadnagyot elküldik 5 fõvel Egyiptomba, a Hórusz ünnepre és figyeljék meg a Nílus áradását is, a Szíriusszal együtt.
- Mivel Aladár hunjai az Etil mindkét oldalán jelenvoltak, így az ott élõ magyarokkal összeolvadtak. Az arvisura neveket egyeztették, egységesítették és ezek mellé a latin nevek felvétele is lehetséges lett, pl. Bacsó Péter.
- A palócok (úzok) Vadnától (Ózd környéke) Pozsonyig lakták a vidéket.
- Mindenkinek egy felesége lehetett 455.-tõl, a nagysüán gyõzteseket kivéve.
- A Van tótól menekült Mani hívõk Magyarkától a Donog telepedtek le, de Jászvásárig is elõfordultak ritkábban a településeik.
- Aladár népe a magyariakhoz csatlakozott.
- Erõteljes iszlám expanzió volt már ekkor. A magyaroknál a Nyék törzsbeliek vették át a szellemi vezetést.
- Dengizik a görögök bizánci népével kereskedtek. A khorezmi és az újgúri Mani vallást az iszlám és a Buddhizmus terjeszkedése gyengítette. Néhol el is törölte.
- A zsidók is vándoroltak -észak felé- az arabok elõl. A kazárokkal egyesült zsidók ellepték a Bakátot.

- Arvisura Vázlat - 73.

269. Arvisura vázlat, Szanka fõsámán rovása 420-485.

- A hunok és velük a palócok (úzok) 420. körül indultak a nyugati hadjáratra. Jákó úz vezér az Etilnél megsérült az átkeléskor, lebénult. A lányát Deédest (Dédes) küldte tovább maga helyett, õ visszatért Ordoszba. Jákó felesége Atilla nagynénje - Bagamér huga- Bõsárkány volt.
- Deédes 15 évesen megnyerte itt a nagysüánt, ahol unokabátyja, Atilla elbukott. Mint nyertesnek az Öregek Tanácsa engedélyezte, hogy 3 férjet válasszon: Marost (székihun), Eszék (magyari) és Nekese (úz sámán és kovács) személyekben. Dédes 1-1 holdhónapig volt a férjeinél.
- A hunokkal érkezett ide (Õsbudára) Buda fõsámán is, aki Ordoszból indult.
- Buda felesége a szép Dunna asszony volt, legnagyobb fiukat pedig Aladárnak hívták.
- Dédes a fehér hunokkal tartva érkezett a Kárpátokhoz. A fekete hunok más útvonalon, a derbenti kapun (Káspi nyugati részén) érkeztek ide.
- A letelepedés helyeit az Öregek tanácsa határozta meg, pl. Nekese a vasmûvelõivel Sajó-Ordosztól (Ózd) a Tiszáig foglalt területet.
- Atilláékkal minden törzs képviselõi bejöttek. Õsbudavárát fõleg úz kézmûvesek, kõfaragók építették, Sziktivár (komi) sámán vezetésével öt éven keresztül.
- Nekese emberei kilenc úz községben éltek (Ózd, Várkony, Hangony, Putnok). Pestjeik (kohók) voltak Dernõn, Rozsnyón, Vasváron. Az emberei között Nekese is dolgozott.
- Atilla halála után a palócok már Zebegénytõl Vadnáig lakták a területet.
- Õsbudavára 24 öl széles, négyszögalaprajzú várépület volt, nagy bejárattal és pincével. Hét lakó és tanácskozó szintje volt, szállásokkal, tanácsteremmel. Hátul torony is csatlakozott hozzá. A fõsámán (ekkor Buda) is itt lakott. A vár mellett
a 24 törzs képviselõi részére külön szállások épültek, Kis tornyokkal, törzsi jelképekkel (állat-alakokkal).
- A baszkokért elment Bakos hadnagy és õk is eljöttek, résztvettek a nagycsatában.
- A csatában Atilla is megsebesült, de a jól harcoló csákányos tyumeny Atillát kiszabadította a gyûrûbõl. Dunna asszony (ma Duna) szerint a halottak között a járványos "csoma" betegség volt észlelhetõ. A sámánok tanácsa -végül- a harc után a visszavonulást tanácsolta Atillának.
- Sokan úgy vélték: Budának igaza volt, a hiányzó 5 tyumeny miatt lett döntetlen a csata.
- Egyedül Bakos hadnagy érte el a baszkokkal a Nagyvizet (Atlanti Óceánt).
- Ezután, még 452.-ben Palócföldön nagyszalát tartottak. Atilla elismerte, kitüntette a legjobb harcosokat: Bakosékat, az úz csákányosokat és a bátor rimalányokat. A nagyszalán Bakos is résztvett.
- Atilla 453. tavaszán Róma ellen indult, Nekese pedig otthonmaradt ( büntetése volt: a nagycsatában a jósláshoz használt üst lemaradt mellõle és vissza kellett ezért menni).
- Dédes ment el így Nekese helyett Atillával. Dunna asszony pedig a katonáknak újabb fehérnemût varratott, hogy a hosszú lovaglás alatt is kényelmesen lovagolhassanak (ne törjön).
- Róma alatt a részeg Atilla Dédest küldte tárgyalni a pápai küldöttekkel. Békét kötöttek, sok hadisarcot kaptak és sok foglyot is.
- A germánok Atilla zsarnoksága ellen lázadoztak 453. tavaszán, amikor kiderült, akkor pedig Krimhildát küldték a számára engesztelésül és hátsó szándékkal. Atiila 40 éves volt ekkor. Az esküvõi vacsorán Atillát megmérgezték a gótok, Krimhilda felhasználásával, akiket ezután lenyilaztak.
- A Maros mellékégába (Szárazérbe) temették el Atillát az Öregek Tanácsának rendeletére.
- Szanka sámán -Nekese helyettese- jelölte ki a temetés helyét ekkor.
- Az aranykoporsót Marosszéken, az ezüstöt Eszéken és vasat pedig Vasváron (Ózd) készítette el Dédes -még korábban- a 3 férjének, szokás szerint. Eszék és Maros koporsójára nem volt szükség, holttestüket a nagycsatából nem hozták haza. A vaskoporsót (helyesebben: koróziáálló acélkoporsót) Nekese nikkelben és cinkben gazdag dobsinai ércbõl készítette el. Réka tömaranyban fizette ki Dédesnek a koporsókat.
- Darócot -Atiila fõtestõrét- leitatták Krimhilda kísérõi és akkor történt a megmérgezés, mert Daróc elaludt. Daróc Nekese fia volt.
- A lenyilazott németeket egy száraz Tiszaágba temették el.
- Atilla egy jégveremben várta meg a temetést (június volt).
- Vas-arany-ezüst, ez a koporsók sorrendje, mert így fértek el egymásban. Atilla tehát az ezüstben van. Atilla mellé a végzetes pergõt (homokóra) tették. A koporsók légmentes zárását Daróc készítette el. A temetési hely környezetét lezárták a sámánképzõsök.
- A temetést végzõ szolgákat lenyilazták, majd a Szárazér földgátját elbontották.
- Peregtõl a két Hódos irányában (Hmvhely felé?) egy tyumenyre nyugszik Atilla. Aladárral Tyumenybe távozott Daróc is a temetés utáni testvérhac lezártával.

- Arvisura vázlat - 74.

269. Arvisura, második rész.

- Daróc a Turgaly kapuban letelepedve Bolári Merbolyát vette feleségül. Ikerfiaik születtek Gerenna és Balog.
- Atilla halála után kitört pusztaszeri testvérháborúban egyébként Aladár gyõzött (korábban Neki ígérték a fõvezérséget), de Dédes kibékítette õket. Ezután vándoroltak el keletre, kivéve Csabát. Nagy emberveszteséget okozott a belharcuk.
- Szöged, Maros és Dédes fia volt ekkor Atilla sírõrzõje, egészen 505.-ig õrízték Atilla sírját. Az Öregek Tanácsa minden télen Õsbudán (Buda egykori székhelyén, ma Budakalász) tanácskozott, ezen Dédes is résztvett. Az elsõ alkalommal elengedték a hadifoglyokat, de aki közülük akart, az maradhatott. A Rómába viszatérõkkel üzentek: békét szeretnének.
- Csabával egyébként 11 hun tyumeny (110 000) ember maradt vissza.
- Nekese Vasváron (Ózdon) sok vasat gyártott, Ózdon sámánképzõ is mûködött, Dédes vezetésével. Dédes 24. unokája 467.-ben született meg.
- Dédes végrendelete szerint õt a Bálványoson elégették, hajnaltáncot is jártak a máglyájánál és a feltámadt szél vitte szét a hamvait. A megmaradt csontokat egy  emberfejû aranyos úrnában helyezték el a falujában.
- Ózd körül kisebb várak épültek kõbõl, fából, fõleg Center (Piroska elsõ férje) faluja mellett (ennek ma is Center a neve, Ózd részeként). Center építési balesetben halt meg 452.-ben.
- Ezután ment Stopfhoz Piroska feleségül, aki szintén hadifogoly volt. Ekkor sok hadifogoly nõsült itt meg és itt is maradt. Egy olasz pl. Liszkát (a kabar Liszka özvegyét) vette el feleségül (Olaszliszka!).
- Piroskát 468.-ban egy vaddisznó ölte meg. Az õ porait Putnokon helyezték el, a csontjait pedig Ózd mellett, Németvárban.
- Stopf visszatért Hilda nevû lányával a hazájába a Spree partjára, 4 dadával és 24 harcossal.
- Stopf megtalálta a rokonságát, akik meglátogatták õket. Itt a kísetében lévõ katonák éppen medvehúst ettek, ezért ezt a helyet elnevezték Hild-Beerinnek. Az úzok ezt a nevet Berlinnek mondták.
- Húsz év alatt felépítették Berlin városát, ebbõk a katonák és az úz kõfaragók a központi részt. Doma vezetésével késõbb részben hazatértek Ózdra, majd Domaházát -vagyis ennek helyét- kapták meg Nekese fõsámántól. Doma hozta vissza Hilda esküvõi fejékét Berlinbõl.
- Szöged felesége, Szörényke Csaba lánya volt, a lányukat, Hajnalkát is ezzel a fejékkel vette el ÉRD hun vitéz.
- Õsbuda közelében a Duna szigetén (a Hajógyári lehetett) hajó- és fegyverártás folyt.
- Csaba a székihunok egyik vadászatán meghalt (fiatalon).
- Nekese Õsbudára ment lakni, ide sok gyógyfüvet is elvitt, melybõla lábfájós Dunna asszonynak is adott, amitõl meggyógyult és Torbágy nevû unokája esküvõjén még táncolt is.
- A Doma-Torbágy esküvõn keresztény és õsi hun szertartás is volt.

- Arvisura vázlat - 75.

269. Arvisura, harmadik részTür és Szerényke rovása 470-530.

- Amikor Daróc felesége meghalt, akkor õ hazaindult az apjához, Nekeséhez.
- A Béla (Bjelája a mai neve) folyó melletti vagyonos magyariak voltak a Boláriak, ahová Tomaj sámán is tartozott.
- Nekese a Dunánál létesít pesteket (kohókat), egyszer itt még Stopf nevû veje is meglátogatta az unokájával, Hildával. A Dunán Nekese vastelepére tömlõs átkelés mûködött a Hajógyári szigetnél. A szigeten ötvösmûhelyek is voltak.
- Dunna asszony 498.-ban halt meg, õt az Õsbuda alatti gyógyforrások közelében temették el.
- Ekkor az Öregek Tanácsa Dunna asszony vejét, Sziktivárt választotta fõvezérnek.
- Nekese Gerõc sámánt és felsõõri papot Rómába küldte tárgyalni, tájékozódni a kereszténység felvételével kapcsolatban. A keleti rokonokkal elég sûrû és rendszeres kapcsolatban állt Nekese.
- Aranyosszéken ebben az idõben is dolgoztak még ötvösök.
- Nekese az unokáit Budára rendelte, hogy itt tanuljanak.
- A törzsek létszáma nõtt, osztódtak is, területi terjeszkedésre is kényszerültek, pl. a kunok a kiskun - nagykun területeken, besenyõkun területeken.
- Az Õsbudán történõ sámánképzésben még az Altájból érkezettek is résztvettek.
- Nekese kereskedelmi hálózatot is szervezett, kül- és belföldre. Jó kapcsolatot épített ki Berlin felé is, Berlin várának belsõ õrsége hunokból állt.
- A Hun Birodalom fejedelmi székéért 503.-ban a végzett sámánképzõsök között vetélkedõt szerveztek. ILONA, Csaba menye tünt ki tudásban lovaglásban, kézügyességben (ötvösséget is kitanulta, az õ munkája az un. "nagyszentmiklósi kincs"). Csaba egyetlen fia, Zsolt 485.-ben vette Ilonát feleségül. Aranyosszéken laktak. A versenyt Pusztaszeren Ilona nyerte meg, így õ lett a fejedelem, "Gyijó" Ilona néven. Ilona a Dédes leszármazottakkal átszervezte Õsbudát, a hun birodalom központját.
- Nekese fõsámán 508.-ban halt meg, Õsbudán temették el, 96 éves volt. Atillával azonos évben született.
- Nekese élete végén már több helyen létezett vasgyártás: Ózdon, Pesten és a nyugati határ közelében (Vas megye), sõt Erdélyben.
- Aladárnak és Szalajkának Ural-Budán (Béla törzs mellett) két fia született: Ambenik és Debrecen. Ambenik jól lovagolt és sámán lett, Szatymazt (jász) vette feleségül.
- Debrecen a nagyanyja, Dunna kérésére visszajött és a jászoknál lett fõtárkány.
- Szanka sámán (Maros és Dédes unokája) felesége Majsa kun lány lett, az õ elsõ gyermekük volt Gyijó Ilona (a nép Tündér Ilonának nevezte késõbb), akit fejedelemnek választottak.
- Ilona kishuga, Iduka 493.-ban született, akit Ilona a másik hugával -Ibolykával- nagyon szeretett. Ilona Aranyosszéken tanulta az ötvösséget. A nagyszenttmiklósi kincsbe belevéste Ilona az Iduka nevet.
- Ilona férje, Zsolt egy kalandozás alkalmával 500.-ban meghalt. Ilona ezután lett fejedelem, azaz 503.-tól 32 évig. Konstantinápolyban Ilona 530.-ban járt. Békeszeretõ volt, uralkodását is békesség jellemzi, 535.-ban halt meg. A Fehér-tó (Szegednél) volt a kedvenc tartózkodási helye.

- Arvisura vázlat - 76.

271. Arvisura, Túr és Homokos rovása 453-566.. Barkasa és Szankár rovása ie. 900-469.

- Csaba (Atilla fia) halála után Dunna asszony volt a fejedelem. Az Õsbuda (Budakalász) alatti hegyen felépítették Sziktivárt, a központot.
- Ilona Gyijó fejedelemsége idején is egy szarmata csoport érkezett az indiai szaka-szkíta hazájukból letelepedést kérve.
- Ebben az idõben kezdõdött az idõszámítás mai értelemben vett módjának alkalmazása.
- A szarmaták többlépcsõben érkeztek ide: 1. csop. Kövesd alatt, 20-180. években, Egerbe telepedtek, 2. csop. Körösök vidékére, 10-260. években, 3. csop. Szabadkára, Szolnokra, 280-335.
- A Csörsz (vagy Csõsz) vonal védelmét a szkíták adták. A Csörsz vonal szakaszokra volt osztva, határvédelemre szolgált és kiképzésre. A Csörsz egyes részein a rómaiakkal állandó volt a küzdelem Atilláig.
- Ilona a Fehér-tó mellett szeretett lakni, ugyanis itt született. Az õ idejében sok magyar ifjú tanult Turfánban (Újgúria) még egyistenhitû uruki-mani vallást , hitet is. Ilona menye -Bolári Virág- is egyistenhitû volt. Másik lánya, Mária a bolgár fejedelemfi felesége lett.
- A nyugati határokon néha sok volt a csellengõ, be-betörõ, ezek ellen Ilona határõrei felléptek Torda vezérükkel.
- EBBEN AZ IDÕBEN ALAKULT KI -rövidítésként- A SZÉKI HUNOKNÁL A SZÉKELY NÉV.
- A Kuma folyónál rendezett nagysüánon ie. 900. évben Samsudi szarmata lány lett a gyõztes. Õ Toprakal szkíta vezérhez ment feleségül..
- A szaka-szkíták hat törzsbõl álltak ekkor: jász, avar, kabar, szarmata, szaka-szkíta és ugor ( a szkíta tehát öszefoglaló név). Karnaki (Egyiptom) képzésre ie. 620.-ban vezéreket küldtek, akik meggyõzték az egyiptomi bölcseket: az arabok elõl már nem sok ideig védhetik meg a területeiket, kincseiket, népüket. Ezértel kell menteni a kincseket, relikviákat Odoszba, Karnakból. Paszametik fáraó ie. 625.-ben a Hírös Kapuban (Nilus delta) átadta a katonákkal biztosított csapatnak a kincseket, hogy szállítsák el Ordoszba.
- A parszi és a pamír szkítákat -kérésükre- bevették a Hun Törzsszövetségbe.

- Arvisura vázlat - 77.

272/A. Arvisura, második rész. Barkasa rovása, ie. 900-502.. Doma fõsámán rovása, 475-476.

- Magyarkán a szkíta királyi törzs (roxolánok) Kõváron (Kiev) pedig a szarmaták éltek.
- Nekese fõsámán -hosszú életû volt- már Ambeniktõl származó (Aladár fia) unokájának is mondta, lehet, hogy Atillát koporsóstól majd hozzájuk menekítik, Urál Budára, átmenetileg, mert ott sem maradhat majd tartósabban.
- (Nem látták a Szöged vezette õrség jelentése alapján Atilla sírhelyét biztonságosnak. Nekese végleges helyet ekkor nem talált még Atillának.).
- Toprakal szkíta fejedelem törzseinél -ie. 900 körûl- az alábbi jelképek léteztek: - jász (aranyszarvas), avarok (aranykecske), kabar (vadkan), szarmata (visszanézõ jávorszarvas), szkíta (párduc), ugor (rétisas).
- Az Arszák által ie. 330. körûl a perszáktól visszafoglalt területrõl -ott többnejûség volt- sok nõ elmenekûlt - a tözsfõk feleségei, udvarhölgyek- akik a szakákkal megszervezték a roxolánokat .
- A szarmata királylányt, Szabadkát Jazig vette el, aki a Csörsz mentén a határvédelmet vezette. Szadadka Jazig halála után Csatári felesége lett, elsõ fiuk, Kudusulán keletre távozott, ahol a szkíták-szakák vezére lett. Õ Buddhista hitre tért. Utódai idején a szkíta-szaka birodalom Indiáig ért. Egy csoportjuk Ilona Gyijó idején visszajött és Szatymaz vezetésével Szabadka kör-l letelepedett.
- A süángyõztes Doma 475.-ben lett fõsámán. Mivel -keleten- mordvin és hanti földön pestis tört ki, menekülõk érkeztek,a Sajó környékére. Elõször Szécsény vezér jött a lányaival (Csesztve, Szécsényke és Tereske), majd Ipoly hanti vezér Dejtár és Szente nevû lányaival.
- Ilona Gyijó uralkodása idején Altáj Budán volt a fõsámánság, a sámánképzés pedig Bugátban . Mivel Bugát messze van, így Ilona elrendelte, hogy Õsbudán is legyen sámánképzés (530.-tól).
- Ilona 493.-ban a kishuga, Iduka születését követõen két aranytálat készített (nagysztmiklósi kincshez). Felvette -politikai okokból- a kereszténységet Ilona Felsõõrben, titokban.
- Ilona fia Bende ötvös lett, unokája Szamos, 512.-ben született. Szamos is ötvös, Kolozsváron híres mûhelyt mûködtet, majd 535.-ben Ilona halála évében- fõsámán lesz.
- Bulgáriában 530.-ban a kisebb lányát és unokáit Ilona, sok kinccsel, meglátogatta.
- Ebben az idõben (530. körül) a nyugati határnál élõ szkíták már felvették a római vallást.

- Arvisura vázlat - 78.

273/A. Arvisura, Csát és Ilja rovása 341-545.

- Hangun ordoszi nagyfejedelem HUÓ néven lett kínai császár. Az elsõ felesége -kínai császárlány volt- hamar neghalt. A második felesége a káspivári fejedelemnek, Magyarnak a Megyerja nevû lánya volt. Huó minden szempontból jó uralkodó volt.
- Megyerjától ikerfiai születtek, Hunor és Magor, ezután Huó hamarosan meghalt.
- A kínai féltestvéreik -akik jóval idõsebbek is voltak- üldözték az ikreket, ezért õk az anyjuk, Megyerja halála után a Káspihoz költöztek, a rokonsághoz. Itt Dul alán fejedelem lányait vették feleségül. Dul Magyornak adta a Turgaly kaputól az Etilig terjedõ területet, hogy itt éljen, uralkodjon. Hunor pedig Ordoszba költözött, ahol késõbb megnyerte a nagysüánt. Ezután fõvezér, majd fõsámán lett.
- Hunor után Bagamér lett a fejedelem (kb. 400.-ban, õ Atilla apja volt).
- Az ittmaradt -Csaba féle- hunoknál Ilona fejedelemasszony (meghalt 532.-ben) után a fia, Torda lett a fejedelem, majd Ilona unokája Szamos. Suprun is Torda fia volt, õ lett a fõsámán.
- Hunor gyermekei: Bagamér, Mundzuk, Udin, Bõsárkány voltak.
- Buda és Atilla Bagamér fia volt. Hunor rendelkezése szerint Udinnak Rómával kellett kapcsolatot tartania, Bagamér lett Hunor utóda és Mundzuk örökölte Ordoszt.
- Atilla Buda öccse volt, õ 433.-ban vonult be Pannóiába, a Jász síkságra a hunjaival. Bagamér és Ordosz meghatározta Atilla feladatát: hódítsa meg a területet az Atlanti óceánig (ez régi álma volt a hunoknak). Atillát a kabarok is követték, 434.-ben pedig Buda vonult be kazahunokkal, úz törzsekkel.
- A fõsámán Buda lett. Jákó (úz volt) lemondott ugyanis a fõsámánságról, mert balesetet szenvedett az Etilnél és visszafordult Ordoszba. Maga helyett Deédest (Dédes) a lányát küldte ide Budával. Az ordoszi sámánok szerint félmillió lovas kell a terv végrehajtásához.
- Egyúttal a fejedelemséget is áthelyezték Ordoszból Õsbudára. Ordoszból a távozók túl sok aranyat is elhoztak, melyet az ottmaradottak kifogásoltak. (A nagy csata ill. Buda halálának leeírása következik, de az elõzõekben ezt már a vázlatok tartalmazzák).
- Az Öregek Tanácsa hiába jelöli Buda fiát, Aladárt Atilla halála után fõvezérnek, ebbe Atilla ikerfiai nem egyeznek bele Réka biztatására. Testvérharc a következménye, nagy emberveszteséggekkel és az egység szétszakítására is sor kerül.
- Aladár megy a legtávolabbra Pannóniától, székvárosa a mai Tyumeny (a manysiknál, az Ural keleti oldala elõtt), azaz Ural-Buda, akkori elnevezéssel. Ellák a Fekete-tenger-Etil térségében telepszik le, Dengizik pedig tõle a Kárpátokig. Csaba ittmarad.
- Bõsárkány palotája a Fehér tó partján (Szeged) volt. Kincses Kolozsvár az 500-as években ötvös-központ lett. Torda fejedelem uruki keresztény volt, de Rómában is megkeresztelték. Felesége, Iboska az Ibbs melletti határõrség parancsnokának lánya volt, bajor anyától származott.

- Arvisura vázlat - 79.

274/A. Arvisura, Csát fõsámán rovása iu. 568-600.. Szankár rovása 570-600..

- Ordoszban Újgúr fõsámán új rovásjeleket szerkesztett, szükség volt rá az úhangzásokhoz. Farkas sámán pedig a mongolok részére szerkesztett új jeleket. Farkas Újgúr veje volt.
- Újgúr után Karcsú lett a fõsámán, azonban õt –kapzsisága miatt- megölték. Újgúr ükunokája Újgúr-Báj volt, akinek avar nõ lett a felesége, 12 gyermekük született, a két legidõsebb: Szelegárd és Szekeszárd voltak, majd Igal és Báta következett, az utóbbiból jó kõfaragó lett.
- Szekeszárd a szavárdok fõsámánja lett.
- Baján avar fõvezér és fejedelem Szekeszárd fõsámánnal éskilenc törzzsel indult Pannóniába, Bugátból (Aral-tó környékén volt). Szekeszárd felesége, Keszõke, Baján huga volt.
- Csát a Jász síkságon várta Bajánékat Baranya fõtárkánnyal. Baján, amikor megérkezett, Csát lányát, (II. Ilona) kérte feleségül, aki miatt a Csörsz árok elkészült. Még a honfoglalás évében 568.-ban volt az esküvõjük, Budaváron. Baján özvegyen érkezett ide, az elsõ felesége a Balog-Bolári származású Bajalán volt, akitõl GYÕR nevû fia származott. Baján hugai: Keszõke és Telena voltak, Gyõrt õk nevelték fel. Az új felesége, II. Ilona pedig fiává fogadta Gyõrt. A Baján-Ilona házasságból 6 fiú született: Bécs, Pécs, Décs (Bécs neve tehát innen ered).
- A 600. évi nagyszalát Pécsen rendezték meg.
- (Kazár=kaza hun...székely= székhelyi hun)
- A magyari-alán-bolgár államot (az avarokat) 650.-ben gyõzték lea kazárok, 748.-ban pedig teljesen megszüntették.
- Szekeszárd avar fõsámán, aki a Bajánnal Bugátból Pécsre települt, az öccseivel kutatni kezdte Atilla sírját (további szándékát nem ismeri az Arvisura). A széki hun harcosok elüldözték Szekeszárdot Szeged környékérõl és meg is sebesítették (meg
jegyzés: ez is bizonyítja, hogy Atilla székhelye erre volt).
- A Kárpát-medencében 3 helyen volt sámánképzés: Kolozsváron, Õsbudán és Baktiváron (Báta).
- Ordoszban Ujgúr 435.-tõl lett fõsámán, a veje, Farkas pedig 452.-tõl, unokája Tolna 476.-tól, a megölt mongol Karcsú 504.-tõl, majd Újgúr ükunokája Újgúr-Báj is fõsámán lett.
- Szekeszárd apja volt Újgúr-Báj.
- A bátok (avar papok) feladata a béke és szeretet hírdetése és a törzsek védelmének megszervezése volt. Az avarok az országuk szélére idegen papokat telepítettek.
- Pécs ebben az idõben szellemi központ volt.
- Gyula ordoszi fejedelmet ebben az idõben megtámadták a kínaiak, de vesztettek.
- Ujgúr-Báj halála után a fia, Igal lett a fõsámán, az õ második felesége kínai nõ volt.
- A kínai nõ szülei új várost alapította Ordosz szélén: Patout (570. körül).
- Baján parancsára a Rozsnyóval érkezõk felépítették Rozsnyót és Barca várát (Borsodban van Barca) és Vasvárt, ahol nyílhegy és szegkovácsok dolgoztak.
- Ekkor Gyõr, és Pécs avar, Marosvár székely, Budavár kazahun, Gyönkés Vasvár úz, Diósgyõr kabar város volt.
- Pusztaszeren 575.-ben nagysüánt rendeztek. Itt még Gyula tenyõ is megjelent Csát fõsámán mellett a figyelõdombon.
- A válogató verseny után 24 aranysisakos ifjú maradt versenyben. Hatalmas porban zajlott a verseny. A magyari Alpár lett az elsõ (Õ 1 tyumennyel 575.-ben érkezett, tehát Baján után) a második Verõce besenyõ, a harmadik az avar Bakar lett.
- Alpár letelepedést kért Bajántól. Alpárt (a ma is létezõ település õsét) ekkor alapították meg. Verõce is letelepedhetettaz embereivel.

- Arvisura vázlat - 80.

275. ArvisuraBoza, Györke és Pozsáló rovása 410-600.. Gyõr, Rozsnyó és Pozsáló rovása, ie. 80- iu. 600.

- Az avaroknak a honfoglalásuk körüli idõben 9 törzsük létezett. Báj avar fejedelemasszonynak 575.-ben 6 fia élt a jász síkságon.
- A besenyõknek ekkor 8 törzse volt. A magyariakat (1 tyumenyt) idehozó Alpár nagytudású, nyugodt és megfontolt ember volt, Õ lett Baján után a nagyfejedelem. Újragondolták a nyugati és déli határõrizet szervezetét és változtattak ezen Alpárék, Gyõr ifjúsági fejedelemmel (Baján fiával).
- Ebben az idõben érezhetõ volt a térségben Róma és Bizánc befolyásának növekedése.
- A Bolgárok a bizánci térítés mellet elszlávosodtak. A karatán besenyõk törzse a szlovén nyelvet vette fel. Verõce törzsének egyrésze pedig a horvát nyelvet kezdte beszélni.
- A 600. évi nagyszalán határoztak a rovásírás fajtájáról, alkalmazásáról.
- A nagyszalán az a vélemény alakult ki, hogy nemcsak katonai, hanem a tudományok terén is fel kell zárkózni, sõt megelõzni más népeket.
- A nagyszalán az ordoszi, Altáj-Buda és Ural-Buda küldöttei is jelen voltak.
- Az Avar Birodalom Székhelye 580.-tól Győr lett..
- A Pécsi 600. évi nagyszala 24 napig tartott, délelõtt 3-5 pergõ (homokóra) ideig (óráig) tanácskoztak. Telena mérte az idõt és nála volt a csengõ. A szünetben rimalányok frissítõket hoztak.
- Megállapították, hogy a római légiók maradványait Atilla elûzte. A szláv átvonulással kapcsolatban tudták, hogy a tótokat a németek ûzték el északról (részben) és õk engedélyér tesedeztek, ezért merült fel, hogy megengedik az átvonulást részükre délre (Balkánra). Voltak azonban olyan déli területek is, melyeket nem akartak a részükre átengedni, ezek sorsa azonban megpecsételõdhet. Alpár nem bízott meg az esküdözõ vezérükben és nem javasolta az átengedést. Szerinte a keresztény papok fel fogják az avarok ellen biztatni az átengedett szlávokat, ebbõl pedig összeütközések lehetnek. Gyõr és Baján az átengedés mellett szavazott Alpár ellenében. Az átengedettek határõröknek sem váltak be.
- A nagyszalán az addig nem nyílvános rovásírás és történelem közkinccsé tételét is felvetették, de ezt a többség leszavazta (megjegyzés: a mai napig ható hibás döntés volt).
- A névadáson is vita volt: õsi név+latin név együtt használatának bevezetését megbeszélték.
- A bolgár- magyar szövetség 650. körül szünt meg a kazárok beavatkozása okán. Haram fejedelem parancsára a bélavári kincseket az Avarbástyába szállították, mert nem voltak ott biztonságban. Az avarbástya 9 szintes épület volt Budától 3 napi járásra.
- Megtartották a 700. évi nagyszalát is, melyen a megnyitóbeszédet még az öreg Haram fejedelem mondta. A nagyszala az avarbástyán volt.
- A nagyszala témája volt az a tény is, hogy túl sok idegent fogadtak be, akik néhol túlsúlyba is kerültek. Róma pedig birtokokat szerzett a határainkon. Megállapították, hogy az avar temetési szokások -vezetõknél- pocsékoláshoz vezetnek: túl sok aranyat, állatokat temetnek el a halottal és még szolgákat is. Ezen változtattak.
- A Magyar Törzsszövetségtõl érkezett III. Csaba fejdelem elmondta, hogy Ordoszt már nagyon elárasztották a kínaiak, Kazária pedig elzsidósodott.
- Az uruki-mani hit püspökségét elüldözték Van városából (ma Kelet-Törökország) és Magyarkából. A papképzésre vonatkozóan elhangzott, a kispapok az uruki hit elsajátítása után menjenek el Rómába is tanulni. A határokon sok betörés volt, ezt vissza kell verni. A sámán tudományokat a nép számára is tanítani kell (gyógyítás).

- Arvisura vázlat - 81.

28. Arvisura, Tudun és Lajka rovása ie. 1495.- iu. 800.

- Arnó avar vezér ie. 1480.-1465. között érkezett embereivel Itáliába, hajókon. A késõbbi érkezõk szövetségre léptek Arnóval, vagy utódaival (RASNA Szövetség).
- Arnó érkezése után 72 papot képeztet ki a népe számára.
- A tengerrõl érkezõ népek ("tengeri népek") sokszor megtámadják õket, de ie. 1145.-tõl ezek a támadások megszünnek. A kezdeti birodalomalapítás után a gyarapodás ideje következik és kb. ie. 1000-ben kezdõdik az etruszkok fénykora. (Arnót jóval megelõzve Etúr volt valaha a fejedelmük a régi õshazájukban, innen a nevük).
- Az etruszkok körüli un. "bari" népek jobban szaporodtak az etruszkoknál.
- Pannon ie. 800 körül lép kapcsolatba az eztruszkokkal (elsõ álomása ez az ordoszi feladatok végrehajtása érdekében). Javasolta az itt élõk szorosabb összefogását, egységes birodalom létesítését, de ezt az Arnók nem fogadták el. Így a tengeri népek lassan, ie. 400 körül felõrölték a RASNA Szövetségeben élõ népet. A RASNA Atilla megérkezésével kapott új erõre (rokonnépnek tekintik egymást, ami igaz).
- A tengeri népek is szövetkeztek (Õk a latinok, umberek, ligúrok, szabinok, szamniták, barik stb. voltak). Az etruszkok alapítoták meg Rómát. Pisa etruszk kikötõben ie. 390.-ben nagy földrengés tört ki, ezért a kikötõ víz alá került, ölnyire.
- Ezután a gallok betörései sûrûsödtek, több várost felgyújtottak (Felsina, Mantua). Az etruszkok fegyvereket kényszerültek gyártani a latinoknak.
- Keszt Asszony ( a Kalágében meggyilkolt Bõs avar fejedelem felesége) is résztvett az Avarbástyán indított képzéseken, (õ IV. Csaba lánya volt egyébként) mint oktató. Õ Magyarkán végezte el az iskoláit. Bõssel õk az Avarbástyán kötöttek házasságot. Piroska kövét Keszt koronájába építették be.
- Ázsiában nagy földrengések voltak 799.-ben, így onnan sokan érkeztek Jászvásár térségébe.
- Nagy Károly és a szövetségesei (a pápa, a kordovai emír) meg akarták semmisíteni az avarokat (800. körül, errõl már több arvisura tartalmaz leírásokat).
- Pannon idején a Dunántúl õrparancsnoka Nyék -szavárd magyar- volt. Az etruszkok történetét (arvisuráit) rovásírásos formában átadták Pannonéknak, ordoszi továbbításra.
- Arnó etruszkjai Koronában és Firenzében (Firenze Arnó szobrász unokája volt) városokat építettek. A hegyi avarok Bolsenában, a zagrosz-jürcsi avarok Marsa Bottóban, a szavárd magyarok és oszétok Populónában, a pelazgok az Adria rdok Felsinben, a lüdök Cerveterinél, a hikszoszok Volterrában, a szabírok Vejiben, a tirén-etruszk hajósok Pompeiben telepedtek le.
- Az etruszkokhoz sok új letelepedni szándékozó érkezett, hajókkal.
- A Latinok az Atlantiszról érkeztek.
- Az Etúr féle avarok csak egy részét képezik a teljes avar népességnek, õk különváltan éltek a többiektõl Itáliába költözésük elõtt a Földközi-tenger partján, Itáliába való bejövetelükkor a többi - tõlük keletebbre élõ- avar a régi hazájában maradt, fõleg a Káspi mellett. Ez vonatkozik más hunfajú népelemekre is, akik az Etruszk gyûjtõnéven szerepelõ közösség tagjai lettek. Akár Arnóval érkeztek, akár késõbb.

- Arvisura vázlat - 82.

287. Arvisura, második rész. Mikó és Halics rovása 453-805.

- Nagy Károlynak az avarok ellen háborúzó csapatait Ennstõl Gyõrig csapás érte: az avarok elhajtották az állataikat, elszállították az élemet és felperzselték a földeket.
- Gyõr elõtt Károly csapatai megtorpantak. A templomokat viszont kirabolták, 13-14 szekér aranyat szállítottak el ezekbõl. A kincsekbõl épült a kölni, az aacheni dóm és egyebek.
- Bõs tudun (avar fejedelem) meggyilkolását Kalágéban, az utcán alatinok szervezték meg, Bõs itt Piroska lánya esküvõjén mindenféle kérés ellenére megjelent. Bõs után a fia, Pelsõc lett afejedelem. Keszt asszony mindig kifizette a tizedet Rómának az egyház helyett! (Ekkor, azaz Nagy Károly korától már tizedet vezet be Róma).
- A baszkok az arabok hódítási terveirõl tájékoztatták az avarok vezetõit. Pelsõc Pásztón uruki-mani püspökséget alapított (sok áttelepülõ volt a Dunántúlról).
- A hunok 453.-ban a Kárpátmedencébõl keletre távoztak (Aladár,Ellák és Dengizik) csak Csaba maradt itt Dédesékkel és az anyjával, Rékával. Az Ordosz környékén élõ avarok nyugatra távoztak innen és Aladárhoz csatlakoztak (Turgaly-Ural-Etil térsége).
- Itt viszont az altáji törökök megtámadták õket, ezért délebbre a kazárokhoz mentek, Bakátba.
- Õk 550. körül azonban innen -Bakátból- is kivonultak és a Don folyón átkelve nyugatra indultak. A frankokat 562-563. években megtámadták a Dontól nyugatra. A frankok ekkor Bizánc segítségét kérték. Az avarok azonban a longobárdokkal szövetkezve legyõzték azútjukat álló gepidákat és bevonultak Pannóniába, az Enns folyóig (Baján vezetésével) 568.-ban, a bevonulás, letelepedés pedig 15 évig tartott. (9 törzs). Alpár tyumenyje 575.-ben érkezett Pannóniába.
- Így tehát Baján fõvezér vezetésével végrehajtották az avar honfoglalást.
- Az avarok Dunaszekecsõnél keltek át a Dunán és a sirmiumi római helyõrséget is legyõzték.
- Vallási türelmet gyakorolta, õk pedig az uruki vallás hívei voltak. Délfelé ekkor a görögökkel érintkeztek, akik még ebben a térségben éltek.

- Arvisura Vázlat 83.

288. Arvisura, második rész. Edemen rovása iu. 29-838.

- A honfoglalások számát többen háromban jelölik meg, ezek:
- Atilla 433.-ban--hun,
- Baján 567-582 között, avar,
- Álmos-Kurszán-Árpád-Lebed 895/96. magyar.
- Ar avarok 585.-ben déli bánságokat állítottak fel, ezk még ekkor a görögöktõl védték a területet. Alpárt a morvák legyõzése után a szláv papok megmérgezték.
- Ebben az idõben Bizánc adót fizetett az avaroknak. A könyörgésükre a délre átengedett szlávok Róma biztatására lázongtak az avarok ellen, de ezt az avarok leverték. Kuvrát bolgár fejedelem 680.-ban alapított önálló államot. Alpárnak igaza volt, amikor nem szavazott a szlávok átengedése mellett, többször kellett ugyanis a horvátok, szerbek ellen harcolni.
- Az avarok jólétet teremtettek hazájukban és 670.-ben egy keleti (bakáti) avar csoport betelepedésével a katonai erejük is megnõtt.
- Ebben az idõben Bizánc és Róma szövetsége is erõsödött. Az uruki püspökség 630.-ban költözött Van városából Magyarkára, ahol még egy ideig létezett.
- A lovasság rendszeres kiképzését az avarok a Csörsz vonalon végezték. Az avar birodalom 638.-ban három részbõl állt: Gyõr (Tudun vezér), Szavárd és Kürt területébõl (utóbbi kettõ keleten volt). A fõkagán a Tenisúr (Don) mellett székelt.
- A magyarkai püspökséget hamarosan a mohamedánok kezdték fenyegetni (600. után).
- Az Öregek Tanácsa 25 fõbõl állt. Az avarok késõbb feladták Boroszlót (Szilézia) Iglót és az Albánságot , itt morva, szlovén, horvát és szerb államok alakultak.
- Ebben az idõben a sóvári (Salzburg) érsekség telepeket létesített a Rábától nyugatra és innen indutak az avar templomok kirablására is a pribékjeik. A passaui érsek a Rábától északra szlávokat telepített az országba (tehát nem õshonosak).
- Uruk (sumér város) közössége 226.-ban szembeszállt a pártus Garé isten híveivel (itt egyistenhit volt régebben, nyílván ez azt jelentette, hogy visszatért régi egyistenhitû vallásához).
- A Magyar Törzsszövetség 181.-ben megalakul (fejedelmeinek névsora és a törzsszövetség helye késõbb).
- Béla Káld pateszi (és király) lányát, Nurát vette Béla feleségül. Mani pap és arbag (a késõbbi igehírdetõ és mártír) adja õket össze 245.-ben. Béláék a Kámához mennek, aholKáma fejedelemtõl átveszi a hatalamat 250.-ben.
- Uruk városát ezután elfoglalják a perzsák. A püspökség ekkor elmenekül a városból.
- Az igehírdetõ és az adóellenes egyistenhitû Manit a peruzsa Csõrös király 290.-ben megöleti, megnyúzatja és kitömeti, táblát akaszt rá: így jár az aki az adók megtagadására buzdít.
- A Magyar Törszszövetség életében fontos dolog történik: Balog ifj. fejedelemfi egyesíti az eddig lazább szövetségeben lévõ törzseket 540. körül. Az õ felesége Magyar fejedelem Bolári Bolárka nevû özvegye lett.
- A keleti uruki-mani püspökség -Magyarkáról- Gyõrbe költözött. Õk Bibliával is rendelkeztek, az újtestamentum egyes részeit is tartalmazta a szent könyvük, mint Jézus tanítását. Az Ótestamentumot nem ismerték el, a leírtakat ugyanis a Káldeus Bibliából (nem található már ilyen) vette Mózes, ezeréves idõbeli elcsúszással (idõbeli és térbeli zavarok).
- A kazár birodalom megalakulása a 630. körüli évekre tehetõ.
- A 700. évi avar nagyszala megszüntette az emberáldozatos temetkezéseket.
- A frank terjeszkedés 776.-tól Isztria elfoglalásával indult meg. A baszkok a frankok utóvédeit a spanyol hódítás idején megtámadták és a fõcsapatokban is kárt okoztak. Nagy Károly ebbõl a helyzetbõl nehezen menekült meg. A frankok végül 782.-ben egyeztek meg az avarokkal, mert az Ibbsnél betörõ frankokat Bõs legyõzte, A frankok a kialakult határt elismerték. A bajorokat viszont a frankok gyõzik le.

- Arvisura vázlat - 84.

289. Avarok és Nagy Károly. Avar kincsek elrablása.

- Nagy Károly az avar õrség visszavonását követelte az Ennstõl az Ibbshez. A pápa ebben is támogatta Károlyt. Az Elbán túli szláv papok az avarok ellen lázítottak ebben az idõben is.
- Bõs Tudun megtagadta Károly követelésének teljesítését, egy szerzõdésszegés okán. Marosszéki és szegedi tyumenyeket irányított Pozsony térségébe Bõs. Kalágénál (Klágenfurt) is gyõztek az avar csapatok.
- A nyugati határokról -Pannonhalma-Veszprém-Kanizsa- Bõs visszavonta a csapatait és ezt a részt felperzselte, mert a keletrõl kért segítség késett. Bõs Bécsbe költözött. Károly fia megtámadta Isztriát 791. aug. 23.-án és ennek õrségét megölte.
- Hiába vitték elé az Uruki-Mani Bibliát: békesség Nektek, hiába ajánlották fel a megadást Isztria védõi.
- Amikor azonban 1 tyumeny avar megjelent a frankok megfutamodtak. Kalágénál az avarok legyõzték a frank-logobárd sereget. Károly 791. szeptember 16.-án újabb támadást indított, ekkor minden avar védõ elesett, a megérkezõ 3 székely tyumeny azonban és Igló valamint Boroszló katonai csapatai tönkreverték Károly seregét. Minden Károly-katonát Gyõrnél ill. feljebb, a Dunába szorítanak az avarok és Károly Morva melletti fõerõivel szintén ezt teszik. Károly Szombathely felé menekült. Az Enns körüli harcokban Béla napokig ellenállt, majd visszavonult. Az Ulm vonalon Kadosa harcolt hõsiesen. Végül a frank-bajor sereg éhezve vonult be az üszkös Bécsbe. Gyõr felõl a frankok hullái borították a Duna vizét. A Károly fõseregének megfutamodására Gyõrbõl elindultak a frankok délfelé, segíteni azonban egy avar csapat viszaterelte õket. Ekkor Sopronba mentek, ahol a kabar õrség megfutamította õket, ezért Régensburgba lovagoltak. Ezzel befejezte Károly a támadásit, serege 90%-ban elpusztult.
- A 800. évi nagyszalára minden törzsszövetségi nép képviselõjét meghívták az avarok, még a tungúzokat is. A nagyszala Szolnok térségében volt.
- Károly azt gondolta, hogy másként próbálkozik az avarok legyõzésével. Bõsnek ugyanis 9 lánya volt, õket frank "lovagokkal" gondolta összeházasítani, ezáltal Bõs birodalmát békésen megszerezni. Károly 9 embere 792.-794. között kérõként jelentkezett Bõsnél. Egy longobárd nemes és Bõs egyik lányának az esküvõjén Kalágéban, 795.-ben Bõst itáliai bérgyilkos ölte meg az utcán. Ezután pedig minden võ a jussát követelte Avariából. Minden uruki templomot ráadásul ki is raboltak a "lovagok" és embereik. Végül a võk katonái és udvari népe általában beolvadt az avarok közé.
- A pápa tanácsára Károly Paulinus fõpapot indította rabolni az avar templomokba, az avarok térítése címén. Szombathelynél is sok avar kincs távozott az országból. Az avarok -késõn intézkedve- a megmaradt kincseket ekkor elrejtették egy kolostorban.
- Paulinus minden uruki egyházat kifosztott. Csak Szolnoktól északra volt biztonság. Jászvásár térségébe 799.-ben érkeztek meg atörzsszövetség legkeletibb törzseibõl betelepülõk. Õk az uruki tanokkal ismerkedtek, Náluk a Buddhizmus és az iszlám tanok terjedtek el már ekkor. Õk a sok keleti földrengés miatt laktak jurtákban és nem kedvelték a kõházakat.
- A pápai térítés folytatódott a 800. évi nagyszala idejében is. A magyarok létszáma 10 tyumeny volt ekkor, az avaroké összesen 50 tyumeny. A Duna két oldalán Zebegénytõl Penteléig 3 tyumeny - uruki hitû- törzs állomásozott. Õk is készültek a fegyveres támadásra a frankok és a pápaság ellen. Látták ugyanakkor: a Pannon földet csak hosszabb idõ alatt foglalhatják vissza.

- Arvisura vázlat - 85.

290. Arvisura, Bodor és Ügyek rovása ie. 112.-iu-896.

- A Fehér Hunoknak több törzse volt: mordvin, manysi, mari, suoma, észt, lett, komi, vepsze, vót, õk a Sárga folyó forrása alatt éltek (Lancsou van erre ma és a Kanszi tartomány).
- Ahol a Sárga folyó kettéágazik - a fehér hunoktól távol, északon- ott a fekete hunok, az avarok, a kabarok telepedtek le. Ordosz alatt pedig az úzok (a mai palócok õsei), kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuanok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, újgurok és a mandzsu törzsek (az Arvisura a törzsek "alaphelyzetérõl" egy vázlatot tartalmaz).
- A Hun Törzsszövetség szétrajzása a kínaiak nyomására hamar elkezdõdik, ebben persze a szaporodás, a sivatagosodás, a földrengések, a járványok stb is közrejátszott.
- Minden idõben sok nézeteltérés és sok összecsapás történt a kínaiakkal. Matyó fõvezér pédául a Nagyfalon át a Hun síkságot fogalalta el, 200. körül.
- A kínaiak a "béke és barátság" szerzõdés alapján sohasem fenyegették Ordoszt, a törzsszövetség fõvárosát. Ordoszt még a Nagyfal is elkerülte (térkép!). Ordosz nemcsak fõváros, hanem egy fontos kegyhely is volt, megfelelõ õsi nagy ünnepek megtartására alkalmas hely.
- Ordosz szerepe idõnként meggyengült. Végleges elköltözése azonban Buda fõsámán idejében történik meg, amikor Õsbudára költöztetik, 435.-ben, a relikviákat is elhozva.
- Az avarok tiszteletben tartják Õsbudát.
- A Magyar Törzsszövetség az arab fenyegetés hatására a Megyer törzs vezetésével Magyarka környékére vándorolnak, a nem túl messze lévõ uralkörnyéki hazájukból. (URAL..uralja a környéket. Ezt jelenti).
- Bagamér hírdeti meg a Nagyvízig tartó (Atlanti-óceánig) harcot, területfoglalást ( a törzsszövetségnek ez állandó ill. õsi elképzelése volt: Nagyvítztõl-a Nagyvízig õk legyenek a terület urai).
- Magyarkán késõbb csak kisszámu kabar és hun maradvány maradt hátra. Ordoszból 570. után települnek át nagyszámban törzsek Magyarkára, az Öthegy mellé. Itt melegforrások is voltak ekkor, melyeket használtak. Késõbb 820.-ban testvérháború tör ki a Káspi és az Aral között, ekkor az itt élõ úzok is Magyarkára telepednek. Álmos (elõször õ fõsámán) az Etelközben (Etilközben, azaz folyóközben) és Keveváron (Kiev környéke) sámánképzést indított.
- Álmosék több okból, melyben közrejátszott a besenyõk, a kazárok és a bolgárok ellenségeskedése is, elhatározták, hogy bejönnek a Kárpát-medencébe, melyet ekkor az északi szlávok elözönléssel fenyegettek.
- Ebben az idõben a hunok három területen éltek: Ordoszban (besenyõk, mongolok), Káspivár (kazár) és Õsbuda-Gyõr (fõleg avar és Atilla maradék hunjai).
- Edemen 792.-tõl lett a magyarok vezére a Megyer törzzsel, a kazárok a déli határuk védelmére - az araboktól- ide magyar és kabar törzseket telepítenek.
- Edemen a 825. évi kazár vereség (arabok gyõztek) után kivándorolt Káspivárról a törzsével, nem akarta a vesztes kazárokat tovább támogatni.
- A Hun Törzsszövetségben annak megalakulása óta (ie. 4040.) a széki és a kazahunok képviselõje mindig a hatalom részese volt valamilyenképpen.
- Álmos felesége ENÉH rimalány volt, 3 fiuk (Kurszán, Gyula és Árpád) és egy lányuk született.
- A vérszerzõdés idején Álmos már nemcsak fõsámán, hanem õ a fejedelem és a fõvezér is egyben.
- Ebben az idõben a Don volt a magyar-kazár közös határ.

- Arvisura vázlat - 86.

290. Arvisura, második rész. A Magyar Törzsszöv. honfoglalása, Álmos halála.

- A kazárok 860 körül már nagyon megroppantak, legyengültek.
- Ügyek elsõ felesége -Álmos anyja- Emese volt. Ügyek Emese halála után Bizonykát vette feleségül, akit a kazárok egy örökségi ügyben tett kilovaglásakor megöltek. Ezután Ügyek Kücsikét vette feleségül. Mivel Kücsikét Lebed lányát, Lebed engesztelésül küldte az idõs Ügyeknek (a kazárok szolgálatában Lebedkorábban megtámadta Álmost), ezért az esküvõ után Ügyek azonnal rimalányképzésre küldte Kücsikét. Ügyek 862.-ben meghalt.
- Emese a Van tói fejedelem és Madaj asszony lánya volt.
- Álmos a sámánképzésen elsõ lett.
- Árpád, Álmos legifjabb fia tárkány volt, jó kovácsként , harcosként ismerték, testvérei (Gyula, Kurszán) sámánképzõt végeztek.
- Árpád bejövetelük elõtt -felderítõként, rokonlátogatóként- többször járt a Kárpát-medencében, 885.-ben éppen egy germánok feletti gyõzelmet arat, Gyõr környékén. Árpád Rómában fél évig tanulta a nyugati harcmodort.
- Abacil 888.-ban egy járványban halt meg. Kassáról (kabar székhely) VERECKE kabar vezér 891.-ben levelet küldött : a morva papok hódításra buzdítják az északi szlávokat. Kérik TÉTÉNY fejedelemmel, hogy foglalják el a jász síkságot a szláv betörés elõtt. Az Álmos által összehívott tanács megszavazta Verecke kérésének teljesítését. Árpád csapatai 892.-ben megtisztítják a Kárpátok hágóit (az Uzsokitól a Vöröstorony szorosig) a zavartalan átkelés érdekében. Árpád ezután megjelent Kassán és feleségül veszi Verecke lányát, EPERJEST.
- A leírtak szerint Árpádnak és testvéreinek a nagyszülei: Ügyek, Emese ill. a Van tói fejedelem és a felesége, Madaj asszony voltak.
- Ügyek életében nem engedte elvenni Emesét fiának Álmosnak, hiába voltak már gyermekeik (3 fiú, 1 lány) ezt Álmos csak Ügyek és elsõ felesége Kücsike halála után tette meg.
- Lebed 868.-ban a Magyar Törzsszövetség lovasfejedelme lett. Árpád a honfoglalás kezdetén 47 éves volt. Árpád kapcsolatot tartott az itt maradt hunokkal és avarokkal (az õ vezérük Tétény).
- Kurszán készítette el a honfoglalási és a letelepedési tervet. (l: a vázlatát a könyvben).
- Az avar uralom alatt délre -Balkánra- átvonult szlávok Bizánc befolyása alá kerültek.
- A bolgárok is keresztények lettek, írtották a sámánjaik tanait. A Dunától délre lakó oláhokat is térítették.
- A 800-as évek végén még mûködött a sámánképzés.
- A bejövetelt általában 5 hágón át tervezték, a Borgó hadnagyról elnevezett volt a fõátkelõ szoros. A többi: az uzsoki, munkácsi (vereckei), tömösi és a vöröstorony voltak.
- Amikor a bevonulás végetért, Álmos minden tisztségérõl lemondott. Gyula fiát kötelezték, (fõsámán volt) hogy mondjon ítéletet az apja felett. Õ ezt hajnalig nem tudta megtenni.
- Ezután Álmost a kabarok elrabolták és kabarföldön- saját kérésére- kivégezték (76 éves volt).
- Árpád a honfoglaláskor fõtárkány volt. Álmost végül a kabar sámánok ítélték halálra és hasrafektetve temették el.
- A honfoglaló törzsi és más vezérek egybõl Pusztaszerre mentek, (Atilla õsi központja volt ez), ahol Kurszánt fejedelemmé választották.

- Arvisura vázlat - 87.

291. Arvisura, Álmos rovása ie. 5038-iu. 895.

- A jégkor elmúlása után, ie. 5038.-ban Ataisznál nagyon megemelkedett a Nagyvíz (a Csendes-óceán vízszintje).
- A vízszintemelkedés bekövetkeztekor (földrengések is voltak és a vulkánok is mûködtek) Ataiszról Armogúr fejedelem Kuszkó fiát keletre (Peru), Suvát délre (ma Fidzsi szigetek), Budát pedig nyugatra (Suméria) küldte, gyarmatokat létrehozni. (az Ataisz helyét a könyvben vázlat tartalmazza).
- Buda az ataiszi Tigris folyó nevének "elhozásából" elnevezett (Mezopotámiai) Tigris nevû folyónál Anina ómot alapította meg és Úr városát. Elsõként ide Eridu fõhajós érkezett. Az Úrban épített kegyhely avatására MAGYA fejedelem érkezett keletrõl a 3 fiával, 576 lovasával, ie. 5012.-ben. Magyával MARI, Buda kishuga is eljött (róla nevezik el a késõbb északon alapított Mari városát). Az avatás után jött a hír: e l s ü l l y e d t  az  A t a i s z. Ataiszról kevesen menekültek meg, maga Armogúr is nehezen.
- Magya -új hazát keresve- feljebb hajózott a Tigrisen. Armogúr pedig Úr városába érkezett.
- Magya északon Paripa és Dabósa városokat alapította meg (kb. a mai Mószul környékén lehettek). Magya elsõ fiát KURDNAK hívták. Késõbb Magya feljebb, a Kaukázus déli elõterébe költözött. Magya HUNOR nevû fia kiválik közülük és keletebbre és a Hun-tóhoz (kiszáradt) költözött. Magya legifjabb fia MAGYARKA pedig megalapítja a Kaukázus északi oldala elõtt, az Öthegynél Magyarka városát (Kubán Alföld). Magyarkán hamarosan sámánképzés indult.
- Mari Magyához (özvegy?) ment férjhez, késõbb, Magya halála után, megalapítja északon Mari városát, sámánközpontot is építenek itt. A testvérek tartják a kapcsolatot (messze kerültek egymástól).
- Mirina iu. 181.-ben megengedte, hogy a kabar nép maradékai a déli manysiknál letelepedjenek (Ural keleti oldala). Ez úgy történt, hogy a kabarok lovasai kalandozásra mentek, ekkor a tatárok az otthonmaradottakat (nõk, öregek, gyermekeket) lemészárolták. A visszatérõk pedig ekkor új hazát kerestek. Berény fõsámán Mirina lányát, Isimbájt (ma folyónév erre) vette feleségül. (A kabarok összeházasodtak a manysi nõkkel és õk alkotják a magyarok kialakulásának kezdeti népét).
- Káma halála után Berény és Isimbáj fia, Magyar lett a fejedelem. MAGYAR ALAPÍTOTTA MEG A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉGET. Ebben a nyolc gyermekes családmodellt tartották követendõnek. Kürt -Zsolca és Megyerja fia- Magyar után lett a fejedelem, Béla pedig -Magyar fia- Kürt után uralkodott.
- A törzsszövetség Béla halála után (275.) szaporodás miatt kettéválik, az Etil nyugati oldalán Béla fia, Gyula (Magyar törzsek), míg a keletin Kürt dédunokája, Tarján (Magyari törzsek) a fejedelem.
- Magyari törzsek: Nyék, Jenõ, Gyula, Megyer, Gyarmat, magyar törzsek: Kér, Keszi, Tarján és Kürt.
- A magyarok és a magyariak törzseinek közös fejedelmei vannak, egységet alkotnak.
- Atilla honfoglalásában Eszék mindösze 200 harcossal vett részt, õk ezután nem költöznek vissza. Aladár, aki Buda fõsámán fia volt 453.-ban -Atilla halála és a testvérharc után- újra keletre költözik, tyumenjeivel, Eszék és Dédes Daróc nevû fiával. Aladár Bolári magyar fejedelem Bolárka nevû lányával köt házasságot, Gerenna, Ambenik nevû fiaik születnek. Ambenik a MagyarTörzsszövetség  fejedelme  lett. Ambenik fia II. Csaba is fejedelem lett, azután Kalán majd Ogurd a magyarok és a magyariak közös fejedelme.

- Arvisura vázlat - 88.

291. Arvisura, második rész.. Álmos, Madaj, Barkó, Kadocsa és Pam rovása, 825-90

- A kazárok Magyarkától Albéláig a magyarokat, Magyarkától Bakuig a magyariakat telepítik le. A 825. évi arabokkal történt háborúban a Magyar Törzsszövetség vereséget szenvedett és ekkor kiválik Kazáriából. Ügyek vezetésével pedig 860.-ban legyõzik az ellenük támadó kazárokat. Ügyeknek erõs hadserege volt. Ebben az
idõben Álmos Jászvásáron sámánképzõt vezetett.
- Álmos unokája (Árpád és Abacil fia) Tarhos, 3 nyelven beszélt és  -mint beavatott- döntötte el a honfoglalásuk idõpontját. Abacil 890.-ben halt meg, Árpád 892.-ben vette el Verecke lányát, Eperjest.
- Azzal a feltétellel ment hozzá feleségül Eperjes, hogyha fiuk születik, akkor õ lesz a fejedelem, illetve Árpád utódja (fõtárkány) és nem az idõsebb féltestvérei öröklik ezt (Tarhos, Üllõ, Tass, Jutas).
- Az arabok Madajt a Van tói fejedelmet megölték és a feleségét, Gordáskát a két lányával (Emesével és Aranyossal) rabszolg
ának adták el. Gordáskát egy gazdag görög kereskedõ vette meg, ill. elvette feleségül, Emese asszorügyeki rabszolga lett, Aranyos pedig Hülek felesége lett, Kurdisztánban.
- Árpád elõször már 884.-ben bejött az országba egy ismeretszerzõ kalandozásra, Ungvárra. Amikor a római útjáról megérkezett (888.-ban), akkor szintén bejön az országba, egészen a Zagyváig és a Marosig. Ekkor Tétény vezér volt a kárpátmedencei régi hun ill. avar eredetû lakók fejdelme. Alpár térségét Tétény már 890.-ben Álmoséknak adta.
- Árpád 892.-ben vette feleségül Verecke kabar vezér lányát, Eperjest.
- ATILLA NAGYSZIGETI (Szeged fölött) SZÁLLÁSHELYÉRE költözött Árpád, Csepel nevû emberével, testõrségével.
- Pam a helyzetet többször jelentette Álmosnak. Madaj asszony közben 192 rimalányt képzett ki (szükség volt szülésznõre, ápolóra).
- A honfoglalást 67 800 harcos, 12 200 "idegenvezetõ" lovas és 377 600 családtag kezdte el (457 600 ember). Árpádék északon (Uzsoki szorostól kezdve) 3 tyumennyel, Kurszán keletre 4 tyumennyel vonul fel. A déli hágók igénybevételéhez nem járulnak hozzá, mert a felderítés itt bolgár és besenyõ veszélyt jelzett. Ennek ellenére Álmos délen akar bejönni a medencébe.
- Madaj asszony leltárt készít bejövetel után: Árpád a Kér, Keszi, Kûrt, Kun-magyari törzseinél a veszteség 21 fõ, Kurszánnál a Megyer, Szeret és Barkó törzseknél 29 fõ, Álmos Nyék, Tarján, Jenõ és Ogúz törzseinél a veszteség 11 588 fõ és 8345 ló.
- A bejövetellel tehát az itt lévõ rokonnépek létszáma jelentõsen megnõtt (kerekítve 446 000 fõvel). Ez a gyarpodás a kezdõdõ szláv északi betörés megtörténését minimalizálta.
- (A honfoglalás 896. tavaszán fejezõdött be, Árpád már 895. telén Ungváron volt)

- Arvisura vázlat - 89.

291/C. Arvisura Pam rovása iu. 900.. Nagybodor és Galga rovása, 892-908.

- A honfoglalásuk elõtt Álmosék megszervezték a hágók széna, só és vízellátását (kútásás).
- Árpád javaslatát -a 3 déli hágó igyénybevételének elhagyását- elutasította Álmos. Árpád még 895. novenberében átjött törzseivel és õ Kassára ment. Kurszán szintén kis emberveszteséggel érkezett a medencébe. Álmos viszont 11 580 embert vesztett a bolgár-besenyõ támadás következtében és azért, mert nem jól szervezte meg a szekeresek védelmét. A 11 580 fõ a kevés visszavándorló létszámát is tartalmazza.
- A Pusztaszeri nagyszalát 896.-ban aratás után tartották meg. Ezen résztvett mind a 24 törzs (nemcsak a bejövõk törzsei).
- Kurszán a törzsek helyfoglalásáról beszélt, ugyanis a letelepítést úgy oldották meg, hogy ez a régen ittlakóknak ne okozzon problémát.
- Verecke kabar fejedelem -Árpád veje- Árpád javára lemondott, az egységes irányítás érdekében.
- Ezen a nagyszalán a SÁMÁN elnevezést TÁLTOSRA változtatták.
- A fõvezéri-fõsámáni tisztségeket -nagy tettek elõtt- egyesíteni szokták. Így lett Álmos fõsámánból -még Etelközben- minden hatalom birtokosa (fõvezér is), hogy az irányítás ne forgácsolódjon szét.
- Álmos magas, nagycsontú és mélyhangú ember volt. Kurszán vékony, jóeszû legény, Gyula csendes, okos, Árpád pedig jó katona volt.
- Honfoglalásuk elõtt Verecke kabar és Zalán székihun vezérek kérték a magyarok segítségét az ellenük szervezkedõ északi szlávokellen. A Kassára benyomulni akaró népeket a honfoglalók néhány hónappal megelõzték és Árpád tavaszra a szlávok által már elfoglalt északi részt is visszafoglalta. Tehát nagyonis valós volt a szláv veszély.
- Az Aladárral visszament Kazahunok beolvadtak a környező népekbe, ők Kazahok és Kozákok lettek, (ma a karcagiak tartanak kapcsolatot a kazahokkal).
- A Donnál az avar birodalom 680 körûl alakult meg, ezt követte a kazár birodalom megalakulása is (abban az idõben amikor az avarok bejöttek a Kárpátokon, két ill. három helyen is éltek avarok).
- A pusztaszeri megbeszélésrõl hazafelé tartó Zalánt megtámadták a besenyõk, akiket Lugosnál sikerült legyõzni.
- Tétény, amikor Árpád Budán fel akarta keresni -indokolatlanul- megijedt, így elmaradt a találkozásuk.
- Árpád a Megyer törzset a Duna mindkét oldalára telepíti le, a kabar kovácsokat pedig Soltra (Zsoltra) küldte.
- A tótok Kassa környéki mozgolódását a kabarok leverték, közben a betléri kabar településen a tótok minden újszülöttet megöltek. Késõbb Zsámbok elvette a tót fõember Zelenka nevûlányát.
- Árpád a nyugati határt Kapuvárnál megerõsítette majd Szombathelyet szintén.
- Az Enns és az Ibbs (ma Felsõ-Ausztria) árvízsúlytotta vidékére Árpád felvonult, innen sok avar asszony érkezik vissza ekkor, a lovasokkal (a nagy- károlyi idõkben ezt a területet elcsatolták ugyanis).
- Árpád tekintélye a sikerei miatt nagyon megnõtt.
- ELÕKERÜLT FEKETE ARNÓ jegyzéke AZ ELRABOLT AVAR KINCSEKRÕL, melyet Árpádnak átadtak. Sok helyre kerültek kincsek, Klágenfurtba, Grázba, Aachenbe, Rómába is. A kincsek visszaszerzése a jegyzék alapján indult meg (ezt nevezi nyugat rablókalandozásnak, melyet a magyar történészek is -ismeretek hiányában- átvettek).
- Kurszán egy Dunai fürdéskor nagyon megfázott, a suomák gyógyították meg, õ irányította a letelepítéseket. Déli irányból ebben az idõben sok szláv beszivárgott az országba. A kincsek visszaszerzése folymatosan és sikeresen -Árpád irányításával folyt. A támadó morvákat Árpád 899.-ben a Morvamezõn 2 tyumennyel legyõzte. A csata után Árpád Budán, a várhegy északi oldalán felépítette Kurszán várát (Moszkva tér fölött). Kurszán, aki a megfázásból keletkezett betegségét nem tudja végleg legyõzni, ekkor meghalt (990. vagy 991.-ben).
- A hét vezér az etelközi pajzson emelte fel a fejedelemmé választott Árpádot. Árpádnak összesen 9 gyermeke született, megválasztása után, fõleg nyáron, Csepelen élt, jurtában.
- Álmos fiai között nem volt beavatott. Ebben az idõben két sámánjuk volt beavatott (magasabb képességû) : Nagybodor és Galga.

- Arvisura vázlat - 90.

292/B. Arvisura, Galga rovása 906-910.. Tarhos rovása, 811-973.

- Annakidején (ie. 800. körül) még Pannon vezér kényszerítette távozásra a Dunántúlról a görögöket.
- Az etruszk szervezésû római légiók 40 év alatt tudták Pannóniát elfoglalni Leoben felõl.
- A Bugát-Bakát körüli nagy földrengések elindították a törzsszövetség több tagjának a vándorlását, a Pannon utáni idõkben.
- Atilla idejében ide a Szalaváré család néhány tagja (manysiföldrõl) bevándorolt (az Arvisurához pedig Szalaváré Tura hozott arvisura-anyagot a manysiktól Paál Zoltánnak!).
- Árpád 908.-ban halt meg 59 évesen.
- Árpád idején arbag, tárkány és rimalányképzés volt Pesten, Turán és Keszthelyen.
- Árpád még 811.-ben (!) megkapta Pásztón az avar kincsek listáját. Visszaszerzésüket (nyugat ezt mondja a magyarok rabló kalandozásának) Bécsben kezdte el, majd 884.-ben Alsó-marót (morvák), 888.-ban Lóbérc (Leoben) következett, ahol Erik volt a rabló (Bõs egyik veje). Klágenfurtban és Pozsonyban is visszaszerezte Árpád a kincseket.
- Árpád 894.-ben a Károly által elorzott egykori avar területen szerezte vissza az idekerült kincseket (ez a mai Felsõ-Ausztria).
- A honfoglalás befejezése 896.-ban volt (ez a dátum a helyes), a honfoglalás a pusztaszeri vezéri összejövetellel, tanácskozással fejezõdött be.
- Az avaroknak Pannóniában már padlófûtéses templomaik is voltak.
- Pozsony, Ibos, Lóbérc, Encs, Göröc nemzetségenk 29 uruki (õsmagyar egyház) egyházközsége létezett: Bor, Dara, Keve, Kellár, Csanád, Miske, Berend. stb. helyeken.
- A katolikus hittérítõket kísérõ "lovagok" 825.-ben jöttek be az országba és Gyõr, Rákos, Kunágota, Szeged, Ozora, Keszthely, Moson, Diósgyõr még meglévõ egyházak (fõleg avar alapításúak) kincseit elrabolták.
- Ekkor sokhelyen elásták a kincseket (Nagyszentmiklós?).
- II. Jenõ pápa az arany fogytával tizedet kezdett beszedetni, pedig Keszt asszony (Bõs özvegy felesége) Ezt 100 évre elõre kifizette (naiv népek voltak eleink).
- Árpád a pápai tizedet megszüntette. Árpád a kincsek visszaszerzését késõbb Tarhosra bízta.
- A bajor kincsrabló lovagokra 825.-ben Kállnál döntõ csapást mértek, mert Diósjenõt kirabolták. A régebbi idõk rablásairól pedig Nagy Károly magyar anyjától értesültek.
- Tarhos is következetesen végezte a kincsek visszaszerzését, St. Denisnél, az apátság volt a gyûjtõhelye a szekérszámra elrabolt és átalakításra ítélt kincseknek.
- Kopasz László 823. körül a táblákba öntött aranyból készítette el a Dionysius fõoltárt.
- Minden apátság a rablott kincsek kisebb átalakításával foglalkozott évekig. Nyugaton sok kincset -megtévesztésül- Nagy Konstantin, Harun al Rasid stb. kincsnek nevezték el.
- Az elrablott aranyak súlya kb. 250-300 mázsára tehetõ, ezenkívül sok drágakövet és ékszert is elraboltak. Összesen 240 szekérrel vittek el kincseket az avaroktól. Isten dicsõségére.
- A baszkok aranyát Tarhosék nem hozták vissza (kb. 5 mázsa volt ez) mert õk- Bakos és Kosuth hadnagy népe -ezt megérdemelte (segítettek Atillának a nagy csatájában).
- A brentai csata után -899.-ben- a vesztes lombard király, Berengár elismerte a kincsek visszaszerzésének jogosságát és 50 évig fizetett az általuk elhozott, beolvasztott kincsekért.
- A szászok, csehek és bajorok is elismerték a rablást és 938.-ig fizették vissza az elrabolt kincsek értékét. Tarhos irányításával 915.-ben megjelentek a magyar csapatok -kincsszedõk- Brémában, 934.-ben Kölnben, 919-934.-ben Galliában, Lotaringiában, Svábföldön stb., de még Rómában is (937.-ben).
- Bizáncban Tarhos és Szavárdi házasságból egy Szavárdi nevû leányka született, aki a mongol Krcsu felesége lett késõbb.
- Tarhostól Zsolt vette át a kincsek visszaszerzésének folytatását.
- (Kitûnik, hogy Árpád mint Álmos leginkább vitézkedõ fia már jóval a bejövetelük elõtt többször járt a Kárpát-medencében, az avar kincsek visszaszerzésében is aktívan résztvett. Nem tudni, hogy a visszaszerzett kincsekkel mi történt.?.)
- Nem világos, hogy az avarok -legalább a kincsek eltüntetésével- miért nem védték meg az értékeiket. Persze erre is volt néhány példa, valószínû ekkor ásták el a nagyszentmiklósi kincset, melyet Ilona Gyijó készített, az 500. elõtti években, Kolozsváron.
- A kincsrablások története tanulságok levonására is alkalmas egészen a mai idõkig.

- Arvisura vázlat - 91.

293/A. Arvisura, második rész. Eperjes és Gyûrûfû rovása, 805-920.

- Az avar kincsek viszaszerzése körül túlkapások is elõfordultak. A kincsvisszaszerzés befejezése után a kalandozásokat 952.-ben a budavári központ betiltotta.
- Ottó ellen -a fia, Konrád vezetésével- lázadás tört ki, 954.-ben. Konrád magyar segítséget kért, az apja elleni harcokhoz. Taksony a Bulcsú és Lehel vezette töményt küldte segítségül Konrádnak a Rajnán túlra.
- Közben azonban Konrád kibékült az apjával és Augsburgnál döntõ vereséget mértek a behívott tyumenyre, mert tõrbecsalták. Már Regensburgnál sok ifjú katonát felkoncoltak Henrik parancsára.
- A besenyõk a nyugattal való békesség hívei voltak, viszont délre a terjeszkedést pártolták.
- A bizánci császár az utazó kereskedõktõl történõ adószedésre biztatta a magyarokat és zsidó és török vámszedõket küldött ehhez segítségül, akiknek kémkedési feladata is volt amagyarokkal szemben.
- Bizánc 958.-ban már nem akart adót fizetni Budának. A pápa tájékoztatta Bizáncot az augsburgi vereségrõl (955.) ugyanis.
- Ebben az idõben a kievi fejedelem felvette a bizánci kereszténységet. (Milyen vallása volt elõzõleg az ukránoknak?)
- Bulcsú, Tormás és Zombor (uruki püspök) 948-953. között felvette a bizánci ortodox vallást.
- Szvjatoszláv ebben az idõben meghódította Kazáriát. Szvjatoszlávot Bizánc késõbb a felbérelt besenyõkkel legyõzi és megölik, majd a besenyõk innen Albélára távoztak.
- Taksony és a budai beavatott központ véleménye alapján Géza, az új fejedelem (õ is Vajknak született még) nyugat felé orientálódik. Nyugat korábbi tervérõl, miszerint megtámadja az országot, 955.-ben lemond. Erõs hadserege volt a magyaroknak és kelet is segített idõnként).
- Géza a katolikus keresztségben -melyet õ vett fel elõször a fejedelmek sorában- veszi fel a Géza nevet.
- Egy kritikus idõszak zárul le, ugyanis, eldõlt, hogy a bizánci vagy a római kereszténység közül az utóbbit választotta Géza.
- A hun-avar fõvezéri lista:. Bagamér 410-425. (Atilla apja), Atilla 425-453., Csaba 453-460. (az ittmaradt hunok fejedelme), Dunna asszony 460-498. (Buda özvegye), Sziktivár 498-500., Száva asszony 500-503., Ilona  Gyijó 503-535. (Tündér Ilona, a nagyszenttmiklósi kincs készítõje), Torda 535-538. (Ilona-Gyijó unokája), Szamos 538-556., II. Ilona 556-568., Baján 568-580. az avar honfoglalók fejedelme, Alpár 580-600. magyar tyumenyvezérként érkezett
- A nyugatiak kincséhsége sok rablást, öldöklést eredményezett az avaroknak, ebben kiemelkedõ szerepe volt Nagy Károlynak és az õt bújtogató pápának is.
- Az avar kincseket Árpád, Tahos és Zsolt (a fiai) kevés hiánnyal visszaszerezte. A nyugat az Avar kincsek viszaszerzésére indított MAGYAR AKCIÓT ELFERDÍTVE ÁLLÍTJA BE.
- A hun és az avar idõkben történteket a sámánok leírták és ezeket elõbb Keszt asszony keszthelyi uruki-mani kolostorában, majd Eperjesnél (Árpád második felesége) õrizték.
- A legõsibb rovások szerint ERDÉLY volt a HUNOK ÕSHAZÁJA, az eljegesedés elõtt.
- Az elsõ felderítõk a jégkor után ie. 4020.-ban érkezett Ordoszból Erdélybe, Uzon ifj. fõsámánnal. Õk megállapították, hogy itt még az elmaradott, kõkori eszközöket használó tarkósok élnek, akik emberevõk voltak.

- Arvisura vázlat - 92.

293/B. Arvisura, második rész. Szabolcs rovása, 899-987.

- Uzonék után (ie. 4020.-tól) húsz évenként rendszeresen érkeztek Erdélybe Ordoszból lovasok. A legnagyobb hullámban azonban Pannon népe érkezett -ie. 800. körül- elõször ide, aki a görög és illír népeket elûzte innen délre. Pannon idejében káldorok (kelták) is éltek itt, de õk késõbb eltávoztak, a jó kapcsolat ellenére. Ezután a rómaiak legyõzték -40 éves harcok után- Pannónia lakóit és elfoglalták a Dunántúlt. Ordosz és Róma között szerzõdés szabályozta a hódoltság dolgait. Atilla visszahódította Pannóniát az Ennsig 433. után.
- Atilla nagy csatája döntetlen lett a nyugati népekkel 452.-ben, nem várt be egy nagyobb létszámú egységet ugyanis, melyet Buda fõsámán hiába javasolt. Õt 453.-ban Krimhilda germánjai megmérgezték, ezután pedig testvérharcba bonyolódtak a hunok. A testvérharc kirobbantója Réka volt, aki a fiának akarta -az elõzetes ígéret ellenére- a fejedelemséget megszerezni Alberttal szemben. A testvérharcot Dédes és Nekese szüntette meg. A Csaba vezetésével itt maradottaknak sok csatát kellett megvívniuk, a környezõ népekkel, akik tudtak a hunok meggyengülésérõl, 4 részre történõ szétforgácsolódásáról. Az 500.-as években a longobárdok jelentek meg Pannoniában, akik a gepidákkal harcoltak. Ez utóbbiakat Róma segítette. Baján avar fejedelem a Duna-Tisza között a longobárdokat segítette, így legyõzték a gepidákat (567).
- A gepidák is elhagyták az országot, Baján viszont ittmaradt, avar honfoglalóként, 568-ban.
- Baján feleségül a hunok fejedelemasszonyát, II. Ilonát vette el. Az avarok megtisztították a birodalmuk területeit, elkészült a Csörsz (Csõsz, azaz örzõ) árok.
- Ebben az idõben csendes, lassú gyarapodásnak indult az avarok országa. Ez az elõbbi állapot egészen Nagy Károlyig tartott, aki a pápa biztatásra meg akarta semmisíteni az avar-hun országot, mivel azonban a harcokban nem tudott végsõ gyõzelmet kicsikarni, cselhez folyamodott. Végül megölték az avar fejedelmet, Bõs Tudunt, Kalágé (Klágenfurt) egyik utcáján.
- A nyolcszázas évek elején betelepítések is voltak a nyugati határnál és Pozsony környékén (bajorok, svábok).
- Az Álmos és fiai által vezetett honfoglalást a Magyar Törzsszövetség hajtotta végre, akikhez többen -még keleten- csatlakoztak. Az avar kincsek visszaszerzésével nemcsak Árpád, hanem a második felesége Eperjes is foglalkozott (a listázással), ebben jelentõs része volt Árpád Abaciltõl született Tarhos nevû fiának, ill. Zsoltnak (Solt) is.
- Keszt asszony feljegyzései szerint a frankok éa a bajorok 3 tömény uruki hívõ (ez az õsmagyar vallás is, melyet Jézus Uruk városában alapított) hunt adtak el rabszolgának Itáliába.
- ÁRPÁD és ZSOLT fia megmaradt az URUKI hiten.
- A kincs visszaszerzésére történõ követeléseket, betöréseket rablásnak minõsítette Róma. Válaszul népírtásnak nevezték a magyarok a férfiak rabszolgának történõ elhurcolását Itáliába.
- Zsolt 955. õszén meghalt. A nyugati fenyegetés hatására (kincsviszaszerzés miatt) 2 tömény besenyõt hozott magával Taksony keletrõl. Jászvásáron Gyula és Béla szintén felkészült az ország védelmére.
- Mivel nyugat rájött, hogy nagylétszámú haderõ áll a magyarok rendelkezésére, elállt az ország megtámadásától, melyet a 955.-ös augsburgi magyar vereség motivált.
- Ekkor már csak Bizánctól létezett avar-kincs követelés, Tar feladataként.
- Kalandozási iránynak pedig így a déli lehetõség maradt. Karcsú (mongol) és Szavárdi fiai: Subad-Szavárdi és Vászoly-Szavárdi (késõbb felveszi a Vazul nevet) voltak. Vazul sokszor Újgúriáig is eljutott küldetésben. Szabolcsnak (õ Lebed) az Elõd fia lett a Hun Törzsszövetség (még megvolt) fejedelme ( Lembergben élt). Szabolcs fiai: Csák, Karakán és Izbég voltak.
- Ebben az idõben Magyarkán még volt sámánképzés.
- A Háromnyelvű Magyar Törzsszövetség népei lassan ebben az idõben vették át az Jász síkságon beszélt nyelvet.
- Bizánc 955. után egy Demeter nevû papot küldött ide téríteni, aki járta is az országot, keresztelt.
- Ebben az idõben a lengyelek is megkeresztelkednek, Olga nagyfejedelemnõjükkel együtt.
- Az adót és az avar kincsek visszaszolgátatását Bizánc szabotálta, ezért Apor és Botond Bizáncba ment a katonáival. Bizánc azonban a városkaput bezárta elõttük. Botond a kaput betöri, és nagy zsákmánnyal érkeznek vissza. Demetert pedig kiutasítják az országból.
- A Bizánccal való jó kapcsolat megszünt.

- Arvisura vázlat - 93.

294. Arvisura, második rész. Fajsz, Boliva asszony, Gyûrûfû és Tomás rovása, 880-1063.

- A Buda-központ véleménye szerint -vallás tekintetében is- nyugat felé kell orientálódni.
- Ebben az idõben Etelközbe ordoszi hunok érkeztek. Taksony fiát, Gézát a besenyõ-kun szövetséghez erõs szálak fûzték. Géza a besenyõk nagyobb részét Mosonban telepítette le.
- Gyepüket építettek Sopron és Moson környékén, országhatárnak.
- Ekkor még Bizánc keleti tartományaiban a magyarok adókat szedtek, értékben elhozták kb. Madaj asszony bírtokának ötszörösét.
- Tonuzóba besenyõ lovasait Egerbe telepítették. Tonuzóba fia Szalk, Rómából térítõ püspököt kért (Zaheust).
- Szabolcs, Lebed-házi nagyfejedelem fiai: ifj. Szabolcs, aki szintén nagyfejedelem lett (970-987. között) és Erdélyi (Erdeljü) Gyula (960-915.) voltak, a lányai: Sarolt (950-1012., Géza második felesége lett) és Karold (952-982.) voltak.
- Géza és Sarolt Vajk (István) nevû fia 969.-ben született, lányaik: Piroska, Ilona és Judit. Harka a Csörsz vonal parancsnoka mértékletes életet élt, a Pepi fáraó által bevezetett kímélõ étkezéseket tartotta be, ezek itt ismertek voltak. A Csörsz kiképzéseket Harka halála (974.) után megszüntették.
- A mainzi érsekség értekezletén elhatározott kérdés volt a Csörsz vonalon a kiképzés megszüntetése, ezen fõurak és Csák fõsámán is résztvett. (Naívság volt ezt nem folytatni)
- Géza elsõ felesége Söpte-Szavárdi volt, tõle született Vászoly-Vazul fia (965-1034.).
- (VAZUL, a megvakított, megsüketített rokon tehát féltestvére volt Vajknak!)
- Vászoly-Vazul ellenezte a nyugati orientációt. Vazul fia Szár László volt.
- Magyarka püspöksége javasolta, hogy a római vallás felvétele csak látszólagos legyen. (Ezt nem lehetett végrehajtani, az idegen papok miatt).
- Harka parancsnok egy erdélyi nagyobb birtokot kapott. Sarolt és Géza esküvõje 968.-ban volt Székesfehérváron (Vajk 969.-ben született).
- Már elrenedelte GÉZA az uruki-mani magyar õsvallás gyakorlásának tilalmát és a rovásírást is betiltotta (valamiféle ördögi írásnak aposztrofálta ezt Róma! Holott a latin betûk jelentõs része is ebbõl származott).
- Géza Esztergomban épített királyi palotát.
- Géza idején kezdték az újfajta -kétélû- kardokat gyártani. A 970-es években sok német térítõ pap jött az országba és sok magyarellenes "lovag". Brunó püspök térítései pl. Kalocsa, Veszprém és Somogy térségeiben folytak.
- Az augsburgi -a németek által csellel megnyert- csata után terjedtel: " ne higgyj magyar a németnek, akármivel hitegetnek, mert, ha küldd is nagylevelet , mint a kerek köpönyeged ".
- Az uruki egyház egyébként szintén istenfiának tartotta Jézust.
- Az avar kincsekbõl átalakított ötvösmûvek, ruhák használatával kezdõdött itt a katolikus egyház regnálása. Taksonynak -964. óta- egy avar származású, de a Domonkos nevet felvett püspöke volt, aki felépítette az esztergomi templomot (974.), mely uruki keresztény jellegû lett.

- Arvisura vázlat - 94.

295/A. Arvisura, második rész. Sarolt rovása, 675-955.

- Géza 973.-tól engedélyezte Pannóniában a katolikus istentiszteleteket, a régi kegyhelyeket megszüntette, a táltosokat elhallgatatta.
Ekkor a Dunától keletre még az uruki magyar õsvallás mûködött.
- (Pannóniában élt a hun és avar maradékok többsége Álmosék idején is).
- Akik Pannóniában nem voltak hajlandóak megkeresztelkedni, azokat a mainzi érsekség "lovagjai" megölték. (a könyörület vagy Isten nevében?!!)
- Géza szorgalmas volt a katolikus vallás terjesztésében, a lázadók leverésében.
- A honfoglaló vezérek utódainak többsége Gézának ellenállt.
- Az Ennstõl a bécsi erdõig nyúlt ebben az idõben a határterület. Itt újabb magyar településeket nem hoztak létre. A bécsi medencében a Béla törzs, Ennsnél és Graznál a besenyõk, Leoben környékén pedig a Kölpények volta a határõrök.
- Így vezették Szt. Péter aklába az uruki õsmagyar egyházat és vele az ittélõ rokonnépeket és a bejövõ honfoglalókat. (így történt a multunk megsemmisítésének kezdõ lépése Géza idején)
- A kettõs fejedelemség (Árpádok és a Lebedek között) Géza haláláig tartott:
- A magyarok és a magyariak közössége 680.-ban, még a Kazár Birodalomban alakult meg, a Jenõ, Gyarmat, Nyék, Gyula Megyer, Keszi, Tarján és Kéri törzsek részvételével. A törzsek vezetõi erõsen ösztönözték a népeiket, hogy sokasodjanak. Ekkor a faluszerkezet a már ismert 10 családos volt. Minden gyermek kapott a születésekor egy tegezt, melybe annyi nyilat tehetett, -felnõttként- amennyi gyermeke született.
- Az idegen -de rokon- törzsbõl történõ hazasodást tarttoták jónak. Ha egy házaspárnak több mint nyolc gyermeke volt, akkor a nyolc fölöttieket egy meddõ házaspárnak kellett ajándékozniuk.
- A kazárok Magyarka-Káspi tenger- Fekete tenger között helyezték el a Magyar Törzsszövetséget (ez a megalakulásuk körüli õshazatól nem volt túl távol).
- Az arab támadásokat sikerült a jó határvédelemnek meghiúsítani, de nem veszteségek nélkül. (A magyarokat határõrnek gondolták felhasználni a kazárok).
- A legnagyobb veszteségei a Gyula törzsbelieknek voltak. Ebben a térségben a magyarok -Kuma Alföldön- öntözéses földmûvelést folytattak. A Magyar Törzsszövetség 8. törzse Kûrt törzse lett.
- Sarolt eredeti neve CSANTAVÉR volt és vitézeit lõvéreknek hívták. Az õ fõvárosuk Veszprém volt az õsi avar fõváros.

- Arvisura vázlat - 95.

296. Arvisura, Gyûrûfû és Kuslód rovása, 973-1032.

- A nagyszalát a 992. évre hívták össze Veszprémben, az aranyasszonyok városába. Ezen Géza, Csák fõsámán, Erdélyi Gyula, Vászoly-Vazul, Koppány stb. vettek részt. (Az utolsó nagyszala volt).
- A meghívottakat Vajk fogadta és az anyja, Sarolt látta vedégül.
- Géza hangsúlyozta a beszédében, hogy fell kell venni Bizánc vagy Róma vallását (Õ már 992. évet megelõzõen kereszteltet Pannóniában, akkor miért mondja?)
- Koppány (965-998.) nem helyeselte a vallásváltást, a hagyományokhoz akart ragaszkodni.
- Csák és Vászoly azt mondta, hogy válthatnak vallást, de mindkét felekezet (Róma, Bizánc) papjait be kell hívni, téríteni.
- Ebben az idõben Magyarkáig még több tömény harcos állt a magyarok rendelkezésére szükség esetén.
- Vajk a római kereszténység felvételét akarta. Nehezen született döntés a nagyszalán a vallás ügyében. Ekkor még kettõs fejedelemség volt: Budán és Jászvásáron.
- Domonkos fõpap (eredeti neve Turu) úgy az uruki, mint a római vallást ismerte, inkább az õsmagyart, az urukit pártfogolta. A hittérítõk vonatkozásában Domonkos a szlávokat (területszerzõ parktiáik voltak) és a bolgárokat nem tartotta megfelelõnek.
- A vallással kapcsolatos döntéskor az Árpádház is kettészakadt: Gézáékra és Koppányékra.
- Ebben az idõben -a már beteges- Gézának 17 töménye volt és még vagy 10 000 egyéb harcosa, továbbá nagyszámú tartalékai (a Béla, Gyula törzsek).
- A nagyszala a következõ királynak Vajkot jelölte ki. Vajk titkos szerelme Csege rimalány volt Temesváron. Csege apja, Temes esküvõt szeretett volna elérni, de ebbe Sarolt nem egyezett bele.
- A dunántúli Vasváron és Ózdon folyt ebben az idõben vasgyártás.
- Kialakult ebben az idõben már az egységes ország, a nép nyelve is eléggé egységes volt. (Pedig itt 500 ezer hun és avar maradék élt, amikor Álmosék 450 ezer emberrel bejöttek).
- A már -katonai védelemmel- mûködõ hittérítõk Tonuzóba besenyõ vezért -és feleségét- bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták, mert ragaszkodott a hitéhez. A tiszai révnél ásták õket a földbe és szétverték a fejüket (korábban azt mondta Tonuzóba: süllyedjek el, ha felveszem a római vallást).
- A gyilkosságok Géza és Vajk jóhagyásával történtek, elrettentés volt a céljuk ezeknek. Vajk 12 fõemberének gyilkosságát engedélyezte az elõbbi okból.
- Géza 997.-ben meghalt, átmenetileg Sarolt kormányzott egy ideig ezután.
- Koppány dunántúli birtoka körül besenyõ, kabar, bolgár , székely stb családokat telepített le.
- Vajk a bécsi erdõig lemondott Avariáról.
- A Csákok Nyitra környékén arany és ezüstbányát nyitottak. A kis Zoltánnak barcasági birtokot -Brassó közelében- adományozott Géza. (Talán ezért mondták a Dózsák, hogy õk Árpádháziak).
- Vajk Csege halála után vette feleségül Gizellát (és ezzel fontos dolog kezdõdött, az árpádháziak összeházasodása idegenekkel).
- Amikor Vazul kijelentette, hogy nem aakar a bírtokán hittérítõket látni, akkor Sarolt megvakíttatja (Százhalombattánál). Ezután Vazul -Vajk féltestvére- bosszút esküdött Csákváron a Csákokkal együtt Vajkék ellen.
- Koppány és Vérbulcsú katonákkal elindultak Veszprém ellen (mert ekkor Sarolt volt az ideiglenes fõember?) és Saroltot akarták megölni. Vajk is elindult Veszprémbe ekkor a németjeivel. Mivel Vérbulcsú nem érkezett ide a közben kitört csetepatéra, így Koppányt legyõzték, elfogták, kivégezték és 4 felé vágták.
- Utolsó szavai Vajkhoz: gyesznyó ölé magod..voltak. Koppány Zsolt (Solt) egyik unokája volt.
- Gizella is részese volt Vazul megvakításának a német lovagokkal.
- Új adókat vezettek be: füstadót, adókat az állatok (bárány, ökör, ló) száma után, az un. nyest adót, a terményadókat, köles, gabona, bor, méz, épületfa adót.
- Koppánnyal nem zárultak le a fõember meggyilkolásai, 12 gyilkosság történt.

- Arvisura vázlat - 96.

296. Arvisura, második rész

- Turu Domonkos elõször Kijevbe, majd Magyarkára (az Õsmagyar Egyházhoz) látogatott a vallásokat tanulmányozni, 24 lova kísérõjével.
- Még a lovasok is elsajátították az uruki egyház tanait. Megtanultak arabul is alapfokon.
- Ezután 2 évig a Turfáni Kolostorban (ma Újgúria, azaz Észak-Nyugat-Kína, turfáni mélyedés környéke) éltek. Mani Bibliáját tanulmányozva (Vajkék ill. az idegen papjaik késõbb elégették biztosan a Domonkos által Urukból hozott példányt). A kolostorban újgúr, kurd és sumér nyelven is megtanultak.
- Hazafelé Úr városában is megfordultak, amely -ekkor már- gyér lakosságú, igencsak romos város volt a folyóközben. Itt a püspökségen 3 évig éltek. Hazaindulva Bizánc irányába indultak el, itt püspökké szentelték Domonkost 980.-ban, majd -8 év távollét után- Budára érkeztek. Ez volt a sokat utazó Domonkos leghosszabb útja keleten.
- Géza Esztergomi palotájában Domonkos sokszor megfordult. Itt a vár alatti pincét Géza Domonkos rendelkezésére bocsájtotta. A 992.-ben tartott nagyszala után Domonkos újra hosszú útra ment, hazafelé tartva Rómában is megfordult. A domonkos visszatérõ útján a hozzá csatlakozott ummai úzok (Umma Sumérföldön van) letelepítése Ózd mellé, Sajószentpéterre történt.
- II. Szilveszter Domonkost -aki nagytudású fõpap volt- érsekké szentelték Rómában. Ekkor átadta Szilveszternek a budai üzenetet: köldjön koronát Vajk István részére.
- Az egyház-huzavona után- hozzájárult az esztergomi érsekség alapításához és a korona elküldéséhez. Domonkos a kereszténységet tanulmányozva, 994-1000. között a Nápolyi Királyságban élt.
- VAJK ISTVÁNT KÉTSZER KORONÁZTÁK MEG.
- Vajk első koronázása 1000. aug. 20.-án volt, a Domonkos a szintén által Urukból hozott koronával. Ezt a koronát gilgamesinek nevezik. (Az urukiak Domonkosnak adták elhozatalra).
- A második koronázás a pápai liliomos koronával történt, melyet Domonkos jávorszarvasos díszes túrfáni ládában hozott haza Rómából. Ez utóbbi esemény 1001. aug. 20.-án történt Esztergomban. Tehát az elsõ után 1 évvel.
- Mindkétszer díszes külsõségek között zajlott a koronázás, Domonkos celebrálásában.
- Esztergomban a koronázódomb földjét az ország 72 helyérõl hozták, erre lovagolt Vajk a 4 égtáj felé súlytani befejezésként. Vajknál Atilla kardja volt. (Szégyenteljes: ma Prágában van).
- Ezután az Ordoszból hozott királyi székre ült le a király. A székesegyházban Gizellát is megkoronázták.
- A bizánci hitre tért AJTONYT legyõzték a Vajk által kiküldött katonák Szõregnél és megölték.
- A legyõzötteket Székesfehérvárra hajtották Csanád és Gyula katonái királyi ítéletre.
- Ajtony legyyõzése után nem volt már több fõúri ellenállás az országban.
- Már tilos volt "róni", csak a latin betûkkel volt szabad írni.

- Arvisura vázlat - 97.

297/A. Arvisura, második rész

- A káldorok (kelták) ie. 700.-ban jelentek meg a Leoben-Enns-Kõszeg térségében. Õket a kabarok legyõzik, majd békét kötnek a Lajtánál (késõbb õk elhagyják az országot). A kabarok Leoben (Lóbérc) és Graz (Göröc) környékén vasat gyártottak ekkor már.
- A nyugati határt állandóan õrizniük kellett.
- A kínaiak ie. 630.-ban a Hun Törzsszövetséget -Ordoszt- kettészakították (már nem elõször).
- A kettészakított törzsszöveség egyik központja Káspivár lett, ahol ie. 50. körül Csécsi volt a fejedelem, Ordoszban pedig Hóhanza.
- Ebben az idõben ellepték az etruszkokat a tengeri népek (umber, szabin, latin). Jóval késõbb a Dunántúlt pedig elfoglalták a rómaiak, ahol ekkor Pannonék leszármazottai laktak. Csécsi segítségével visszaverték elõször a Pannóniát elfoglaló rómaiakat, azonban ez csak 40 évig bizonyult hatásosnak.
- Csécsit a kínaiak megölték. Csécsi fiai: Bakát, Eged, Koncsúr és Kövesd bosszút esküdtek az apjukért. Kövesd visszaállított a Hun Törzsszövetséget, a központ megint csak Ordosz lett, de a római légiók kiverését Pannóniából nem tudta elérni.
- Eged egyistenhitû volt. Õk Augustus idején éltek (nagyjából Jézus idején). A Pannon-kor egészen Atilláig tartott, de ennek kb. azutolsó 400 éve római megszállás alatt telt.
- A Duna baloldalán Eged õrséget szervezett. Kövesd nagyfejedelem a rómaiakat állandóan figyelte. Idelátogatásakor (kb. az idõszámítás kezdete ez) lerakta a fiának, Ifj. Kövednek egy település alapjait is, majd Ordoszba visszament a többi fiához ill. a fejedelemségébe. Õsapjának -Matyónak- a meghagyása szerint, több uralkodóházat alapított.
- Atilla 433.-ban, majd -2 év mulva a bátyja- Buda fõsámán érkezett a Kárpát-medencébe.
- Feladatuk volt -az apjuk, Balambér parancsa szerint- hogy elfoglalják a területeket a Nagyvízig. (ugyanezt akarták a mongolok, Batu 1240-42. körül).
- Atillát a gótok Krimhilda segítségével megmérgezték. Az ezután -Réka felbujtására- kitört testvérharc sok áldozatot követelt, majd a hunok 4 felé szakadtak: Csaba az országban maradt, az ikrek (Ellák, Dengizik) keletre költözött és Aladár -Buda fia- pedig még az ikrektõl is keletebbre, a manysik környékére.
- A késõbb - 568.-ban- beérkezõ (behívott) avarok vezére Baján Csát fejedelem (az ittélõké vált) lányát, Ilonát vette feleségül. Baján 15 töménnyel érkezett, majd 1 töménnyel -575.-ben- Alpár futott be a Magyar Törzsszövetségtõl. Az avarok egyistenhívõk (uruki vallásúak) voltak.
- Nagy Károly idejében a sok küzdelem, harc és -fõként- az idegenek beházasodásai gyengítették meg az avarokat, Bõs tudun idejében (800. körül). Álmosig azonban így is kitartottak, fõként a Pannóniából keletre átköltözöttek (Alföld, Mátra, Bükk).
- Az avarok szellemi központja is Õsbuda volt (mint Atilla idején).
- Bõs meggyilkolása (Klágenfurtban) után indult az avar kincsek elrablása, melyekbõl Róma is részesedett, nemcsak a farnkok, germánok, latinok, csehek.
- A kincseket Árpád és Zsolt (Solt) fia kezdte el visszaszerezni.

- Arvisura vázlat - 98.

297/B. Arvisura, Kuslód rovása, 985-1027.

- A töbnevû: Istergam, Istergomb stb. várost Vajk javaslatára Esztergomnak nevezték el.
- A Pilisben 5000 Éves a Beavatottképző hely. (A sámánképzés és a beavatottképzés nem azonos).
- A Tiszát Tisza jaku sámánról (összekötõ papot jelent) nevezték el, mellette élt.
- A Szabolcsok és a Csákok is árpádházi leszármazottak.
- Az Istár és Esztergom ummai (Suméria) nevek, mert az innen származó telepesek elnevezései, kb. az ie. 4000-3500. kör0li idõkbõl. Az ummaiak a Tibetbõl származó orhoda (élet) gyökeret is termelték. Kétkerekû jármûveik voltak, bronzot is öntöttek. Vitorlás, evezõs hajóik voltak. Õk Egyiptommal is kereskedtek, olajért bronzot, aranyért ametisztet, gyöngyöt, lantot stb. cseréltek. A 3. évezredben sok földrengés volt Ázsiában.
- Nagy szárazság volt Ázsiában, mely ie. 1745.-ben kezdõdött és erõs sivatagosodást is okozott. Rakatában (Dzsakarta) ie. 1450.-ben a vulkánosság miatt 360 falu kb. 36 000 lakossal elpusztult, majd egy nagy kitörés megsemmisítette a Téra sziget nagyrészét. Krétán is nagy vulkánosság volt ekkor.
- Az Atlantisz lassú pusztulása meggyorsult, Európát a menekülõk áradata árasztották el.
- Egyiptom is a sivatagosodástól szenvedett és attól, hogy a tengeri népek elárasztották (a feketék is), az õslakók léte megrendült.
- Pannon honfoglalásakor az illírek és a görögök Bizánc környékére költöztek.
- A népvándorlás elsöpörte Esztergomot, így innen a barlanglakók településekre költöztek.
- Derencsény fejedelem vegetáriánus volt, a karnaki bölcsek felfogása szerint élt, mint Madaj asszony (Emese anyja).
- Derencsény közbelépésére hagyta abba nyugat a magyarok hadjárattal történõ fenyegetését az augsburgi csata után (erõs maradt a magyar hadsereg és a keleti rokonok hadereje).
- Esztergom kegyhelyén a fejedelemség idején "fejedelmi kiképzés" mûködött 240 fejedelmi ifjú részvételével. Medvebõr ülõkén ültek a tanulók, az érdeklõdõk a karzaton foglalhattak helyet.
- Domonkos mint elõadó, szintén oktatott 980-85. között, Õ származástant is tanított, helyettese Ung volt a Lebed házból.
- Elõd nagyfejedelem (Lebed származású) vállalta a 892. évi nagyszalán, hogy benépesíti a területeket. Ekkor a ló- és marhaállomány együttes létszáma közel 3 millió volt már.
- Kurszánt megkérték, hogy -Tétény javaslatára- egy új kiképzõhelyet alakítson ki a fejedelmi ifjaknak Õsbuda környékén.
- XII. János pápa Zaheust küldte az uruki papok (õsmagyar vallásunk papjai) megtérítésére.
- Taksony halála után Derencsény nagyfejedelem Gézát jelölte utódjának, aki Kurszán várába költözött. Derencsény lemondása után a jászvásári nagyfejedelem II.Szabolcs lett, Csák fia.
- Amikor a Lebedekre került a sor, hogy nagyfejedelmek legyenek a fejedelemség központja Jászvásár volt. Szabolcs idejében 10 besenyõ-kun tömény állomásozott Jászvásáron.
- Õsbudaváron ekkor még ordoszi eredetû uruki-mani püspökség is volt (kolostorral, templommal, a mai Budakalász fölött), Domonkos, majd Sebestyén vezetésével. Õk a hagyományoktól még nem szakadtak el.

- Arvisura vázlat - 99.

297/C. Arvisura, második rész. Turu Domonkos rovása, 985-1027.

- A Csörsz árok melletti kiképzésen kevesebb katonát oktattak , nyugati kérésre, a 990. évtõl.
- A rimalányképzésen még Vajk két nõre is résztvett. Itt a múltat Ataisszal kezdõdõen tanították.
- A Földközi tenger mellékén ahájok, szabírok, hikszoszok és etruszkok is éltek. A tenger mellet élõ népek körében sok rege keletkezett, egyik pl Zeuszról.
- Agenor és Anna házasságából született a szép Európa. Agenor Szidon alapítója volt, melyet egy szökõár mosott el. Zeusz a népi moda szerint bikaként rabolta el Európát.
- Az Õsmagyar Egyház...
- Anyahita számít az egyistenhit megalapítójának, melyet õ hozott el a társbolygónkról (Jézus -évezredek múlva- követõjének számít, mert Urukban újra megalapítja ezt a vallást, de követõ volt a Jézus után élt Mani is).
- Anyahita elõtt az emberek állatistenekben hittek.
- Anyahita gyermekei: Armogúr, az ataiszi fejedelemség megszilárdítója,
- Uruk, a biztonságos földmûvelés létrehozója,
- Saka, aki állatokat háziasított, tenyésztett,
- Agaba, a kereskedelem elterjesztõje volt,
- Góg és Magóg, (fehér és fekete hunok fejedelmei, a kalászosok és más növénytermelés meghonosítói, az örlési technika bevezetõi
- Úr, Él, Van vallásalapítók (Úristen, Élisten, Van).
- Piroska és Éva (vagy ÉA), kegyhelyek gondozói, kapcsolattartók,
- Éva népével, a fõzés bevezetõi (tekintettel a húsok méreganyagaira, ill. az emberek élettartamára)
- Anyahitáék visszatérése a megsérült ûrhajójuk miatt nem volt lehetséges. Elõttük már 8 csoport érkezett az Ataiszra, részben ezek itt is maradtak. Megszüntették az emberevést az Ataiszon.
- Anyahita a békét, az élelemtermelést, beszerzést tartotta fontosnak biztosítani.
- Anyahita Kaltes bolygójával gondolat átvitellel tudott kapcsolatba lépni.
- Úrnak, Élnek és Vannak õ átadta az egyistenhitrõl szóló tudást, azzal, hogy hírdessék.
- ANYAHITA után Éa - Éva lánya volt beavatott.
- A vallásuk szerint Isten teremtette a világot és az ember Isten legtökéletesebb alkotása.
- Anyahita elõtt az emberek közel tízezer Istenben hittek (ennek maradványa némiképp a Suméroknál, Egyiptomiaknál lelhetõ fel, miután õk hamar, az egyistenhit általánossá válása elõtt elköltöztek az Ataiszról).
- Ezek az õsök még alacsony értelmi képességűek voltak, vérfertõzésben éltek.
- Ataisz elsõ benépesítõi (nem hun fajúk voltak) még barbároknak nevezhetõek.
- Idõvel fokozatosan lettek okosabbak a nagy szigeten élõk, késõbb pedig már sámánjaik is voltak, ezek számára képzést indítottak, imádkoztak, állatokat áldoztak, kegyhelyeket építettek, azután pedig voltak már arbagjaik is.
- Az elsõ tárkány GÓG volt, szerszámot készített. Kialakultak a templom gazdaságok. Késõbb pedig a tízfalus közös gazdaságok is.
- Amikor a tüzet használni kezdték ez a fém gyártás alapjait is meghatározta.
- Falvaikat õrség védelmezte, a fölös élelmet raktározták. Szövés-fonás és a bõr-kikészítés is létrejött.

- Arvisura vázlat - 100.

297/A. Arvisura, második rész. Turu Domonkos rovása, 985-1027.

- Az ataiszi lakosság falvai, ezek szervezete is kialakult lassan, a nagyobb százados, ezredesfalvak, a fejedelemségek, melyhez a bírók, az arbagok, az õrségek stb. is létrejöttek.
- Anyahita legifjabb fiai (Úr, Él és Van) isteni tanításokkal foglalkoztak, ilyen tanokat szerkesztettek (a bűnrõl, a megbocsájtásról, háború mentes életrõl, a szabdságról stb.).
- Van fia Magyor volt, aki késõbb Magyarra változtatta a nevét, õ szintén az égi törvényeket tanulta az apjától, fõleg a békét.
- Ha valakin nagy mûtétet kellett végezni (pl. koponyalékelést) ezt a századosfalu vezetõi engedélyezhették.
- A képzésekkel is foglalkoztak, a szellemi képzés (sámán) idõtartama 5 év volt.
- Gondolatátvitellel csak a legmagasabbfokú beavatott tudott kommunikálni (24 és 25. fokozatú). Anyahita idején csak õ és Éa lánya volt magasfokú beavatott.
- A településeken nemcsak házak, hanem kegyhelyek is épültek.
- A pap-fejedelem a zikkuratban mûködött.
- (Úr, Uruk városokban és még Mexikóban (Mayáknál), Peruban stb. is találtak romos zikkuratokat! Az elsõ egyiptomi piramisok is az õsi zikkuratokat utánozzák, ezeket lépcsõs piramisnak is nevezik.).
- Kialakult a tárkányok (mesterek) fejedelemsége, de volt tanfejedelem is, és ifjúsági fejedelem is.
- A tanulmányi eredmények alapján lehetett valaki a százados vagy ezredes falu sámánja.
- Anyahita hegyén Van fejedelemfi folytatott beavatott képzést.
- Góg és Magóg (a Biblia szerint õk Mózes unokái?) a fehér és a fekete hunok fejedelmei voltak. Õk a Hun síkságon (tengerparti területen) lovas kiképzést is oktattak.
- Góg és Magóg idejében már nagysüánt -20 évenkéni lovas versenyt- is tartottak az Ataiszi: Pusztaszeren (tengerparti síkság, l: Ataisz térképe a könyvben).
- Úr építette fel Kosztromát, a fejedelmi várost, az Ataisz déli pontján (l: Arvisura vázlatát).
- Él Magóg földjén a Hun fõvárost, Dorozsmát építette fel, ez szemben volt Koszromával.
- Van az anyja, Anyahita kegyhelyén élt a családjával (elsõ fia Magyar volt).
- A papnak is dolgoznia kellett, miközben a hit-remény-szeretetet hírdette.
- Ataiszon élõk nyelve egységes volt (ezt a Tamana, Vámosi Tóth Bátor nem régi kutatásai is alátámasztják évezredekkel késõbb).
- Templomuk is volt a hívõknek, ezek elõtt várták a papok az embereket igehírdetéskor.
- A templomokban nemcsak a pap beszélt, hanem énekeltek is, volt kórus, zenészek.
- A Magyarkára lovagolt tárkányok feladatul kapták, hogy állapítsák meg, hogy a szavárdoknál Magyarkán és a Van tónál stb. az uruki õsegyház megtud-e bírkózni az iszlámmal és más ázsiai vallásokkal?
- A 181.-ben megalakult Magyar Törzsszövetség ifj. fejedelme, Béla 245.-ben résztvett az uruki bölcsek képzésén, majd –haza térõben- Káld király lányát, Nurát vette feleségül.
- Az esküvõt Nura öccse, Mani celebrálta. Béláék ezután Kámába mentek, ahol 250.-ben Béla lett a fejedelem. A perzsák Urukot 266.-ban elfoglalták, a lakosokat Kálddal és Manival együtt Evilát térségébe hurcolták el.
- Maninak 7 fia volt, a legkisebb közötük ifj. Mani, aki bölcsek (beavatottak) között nõtt fel.
- Ifj. Mani -felnõve- darócruhás nazír (istenidézõ pap) szerzetesként utazgatott, az érdeknélküli szeretetet, a rossz és a jó örök harcát hírdetve. Bízott az isteni jóságban. Az uruki-mani (Uruki azért, mert Jézus itt alapít egyházat) tan több fejedelemségben elfogadott lett (Õseink vallásával ez azonos).
- Biku turfáni kolostorában (ma újgúr terület Kínában) is ismerték Mani tanait, még az itt tanuló Aracsilla, Embavér és Arabeilla, a késõbbi magyarkai fejedelmi feleségek is.
- A kitűnõ orvost és igehírdetõt, Manit végül a perzsa király ölette meg, mert az adófizetés ellen is prédikált. Kitömette Manit (290.-ben) és egy táblát akasztatott a nyakába.
- Magyarka, a Kuma Alföld, a szavárdok között, Újguria és Ordosz között azonban Maninak sok híve maradt késõbb is.