"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

A pénz és a valódi valóság - Katrina Bowler

2014.03.08 11:08

 

A pénz és a valóság.

A pénz nem volt mindig olyan nagyúr, mint manapság. Sőt az emberek hosszú évezredekig jól megvoltak nélküle. Hajdan, nagyon régen, még az őskorban nem volt szüksége az embereknek pénzre, mert olyan kiterjedt, nagy rokoni közösségekben éltek, hogy minden megvolt számukra, amire csak szükségük volt.

  

A pénz és az élet

A pénz nem volt mindig olyan nagyúr, mint ma. Sőt az ember hosszú évezredekig jól meg volt nélküle. Hajdan, nagyon régen, még az őskorban nem volt szüksége az embereknek pénzre, mert olyan kiterjedt, nagy rokoni közösségekben éltek, hogy minden, amire szükségük volt, -akár termény, -akár kézzel előállított termék- azt a közösség tagjai előállították és egymás között megosztották. Ki ezzel, ki azzal járult hozzá a közösség, a család életéhez. Így tehát teljesen önellátók és valószínűleg boldogabbak voltak, mint a pénz megjelenése után.

Mivel alacsony volt még a technológiai szint, ezért nem volt szükség szaktudásra. Éppen ezért a szükséges dolgokat minden család elő tudta állítani, vagyis nem volt szükség a közösségeken kívüli árucserére, ezért kereskedelemre sem.

Katie Teague filmje arról szól, hogy milyen hatással van a pénz az életünkre, kapcsolatainkra, mindennapjainkra. Hogyan változtathatunk a pénz hatalmán, hogyan válhat újra egyszerűen eszközzé..

Az árucsere megjelenése

Az Őskor és az Ókor határán kezdtek szakosodni az egyes közösségekben élő ügyesebb emberek az általuk előállított termékekre, majd eljutottak odáig, hogy ők mással nem is foglalkoztak. Ennek következtében hatékonyabb lett a termelés és sokkal jobb lett a minőség is. Vagyis, aki csak a földműveléssel foglalkozott, az termelte a terményeket, míg aki valamilyen kézműves terméket állított elő, pl. lábbelit készített, az csak azt csinálta.

Természetesen szükségessé vált a „szakmában” való fejlődés is, ami a folyamat további erősödését jelentette. Egy gazdasági munkamegosztás jött létre, ami azt eredményezte, hogy a megtermelt és feleslegessé vált termékeket cserélni kellett. Ez volt az árucsere kereskedelem. Vagyis a kézműves termékeket élelmiszerre cserélték és fordítva. De természetesen működött az árucsere minden irányban. Cseréltek élelmiszert élelmiszerért is és cseréltek kézműves terméket kézműves termékért. Hiszen aki lábbelit készített és szüksége volt ruházati termékre, akkor azt a cserepartnert kellett neki megkeresni, akinél el tudta cserélni a lábbelit egy ruhadarabra.

Ez a fejlődés bizonyos előnyökkel, de bizonyos hátrányokkal is járt, mert nehéz volt rendszeresen olyan cserepartnert találni, akinek arra volt szüksége, amit a másik kínált. Volt még egy nagy probléma, hogy a cserére kínált áruk értékét nehéz volt meghatározni.

Az árupénz kialakulása

E hátrányok kiküszöbölésére találni kellett a csere lebonyolítását könnyítő eszközöket. Ilyenek voltak a mindenki által elfogadott közbülső eszközök, amelyek úgyszintén valamilyen áruk voltak, de olyan széles körben, mindenki által használt áruk, amelyek állandó értéket képviseltek, valamint könnyen szállíthatók.

Lassan kialakult a cserekereskedelem, majd a kereskedelem, amihez a kereskedői társadalom kialakít néhány áruféleséget, amit kereskedelmi szabványként használnak.

Ez jelentette az első lépést a fizetőeszköz használatához, gyakorlatilag pénzként funkcionált, így sokkal egyszerűbb lett a kereskedelem gyakorlata. Ezt nevezzük árupénznek. Ez érdekes módon napjainkban is működik. Honvédség, börtön, ahol a cigaretta képviseli az árupénz eszközét. A kezdeti időben pedig: a só, állatok, elefántcsont, kagyló, különféle kövek, később a fűszerek, majd az egységes öntőformával öntött réz és bronz öntvények szolgáltak árupénzként.

A legjobb tulajdonságokkal a nemesfémek bírtak: arany, ezüst, bronz. Amikor a nemesfémek általánosan elfogadottak lettek mint fizetőeszköz, egyforma kivitelű darabokat gyártottak belőlük, általában kerek formájúakat, és kialakult a pénz, mint fizetőeszköz.

A pénz elterjedése

A pénz megjelenése azért jelentős lépés, mert ezt csakis fizetésre lehetett használni, azonkívül jól felismerhető, és kis terjedelme miatt könnyű volt szállítani és értékét jól megtartotta. A pénznek számos funkciója van. A legalapvetőbb közöttük a csereeszköz-funkció melyben mint mindenki által elfogadott csereeszköz a közvetlen termékcsere-láncolata lerövidítésére szolgál. A fizetési eszköz funkció a pénz a hitelnyújtás- és visszafizetés elfogadott eszköze is.

A világ első pénzei Krőzus lüdiai király idejéből származnak i. e. 560 körül, aminek értékét a mesés gazdagságú király személyesen garantálta, ami természetesen egyben állami garancia is volt. E tulajdonságok miatt kiszorított minden árupénzként használt terméket a fizetés eszközei közül. Hamar átvették a görögök, majd a rómaiak is a pénz e formáját és nem sok időn belül Európa is ezt használta fizetőeszköznek. A héber nyelvben a pénzre használt egyik szó a mammon. Az arámi eredetű szó az Újszövetségben is szerepel, ahol a nyelvészeti és etimológiai szövegkörnyezetétől függően több értelme is lehetett.

Az infláció megjelenése

Az infláció a pénz értékének, vásárlóerejének a romlása. A világon az első infláció Nero császár nevéhez fűződik, aki begyűjtötte az összes forgalomban levő érmét, beolvasztatta és kisebb méretű, ezáltal sokkal több érmét veretett ugyanabból az anyagból. A többlet ezüstből vert pénzzel fedezte az adósságokat. Később az infláció egy megszokott és beépített szokássá vált a világ minden pénz neménél..

A pénznek is van adója, ez a rejtett adó minden egyes pénz alakba bele van építve, ez az infláció.!. Így mindig minden pénz értéktelenedik, idővel minden pénz veszt az értékéből. Az árforradalom óta tudjuk, hogy az infláció egyik leglényegesebb kiváltó oka a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség nagymértékű növekedése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más, a reálgazdasághoz kapcsolódó tényezők nem idézhetnek elő árszínvonal-növekedést. Különböző elméletekkel igyekeznek a kiváltó okokat alátámasztani az egyes közgazdasági iskolák.

A Bankjegyek megjelenése

Több mint 2000 éven keresztül az érmék jelentették az egyetlen fizetőeszközt. Napjainkban már elvesztette jelentőségét, csupán váltópénzként, kisebb értékek vásárlásához használják.. A nemesfémek végessége miatt a kereskedők pénz helyett váltókat adtak, amit később, amikor pénzhez jutottak, kiváltották. Később e szerepet a bankok vették át, ők bocsájtottak ki váltókat, amit bankjegyeknek nevezünk ma is. Később e szerepet az állam vette át és ma is így van, de Amerikában a közelmúltban jelentek meg magánpézt kibocsájtók, akik garantálják az általuk kiadott pénz értékét. Állítólag..

Először Kínában fedezték fel, hogy a pénzt könnyebb nyomtatott papír formájában kezelni. A 10. században a kínai kormányzat csekély értékű, de súlyos vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek a kereskedőknél hagyták ezeket az érméket, és inkább azokat a kézzel írott elismervényeket használták, amelyeket az érmék helyett kaptak. A 11. század elején a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek nyilvánította, és a nyugtákat rögzített értékkel ruházta fel. Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban, majd Európa többi részén pedig 1762-ben jelentek meg a hétéves háború finanszírozására, a nemesfém, elsősorban az ezüst fizető eszközök pótlására.

A Bankrendszer mükődése

1. Minden nagy bank a világon banki családok tulajdonában van és az ő irányításuk alatt áll.

2. Ők irányítják a pénz létrehozásának, nyomtatásának és kínálatának egész folyamatát az egész világon.

3. A három legnagyobb név ebben a kartellben a Rothschild, Rockefeller és Morgan, végső soron tulajdonosai vagy irányítói minden banknak, együtt egy kisszámú hatalommal rendelkező banki családdal, ezek a Carnegie, Harriman, Schiff és Warburg család.

4. Együttesen a "bankszterek" nevet kapták azoktól, akik tudomást szereztek fondorlatos tevékenységükről.

5. Az összes főbb központi bank a világon, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot csakúgy, mint a Szövetségi Tartalékbank az USA-ban vállalatok magántulajdonában vannak, teljes ellenőrzéssel a pénzügyi piacokon.

6. Ezek a központi bankok a törvényeket maguk hozzák, és nem tartoznak beszámolóval senkinek.

7. A pénzkínálat körüli globális pénzügyi rendszer annyira szövevényes és bonyolult, hogy csak néhány ember képes igazán megérteni. Ezt használják mindig ürügyként, hogy kizárják a hétköznapi emberek részvételét.

8. Mélyen összetett jogi rendszert használnak azonos módon, hogy manipulálják és támogassák ezt a struktúrát, megtagadva az átlagember hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz.

9. Törvényes igazság nem létezhet olyan helyzetben, amikor az ország egy vállalat; az elnök nevezi ki a bírákat, így azok a vállalatnak dolgoznak, hogy támogassák a vállalat jólétét - nem az emberekét. A bíróságok pusztán végrehajtói a banki politikának.

10. A bankok hivatalosan nem dolgoznak pénzzel. Váltókkal, forgatható értékpapírokkal és kötelezvényekkel dolgoznak.

11. Minden nagyobb pénz a világon 'FIAT' pénz - ez lényegében azt jelenti, hogy nincs saját értéke, és nincs mögötte semmilyen nemesfém, mint az arany vagy ezüst, mint ahogy régen volt. A FIAT pénzt a bankok hozták létre a semmiből, hogy neked "kölcsönadják". Itt tulajdonképpen nincs valódi hitel - semmi fizikai csere - ez egyenértékű a hamisítással.

12. Ez azt jelenti, hogy a papír/műanyag pénz amit használunk, teljesen értéktelen. Ezek csak díszes papírdarabok valami puccos logóval kinyomtatva, és semmiféle értékkel nem rendelkeznek. Az "értéke" pusztán az emberek tömegének bizalmából származik, akik folyamatosan használják mint a csere egy módszerét.

13. Mégis illegális megsemmisíteni ezeket az értéktelen papírdarabokat, és az emberek, akik alternatív papírdarabokat vezetnek be, vagy másolják ezeket a papírdarabokat, azokat börtönbe zárják a szerzői jog megsértése miatt.

14. Az egyetlen ok, hogy bármi értéke is van a pénznek az, hogy mi adunk neki értéket - a mi felfogásunk értéke az egyetlen értéke. Ha az emberek elvesztik a hitüket a pénzben, a pénz össze fog omlani, mivel semmi sincs mögötte. Valójában a "hitel" szó a latin credere szóból származik, ami azt jelenti, hogy "hinni". Erre bizonyíték minden alkalommal, amikor a központi bank vezetője kinyitja a száját. Hallani fogod a "bizalom" szót kimondani újra és újra, mert az elsődleges irányelv a központi bank vezetőjének, hogy fenntartsák a bizalmat mindenáron. A bizalom eróziója a rendszer összeomlásához vezet.

15. A bankok pénzt hoznak létre a semmiből azzal, hogy tartozásokat és hiteleket hoznak létre a számítógépes számviteli rendszerükben. Ezt nevezik megfeleltetési elvnek, és ezt szabályozzák az általánosan elfogadott számviteli alapelvek. A "hitel" nem a szokásos értelemben vett kölcsön, ez egy utasítás az ügyfél részéről az eljárásban, ami létrehoz egy kötelezvényt, amit bemutatsz a bankhatóságnak, így a bank engedélyezi a kibocsátását egy váltóért cserébe. A váltót (egy számítógép generálta bankszámlakivonat formájában) úgy tervezték, hogy úgy nézzen ki, mint egy hitel. Tehát ők megígérik neked (cserébe az ígéretért, amit te adtál nekik), hogy megkapod a hitelt. Tehát ekkor lényegében megbíztad a bankot, hogy hozzon létre pénzt a semmiből. Mivel te sem vagy bölcsebb, egyetértesz a megállapodás által vázolt kizsákmányoló feltételekkel, és természetesen ők ezt a bíróságokon a saját javukra érvényesítik.

16. A bankoknak nincs saját hiteleznivaló pénzük, mint ahogy azt a legtöbb ember hiszi. Nem létezik az a pénz a rendszerben előtte, amit úgynevezett "kölcsönként" nyújtanak a számodra.

17. A bankok az ügyfeleik aláírásával hoznak létre pénzt, és az úgynevezett szerződéseket és hiteleket, melyeknél elérik, hogy az ügyfél aláírja. Ezeket a szerződéseket eladják az úgynevezett értékpapírosítás folyamatában harmadik félnek, aki viszont eladja a globális tőzsdéken. Ez egy nagyon titkos és jól őrzött technika, melyben nyerészkednek és jogtalan gazdagságra tesznek szert. Aztán becsomagolják az ilyen hiteleket, és eladják azokat az embereknek nyugdíjalapokon és biztosításokon keresztül. Eléggé összezavarodtál? Tudni kell, hogy a legtöbb jogász és bíró sem érti ezt, és ez az, amiért ezt magunknak kell megtanulnunk és megértenünk, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat a bíróság, az ügyvédek ellen, akik védik ezeket a banksztereket. Az embereknek tudniuk kell.

18. Az aláírásod értékesítésével, vagy "ígérvénnyel", vagy jelzáloglevél szerződéssel elvesztenek minden törvényes jogot bármilyen tulajdonhoz, amit pénzeltek. Jogi értelemben ezt nevezik "a kereshetőségi jog"(locus standi) elvesztésének.

19. Amikor a bank értékpapírosítja a kölcsönt, megkapja a kölcsön teljes összegének tőkerészét, plusz a kamatokat előre. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönt ténylegesen előre rendezik egy harmadik féllel, akit biztosítanak arra az esetre, ha mulasztasz, miközben fogalmad sincs, hogy ez folyik a színfalak mögött.

20. A bankok megszegik a szerződési jogot arra hivatkozva, hogy kölcsönadják azt, amivel nem rendelkeznek - vagyis pénzt. Csak létrehoznak pénzt, a legtöbb esetben számítógépes pénzt, miután aláírtad az összes dokumentumot, és eladták az ígérvényedet egy harmadik félnek, aki majd értékesíti, néha többször is más kereskedő feleknek, akik ezzel kereskednek a globális részvénypiacon. Ezért piramisjáték az értékpapírosítás, és ezzel mindenkinek tisztában kell lennie. Ez úgy is ismert, mint "árnyékbankrendszer", mely könnyen kutatható az interneten.

21. Nem hozzák nyilvánosságra ezeket az ügyfeleknek, hogy sötétben tartsanak bennünket. Azt hitted, hogy valódi pénzt adnak kölcsön? Ez hazugság. Soha nem adtak kölcsön neked semmilyen értéket, és soha nem voltak rád "egyenlő tekintettel", ahol te és a bank álltatok volna veszteség szempontjából. Ez ellentétben áll az alapvető szerződési joggal, nem is beszélve az emberek közötti erkölcsről. De a bankok nem emberek, hanem jogi fikciós vállalatok.

22. Te hoztál létre minden értéket a saját elméddel, és az aláírásod okozta a harmadik vevő fél általi pénzkibocsátást, melyet a bank a te nevedben kapott meg - amiről soha nem tájékoztattak téged.

23. A bankok közvetítőként működnek, mint az ingatlanügynökök, mivel sohasem kölcsönzik ki nekünk a PÉNZÜKET. Mivel nem kölcsönöznek nekünk semmit, csak hozzájutnak az aláírásunk erejéhez, egy harmadik fél részéről kamatot kérni az tiszta zsarolás és csalás. Nyilvánosságra kell hozni mindent, hogy egy érvényes szerződés jöjjön létre.

23. A Tartalékbank egy magánvállalat, mely felelős a nyomtatott pénzért, melyet elad vagy kölcsönbe ad a bankoknak a bankjegyek névértékének töredékéért.

24. Amikor a bankok visszaadják a használt bankjegyeket a Tartalékbanknak, akkor majdnem a teljes névértéken fizetik ki őket, jogtalan gazdagsághoz juttatva magukat azzal, hogy pénzt csinálnak a semmiből.

25. A bankok gyakorlata az úgynevezett "részleges tartalékkal működő banki tevékenység". Ez azt jelenti, hogy nekik csak a letétek egy kis százalékát kell megtartaniuk, és ezt sokszor kölcsönadják az embereknek, létrehozva egy adósságspirált, ráadásul abból a pénzből, ami nem is létezik.

26. Például minden 100 forint befizetésre a bank kikölcsönöz 900 forintnyi képzeletbeli pénzt az ügyfeleinek. Az igazi csalás az, hogy kamatos kamatot számít fel erre a nem létező pénzre. Ez kirívó csalás, és bárki más ezért sokáig börtönbe kerülne.

27. Elsősorban kamatfizetési kötelezettség terheli. A kamatot a bank "valódi pénznek" tekinti, és így hoznak létre még több hitelt a semmiből a kamat segítségével, mely valójában nem is létezik.

28. Jelenlegi formájában nincs elég pénz a világon, hogy vissza lehessen fizetni a világ összes adósságát. Pontosan ez az, amit a bankszterek létre akartak hozni. Egy olyan helyzetet, mely teljes ellenőrzést ad nekik a vagyonok és egyéb eszközök felett, melyet a bankok visszavehetnek, csak hogy újra eladhassák egy másik személynek, aki valószínűleg ugyanabban az adóssághelyzetben lesz a végén.

29. Mindezt a tevékenységet folyamatosan támogatja a jogrendszer és a tudatlan bírók, akik csak állandósítják a csalást az egyértelmű bizonyítékokkal szemben.

30. Egyes országokban a keményen dolgozó embereket börtönbe zárják, mert nem képesek visszafizetni az adósságot. Ez egy otromba emberiség elleni bűncselekmény, melyért a bankárokat kell börtönbe zárni, a bíróknak pedig felelniük kell azoknak az embereknek, akiket szolgálniuk kellene. De ők nem az emebereket szolgálják, hanem a vállalatokat, melyek foglalkoztatják őket - Magyarország és más vállalatok csak országnak álcázzák magukat.

31. A nyomtatott jegyek, amit pénznek hívunk valójában adósságot fejeznek ki, és illegálisak. A pénz mint tudjuk, ma csak adósságként adható ki. Tény, hogy amerika adósságának 40%-a fiktív-hamis adósság, a Szövetségi Tartalékbanknak való tartozás, aki kezdetben azt a semmiből teremtette elő, majd kamatot számított fel az adósságra.

Ez csak egy kis ízelítő a megtévesztés szövevényes hálójából, amely azért jött létre, hogy bennünket tudatlanságban és rabszolgaságban tartsanak a globális irányítást gyakorló bankszterek. Nincs semmi okunk arra, hogy ne hozzunk létre saját új formájú pénzt alternatívaként a banki leigázás eszközei ellen, és ezt az új pénzt, mint ideiglenes eszközt használjuk a gazdasági válság stabilizálására. Egy törvényes pénzfajtát, ami az embereket szolgálja.