"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Arvisura - Hun-Magyar Őstörténet 1 - Paál Zoltán

2014.03.02 11:37

 

Arvisura - Igazszólás - Hun-Magyar Őstörténet.

Az Arvisurák a Paál Zoltán ózdi vaskohász által lejegyzett hun-magyar őstörténet összefoglaló neve. Paál Zoltán állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondásai alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismert meg, a Hun-Magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába.

Képtalálat a következőre: „arvisura könyv”

Arvisura - Igazszólás - Hun-Magyar Őstörténet

Az Arvisurák a Paál Zoltán ózdi vaskohász által lejegyzett hun-magyar őstörténet összefoglaló neve. Paál Zoltán állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondásai alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismert meg, a hun-magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába. Az Arvisura szó eredetére nézve Paál Zoltán azt írja, hogy e szó egy sok ezer éve élt nagy tudású asszony, a magyarok Nagyboldogasszonya, Ardvisura Anyahita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. Ez a mű szerint még az özönvíz előtt történt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni Ataiszon - mely nem azonos a közismertebb Atlantisz szigetével. Az Arvisura szó jelentése "igaz szólás", vagy igazat mondott szó. Az ő szellemi hagyatékának lett a neve az "Arvisurák"; a későbbi korokban az elnevezés rajtamaradt minden olyan szellemi és történelmi leiraton, amelyet az Anyahita által tanított törzsek írtak. Az Arvisura-Anyahita és az őt követő "rovósámánok" által lejegyzett szöveg történeti létezésére elfogadott bizonyíték, így az Arvisurákra és tartalmukra vonatkozóan Paál Zoltán kohász közlése az egyetlen forrásunk.

Paál Zoltán - Az Arvisurák írója

Paál Zoltán (Sajóvárkony, 1913. március 3. – Ózd, 1982. szeptember 29.) ózdi vaskohász, író, az Arvisurák szerzője. Felmenői palóc kézművesek, anyai ágon pedig a Felvidéken egykoron megtelepedett Sturman családnak a leszármazottja. Paál Zoltán össze ismerkedett egy munkaszolgálaton Szalaváré Turával, akinek nagyapja a manysi fősámán unokája volt. Szalavé Tura mesélt először Paál Zoltánnak az Arvisurák létéről a Szlovákiai hegyek közötti bujdosás során. Átadta az Arvisurák világlátását, majd egy rögtönzött medvetoron ősi hagyomány alapján beavatta. Tura kiválasztottnak nevezte Paál Zoltánt, aki először hevesen tiltakozott. Később mindketten német fogságba estek, fogságban átélték Drezda bombázását. Tura a háború vége előtt nem sokkal Szombathelynél egy bomba támadásban meghalt. Tíz évvel a háború után Paál Zoltán már rendszeresen írni kezdett, szinte állandóan írt... Munkáiból, melyek a Hun Törzsszövetség hatezer éves krónikáját örökítik meg, 1972-ben kiadásra került a történetek első kisebb gyűjteménye, majd a nyolcvanas években több bővített kiadása is megjelent szamizdatok formájában. Legteljesebb változata 1998-ban jelent meg a Püski Kiadó gondozásában.... Paál Zoltán egyszerű munkás ember volt, aki harminc éven át szakadatlanul írta e történeteket, melyek összesen 10 ezer oldalra rúgnak. A teljes hagyaték tanulmányozása olyan összefüggéseket tár fel az emberiség történelméről, azon belül hangsúlyosan az úz nép életéről, amely összefüggéseket még egy tanult ember is csak nehezen térképez fel egy tudatban. Ez a könyv tízezer éveket ölel fel és leírja benne a magyarok és a hunok őstörténetét, igaz történetét. És a Föld történetében is bemutat pár olyan dolgot ami ezt az egészet megváltoztathatja.

 

- Arvisura vázlatok - 1.

1/A ARVISURA. Ie. 4040-4020. között történt

- Az úz nép a Sárga folyó bal partjának közelében, Oroszban (Farkasverem) élt.
- Az agabák a kínaiak elõl - tengerpartról- hozzájuk menekültek.
- Mivel ebben az idõben télen idõnként az éhség is uralkodott, kitalálták az ordoszi téli vásáron a már megalakult 24 Hun Törzs szövetség vezetõi (fejedelmek, fõsámánok) hogy a szent állatnak tartott medvét is megszabad enni.
- A medvéket - mondták a sámánok- rossz magaviseletükért így büntette meg NUMI TÓREM, az Öregisten.
- Ordoszban ebben az idõben a sámánokból és a törzsi vezetõkbõl megalakult az Öregek Tanácsa.
- Õk alakították meg a 24 Hun Törzsszövetséget. Megszervezték a törzsi rendet, ezek elhelyezkedését, jogait, kötelességeit is meghatározták. Egyesítették a monda világukat is.
- Fejedelmükké, fõsámánjukká AGABÁT (Agg-Aba=Öreg Medve) választották, aki egységesítette az írásukat is, mely rovásokból állt, a hangokat jelölõ: 22 betűt tartalmazta. Ez nem volt egyszerû, a törzsek nem teljesen azonosan beszéltek.
- Ekkor kialakult még - a késõbb már elhalványult- Tórem hit egységes arculata.
- A törzsszövetség megalakulása ie. 4040.-ben történt. Ez meglehetõsen pontos meghatározás, mert a csillagokat ismerõ sámánok fontosnak tartották a Föld forgásának idejét pontosan meghatározni, már korábban is. Természetesen a Nap körüli egyszeri út (pálya) megtételét tartották egy évnyi idõnek.
- A tanács tervbe vette a földmûvelés meghonosítását is.
- A medvetort egyedül az Ajnók törzse nem fogadta el, Õk ezért észak felé hagyták el a területet, elköltöztek.
- Agaba létrehozta a már Ataiszon is régen mûködött képzési formákat Ordoszban is: a törzsek kötelesek öt évenként egy ifjút küldeni az ordoszi iskolába. Írást (rovást) kereskedelmet, orvoslást, ipari tevékenységet és tórem hitet tanítottak.
- Néhány ekkor élt törzsi sámán: a kaza-hunoké Batour (Bátor), az avaroké Böllér volt.
- A Tórem hit Agaba-féle vázlata: ATA ISIS 7 eget teremtett, Õ a legfelsõben élt Éda asszonnyal, a legnagyobb fiuk, Sis Tórem egy éggel alattuk uralkodott, Sis Tórem fia, Numi Tórem pedig az ötödik égben élt Joli Tóremmel. Joli Tórem a Földanya, Õ kapta a bolygónkat.
- A negyedik égen Numi Tórem és Joli Tórem legkisebb fia, a Világfelügyelõ Aranyfejedelem élt. A harmadik ég a jó szellemek birodalma volt, a másodikban a rossz szellemek éltek, õket a vas ég választotta el az elsõ égtõl, ahol az emberek, állatok laknak.   - Minden eget teremburák választanak el a Tórem hit szerint. Nagyon röviden így írható le a Tóremhit, mely késõbb elhalványul, volt még a Tóremeknek Szélasszonyuk, Kemi asszonyuk és más kisebb feladatokat ellátó égi alakjuk.
- Joli Tórem sógornõje Kaltes asszony (Életanya), aki a szárazföldet, majd az életet teremtette.
- Az égiek kovácsa Rudi Tórem volt, aki Kemivel, a feleségével élt valamelyik égben.
- Sis Tórem felesége Hárpia Tórem volt, a boszorkány, aki mindig uszított a menye Joli Tórem ellen.
- Ata Isis parancsolta meg a nagy cetnek, hogy -a gazdagok dölyfössége miatt- süllyessze el az Ataiszt, a nagy (vulkanikus) óceáni szigetet, ahová a nép az eljegesedés elõl menekült és ie. 5038.-ban el is süllyedt. Ennek elsüllyedése elõtt a jó és hívõ embereket behajózták (a sziget kb. 30 év alatt süllyedt el, más népek, kutatások szerint Mu volt a neve).
- Agaba vezette be a bolygónk mozgásán alapuló évek számlálását.

- Arvisura vázlatok - 2.

1/A Arvisura, második része

- A hunokat az agabák tanították meg kölest termelni (a hunok és az agabák külön törzsekben éltek az Ataiszon), nyilazni és kutyákat tartani.
- A közös szigetük -Ataisz- elsüllyedésekor az agabák a kínai tengerparton telepedtek le, míg a hunok beljebb jöttek Ázsiába (kb. 1000 km-el), a Sárga folyó környékére.
- Agaba véleménye szerint vissza kellene foglalniuk a tengerpartot, a termékeny síkságot, ahonnan a kínaiak elûzték õket.
- Az Öregek tanácsa Ordoszban minden télen összeült megbeszélni az aktualitásokat és itt választották meg általában a fejedelem halála után- a következõ fejedelmet, a vezért és a fõsámánt, fõtárkányt is. Eldöntötték, hogy tavasszal merre menjenek felderítõútra (kalandozásra) az ifjak. A letelepedett fekete hunok kelet felé, míg a fehér hunok nyugatra terjeszkedtek.
- Öt évenként minden törzs 1 ifjút küldött Ordoszba tanulni (sámánságot, tárkányságot).
- Ordoszban a fõsámáni palota kõbõl készült. Itt voltak elhelyezve az Arvisura lapok (aranylemezek) is, továbbá Ata Isis (Atyaisten) törvényei.
- Az Arvisurákat mindig tíz évvel az elõzõ fõsámán halála után lehetett leróni, ill. ezt elkezdeni.
- Ordoszban kegyhelyeket létesítettek a Tóremeknek és az aranyasszonyoknak. A kegyhely építése az elsüllyedt ataiszi, illetve az uruki mintájára történt.
- Agaba felesége, RIMA asszony gyógyítással foglalkozott és a kegyhelyet Õ tartotta rendben.
- A tárkányképzést (mesterségek tanítását) Uzon vezér szervezte meg, ez a képzés 4 éves volt.
- A birodalom közös nyelve az úz (=palúz vagy palóc) lett.
- A megszületett gyermekek nevét még aznap kikereste a sámán a születési dátum, a még életben lévõ nagyszülõk száma (teljes lelkû akkor volt, ha minden nagyszülõje élt) és a törzse szerint, a FÉRAN névadóból.

1/B Arvisura, ie. 4040-4000. Agaba és Rima rovása, tanítása.

- ÉDA arany és ezüst tojásából a Nap és a világosság keletkezett. Ata Isis a Nap és a Hold forgását szabályozta. Éda minden 4. héten került elõ, amikor is egy aranytojást tojt. Õ az Õszi Szelek Asszonyának lánya volt és szárnyai voltak, melyet késõbb Ata Isis letört, hogy ne csavarogjon el. Hét fiuk és ugyancsak ennyi lányuk született. Az Õszi Szele Asszonyának a többi lányát a Tóremek vették feleségül. Sis Tórem legifjabb fiának, Numi Tóremnek a Szélasszony hozott feleséget, Joli Tóremet.
- Sis és Numi Tóremek akaratából lettek a csillagok, égitestek. A Föld is, melyet Joli Tóremre bíztak. A Földet a keletkezésekor víz borította. A fenékrõl felhozott iszapban - melyet cet tartott- keletkezett az élet. A cet pedig alszik. Joli Tóremnek is 7-7 fia és lánya született, mint Kaltes asszonynak.
- A Világfelügyelõ felfedezte, hogy Kaltes égitestjén (Szíriuszon) az emberek sokkal okosabbak, mint a Földön. Késõbb a Kaltes égistestjérõl a Földre látogatók érkeztek, sok alkalommal volt eset, hogy a látogatók ittmaradtak, mert elromlott a jármûvük. Ekkor kevert házasságok jöttek létre. Keltes asszony földjérõl növényi magvakat is hoztak az érkezõk.
- A Földet azonban a Szélasszony elmozdította a helyérõl (pályájájáról) és így lehûlés következett be.
- AZ ÉGIEKKEL KEVEREDETTEK A MELEGEBB VIDÉKEK FELÉ, ÍGY ATAISZ FELÉ IS INDULTAK.
- Túl akarták élni a jegesedést ugyanis. Kaltes asszony földjérõl is látták a jelenséget, megfigyelték azt is, hogy a Hold mozgásba hozza a vizeket (árapály).

- Arvisura vázlatok - 3.

1/B Arvisura második rész

- A beavatottak az égi származásúak lettek. A folyamisten Dunna asszony lett.
- Az Ataisz déli részén, egy zivatar után MISKOLC fogta be a tüzet, lényegében egy villámtól kigyulladt fától (kb. 13 500 éve). Ezt a bálványhegyi szentélybe juttatta el Miskolc, ahol éjjel-nappal õrizték. Talán a legrégebben a szavárdok használják fémmegmunkálásra, fõzésre, fûtésre.
- Nippur pateszi (pap) rakta le az elsõ Uruk törzsbeli város alapjait, utána Lagas pateszi 12 várost alapított, mindketten az Ataiszon éltek, a hunok közelében letelepedett Uruk törzsben.
- A jégkor elmúltával olvadtak a gleccserek és a tengerszint emelkedni kezdett, sok város a parton így víz alá került. Gilgames (nem a suméria, késõbb élt Gilgamesrõl van szó, csak névrokonáról) törzsfõ a síkság népét magasabbra telepítette.
- A társbolygóról -Kaltes asszony népeitõl- érkezõk megszüntették az emberevést. Ez akkor történt, amikor egy érkezõ csoport Anyahitáék- ûrhajója elromlott. Anyahita azt hirdette az embereknek, hogy szeressék egymást, a gyilkosságok helyett.
- Az égiek az otthonmaradottakkal gondolatrezgésekkel kommunikáltak, mely nagyobb sebességû, mint a fény.
- Anyahita az Ataiszon a sziget nevével azonos elnevezésû hegyen élt. Férje Armogúr volt, akivel egy jármûvön érkezett.
- Az ataisziaknak térképvázlatuk volt, mely az eljegesedés elõtti õshazájuk helyét tartalmazta.
Csillagászaik is voltak.
- Anyahita hegye a szigeten élõ törzsekkel határos volt (Uruk törzs, Agabák, Indijók, Hunok törzsei, és a Maják).
- Anyahita hegyén a "tudományok városa", vagyis iskolaváros mûködött. Vallásoktatás Kosztromában (hun fõváros) és a Bálványhegyen volt. A Bálványhegy hírközpont is volt (hajósok, lovasok stb. jelentettek itt), és a társbolygó utasait is itt fogadták.
- Fokozatosan -360 napról- 365 napra nõtt az év hossza a csillagászok megfigyelései szerint, mert bolygónk forgása lassult, fõleg az ár-apály okozta súrlódás miatt.
- Az idegenek látogatásai a jégkor után ritkultak.
- Anyahita hegyérõl irányították a gyarmatok megszerzését, a kolóniák alapítását is.
- Innen indult Urruk (suméria), Indijó (Peru), a Maja, az Agaba (Csendes óceán kínai partja) és a Hikszosz (Egyiptom) ómok benépesítése.
- Ezek jelentéseket küldtek az Anyahita hegyre (persze némelyik 1-3 év alatt érkezett meg).
- A legmagasabb tudással az Uruk törzsbeliek rendelkeztek.
- Az Anyahita kegyhely környékén Magya népe élt. Nem háborúskodtak, egyistenhívõk voltak a szeretetet hirdették. Anyahita is egyistenhitû volt, ezt hirdette.
- A népek többsége több istenben hitt.
- Anyahita a 3 fia - Aton - születésekor megbénult. Aton felnõttként felállította az Anyahita tanításait tartalmazó emlékoszlopot, vagyis az Igazmondó Emlékoszlopot. Ezt késõbb innen a Zagrosz hegységbe menekítették (amikor a sziget süllyedni kezdett).

- Arvisura vázlatok - 4.

1/B Arvisura, harmadik rész

- Az agabák még az Ataiszon kezdték az Arvisurákat írni (róni) aranylapokra és a nagy szigetrõl elhozták, ennek süllyedése idején, az Agaba ómba (kínai óceánpartra), majd Ordoszba.
- Aton emlékoszlopa a világ teremtésérõl, az isteni hitrõl és a földmûvelési szokásokról tartalmazott szövegeket.
- A 24 Hun Törzsszövetség hite Ordoszban alakult ki. Egyistenhitet hirdettek.
- A puli és a delfinek Kaltes asszony földjérõl kerültek a Földre.
- Ataisz elsüllyedése után (ie. 5038-ban süllyedt el, 30 évig tartó folyamat befejezéseként).
- Zagroszban, Ordoszban, Nippurban (Suméria) és Karnakban (Egyiptom) a világ létezésével, mûködésével kapcsolatos tudást leírták.
- Urukban nem az egyistenhit dominált. Ataisz utolsó 12 fejedelmei az Armogúrok voltak.
- Kosztroma fölötti hegyen a Napisten -Rá-ten-kegyhelye állt. A felmelegedés fokozódása következtében a tengerszint emelkedett, sok volt a földrengés. Az ataiszi fejedelem ekkor parancsot adott Hajósnak, hogy derítse fel Uruk ómot. Ha pedig ott lehetséges a megfelelõ emberi élet, akkor Eridu építsen ott kereskedõvárost. A visszaérkezõ Hajós jelentette, hogy erre a terület alkalmas, így újabb csapat indult ide, Buda fejedelemfi vezetésével, õk megalapították ÚR városát. Szevan örmény fejedelem fia Buda idején a Mezopotámiai tavakat derítette fel. Az elsõ kolóniákat már korábban alapították, az alapítók szintén ataisziak voltak.
- Buda a Kosztroma fölötti Bálványhegyrõl faragott köveket hozatott - hajósaival, hogy ebbõl itt Anyahita kegyhelyet építtessen. Kisebb csónakokat is kért Ataiszról, a hunok csónak készítõitõl, hogy a folyókon (fõleg az Eufráteszen) hajózhassanak.
- A letelepedõk között Góg és Magóg népe (ataiszi fehér és fekete hunok) a Tigris nyugati partján telepedett le (Tigris folyó Ataiszon is volt).
- GÓG legidõsebb fia MAGYA volt.
- Az Anyahita kegyhely avatásán lovasversenyeket is rendeztek, továbbá szellemi vetélkedõt.
- A lovasversenyek központja Urban az Ildu városrészben, mint Ataiszon volt, maga a verseny pedig a mellette lévõ pusztaszeri mezõn.
- A gyõztes fiú, ill. lány 1 évre lugal ill. lugalnõ, király, királynõ lett, ezt hívták pünkösdi királyságnak.
- Ataisz különben az eljegesedés kezdete körül (14-15 000 éve) emelkedett ki a Csendes óceánból, óriási (nagyobb, mint Ausztrália) vulkánikus szigetként. Rendszeres rengések, vulkánkitörések fordultak elõ a szigeten. A sziget helyét a könyv tartalmazza, északi vonalában a Hawaii maradt meg mára).
- A felmelegedés kezdetétõl a sziget népe és fejedelmei alig várták a visszatérést az ázsiai területre. Ezért is voltak a kolonizációk és a felderítõ utak elrendelve.
- Az Úr városát (a Biblia özönvíz elmosta) alapító Buda felesége Suhan volt, lányaik Aran és Enéh voltak. Az Anyahita kegyhely avatását nagy esõzés és kisebb özönvíz, továbbá földrengés is kísérte. Úr mellett Uruk város létesült (kb. 30 km-re). Az ataiszi újabb bevándorlók ebben az idõben a mordvinok, csuvaszok, lettek, úzok (=palúz=palóc) és kabarok voltak.
- Buda huga, Mari Sumériából északra ment (jóval a mai Bagdad fölé) és Magya fejedelem felesége lett. (Késõbb ezt a területet Marinának nevezik)
- Mari északon megalapítja a róla elnevezett Mari városát. Uruk népe - járványok miatt- (mocsaras, meleg terület) késõbb sokszor északabbra vándorolt, Mari felé, ill. egészen Magyarkáig (Kaukázus északnyugati elõtere, a Kubán folyónál).
- Amikor az idõjárás tartósabban normalizálódott, akkor SZUMÍR
fejedelem (róla nevezték Szumírnak, vagy sumérnak a népét) elment értük és megtörtént a visszatelepítés. Szumír népét vezérükrõl nevezték el.
- Az agabák Ordoszban összeolvadtak a hozzájuk közelálló hunokkal.
- Agaba Ordoszban úgy rendelkezett, hogy minden 20. évben innen kalandozásokat (felderítõ utakat) indítanak különbözõ irányokba.
- Batour (Bátor) fõsámán is így jutott el Magyarkára, Kerka fõsámán, majd Balog Erdélybe
- Viroláj pedig a nyugati nagyvízhez.
- Ebben az idõben tudtak már - füstöléssel - húst tartósítani. Az Ordosz környéki településeken kis õrtorony volt, általában vályogból. Léteztek asszony és férfiuralmi területek. Gyakori volt a települések átépítése, a házak legfontosabb része a
lakógödör volt. Agyagedényben tárolták a szemes terményeket. Késõbb szitásfürdõk, kõizzasztók, gyakoribbá vált a ruhamosás.
- Ebben az idõben 30-35 év volt az átlagos életkor. A növényi élelmiszerekkel, a halakkal táplálkozók éltek tovább. Általában az unokák építették át az öregek faluját, a gyenge építõanyagok miatt volt szükséges. Lakodalmi ajándék sokszor a fõzõkõ volt, a felforrósított követ dobták a vízbe, fõzéshez, amely a pusztákon nagyon értékes volt. Már létrejött ún. búbos kemence is. Külön mester készítette a nyilat, íjat, szerszámokat, dárdákat.
- Mariban is volt õrtorony és éjszakai õrség is. Itt sámánképzõ is mûködött. Szükség esetén a gyógyítók kimentek a beteghez, pl. gyomorbántalmakkor kiéheztették a beteget és gyógyteával itatták. Jóspapok, jövendõmondók is léteztek. Az állatokat is gyógyították a sámánok. gyógyítással, bábáskodással nõk is foglalkoztak.

- Arvisura vázlatok - 5.

1/B Arvisura negyedik rész

- A faluszerkezet a Tíz Nyíl Szövetségben: a falu középpontjában a faluház állt, benne a bíró, a bába a sámán és az õrparancsnok szobájával. Az õrtoronyba figyelõ õrök egyben tûzoltók is voltak.
- Mari fejedelemasszony (kb. 7000 évvel ezelõtt) gerendavárban lakott (még Atilla hunjai is építettek ilyet!). Lovasok kiképzésével és lóidomítással is foglakoztak itt az emberek.
- Ie. 4030.-ban erõs Napfolttevékenység kezdõdött, mely hosszabb ideig tartott. Agaba ie. 4020.-ban elrendelte a sumér és az erdélyi felderítést, kalandozást. Ekkor északról még Viroláj is küldött jelentést Ordoszba.
- A Magya feleségérõl, vagyis Buda húgáról elnevezett északi Mari városának (Tigris mellett volt) a létszáma ebben az idõben meg, sokan telepedtek le ide a Marja törzsbõl (Murony vezetésével).
- Késõbb, ie. 3900.-ban a Zab folyó (a mai arab Zábnak mondja, a Tigris mellékfolyója az északon, Mószul közelében) mellõl is érkeztek menekülõk Mari nevû vezetõjükkel.
- Kerka (Erdélybe lovagolt Ordoszból) és Viroláj jelentései azt is tartalmazták, hogy a tengeri népek (Atlantisziak) a harcaikban elesetteket megették, az agyukat is beleértve. Ezt Erdélyben és a Földközi tenger partjain tapasztalták.
- Ekkor Urukban viszonylagos jólét volt.
- Amikor a felmelegedés miatt a jég az Északi tengerhez húzodott, akkor ebbõl az irányból is jöttek délre emberevõk. Ellenük a magyarkaiak erõs csapata jól tudott védekezni.
- Viroláj 100 sámánt és a 48 tárkányt és pár rimalányt vitt magával a feladaihoz.
- Néhány sámán közülük: Arszek, Kazimír, Dakota (!), Turu, Turgály, Ágid arbag, Csád, Galac, Penza, Narva, Tengelic. Néhány rimalány neve: Meszil, Gilda, Biron, Gilfa.
- Magyarkától északra három kistelepülés létesült: Csádvárhely, Muromavárhely és Kazánvásárhely. Ezeket az Etil kötötte össze.
- Ekkor még az Ural (elnevezése a környéket uraló hegységre utal) és a Balhas (Bolhás) tó közötti terület ismeretlen volt. Felderítésére 310 lovas indult Kazánvásárhelyrõl és Marinából.
- A felderítés célja, hogy letelepedés szempontjából értékelje a területet.
- Elõször Turgályék telepedtek le (Turgály szoros) majd Isim (ez ma folyónév) és az Irtis (ma folyónév) ez utóbbiak együtt alapítottak települést itt. Isim felesége Irtis lett késõbb.
- A Bajkál tó környékére is felderítõk indultak.
- A törzsszövetség 20 évenként tartott népszámlálást.
- Az ordoszi nép 2 és 4 kerekû szekereket használt ie. 4000. körül. A megsérült lovakat levágták, megették.
- A Bolhás (Balhas) tónál létezett a Pusztaszer torony.
- Az ajnók - akik elköltöztek északra a törzsszövetségbõl- bujkáltak a felderítõk (kb. 50 fõ) elõl, ezért a tavat Bujkál (ez ma a Bajkál) tónak nevezték el. A felderítõk vezetõje Ditró és Bereck voltak, Szelenga pedig kisebb feladatokat kapott.
- Tungúz vezér fiai azonban nem bujkáltak, elmondták, hogy sok úz is idejött a déli járványok elõl. A tó körül, avar, ajnó, tungúz, török és mandzsu telepek létesültek.
- Jégbefagyott emberek is elõkerültek, még a jégkor idejébõl.
- A pusztákon sok farkascsorda élt.
- Ekkor még többen költöztek a törzsszövetség területérõl ide, a hatalmaskodók elõl is.
- Az ajnók között voltak méhészek is.
- Sok embernek nemcsak lova, hanem szamara is volt.
- Az Ordoszba érkezõ jelentéseket Agaba felesége, Rima asszony rótta le, az elsõ arvisura aranylapjára.
- Kerka erdélyi jelentését Batour fõsámán, Uzapaniét pedig Ibolya aranyasszony rótta le aranylapokra.

- Arvisura vázlat - 6.

2/A Arvisura, Uzapani fõsámán rovása alapján. Ie. 4040-4018.

- A Hun Törzsszövetség elsõ fõsámánja -Ordoszban- Batour volt, aki többször járt Kínában és Ur városában is. Õ Agabától sok ismertet szerzett.
- Az Ataisz (Ata Isis) nevû nagy vulkanikus sziget a csendes óceánban volt, és ie. 5038-5000 között pusztult el. Az utolsó fejedelem a szigeten Armogúr volt, akinek tíz fia született. A legidõsebb fiát Magyának hívták.
- Az Õ fia volt Úr város alapítója, Buda is és a süllyedéskor menekülõk között volt Suva (ma a Fidzsi sziget. fõvárosának neve) és Cuscó nevû fia is (Peru). Suva délre, Cuscó keletre menekült innen a hajósaival.
- A nagy szigeten Dorozsma volt a hunok törzsi fõvárosa, ennek az Ildu városrészét pedig Magóg fejedelem lányáról nevezték el.
- (Gógot és Magógot a Biblia mint Noé unokáit említi!!)
- Magya alapította Mezopotámiában (északon, Mari közelében) a Dabósa és Paripa városokat.
- Magya Ur város alapítására érkezett lovasaival Mezopotámiába, Budához, azonban az Ataisz elsüllyedése miatt már nem tudott oda visszatérni. Ezért Õ Úrból - az alapítási ünnepet követõen- észak felé indult, új hazát keresni.
- A Magya fiai pedig már felnõttek voltak így önállósodtak. Kurd nevû fia északra ment (ma is ott élnek a kurdok), Hun nevû fia keletre távozott a gazdagabbakkal a Hun tóhoz (régen kiszáradt) és Magyar nevû fia megalapította Magyarka városát a Kaukázus elõtt, az öthegy közelében. (Magyarka romjait Zichy gróf még vagy 100 évvel ezelõtt megtalálta).
- Az Ataiszon az agabák törzsében - fejedelmi temetésekkor-szokás volt a szolgák megölése, uruk vagy asszonyuk mellé történõ temetése. (ilyen sírokat többet feltártak már Ázsiában is).
- A hunok két törzse (Góg és Magóg) csak állatáldozatot mutatott be ilyen temetéskor.
- Az Ataiszon a Hun tó melletti hajóépítõ mûhelyben eleinte 12 evezõs, majd 24 evezõs vitorlás hajók készültek. A Hun tónak kapcsolata volt a tengerhez.
- A szigetrõl indított elsõ nagyobb kalandozás (felderítés) a jégkor után arra irányult, hogy felderítsék a jegesedést megelõzõ lakóhelyeik állapotát, illetve azt, hogy letelepedésre alkalmas helyeket keressenek. Erre azért volt szükség, mert a tengerszint emelkedett, továbbá igen sok volt a tûzhányókitörés és a földrengés, tehát arra gondolhattak a vezetõk, hogy a szigetrõl majd biztonságos helyekre kell elmenni.
- A kolóniák létesítésével is egybekötött kalandozást - felderítést - a fejedelem rendelte el, a következõ helyekre: Anina ón (a késõbbi Suméria), Hikszosz óm (Egyiptom), Parszi óm (Észak-India az Indusnál) és Indijó óm, ahová Cuscó ment el.
- A felderítõk általában többségükben a felderített helyen maradtak, csak a jelentéstevõket küldték vissza a szigetre.
- Településeiknek ataiszi neveket adtak.
- A hunok õsi kutyafajtái a puli, a kuvasz és a komondor voltak.
- Ataiszban a lovas versenyek a Hun tónál és a fölötte lévõ síkságon, Pusztaszeren (tengerparton) zajlottak.
- Ataiszon jó legelõk voltak. A Kékleny - vulkanikus- hegység gerince a jégkorban havas volt. Ataiszon általános volt a kölestermelés. Gógnak 12 törzse volt.
- Sok birkájuk volt, Dorozsmán dolgozták fel a birkabõröket ruháknak.
- Ataiszon még holdévekben számoltak.
- A szavárdok között sok volt a kézmûves, de a kabarok is készítettek nyílvesszõt.
- Egy jégkori idõpontban a kabarok nyílhegy kovácsa pl. KECSÕ volt,
neki és a feleségének -ARTUPINAK- Ragyolc, Miskolc, Rohonc és Tiszolc voltak a fiaik. A tüzet a bálványhegyi szentélybe Miskolc vitte el, ahol ezt õrizték.
- A szentélyben egy kõgömb is volt (a Föld) amelyen az Ataisz helyét bejelölték.

- Arvisura vázlatok - 7.

2/A Arvisura, második rész - Arvisura, ie. 4020-4002. Batour fõsámán rovása.

- Az ataiszi Bálványhegyen, a szentélyben egy edényben illatos folyadék is volt, ebbe mártották az ujjaikat a belépõk, hogy homlokukat ezzel bekenjék.
- A Bálványhegyet a nagyfejedelem õrsége vigyázta.
- Amikor a volt kolóniák keresésére indult Ataiszból több csapat, éppen akkor itt nagy vulkánikus tevékenység kezdõdött. Nádcsónakosok is süllyedtek el a vulkanizmus hatására a tengerben. A nagy fából készült csónakok is alig tudták elkerülni a felborulást a nagyon hullámzó tengeren.
- Az Ataiszon a tûz használata elõtt még nyershúst ettek, amely nagyon lerövidítette az emberek életét (átlag 30 év volt). Ataiszon szõlõt is termeltek, bort azonban csak késõbb készítettek, a bort nem sokkal a nagysziget süllyedését megelõzõen kezdtek készíteni a szõlõbõl.
- A jégkor végefelé kezdték a tüzet általánosan használni az Ataiszon (kb. 12 000 évvel ezelõtt).
- Mezopotámiában Uruk város elsõ királyát Samasna Pistinek hívták (!). Ez a sámán név ataiszi eredetû. (a Biblia Õt Noénak nevezi).
- Ebben az idõben használatos hun hosszúsági mérték az öl volt, mely kb. 1,8 m.
- Batour fõsámán rovása. Melegforrások nyomában. Kerka jelentése. (Kerka M. o.-n egy Zala megyei patak neve)
- KERKA rovó is ifjúsági fõsámán volt. Kijelölése következtében Ordoszból eljött a Kárpát- medencébe a jégkor elõtti õshazába, annak állapotát megtekinteni és errõl Ordoszt tájékoztatni.
- Az elsõ nagyszalát (törzsi és központi vezetõk százévenkénti tanácskozását) ie. 4020.-ban Ordoszban tartották.
- Itt elrendelték a felderítést kalandozást- Uzapani sumérföldre, Viroláj pedig északra kellett, hogy ellovagoljon, onnan információkat gyûjtsön. Kerka ugyanekkor a Melegvizek Birodalmába kellett, hogy elmenjen.
- Itt a könyv -megszakítva Kerka történetét- most a különbözõ sámán és tárkány elnevezéseket írja le. Ezekbõl néhány: harsány=kispap, regõs=tanító, bacsa=ellátó,boksa=tudós, arbag=orvos, bán=õrség- pap, tárkány=kovács, kende=Napisten-pap, kács=vándorpap, horka=bírósági pap, szécs=aranyasszonypap, dalacs=katona-pap, ulcsák=nemzetségi pap, magóc=varázslópap, barus=jóspap, n a z í r= istenidézõ pap (Jézus is ez lett Karnakban!),vajda=kalandozópap.
- A sajó felsõ részén lévõ Hejõ forrást -a Kerkával érkezõ- Harkács látogatta meg, itt egy kis (30 fõs) közösség élte át az eljegesedést, akik szívesen fogadták a látogatókat (úzokat).
- Kõtetõn az összes érkezõ harcos megházasodott, itt nagyobb közösség élt már a jégkor idején is. Itt Cede szécs Nadabult vette el feleségûl, a lányukat Ajnácskõnek nevezték el.
- Az õslakosság-akiket Kerkáék itt találtak- barlangokban és lakógödrös házakban éltek. A Kerka féle letelepülõk állatszelidítésekkel (juh, disznó) is foglalkoztak, a helyi folyócskát pedig Hangonynak neveték el (ez Ózdon -Úzdon- folyik át ma, de Ordosz nagy folyója a Hangun is ugyanez a név.)
- Három kis telepûlést létesítettek és kapcsolatban maradtak egymással. Jól mûködött az állatenyésztés és gabonafélét is termeltek, vadásztak.
- Egy másik csoport -Parajd vezetésével- végzett felderítést, alaptáborukat -Zengõ harsány- Parajdról nevezte el.

- Arvisura vázlatok - 8.

2/B Arvisura, második rész - Batiur és Uzapani rovása, ie. 4028.

- Az Ordoszból hozott szokásokat (esti énekelés, medvetor) az új hazában is megtartották
- Kerka letelepedett emberei. Sok gyermek is született és sokan meghaltak, így Zengõ is a letelepedés utáni 5. évben halt meg.
- Élénken tevékenykedtek a sámánok: az ifjúság nevelése a földmûvelés tanítása stb. volt a legfõbb foglalatosságuk.
- Bodon (egy mátrai község neve) nazír híres istenidézõ pap volt, Gilván sámán a csillagokból jósolt, Lándor vándorsámánévente értesítette Kerkát - aki Magyarkán  élt ekkor- a történtekrõl.
- A halottaikat elhamvasztva temették el, Kõrös pateszi emberfejes cserépedényeiben.
- A gyerekeknek hagyományosan Arvisura (FÉRAN) neveket adtak.
- Az arbagjuk Biked volt, a felesége, Tátika pedig rimalány.
- Biked testvére PILIS (elsõ elõfordulás ennek a névnek) sámán volt. Sala özvegy testvéreivel is Biked birodalmában élt, gyermekeivel, akik Somló, Rezi, Zala, Berény és Sümeg voltak.
- A Sajó mellett élõ Tapolc a hegyek közzé költözött, amikor
megözvegyült, mindenét hátrahagyva örökösen veszekedõ anyósának, Perecesnek (Miskolc egyik Bükkszéli részének mai neve Pereces).
- Általában 100 évenként érkeztek Ordoszból új telepesek ide, vérfrissítés és létszámnövelés céljából.
- Kerka elõadásaiban hangoztatta, hogy a melegforrásoktól mentek el az elõdök a jégkor kezdetén, hosszú vándorlással a trópusi-mediterrán Ataiszra.
- Sok utódjuk pedig most visszajött, letelepedett. Kerka késõbb visszament Ordoszba (kb. 10 000 km).
- Kerkát medvetorral búcsúztatták: Léva, Bars, Korpona, Selye, Körmöc, Pöstyén, Csejte, Kubin, Garam, Kosztolány, Zsolna, Semte, Pozsony, Galgóc, Komját, Zsigárd, Zobor, Borostyán, Tapolcsány sámánok és tárkányok.
- Pozsony irányításával Szakolca és Karakó vállalta, hogy Erdélyt védelmezik a nyugati népektõl.(ekkor még ehhez kevés emberre volt szükség).
- Az erdélyi -jégkort itt átvészelõ- kisszámú un tarkós törzs ekkor még emberevõ volt.
- Kerkával 160 fõs lovas csop. ment vissza Ordoszba, 240 fõ (köztük 45 nõ) pedig itt maradt.
- Az ittmaradottak sámán és rimalányképzést indítottak. Hitük az ataiszi hit volt (valószínû tóremhit).

3/A Arvisura. Batiur és Uzapani rovása, ie. 4028.

- AGABA a 24 Hun Törzsszövetség hadrendjét és törvényeit elkészítette és ezt az Öregek Tanácsával elfogadtatta. Elsõ veje Batour volt. Agaba még ezután 25 évig élt, de 12 év mulva a háttérbe vonult. Ekkor Batour lett a fõsámán, aki végigutazta a törzsszövetség 24 törzsét.
- Agaba és népe valaha a kínaiak elõl menekült a tengerpartról Ordoszba, 3 nagy hajóval (a Sárga folyón), ahol Uza sámán fogadta.
- Agabának 2 lánya volt, a kisebbik örökölte az Ataiszból hozott már akkor is õsi- fejdíszt, melyrõl azt mondták, hogy almavirágzáskor megjósolja a jövõt.
- Csak ifjú, esküvõ elõtti pároknak jósol a bogláros fejdísz -így tartották- melyet rejtekhelyen tartottak, a kegyhelyen. Az úzok õrízték.
- Azt is mondták-regélték-hogy a fejdísz népe örökké élni fog, mert Joli Tórem nem engedi kipusztulni.
- A 24 Hun Törzsszövetség vezetõ ereje mindig a legerõsebb törzs volt. Agab idején pl . a kaza (h) és a széki hunok. A törszszövetség legnagyobb ünnepe az aratási ünnep lett.
- Az ötévenként (általában kisebb) kalandozást az ordoszi sámánképzésen legjobban szerepelt és lovaglásban is kitünt ifjú vezette.
- Ordosz a fenntartása érdekében tizedet szedett a törzseitõl. Ordosz körül kb. 1 napi járásra õrségek voltak, cölöpvárakban elhelyezve. A kegyhelyet Ibolya, Agaba kisebb lánya tartotta rendben.
- Batour nemcsak a törzseket járta, hanem megszervezte a harcosok kiképzését is.
- A fõvezért mindíg az Ordosz fölötti Pusztaszeren választották meg.
- A kínaiak ekkor egyre jobban megközelítették Ordoszt, ie. 4009.-ben feldúlták a széki hunok (székelyek) területét.
- Temere, a suomák vezére lett a következõ fõvezér, mert -az esélyes- Torda, a fekete hunok vezére meghalt. Ekkor 2,5 tyumeny (25 000 fõ) volt a hadsereg létszáma. Hídverõik is voltak, ezek a Sárga (Hangun) folyón mûködtek.
- A nyomuló kínaiaktól 15-20 km-re rejtõzött el Temere serege. Elõörsük és csalogatóik a tatárok serege volt. Mindenképpen meg akarták állítani a betörõ kínaiakat. Sikerült is döntõ csapást mérni a kínai csapatokra. A foglyokat fõleg a mongolok és a tatárok kapták, a nagy emberveszteségük okán. A hadisarc inkább a többieké lett, melyet a tatárok kifogásoltak.
- Uzapani ie. 4006.-ban mint süángyõztes lett a fõsámán.
- AGABA ie. 4008.-ban HALT MEG, az ordoszi Bálványhegyre temették el.
- Batourt a fekete hunok ölték meg. Temere kivizsgálta a gyilkosságot, a halott mellett kellett a gyanúsítottaknak elmenni. Végül Karakunt találták bûnösnek és Õt a tatárok megölték.

- Arvisura vázlat - 9.

3/B. Arvisura, Uzapani és Ibolya rovása, ie. 4020-4000.

- Az ordoszi sámánképzést Úr városa 4 pap Ordoszba történõ elküldésével segítette, akiket az odalátogató Batour hozott el.
- Ekkor már észrevehetõen szárazabbak lettek az ázsiai puszták, itt-ott jelentkezett a kiszáradás.
- Két Úrban élõ pateszi ebben az idõben átkutatta a Zagroszt, ahol medvék is éltek még.
- Õk a Zagrosz és Magyarka közötti felderítést is elvégezték. Végignézték a két Zab nevû folyó (a Tigrisbe ömlenek) vidékét is, még az ordoszi útjuk elõtt.
- Ekkor Magyarkán (a Kaukázus elõterében volt) már földmûvelés is folyt, néhol már öntöztek.
- Az Ordosz felé igyekvõk részére -nemcsak az Úrból induló pateszik mentek oda- a gyülekezõ az Urmia tó mellett volt. Így itt kb. 300 sámán találkozott itt. Például: Vadna, Árpád, Arad, Maros, Káldor, Etur, Ada, Marúz, Mikó, Tuza, Isim, Mani stb.
- Rimalányok is mentek innen Ordoszba: Mara, Uzi, Annna, Iriz, Tuli, Haki, Huri.
- Ekkor az Urmia tó keleti oldalán a d a h á k éltek. Az örmény felföldön az örmények már kõházakban laktak és a lakható barlangokban is éltek.
- A gyülekezõhelyen végül kb. 600 lovas jött össze, akik ezután elindultak Ordoszba.
- A Mari városának közelében lévõ Pusztaszeren -ebben az idõben- lovasversenyt is rendeztek a kurdok, a szabírok, és az Úr városából és az Urukból érkezõ lovasok és Uzapani lovasai. A tizenkét napos verseny gyõztese a garúz (grúz) Etúr lett. Az elsõ három befutó (Etúr, Haki és Halpa) ajándékokat kapott, Nippur városa még agyagkönyvekkel is kedveskedett.
- A vesenyeken kb. 10 000 nézõ vett részt. A gyõztesek felvonulásán Etur -garaúz fejedemfi- és menyasszonya, Szente -a szaka fejedelem lánya- lovagolt az élen. Etur a verseny után Mariban telepedett le, menyasszonyával, embereivel. Megérkezésük után Sikila nevû lányuk született, a beavatottak óm jelével. Mariban azonban Õk rödebben tartózkodtak, és innen a tenger mellé mentek (a mai Szíria területére), ahol ADANA nevû fiuk született, majd 1 év mulva TUZA, késõbb pedig ikreik jöttek a világra: Etur és Ida.
- Etúr népét -a környékükön lakók- E T R U S Z K O K N A K nevezték. Eturéknak még két lányuk született: Mile és Szirma (ma Miskolc egyik külvárosa Szirma).
- Etur népe, az ordosziak és az urukiak (sumérok) között sok házasság jött ezután össze.
- Még az Ordoszba indulók is résztvettek a pusztaszeri lovasversenyeken. Árpád sámán a 11. lett, mert a lova lába eltörött és tartaléklóvak folytatta a versenyzést. Árpád itt feleségül vette a Mari nevû fejedelmi lányt. Mari apja -Agadi-gazdag kereskedõ volt. A võfély Urás és Arad voltak az esküvõjükön. Urás pedig Agadi Eszeter nevû lányát vette el, Árpáddal egyidõben. Agadi a tengerig kereskedett , nagy kereskedõháza (raktár) volt a Zab folyónál (a mai Mószul közelében). Agadi két várat is épített Árpádnak: egyiket ott ahol a Yab a Tigrisbe torkollik, a másikat pedig a tengerfelé kb. félúton (pihenés, õrségváltás stb. céljából). Ebben az idõben alpította ARAD vitéz a tengerparton (ma szír terület) Arad városát.
- Etur földjén -a tengerparon- pedig ekkor erõs ország kezdett kialakulni, hajókészítõ mûhellyel. Innen a hikszoszokkal (Egyiptommal)is tartották a kapcsolatot.
- Maros sámánnak a Van tónál lévõ településén Nimród összeveszett Arad vitézzel.

- Arvisura vázlat - 10.

3/B Arvisura, második rész

- NIMRÓD nagy oroszlánvadász volt a dahák és a szkíták birodalmában.
- Ebben az idõben a vadászok állati bõrökkel látták el a népet.
- Az urukiak inkább az igénytelen szamarakat tartották lovak helyett (kevés volt a legelõ).
- Nimród az új városa mellett (Ninive) Asszó-úr városát (un Lóvárost) is birtokolta.
- Itt heti lóvásárokat is tartottak (Nimród ie. 3960 körül halt meg).
- Nimród oszét származású volt, apja KÁM, sokáig Magyarkán lakott, Õ is szeretett vadászni.
- Nimród Ordoszban lett sámán, felesége -Tuli- is Ordoszban tanult, ott lett rimalány.
- Tuli anyja szabír volt, és Tuli sokat volt "szolgálatban" sumérföldön.
- Ebben az idõben az oszétoknál asszonyuralom volt.
- Arad, Árpád és Nimród sokáig jó viszonyban voltak. Nemcsak Árpád, hanem Nimród is kísérte -eleinte- Agadi kereskedõit a tengerpart és Marina között (ez kb. 400 km), hogy megvédje õket a rablóktól.
- Tuli és Nimród sok állatot tartott, vadaskertjük is volt otthonuk mellett.
- Nimród -5 év alatt- 35 oroszlánt ejtett el.
- A sok árvíz miatt sumérföldrõl számosan menekültek északra, Marinába, Nimród földjére.
- Nimród a menekülõknek sok állatot eladott és így meggazdagodott.
- Nimródék egyistenhívõk voltak (Él istenben hittek, Él Anyahita egyik fia volt, az Ataiszon élt).
- Urukban ebben az idõben azonban az volt a jellemzõ, hogy több (ezer) istent dicsõítettek.
- Agadi -Árpád apósa- kereskedõ is meggazdagodott a vállakozásából.
- Ninive alapítása a szír kereskedõkhöz fûzõdik, de Nimród tette központjává, igazi szép várossá, befejezve az építését. Ninive Nimród építésze volt.
- Ebben az idõben a tengeri népek (atlantiszi származásúak) már megkezdték behatolásukat Mezopotámiába. Természetesen tudtak Õk is hajózni.
- Nimród nyáron gyakran vadászott a Fekete tengernél, a Kaukázusban és a keleti pusztákon.
- Marina környékén török népcsoport is élt, Turkud pateszi vezetésével, de Ada nazír és kurd sámánok is éltek erre és kisebb ordoszi származású lovascsoportok is letelepedtek.
- Uzapani amikor idelátogatott, tanácskozott Árpáddal, Suppival, Urással, Halpával és Nimróddal. Nimród és emberei a hikszoszokkal (Egyiptom) is kapcsolatban volt.
- A sumér lugallok (királyok) át szerették volna venni az ordoszi tapasztalatokat a nép élelmezésére, mert ekkor náluk éhínség volt. Érdeklõdtek a medvetorról is.
- Egy idõben Nimród is vendégeskedett Úr városában, a királynál. Nimród és Tuli fia Bábel, ugyanis 3 évig Úrban tanult. Tuli szolgái Úr templom gazdaságában is dolgoztak.
- Nimród itt 24 szabír lovasával vadászott. Az oroszlán vadászat nyíllal és dárdával történt.
- Nem kis bátorság -és erõ- kellett a vadászathoz.
- A hikszoszok Aran tanyája mellett (kb. a mai szuezi csatornánál) egy települést létesítettek, Hétvárat (Hetevarett stb. neveken nevezték a környezõ népek).

- Arvisura vázlat - 11.

3/B Arvisura, harmadik rész

- Az apósa, Buda után -aki Úr város elsõ királya volt - az ataiszból hajóval érkezett- Samasna lett a nagylugal.
- Samasna Pisti a hikszoszokat (egyiptomiakat) észak felé szorította, ahol megalapították Hétvár nevû településüket ( egyes népcsoportok késõbb Hetevarettnek is nevezték), a Nilus (Ibos) delta közelében volt. Õk lettek itt az új telepesek, a 24 Hun Törzsszövetség részérõl.
- Nimród innen indult nyugat megismerésére, 300 lovassal.
- Egy év alatt értek el az Etruszk tenger (Földközi tenger Adana környéki része) partjára, ahol az Atlantiszról érkezett menekültek éltek. Természetesen Atlantisz ekkor még lakott volt.!.
- Az Atlantisz mivel fokozatosan süllyedt és a népének létszáma is nõtt, ezért voltak, akik már ebben az idõben eljöttek onnan.
- A tengerparti etruszkok arról tájékoztatták Nimródot, hogy az atlantisziak szinte folyamatosan érkeznek.
- Ebben az idõben kiszámíthatatlanul sok árvíz is volt, mert ciklikusan  nagyfelmelegedések történtek. Ázsiában a kiírtott erdõk helyén sivatagok keletkeztek. Ebben a térségben, vagyis Egyiptom-Uruk-Etruszkok között Marad pateszi mûködött mint összekötõ pateszi.
- Lóvárosban (Marina) a lótenyésztéssel kapcsolatos megbeszélést is tartottak, a lóállomány ebben az idõben jóminõségû volt.
- Nimród felépült városának (Ninive) zászlajára az oroszlán került címerállatként.
- Amikor Nimród Ordoszban elvégezte a sámánképzõt, akor a fõsámán -Uzapani- õt ebbe a térségbe vitte magával, 1 tyumeny emberrel (10 000 fõvel), hogy itt képviseljék Ordosz érdekeit.
- Uzapani a Van tónál lévõ viziünnepen is résztvett, majd innen -medvetorra- Magyarkára lovagolt. A 280 lovasából végül 160 tért vissza Ordoszba, vele együtt, közöttük Nimród is.
- Magyarkán egyistenhitet vallottak ekkor.
- A medvetoron megjelent Nimród apja is, aki oszét fejedelem volt.  Magyarkától félnapi útra volt az oszét fejedelmi székhely.
- A magyarkai templomban egy életfa is volt a hátsó szentély mögött. Az életfa szimbólikája a 24 Hun törzsszövetség népeire és
hazájára utal.
- A magyarkai templomot Magya fejedelem fiai (fõleg Magyar nevû fia) építették: Hunor, Kurd és Magyar.
- Ebben az idõben a szaka-szkíták az erdélyig terjedõ területen éltek szétszóródva, a pamír szkíták pedig Észak-Indiában, az Indusnál (Harappa, Mohendzsodáró). A szakák az egyistenhitet vallották.
- Magyarkán Uzapani lovasaiból végül negyvenen maradtak.
- Ebben az idõben az õsi kutyafajok közül a kuvasz és a komondor elterjedt már, a puli még kevésbé.
- Nimród is visszament, azaz Ordoszba tartott Uzapanival. Ordosz fontosnak tartotta -a sok pusztító földrengés miatt is- hogy legyen lehetõség eljönni onnan, ha erre szükség lenne.
- Ordoszból a fenti felderítõk ie. 4020.-ban jöttek el, és 4003.-ban érkeztek vissza.
- Ekkor már a fõembereknek voltak zászlóik, pl. bölényt ábrázolt a Biharé, kecskét Virolájé.
- A sztyeppén még tigrisek is voltak, Baraca egyik igen ritka példányukat terítette le.
- Uzapani ie. 3997.-ben lovasfejedelemmé választatta Nemerét, ettõl kezdve volt ilyen méltóság. A lótenylésztés összes problémája és minden ezzel kapcsolatos döntés a lovasfejedelem kompetenciája volt.
- A fõvezért a nagy süánon választották meg. Az Öregek tanácsa pedig a háború-béke kérdésében döntött, ha felmerült.
- GÚZ regõsnek -sumériából jött Ordoszba- vendéglõnyitását engedélyezték.
- A Nagyút (Selyemút) biztonságát fenntartó lovasokat is a lovasfejedelem irányította.
- Agabát Batour, majd a veje, Uzapani követte a fõsámánságban. Agaba után õk átépítették a Nagytemplomot és a palotát. (A Nagytemplomban a ZIMBERI-ZOMBORI Férfi és Leánykórus énekelt!).
- Batour sok, korábban Urukba szállított Anyahita rovást hozott Ordoszba.
- Nimród amikor visszzatért végleg Ordoszból Marina környékére, itt birodalmat szervezett magának.

- Arvisura vázlatok - 12.

4/A Arvisura, Baratony, Erek, Sikila rovásai, ie. 4000-3981.

- A Samastól született Baratonyt és Ereket a féltestvérük, Sikila nevelte fel.
- Ebben az idõben Uruk városa (Suméria) és Ordosz között otatási kapcsolat is mûködött.
- Már a mezopotámiai -ekkor keletkezett- agyagtáblák írásai tartalmazták, hogy az Atlantisz süllyed, de ez igen lassú folyamat.
- Az ordoszi nagytemplomban lévõ boglárt (ékkövet) használták a tanulók beavatottsági fokának megállapítására. (Részletek erre nincsenek).
- Batourt, az Agaba utáni fõsámánt a tatárok ölték meg. Igazságtalannak találták a kínaiakkal történt gyõztes csata után a zsákmány elosztását. Uzapani az esettel kapcsolatban tetemrehívást rendelt el melyet a Nagy templomban tartottak.
- Temere lett a tanfejedelem, akinek Sikila volt a felesége. Sikila is oktatott.
- Nimród kapcsolatban maradt Ordosszal, miközben saját "birodalmát" építette, Marinában.
- Kaltes asszony földjérõl -ebben az idõben - több hullámban érkeztek ide, akik közül többen itt is maradtak. Õk -eleinte-"gondolatrezgésekke " kommunikáltak.
- Sok Atlantiszi ember is élt már ebben az idõben Mezopotámia környékén.
- Magyarka városa összekötõ kapocs volt a vándorló népek számára, Ordosztól az Ennsig (Duna mellékfolyója, a késõbbi kárpátiai avarok nyugati határánál).
- A szellemi élet Mezopotámiában, Sumérföldön volt a legélénkebb, az Úr-Nippur környéki városokban.
- Ebben az idõben Úr városában is jelentek meg a társ bolygónkról idegenek (részletek az Arvisurában). Ataiszban veszély esetén használható - mentõakció- számára csónak flotta létezett. (vulkánosság).
- Etur is járt Ordoszban, meglátogatta az itt tanuló fiait (kb 6-6500 km). A vallások különbözõségét Ordosz tolerálta, elfogadta.
- Az egyistenhit -ezt gondolták róla- Kaltes asszony földjérõl származik (Anyahita).
- Urukban ie. 3990.-ben már kõtemplom és vályogházak állottak. (A zikkaratjuk is vályog volt, megtévesztésig hasonlít a majáékéhoz, az inkák hasonló építményéhez!).
- Télen Ordosz környékén barlangokban laktak az emberek, nyáron inkább sátrakban.
- Nimród országában ebben az idõben már sülthúst ettek. Urukban fejlett templom gazdaságok is működtek. A visszamaradt ajnók voltak a legfejletlenebbek, farudakkal vadásztak, kõszerszámaik voltak még ekkor.
- A 24 Hun Törzsszövetség vadászai már íjakat használtak ekkor. Árpát és kölest termeltek, mozsártörõket használtak, gabonatárolóik is voltak. Lepényt is sütöttek.
- Sok embernek házikertje volt. Lakó és élelmiszeres gödröket is készítettek. Kaltes asszony földjérõl sok gabonamag érkezett, melyet elvetettek.
- A jégkorban a jéghegyek -észkról- egészen az Atlantiszig leúsztak.
- A jégkor elején kb. a Selyemút mentén vándoroltak a Kárpát-medence törzsei Ataiszig. (12 000 km-re van innen az óceánpart!).
- A vándorlásról az akkori beavatottak döntöttek.
- Anyahita mintegy 13 000 évvel ezelõtt érkezhetett Kaltes asszony földjérõl társaival az Ataiszra. Elromlott a jármûvük, így ottmaradtak. Õk tanították az embereket az egyszerû munkafolyamatokra.
- Nimród országában élt a legtöbb beavatott, egyébként kb. 100 000 fõre esett egy belõlük.

- Arvisura vázlat - 13.

4/A. Arvisura, második rész

- Ordoszban 2 beavatott élt ie. 4000.-ben. Ekkor a Hun Törzsszövetség létszáma 210 ezer fõ körül volt.
- Marinában Ninive volt már Nimród új fõvárosa. Nippurban író-papok éltek. Úr, Suruppak, Uruk.
- Umma és Kis volt a legkultúráltabb városállam sumérföldön. Ezek gazdagok voltak.
- Etúr földjén -a Földközi tenger keleti medencéjében - ebben az idõben sok földrengés volt.
- Nimród parancsára 10 hajónál kevesebb nem indulhatott hosszabb útra. Bariban sok etúr hajós letelepedett.
- Sumérföldön több istenben hittek. Nimród szerint az istenek az emberek agyában születnek.
- Nimród kíváncsi volt melyik hit fog gyõzni, az egyistent vagy a többistent imádóké?
- Az egyistenhit a szeretet vallásaként mûködött. Etúr legidõsebb fia, ADANA -miközben rovásírást tanult- elvette a szabírföldi Agadi fejedelem lányát, Marit. Adana és Mari elkísérte Etúrt az ordoszi látogatására.
- A régebbi idõkben, még Ordoszban Anyahita legkisebb fia, Van megszerkesztette a FÉRAN névadót. Van Dorozsma hun fejedelem lányát, Katikát vette feleségül.
- Kaltes asszony bolygójáról az utolsó fökdreszállás Úr városába történt, egyre távolodott az égitestük!. Az érkezõk ebben a térségben lakókat oktatták ittlétük idején. Például az egyistenhitet és a háborúmentes életet.
- A gazdag állattartó hunok -Nimród idején- ekkor Magyarkától a Hun tóig éltek, nagy területen. (A Hun tó régen kiszáradt már)
- A szegényebb hunok Ordoszban telepedtek le.
- Etúrt Ordoszban Temere lovasfejedelem és felesége, Sikila fogadta. Díszebéd volt: gulyásleves és bírkapörkölt és pampuska, továbbá sör!
- Temere elõször a kegyhely kútjánál a mosakodókat kumisszal kínálta. Temerével együtt 121 fõ volt az érkezõk létszáma, garaúz, hun, szabír, és parszi-szaka (szkíta) lovasok.
- Ebben az idõben KERKA ifjúsági fejedelem egy csoportot készített fel erdélyi látogatásra. Ebben sámánok és rimalányok is voltak. Néhány vitéz közülük: Gál, Máramaros, Sipos, Dudás, Arapa, Izamba, rimalány: Turcsi, Abalán, Csilla, Kata, Zsilla, Akacil..Parajd és Solymoska.
- Az útirányuk szerint elõször Magyarkára mennek, majd -pihenõ után- Erdélybe.
- Ordoszban az asszonyok már ebben az idõben is készítettek csigatésztát!

- Arvisura vázlat - 14.

4/B. Arvisura, Baratony tanfejedelem rovása, ie. 4000-3981.

- Nippurban (Suméria) irnok iskola mûködött, melyet Batour is meglátogatott.
- Baratony is itt tanult. Pestisjárvány tört ki a városban ie. 3984.-ban. Baratony, késõbb Ordoszban lett tanfejedelem.
- Amikor ie. 13507.-ben Kaltes asszony földjérõl Anyahita és társai ( 3 férfi és 5 nõ) megérkeztek, elromlott az ûrhajójuk, ezért az Ataiszon maradtak.
- Anyahita óm jelét az egyik fia örökölte.
- Az Ataiszon ie. 5896.-ban erõs vulkánosság volt, még a tengervíz is felforrt néhol. Hamu felhõket is lehetett látni, és sok volt az utórengés is.
- Anyahita elmondott egy tanulságos mesét is Jóbról, ennek a kitartásáról a hite mellett. De beszélt az Úr és a sátán vitájáról is.
- Buda után -Õ volt az alapító- Samasna Pisti lett Úr fejedelme, Árpád városa ekkor már létezett a Záb folyó partján (a Tigris torkolat közelében). Árpád Ten vezér 3. fia volt.
- Buda özvegye, Mari késõbb Észak-Mezopotámiában megalapította Mari városát.

4/C. Arvisura. Sikila és Töröngöly rovása, ie. 3981-3955.

- Ninive ie. 4000.-ben épült fel, tervezõje Ninive volt, Buda nemzetségébõl. (Mószul külvárosa ma).  A város oroszlános kapukkal készült Nimród tiszteletére. A templommal együtt készült el az uralkodó palotája is. Az ordoszi vezetõket a városavatásra meghívta Nimród. Nemere lovasfejedelem (Temere utóda) ment el a meghívásra Ninivébe, Ordoszból.
- Még Erdélybõl is jöttek a szentelésre, ahonnan Tardos és Pilis érkezett lovasaival.
- Az ordosziak húsvétkor érkeztek Ninivébe. Úgy gondolták a vezetõk, hogy a városavatás után az esedékes -100 évenkénti- nagyszalát is megtartják, a nem túl távoli Egyiptomban.
- Így az avatásról Hétvár-Sóstavak irányába indultak al a megjelentek csoportjai, Egyiptom felé, ahol Karum fejedelem várta õket. Karumék elõzõleg felépítették Ont, a Napisten városát a papjaik díszítéseivel. (a Nílus deltánál)
- Ménes (Menésznek mondja ma nyugat) egyik fia, Nap-Kira Amun fõpap lányát vette feleség-l és a városuk Amun-óm lett.
- Ménes másik fia, Narmen, a kis Tébát szellemi központtá alakította át. Ménest is Téba szentélyébe temették el.
- Hór Aba (nyugat Hórusznak mondja) Ménes harmadik fia, egy területet örökölt Egyiptomban, ahol a fõpapja Szakkara lett. Hór Aba feleségét Szalajkának hívták.

- Arvisura vázlat - 15.

4/C. Arvisura, második rész

- Hór Aba legidõsebb fia, Athotisz építette fel Anu (isten) városát, késõbb pedig a Hetevarett (Hétvár) nevû várost. Hétvár uralkodója KADHAFI lett, aki a hajósok parancsnoka volt.
- A Sós tavaknál maradtak -Kapuvár térségében- Aháj tárkány fejedelem szolgálatában Ragyolc, Rohonc, Frenc, Miskolc, Tiszolc és Tapoc ordoszi tárkányok. (Azért volt a település neve Kapuvár, mert ezen a természetes kapun lehetett keletrõl Egyiptomba -a Nílus deltafelé- megérkezni.)
- Nimród egyik fia, Dániel beavatottként született.
- A FÉRAN névadó naptárt -még az Ataiszon- Anyahita és Van fia szerkesztette meg.
- Az ie.3970-ben tartott Havaruti Nagyszalán Árpád arbag -Nimród kortársa- a rákbetegségrõl tartott elõadást. A hosszú élet titkáról is beszélt itt Árpád. Már ebben az idõben elkezdõdött a gyógynövények gyûjtése. A túlzott húsfogyasztás káros hatását ismerték, ezért tiltották. Kaltesék is több zöldség fogyasztását ajánlották.
- A Föld lassulásárol is beszéltek a csillagász-papok, melyet akkor már tudtak.
- Kaltes asszony bolygójának eltávolodásáról is hallottak Tenisuréktól, ezért a késõbbiekben már nem volt várható földönkívüliek érkezése a bolygónkra.
- Reménykedtek a nagyszal résztvevõi, hogy a gyûlölködést és az irígységet a jövõben csökkenteni lehet a népeknél.
- A nagyszala idején arról is tanácskoztak, hogy mi történjen a süllyedõ Atlantiszról menekülõkkel. A menekülõk sok térségben eltüzeltek erdõket is, mert a szigetükön õk a meleg idõjáráshoz szoktak. Növekedtek a futóhomokos területek is (kialakulóban volt a Szahara is!). A menekülõk élelem lopásai egyre gyakoribbá váltak, ezért -Egyiptomban- növelték a raktárak õrzõinek létszámát. A tolvajokkal ledolgoztatták az okozott kárt. A kár ledolgozása után elmehettek a népükhöz.
- Az Anu kegyhelyen összejövetelt tartottak a beavatottak, ahol a Nagy Toth (a kaltesi beavatottak képviselõje) bejelentette, elmagyarázta, hogy az a helyes, ha mindenki dolgozik.
- Aki dolgozik, az nem ér rá lopni, öldökölni.
- Késõbb az egyiptomi fõpapokat Toth-nak, vagy Thot-nak hívták, ill. írják, a görögök pedig -még késõbb-Hermesz Triszmegisztosznak. Ma már nem tudják a név eredetét.
- Ez utóbbi tanácskozásra (elõadásra) 800 lovon és 30 szekéren érkeztek a meghívottak.
- Az útmutatások -a Kaltesiek részérõl- ún.  gondolatrezgésekkel történtek. A nagyszalára még az Atlantiszon túlról is jöttek hajókkal.
- A beavatottak szellemi központja -ekkor- NIPPUR volt (sokkal késõbb Jézust is itt avatták mint beavatottat, az uruki koronázását megelõzõen).
- Nippurból azonban Karnakba is "átjárást" terveztek a beavatottakkal kapcsolatosan.
- A nagyszala döntéseit írnokhad jegyezte fel, ezekbõl többet aranylapokra írtak. A Kaltes földjérõl hozott búzakalászok sokkal nagyobbak voltak, mint a Nippúriak. Ezeket a nagy szemeket szétosztották.
- Az állattenyésztésrõl is külön folytattak megbeszélést. Érdekesség, hogy Kaltes földjérõl hozták ide a delfint és a pulit!
- Az építkezésekkel kapcsolatosan a munkát segítõ (egyszerû) gépekrõl és a fémgyártásról is tartottak itt megbeszélést.
- A rovásírást pedig (a sumérok ékírással írtak) Agadiban (Földközi tenger keleti medencéje), Ordoszban, Ninivében és Etúriában tanították, gyakorolták.
- Az öreg Etúr még a nagyszala idején meglátogatta a lányát, a beavatott Sikilát Gizehben.
- Az új Szakkarai kegyhelyen Tenisur (Kaltes földjérõl) mondta el Sikilának: a kegyetlen hatalmaskodókat mindíg túléli a nép és afegyverekbõl földmûvelõ eszköz lesz. Dolgos nép nem hadakozik, saját felemelkedéséért küzd. Aki sokat ígér, annak ne higyjetek! Messzirõl jött embernek sem higyjetek!

- Arvisura vázlat - 16.

4/C. Arvisura, harmadik rész

- A társbolygóról érkezõk szerint, ha belép az emberiség a Vízöntõ világhónapjába, akkor beköszönt az emberekre az örök béke. (Egy világhónap a Zodiákus-ciklus 12-ed része, azaz kb. 2160 év), az ordosziak szerint).
- Szakkarában -a nagyszala idején- 24 fejedelem is jelentkezett, akik atlantiszi menekültek voltak, szigetük egyre jobban süllyedt.
- Kaltesék a küldötteiket vércsoport szerint állították össze, ugyanis két domináns vércsoport létezésérõl volt tudomásuk. Ez azért történt, mert az érkezettek egyben vérfrissítõk is voltak.
- A magvakon kívül facsemetéket is hoztak. Gyorsítani akarták az emberek fejlõdését.
- Kaltes földjén sok volt a rendellenesen születettek és a nyomorékok száma. Ezért õk korlátozták a születési számot.
- A földi beavatottak hozzájárultak a fejlettebb növénytermesztés és állattenyésztés bevezetéséhez, a nemesítéshez. TENISUR elmondta a vele érkezett 3 kaltesi papnõ hûtött emberi szaporítóanyagot is hozott, néhány vállalkozó papnõt ezzel megtermékenyítenek a ciklusuk 15. napján. (3 karnaki, 3 maja, 1 Tigris mellett lakó, és 1 Indus melett élõ nõt).
- A 15. nap azért fontos, mert azt szeretnék, ha fiúk születnének.
- A megtermékenyítés (ez a mesterséges emberi beavatkozás -biztosan- elsõ volt a világon!) a karnaki Ré (Napisten) templomban történt.
- A nagyszala végén az Abod város melletti Pusztaszeren (Egyiptomban is volt Pusztaszer!) a lovas versenyeken -a nagy süánon- 500 lovas vett részt. A selejtezõ után pedig 25 lovas maradt versenyben. Végül egy kaltesi lovas -Harapi- lett az elsõ. (Harapi=Harappa...az Indusnál )
- A nõknél az INDUS nevû lány lett az elsõ, aki Harapit választotta férjéül. Harapi halászlét rendelt ünnepi vacsorára.
- Pusztaszer és a közeli Abod között szép fás út volt, ezen pedig szekér versenyt tartottak.
- Ezen a pamír szkíták között lévõ Kas gyõzött. A kétlovas fogatoknál a gyõztes Árpád lett, a háromlovasoknál pedig Molnár (kaltesi volt) lett az elsõ.
- Az ünnepi ebédet követõen templomi kórusok énekeltek és táncoltak. Ré karnaki papnõ bejelentette, hogy Molnár felesége akar lenni, Sába pedig Berenicéhez (csillagkép!) ment feleségül. Harapi és felesége, Indus ezután kereskedelemmel foglalkozott az Indus melletti településükön.
- Téba környékén - a nagyszala végén- 40 rabló kifosztotta a külsõ élelem raktárakat.
- Tenisúr ezért Tébába repült az ûrhajóján. Az ittlévõ lovasság elfogta a rablókat. A rablók tárgyalásán, Abodban egyikük -Poliszár- arról beszélt, hogy náluk éhinség van.
- A raktárost meggyilkoló 4 fõ börtönbe kerûlt, 30 fõt munkára fogtak, ledolgozni az okozott kárt, a többiekkel pedig élelmet küldtek az éhezõ fajtestvéreiknek.
- A börtönbe kerülõk közül végül 2 fõt kivégeztek, mert õk voltak a gyilkosok.
- Egy beavatott kislány-Mária- is született itt a nagyszala végén, apja egy Agadiból érkezett írnok volt, aki itt meghalt egy vadászaton. Tenisur pártfogolta õket.

- Arvisura vázlat - 17.

4/C. Arvisura, negyedik rész - Erek tanfejedelem rovása, ie. 3965-3947.

- TÉBA ebben az idõben jelentõsen fejlõdött, új kegyhelyek, ligetek, lakóházzal épültek.
- Az agg Nimród is megjelent Tébában (ie. 3970) ahol felvonulással üdvözölték.
- Nimród régebben ezen a vidéken sok oroszlánt ejtett el. A nagy süán gyõztesének Nimród aranykelyhet adott át, fia Dobok (Doboka!) is a gyõztesek között volt.
- Kaltes földjérõl kb. 2000 évenként jöttek családok a Földre.
- Az egyistenhitet ANYAHITA hozta a Földre, akinek hat fia volt, a kisebbek: Úr, Él és Van terjesztették ezt. (Úr városa, Van tó, Él ám..) A kaltesiek beszédét Sikila tolmácsolta a nagyszalán.
- A földiek és a kaltesiek keveredése folytán 4 vércsoport alakult ki.
- Karnak és Téba a nyagyszala idején szabír és aháj település volt. A környezõ falvakban vegyes (hunfajú) lakosság élt.
- A MAGYARABOK TERÜLETÉN (Téba térsége) Nimród vadászatot szerveztetett.
- Sikila pedig -a kaltesiektõl tanult- fõzõ tanfolyamot tartott a nõknek.
- Karnakban a nagyszala végén még 50 önkéntes papnõ mesterséges megtermékenyítését végezték el a kaltesiek.
- Sikilána a megszülettett lánya -Szakkarában- a Gizella nevet kapta (innen a mai "Gizeh"név)
- Sikila innen Agadiba (Földközi tenger északkeleti csücske) majd Sztambulba, végül pedig Erdélybe ment, Tardosra. Tisza nevû unokájának a településén halt meg, 65 évesen.
- Temere és Nemere (lovasfejedelem és tanfejedelem) hamvait az utódaik Tisza birtokán, Kunhalomban földelték el. Sikila férje Temere volt, még Ordoszban házasodtak össze.
- Régebben a törzseknél minden 20. ember kétnemû volt, a kaltesi látogatások alatti házasságok ezt lecsökkentették, kb 1%-os arányúra.
- Az Ibos (Nílus) melletiek már hamar elsajátították a földmûvelést, a folyó áradását követõ vetésekkel. A kaltesiek földjérõl összesen- 15-20 alkalommal érkeztek emberek. Õk értesítették a földieket a jégkorszak várható bekövetkezésérõl is!
- Ataisz tudásának elterjedése.
- Kalandozásokat (felderítéseket) rendeltek el Erek és Töröngöly sámánok javaslatára Ordoszban. Az indulóknál Bene sámán volt a legjobb lovas.
- A kijelölt útirány: Bolhás (Balhas) tó-Káspi tó-Magyarka volt.
- Erek tanfejedelem a Föld mozgásával kapcsolatos csillagászati ismereteiket összegezte, Anyahita tanítása szerint (a Földtengely kúpot ír le, az évek hossza stb.).
- A Tigris folyó õsi neve: Idaglat (Tigris volt az Ataisz fõfolyója is!) az Eufráteszé pedig: Buranum.
- Narmen az apját, Ménes királyt Tébában temette el ebben az idõben. Narmen volt ekkor Téba uralkodója. Hór Aba, Ménes legifjabb fia (Hórusz) is Egyiptomban lett király, a fia, Athotisz pedig követte õt. Szet (Szét) Észak Egyiptomban lett uralkodó.
- A két birodalmat még Ménes egyesítette.
- A Nílus deltában On, délen Ámon fõisten városa létezett ekkor.
- ANYAHITÁTÓL KEZDVE A BEAVATOTTSÁG JELE A KERESZT VOLT!

- Arvisura vázlat - 18.

5. Arvisura, második rész. Szilakszó és Harkály rovása, ie. 3800-3750.

- Az Úr, Uruk és Káld föld királyai kaltesiek voltak a havaruti nagyszala körüli idõkben.
- A földmûvelést kiterjesztették és minden hetedik napon munkaszünetet tartottak.
- Kis, Mari városok és az Indusmenti Léh. majd Ordosz is átvette szokásaikat.
- Eleinte emberáldozatot is bemutattak fejedelmi temetésekkor, a megöltek túlvilági szolgálók lettek hitük szerint. Harapi (ma: Harappa) az áldozati szokások miatt -ezzel nem értett egyet- hagyta el Sumériát és ezért telepedett le az Indus mellett.
- Szagamóni megnyerte a Pusztaszeri versenyt (Ordoszban) és a rimalány képzõt is elvégezte, ekkor elküldték továbbtanulni Karnakba. Õ Karnakban vegetáriánus lett.
- A Karnaki képzés után Ordoszban az ifjúsági fejedelem -Szilakszó- felesége lett.
- Rokonlátogatásra ie. 3780.-ban Magyarkára lovagoltak Szilakszóval. Ordosz környékén ie. 3782.-ben erõs földrengések voltak.
- A falvak ekkori szerkezete: 10 lakóházból, a bíró lakásából és 1 asszonyházból állott a falu.
- Tíz falu volt a századosfalu, ahol századosi udvar is tartozott a faluhoz. Tíz századosfalu alkotta az ezredesfalut, ennek már vásárjoga és kézmûves mûhelyei is voltak.
- Az ezredesfalut a fejedelmi székhely követte.
- Balog és Hanoj csapata Káma fejedelemségéig együtt ment, ahová karácsonykor érkeztek meg. Innen Mariba (Észak Mezopotámia) lovagoltak, és aranyasszony ünnepére (aratási ünnep) érkeztek meg Magyarkára. Itt éppen egy egyistennek épült kegyhelyet szenteltek.
- Itt elváltak útjaik, Balogék Erdélybe indultak tovább.
- Ebben az idõben lezajlott egy özönvíz is, és Úr városától 1 napi járásra volt a tenger mindössze (30-40 km-re, ma viszont kb. 250 km-re van).
- A Volga deltánál ie. 4001.-ben volt jelentõs földrengés. A Volgától északra mocsaras terület volt, erre csak télen, a befagyott vizeken lehetett utazni.
- Balog 136 lovassal indult el az erdélyi útra, a búcsúztatásuk az ordoszi nagytemplomnál volt.
- Tordosig úgy ismerték meg a további útjukat, hogy errõl Marinában tájékozódtak.
- Magyarka városa ekkor a vándorlók "keresztútja" is volt.
- Balog csapatában 4 pateszi, 4 arbag, igricek, nazírok, jósok voltak, továbbá négy rimalány is ( Debcen, Debrecenke, Szamosszeg). A csapat fegyelmezéséhez rendszeres létszámellenõrzés és menetközbeni kiképzés is tartozott.
- A kordélyokat -a téli utazásukkor- szánkókra váltották. Nagy kurgánokban tudtak megpihenni és bekötöttszemû esküvõket is tartottak. Magyarkától északra tartottak egy ideig, majd ezután fordultak nyugati irányba. Feljebb a Ten (Don) folyónál többen megnõsültek. Innem a Tenisúr folyóhoz értek. Almavirágzáskor keltek át a Tiszán. Nyíres térségén túl ekkor -járványok miatt- nem élt ember. Balogék 10 falut építettek. Balognak itt a Semjén névre keresztelt fia született, akit megmutattak a terület fejedelmének, BÉKÉSNEK is.
- Így történt Balogék honfoglalása. Tavasszal már Szabolcs várát ( a földvár nyomai ma is megvannak) avatták fel.
- A tíz falut Tímár tárkány építtette fel, akinek itt születtek a gyermekei. Közülük DEBRECENRÕL egy századosfalut neveztek el.

- Arvisura vázlat - 19.

16/B. Arvisura, Baktra és Bajon rovása. ie. 3775-3760.

- A Magyarka (Kaukázus északi elõtere) és a Hun tó (mongólia) környéki õslakókat a Hun Törzsszövetség leigázta és munkákra használta (a szegényebb hunok az akkor alapított Magyarkára, a gazdag hunok -Hunorral- a Hun tó mellé költöztek az Ataisz elsüllyedését követõen).
- Az õslakosok kecskecsordái ( kecske—métjei ) a Hun tó mellett minden növényt megettek a nagy szárazság idején. ennek következményeként "elindult itt a homok".
- Ekkoriban még a Hold is elsötétedett egy idõre ( vulkánikus tevékenység porától, hamujától), és rossz volt a termés is. Ekkor a leigázottak elköltöztek a Zagrosz hegységbe. (Iránba)
- A jóval messzebb lévõ Ordoszban viszont a termés jó volt.
- Az ordoszi földrengések miatt a beavatott képzéseket innen áthelyezték Magyarkára.
- Az éppen ottlévõ Balogék kézmûvesei kegyhelyet építettek Magyarkán.
- Az araráti örmény vadászok Szilakszót megölték. Szilakszó felesége, Szagamóni terhes volt és sokat imádkozott. Az újszülött fiú, ETANA, 25 karéjos beavatott (mint késõbb Jézus) lett!
- Balog és mások jelentéseit Szilakszó összegezte, rótta le, és elvitette Ordoszba ezeket.
- Ezután 6 beavatott képzési periódus (egy periódus idõtartama 6 év) Magyarkán zajlott.
- Kiderült, hogy a Kárpát-medencében, a Balatonnál is nagy földrengések voltak ekkor és a nép innen ezért Békésbe vándorolt. (a Balaton ma 10 000 éves, de még késõbb is voltak itt rengések)
- Erdélyben ekkor már 3 százados falu létezett. Debrecent ezredes falunak kellett kiépíteni ebben az idõben.
- Ménes birodalmában ekkor általában jó volt a termés a Nílus mellett, csak néha volt éhínség.
- Itt a terménytolvajokat építkezéseken dolgoztatták. Gizerák Egyiptomban -egy idõre- Gizeh falu bírája lett.
- Harappából is küldtek jelentést Ordoszba, Hanojjal. Az Indus völgyében a szárazság és a sok esõ egyaránt elõfordult. Ménes birodalmának bölcsei örökké látható építmények létesítésére törekedtek (piramisok) Egyiptomban.
- A beavatottak vegetáriánusok voltak Harappában.
- Az Erdélybõl küldött jelentés szerint (Balog) ott nagyon lecsökkent a melegforrások száma az eljegesedés elõttihez képest: 120-ról 20-ra. A völgyek hordalékkal betemetõdtek. Erdélyben kialakultak a hatalom központjai és Békésben szintén. Megalakult a 8 törzs területe is, amelyben Baloglett a káll, Békés után.
- Gizerákék 25 lapos (aranylemezre rótt) jelentését -szintén Szagamóni írta- Gizerák vitte el Egyiptomból Ordoszba (visszaköltözött).
- Gizerák átvette az ordoszi fejedelemséget és újra beindította itt a képzéseket (tárkány, sámán, rimalány). Az elsõ tanulók csoportja Magyarkáról és a Pamír felõl érkezett Ordoszba.

- Arvisura vázlat - 20.

29. Arvisura, Buharata, Ködör rovása, ie. 3554-3542.

- Buharata Hunor leszármazott volt, híres lovas és jó verekedõ hírében állott, késõbb õ lett a fõsámán, Ordoszban. Az Amu-darja környékérõl õt küldték Ordoszba tanulni. A tanulmányai végeztekor tartott süánon a lova elbukott és Sorja rimalány lett az elsõ. Sorja (török származású) Buharatát választotta férjül. Buharata anyja a magyarkai fejedelem (Báta) lánya volt.
- Ebben az idõben a területet Dabósától (Marina) Magyarkáig kurd lakosság foglalta el.
- Magyarka alapítójának, Magyarnak (ie. 5000 körül élt) és Szavárd vezérnek a törzsei összeházasodtak.
- A szavárdok egyistenhitûek voltak.
- Magyar (vagy Magya) halála után Mariék a Volga mellett, északabbra kerestek új hazát a felmelegedés miatt (ie. 5000 körül). Az elköltözött sumérok az özönvizek elmúltával telepedtek vissza északról Dél-Mezopotámiába ( kb. ie. 3500-ban). A visszaköltözéskor SZUMÍR volt a fejedelmük és sok istenben hittek. (Ideiglenes elköltözésük idõpontja nem ismert).
- A pateszik (papok) és a lugalok (király) hatalma már a 24 Hun Törzs
szövetség megalakulásakor kettévált. Sumériában a lugalok örségének a templomgazdaságokra is vigyáznia kellett.
- Amikor Buharata fõsámán déli rokonlátogatásra indult (vagyis a sumérokhoz) akkor megállapította, hogy a suméroknál okosabbak az emberek, mint egyéb helyeken.
- A hunok ugyanis a testi ügyességet tartották a legfontosabbnak.
- Buharata idejében Magyarkán már öntözéses növénytermelés folyt. Északabbra viszont az idõjárás hidegebbre fordult.
- A látogatásról 2 év múlva megérkezõ Buharata felderítõutakat szerveztetett Ordosztól nyugatra (Erdélybe) és északra (Bajkál). Erdély irányában kb. 100 fõ indult el.
- Sumériában ekkor a lugalok fiainak kötelezõ volt mesterséget is tanulni. A fejedelmi utódok esküvõje az uruki nagytemplomban volt (ez a város egyik- un. Éanna szentélykörzete volt, a nagytemplomban - jóval késõbb- a hazatérõ Jézust is megkoronázzák, romjai ma is léteznek).
- Ordoszban hétvégéken a nép a templomba ment és a téren vásárokat tartottak. A távol élõ pamír és parszi szkíták is elhozták ide áruikat a Selyemúton.
- Az Erdélybe történõ "kalandozást" vérfrissítésnek is szánták, 25 fõ letelepedését engedélyezte az ordoszi tanács. A vezetõjük Cinegés ifjúsági fõsámán volt, aki Virágos nevû jász feleségével indult Erdélybe. Sumériából is csatlakozott hozzájuk 24 ember, õk szamaras szekerekkel indultak el. (Sumériában -a kevés legelõ miatt- elterjedt volt a szamár).
- A csapattal egyébként 25 sámán is utazott. A 24 Hun Törzsszövetség elsõ századában már (ie. 4040.-3940.) 400 lovas járt a Melegvizek Birodalmában (Erdély), melybõl 240 fõ visszamaradt.
- Így nem volt már ismeretlen az út az egykori (eljegesedés elõtti) õshazába.
- A hun, szkíta, szavárd és sumér csoportok hamar "egynyelvûvé" váltak, nagyjából a kezdetben is megértették ugyanis egymást.

- Arvisura vázlatok - 21.

29. Arvisura, második rész - Bátika aranyasszony rovása, ie. 3180-3165.

- Cinegésék elõször -megérkezésükkor- Sajó-Ordoszba (Ózd környéke) lovagoltak el, majd a TISZA jaku sámánról (összekötõ pap) elnevezett sámánközpontba. Itt átadták a legújabb termesztésre alkalmas magvakat, termesztésre, ez ie. 3560.-ban történt.
- A sámánközpontban Basa sámán fogadta õket, medvetort is rendeztek ekkor.
- Ebben az idõben, a nem messze lévõ Erdélyben asszonyuralom volt. Az elmúlt idõkben ide Hun Törzsszövetségbõl érkezõ emberek létszáma -Basa szerint- 1 tömény (10 000) ember volt. A jégkort itt átvészelõ ún. tarkósoké pedig 4 tömény. Basával megbeszélték az építkezésekkel és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket. Az érkezõk cserepes tárkányai felújították Basáék edényzetét. A biztonsághoz tartozó dolog, hogy a téli éhség idején a tarkósok sokszor megtámadták õket. De Basáéknak jobb fegyvereik voltak.
- Cinegés Sajó-Ordoszban telpedett le és juhtenyésztéssel kezdett foglalkozni.
- Sajó Ordoszban Biringvár ura Berény volt, aki Borsa sámánhoz adtafeleségül a lányát.
- A parszi szkíta lovasok Mátra vitéz vezetésével paticsházakat építettek a családjaiknak.
- Perjés sámán Göncön megnõsült.
- Zagyva a róla elnevezett folyónál mint halász mûködött, Pásztóról nõsült.
- A jász sámánok közül hatan a síkságon -délebbre- telepedtek le.
- Csenger sámán tanítással foglalkozott. A felesége neve Karakó volt.
- Zsibó sámán erdélyi sókereskedõ lett. Hont sámán a feleségével, Ipollyal az Ipoly folyónál élt.
- Hód a Tisza beavatott központban élt, lótenyésztõ lett, õrséget vezényelt, Kökénd is a sámánközpontban élt. Barót (ilyen nevû hegység van Erdélyben) Gyula pateszi területén élt.
- Gara bíró-pap a Duna mellett élt. Lébény Igric Rajka területén mûködött. Simánd a déli síkságra ment, Locsmánd pedig készült visszamenni Ordoszba, a jelentéssel.
- Tordos agyagedényeket készített, Erdélyben élt (a XIX. század végén Tordoson -a Maros mellett- nagyon sok rovásírásos agyegedényt talált Torma Zsófia, az elsõ magyar régésznõ, azonban ezt életében nem publikálta! Errõl ma már egy könyv létezik.)
- A Tisza sámánközponttól mindíg engedélyt kellett kérnie annak, aki a területén leakart telepedni. Így annak a 19 embernek is, akik Magyarkáról visszaérkeztek (talán a jelentésvivõket kísérték).
- Cinegés és Tisza fõsámán Pusztaszeren sámánképzõt indított, elõször 48 tanulójuk volt ebben.
- A képzés végén a vetélkedõ lovasversenyen Tordos -a cserepes- gyõzött.
- Tónusz besenyõ sámán vezetésével kalandozásra indultak ie. 3180.-ban, Ordoszból, melyen a felesége Bátika is résztvett.
- Õk a csapatjukkal (48 fõ) Magyarka-Uruk városokig utaztak, majd visszajöttek. Ez a felderítõút 5 évig tartott. Az út eseményeit Bátika írta le.
- Bami hun vitéz ismerte az utat, így Õ vezette a csapatot.
- Az ie. 3180.-3200. közötti években erõs volt a felmelegedés így alakosság -ahol tehette- a hegyekbe húzódott.
- Az erdõírtásokon, sík helyeken gabonatermelést folytattak, a sumérokhoz hasonlóan. Az erdõtüzek megtanították az embereket amészégetésre.
- Vályogot is készítettek. A házaikat náddal fedték le, melyet állati inakkal kötöztek le.
- Általában szabályos egyenes utcákat alakítottak ki. A házakban a padlóba mélyített tûzgödör volt, a forrraló köveket itt melegítették. Búbos kemence is épült, kûrtõvel. A padláson húsfüstölõk voltak. A jégverem a házak tartozéka volt.
- A földmûvelést a hunok a suméroktól tanulták meg.
- A különbözõ feladatot végzõ sámánok nevei:. abakán (öregtanácsi pap), arbag (gyógyító pap), bacsa (ellátó pap), barus (jövendõmondó pap), bán (õrségpap), boksa (tudóspap), bõd (bõségpap), dalacs (katonapap), duru (szövetségi pap), gyula (szerzõdési pap), harsány (kispap), horka (bírósági pap), igric (éneklõ pap), jaku (összekötõ pap), kács (vándorló pap), kende (Napisten pap), magóc (varázsló pap), nazír (istenidézõ pap), pateszi (öregistenidõ pap), regõs (tanító pap), rimolán (gondozó papnõ), szécs (aranyasszony pap), tárkány (kovács pap), ulcsák (nemzetség pap), vajda (kalandozó pap).
- Jézus nazír pap volt.

- Arvisura vázlat - 22.

55. Arvisura, második rész

- Csagiliban is megtartották az ordoszi törvényeket.
- Új törzsek is létrejöttek, a népszaporulat okán.
- A férfiak legmegterhelõbb feladata a vadászat volt. Tíz falunak egy halászati és egy fakitermelõ telepe volt. Általában 25 századosfalu után volt a fejedélemség székhelye következett. A fõvárosban írni (róni), lovagolni, számolni, harcolni tanultak az ifjak.
- Az aratás kovácsolt, fogazott sarlóval történt.
- Zagroszban, Élámban a ház padlója alá, a hunoknál pedig hamvasztva temettek.
- A vadászok vadkecskét, vadjuhot és vaddisznót ejtettek általában. A befogott farkaskölykökbõl többnyire házörzõk lettek.
- Lova, marhája a tehetõs hunoknak volt. Kölest, búzát és árpát termeltek. A település tejellátását kecskék és tehenek biztosították.
- Komondor, kuvasz és puli kutyáik voltak. Nyulat is tenyésztettek. A legeltetést a bíró irányította.
- Az õrség fegyvere a nyíl, dárda, parittya és a gerely volt.
- A csonttûket (bõrruha, lószerszám) is a fegyverkészítõ állította elõ. A bõrruhákat inakkal készítették. Bõröket, prémeket készítettek. Ebben az idõben még -részben- kõszerszámaik is voltak (balták). A fazekasságuk fejlett volt.
- Tónuszék Csagilibõl Magyarkára lovagoltak, errefelé már nagyobb falvas települések ( 30 ház) voltak. A nõk prémes ruhákban jártak, ékszereik is voltak.
- Magyarkáig váltakozott a nõ-.  ill.a férfiuralom. Magyarka közelében a fejedelmi székhelyeket fallal vették körül, a férfiak már nagyállattenyésztéssel is foglalkoztak. A házaknál zöldséges kertek voltak. A nõknek kötelessége volt ebédet fõzni, de -télire- húsport is készítettek.
- Pontosan szabályozva volt a családok gabona és húsadagja. Az asszonyuralmi helyeken nem volt vándorlás, a férfiak -a legeltetés miatt- viszont vándoroltak. Például Csagili 25 év alatt már a harmadik helyen épült fel. Általában egy uruki pateszi tanítgatta az aranyasszony papokat. Az aranyasszonypap -családonként- létszámfüggõ ellátási jegyzéket készített.
- A növényi ill. állati eredetû élelem mennyisége, összetétele az évszakoktól is függött. Volt olyan település, ahol -télen mézfejadag is volt. Asszonyuralmi helyeken ált. Jobb volt az ellátás.
- Egy esztendõ ekkor már 12 hónapos volt. Az év 365 napos volt, de a 4. év 366 napos és a 100. év 367 napos. A világhónap ("állathónap" a Zodiákusban) 2160 év volt,  egy fordulót 25920 évesnek gondoltak (a mai, pontosított "állathónap" 2144 éves). A fejedelmek részére a nagyszalákat 100 évenként hívták össze.
- A települések aranyasszonyai pontos, családokra, emberekre lebontott munkabeosztást is készítettek, a tárkány segítségével.
- Almavirágzásra minden házat ki kellett meszelni! Ebben az idõban az Ordosz-Magyarka térségében 576 millió ember élt. A hadsereg létszáma max. 120 000 fõ volt.
- Erõs hadsregük volt, a zagrosziak támadását is viszaverték ENZELI ARANYASSZONY vezetésével.
- Magyarka egyben gyógyhely is volt, ismerték a gyógynövényeket, termesztették, gyûjtötték ezeket. A Zagroszig lakó szavárdok kecskét, birkát legeltettek, a városiaknak csigát tenyésztettek. Kovaköveket is gyûjtöttek, melyeket megmunkáltak. Vadhúst a magyarkai piacon árultak a szavárdok. A vadhúst darával ill. lepénnyel ették. Kerámiamûhelyek is voltak Magyarkán (Zichy gróf, a keleti útján még látta Magyarka romjait a XX. század elején).
- Zanidar örömmel fogadta Magyarkán, Tónusz látogató csoportját. Gyeretyán, a vadászok vezetõje sok vadhúst hozott az aktuális aratási ünnepre. Legényei Galga lovasfejedelem lányai közül akartak feleséget választani. A közeli TURA hegyen volt a leányvásár.
- A város melletti öthegy alján volt a két kupolás kõépületben a fürdõ, itt nagy felforrósított kõ melegítette a vizet.
- A Galga népe a Tura hegyi ünnepre ökrösszekéren, Gyeretyányék pedig sumér lovas szekereken mentek, élelemmel jól megrakodva. Öt napig ünnepeltek, a hatodikon pedig esküvõket tartottak, ezen a szkíták és Enzeli népe is résztvett.Ez volt az évenként esküvõk színhelye, melyek néha 3 napig is tartottak. Az  Etilfolyónál ekkor híres szõrmevásárhely mûködött.
- Magyarka az ordoszi beavatott képzésre mindig küldött ifjakat.

- Arvisura vázlat - 23.

65. Arvisura, Báta rovása, ie. 3750-3406.

- Az esedékes nagysüánon Báta lett az elsõ, Õ szervezte meg a déli irányba induló kalandozást, melyen 24 ifjú vett részt.
- Úr Városában Sirgula pateszi fogadta, aki a sumér birodalom egyik esedékes szervezõje volt.
- Bátának Dungi elmondta, hogy Buda úr megalapítója, majd késõbb Samasna (a veje) idején is mindenhol pateszik uralkodtak.
- Nagy özönvíz pusztított a suméroknél ie. 3540.-ben (ez a bibliai özönvíz, Úrt is lerombolta). Az özönvízkor mindenki északra a szavárdokhoz és a kurdokhoz menekült .
- A késõbb visszatelepültekre, vagy utódaikra azonban késõbb újabb kisebb-nagyobb özönvizek vártak.
- A felmelegedések periódikusan elolvasztották a gleccsereket északon.
- Még ie. 3406.-ban és 3208.-ban is nagy özönvizek voltak.
- A terület gyér õslakossága -Buda megérkezésekor- a Van tóhoz húzódott. Az õslakosok késõbb összeházasodtak Buda népével. Közös házasságból származott SZUMÍR vezér is, aki északról megszervezete a visszatelepülést, ökrösfogatokkal,
vagy szamaras szekerekkel.
- A visszatelepülõk öntözéses földmûvelést alakítottak ki. Az épületek faanyagát északról kellett hozniuk. (Buda, mint a kõfaragók vezetõje még az Ataiszról érkezett Úr városába a szentély-kegyhely építéséhez. Ataisz közvetlen kataklizmája elõtt. Visszamenni már nem tudott.)
- Úr város lakossága ie. 3500 körül kb. 350 000 ember volt. Kézmûvesek, árúkísérõk, kereskedõk, hajósok, földmûvesek lakták (városfallal volt körülvévre és kijárata volt az Eufrátesz igénybevételével az öbölre. Úr légifotója a The Times Régészeti Atlaszban is megtalálható).
- Úrt -a fõvárost- 56 település vette körül kb 1, 9 millió lakossal, melyek fele volt sumér.
- Ekkor még létezett emberevés is, melynek megszüntetését akarták a sumérok.
- A leendõ írnokoknak egységes ékírást tanítottak, mely 665 jelbõl állt. ( Az ékírás azért alakult ki, mert a folyamközben az agyag állt rendelkezésre).
- A kegyhelyeket a papok mûködtették. A hét szûk esztendõben is volt élelem a suméroknál, a fejlett gazdálkodás és elõrelátó raktározás miatt.
- A számrendszerük tizes volt, szorozni, osztani tudtak és volt hoszmértékük is.
- A téglelopások miatt bélyegezték a nyerstéglákat. Bronzot és ezüstöt is gyártottak és ezüstpénzük volt. Sokevezõs hajóikon bevezették a vitorlák alkalmazását.
- A hitük a sokistenhit (kb. 3000) volt. Az ég istene An volt, a levegõé Enlil, a Holdisten a Nanar, a Napisten az Utu (Marduk) volt. De az istenneveik eltérõek lehettek más-más településeiken.
- A hét -mint neve is jelzi- hét napból állott. A napot 12 dawá-ra osztották, pergõkkel (homokóra). (Évezredekkel késõbb a hunok Atilla mellé is pergõt tettek a koporsójába!)
- Városaikról fontosabb helyekrõl térképeik is voltak. Például Ménes birodalmába innen Bátáék térképpel indultak, sumér kísérettel.
- Bátáék Úrból elõször északa lovagoltak, Mari városáig, majd innen a Földközi tengerhez (Ugaritba) nyugatra, és innen pedig szabírföldön, a Hírõs Kapun (dombok és tavak közötti "kapu" volt ez a hely) át Egyiptomba érkeztek.
- A vándorúton több fejedelemséget érintettek, ajándékokat is cseréltek. Ekkor már a két Egyiptomban Al-Ménében (Alsó-egyiptomban) és Esthonban tudták, hogy a vörös föld felõl támadás várható (valószínû keletrõl) . Erre a Nippuri Tudó nevû pap
hívta fel a figyelmüket. Bothonban ( a Nílus delta mellett keletre volt) egy új fõváros épült: Meni. A két Egyiptom egyesült. A vörösföldön feketefejû, gyilkos nép élt. A kaltesi égi lakók szintén jövendölték -korábban- már, hogy Alsó Egyiptomot
veszély fenyegeti, ezért a beavatott központot, a sokezeréves feljegyzéseiket és a papságot Karnakba kell áttelepíteni. Az ordoszi Agaba-kori és az egyéb rovásmaradványokat is Karnakban helyeztékel.
- Újra elmondták: A HOLD EGYKOR SZINTE ÉRINTETTE A FÖLDET, majdnem minden eljegesedett, de az érkezõ kaltesiek segítségét elfogadva, megértve, az emberek túlélték a jégesedést. A szellemi fejlõdés és a tudás emberei a magasfokú beavatottak lettek. (pl. Jézus).

- Arvisura vázlat - 24.

65. Arvisura, második rész - Dernõ fõsámán és Bihar rovása, ie. 2806-2790)

- Amikor Báta és csapata Egyiptomba ment a sumérföldrõl, akkor õk Abidosban -a Pokolhasadéknál- áldozatot mutattak be a Napistennek.
- Az Ataisz elsüllyedése (ie. 5038) után erõs felmelegedés kezdõdött Ázsiában.
- Az Atlantisz felõl pedig -Egyiptomra, Mezopotámiára- veszélyes tömegek -a vörösföldiek- érkeztek onnan, a fokozatos, lassú elsüllyedésének végsõ fázisában. (teljes elsüllyedése kb. ie. 1500 körül történt).
- Bátáék a látogatás után a szabírok területén, Marinán, majd Magyarkán át indultak Ordoszba.
- Érintették még a Hunnor (nor=tó) tavat is megérkezésük elõtt. (régen kiszáradt)
- Dernõ úz sámán volt, Bihar pedig jó lovas, aki megnyert egy nagysüánt. Bihart a gyõzelme után a szép Dala Kerülen férjéül választotta, aki Urga Balzsán mongol vezér lánya volt. A dél-nyugati irányban lévõ nagyvíz felé kalandozást szerveztek Biharék -az Öregek Tanácsának jóváhagyásával- elõkészületeiknek pedig egy évet szántak. (Indus felé)
- Dala Kerülennek idõközben 2 fia is született, így Õ nem ment a kalandozásra.
- Biharék -elindulás után- eleinte a Sárga folyó balpartján haladtak. A jeges hegyekhez érve (Himalája) a tárkányok megvasalták a kalandozók lovait. Itt támadás is érte Õket, ahol a támadókat legyõzve megállapították, hogy támadóik részben itt élõ agabák voltak. Bihar tudott arról- Agaba rovásaiból- hogy erre agabák is élhetnek. Éppen Õket szerette volna megtalálni.
- Biharék ezután lassan eljutottak a tengerig és a velük tartó agabákkal már beszélni is tudtak.
- A tengerparton is éltek agabák, akik kb. a Hun Törzsszövetség megalakulásának idején (ie. 4040.) szakadtak el a többségtõl.
- Bihar 1 tyumeny emberrel indult a kalandozásra. Az agabák szerint õk Ataisz süllyedésekor 2 hajóval tudtak elmenekülni a katasztrófából.
- A helyiek vezérének, Hadrabának, ill. családjának az emlékére emlékoszlopot öntöttek , korrózióálló acélból. Hadraba családját meggyilkolták egy támadás során, a közeli idegen népek katonái. Biharék segítettek a fel-fellángoló harcokban Hadrabának és gyõztek is az ellenségen, még a városukat is elfoglalták. (Valószínû Észak-Indiáról van szó a mai Biharról!). Biharék kb. 10 évnyi távollét után indultak el vissza, Ordoszba. A hazamenõk tavasszal indultak, azonban már 6800 fõvel, mert sokan lemaradtak, meghaltak. A hegyekben hazafelé nagy kecskecsordával is találkoztak ( a kecskecsorda neve MET volt) az egyik harcos vette e csordát észre, felkiáltott: NÉ-MET! A csordát egy szõke fiú õrizte, és késõbb a németek elnevezése a német lett.
- Biharék hóeséskor érték el a Sárga folyó forrásait, a felsõ szakaszát. Itt barlangokban kiteleltek, közben vadásztak. Sok állatuk is volt (tehén, kecske) és az erre élõ rokonnépek is segítették õket, fõleg élelemmel.
- Ordoszba nyáron érkeztek meg, kiszámítottan az aratási ünnepre. Nagyon megnõtt a létszámuk, sok rokonnépbõl (fõleg agabák) velük jöttek emberek, így a létszámuk 65 500 fõ volt.
- Sok tehenet is hoztak (4950 db) ezt állományjavítónak szétosztották a törzsek között (200 db/törzs). A velük érkezõ agabák a Hun Síkságon telepedtek le.
- Amikor Imola fõsámán -õsszel- meghalt, Bihar lett az utódja. Bihar érdeme, hogy ie. 2750.-ben bevezethette a marhatenyésztést. Bihar kb. ie. 2780.-ban halt meg, egyik fia -Zsitva Balzsán- a mongolok vezére lett.
- Dernõ Bihar egyik veje volt. A vasgyártást egyébként az Agaba féle rovásokból tanulmányozva rájöttek a korrózióálló acél gyártási módjára alkalmazása: kard, kés stb.

Arvisura vázlat - 25.

95. Arvisura, Gyõri fõsámán és Berény rovása. ie. 2610-2590.

- Gyõri avar származású fõsámán volt, Berény pedig nyomoréklábú, úz származású róvósámán.
- Ordoszból ie. 2615.-ben a tanács rendelésére kalandozásra indultak, mert gyümölcsökre és szolgákra volt szükségük. Ebben az idõben járványok voltak a törzsszövetségben. A legelõkön a kecskék nagyon elszaporodtak.
- A kalandozók egy tóparton lányokra, arrább pedig egy falura bukkantak. Végül a lányok férjeket választottak a kalandozók közül, Bénye vitézt, Aracsot, Taksonyt. Az aratásra a kalandozók sok szolgával, gyümölccsel, élelemmel és állattal érkeztek haza.
- A foglyok új gabonatermesztési eljárást kezdtek alkalmazni a jobb termés érdekében.
- Az avarok, jászok és a kunok szent állata ezután a szarvas lett.
- Ekkor ültettek elõször barackfákat is. Az avar, jász, kazahun és kun törzsek -a nagy népsûrûség miatt- ekkor a Huni folyó mellé költöztek.
- A kínaiak a Hun Síkság népeit lassan Ordosz felé kényszerítették, náluk is szükség volt területekre.

101. Arvisura, Bóta fõsámán rovása, ie. 2480-2465.

- Bóta cserepességet tanult, ezért kényszerbõl ment el Ordoszba a sámániskolába tanulni, a bátyjával.
- Jó lovas volt és Ordoszban egy lovasversenyt megnyert.
- Ordosz ebben az idõben békében élt a kínaiakkal, akik becsülték a tárkányokat (mestereket).
- A kínaiak meghívták Bótát és a kisebb kalandozások megszüntetésére kérték. Megállapodtak a jószomszédságban 200 évre. Bóta a kínai cserepességet is megtanulta és eljegyezte Deb Cent a fejdelmük legifjabb lányát.Ordoszban volt az esküvõjük, majd Úzdra költöztek, mely 1 napi járásra volt Ordosztól keletre. Ebben az idõben sok volt itt a vegyesházasság.
- Doboka után Bóta lett Ordoszban a fõvezér. Ordosz a fénykorát élte, heti vásárokat is tartottak itt. Bóta a fõvezérséget átadta Ongának késõbb és fõsámán lett.
- Ekkor Ordoszból kalandozni csak észak felé lehetett, vadászat céljából.
- Sok prém is kapható volt a vásárokon, északon prémbegyûjtõhelyek is voltak.
- Alma Atától nyugatra is új szálláshely épült Turga sámán elképzelése szerint. Amikor járványok jelentkeztek, akkor sokan mentek északra, de a nyugati irányba a Turgály kapu felé is, hogy ne legyenek betegek.

- Arvisura vázlat - 26.

103. Arvisura, Arnót és Visnyó aranyasszony rovása, ie. 3470-2440.

- Onga azért lett az északra induló felderítõk (kalandozók) vezére, mert Õ lett az elsõ egy lovasversenyen. A csapatával 5 év múlva ért vissza Ordoszba, ahol beszámolt útjáról a vezetõknek. Vadban gazdag folyókról és nagy -vadakban gazdag- erdõkrõl beszélt, melyeket javasolt birtokbavenni.
- Találkoztak egy kutyákkal vadászó, asszonyuralomban élõ néppel is. Ongáék eljutottak az Uralba is, ahol Ongának hosszabb ideig szállása is volt.
- Onga ekkor elindult északra Arnótékkal újra, de most a járvány miatt. Egy erdõtûz lecsupaszította hegyoldalon vasércet talált, melybõl elkezdték a vasgyártást, faszénnel és fújtatóval. Ekkorra már feledésbe merült Biharék indiai vasgyártásának módszere.
- Végül sikerült vasat gyártaniuk és ekkor Arnót fehér csikót áldozott Ruda Tóremnek.
- Így a vasgyártók kabarok lettek. Ekkoriban háziasították a rémszarvast (késõbb -névtorzítással- ezt rénszarvasnak nevezték), Kolama lapp emberei, törzsei. A lappok ekkor még a hunokkal keveredtek. Az erdõk alján gabonát termelték és már vasalták a szánkóikat. A sámánok székhelyein várak épültek és a székvárosokban vezérek uralkodtak, de szellemi központ is volt. Ordosz fölött 3 napi lovaglásra az úzok éltek. A negyedik napon lehetett Munkács várába belovagolni, ez két völgy találkozásánál volt, a kabarok városaként. Hat napig lón kellett lovagolni Kassáig, mely szintén a kabarok városa, vezéri székhelye volt (Verecke a Felvidéki Kassán szintén a kabarok vezére volt Árpád idején!). Ezeket a városokat a fekete himlõ miatt késõbb északabbra építették újjá. A régebbi Munkácsot és Kassát pedig az úzoknak ajándékozták. A régi Kassa fölött a lovasberényi síkság terült el (ma ez a Kelet-Góbi területén lehet) és Abaújvár is erre létesült.
- Híresen jó fegyverkovács volt ekkor ILLMÁR, aki sok fegyvert készített.
- A törzsek egymássl békében éltek. Bóta fõsámán Visnyó nevû lányát Arnót vette feleségül, késõbb õ lett az új fõsámán. Visnyó írni és számolni is tudott. Munkácson nyersvaslerakat is volt, további megmunkálásra tárolták itt az anyagot. Arnót télen Ordoszban, nyáron a kabaroknál élt. Ordosztól északabbra nem voltak járványok. A törzsek között széles gyepük  ill.  legelõk voltak. Az Altáj (Alsó-Táj) síkságától nyugatra a fehér hunok, keletre a fekete hunok éltek ekkor. Ekkor lett Turga a szokásos lovasverseny gyõztese. Az Altáj és az Ural (uralja a környéket) között díszes kaput emeltetett Turga. Ez a környék lett az új Pusztaszer. Az agabák csak Ata-Isisben hittek. Ebben az idõben Csebokszár lett a lovasverseny gyõztese, egyben a törzsszövetség vezére. Valaha Kemi asszony honosította meg az énekelést, melyet -elõször- Kolamáék vettek át. Kolama egy citerázni tudó lapp fiú volt. Õ nemsokára -Arnót után- fõsámán lett. A kínaiaknál hastífusz tombolt, sokan -az új járványok elõl- az Etilhez menekültek.

- Arvisura vázlat - 27.

125. Arvisura, Csiripula fõsámán és mások rovásai, ie. 3972-1680.

- A kiéhezett sivatagi népek elözönlötték Sumériát. Ibbiszin király védelmében Nippur fõsámánja, Csiripula is hõsi halált halt (így nem Õ fejezte be ezt az Arvisurát).
- Csiripula Ordoszban is tanult és Ummában Azipuran lugalnõt (királynõt) vette feleségül, aki szintén résztvett az ordoszi képzésben.
- A legifjabb lányuk, Kicsiny túlélte a mészárlást és férjével, Ugoljással északra távozott a Záb folyó mellé (erre volt az Árpádok õsi települése is!). Azipurán is velük ment az új hazájukba. Kicsinyéknek két lányuk született: Mari és Lencsi.
Az ezet követõ vándorlásukban Azipurán már nem vett részt. Letelepedett és megalapította Mari városát (a helyén valószínûleg korábbról már voltak városromok). Az új városban a kis Mari ottmaradt (ie. 2015) a kis Lencsit pedig továbbvitték a szülei. Õk Magyarkára mentek, közben Arnót vasgyártó is csatlakozott hozzájuk.
- A támadás után a Záb folyónál letelepedettek megalapították Asszó-Úr (Asszúr) városát.
- Kicsinyék pedig elindultak Sajó-Ordoszba (Ózdra). A Földközi tenger partját követték. Kilenc évnek kellett eltelnie míg odaértek. Találkoztak megérkezésük után itt letelepedett úzokkal, akik Asszó, Szurdok, Hangony, Szilvács és Vajács nevû helyeken laktak (40-40 fõ).
- Susa, Kicsiny bátyja is velük ment Sajó-Ordoszba. Kicsiny egyik fia itt meghalt, róla nevezték el Királdot. Itt, az úzoklakta területen ekkor 250 fõ volt az összlétszám. Úzok, kabarok és sumérok éltek itt.
- Vasgyártással is többen foglalkoztak. A letelepedettek többsége azonban visszament -3 év múlva- Mariba. Mariban ekkor sok sumér élt, akik a második özönvíz elõl jöttek északabbra.
- Az elsõ -nagy- özönvíz által lerombolt Úr várost ezután csak évszázadok múlva építették újjá.
- A város temploma ie. 3972.-ben eliszaposodott az elsõ özönvíztõl, a vályogházak pedig összedõltek. Az öböltõl eltávolodtak a sumér városok a lerakott iszap miatt.
- Mari ie. 2000 körûl virágzó város lett. Délen az arabok ekkor már veszélyt jelentettek.
- Az Asszó vagy az Asszó-úr elnevezés arra utal, hogy a délrõl -asivatagi népek  támadásai  ill. az özönvizek miatt- északra húzódó sumérokat -tévesen- asszíroknak nevezik manapság.
- Õk a nagy özönvizek után azonban általában visszamentek õshazájukba.

- Arvisura vázlatok - 28.

125. Arvisura, második rész - Kuserbál fõsámán és Karakó rovása, ie. 1770-1745.

- Mari városának építéséhez elõször a Van tó környéki erdõbõl, majd az Eger folyó környékérõl termelték ki a fákat, melyet az Egerfarmos folyón úsztattak ide. Mari lugalnõ leszármazottai ie. 1720-1740 között felépítették Hattusas (Hatsas) városát. Árpád város lakói ie. 3975.-ben részben Úr mellé, részben pedig Marinába vándoroltak, de kb. a harmaduk helyben maradt (a Felsõ Zábnak a Tigris torkolata közelében -Mószulnál- volt Árpád városa).
- Gandás ie. 1749.-ben Hammurabbit -Babilon lugalját- segítette, hogy legyõzze Csiriplát, ie. 1746.-ban is Gandást küldte segítségül a Kasszu vezér, a hettita és az asszír támadók legyõzésére. A Gandás gyõzelme után Kasszu és Gandás társuralkodók lettek.
- A háborús viszálykodás miatt sumér és szavárd terület jött létre Magyarka és a Káspi között.
- Hikszosz szavárd-úz ifjú Gandás utódai segítségével meghódította a fáraók országát.
- Hétvárosban (Nílus deltánál) ie. 1700.-ban nagyszalát tartottak. Ez az esemény 20 évig tartott, az úzokat ünnepelték.
- Gilgames (Arpah, Jób korábbi nevei is voltak) még a második nagy özönvíz (ie. 3406) elõtt született, 2/3 részben égi eredetûnek tartották, 63 évig élt és 25 utóda volt.
- Az EGYIPTOMI BEAVATOTTAK KÖZZÉ JÉZUST MATARIOS NÉVEN VETTÉK FEL. Apja egy kasszu - Gandás féle- harcos volt, Hétvárosban.
- A kettõs Sárga folyó és Ordosz környékén alapította meg a hunok országát a törzsszövetség. (itt éltek, ide telepedtek)
- Itt, Anjangban az alapítás után 16 évvel földrengés volt. A kõházakban 126 ember meghalt.
- Viroláj vezetésével ezért a lakók elvándoroltak és a helyükre manysik települtek le.
- Tola fõsámán a kínai foglyokkal erdõket írtatott ki, ekkor azonban sivatagosodás következett be. A közeli kínaiakkal sokszor összeházasodtak. Az emberi lábszárcsontból történõ jóslás szokását megszüntették. Ekkor már bronz edényeket is öntöttek és háromlábú üstöket, fegyvereket is készítettek. Ismerték a selymet, a hernyóját tenyésztették.
- Hitük szerint a világmindenség a mozgó égbõl, a változó földbõl és a szellemvilágból áll.
- Az úzok nevei, tevékenysé szerint: a magúz a kézmûves, a földmûvesé az ogúz, az állattenyésztõket pedig tungúznak nevezték ( Tungúz meteorit, KövesTunguszka).
- Az ie. 1755-ben tartott lovasversenyeket Gandás nyerte meg. Ezután még 3 évig Gandásék eljártak a kínaiakat sarcolni (Ordoszból, ahol korábban tanult).
- Ordosz környékén ekkor sok volt a tenyésztett állat, nem volt elég legelõ a számukra, ezért belõlük sokat kivágtak, megettek.
Gandás öccse Tola volt, aki Káspirost vette feleségül. Egy ogúz törzs ie. 1760 körül a kurdokhoz távozott és ott letelepedett.
Hammurabbi, babiloni király behatolt a területükre és a kincseiket Babilonba vitte. Az ogúzok bevonásával Hammurabbi legyõzte a sumérokat ebben az idõben. A megmenekültek ezért késõbb Úr városának visszaszerzésére szövetkeztek.
- Úr város és Csirula lakói ekkor hangoztatták, hogy a vezetõik és ezek családjai -kényelmi okokból- sokszor megfolytják újszülötteiket.
- Tola és Káspiros Ordoszból egy csapattal -1 tyumennyel és segítõikkel- indult a sumérok segítségére, Gandás hun sámán vezetésével. A Bolhás (Balhas) tónál már 2 tyumenyre szaporodott Tola csapata. A kasszuk és a kurdok örültek a rokon seregnek, nekik ie. 1762.-ben már 6 tyumeny harcosuk volt.
- Hammurabbit közben Babilonban asszír támadás érte, a kasszuk -vagyis Gandás- segítségével azonban legyõzte a támadóit. Azért, hogy Ordosz felé az összeköttetést biztosítsák Tevel számára tevéket tudtak biztosítani (ezután lett ezeknek az állatoknak a neve teve). A sok állat miátt -a csata után 1 évvel- már Ázsia Selyemút menti területei sivatagosodni kezdtek. Ordoszból és környékérõl ezért sokan elköltöztek, nyugatabbra.
- Gandás a gyõzelem után átvette az uralmat Babilonban!

- Arvisura vázlat - 29.

140. Arvisura, második rész. Szõreg és Csaba rovása, ie. 1705-1680.

- A sivatagosodás ellenére a marúzok Ordoszban maradtak, a tungúzok északra és keletre, az ogúzok nyugatra indultak el az új hazába. Az ogúzok megalapították Aralíz városát (ie. 1740. körül). Káspiros ie. 1690.-ig élt, eddig volt a Káspi tónál lévõ birodalmuk uralkodója.
- Tevel halála után az ogúzok is Káspiros területén éltek. Káspiros fia, Derbent ( ma város õrzi nevét a Káspinál) elsõ lett a sámánképzésen és hamarosan a hirtelen meghalt fõsámán utódja lett.
- Aralíz városa a tó partján volt (jelenleg ismeretlen a helye).
- Derbent Gandással átszervezte a közös kasszu-sumér haderõt. A kasszuk 3 törzse Aralizban, Káliz a Káspi keleti oldalán, míg Káspiros törzsei a tó nyugati oldalán helyezkedtek el.
- Gandás halála után (ie. 1740 után) a Hun Törzsszövetség déli részén 3 kaganátus jött létre: kasszu-kurd, parszi-szkíta és az ogúz-kun.
- Derbent a róla elnevezett városnál várat épített, alsó része avar földmû volt, a felsõt úz kõfaragók építették. A vár neve Káspivár lett.
- Aralízban a fõsámán Barnaburony lett. Káspiros területére változatlanul érkeztek Ordosz felõl, a sivatagosodás miatt a menekülõk. Ekkor Káspivár hadserege nagyobb volt már, mint az ordoszi haderõ. Errõl tudtak a kínaiak és békében is voltak.
- Szõreg Tevel öccse volt, aki a sámánképzésben ie. 1705.-ben elsõként végzett. A tungúzok ekkoriban sárkányos hajóikkal kereskedtek, meggazdagodtak.
- Ebben az idõben kalandozásra is indult egy csoport a Csendes óceánra, melyben fõleg a szívós kunok vettek részt. Csaba kun ifjú vezetésével 3 hajóval indultak el a felderítõk (a Sárga folyón juthattak le a tengerhez).
- Útközben hajótörött mandzsukat vettek fel, akik egy vulkánkitörés miatt menekültek el otthonukból. A kalandozók is -már egynapi hajózás után- egy vulkánkitörést éltek át (ie. 1705.), és a menekülõ kínaiak tanácsára nem folytatták az útjukat, sok hajós pedig innen hazament.
- Az útjukat azonban tavasszal (a következõ évben) folytatták, de Tennó alvezér és több társa helybenmaradt. Csaba újraindulásakor 5 hajóval rendelkezett és 125 fõ hajóssal.
- Céljuk az Ataisz maradványainak megkeresésése volt!
- A tél beálltával már melegebb vizeken hajóztak. Indijó vidékét (talán Perút) ie. 1702.-ben érték el. Itt Bogács jött eléjük, aki korábban hajózott ide és itt élt. Õ agaba törzsbeli volt.
- Bogács települése párszáz fõs hely volt. A kalandozók egyrésze ekkor úgy döntött, hogy ittmarad, a többiek visszaindultak Ordoszba. A visszaindulók a telet egy kis szigeten, barlangban töltötték. Vadakat és madártojást ettek. Találkoztak késõbb Tennóvalis, akinek segítettek abban, hogy legyõzze az ellenségeit. Ezután befutottak Ordoszba.
- Ebben az idõben Ordoszban 24 tyumeny lovas volt, a város 300 000 lóval és 380 000 marhával rendelkezett. Káspiváron már 32 tyumeny katona, 35 tyumeny ló és 10 000 hajó létezett.
- Tengeliznek 6 tyumeny lovasa volt és ehhez 20 tyumeny lova, marháinak száma 24 tyumeny, míg hajója 20 000 db volt.

- Arvisura vázlat - 30.

141. Arvisura, második rész

- A törzsszövetségnek ekkor -öszesen- 62 tyumeny lovasa volt, így ez a szám meghaladja Atilla seregének (45 tyumeny) létszámát.!
- A szövetségnek õrsége volt Szidonban, Káspiváron és még Tengelizben is, Ordosztól kezdve.
- Az Öregek Tanácsa kijelentette, hogy -felkérés esetén- az idegenek harcaiban mindíg az erõsebbet kell támogatni.
- Az Ataiszból fennmaradt szigetek (pl. Hawaii) benépesítésével is foglakozott a tanács.
- Elrendelték, hogy Szõreg építtessen 24 lapátos hajókat a mordvin ácsokkal. Az Ataisz maradványszigetei felé lenyúló szigetláncon pedig halászkolóniák létesítését rendelte el a tanács. Csabát újabb útra küldték a tengerre, hajóit és fegyvereit Ríga fõsámán (!) Barcika és Barnaburony készítette elõ, réz- és vasmûvesek is segítettek a készületben. Végül 24 hajóval és 1200 hajóssal indultak el Csabáék. Az indulásnál tartott búcsúztatáson Káspi asszony és Tennó is jelenvolt, a tengerparton.
- Káspi kérte Tennót, hogy a számára kölcsönözzön mordvin ácsokat a Káspihoz, hajógyártásra.
- A búcsúztatás után 3 hajó vitte vissza az Öregek Tanácsának tagjait -a Sárga folyón, a tengerparttól- Ordoszba. Csaba 3 fiát is Ordoszba vitték, hogy ott nevelkedjenek, míg az apjuk távol van. Csaba uticélja -ekkor- az indijók országa volt (Peru).
- A hajók Tengelizbõl indultak, mely a tengerparton volt, a Sárga folyó torkolatánál, ezt a helyet hamarosan lerombolták azonban a kínaiak ( a mai Po öbölnél volt).
- A felépített új tengelizi várat Csaba legidõsebb fiáról, Tenkesrõl nevezték el.
- Csabáék az indulás utáni ötödik évben futottak be az indijókhoz. Csaba meglepõdött, hogy milyen sok aranyuk van, aranyszerzésre buzdította az embereit. Az Ordoszból hozott árukért aranyat kértek. Kétévi ottlét után indultak haza. Csabával két felnõttlánya LIA és LIM A is elutazott az indijókhoz a férjeikkel. A viszautazók létszáma kb. 50 fõvel kevesebb volt, ennyien az ottmaradást választották. A visszaúton az utirányba esõ szigeteken általában kikötöttek vadászni, elõfordult, hogy megtámadták ezeken õket.
- Ordoszban örültek Csaba aranyszállítmányának és nemsokára újra útbaindították 48 hajóval. A tanács kérte, hogy hozzanak még aranyat az Arvisura feljegyzések számára.
- Ebben az idõben (ie. 1700 körül) tudták meg, hogy -a halászok felfedezéseként- a jeges északon át lehet menni egy másik földre, ahol azonban sokáig kell vándorolni (kb. 12 000 km-t!) az indijókhoz (a Beringrõl van szó, mely télen befagy).
- Tenkes és felesége, Kitti kísérte a hajósokat (még a szárazföldön), majd az ajnókat szorították Micsubicsi mandzsu vezérrel, mert hátba támadták õket.
- Csaba errõl a harmadik útjáról is sok arannyal tért Ordoszba vissza.
- A Bering szorost egyébként ie. kb. 3680.-ban egy földrengés és a vízszintemelkedés okán öntötte al a tenger, tehát Csaba idején már nem volt szárazföldi összeköttetés erre.
- Ordoszban ie. 3680.-ban nagyszalát tartottak. Ebben az idõben sok északról leszakadt jéghegy úszott a tengerben, ezért a hajózás nem volt biztonságos.
- A Földközi tenger nyugati medencéjében ebben az idõben Vizkaja( !) és Euzkadi baskír hajós megfordult, így ismerték ezt a területet.
- Az elsõ kalandozók -az indijóknál- Csabát jóval megelõzve May a Hun fejedelem asszony fiai voltak, akik Mexikó nyugati részein ill. Peruban találtak rokon népeket.

- Arvisura vázlat - 31.

142, Arvisura, Uvacsán rovása, ie. 1760-1700. A Góbi (Góbé) sivatag keletkezése. A hét szûk esztendõ.

- Tola mongol ifjú nyerte a lovasversenyt ie. 1760.-ban, Ordoszban. Õ megtámadta a kínaiak déli településeit szolgákért, javakért. A kínaiak védtelenek voltak, mert hittek egy korábbi, agabai békeszerzõdés betartásában. A szerzett állatoknak legelõre volt szüksége, ezért erdõt írtottak a számukra. Az ie. 1745.-ben bekövetkezett szárazság az erdõk helyén is sivatagosodást okozott.
Megmozdult a homok, majd lépfene is jelentkezett az állatoknál. Uvacsán - rénszarvaspásztor volt- nyerte meg az ie. 1740. évi lovasversenyt.
- Ebben az idõben a kínaiak válaszcsapásra készülõdtek. Uvacsán javasolta az Öregek Tanácsának, hogy kössenek békét a kínaiakkal, azonban Õk ekkor már megtámadták Ordoszt. Legyõzték a mongolokat, de a második védelmi vonalnál elvesztették a csatát.
- A tanács bölcsen járt el, sok kínai fogojt hazaengedett.
- Ebben az idõben jelentkezõ szárazság 7 évig tartott (ez a bibliai hét szûk esztendõ), közben kötelezték a túl nagy állatállománnyal rendelkezõ mongolokat, hogy állataik egyrészét vágják ki, ajándékozzák el. Õk voltak ugyanis a legnagyobb erdõírtók. Az éhinség következményeként a mongoloknak kb. 1 tyumeny harcosuk elpusztult.
- A kínaiakat legyõzõ széki és kaza-hunok 10 000 marhát kaptak a helytállásukért, vezérük Góbé volt. A kabarok, úzok és a baskírok is kaptak állatokat.
- Góbé vezér az embereivel -a szárazság miatt- ie. 1738.-ban a Bolhás (Balhas) tóhoz vándorolt, Kabar vezér pedig az Altáj (Alsó-Táj) vidékére lovagolt a fekete hunokkal.
- A kõmûves ogúzok mentek Kabarék helyére, a tatárok pedig Góbé földjére telepedtek.
- A fenti elrendezõdés javított a legelõ-helyzeten. A tatárok nevezték el az állattartó úzokat tungúzoknak.
- Uvacsán egyik lánya Tura, manysi sámán felesége lett. Turáék ie. 1715.-ben az Uralba költöztek, ahol várost építettek.
- Uvacsán unokái Ordoszban éltek addig, amíg tanultak.
- A "béke és barátság" agabai elv benemtartása miatt (megtámadták a kínaiakat -Tola- a szerzõdés ellenére) úgygondolták, hogy az ebben az idõben jelentkezõ földrengéseket az égiek küldték rájuk.

- Arvisura vázlat - 32.

142. Arvisura, második részCsobánka, Galambka és Barcika rovása, ie. 3520-1680.

- Ataisz megkeresése, felderítése egy Mura nevû ember fiait is érdekelte, akik közül tíz egy nagyobb hajót épített és elhajózott ezzel a nagysziget keresésére.
- Egy füstölgõ vulkán szigetén partraszálltak, ahol Mogyorós ment felderíteni a körülményeket, Õ egy bennszülöttel -Tikatával- érkezett vissza. A helyiek kérték vissza azt a fejdíszt, melyet az agabák évezredkkel korábban elvittek a kegyhelyükrõl, mert õk is agabák.
- Az ordoszi Öregek Tanácsa összeült a fejdísz ügyében, a szigetlakók még Mura 4 fiát is elfogták kérésük nyomatékosítására. Hírvivõnek ugyanis csak Mogyoróst engedték el.
- Az Öregek tanácsa úgy döntött, hogy nem küldik el a fejdíszt a szigetlakóknak.
- Uvacsán idejében élénk prém és selyemkereskedés folyt az ismert világgal. Õrtornyok, szállások voltak a kereskedõk útján a Selyemúton.
- A lovasversenyt ie. 1700.-ban RÍGA lett fiú nyerte meg, õ késõbb Tardonát, Uvacsán legifjabb lányát vette feleségül. Amikor Rígáék elsõ fia megszületett, akkor Uvacsán az Urálhoz költözött, a manysik városába, Turára (ma Tura a Tyumenynél -ez manysi város- egy folyó neve). A fõsámánságról lemondott Uvacsán. Turán még sokáig élt.
- Agaba meghagyta az utódoknak, hogy az elsüllyedt földrészrõl származó utódokat meg kell keresni. Tudták, hogy Õk nyugat felé 5 helyen is létesítettek településeket.
- Legjobban a sumérok mentették meg a régi kultúrájukat. A kínaiak miatt azonban velük nem volt hajós öszeköttetés (a Sárga folyó alsóbb szakaszán kínaiak laktak). Ezért Agaba a lovas társadalom kifejlesztését ösztönözte.
- Bihar a parszi szkítákkal, Gandás a sumérokkal teremtett öszeköttetést ( Agaba a Kárpát medencébe is küldött csoportokat, elsõnek Kerkát).
- A lovas kereskedõk tudták, hogy a hikszoszok (egiptomiak) és a magas hegyek (Pamír) népei is ataisziak. A szellemileg legcsiszoltabb népcsoport a suméroké volt.
- Kalandozásoknál a spontaenitást felváltotta a tudatosság, vagyis az éves (ie. 3520.-tól) majd a kétéves (ie. 2708.-tól) felderítés. Ezekrõl az utakról sok új ismerettel tértek haza. (A sokéves, nagytávolságokra kiterjedõ felderítés sem volt mellõzve, csak ezekre ritkán került sor).
- Ríga fõsámán újrafogalmazta a vallásos hiedelmet, Ata Isis jóságot sugározó voltát és a Joli Tóremmel -földanya- kapcsolatosakat.
- Ebben az õsi hitvilágban helye volt az özönvizeknek (rossz cselekedetekért) és Noénak (Samasnát a Biblia nevezi Noénak) is. A Föld teremtése után jelent meg a gonosz és a bûn.
- Enlil fejleszti a tudást ( az uruki egyik szentélykörzetben is volt temploma), a szelek és a villámok ura, az embert segíti, a Hold lánya a felesége (Maya Holdpiramis!).
- Idõszámítást vezettek be és kegyhelyeket építettek. (sumérban pl. sok istenhit volt).
- A Hold kegyhelye félkör, a Napé teljes kör (még a Stone Henge is ilyen ... véletlenül?) volt.
- Ríga lett fõsámán elõkészületeket tett a nyugati nagy kalandozásra Káspivár (Káspiros aranyasszony ) ötlete nyomán.
- Szidonban (Szíria) Derbent káspi fõsámán mordvin ácsokkal hajókat építtetett Isismerja kikötõben a kalandozóknak. Ekkor Szidon volt a törzsszövetség legnyugatibb pontja.
- A lettek törzsébõl Sambe vezetésével a lapp pásztorok északabbra települtek, a többiek a Szaján hegység mellett maradtak.
- Az ie. 1680.-ban tartott nagytanácson -Ordoszban- még Uvacsán is résztvett.
- Ebben az évben a Szahalinon nagy földrengés volt és elsüllyedt az erre élõ ajnók földje.
- Az óceánon sok volt a dél felé tartó jéghegy, a hajózást akadályozva.
- A hajóépítõ mordvinok 50 hajót készítettek el. Isismerjában ekkor -fõleg- BASZKOK éltek.
- Euzkádi baszk hajósvezér a számukra fizetett tizedek egyrészét elrejtette Gandás elõl, ezért kivégezték.
- Vizkája sámánjuk ezért panaszt emelt Gandás ellen Ordoszban. Erre Gandás megtámadta õket, a baszkok pedig az új hajókon elmenekültek. Késõbb a baszkok egy nagy öböl (Vizkája) mellett telepedtek le.

- Arvisura vázlat - 33.

143/B. Arvisura, Dabsa rovása, ie. 1675. Kaltes asszony szekerén, Barcika titkos arvisurája.

- Kemi asszony -a medvék õrzõje, anyja- egy vízbeesett bocsot úgy szárított meg, hogy felgyújtotta az erdõt Ataiszon. MISKOLC akkor innen ellopta a tüzet, és a kegyhelyre vitte.
- Így az Ataisz Kékleny hegységébõl származó ércbõl már vasat is tudtak olvasztani. Rézüst, vasüst, nyílhegyek, szögek stb. is készültek fémbõl.
- Az elõbbi feljegyzésre Barcika talált rá Káspiváron, az ottlévõ relikviák között.
- Mint már szó volt róla, Joli Tóremé a Földünk, Kaltesé -a fiáról elnevezett- Szíriusz lett.
- A két nõ egymás segítését fogadta meg. Kaltes a Földet is meg
látogatta akkor, amikor még víz borította. Megteremtette a szárazföldeket, majd az embert, az utóbbit a Szíriuszon is.
- Az okosabb szíriuszi emberekbõl a bolygónkra is hoztak a tudás és a bölcsesség megteremtésére, tanítására. (sok alkalommal)
- Hárpia Tórem a Földhöz vágta a Holdat és az égi szekér megsérült. Anyahita ekkor érkezett (3 nõ és 5 férfi). Anyahita unokái már a földlakókkal is házasodtak.
- (Anyahita az egyistenhitû, érdeknélküli szeretetvallás alapítója kisebb fiaival. Pontosabb érkezése idõben nem határolható be, talán 13500 évvel ezelõtt történt.)
- Amikor az Ataisz süllyedése már várható volt- a jelekbõl- akkor innen az Élet Templomát Sumerba mentették. Suruppak lett itt az írópapok városa. Anyahita arvisuráinak elhelyezése -ekkor- Suruppakban történt.
- A 24 Hun Törzsszövetség megalapítása (ie. 4040.) az Ataisz elsüllyedése (ie. 5038. után a tengerpart és az ordoszi fennsík között életek a hunfajú népek).
- Az elsõ sumér telepesek -az Ataiszról a fejedelem parancsára- 700 évvel a földrész elsüllyedése elõtt érkeztek.
- A jégkor elején az emberek -állataikkal- menkültek a hideg elõl (nem volt tûz sem!)- igen keserves nagy utat megtéve- Az Ataiszba (lehet, hogy a közelebbi Atlantisz "foglalt volt"?), amely egy mediterrán óriássziget volt. ( a jégkort megelõzve jött létre a sziget az óceában).
- A tengerpart és a sziget közötti hajóúton (kb. 5000 km) rengeteg ember elpusztult.
- Egyiptomban Kaltes asszony fiát, Szíriuszt tartották istennek (Ibos-Nílus áradás). Kezdetben sok sumér is átköltözött Ménes (a nyugati világnak: Menész) birodalmába.
- Az Ataisz süllyedése idején három töltetet (nukleáris bombát) hoztak a Szíriuszról.
- Az elsõt a nagysziget süllyedése idején egy ottmaradt öreg sámán robbantotta fel, a másodikat Kuszkó vitte el (Õ Peruba menekült, hajózott embereivel).
- A harmadikat Buda hozta az Ataiszról Nippurba.
- A tudós csillagászok megállapították, hogy a Föld tengelye 25920 év allatt ír le egy kört (kúpot) ezért 2160 évenként más csillagképben áll. (mai pontos mérések ezt 2144 évre módosítják), egy-egy csillagkép idejét "világhónapnak" nevezték el.
- Ríga fõsámán a Hétváron (Egyiptom) rendezett nagyszalára az unokáját, Barcikát küldte el.
- Péh beavatott elmondta Barcikának az egyistenhit lényegét.
- Amikor -a jégkor kezdeteként- a Hold éppen csak hozzáért a Földhöz, ez az Atlantisznál történt. Itt a tengerben még árok is keletkezett! (Talán a Kanári és a Maldív szigeteknél volt a helye). Az Atlantisz nyugati része azonnal elsüllyedt. Kuszkó hazájában (Peru) ekkor szintén földmozgások voltak, hegylánc keletkezett. Sötétség uralkodott és hatalmasan hullámzott a tenger. A suruppaki bölcsek szerint a királyok az égbõl kapják a hatalmukat. A Nippurban tárolt nukleáris gömböt Barcika Karnakba szállította. Karnak papkézõ hely volt.
- Az év hosszát 365 napban állapítoták meg, 7 évenként 1 napos hoszabbítással és 100 évenként további pontosítással (ie. 1700. körül).

- Arvisura vázlat - 34.

144. Arvisura, Tuliás, Habos, Dongolka, Vizkája Dabsa rovása, ie. 2780-1685.. Az Atlantisz titka.

- Tuliás, Ríga fõsámán fia lett az elsõ ie. 1685.-ben az ordoszi sámánképzésen. Tuliás jó hajós is volt.
- Az Öregek Tanácsa úgy döntött, hogy Szidonnal (ma Szíria) fel kell venni a kapcsolatot a tengereken odahajózva, Úr városának érintésével. Az útra 48 hajó 2400 emberrel indult.
- Tuliást jelölték az útra a hajósok vezetõjének. Jelentkeznie kellett -az emberevõk szigeteit kikerülve- Nippurban és a Híres kapuban (Egyiptom) is, Õrsúrnál.
- Az útvonal fõbb állomásai: Ordosz-Tajvan (Kitaj)-Fanszúr (Fülöp szigetek)-Magadi (Madagaszkár)- Haboshon (Jemen)-Indus torkolat-Úr-Hétvár-Rabat (Atlantisz meglátogatása is)-Vizkája-Ríga.
- Tajvanon kellett élelmet felvenniük és itt csatlakozott hozzájuk Péh beavatott is, akivel Nippurba kellett befutniuk a következõ évben. Az Indus torkolatnál pedig Léh beavatottat kellett felvenniük.
- Egy évig tartózkodtak Nippurban, ahol segítettek az öntözéses gazdálkodást folytató embereknek.
- Amikor Szidonba érkeztek, tanácskozásra hívta az ebben a térségben élõ beavatottakat ( Szidonból, Hétvárról, Árpádvárról, Hattusasból).
- Egész útjukon viharos volt a tenger, de hajójuk nem süllyedt el. Ordosz egy lovascsapatot is mozgósított, mely a száraföldön –a lehetséges mértékig- követte a hajósok állomásait és jelentéseket is továbbított Ordoszba, vagy Tuliásnak. Habos megsértõdött és lemaradt a Vörös tenger déli pontján (Jemen) embereivel.
- Madagaszkáron pedig vetettek és arattak is gabonát a maguk élelmezésére. Rabat felé sikerült Atlantisz déli partjait megpillantani,de a viharban 2 hajójuk elsüllyedt (ie. 1676.).
- A tizedik évben hajóztak be Rabatba, ahová Örsúr élelmet halmozott fel a számukra (Egyiptomból).
- Innen az 5 db legjobb hajóval -a többit javították- körülhajózták az Atlantiszt, amely egyre süllyedt, a tengerszint is nagyon megemelkedett, földrengések is voltak a szigeten, szélei is töredeztek, süllyedtek a tengerbe. Lakosai pedig fokozatosan hagyták el a szigetet.
- (Az Atlantisz maradványai a Kanári és a Madeira szigetek lehetnek). Az Atlantis Tuliás ittlétekor már kb. a réginek 1/3-a volt Rabati alatt a Dél-Atlantiszi népek éltek. A szõke északiakról tudták, hogy Õk a Vizkája felé özönlenek.
- Az Atlantiszon a síkságon törpe népek, a hegység északi oldalán szõkék, a délin barnák éltek.
- Egymással harcban álltak, a legyõzöttek agyvelejét kiszívták, húsát azonban nem ették meg.
- A digó népek nagyon ragaszkodtak az Atlantiszhoz. A törpék asszonyuralomra berendezett ársadalomban éltek. A szigetlakók tisztában voltak azzal, hogy a szigetük lassan süllyed.
- Tuliás eljutatta ATLANTISZ VÁZLATÁT Ordoszba és Hétvárosba.
- Egyiptomban ie. 2780.-ban elhatározták a fejedelmek, hogy egy világépületet (piramist) fognak építeni, Kufud irányításával. A világépület Örs úr idejében (ie. 2688.-2676.) épült fel, 12 év alatt. (Megjegyzés: Az ekkor élt Örsúr nem azonos a Tuliás idejében említettel).
- Tura vezetésével a Turra hegységben 2,3 millió követ faragtak a peremeshez, itt 100 000 ember dolgozott.
- Az építõk vezetõje Hemium volt.
- Ordosz egyeztette idõszámítását az egyiptomiakkal is. A százéves nagyszalákon állapították meg a csillagász-papok az idõbelieltéréseket és ezt kiigazították.
- Berény fõsámán ie. 2600.-ban a Fekete tenger partján élõ szakák nevét (pamír vagy parszi) szkítára változtatta. Származásuk szerint a sumérok is szaka-szkíta nép.
- Az arabokat és a zsidókat sáska népeknek nevezi a könyv.
- A Tigris és az Eufrátesz ie. 1760. körül még külön-külön ömlött az öbölbe. Eridu, Larsza, Ur, Uruk és Suruppak tengerparti települések voltak.
- Lagos, Umma, Nippur és Susa tengerparti kikötõk voltak. Kongó és Luanda a sumérok afrikai gyarmatai voltak.
- Az ie. 1680. évi nagyszalán is felmerült a szuezi csatorna építése.

- Arvisura vázlat - 35.

145. Arvisura. - Béla, - Kuszkó, - Csaba rovása, ie. 1680-1660.

- Csaba tengeri útjai után, ie. 1680.-tól a kereskedelem nyugat felé terelõdött a Selyemúton.
- A Bering szorost elöntötte a tenger és így a szárazföldön próbáltak utat találni Maya asszony fiai az indijókhoz. Béla, Maya unokája sámánképzõbe járt, amikor végzett, kalandozásra indult északra. Öt év alatt érkeztek a Bering szoroshoz (ie. 1665.), mert nehéz útjuk volt, sziklás helyen kellett utatvágni a csoportjával. Végül az itt élõ ajnók átkísérték Béláékat a befagyott szoroson.
- Szintén öt év múlva értek a Mayákhoz (Mexikóba), majd az inkákhoz (Peruba).
- Ordoszba nyolcan indultak vissza, és ie. 1650.-ben hárman érkeztek meg. Béla kinntmaradt 20-30 fõvel. Az õslakókkal még tudtak beszélni, õk is Agaba-töredékek voltak, akik Ataiszról menekültek ide a kataklizma idején.
- Béla 3 évi bolyongás után ért az Aranyvárosba (inkákhoz), ahol korábban már Csaba járt.
- Elmondta a Csaba leszármazottaknak a Bering szoros létrejöttét.
- Az inkáknál kegyhelyeket is építettek. Kuszkó fejedelem bevezettea sámánképzést.
- Béla itt letelepedett és lépcsõs templomokat építettek, olyanokat, mint amilyent Béla Káspiváron látott (ezek döntõen vályogból vannak, mint pl. a suméroknál). Az Ataiszi Bálványhegyen egykor létezett Napisten és más kegyhelyek mását is felépítették.
- Az Öt fõisten kegyhelyét földalatti folyosó kötötte össze.
- Mayának egyébként húsz gyermeke szüetett.
- Már az Ataiszon is voltak képzések: sámánokat, tárkányokat képeztek. A fémmûvesek már ekkor sem hittek a csodákban. Armogur ataiszi fejedelemnek öt törzse volt, a fõváros neve Kosztroma. A Bálvány hegy körül kb. 2-300 km átmérõjû körben, az Uruk törzs élt. Góg a fehérhunok, Magóg a fekete hunok törzséne volt a vezetõje, az õ közös fõvárosuk Dorozsma volt, a tengerbe
ömlõ Tigris nyugati partján volt Kosztroma, Dorozsma a keleti parton épült.
- A hunok a Hun síkságon éltek, egymástól elválasztva, körülbelül 150 x 150 kilométeres területeken.
- A Maják területe kb. azonos volt a hun törzsek területével. Az ataiszi Pamír hegységig -tehát északabbra- kisebb törzsek éltek, kb. 24 napi lovaglással lehetett a területükön átjutni.
- A szkíták területe kb. 400x400 km volt. Az ataiszi Kékleny hegység (vulkánikus) magasabb gerincein jég volt.
- A nagy sziget északi részén az indijók éltek.

- Arvisura vázlat - 36.

145. Arvisura, második rész

- Hajókészítés az Ataiszon az Induson és a Hun tavon folyt. Innenaz óceánba lehetett leengedni az elkészült hajókat. A Kéklenybõl lezúdúló Gara vízesés 500 ölmagasságú volt, ezzel fújtatókat hajtottak a különbözõ kézmûvesek (ötvösök,
kovácsok) részére. (A Hun Felvidék hosza kb. 4000 km lehetett.) A jégkor után egy nagy özönvíz is elõfordult, hajókon menekültek meg az érintettek. Idõnként kitörtek a vulkánok és földrengések is voltak.
- Amikor Ataisz már erõsen süllyedt és alig látszottak ki a vízbõl a Kékleny jeges csúcsai, akkor Kuszkó éppen a jeges csúcsok közelében menekült a népével az új hazáig (Peru).
- A tengeren hajózó idegenek is érezték a hatalmas katasztrófát (hullámzás,döglött halak, melegedõ víz). A katasztrófa elõjeleként már erõsen emelkedett a tengerszint, a víz már Dorozsma halásztelepét is elárasztotta. (A nagy sziget süllyedése 30 évig tartott, ie. 5038.-ban tünt el a sziget a tengerben).
- A felmelegedés folyamán egyszer -hosszabb idõre- beállt a nyugalom is, a  tengerszint ekkor nem emelkedett tovább sokáig.
- A szigetlakóknak sok ünnepük volt: a Napfiai medveünnep, az almavirágzás, az aratás stb. ünnepei.
- A szigeten is Pusztaszer volt a lovasversenyek színhelye.
- A sziget fejedelmei az Armogúrok voltak. A versenyeken nõi gyõztesek is elõfordultak, az egyik Armogúr egy nõi gyõztest, Ilgarét vettefeleségül. Tíz gyermekük született.
- A Kékleny hegyeiben is találtak olyan vasércet, melybõl koracélt lehetett készíteni.
- Ataisz végsõ süllyedésekor a sziget közelében szinte fort a víz, ezért sok hal megdöglött.
- A menekülõk részére csak élõhal fogyasztását engedték meg.
- Kuszkó alapította meg a kecsuák országát. A jaguár törzs Kuszkó körül élt, az aztékkal, mely utóbbi As fejedelemasszony tiszteletére létesült.
- Az irokézek is törzset alapítottak, de volt Nahua, Leguán és Hirig-manaj törzs is. A dámszarvast az Elete törzs tisztelte, az Algokunok pedig a kígyót. A Manitu törzsbeliek egyistenhívõk voltak, ide nõsült Béla fõsámán.
- További törzsek: karibok, vótiták, mundánok, a makah és a feketelábúak törzsei, az uzitóknak pedig úz és kabar sámánjaik voltak.
- A MAYA törzsbeliek a Napistent imádták - Nappiramis !...

- Arvisura vázlat - 37.

152. Arvisura, Arnó és Velatri rovása, ie. 3970-800.

- Sok volt a kétnemû újszülött ie. 3970 körül. Anyahitától még ie. 8508.-ban kérték, segítsen ezen változtatni, Õ ekkor beavatkozott. Tenisurt is kérték évezredek múlva ugyanerre. Hoztak is mesterségesen megtermékenyített anyagot . Ezt az egyiptomi papnõknél tervezték elõször alkalmazni Tenisúrék (a havaruti nagyszalán megtették!), ehhez hozzájárult Karun arbag Úr és Uruk városa részérõl, Arpah Lóvárosból és Kadhafi (Ménes fia) Hétvárosból.
Több jelentkezõ volt, mint amennyi számbajöhetett. Kilenc hónap múlva egyetlen kétnemû sem született, ebben a csoportban.
- A Melegvizek Birodalma -az eljegesedést megelõzõ idõ térképvázlata szerint- nagyon megváltozott a felderítõk (Kerka, Balog) szerint. Még a jéghegyek (gleccserek) hordaléka volt a dombokon is, a melegforrások száma (120 volt a jég elõtt) tizedére csökkent.
- A síkságok nagyon feltöltõdtek.
- Dél-mezopotámiában nagyon takarékos földmûvelést folytattak a sumérok és lovak helyett is az igénytelenebb szamarat tartották.
- Az etruszk hajósok nagyrészt Krétán telepedtek le még az õslakók közé (a Szantorin felrobbanásáig). Az etruszkok sok marhát hoztak Nimród földjérõl (Marinából) és földmûveléssel is foglalkoztak. A tengeri népek és a Hun Törzsszövetség errefelé élõ népei számára a Földközi tenger keleti medencéje olvasztótégely volt. Keleten folyamatosan elkezdõdött a sivatagosodás az erdõírtások, túllegeltetés és az éghajlat változásai miatt. Az állatokkal vándoroltak nyugatabbra, például ie. 1775.-ban nagyobb métékû ilyen vándorlás történt.
- A nyugatra vándoroltatott állatokat Káspiros asszony a Káspi tóhoz telepítette.
- Kasszu vezér Nimród egykori birodalmának nyugati részén új birodalmat alapított. Még Nimród után a fiai, Bábel és Tabír hadakoztak a térségben asszír és a sumér maradékokkal (kb. ie. 3950).
- A kasszuk Hammurabbi oldalán harcoltak az asszírok ellen és gyõztek. Gandás ie. 1746.-ban legyõzte a kasszukat ás Babilon ura lett.

- Arvisura vázlat - 38.

152. Arvisura, második rész

- Ebben az idõben (ie. 1500. körül) tört ki a Szantorin, mely nagy távolságig éreztette a hatását (hamuesõ, por, a Napfény csökkenése, földrengések). Még a Káspinál is észlelték a vulkán kitörését. A pelazgok ekkor áthajóztak a Márvány tengeren és nyugat felé kerestek hazát maguknak. Az avarok ie. 1480.-ban indultak el a Káspi déli térségébõl és csatlakoztak a pelazgokhoz a Márvány tengernél és Kercsnél is.
- A Hun Törzsszövetség legnagyobb kalandozói az avarok voltak. Õk már ie. 4018.-ban átvették az Agaba által egységesített rovásírást. Ekkor már kapcsolatba kerültek a zagroszokkal, kurdokkal és a szavárdokkal.
- Földet mûveltek, településeket, várakat építettek, erdõket írtottak.
- Arnó vezérükkel ie. 1480.-ban a róla elnevezett (itáliai) folyónál voltak, ekkor itt 5100-an éltek. Az itt lévõ õslakókat dingónak nevezték. Az avaroknak egy feleségük volt.
- Szervezéseiknél a tized-század-ezred megoldásokat alkalmazták (falvak, katonaság).
- Közöttük szavárd magyarok is éltek. Dingó -a dingók vezére- egy árvíznél halt hõsi halált Itáliában, az avar letelepülés elején.
- Arnó legnagyobb fia, Hidra, Dingó egyik lányát, Lukomót vette feleségül.
- A latinok digóknak hívták a dingókat. Az avarok építették fel Volturnót. (Ma ez egy városka az Arnó alatt).
- Az avarok egyrésze így a Szantorin kitörése után a már korábban érkezett etruszkok (Etur népe) mellett telepedett le. Nemsokára újra érkeztek ide etruszkok az erõs földmozgások elõl menekülve, de jöttek kisszámban a sumér maradék törzsekbõl is ide. A késõbbi meneküléseket az arab elõretörés motíválta, az arabok nem dolgoztak, inkább mindenüket elvették és dolgoztatták a meghódítottakat.
- Egy ereklyeként tisztelt drágakõ (Piroska beszélõ köve) ie. 780.-ban az arnói szentélybe került és az itt élõ etruszkok-avarok számára azt jósolta, hogy 800 év múlva fognak beolvadni az itallicusokhoz.
- A követ az avarok ajándékozták az etruszkoknak. Tehát a beolvadást az idõszámítás kezdete körüli idõkre jósolták. Az Arnó folyó környékén szép kerteket létesítettek.
- A Tirén tenger mellé is telepedtek etruszkok, Türén vezetésével.
- Egy harmadik menekülési hullámban 1100-an érkeztek ahájok és szabírok az arabok elõl menekülve.
- Gondos földmûvelés és gyümölcstermelés folyt az etruszk vidéken, de hajózást (halászat, kereskedelem) is folytattak. Az öszes telepes (etrusz+avar+sumér+szabír) létszáma 14 000 fõ volt ie. 800.-ban, õk szövetséget alkottak, Volturno központtal (Rasna állam).
- A hajósaik a hikszoszokkal és Araddal (ókori város a tengerparon, a mai Szíria területén volt). Az Atlantisz irányából (már ekkor elsüllyedt) is nagyszámban érkeztek menekülõk, akik továbbvándoroltak rendszerint. Ezek mindent kiraboltak, rátörtek –keletebbre - Marinára és Egyiptomra is. III. Ramszesz azonban el tudta õket ûzni Egyiptomból.
- Arnóék megjelenésével (ie. 1475.) jelentõs vasgyártás is beindult a közeli Elba szigetén.
- A rájuktörõ népeket az etruszkok a vasfegyvereikkel legyõzték, ill. elkergették.
- Hidra ellátogatott Ordoszba, ahol megbeszélték, hogy -a Káspitól- elindítanak egy nagyobb csapatot PANNON vezetésével, ie. 800.-ban, hogy megvédje az etruszkokat a beözönlõ geri-beri (görög) népektõl. Megérkezésük után Pannon vezér és öccse, Mecsek Eskülló (etruszk vezér) lányait vették feleségül.
- Pannon továbbmenetelekor 6000 katonát hagyott hátra védelmül.

- Arvisura vázlat - 39.

177. Arvisura, Tárkány és Emõd rovása, ie. 1112-1085.
- Hun - Szkíta szövetség.

- Amikor Emõd ifjúsági vezér nyugaton kalandozott, akkor a kínaiak részérõl támadás következeztt be Ordoszban. Kassa fõsámán Úzdra menekült (Ordosztól nem messze, keletre volt) majd a kabarokhoz (északra). A hunok ie. 1112.-ben meghordozták a véres kardot, majd legyõzték a kínaiakat. Ekkor a teljes hun síkság a hunoké lett, de lakossága vegyes volt.
- A védelmi lánc erõsítése érdekében Kusán jász ifjúsági vezért a törzszövetség népeihez látogatásra küldte el az Öregek Tanácsa (az Ordosz körüli körben helyezkedtek el a hunfajú népek törzsei, a könyv errõl vázlatot közöl). Kusánék
elõbb keletre (óceán felé), majd nyugat felé mentek. Végül nemcsak Ordosz körül látogatták meg a törzseket, hanem elmentek a hikszoszokhoz is, akik a feketéket leigázták. A fáraó is egyetértett a szövetség fenntartásával, Kuszánék innen visszamentek Ordoszba. Kusán viszaútján, szabírföldön megnõsült, elvette Enéhet. Ekkor Kusán megkötötte a szkítákkal a szövetséget is, melynek Emõd fõvezér, ekkor már az volt, is örült..
- Az Egyiptomból hozott búzafajtát is termeszteni kezdték a törzsszövetségben.
- Kevés volt már a legelõ, mert nõtt az emberek létszáma és sokállatot is tartottak. A legelõk miatt sok belsõ csetetepaté volt ekkor, sok úz harcos ezért elvándorolt.
- A suomák pedig északra vándoroltak a tavakhoz és a tengerhez, a földjük a kunoké lett. Így a suomák fémöntõ mûhelyeiben a kabarok tovább dolgoztak. A kínaiakkal folytattak a rezesek cserekereskedelmet, gyöngyökért, selyemért cserélve a réztárgyakat.
- A lappok is eltávoztak ekkoriban a Hosszú Nap Birodalmába, északra. Kemi asszony kedves népe volt a lapp.
- Kusán többször meglátogatta a szkítákat és az Úr városában élõ szüleit. Agaba hunjai ekkor kõlapok alá temetkeztek, a sámánjaik pedig magaslatokon nyugszanak.
- A parszi-szkítákkal is jó volt a kapcsolat, végül a törzsszövetség egyik törzse lettek.
- A Bihar tartományból (Észak-India) elsodródott manysik, mari, udmurt és mordvin töredékekbõl új nép lett, a mundák népe. A hikszoszoktól eltávozott töredék pedig az Etil kétoldalán telepedett le, õk lettek a törzsszövetség 30. népe, KAZÁR néven (ie. 1100. körül). A nagy távolságok miatt a törzsszövetség népeit 3 db 10-10 törzses egységre ostlotta Ordosz, mely megmaradt központnak. Három Pusztaszer mûködött ekkor. Az elsõ Ordosz fölött kb. 100 km-re, a második a Turgaj Kapuban és a harmadik a Kuma folyó mellett (Magyarka közelében lehetett). Kusán ie. 1075.-ben halt meg.

- Arvisura vázlat - 40.

188. Arvisura, Vara és Tilana rovása, ie. 854-40.

- Az Arnó folyó (Itália) mellé sok töredék nép érkezett, avarok, kurdok, szavárdok, pelazgok, ahájok, urukiak, hikszoszok, szabírok, akiket Hidráék befogadtak. Fõleg a Szantorin kitörése indította el ezeket a töredékeket. A letelepedési helyeik: Az etruszkok területe, Vulci, Populóna, Pompei, Bolsena voltak. Arnó elõtt esküt tettek a 12 befogadott nép képviselõi a Rasna szövetségre.
- Hidra és felesége, Lukomó kérést indított, melynek központja Arezzó volt. A kikötõjük Pisina (Pisa) volt. Templomgazdaságaik is voltak (átvett szokás a suméroktól). Arnó itt ie. 1480.-1465. években telepedett le az etruszkjaival. Ezután is nagy népmozgások következtek, fõleg az Atlantisz elsüllyedése miatt. A tengeri népek (Atlantisziak) áradata ie. 1150. körül szünt meg.
- Az elõbbi idõben pedig az etruszkok -szaporodás okán- új településeket is létesítettek.
- Ordoszból 100 évenként látogatták meg a szövetséget (Rasna). A görögök is megjelentek ebben a térségben.
- Kortona városában (Firenze alatt kb. 80 km-re) volt Lukomó asszony papképzõje.
- A kiképzett papok saját népeikhez (12 törzsbe) tértek vissza. A teraszos földmûvelést is tanították (sumérok) és tárkányképzés is létezett. Az Arnó folyón hajóépítõ mûhely is mûködött.
- A Rasna szövetség 800 évig volt mûködõképes. Arnót hamvasztva temették el, Arezzóben ie. 1456.-ban. A kegyhelyük is Arezzóben volt az etruszkoknak.
- Arnó szeretett unokája FIRENZE szobrász lett, a róla elnevezett városban élt.
- A kurd lovasok az Apó (Pó) síkságon érkeztek az etruszkokhoz, avar vezetéssel. Õk észak felõl védték az etruszkokat, Arnó parancsára. Vezérük Marsa volt. Marsabottó volt a székhelyük, a tengerparton.
- Arnó még Káspiváron végezte a sámánképzõt.
- A kudok között sok volt a gyógynövényekkel gyógyító arbag. A szavárdok feladata a fegyverkészítés volt. A fegyvergyártás avasérclelõhely felkutatása után kezdõdött, beindítója Poplun (Populóna!) úz kézmûves volt, régi ataiszi, altáji leírások alapján.
- Az ahájok a nyugati területet biztosították, fõleg a tengeri népektõl. (500 fõ) Tarhun vezetésével, a hozzájuk csatlakozott 25 sumérral építették fel. Õk egy késõbbi idõpontban érkeztek és feladatukat Arnó a mocsarak lecsapolásában jelölte meg. A lecsapolás a digókat is érdekelte, érintette.
- Késõbb 60 templomgazdaság létesült az urukiak (sumérok) tervei szerint.
- Ezek 5 év alatt elkészültek , ebben a digók is segítettek. Az elkészült gazdaságokba 1400 digó is beköltözött.
- Tarhun megfontolt, alapos ember volt, így a lecsapolás jól sikerült.
- Az elsõ itt meghalt uruki gazdát egy kifaragott kõsírba temették el a fiai.
- Amikor egy kisebb csoport -180 fõ- aháj és etruszk érkezett, akkor õket a Garda tóhoz telepítették le.
- A Szantorin kitörés sok hamut szórt szét Krétára (kb. 180 km) és akkor még ott élõ Etur népének földjére, Etúriára.
- A kitörés megsemmisítette a termést. Sokan indultak el akkor a tenger nyugati részébe.
- Itt azonban már ekkor inkább csak a -végsõ süllyedési fázisban lévõ Atlantiszon- barik, digók, latinok, ligúrok, szabitok, szamnitok és umberek éltek ill. keltek útra (a latinok, szlávok, germánok, görögök, arabok stb. már eljöttek innen ekkor).
- Az Arnó folyó közelében kikötõ etruszkok elõl az õslakosok elmenekültek a hegyekbe.
- Az Arnó vezette 5100 fõs csoportot még szívesen fogadták megérkezésükkor a már itt élõ atlantisziak, de, amikor késõbb összesen- 20-20 000 fõ érkezett Arnóékhoz, akkor már hódítóknak tekintették a Rasna szövetségbelieket.
- A betelepülõkkel foglakozó, általuk készített titkos könyvet, a Disciplina Etruscának nevezik.

- Arvisura vázlat - 41.

190. Arvisura, Pejt, Gyömöre, Ilu, Indija rovásai, ie. 2810-iu. 568.
PANNON ARVISURÁJA

- PANNON ifjúsági vezér -Káspivárból- ie. 80.-ban megjelent a Dunántúlon és - a róla elnevezett- Pannonhalmán telepedett le elõször ideiglenesen. (Mielõtt itt megjelent az etruszkoknál járt, segítette õket a tengeri népekkel szemben, lsd. korábban leírtakat).
- Hun települések ekkor már voltak Erdélyben, Aranyosszéken is, Isis kegyhelyekkel.
- Ezeket még Bihar alapította ie. 2810.-ben.
- Itt sok külszini fejtéssel kitermelhetõ arany volt, ekkor még ezt feldolgozták. A második Erdélybe keletrõl beköltözõ csoport ie. 1610.-ben érkezett, a szkíták és újabb hunok csoportjai Paripából és Dabósából (Marina).
- Pannonék is Aranyosszéket érintve jöttek a Dunántúlra, ie. 800.-ban. Itt Pannon õrségeket állított fel a védelmükre (Lajta, Hisba, délen pedig Szerém vezette az õrségeket).
- Délen az ari-beri (görög) telepesektõl tartottak.
- Szerém Isis hívõ szaka-szkíta vitéz volt.
- Mecsek -Pannon öccse- is Pannon avarjaival érkezett és Zengõ sámánnal egy medvét is sikerült elejteniük. Télen a befagyott vizeken Pannon meglátogatta apósát Erdélyben, kevés lovassal. Aranyosszékrõl Pannon visszalovagolt a Dunántúlra, ugyanis elhozta onnan az ideiglenesen ottmaradt 6000 lovasát.
- A dunántúli görögök nagyrésze elvándorolt ebben az idõben délre.
- Alsó és Felsõõrben Anyahita és Anina hívõk telepedtek le. A Szerémségben vegyes telepek voltak, a viszamaradó görögökkel együtt éltek Pannon avarjai. Két szellemi központ alakult ki: Pannonhalmán és a Mecsekben voltak ezek. Kegyhelyek is épültek. (Bizonytja a Szombathelyi feltárt Isis kegyhely is). Pécsen szaka-szkíták telepedtek le (ie. 799.).
- A letelepedési szándékkal érkezõknek ezután Káspiváron és Ordoszban kell taníttatni a sámánjaikat, tárkányaikat.
- Pannon után a legvitézebb fia, CSANAK lett a fejedelem. Mecsek pedig EPLÉNY nevû fiának adta át a fõsámánságot (ie. 773.).
- Késõbb az ordoszi és a Káspivári képzésbõl hazatérõkkel mindig érkeztek kisebb letelepedni akaró csoportok.
- Csanak is Pannonhalmát tekintette székhelyének.
- Csanak után Mecsek másik fia, Devecser lett a fejedelem.
- A kaspivári képzésen gyõztes Veszprém (Pannon unokája) Ordoszban tanult tovább. Csanak Pomógy nevû fia ie. 740.-ben a Fertõnél az idegenek áldozata lett, de õket utolérve megölték. Veszprém ie. 728.-ban új sámánközpontot (és képzõt is) épített a róla elnevezett helyen. Itt ie. 728.-ban megtartották a pannonföldi nagyszalát. A 24 Hun Törzsszövetségbõl minden népcsoport képviselve volt ekkor Pannoniában a szakaszos késõbbi bevándorlások okán.
- Felállították a hõsök oszlopát is, erre a hõsi halottaik nevét vésték. Ezen Horpács és a felesége Ankír (török nõ) is szerepelt. Õk a Lajta õrségben estek el (ie. 730.). Az õ fiaik Kanizsa és Sopron voltak.
- A Balatont -az ázsiai nagy tóról (Balhas)- elõször Balhás tónak nevezték el, majd átkeresztelték.
- Veszprém (Pannon unokája volt õ is) fiai: Pét, Lébény, Baján, Szernye, Búcsú, Arács.

- Arvisura vázlat - 42.

190. Arvisura, második részIndija rovásai, ie. 600- 500.

- Ebben az idõben a nagysüánon a Pozsony nembeli Detrekõ lett az elsõ és a rozsnyói Ditró pedig a második helyezett. Õk elkezdték Pozsony és Detrekõ építését a várakkal kiegészítve (ie. 728). Sopron is építkezett. Egyik vitézérõl, Kõszegrõl egy
új települést neveztek el.
- Ebben az idõben rimalányképzés is folyt már, gyógynövényeket, például: csipkebogyót gyûjtöttek.
- Sopron a Duna közelében, az Enns (Encs) folyónál várat épített. Ide õrséget is telepített.
- A nyugati határt erõsen õrizni kellett, onnan sok támadás indult. A szkíták Soprunnak, a kabarok Sopronnak hívták a vezérüket. Sopron kabar település lett.
- Úz nyílhegykovácsok, kabar aranymûvesek, vasasok lettek Kõszegre telepítve.
- A hegyek között talált vasércbõl elkezdõdött a vasgyártás.
- A szkíták Anyahitra vallását gyakorolták. A kabarok és a szkíták egymással békétlenkedtek. Sopron ezért más településekre vezényelte Õket.
- Sopronhoz sok õrtorony tartozott. A sámánok jelentéseit aranylemezekre írták. A marótoktól (morvák) ie. 712.-ben tót menekültek érkeztek, ahol õk a marótok cselédei voltak. A marótok hívták õket tótnak, csúfnevükön pedig Szluváknak.
- Ekoriban már káldorok (kelták) is voltak itt. Megegyeztek a káldorokkal, hogy a Duna mindkét oldalát -egy szakaszon- bírtokbaveszik és itt vasgyártással foglakoznak. Bándor volt a kelták vezére.
- A Lajta kapuban már méhészkedést is folytattak.
- Sopron fia Esztorás, Káspiváron majd Ordoszban is tanult. A káldor-pannon szövetség fejedelme ie. 703.-ban Esztorás lett. Amikor Sopron meghalt, õt Sopron tornyában temették el.
- A szkíták elhagyták Sopront és a Mátrában telepedtek le. Szekérkészítéssel foglalkoztak. Úrnás és harci szekeres temetkezéseik is voltak.
- Az Esztorás vezéri kara: Putnok (szkíta), Bános (kabar), Szeletán (úz) Pellér (Avar), Ségol (vepsze) Samal (hikszosz), Bihal (kazahun), Kerpec (úz), Kasal (szkíta), Tárkonyos (kabar), Abod (jász) Csanád (hun), Budló (szarmata), Melléte (úz), Mike (mordvin), Turi (hun), Pestúr (szarmata), Szalaváré (manysi), Zajon (szkíta-szaka), Kövi, Landa, Képa, Tarzon, Zsuda, Bodon, Bölön, Zsór, Kadisa (török), Gyõzõ, Bucsi, Csoma (hun), Villõ, Izsboldó, Csenge, Csitári, Berény voltak.
- Amikor ie. 185.-ben a rómaiak megerõsödtek, a fõsámánság Veszprémbõl a Mátrába költözött. Itt Vadna kabar sámán élt ekkor.
- Sok volt a harc a Duna vonalában a rómaiakkal, mert Õk nem tartották be a Kövesd és az Augustus közötti megállapodást, békeszerzõdést.
- A rómaiak késõbb elfoglalták az erdélyi Aranyost is (iu. 375), ahol a hunokkal és a gepidákkal aranyat termeltek. Sok pannon katona szolgált a római légiókban.
- Ordosz szerette volna Pannóniát visszahódítani. Udin (Bagamér öccse volt, vagyis Atilla nagybátyja) Pécs és Kanizsa között telepedett le a hunjaival. (Ekkor Róma már meggyengült).
- A hun seregek -Atilla (így írja a könyv a nevét!) vezetésével 433.-tól érkeztek, ekkor a rómaiak harc nélkül feladták Pannóniát, Aranyost. Atilláéknak két központja volt: a vezéri Pusztaszer környékére utal minden adat és a fõsámáni-szellemi Õsbudán.
- A fõsámán Buda volt, Atilla bátyja, aki szintén családjával, Dunna asszonnyal és fiával Aladárral érkezett. (Késõbb részletesebben ismerteti a könyv még Atilla történetét).
- Atilla halála után az ikerfiai, Ellák és Dengizik, továbbá Aladár kimentek az országból. Itt a legkisebb fia, Csaba maradt.
- Az avarok jelentõs része (9 törzse) 568.-ban jött be az országba, az Etiltõl Baján vezérükkel.
- De újgúrok, ogúzok is betelepedtek, majd 575.-ben 1 magyar tyumeny is érkezett, Alpár vezetésével. A pusztaszeri versenyen Alpár lett a gyõztes és feleségül vette Telenát.
- Az avar fejedelmi székhely Gyõrben volt, de az avarok töményének székvárosa Bécs lett.
- (Látható, hogy a hun törzsszövetség törzseinek nagyrésze képviselve volt Pannóniában, még a hikszoszok (Egyiptomiak), vagy az újgúrok is. Ordosz 100 évenként megújított szerzõdést kötött Rómával Pannóniáról. Errõl még lesz késõbb szó.)

- Arvisura vázlat - 43.

214. Arvisura, Maros fõsámán és Kuzum rovása, ie. 496-490.

- Kuzum Ilmen fõsámán lányát, Kollárt vette feleségül, õ a sámánképzés idején megbénult a lábaira.
- Maros sámán az Öregek Tanácsának kívánságára elindult nyugatra, felderítõútra. A Fekete-tengerhez érve látta, hogy itt élénk hajóforgalom létezik, a kereskedõk szállítják áruikat.
- Kiderült, hogy éppen a szkíták hoztak árút Kínából a görög kereskedõk szolgálatában.
- Maros elfogta a kereskedõket és Ordoszba vitte õket, ahol Ilmenhez kisérték a kereskedõket.
- Ordosz célja az volt, hogy az elfogottakkal kiépíti a kereskedelmet kelet-nyugati irányba a Selyemúton.
- Ordoszban szálláshely épült ekkor a kereskedõknek. Maros Ordoszban feleségül vette az egyik görög lányát és egy új házba költözött. A tél folyamán pontosították a Selyemút nyomvonalát. Kínai selyem, kabar üst, úz fegyverek, a hunok prémjeinek szállítása volt a cél a Fekete-tengerig. Új kereskedõváros építését is elhatározták a tenger és Ordosz között, Uzun Aba (Hosszú Aba) néven. Kuzum halála után a felesége, Kollár Uzun Abában maradt.
- Az új fõsámán Maros lett, a Selyemúti közlekedés szabályait Kuzum alkotta meg, melyet Maros megvalósított.
- Pannon az Etruszkok meglátogatása után Erdélybe ment, majd az Erdélyben élõ rokonok kérésére jelent meg itt. Miután õk is fenyegetve érezték magukat. Elsõsorban a görögöktõl tartottak (aranykitermelés!). A rokonokat esklóknak hívták, õk egy nagy járvány elõl menekülve jelentek meg a térségben kb. ie. 2820.-ban. Esklók Erdélyben, Aranyosszéken éltek, régi vezérüket
- Esküllõnek hívták. Pannon miután katonai segítséget nyújtott az esklóknak, a Dubántúlon letelepedett. Szuha-Balzsán aki elsõ lett az ordoszi sámánképzésen Esküllõék meglátogatására kapott parancsot. Szuha-Balzsán 6 év alatt ért Esküllõhöz, majd visszalovagolt Ordoszba jelentéstételre.
- Beszámolt a látottakról, a sok aranyról. Legközelebb ie. 1610.-ben Barca látogatott Erdélybe, ennek a védelmét megszervezte. Az esklók újabb kérésére érkezett ide PANNON az embereivel (1 töménnyel), ie. 800.-ban. Pannon a görögöket dél felé kiszorította innen.
- A kelták is fenyegették Erdélyt és ie. 703.-ban támadásra készültek. A kabarok és az úzok is harcoltak a terület védelmében, Lóbércnél (Leoben), végül Bángor kelta fejedelem lányát elvette feleségül Estorás ifj. fejedelem, és béke lett.
- Pannon érkezése után véglegesen berendezkedett a Dunántúlon.
- A kabarok a Bükk környékén, az úzok a Mátránál telepedtek le. Õk a Dunántúlon kislétszámban voltak jelen.
- A 24 Hun Törzsszövetséget a kínaiak ie. 50.-ben kettészakították. Ekkor Hóhanza volt a fejedelem, a Káspinál pedig Csécsi hun vezér. Ekkor a rómaiak a kelta-pannon Dunántúl ellen készülõdtek. A pannonok kérésére Csécsi kabar, úz és kimmer törzseket küldött erõsítésként ide. Ezek ie. 6.-ig -negyven évig- állták harcban a rómaiakkal. Végül a Dara (dráva) folyónál a rómaiak áttörtek és elfoglalták Pannóniát. (megjegyzés: Ordosz nem tudott segíteni a Pannóniaiaknak, mert háborúzott Kínával).
- Csécsit a kínaiak ölték meg, ezért a gyilkosságért a 4 fia bosszút fogadott.
- Kövesd -csécsi egyik fia- lett az elsõ a sámánképzésen. Õ az
elnyomott kínai és hun földmûvesek élén legyõzte a kínaiakat., ie. 25.-ben és meghódította Kínát.
- (Az eseményeket mindig az idõponttal célszerû egyeztetni, az Arvisura gyakran tesz egymás után idõben távoli történéseket. Nagyon figyelmesen kell olvasni.!)

- Arvisura vázlat - 44.

225. Arvisura, második rész

- A sok lóbérci csatában a szkítákkal nem bírt az ellenség, Gyöngyös vezérük is jó katona volt.
- Gyöngyös Koncsúr fejedelem -a keleti szkíták vezére volt- Solymoska nevû lányát vette feleségül és az õt az esküvõjére kísérõ vitézei pedig felépítették a Mátra lábánál, a kegyhely mellett a házukat.
- A Mátra közelében Aba sámán települése is felépült. Mivel -esõben- sáros hely volt, Abasárnak nevezték el.
- Kövesd, aki késõbb kínai császár is lett, újra kapcsolatot teremtett Ordosz és a Kárpát medencében lévõ letelepedettek között.
- Pannónia -az egyezség szerint- a rómaiak provinciája lett, a Dunáig.
- Kövesd császár Egedet küldte el Ordoszból az egyezség betartásának ellenõrzésére. Eged mongol vitézei építették fel Eger nevû településüket, ez a székvárosuk volt, azonban közülük a többség Szuhán lakott.
- A Dunántúlról (Pannóniából) elmenekült úzok Gyöngyösön telepedtek le és szõlõmûveléssel is foglakoztak.
- Gyöngyösnek 8 fia és 4 lánya született.
- Gyöngyös vitéztársa és barátja Bene sámán ie. 8.-ban meghalt. Bene felesége Mátra egyik lánya volt. Gyöngyös öngyilkos lett bánatában, hogy meghalt a barátja.
- Mindkettejüket Gyöngyösön temették el, hamvasztva.
- Gyöngyös látogatása idején egy sátortáborban lakott Mezõkövesden.?.
- Kövesd amikor visszatért Oroszba ie. 25.-18. között a kínaiakat hódította meg, az öregek Tanácsának elvei szerint politizálva. A kínaiak vezetõ rétegébe benõsítette a saját vezetõit.
- A tébai papok tanácsára elhozták Paszametik fáraótól az ataiszi titkok ládáját, mert Egyiptomot veszélyeztették ekkor már a sáska népek.
- Egyiptomban a peremesek (piramisok) az élet templomai számára épültek.
- Kövesd gyermekei révén sok kínai vezetõ családdal került kapcsolatba. A nagy fal ezért kerülte el Ordoszt (térkép!).
- (Nagyjából Kövesd idejére esik Jézus mûködése is. Ezt az Arvisura mégsem tartotta fontosnak megemlíteni. Ennek nem az az oka, hogy nem tudtak a történetérõl, hanem inkább az, hogy nem tartották igazán fontosnak. Anyahita tanait az egyistenhitet vallók ismerték, és Jézus is ezt hírdette. Jézus története (ennek a lényege) azonban összerakható több Arvisurából.)..

- Arvisura vázlat - 45.

230. Arvisura, Varga Gyõzõ rovása, ie. 216-200.. MATYÓ birodalma

- A páncélos vitézi felszerelések (vértek) készítését az úzok kezdték el. Nehézpáncélos egységük is volt. Ebben az idõben épült fel a nagyfal is.
- Ordosz irányából be-betörtek a kínaiakhoz. Bodó fõsámán fia, Matyó is kalandozásra indult, fegyverkovács volt. Matyót a jürcsikek elfogták és 3 évig a fogjuk volt.
- Bodó a fiát 1 tyumeny hadifogolyért cserélte vissza. Ezt Hunbál fõvezér nem helyeselte, ezért õt -kiszabadulás után- Matyó megölte.
- Matyó -fõvezérként- meg akarta támadni a kínaiakat és ezért 30 tyumeny létszámú hadsereget szervezett néhány év alatt. Matyó eléggé sokat részegeskedett.
- Amikor Matyó áttörte a nagyfalat, akkor egy egésznapos harcban legyõzte a kínaiakat (ie.206). A nagy zsákmány mellet a kínaiakat adófizetésre is kötelezte. Amikor pedig keveselték a rendszeres adót, olyankor betörtek Kínába.
- Matyó Bodó halála után fõsámán is lett. Matyó az általa megölt Hunbál feleségeit és lányait kisajátította. A hun síkságot Matyó a nagyfal újabb áttörése után elfoglalta.
- Li Pang kínai fejedelem  tárgyalásokat ajánlott Matyónak. Matyó egy szerzõdést állított össze a tárgyalásra. A tárgyalás kínai nyelven folyt, Li Panggal hosszan egyezkedett Matyó.
- Az egyezkedés végén Matyó megállapodott Livel, elvette az egyik lányát, Cent feleségül, míg Li Hunbál egyik lányát vitte haza. Cen Matyó 25. felesége lett.
- Li hozományként palotát épített Ordoszban Matyónak.
- A kínaiak folyton belsõ bomlasztásra törekedtek Ordosz népei között, fõleg a fehér és fekete hunokat uszították. Matyó tudtaezt és ellene cselekedett.
- Tengeri kereskedelmet és -a Selyemúton- szárazföldi kereskedelmet is folytattak Matyóék.
- A sárkányos hajók Ordoszig feljöttek a Sárga folyón.
- Heti vásárokat is tartottak, szûcsök, tímárok, szabók, ötvösök árúi és vasárúk is gazdát cseréltek ezeken.
- Gazdaságilag ez az egyik fénykora Ordosznak.
- Egy alkalommal a kínaiak romlott húst vittek Ordoszba, melytõl többen meghaltak. A kötelezõ tárkányvizsgálatot megkerülve csempészték be a húst a kínaiak. A bûnösöket Matyó elfogadta és ajövõben Cen és Matyó fiai ellenõrízték a húsárúk  minõségét.
- A katonaság ellátását Gyõzõ sámán ellenõrizte. A csapatoknál arbagok is voltak és rimalányok. A kínaiak áruszállításait is a törzsszövetség katonái védelmezték.
- A hunok a szkítákkal is keveredtek, a parszi szkíták hun nyelven beszéltek. Ekkor a hun terület a tengerig terjedt. A legelõterületek nem elõször- kezdtek megint kevésnek bizonyulni.
- A kínaiak újabb romlotthús szállítmányát Matyó megetette a vendégségbe érkezõ kínaiakkal.
- Ettõl sokan meghaltak. Li Peng halála után Matyó lett a kínai császár..

- Arvisura vázlat - 46.

236/A Arvisura, Boszkán és Tarkacs rovása, ie. 802-201.
OSCUS TÁBLÁK, A RÓMAI BIRODALOM MEGALAKULÁSA

- Arnó fejedelem utódait minden 100. évben felkeresték Ordoszból,kapcsolattartási célból.
- Hidra Korton várában évkönyvet kezdett vezetni a fõbb eseményekrõl.
- Az etruszkoknál sámán, tárkány és rimalányképzés is volt, szükség volt a nevezettekre.
- Tizenkét városuk volt az etruszkoknak.
- Amikor egy nagyobb hullámban kabarok érkeztek de, akkor fellendült a vasgyártásuk (ie. 1000 körül). Lóbérc (Leoben), Göröc (Graz) és a Halas nevû településeken éltek a kabarok.
- Az idõnként ide érkezõ rokonnépek között mindig voltak olyanok is, akik itt letelepedtek.
- Amikor például ie. 728.-ban Bugátból hunok érkeztek, belõlük 25 fõ itt maradt, közöttük a Barna és Kék Farkas nevûek. Vejuli lukomó két lánya az elõbbiekhez ment feleségül, Vejuli engedélye nélkül. Vejuli kitagadta õket, ezért õk a hegyekbe költöztek.
- Farkasnak iker fiai születtek, õket RIMUS ÉS ROMUS névre keresztelték. A két kicsi anyja meghalt, a fiúkat egy töröttlábú farkas szoptatta (de csak egy alkalommal).  Errõl hallott Vejuli is, aki az unokáit ekkor Veji várába vitette. Az etruszk seregbe pedig felvetette a két vejét. Rimus és Romus a Tiberis partján szeretett játszani. Romus ügyes verekedõ volt, akit a rómaiak ROMULUSNAK neveztek, Rimust pedig RÉMUSNAK....
- Felnõttként egy görögök elleni gyõztes csata után emelték ki a fiúkat magasra, és õk lettek Róma alapítói. (ie. 780 körül születtek).
- Róma alapításával kezdõdött a Római Birodalom fellemelkedése. Az uruki szokás szerint koronázták meg Romulust királlyá, a görögök fölötti gyõzelem után a katonák, és így lett õ Róma elsõ uralkodója (ie. 753). Romulusnak palotát építettek Rómában. Ekkor már a latinok is nagyon szaporodtak Róma környékén. Romulus megszervezte az államot (Curiákat).
- Szenátust is mûködtetett öregek és ifjak tanácsaival. A földeket elkezdték felosztani, kialakult a plebeljusok és a patríciusok kasztja.
- Romulus népi vetélkedõt is bevezetett. Rémus halála után a szabin Titusz Tatiuszt vette maga mellé. Róma területének növelése érdekében háborúzott is, a legyõzöttekbõl pedig rabszolgák lettek. Romulus utóda a veje, Pompilius lett, aki ie. 716-690 között uralkodott.
- Utánna Hostilius lett a király (ie. 690-650), majd Ancus Martinus. Ancus hidat építtetett a Tiberisen, felépítette Ostia kikötõjét, és a mocsarakat is lecsapoltatta.
- Ha a rabszolgák résztvettek a háborúkban, akkor patríciusok lehettek.
- Rómában és környékén ebben az idõben az etruszkok és a latinok háborúztak a királyság ellen. Zûrzavaros idõk következtek, majd a kelták is betörtek a területre. Lerombolták a várost a Capitólium kivételével. Az etruszk hadsereg kisebbségbe került a görögökkel összefogott latinokkal szemben. Megszünt a királyság is.
- A plebeljusok õsei atlantiszi származásúak voltak.
- Az etruszkok Romulus idejében egészen Rómáig lakták a területet.
- Ebben a térségben rendkívül sok nép keveredett, fordult elõ és a latinok hatalomvágya nagyon dominánsan jelentkezett.
- Az etruszk társadalom is bonyolult, sokrétû és tucatnyi testvérnépbõl álló volt, hullámokban újabb érkezõkkel tarkítva.
- Talán a hunfajú népek történetéhez nem minden mozzanat tartozik szorosan, azonban az Arvisurához való hûség érdekében az oscus táblák nem hagyhatóak ki.
- ROMULUS története mindenesetre nem hétköznapi.

- Arvisura vázlat - 47.

236/A. Arvisura, második részII. Oscus tábla, Boszkán és Tarkacs rovásai, ie. 1451-133. Minden út Rómába vezet.

- Camillus ie. 396.-ban legyõzte az etruszkokat és Vejibe bevonult. A kelták viszont ie. 387.-ben Rómát lerombolták. Rómában újra a konzulok uralkodtak. Capua-Róma útját ie. 312.-ben Claudius építette fel, ekkor Róma újra virágzott, vízvezeték is épült a városnak.
- Ebben az idõben  e t r u s z k  és  s i k u l  betûkbõl megszerkesztették a római abc-t.
- A patríciusok, plebeljusok ellentétei újra kiélezõdtek. Különbözõ területeken jogi szabályokat alkottak: öröklés, magánjog stb. Kartágóval is kereskedtek. Róma szövetségre lépett az etruszkokkal és legyõzte a keltákat (ie.296), viszont ie. 297.-ben Rómát legyõzték a görögök. Egy zavaros csatározásokkal tûzdelt, hosszabb idõszak következett ezután.
- Hannibált Róma ie. 216.-ban gyõzte le. Veji és Volsini etruszk városokat Róma elfoglalta.
- Eleinte az etruszkoknál réz dénár, majd ezüstpénz létezett, késõbb a római-etruszk bronzdénár.
- Tullius szerint minden 17-46 éves férfi hadköteles volt.
- Kartágót ie. 280.-ban foglalták el, majd Szardíniát és Korzikát is.
- Hannibál hikszosz és líbiai katonái sikertelenül gondolták, hogy Rómát kiéheztetik. Nem tudták azt elfoglani.
- Hannibált Kartágóban-véglegesen- iu. 2.-ben gyõzték le.
- Az Apó (Pó) síkságon nagyon jóminõségû legelõ volt a nagylétszámú háziállat számára, az etruszkok éltek is ezzel. Hidra egy vadászaton halt meg, ie. 1451.-ben, valószínû a digók ölték meg.
- Több szavárd-magyar indult ekkor Káspivárra, Nyilas a fiával, Halassal vett részt a kalandozásban. Halas Káspiváron elvégezte a képzõt és sámán lett.
- A visszatérõ kalandozókhoz Magyarkán Oszkusz juhászbacsa is csatlakozott 22 emberével.
- Oszkusz vegetáriánus volt. Amikor megérkeztek Itáliába, akkor kegyhelyet építettek, majd a hegyekbe húzódtak, letelepedtek.
- Ebben az idõben Szicíliától haladt északra a latinosítás az atlantisziak nyomására.
- A megjelenõ illírek az Adriai-tenger felsõ végétõl érkeztek és etruszkföldön letelepedtek. A sok népmozgás miatt, az etruszk terület átjáróház volt ekkor, de nagyon sok nép, néptöredék a Hun Törzsszövetségbõl érkezett.
- Róma az "oszd meg és uralkodj" elvet alkalmazta a latinosítási céljaihoz.
- A rómaiak ie. 524.-ben legyõzték újra az eruszkokat, Superbus (kurd származású volt) engedélyével. Vejit ie. 396.-ban semmisítették meg (nem teljesen) a latinok és az etruszkok egyrésze ekkor csatlakozott hozzájuk. A gályarabság elõl sok etruszk Lóbércre (Leoben) és Sóvárra (Salzburg) menekült.
- A Római-etruszk légió ie. 224.-ben legyõzte a keltákat. Bató, illír fejedelem ie. 230.-ban egy rómaiakkal vívott tengeri csatában halt meg. Az illíreket Róma ie. 228.-ban igázta le.
- Rómának ekkor Athénben követsége volt, a görögökkel együtt rendezett sportvetélkedõket.

- Arvisura vázlat - 48.

236/B Arvisura, második rész

- A latinok és a hellének atlantiszi õslakók voltak, míg a szigetük létezett.
- Macedónia Róma terjeszkedése miatt háborút indított ellenük. Kismértékû gyõzelem született a harcok végén, a macedonok javára, ie. 205.-ben. De ebbe Róma nem nyugodott bele.
- Hispániát ie. 209.-ben foglalta el Róma, melletük harcoltak még ekkor a baszkok is.
- A mecedonok ellen harcot indított Róma, ie. 200.-ban és Filipposzra ie. 197.-ben vereséget mértek. Titus békét kötött a macedonokkal és adófizetésre kötelezte õket.
- Görögországból kivonultak ie. 196.-ban, de elõbb felszabadították a rabszolgáikat.
- A macedon háború alatt gyarmatokat szerzett Róma a Földközi-tengeren (Szíria, Kisázsia).
- A lázadozó Egyiptom nem ért el eredményt a Rómával szembeni küzdelmeiben.
- Mezopotámiában megalakult Pártia, I. Mithridatesz alatt (ie. 160.-138.) és erõs keleti hatalom lett. A makkabeusok judeai királyságot alapítottak a pártusok támogatásával (ie. 166.).
- Persus macedon királyt -lázadt- Róma legyõzte, a macedonokkal szövetséges városokat lerombolták és 150 000 embert elhajtottak rabszolgának.
- Hispániában a tengerpart már ie. 197.-ben a rómaiaké volt, itt 2 provinciát szerveztek, helytartókkal. A baszkok a hódításnak mindvégig ellenálltak és fennmaradtak.
- Nagyon sokfelé lázadtak a népek ebben az idõben Róma ellen.
- Scipió hazugságokkal, fondorlattal meghódította Numantia lázadó városát, az újra lázadó Karthágót pedig ie. 146.-ban legyõzte Scipió.
- Rómában a Mars mezõn a tömegek Karthágó elpusztítását követelték, így a várost a légiók lerombolták.
- A Római Birodalom történetét az etruszk (oscus) rovók mindíg követték, leírták és Ordoszba továbbították.
- Macedóniában az uralkodó Róma szolgája volt, csak Athén és Spárta volt önálló ebben az idõben. Korinthoszt is lerombolták, Pergamont is Rómához csatolták. A nagy hadisarcok lehetõvé tették ekkor, hogy a római polgárok ne fizessenek adót.

- Arvisura vázlat - 49.

236/C. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 2171-2070.

- Magyarkán ordoszi úz cserepesek telepedtek le ie. 2140 körül. A garaúz (ma: grúz) Etúrnak ekkor már a Földközi tenger nyugati részén telepei voltak, akik hajóikkal még a Fekete-tengert is bejárták.
- Még ebben az idõben is voltak özönvizek a nagy hóolvadások következményeiként Mezopotámiában. Limacs pateszi -aki elmenekült egy áradás elõl- nem ment vissza Dél-Mezopotámiába, hanem letelepedett Hatsas településen és bronzgyártással foglalkozott.
- Kiss bronztükörkészítõ -Úr városában- pedig a király lányának, Szerának egy bronztükröt ajándékozott. Hamarosan azonban meghalt Szera és melléje a dajkáját és Kisst temették el. Ez volt az oka Limacs és a többi bronzöntõ végleges távozás
ának.
- A bronz és a fegyverkísérõk fegyveres kísérettel vásároztak ebben az idõben. Közülük némelyek még Erdélybe is eljutott, egyik bronzkészítõ itt megnõsült, elvette Susánkát.
- Susánka nem tudta megszokni a melegebb éghajlatot Hatsasnál és családostól visszaköltözött
- Szörény földjére (ie. 2045). Itt brozbaltákat is gyártottak, melyek egészen a baszkokig eljutottak. (Találtak is ilyet arrafelé, a XX. században, azonban a lelet messzemutató történetét nem derítették fel)
- A rendszeresnek mondható, 20 évenkénti ordoszi rokonlátogatások során a vendégek meg tudták figyelni az éghajlat aktuális alakulását, azonban errõl egészen a jégkorig voltak ismereteik (az utóbbiról fogalmaik lehettek Ordoszban).
- A földrengésekrõk Ordoszban sokat tudtak már ekkor. (Arrafelé mais gyakori jelenség).
- Adasi sámán a csoportjával ie. 2020.-ban indult Erdélybe Ordoszból, ahonnan 1 év múlva érkeztek meg Magyarkára (kb. 4500 km). Innen pedig 120 fõ utazott tovább nyugatra.
- Azupirán is Ordoszból indult a Fekete-tenger-Hatsas útvonalon a csoportjával. Õk végül a Dunán érkeztek a Szörénységbe, Susa földjére. Bronztárgyakat is cseréltek itt erdélyi árúkra, aranyra. Sokat eladtak itt a rovásos bronzcsákányokból (a rovások szövege: ékesít is, üt is,ró is).
- Az Arnóval megtelepedett népek ( ma: etruszkok) rendszeresen küldték Ordoszba a lerótt jelentéseiket, melyekbõl kiderült, hogy Róma vezetõi (szenátorok, hadvezérek) a történelmüket rendszeresen  m e g h a m i s í t v a  írták le, ill. így terjesztették (az erõszakos latinosítást elfeledve stb.). A szenátorok és lovagok vezették be a rabszolgaságot is.
- Etúriában ie. 199.-ben volt az elsõ rabszolga lázadás a rabszolgák embertelen körülményei miatt. Ezt követõen ie. 196.-ban már a keresztrefeszítést is alkalmazták. Apuliában - például- ie.80.-ban 7800 rabszolgát feszítettek keresztre. (mintha errõl a dicsõ történelmük hallgatna?!)
- Rabszolgáikat kínozták, rosszul táplálták és sokat dolgoztatták.
- Rabszolgaállam is alakult ie. 136.-ban Antiochos vezetésével (királyságával), de ezt - 6 év után- leverték.
- Gracchus egy igazságosabb társadalom mellett szónokolt és bevezették a a vagyon ill. a földterület maximális mértékét.
- Attalos pergamoni király a vagyonát Rómára hagyta, így a földnélküliek is kaphattak földet.
- Gracchust azonban a földbirtokosok megölették.
- Sulla modernizálta a birodalmat, szenátorokat. Lovagokat öletett meg. Igazságosabb társadalmat akart, halála elõtt egy évvel -egy jóslat miatt- lemondott azonban. Sulla után újra a gazdagok hatalmaskodtak és ie. 74.-ben kitört a Spartacus (vívóedzõ) féle rabszolga lázadás. Spartacus Crassus ellen is indult, Róma felé, azonban látva Crassus erejét inkább Szicíliába akart menni. A Messinai szoroson azonban nem tudott átkelni, elárulták. Apuliában ie. 71.-ben Crassus legyõzte Spartacust, aki a harcban esett el. A gyõztesek ekkor 17-18 000 rabszolgát végeztek ki.
- Crassus és Pompeius fényes gyõzelmi lakomát tartott ekkor.

- Arvisura vázlat - 50.

236/J. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 1456-44.

- Bugal pateszi feleségével, Csegevérrel és még 22 társával indult el Ordoszból, nyugati kalandozásra. Õk elõször Csagilit, majd Magyarkát ejtették útba. Magyarkán Csigla fõsámán pihenõhelyet biztosított a számukra.
- A fejedelmi fogadáson zagroszi, Van-tói, marinai és erdélyi vezetõkkel találkoztak (ie. 101-ben). A jósok szerint ie. 1-ig egy 24-25 fokozatú (25. a maximum) beavatott születésérõl volt szó ebben az idõben ( Jézus).
- Az etruszkokhoz, majd innen Erdélybe indult a csapat tovább és Sajó-Ordoszban (Ózd) teleltek.
- Etur népébõl ebben az idõben született meg Caesar (etruszk származású).
- Bugal és Csegevér kisfia, CinakóSajó-Ordoszban jött a világra. Õk a következõ évben értek Rómába.
- Cinakó -13 évesen- Jupiter pap lett. Felesége Cikol rimalány volt, míg Caesaré Cornélia.
- A latinok Cinakót Cikoluszra átkeresztelték. A két ifjú Közel-Keleten katonáskodott.
- Sulla halála (ie. 78.) visszajöttek Rómába, ahol 62.-ben Caesar praetor lett, melyben Cikolusz is segítette. Caesar Hispániában is harcolt, ahol rendezte a közállapotokat. Õt ie. 59.-ben konzullá választották. Crassus, Pompeius és Caesar szövetségre léptek. Cikolusz segített a triumvirátusnak, hogy gyõzzenek a Fórumban a törvényeket elfogadtatni (gyilkosságokkal!).
- Ekkor Gallia lakossága keltákból állt.
- Caesar több gyõzelmet aratott Galliában, ie. 56.-ban brit segítséggel hajóhadat szerelt fel a Loire torkolatánál és ekkor végsõ gyõzelmet arat a gallokon.
- Óriási volt a hadizsákmány: 100 000 rabszolga, arany és ezüst kincsek Róma számára.
- Luca városában (Lugos vitéz, bacsagazda alapította még ie. 1456.-ban) Caesart újabb 5 évre bízták meg Gallia kormányzásával. Pompeiust 5 évre Hispánia, Crasus pedig 5 évre Szíria helytartójává nevezik ki. (Utóbbit a pártusok elleni harcokra.)
- A pártus (pártás) királyok Gilgamestõl és Nimródtól származtatták magukat. Fejlett volt a kereskelmük, melyet kínáig folytattak, ill. nyugati irányban is. Északon õsközösségben, délen rabszolgatársadalomban éltek a pártusok. Crassus többször betört hozzájuk, de ezek a betörések mindig a vereségével végzõdtek. II. Orodes pártus király végül Crassust megölette.
- Az örmény királynál rendezett "baccháns nõk" elõadásán mutatták be Crassus levágott fejét.
- Caesar kisebb rajnamenti gyõzelmeket aratott a germánokon. A Britanniában lakó keltákat Caesar legyõzte, úgyszintén ie. 54.-ben legyõzte Vercicigetorix gall vezért és katonáit megölette (kb. 40 000).
- A gall városok árutermelése -a harcok után- fellendült.
- Rómában kitört a testvér háború Pompeius és Caesar között. Az utóbbi átkelt a RUBICON folyón és a "kocka el van vetve" kiáltással indult Róma (Pompeius) ellen. Cikolusz volt a vezére. Mivel Pompeius csapatai Hispániában voltak, így menekülésre kényszerült (Görögországba). Caesar pedig Hispániában legyõzte Pompeius csapatait. Pompeius végül Egyiptomba menekül, ahol megölik..
- Egyiptomban is testvérháború dúlt, a király idõsebb lányát, KLEOPÁTRÁT kikergették Alexandriából. Õt az Egyiptomba hajózó Caesar visszahelyezte a hatalmába. Felgyújtatta Alaxandriát (leégett a pótolhatatlan könyvtár is) a nép lázongását így akarta fékentartani Caesar. Végül a Szíriából ideérkezõ légiók mentették meg a nép haragjától, így a hadjáratát be tudta fejezni.
- Ekkor lett a Római Birodalom imperátora. Õt ie. 44. tavaszán Brutus és társai ölték meg Rómában. Pompeius szobra elött halt meg.
- Megvetette a császárság alapjait, a szenátust tanácsadó testületté degradálta. Kolóniákat is alapított és földet is osztott.